Pesti Napló, 1868. május (19. évfolyam, 5405–5430. szám)
1868-05-26 / 5425. szám
121-5425. Kedd, május 26 1868. 19. évf folyam Szerkesztési iroda: Ferenciek tere 7. szám. 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszint. Kiadó-hivatal: A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ Előfizetési feltételek: Vidékre, postán , vagy helyben, házhoz hordva ! Félévre . . 10 frt 50 kr. o. i. Évnegyedre . 5 firt 25 kr. o. é. Hirdetményért díjat7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt-tér: 6 hasábos petit sor 25 nj kr. Az orsz. m. statistikai tanácsnak f. évi máj. 13 dikán tartott ülésében Keleti Károly, a stat. osztály vezetője, következő javaslatot terjesztett elő. Szervezendő statistikai tanfolyam ügyében. A hivatalos statistikának feladata: nemcsak az adatgyűjtés és anyagszolgáltatás a tudomány számára, hanem feladata ««■ Pest, május 25. 1808. Szemle. Az uj „Presse“ megvigasztalta ugyan a közönséget a napokban azzal, hogy Angolország diplomatiai tüntetésre készül a béke érdekében, mely tüntetéshez azután Ausztria is hozzájárulna; azonban nemcsak hogy eddig semmi nem történt, ami az új „Presse“ közlésének némi valószínűséget adna, de sőt előttünk fekszik egy kétségtelen jó forrásból eredt notiz, melyet ezen közlés provokált. E notiz, mely az ausztriai kormány iskolájából fecseg, örömmel üdvözölne minden demonstrátiót a béke érdekében, de kénytelen bevallani, hogy a világ azt legkevésbé várhatja az angol és a magyar osztrák kormányoktól, nem mintha ezeket háborús gonok foglalnák el, hanem mivel ország-világ tudja, hogy e kormányok nem szorultak ez időszerint demonstratiókra a végett, hogy békés szándékaikat kitüntessék. Páriából és Berlinből jövő békés demostratiók sokkal jobb hatást tehetnének, annyival inkább, mert a tunisi kérdés, a „Patrie“ jelentése szerint, kiegyenlítettnek tekinthető, ami itthon szabadabb mozgást enged, s másrészről — a porosz kormányra vonatkozólag — ha Vilmos királynak a vámparlament bezárásakor mondott beszédében nem is találunk nagyobb politikai jelentőségű passusokat absolute véve, mégis ha visszaemlékezünk az ülés folyamára, úgy ezen beszéd egy helye, mely ostentative kaczérkodik az egységgel, német testvériséggel s több effélékkel,nagyon hasonlít több parlamenti tag, de különösen Völk ur beszédének echojához. Völker kiváló ostentatióval beszélt az osztrák testvérek közt lévő számtalan (milliókra rugó) barátairól, a kitárt karokról Németországban. 8 Vilmos király alkalmat — talált a porosz-magyarosztrák kereskedelmi és vámszerződésről ■zólván — az összetartozóságnak hathatós kifejezést adni. Távol legyen tőlünk mindezt többnek tartani a véletlennél, de annyi bizonyos, hogy ha szükségessé nem is, de hasznossá vált volna ezek miatt a béke-demostratió. A bukaresti lojális áldomásokról, melyek egészen váratlan jöttek az előre hirdetett függetlenségi nyilatkozat helyett, már vasárnapi számunkban tettünk jelentést. — E szerint tehát azon hír, mely a bukaresti kamarának azon szándékáról beszélt, hogy függetlenségi nyilatkozatra készül, csakis vak hír volt, mert ugyanaz nap este, melyre a coup szánva volt, áldomást ittak, s a magyar-osztrák főconsullal kaczintottak a román hazafiak, ami nagyobb ellentét, semhogy az elsőbb hír tökéletes cáfolatát magában ne foglalná. Mindazonáltal úgy véljük, csak óvakodva kell az áldomások jelentőségét túlbecsülnünk. A Bratiano Golesco minisztérium nem sokat ad a következetességre, amennyiben érdekeivel összhangzásba hozni nem képes, és a szándékolt függetlenségi nyilatkozatról szóló híreket hajlandóbbak vagyunk inkább tendentiásus tapogatózásnak tartani, mint puszta vak hírnek. Az 1856-oi párisi szerződés régi szálka az orosz szemében, s épen e szerződésben van Románia függősége a portától körülírva. A portát már régen szorongatják a dunai herczegségek, s Európa meglehetősen összetett kézzel nézi a játékot, melynek rendezői Szt.