Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)

1868-10-19 / 16. szám

16. szám. Hétfő: October 19. 1868. 19. évi folyam Kiadó-hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 írt 85 kr. 3 hónapra ..... 5 „ 50 , 6 hónapra...................... 11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felüifizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri­ utcza 6. sz. II. em­. Az előfizetési- és hirdetmény­ dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A Pesti Napló magántáviratai. Fiume, oct. 19. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) Fiume városa, a fiumei ügyben tartan­dó értekezlethez négy bizalmi férfit fog választani. A választás ma vagy holnap eszközöltetik, a városi képviselet által. Úgy hallom, hogy az értekezlet 23-án kezdődik. Madrid, cet. 18. A madridi junta a következő határozatot bocsátotta közre : Különböző felhozott indokok tekintetéből, jelesen, hogy a nép­szavazás alkalmával idegen pressió érvényesülhetne, indítvá­­nyozza a junta hogy jelentse ki az ide­iglenes kormány, miszerint a­* kadixi programaihoz képest, kizárólag az alkot­­mányozó gyűlést illeti határozni a kor­mányforma iránt. Grötz, oct. 18. Egy igen látogatott szlovén meeting elhatározta, hogy a tör­vényhozáshoz fog az iránt kérvényt be­adni, hogy szlovén korona-tartomány alakíttassák. A népgyűlés példás rendben folyt le. P­á­r­i­s, oct. 17. Liszt készp. 65'50, okt. 64’25, oct. novb. 63'50, táv. 72 75; gabona a kiviteli piaczok számár­a hiányzik. Páris, oct. 17. (Zárlat.) 3% járadék 69 97 ; 4%°/0 járadék 100'50; olasz járadék 53 05; államvasp. 573; creditmob. 281; lombard 410; osztr. naponkénti 323; osztr. időre 318; coneol 94% ; magyar kölcsön 210; hiányzik: Köln, oct. 17. Búza változatlan; készpénz 7—710; oct. 62% ; oct.—novb. 63 % ; táv. 64; rozs szilárdabb készp. 6, oct­t.12; oct.—novb. 5­10, táv. 510; olaj csendes oct. 109/l­ ; oct. novb. lo 13/20 itav- 10 17/26 ; szesz készp. 22%, L­in­dau, oct. 17. A buzaforgalom a felette csekély vásárlási kedv mellett igen lanyha; leg­jobb minőségű 27%—28, közép 25%—26%; selejtesebb 23%—23%. Triest, oct. 17. Szesz készpénzre 17%, nov. 17., nov.—dec. 16 % — %; decz.—már­c. 16—16%; bánsági zab 64—60 fontos 2 ft 80 kr. Hamburg, oct. 17. A gabnaü­let készpénz­re élénk­en; határidőre szintén lanyha; búza oct. 126 ; oct.—novb. 122% ; tav. 119% ; rozs oct. 94%; oct. -novb. 92%; tav. 91; olaj oct. 19% ; oct.—novb. 19%;tav. 20% lanyha;szesz ajánl­va 26 %. Amsterdam, oct. 17. Üzlet pang; rozs oc­­toberre 208; tav. alacsonyabb áron. Frankfurt, oct. 17. (Esti börze.) Hitel­­részv. 116%, államvasp. 267'25, új adómentes­­ 51 % ; dohánykötvény 82. é­let folyton kedvező. Berlin, oct. 17.Buza, oct. 68%, oct.—novb. 63%; tav. 62; rozs, oct. 57%,oct.— novb. 55%, tav. 51 %; zab, oct. 33%, oct.— novb. 33% ; tav. 33 ; árpa, oct. 48, tav. 56; olaj oct. 95/12 tavaszra 95/8; szesz, oct. 18%, tav. 17%2. Időjárás szép .­Türr István nem­régiben Baján időz­vén, megpendítette a „népnevelési szövetség“ eszméjét, mely a francziaországi „Ligne de l‘ Enseignement“ példájára feladatul tűzné ki ma­gának a népnevelés terjesztését, társadalmi téren. A „népnevelési szövetség“ előrajza, Türr sze­rint, egyszerűen ez volna. Azok, kik tagokul be akarnának a szövetségbe állani, vallás-, osztály­­i rangkülönbség nélkül e sorokat imák alá : „Alulírtak kijelentik, hogy személyesen kíván­nak hozzájárulni a népoktatás terjesztéséhez, miért is pártolják a népnevelési szövetség létre­hozását, melynek kebelében semminemű vallási vagy politikai vélemény külön érdekei nem pár­toltatak.