Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-10 / 9. szám
9. szám. Szombat, October 10.1868. 19. évi folyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési (kj. Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra.........................1 írt 85 kr. 3 hónapra ..... 5 „ 50 , 6 hónapra........................11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri utcza 6. sz. N. em. Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A Pesti Napló magántáviratai. Madrid, oct. 9. Bravo titkára a nép által súlyosan megsebesittetett. Prim gáncsolta az eljárást s ajánlá, hogy feledjék el a szenvedt igaztalanságokat. A democraták elnökei egyesültek abban, hogy a minisztériumot a legerélyesebben fogják támogatni, ha a megoldást tovább is democratikus szellemben folytatja. Trieszt, oct. 9. Búza és zab olcsóbban kínáltatik, egyéb változatlan. Heti forgalom 37,908 szar. London, oct. 9. Búza kevés figyelemre méltatik, a forgalom pang, a tulajdonosok engedékenyebbek. Árpa, zab szilárd. Stettin, okt. 9. Búza készpénz. 65—74; okt. 72% ; rozs készp. 57, okt. 56% ; olaj készp. 9 és okt. 9% ; szesz 17% ; oct. 1783. Marseille, oct. 9. A gabonaárak fentartják magukat. Készlet 384,000 hect. Páris, oct. 9. (Zárlat.) 3°/0 járadék 6920, olasz jár. 5197, credit mod. 281, ausztr. naponkint 322, ausztr. időre 316, consol 9484, magy. kölcsön 210, lombard 406, államvasp. 556, 4% % járadék 100. Pár is, oct. 9. Liszt csendes, készpénzért 69—75, okt. 65, oct.—novb. 64, tavaszra 63.25 , szesz 72.50, s tavaszra 71. Búza 120 kil.,33—34, fin. min. 37—39. Rozs 110 kil. 22.75. Árpallo kil. 22—20.75 Zab 22—25. Olaj 81.75. Hamburg, oct. 9. Gabona szilárd, de csendes. Búza oct. 125, oct.—novb. 122, tavaszra 118 , rozs oct. 95, oct.—novb. 92, tavaszra 91; olaj oct. 20%, oct.—novb. 20%, tavaszra 21. Szesz 25% ft. Zab csendes. Bécs, oct. 10. (Elöbörze). Hitelrészvény 207.60; államvasp. 254’80; 1864-ki 95'50; 1860- ki 83*30; Napoleond’or 929 %; lombard 14; Tramway 109 %. Hangulat szilárd. Frankfurt, oct. 9. (Esti tudósítás). Hitel■ részv. 210.75; államvasp. 26025; amerikai 77. Hangulat kedvező. Köln, oct. 9. Búza csendes. — Készpénz 720—720; oct. 66%, oct.—nov. 66%, tavasz 66 %; rozs, hiányzik, készp. oct.—nov. 56%, tavaszra 57; olaj keresett, oct. 109/10; oct.—nov. 108/10 tavaszra 11, szesz, készpénz 22%. Boroszló, oct. 9. Olaj oct. 9%4, tavaszra 97/12, szesz oct. 16%, oct.—nov. 164 tavaszra 15%. A Deák-kor, saját helyiségén, ma esti 6 órakor értekezletet fog tartani. Mint értesülünk, Belgrádban ő Felségének neve-napját ünnepélyesen megülték. A konsulatusi kápolnában isteni tiszteletet tartottak, melyen az összes nagyhatalmasságok konsulai jelen voltak. A szerb kormányt Milojkovics Radivoj belügyér, egy udvari titkár, a fejedelem egyik hadsegéde s a város parancsnoka képviselte. Az isteni tisztelet után, Kállai Benő főkonsul fogadta el az üdvözleteket. Andrássy Gyula gróf és neje ma reggel Gödöllőre mentek a királyné udvarára, s csak estére fognak onnan hazatérni. Pappfalvi Constantin, országgyűlési követ lemondása folytán, f. hó 3-, 4- és 5-kén Borbándon (Alsó-Fehérmegye), végbement választáson Barcsai Ákos, földbirtokos választatott meg országgyűlési képviselőnek,305 szavazattal Gaetanu Miklós ellenében, ki 237 szavazatot nyert (Hazai lapok.) Jókai ma Madarásznak tart praelectiót azon themáról, hogy „merre menjünk?