-Pétervártt tanyáznak. Ha e szerződést olyformán tovább szakgatják, mint ahogy elkezdték tépni, s uj szerződés készítésének szüksége forogna fenn, akkor ennek minket is aligra közelebbről nem kellene érdekelnie , mert még élénk emlékezeünkben vannak bizonyos mappák, melyeken Románia uj határai kissé nagyon is ki vannak tágítva, s e mappák készítésén Bratiano privat pictorának keze járt. Mindent egybe vetve, azt hiszszük, Oroszország részéről sem volna fölösleges egy kis béke-demonstrátió, egyúttal az adatoknak bizonyos feldolgozása, hogy a közigazgatás, a kormány is hasznukat vehesse. Ezen szempontból, de még azért is, mert nagyobbszerű adatgyűjtések országszerte csak hivatalos erővel rendezhetők és hajthatók végre: az országos magyar statistika hivatalos közegeinek, t. i. a szakosztálynak és tanácsnak szoros és folytonos összeköttetése az egyes minisztériumokkal és egyéb hatóságokkal mellőzhetetlen. Az országos statistikai tanács szervezete ez alapon készült, amennyiben valamennyi minisztérium magasabb rangú tisztviselők által benne képviselve van. De ami a hivatalos statistikának úgyszólván Csak vezérletesen nyilvánult eddigelé: a szoros összeköttetés, a tanácskozások folytonossága, az eszmesurlódás fokozta érdekeltség és lekintm..vetes ös-sze- és közreműködés, ugyanezt méltán kell óhajtanunk, hogy feltaláljuk az ország mindazon hivatalos közegeiben, melyeknek szerepe jut az adatgyűjtésben, összeállításában, részben feldolgozásában, hogy központon ez előkészített anyagból a haza hűt statistikai képét alkothassuk. Érdekeltséget valamely feladat iránt és buzgó közreműködési megoldásában csak úgy várhatunk biztosan, ha mindazok, kik a közreműködésre hivatvák, feladatukat nemcsak ismerik, hanem a megoldás sokirányú hasznosságát belátván, tárgyukért némileg lelkesülni is tudnak. Hogy a statistikai ismeretek hazánkban sem kellőleg elterjedve nincsenek, sem méltó érdekkel nem tekintetnek, tudvalevő. Egyes esetekben, például új vasúti vonalak vagy csatornák tervezgetésénél, vagy más irányt sürgetésénél tagadhatatlanul szembe ötlik némi mozgalom statistikai adatok gyűjtésére és bemutatására, de alapos ismeretek és rendszeres kutatás hiányában az eredmény vajmi ritkán kielégítő , s ha jól-roszul el van érve, vagy épen elejtve, a pillanatnyi érdekeltség lelohad, s az adatgyűjtés folytatására többé senki sem gondol. Ez általános érdektelenséget a statistikai tudomány iránt hazánkban, két fő okra lehetne visszavezetni. Az első, hogy önálló államélet hiányában, politikai tekintetben csak részei valánk egy idegen egésznek, mely állami és társadalmi viszonyaink statistikáját is magába olvasztatta, s önrendelkezésünkre tért nem engedve, a viszonyok ismerete iránti érdeket is elnyomta . A másik, amabból mintegy következő ok, a statistika gyakorlati alkalmazásának lehetetlensége, mi látszólag hasznavehetőségének értékét is csorbítván, tanulmányozásának kezdetben száraz és ézen nem könnyű munkájára korántsem serkentett. Jelenleg azonban, midőn összes állami és társadalmi életünkben önmagunk intézzük sorsunkat, am a két ok nemcsak elesik, hanem égetően előállt annak szüksége is, hogy amit évtizedeken át mulasztottunk, most annál serényebb munka által helyreütni iparkodjunk. Nemcsak erősen lüktető anyagi életünk minden mozzanata figyelmeztet statistikai ismeretünk bővítésének mellőzhetlen szükségességére, hanem rohamos lépteink gyakori fennakadása haladási pályánkon, óva int arra, hogy a tájékozatlanságnak, mely helyzetünk hiányos statistikai ismeretéből ered, valahára véget vessünk. Mert immár magunknak gyűjtjük az adatokat, saját hasznunkra fejlesztjük a tudományt, hogy a statistika hivatalos mivelése is önkezünkbe került: az országos magyar statistikai tanács fennállása