Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)
1868-10-19 / 16. szám
16. szám. Hétfő: October 19. 1868. 19. évi folyam Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 írt 85 kr. 3 hónapra ..... 5 „ 50 , 6 hónapra...................... 11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felüifizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri utcza 6. sz. II. em. Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A Pesti Napló magántáviratai. Fiume, oct. 19. (Eredeti távirat.) Fiume városa, a fiumei ügyben tartandó értekezlethez négy bizalmi férfit fog választani. A választás ma vagy holnap eszközöltetik, a városi képviselet által. Úgy hallom, hogy az értekezlet 23-án kezdődik. Madrid, cet. 18. A madridi junta a következő határozatot bocsátotta közre : Különböző felhozott indokok tekintetéből, jelesen, hogy a népszavazás alkalmával idegen pressió érvényesülhetne, indítványozza a junta hogy jelentse ki az ideiglenes kormány, miszerint a* kadixi programaihoz képest, kizárólag az alkotmányozó gyűlést illeti határozni a kormányforma iránt. Grötz, oct. 18. Egy igen látogatott szlovén meeting elhatározta, hogy a törvényhozáshoz fog az iránt kérvényt beadni, hogy szlovén korona-tartomány alakíttassák. A népgyűlés példás rendben folyt le. Páris, oct. 17. Liszt készp. 65'50, okt. 64’25, oct. novb. 63'50, táv. 72 75; gabona a kiviteli piaczok számára hiányzik. Páris, oct. 17. (Zárlat.) 3% járadék 69 97 ; 4%°/0 járadék 100'50; olasz járadék 53 05; államvasp. 573; creditmob. 281; lombard 410; osztr. naponkénti 323; osztr. időre 318; coneol 94% ; magyar kölcsön 210; hiányzik: Köln, oct. 17. Búza változatlan; készpénz 7—710; oct. 62% ; oct.—novb. 63 % ; táv. 64; rozs szilárdabb készp. 6, octt.12; oct.—novb. 510, táv. 510; olaj csendes oct. 109/l ; oct. novb. lo 13/20 itav- 10 17/26 ; szesz készp. 22%, Lindau, oct. 17. A buzaforgalom a felette csekély vásárlási kedv mellett igen lanyha; legjobb minőségű 27%—28, közép 25%—26%; selejtesebb 23%—23%. Triest, oct. 17. Szesz készpénzre 17%, nov. 17., nov.—dec. 16 % — %; decz.—márc. 16—16%; bánsági zab 64—60 fontos 2 ft 80 kr. Hamburg, oct. 17. A gabnaület készpénzre élénken; határidőre szintén lanyha; búza oct. 126 ; oct.—novb. 122% ; tav. 119% ; rozs oct. 94%; oct. -novb. 92%; tav. 91; olaj oct. 19% ; oct.—novb. 19%;tav. 20% lanyha;szesz ajánlva 26 %. Amsterdam, oct. 17. Üzlet pang; rozs octoberre 208; tav. alacsonyabb áron. Frankfurt, oct. 17. (Esti börze.) Hitelrészv. 116%, államvasp. 267'25, új adómentes 51 % ; dohánykötvény 82. élet folyton kedvező. Berlin, oct. 17.Buza, oct. 68%, oct.—novb. 63%; tav. 62; rozs, oct. 57%,oct.— novb. 55%, tav. 51 %; zab, oct. 33%, oct.— novb. 33% ; tav. 33 ; árpa, oct. 48, tav. 56; olaj oct. 95/12 tavaszra 95/8; szesz, oct. 18%, tav. 17%2. Időjárás szép .Türr István nemrégiben Baján időzvén, megpendítette a „népnevelési szövetség“ eszméjét, mely a francziaországi „Ligne de l‘ Enseignement“ példájára feladatul tűzné ki magának a népnevelés terjesztését, társadalmi téren. A „népnevelési szövetség“ előrajza, Türr szerint, egyszerűen ez volna. Azok, kik tagokul be akarnának a szövetségbe állani, vallás-, osztályi rangkülönbség nélkül e sorokat imák alá : „Alulírtak kijelentik, hogy személyesen kívánnak hozzájárulni a népoktatás terjesztéséhez, miért is pártolják a népnevelési szövetség létrehozását, melynek kebelében semminemű vallási vagy politikai vélemény külön érdekei nem pártoltatak.