“ Ezen es­zének megfelelő szervezése végett a tábornok vasárnapra a magyar, tud. akadémia egyik termében értekezletet hitt egybe, melyen az országgyűlés legkiválóbb férfiai megjelentek volt. Név szerint felsoroljuk a jelen voltakat: Deák Ferencz, K. E­ö­t­v­ö­s József , Kemény Zsigmond, Gorove István, S­o­m­s­s­i­c­h Pál, B­ó­n­i­s Sámuel, Kautz Gyula, Bezerédy László, P­u­l­s­z­k­y Ferencz, G­h­y­c­z­y Kálmán, Tisza Kálmán, Nyáry Pál, Ran­ich­er Ja­kab, báró S­i­m­o­n­y­i Lajos, Dimitrievics Milos, C­s­enger­y Antal. A felsorolt ország­gyűlési képviselőkön kívül jelen voltak még Horváth Mihály, dr. Fal­k Miksa, Römer Flóris és M­o­l­n­á­r Aladár. Megkezdettén az értekezlet, Dimitrievics Milos, Türr tábornok nevében jelenté, hogy az utóbbi kénytelen volt hirtelen Olaszországba utazni, a­hol jószágait az árvíz ellepte. Türr tábornok különben levélben adja elő, hogy mi­képen véli­­ a népnevelési szövetség legsikere­sebb működését, és e­­zéiből külön nevelési lapot indítványoz megindíttatni, mely kizárólag a népnevelés ügyének szolgáljon. Deák Ferencz sajnálatát fejezi ki, hogy a tábornok oly szomorú akadály miatt nem jelen­hetett meg, és megjegyzi, hogy az eszme meg­pendítő­je nélkül nem volna helyén, a fölött ha­tározni. Indítványozza tehát, hogy az előleges tárgyalásokra egy bizottság neveztessék ki, mely az eszmét minden oldalról meghányja, és a szükséges adatokat is megszerezze. Ezen indítvány elfogadtatván, Deák megjelö­lése folytán a bizottság tagjai ezek lettek: Hor­váth Mihály , G­ö­ni­c­z­y Pál, Bezerédy László, Dimitrievics Milos, K .­ruu­­­m­o­n­y­i Lajos és Tisza Kálmán. Ezzel az értekezlet, mely oly nagyfontosságú eszme megvalósítását indította meg, befejeztetett.­­ A házszabályok iránt kiküldött bizottság szombaton d. u. 4 - akor tartott ülést, melyben Ghyczy K. munkálatát fogadván el a tárgyalás alapjául, mint mely az igazolásokról szól, elju­tottak bezárólag a 15. §­ vitatásáig. Zichy Antal javaslatát is használják tanácskozás közben, át­­vévén belőle, a­mi jobb benne a másiknál. E bizottság ezentúl minden nap addig, a­meddig, d. előtti 10 órakor tartja tanácskozásait, olyankor pedig, midőn országos ülés van, d. u. 4 órakor.­­ A nemzetiségi kérdésben kikül­dött nagy bizottság 17., reggeli 10 órakor ülést tartott, Jáomssich Pál elnöklete alatt, gr. Andrássy és b.Eötvös jelenlétében, mely ülésről a „P. L.“ nyomán a következőket jegyezték fel: All. bizottság és a Horváth s Kerkápolyi­­ által készített javaslatok felolvastatása után Branovácz­y a 26 szerb képviselő által készí­tett javaslat felolvastatását is kívánta. Nyári Pál ezután ajánlja tárgyalási alapul all. bizottság munkálatának elfogadtatását, mire Horváth Lajos oda nyilatkozik, hogy ő is ugyanazon alapel­vekből indult ki, mint a 11-es bizottság, csak más sorrendet állított fel.Miletics hosszú német beszédben akarja bebizonyítani, hogy a szükségesség, és nem agitatiók idézték elő a nemzetiségi kérdést. Zsedényi felelt, rövi­den, mondva, hogy nem olyan Magyarország ál­lása, hogy megengedje, miszerint létét a benne lakó nemzetiségek