és a stat. szakosztály szervezése legfényesebb bizonyítékai. A hivatalos statistika növelésének a legnagyobb siker akkor van biztosítva, ha azok közül, kik az országos statistikai felvételek körül segédkezet nyújtani hivatva vannak, minél többen megszerezhetik a szükséges statistikai ismereteket, részesülhetnek népszerű statistikai oktatásban. Ily oktatás, mondhatni rendszeres statistikai tanfolyam megindítása terjesztetett folyó évi május havában javaslatképen az országos magyar statistikai tanács elé, megjegyeztetvén, hogy a közgazdasági miniszter úr ő exallja a stat. szakosztályban felmerült ezen indítványt elvben már elfogadta, foganatosítását előmozdítani hajlandó. Nem úttörőkül, nem elsők lépünk fel e tervvel, melynek valósításában Berlin és Bécs évekkel meghaladtak. Hanem igenis elég korán indítjuk meg, tekintve eddigi viszonyainkat, melyek a saját erőnkkel való rendelkezést csak alig az imént tették lehetővé. De, ha az említett példák követésében az ott szerzett tapasztalatokat hasznunkra fordíthatjuk, viszont egy lépéssel tovább is megyünk a kitűzött pályán, s míg az idézett államokban leginkább csak fiatal államhivatalnokok élvezhették a statistikai oktatást, hazánk külön viszonyait és megyei autonómiáját számba véve, Magyarország megyéi és kerületei fognak ez előnyben részesülhetni. Ezen intézkedésnek pedig a hivatalos statistika annál inkább fogja hasznát venni, minél inkább van felvételeiben és adatgyűjtéseiben a megyei hatóságok közreműködésére utalva. Feltéve tehát, hogy az orsz. magyar statiszikai tanácsban levő, de talán a kívüle álló szakférfiak közül is elegendő számmmal találkoznak, kik az előadandó tárgyakat maguk közt felosztva, rendszeres statiszikai tanfolyam megindítását lehetővé teszik, ily tanfolyam még az idei tél folytán meg fogna indíttatni, s a kormány szíves kötelességének fogná ismerni, a szükséges helységekről gondoskodván, a hallgatók kiszemelése iránt is intézkedni. Az előadandó tárgyak nem végleg megállapítva, hanem mintegy csak javaslatképen bemutatva, következők volnának. 1) A statistika elmélete. 2) A népszámláláselvei, különböző módjai.) 8) A népesedési mozgalmaktárgya, számbavétele.) 4) Magyarország államszervezete (alkotmány, kormány, törvényhozás, megyei intézmény, község.) 5) Erdély külön viszonyai. 6) Igazságszolgáltatás (bűnügy, fegyintézetek, polgári törvénykezés, telekkönyv.) 7) Mezőgazdaság (birtokviszonyok, mivelési ágak, termelés.) 8) Bányászat (mint őstermelés.) 9) Ipar és a vele foglalkozó osztályok, munkások stb.) ■ U) 1VC1CDACUUI. 11) Közlekedés. 12) Közoktatás. 13) Közegészségi ügy (orvosok, kórodák, tébolydák.) 14) Pénzügy (államköltségvetés, egyenes és közvetett adó, egyedáruság, állami birtok stb.) Az oktatásnál szem előtt volna tartandó, hogy a tárgy elméleti előadásán kívül az adatszerzési mód, a használatban levő, vagy a szat. tanács által megállapított minták és betöltésük minősége is tárgyaltassék, hogy mindaz, ki az előadásokat szorgalmasan végig hallgatta, ne csak a hivatalos statistika tartalmáról, művelési teréről bírjon fogalommal, hanem képesítve legyen egyúttal bármikor gyakorlati munkásul is lépni e térre, s amit a kormány és a tanács megindítása alapján ismereteket szerzett, a haza érdekében értékesíthesse is. Az elősorolt tárgyak további felosztása, ha egy-egy szakférfiú egy egész czímre nem vállalkoznék, korán sincs kizárva, a szat.tanács tagjaitól függne immár vállalkozni egy egy ily kijelölt vagy hatásai szerint talán korlátolandó szakmára, melyek közül egy sem fog 3—4, legfeljebb 5 előadást igénybe venni. A hallgatókat illetőleg, a közgazdasági minisztérium részéről hivatnának fel a többi minisztériumok, hogy fiatalabb hivatalnokaik közül 2 —3 olyat jelöljenek ki, kik a statistika iránt érdekkel viseltetnek, vagy pedig a minisztériumban stat. adatok