“ A legérdekesebb a „Hon“ vezérszerkesztőjének praelectiójából a következő passus: „Ha azonban a 48-at testté és lélekké válva akarja zászlójára tűzni a Madarászelv-párt, akkor a balközépet messze maga előtt fogja találni. Mi is azt akarjuk. De azon esetben emlékébe hozom Madarász Józsefnek, hogy 48 ban a nemzet kétszázezernyi rendes honvédsereg felállítását szavazta meg az ország kormányának, s e kétszázezernyi honvédseregben volt húszezernyi lovas, tízezer tüzér, kilenczszáz ágyúval, háromezer utász és hidász, tízezer tiszt; tehát egy rendes, felszerelt, minden kellékkel ellátott hadsereg volt az évekre terjedő szolgálati kötelezettséggel, melyhez 49-ben még ötvenezer újonctot szavazott meg az országgyűlés. Ez egy rendes, nagy csataképes hadsereg volt, olyan jó, mint akármely más országé. Kétszázötvenezer honvéd, huszár, tüzér, utász, árkász, hidász, stb. Ez a „48“ testté és lélekké válva!“ De már bocsánatot kérünk Jókai úrtól, nem ez a 48. Mert ha ez a testté és lélekké vált 48, akkor 48 nak kiegészítő részét sok egyéb is képezi meg, amitől Isten óvja meg a hazát! Ha ily szempontból veszszük a dolgot, akkor a 48-hoz hozzá tartozik a kremsi reichstag, Horvátország, s a nemzetiségek lázadása, Jellacsics ante portás stb. — Mindezektől pedig Isten óvjon meg egyelőre addig, míg lehet, bennünket. Valamely országnak nagyhatalmi állását, minőt a Jókai által felsorolt hadsereg feltételez, nem lehet ennyi antagonismussal szemben, mennyivel nekünk számolnunk kell, decretálni, hanem ezt meg kell lassan szerezni. Sőt ez, amit úgy k implicitel a legnagyobb egyetértéssel sem lehet országgyűlésileg elhatározni, akkor, ha az eseményeknek urai akarunk maradni,— önönmagától fejlődik a lázas akaratnál, a kapkodó nagyhaznáninál biztosabb eredményű csöndes munka és csöndes törekvés által. Az 1848 teste és lelke a felelős kormány, a képviseleti rendszer, mely a nemzet sorsát, a nemzet életét a nemzet kezébe tette. A többi, ami nagyobb részt a baloldal ábrándozó programmján van, csak olyan sallang és accessorium, melyre soha sem teszünk szert, ha e kettőt nem tudjuk hasznunkra fordítani; de mely elmaradhatlan, mihelyest e kettőnek igazi hasznát keressük. Ismételjük : országokat decretálni nem lehet, az országok fejlődnek maguktól. Ha a baloldal programmját, úgy ahogy követeli, minden legkisebb részleteivel együtt effectuálnák ma, akkor képesekké lennénk hamarosan, ha kedvünk volna reá, egy forradalmat viscenirozni, de sem arra, hogy a forradalmat sikeresen a dűlőre (többre egy pár nyert csatánál) kivigyük, nem, sem nem arra, hogy nemzeti életünk inkább biztosítva, államiságunk életerősebb legyen, mint most. Minden állam alapfeltétele az anyagi és szellemi jólét. E kettő nélkül a legszifrább állam is szappanbuborék, melyet a legkisebb szellő semmivé pattant; s a mely államnak kezébe adatott, hogy e kettőről maga gondoskodjék, annak élete biztosítva van. Mi ez idő szerint