megtagadhassák. B. Podmaniczky pártolja Nyáry indítványát. Bónis oda nyilatkozik, hogy a bizottságnak nem az a feladata, hogy a nemzetiségekkel úgy foglal­kozzék, mint különálló testületekkel, hanem csak mint az egyes polgárok a nyelv használati jogával. Miután még Armbrusz és Branováczky szólottak, Eötvös József báró theoreticus szem­pontból fejtegette a kérdést, melylyel ő m­r régebben egy terjedelmes röpiratban is foglal­kozott. Ezúttal is ismert nézetei mellett kelt síkra. Miletics többeknek felelvén, végül kinyilatkoz­tatta, hogy a szerb képviselők nem vehetnek részt egy elfogad­atlan munkálat vitatásában. Somssich Pál, mint elnök, figyelmezteti Mileti­­cset, hogy ők itt nem mint a szerbek, hanem mint a nemzet képviselői tanácskoznak, ennél­fogva e nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe sem ve­heti fel. Hasonló értelemben nyilatkoztak még Nyári éa Bón is. A tanácskozás déli 12 órakor ért véget. A bizottság tagjai ma délután 4 órakor gyűlnek ismét össze, s ez ülésben Horváth javaslata va­lószínűleg el is fogadtatik. (Hazai lapok.) Tisza Kálmán ismételve olyat tesz, hogy csupa merő véletlen szerencséje e pártvezérnek, hogy van szerencséje Cserná­­tonival egy párthoz tartozhatni, mert különben már régen megkérdezték volna tőle,hogy: „Minek vakaród ....?“ De távol legyen tőlem , kiírni ezt az aesthetikus passust.Szóval, Tisza Kálmán — nem tudni hányadszor — constatálja, hogy a jobboldali sajtó ferdít, ráfog és gyanúsít; minélfogva természetesen méltósága alatt áll (Tisza Kálmánnak), hogy­ feleljen neki ; azért is tárgyára tér, s szinte sikerül neki kimutatni, hogy a szabad­lvűség nem mindig szabadelvű­­ség, és vannak czopfos fölfogások, melyek sok­kal szabadabb elvűek,föltéve,hogy az ellenzéktől származnak, mint akár maga a radicalizmus,ha t. i. a többségtől származik. Nem lehetett volna a baloldal politikája ellen hathatósb satyrát írni, mintha az ember Tisza Kálmán szájába adott volna oly passusokat, mi­nőket ő jelen czikkében elmond a politikai lehe­tőségekről, a gyakorlati nehézségekről, a kö­rülmények, a viszonyok számbavételéről, a velük való megalkuvásról, úgy arczul csapta, úgy kiforgatta lényegéből a baloldali egész po­litika theóriáját, hogy nem ajánlhatjuk eléggé olvasóink figyelmébe a „Hazánk“ vasárnapi csikkét, a népnevelésről. A „Hazánk“ második czikke a reichsrath megnyitásáról ír, és azon tény constatálásából indul ki, hogy a 67-ki kiegyezés sem a cislajtha­­nus, sem a translajthanus népeket nem elégítette ki,s ehhez képest természetesen a reichsrath azon tapasztalattal kezdi új ülésszakát, hogy „műkö­dése nem vezetett el a kívánt sikerhez, s hogy a deczemberi alkotmány, valamint nem eredmé­­nyezé a monarchia megszilárdulását, úgy az an­nak nyomán megalakult kormány még a belvi­­szonyok megszilárdítására is képtelen volt.“ A „Hazánk“ czikkirójának személyiségéhez kevés közünk van ugyan, mindazonáltal aligha csaló­dunk, ha azon megjegyzést koc­káztatjuk, hogy a czikkíró úr bajjal volt szemtanúja az alkot­mány­küzdelemnek Lajthán túl, 48-tól 67-ig mert a dolgokat tudja ugyan, de ítélete felettük oly hiányos, mint csak lehet azé, ki a dolgokat azon viszonyok kerete nélkül, a fejlődési stádi­umok, akadályai s egyes fázisai nélkül csak nagyon tökéletlenül látja, s a szerint gondol­kozik róluk, a­hogy pillanatnyi hangulata, vagy

Next