egybeállításával és feldolgozásával meg vannak bízva. A megyei közönség pedig ugyancsak a közgazdasági miniszter úr részéről hivatnék fel arra, hogy valamely magasabb tanfolyamot hallgató, vagy egyébként itt tartózkodó fiai közül szemeljen ki egyet, kiről valószínű, hogy később megyei szolgálatba fog lépni, hogy az a statistikai tanfolyamot is végig járván, szülőmegyéjében maholnap ezen, mindinkább tért és mivelést igénylő tudománynak apostola, hű mivelője legyen. Az előadási órák tél kezdetétől tavaszig hetenként többször estve tartatnának, hogy a nappal különben elfoglalt egyének a pontos látogatásban akadályoztatva ne legyenek. Ha e tanfolyam csak néhány évig sikerrel foly, a haza biztosítva lesz aziránt, hogy nemcsak a kormány központján, hanem a vidék minden fontosabb helyén alapos ismeretekkel bíró mivelői leszünk a hivatalos, és az érdekeltség fokoztával a magánstatistikának is. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi miniszter a központi és megyei gazdasági egyesületekhez a következő körlevelet intézte : Mióta ő Felsége által az ország közgazdasági érdekeinek vezetésével megbizatva lettem, hivatalos gondjaim egyik legkiválóbb tárgya a gazdasági egyletek. Ezekben tekintem én az ország még igen sokáig legfontosabb anyagi érdekeinek képviselőit, előmozditóit. — Ezekben lelem fel nemes jelenségeit az önzéstelen hazafiságnak, mely áldoz és fárad, nem csüggedve amiatt, hogy működésének sikere lassúbb és szerényebb, nem várva az egyéni haszonnak azon mértékét, melyet a magánszorgalom más tereken arathat, s megelégedve azon öntudattal, hogy a téreni áldozatoknak jótéteményei az egész földmivelési osztályra kiáradnak. Az volt mindig óhajtásom, hogy a gazdasági egyleteknek e nemes és hazafias iránya továbbra is fennmaradjon, sőt terjedjen és erősödjék; s egy pillanatig sem kétkedtem, hogy mihelyt az ország élete jobbra fordul, s politikai intézményeinek szervezete keresztül vitetett, a gazdasági egyletek tevékenységi szelleme is ép úgy lendületet nyereni, mint nyertek a nemzet anyagi életének többi ágai, s minőt fel kell tennünk épen ez egyleteket alkotó osztályról, melynek tagjaiban a haza a jó- és balsors között, erélyes és hű fiait ismeri. Azon jótékony működés, mely a gazdasági egyletek feladatául jutott, folytonos, szakadatlan és összevágó kell hogy legyen, s magában hordja a haladás és fejlődés elemeit, mindenesetre pedig, hogy megóva legyen a lankadás, vagy még inkább a visszaeséstől; a kormánynak pedig, melynek törvényes feladata a földmivelési érdekeket is a legéberebb figyelemmel kisérni, kell hogy e földmivelési életágnak minden szükségleteit s kívánalmait teljesen és valódilag ismerje, kell hogy a földmivelésre kiható mind törvényhozási, mind végrehajtási intézkedésekben kellőkép tájékozva legyen. E kettős ezér lebegett tehát előttem, midőn elhatároztam magamat, hogy a gazdasági egyleteket oly közös tanácskozmányra hívjam meg, melyben az e czélok elérésére szolgáló intézkedések és eszközök felett, a nemzet földmivelési érdekeinek képviselői az ország felelős kormányával értekezzenek, az e körbe vágó kérdéseket előkészítsék, javaslatokat tehessenek, s illetékességük terén végezhessenek. Elhatároztam e tanácskozmány összehívását .RaSilftMeLecryletek, kebeléből más rokonszenvvel fog fogadtatni, s az egyletek nem késendnek képviselőik által azokban részt venni és közreműködni; s mert azon hitben vagyok, hogy ez összejövetel előmozdítandja azon tevékenységi buzgalmat, melyet a gazdasági egyleteknek tulajdonítok. Ez országos tanácskozmány határnapjául ide Pestre, folyó évi június 14-ik napja reggeli 10 óráját, 8 tanácskozási helyül az országos köztelek helyiségét tűzöm ki. Felhívom a tisztelt gazdasági egyletet, hogy e tanácskozmányra két, legfeljebb három képviselőt küldjön fel. Valamint az országnak, úgy a földművelési