semminemű fegyvernek igazán jobb hasznát nem vehetjük, mint e kettőnek. S ha nem akarjuk magunkat ámítani, akkor be kell vallanunk, hogy a legfényesebb önálló hadseregnek ez idő szerint is legjobb hasznát hiúságunk venné, legroszabbat pedig financziális helyzetünk. Bizonyos, hogy ábrándosabb polgártársainknak zokon esik az ily higgadt beszéd, de elhihetik, hogy való, mert számokra van alapitva. Apropos, számok! Csernátoni, — kétségkivül elszégyelkezvén múltkori szemrehányásainkon, — az egyszer egyre adta magát, s azon kezdi debütjét, hogy kimutatja, miszerint az 1868-ki budgetben voltaképen nem 2.398.000 ftnyi többlet van, hanem 15.000,000 frt deficit. És ezt abból magyarázza meg, hogy az a többlet csak úgy áll elő, mivel a 68-ki budgetben oly jövedelmek vannak, melyek nem 1868-ra szólanak ; így : államjavak eladása után 90,000 ft; régi adóhátralék 6.372,000 ft; végre régi bérlet-hátralék 1.245,000 ft, mi magában véve már 7 mill. több. Hát még a 8 milliónyi közös activák, hát még a vasúti kölcsön kamatai stb., mi együtt tenné a 15 millió deficitet. Ezzel vesződött már más ember is,és annak idején, midőn t. i. a 68-ki budget előterjesztetett, részünkről nem maradtunk adósok a megtámadásokra, valamint annak idején — ha időnk és terünk engedi, — Csernátoni abc- és finansztudományára is visszatérünk. Megjegyezhetjük még, hogy Csernátoni a számolás mesterségére azért adta magát, mivel mi a 67-i államköltségvetésről írván, ellene polemizáltunk, holott e „egy betűt sem írt róla.“ Megnyugtatására mondjuk, hogy nekünk nem az ellen volt kifogásunk, hogy ki irta, hanem az ellen, amit irt, a ki irta. S e tekintetben a dolog nem volt oly alapos, hogy akár Csernátoni is ne írhatta volna. Országgyűlési tudósítás. (A képviselőház oct. 10-én tartót ülése.) Elnök tizenegyedfélkor megnyitván az ülést, a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Az időközben érkezett kérvények az illető bizottsághoz utasíttattak. Somssich Pál, mint a nemzetiségi bizottság elnöke, arra kéri a házat, hogy a f. hó 15-én tartandó bizottsági ülést, ha, mint már megtörtént, a tagok kellő számmal meg nem jelennének is, határozatképességgel ruházza fel. (Elfogadtatik.) Zichy Antal olvassa az igazolási bizottság jelentését, Andaházy Pál trencsén megyei képviselő igazolására nézve. A bizottság által ajánlott vizsgálata, elrendeltetik, vizsgálóbíróul Rudnyánszky Bélát küldik ki. A naffy az állandó igazolási bizottság véleményét olvassa fel, a pécsi választási zavarok miatt kiküldött vizsgáló bizottság jelentéséről. Az állandó igazolási bizottság különösen azon okból, hogy a választási jegyzőkönyv az 1848-ks V. t. ez. 43. szakasza ellenére csak harmadnapra a választás után készíttetett el, továbbá, mert több szavazó nem bocsáttatott a szavazáshoz, egyhangúlag a választás megsemmisítését indítványozza. Csanády, a választási jegyzőkönyvnek, László némely okmányok felolvasását kéri. (Felolvastatnak. Jobbról többen. Elég!) Madarász József az igazolási bizottságnak a választás ellen felhozott indokai egynémelyikét nem tartja a megsemmisítésre elégségesnek. De a többi indok folytán ő is új választás elrendelésére szavaz.