“ Ezen eszének megfelelő szervezése végett a tábornok vasárnapra a magyar, tud. akadémia egyik termében értekezletet hitt egybe, melyen az országgyűlés legkiválóbb férfiai megjelentek volt. Név szerint felsoroljuk a jelen voltakat: Deák Ferencz, K. Eötvös József , Kemény Zsigmond, Gorove István, Somssich Pál, Bónis Sámuel, Kautz Gyula, Bezerédy László, Pulszky Ferencz, Ghyczy Kálmán, Tisza Kálmán, Nyáry Pál, Ranicher Jakab, báró Simonyi Lajos, Dimitrievics Milos, Csengery Antal. A felsorolt országgyűlési képviselőkön kívül jelen voltak még Horváth Mihály, dr. Falk Miksa, Römer Flóris és Molnár Aladár. Megkezdettén az értekezlet, Dimitrievics Milos, Türr tábornok nevében jelenté, hogy az utóbbi kénytelen volt hirtelen Olaszországba utazni, ahol jószágait az árvíz ellepte. Türr tábornok különben levélben adja elő, hogy miképen véli a népnevelési szövetség legsikeresebb működését, és ezéiből külön nevelési lapot indítványoz megindíttatni, mely kizárólag a népnevelés ügyének szolgáljon. Deák Ferencz sajnálatát fejezi ki, hogy a tábornok oly szomorú akadály miatt nem jelenhetett meg, és megjegyzi, hogy az eszme megpendítője nélkül nem volna helyén, a fölött határozni. Indítványozza tehát, hogy az előleges tárgyalásokra egy bizottság neveztessék ki, mely az eszmét minden oldalról meghányja, és a szükséges adatokat is megszerezze. Ezen indítvány elfogadtatván, Deák megjelölése folytán a bizottság tagjai ezek lettek: Horváth Mihály , Göniczy Pál, Bezerédy László, Dimitrievics Milos, K .ruumonyi Lajos és Tisza Kálmán. Ezzel az értekezlet, mely oly nagyfontosságú eszme megvalósítását indította meg, befejeztetett. A házszabályok iránt kiküldött bizottság szombaton d. u. 4 - akor tartott ülést, melyben Ghyczy K. munkálatát fogadván el a tárgyalás alapjául, mint mely az igazolásokról szól, eljutottak bezárólag a 15. § vitatásáig. Zichy Antal javaslatát is használják tanácskozás közben, átvévén belőle, ami jobb benne a másiknál. E bizottság ezentúl minden nap addig, ameddig, d. előtti 10 órakor tartja tanácskozásait, olyankor pedig, midőn országos ülés van, d. u. 4 órakor. A nemzetiségi kérdésben kiküldött nagy bizottság 17., reggeli 10 órakor ülést tartott, Jáomssich Pál elnöklete alatt, gr. Andrássy és b.Eötvös jelenlétében, mely ülésről a „P. L.“ nyomán a következőket jegyezték fel: All. bizottság és a Horváth s Kerkápolyi által készített javaslatok felolvastatása után Branováczy a 26 szerb képviselő által készített javaslat felolvastatását is kívánta. Nyári Pál ezután ajánlja tárgyalási alapul all. bizottság munkálatának elfogadtatását, mire Horváth Lajos oda nyilatkozik, hogy ő is ugyanazon alapelvekből indult ki, mint a 11-es bizottság, csak más sorrendet állított fel.Miletics hosszú német beszédben akarja bebizonyítani, hogy a szükségesség, és nem agitatiók idézték elő a nemzetiségi kérdést. Zsedényi felelt, röviden, mondva, hogy nem olyan Magyarország állása, hogy megengedje, miszerint létét a benne lakó nemzetiségek megtagadhassák. B. Podmaniczky