minisztériumnak nagy szolgálat leend téve az által, ha az egyes gazdasági egyletek, megalakulásuk óta máig terjedő működésükről, e tanácskozmányban szóval vagy írásban, rövid jelentést teendőnek. S miután e tanácskozmány programmjába a gazdasági egyletek egyes indítványait felvenni elhatároztam, ez indítványokra nézve kérem, hogy ha a tisztelt gazdasági egylet ilyen indítványokat előterjeszteni jónak látná, azokat minisztériumom földművelési osztályába jan. 10-ig bezárólag beküldeni szíveskedjék, hogy a tanácskozmányi tárgyak sorozatába felvétessenek, s ez a jelentkező küldötteknek a tanácskozmányt megelőzőleg kiosztathassék. Ezek után a tisztelt gazdasági egyletek buzgóságától, a mindnyájunkat lelkesítő honszeretettől az összejövetelnek kielégítő sikerét remélve, hazafi tisztelettel vagyok. Pesten, máj. 19-én. . GOROVE ISTVÁN. A só kérdésénél Poszkowetz, mint előadó, a következőket indítványozta: A kormány felszóllíttatik, hogy törekedjék a só egyedáruság megszüntetésére; addig is azonban: a) szállíttassák le a só ára a szomszédos országokkal megegyezőleg, és szabadíttassék fel a sókereskedés ; b) minden, a sókereskedésre vonatkozó kiváltság szüntettessék meg; c) indíttassanak meg tárgyalások az iránt, hogy a szomszédos államokkal kötött államszerződések a sóadóról a nemzetgazdasági érdekekhez képest megváltoztassanak ; d) törekedjék a kormány olcsóbb készítésre és felhasználásra, végre e) a szállítási tarifták leszállítására. A ház mindezen indítványokat elfogadta. A fedezeti rovat elfogadott tételei közül a következőket emeljük ki: Só fejében: 21.757,306 ft, dohány: 41.107,259 ft, bélyeg: 11.649 318 ft, jogügyleti díjak és illetékek: 17.503,270 ft, Lotto: 15.426.030 ft, vára: 2.637,579 ft, államjavak: 5.834,876 ft, bányák: 12.167,125 ft, kereskedelmi minisztérium: 11.803,800 ft stb. Ugyanezen ülésben elfogadta még a képviselőház a váltópénzverésről, s végre a korallhalászatról a dalmát tengerparton szóló törvényjavaslatokat, s végül eléje terjesztett a háznak Herbst egy törvényjavaslatot a paraszt jószágok örökléséről, mely voltaképen csak hatályon kívül helyezi mindazt, ami a á. p. tk. idevágó (761.) § ával ellenkezik. Esti postánk szomorú hírt hozott. M ü h 1 f e 1 d, a valódi democrata szabadelvűség legderekabb bajnokainak egyike meghalt. E lelkében megtörhetlen férfiú már hosszasan küzdött testi betegségek ellen, de roncsolt egészséggel is, félig vakon, fennen hordozta zászlaját utolsó lehellétéig. Az ultramontánok és feudálisok egyesült hadának réme volt, úgy hogy papok nem átallották ellene hadjáratot indítani a szószékről s páter Wiesinger követésre méltó keresztényi szeretettel hirdette híveinek, hogy Mühlfeld betegsége egyenesen az Isten büntető kezének nyoma. Most meghalt, s el lehetünk rá készülve, hogy vigorát fogják ülni annak, kitől annyira féltek. Hogy mi eredménye volt az ultramontánok eme eljárásának, arra szolgáljon bizonyítékul a következő távirat: Bécs, május 25-kén. Az alsóház mai ülésében az elnök melegen emlékezett meg az elhunyt Mühlfeldről s a ház felállott részvéte jeléül. A holt teteme tegnap Hietzingből Bécsbe hozatott át s hidegágyra tétetett. A temetés holnap d. u. 5 órakor lesz, a beszentelés a Szt-István templomában fog eszközöltetni. Mára a községtanács rendkívüli ülésre gyűl össze, hogy a temetés iránt teendő rendelkezések felett tanácskozzék. Minden iskola, minden egylet, a műegylet, az egyetem, a képviselőház, a községtanács, szóval a lakosság minden rende és osztálya testületileg veend részt a temetésen.“ volt azoknak, kik a jogeljátszási elmerei mono. küzdöttek ellenünk 1861-ben, de — tekintsünk végig Cislajbánia államférfiainak során, s a ki közülök nem szorult reá, hogy múltjából egyre másra fátyolt vessünk, az lépjen elő és gáncsoljon bennünket, midőn a szabadelvüség e merész barczását meleg részvétünkkel kisérjük sírba. Áldás porára! Bécsi dolgok. A budget-bizottság végre elkészült munkájával, és Skene átalános jelentését elfogadta. Ez átalános jelentés csak röviden jelzi a bizottság eljárását és megállapodásait, s az egyes propositiók előkészített részletes jelentésre hivatkozik. A budget-bizottság kisebbsége Banhans vezérlete mellett szintén összegyűlt egy ülésre, melyen egészen váratlanul Protobovera is megjelent. E kisebbség a 250,10-es szelvényadó ellen képződött, s ezzel szemben valószínűleg a vagyonadót fogja fentartani kívánni. A felekezetközi törvények még nem szentesíttettek, s mint a „Debatte“ értesül, nem is fognak, csak a „Wiener Zig“ keddi számában megjelenni, ehhez képest Meysenburg indulása Rómába, szintén kissé elhalasztatott. Átalános indignatióval fogadták minden oldalon Weichs báró azon indítványát, hogy a képviselőház ne bocsátkozzék addig a fináncjavaslatok tárgyalásába, míg az interconfessionális törvények szentesítve nem lesznek. Meggondolta-e a nemes báró, hogy kire akar presuót gyakorolni Csodálatos, hogy némely ember oly szörnyen összezavarja a politikai bátorságot az értelmetlen hányavetiséggel. A reichsváth elvégezte a budget vitát, s a költségvetés minden tételét elfogadta, kivéve természetesen a függőben tartott államadóssági kérdést. Jelentése az osztályokból alakult központi bizottságnak a Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonalak tárgyában előterjesztett törvényjavaslatról, úgy az ezen törvényjavaslatnak alapul szolgáló építési szerződésről. Nemkülönben a magyar észak - keleti vasút építésére vonatkozó törvényjavaslatról, valamint a bemutatott pontozatok értelmében kiállított ezen vasút építésére vonatkozó engedély okmány tervezetéről. Végül az átalány-összegekért kiadandó vonalak építését és felszerelését szabályozó feltételkönyvről. A központi bizottság a felvett kérdések tárgyalásához kezdvén, mindenekelőtt azon indokolt óhajtásnak akart kifejezést adni, miszerint jövőre az osztály tárgyalásoknak úgy könnyítése, mint gyorsítása tekintetéből, a szakbizottságok a tanácskozás alá bocsátott tárgyakról teendő észrevételeiket ne jegyzőkönyvi alakban, mely módszer főleg oly tárgyaknál, melyekhez több mellékokmány tartozik, fárasztónak és bonyolékosnak tűnik fel, hanem az ennél egyszerűbb, világosabb és eddig szokásos, a többszöri tárgyalásokat is egybefoglaló jelentés alakjában terjeszszék elő. Áttérvén a bizottság feladata tárgyaira, először is az építési szerződést vette tanácskozás alá. Erre nézve nem hagyható érintetlenül a pénzügyi bizottság 1. évi május 4-ről és 5-ről szóló jegyzőkönyvének a csődhirdetés mellőzésére vonatkozó pontját. A tanácskozás folyama alatt a pénzügyminiszter úr által felhozott, s a gyakorlati életből vett érvek arról győzték meg a központi bizottságot, miszerint a nagyobb mérvű építkezések kivitelénél a nyilvános csődhirdetés, az eddigi tapasztalatok szerint, azésszerűnek és hasznosnak nem bizonyodott; a vonalnak apróbb részekre való felosztása, s ezeknek kisebb vállalkozók részére átlagosan való átengedése nem mindig felel meg sem a szükséges jótállás követeléseinek, sem a szilárd építés feltételeinek ; e mellett még, természeténél fogva, a végrehajtó hatalom körébe is esvén, ellenkeznék a kormányfelelősség fogalmával, ha a törvényhozás e téren utasítólag lépne közbe. A bizottság tehát a felhozottak mellett különösen tekintetbe véve a kormány képviselőinek azon kijelentését, hogy a szóban forgó építkezés kiadásánál teljes nyilvánosság tartatott szem előtt, s hogy hasonló vállalkozóiknál ugyanúgy f°g a kormány ezentúl is eljárni; a Weikersheim M. H. és társa bécsi bankárházzal kötött építési szerződést átalában elfogadván, egyes szakaszai és pontjaira nézve módosításokat hoz javaslatba, melyek inkább csak styláris javításokra terjednek.