pártolja Nyáry indítványát. Bónis oda nyilatkozik, hogy a bizottságnak nem az a feladata, hogy a nemzetiségekkel úgy foglalkozzék, mint különálló testületekkel, hanem csak mint az egyes polgárok a nyelv használati jogával. Miután még Armbrusz és Branováczky szólottak, Eötvös József báró theoreticus szempontból fejtegette a kérdést, melylyel ő mr régebben egy terjedelmes röpiratban is foglalkozott. Ezúttal is ismert nézetei mellett kelt síkra. Miletics többeknek felelvén, végül kinyilatkoztatta, hogy a szerb képviselők nem vehetnek részt egy elfogadatlan munkálat vitatásában. Somssich Pál, mint elnök, figyelmezteti Mileticset, hogy ők itt nem mint a szerbek, hanem mint a nemzet képviselői tanácskoznak, ennélfogva e nyilatkozatát a jegyzőkönyvbe sem veheti fel. Hasonló értelemben nyilatkoztak még Nyári éa Bón is. A tanácskozás déli 12 órakor ért véget. A bizottság tagjai ma délután 4 órakor gyűlnek ismét össze, s ez ülésben Horváth javaslata valószínűleg el is fogadtatik. (Hazai lapok.) Tisza Kálmán ismételve olyat tesz, hogy csupa merő véletlen szerencséje e pártvezérnek, hogy van szerencséje Csernátonival egy párthoz tartozhatni, mert különben már régen megkérdezték volna tőle,hogy: „Minek vakaród ....?“ De távol legyen tőlem , kiírni ezt az aesthetikus passust.Szóval, Tisza Kálmán — nem tudni hányadszor — constatálja, hogy a jobboldali sajtó ferdít, ráfog és gyanúsít; minélfogva természetesen méltósága alatt áll (Tisza Kálmánnak), hogy feleljen neki ; azért is tárgyára tér, s szinte sikerül neki kimutatni, hogy a szabadlvűség nem mindig szabadelvűség, és vannak czopfos fölfogások, melyek sokkal szabadabb elvűek,föltéve,hogy az ellenzéktől származnak, mint akár maga a radicalizmus,ha t. i. a többségtől származik. Nem lehetett volna a baloldal politikája ellen hathatósb satyrát írni, mintha az ember Tisza Kálmán szájába adott volna oly passusokat, minőket ő jelen czikkében elmond a politikai lehetőségekről, a gyakorlati nehézségekről, a körülmények, a viszonyok számbavételéről, a velük való megalkuvásról, úgy arczul csapta, úgy kiforgatta lényegéből a baloldali egész politika theóriáját, hogy nem ajánlhatjuk eléggé olvasóink figyelmébe a „Hazánk“ vasárnapi csikkét, a népnevelésről. A „Hazánk“ második czikke a reichsrath megnyitásáról ír, és azon tény constatálásából indul ki, hogy a 67-ki kiegyezés sem a cislajthanus, sem a translajthanus népeket nem elégítette ki,s ehhez képest természetesen a reichsrath azon tapasztalattal kezdi új ülésszakát, hogy „működése nem vezetett el a kívánt sikerhez, s hogy a deczemberi alkotmány, valamint nem eredményezé a monarchia megszilárdulását, úgy az annak nyomán megalakult kormány még a belviszonyok megszilárdítására is képtelen volt.“ A „Hazánk“ czikkirójának személyiségéhez kevés közünk van ugyan, mindazonáltal aligha csalódunk, ha azon megjegyzést kockáztatjuk, hogy a czikkíró úr bajjal volt szemtanúja az alkotmányküzdelemnek Lajthán túl, 48-tól 67-ig mert a dolgokat tudja ugyan, de ítélete felettük oly hiányos, mint csak lehet azé, ki a dolgokat azon viszonyok kerete nélkül, a fejlődési stádiumok, akadályai s egyes fázisai nélkül csak nagyon tökéletlenül látja, s a szerint gondolkozik róluk, ahogy pillanatnyi hangulata, vagy