Pesti Napló, 1868. december (19. évfolyam, 5491–5515. szám)
1868-12-03 / 5493. szám
az indítványozók se jelentkezvén a párbeszéd jogának használása végett, elnök a vitát berekesztettnek jelentő, s szavazásra feltéve a kérdést : elfogadja-e a ház a nyugdíjakról szóló törvényjavaslat 2-ik szakaszát a közp. bizottság által módosított szerkezetében? — igen, nem. Minthogy húsz tag név szerinti szavazást kíván, ez elrendeltetett, eredménye a következő: 432 igazolt képviselő közül igennel, vagyis a törvényjavaslat mellett szavazott 184; nemmel 105; egy nem akart szavazni, 141 távol volt; a törvényjavaslat 2 ik §, tehát 79 szótöbbséggel elfogadtatott, a javaslat következő szakaszat vita nélkül elfogadtatván, az egésznek megszavazása a holnapi ülésre halasztatott. Azután felolvastatott a véderőről szóló törvényjavaslatot módosító bizottsági jelentés, melynek alapján a módosított szakaszok úgy a véderőről, valamint a honvédségről szóló törvényjavaslatban a javaslati szerkezetben egyértelműig elfogadtattak, s a javaslat további tárgyalás végett a főrendekhez átvitetni határoztatott. Az idő elhaladván, az ülés két órára fölfüggesztetett. A délután 4 órakor folytatólag megnyitott ülésben Gazágó Salamon elnökölt. Első tárgya a tanácskozásnak az állandó pénzügyi bizottság jelentése volt, a rendezett tanácscsal bíró városok törvénykezési költségeinek miként pótlása tárgyában. „A képviselőház folyó évi november 14-én tartott országos ülésében oda utasítván az állandó pénzügyi bizottságot, adjon a belügyminisztériummal egyetértőleg mielőbb véleményes jelentés arról, miképen lehetne a nem királyi városok törvénykezési költségeinek terhein könnyíteni, anélkül, hogy a szab. kir. városok hason költségeire muldatlanul szükséges összeg megcsorbíttatnék, az alulírott bizottság e tárgybani javaslatát a következőkben foglalja össze : „Alapul véve azon részletesebb felvilágosításokat, melyeket a bizottság a belügyminisztériumtól a magyarországi városok törvénykezési szervezetét, állását és költségeit illetőleg nyert, s támaszkodva az egyidejűleg vele közlött pénzügyi és statisztikai adatokra : a bizottság a szóban levő czélra a belügyminisztériumnak 80.000 főnyi összeget ajánl megszavaztatni, éspedig olyképen, hogy ez összeg a rendezett tanácscsal, illetőleg törvényszékkel bíró városoknak, addig, míg az igazságszolgáltatási új szervezet végleg meg fog állapíttatni a minisztérium által, a szükséghez képest, segélyezésül részletekben kiszolgáltassék, megjegyezvén, miszerint a nevezett summa a szabad kir. városok számára szintén már megszavazott összegek közt, a minisztériumnak a körülmények szerint szükségesnek bizonyuló átruházási jog szintén meg volna adandó.“ Ezen jelentés élénkebb vitára adott okot, mint várni lehete; a vitában részt vettek Horváth Döme, Szaplonczay ,„ Csiky S., K. Luzsénszky Pál, Horváth Károly s többen, minthogy a jelentés végső sorai a törvénykezési költségeknél az átruházást megengedni javasolja, ebben sokan azt látták, hogy ezen átruházás csakis a királyi városok hasonló költségeit illetőleg történnék meg, s ezért ezen utóbbi tétel kihúzását kívánta több szónok. Németh Károly ugyanezen tárgy feleti * tanácskozás megkezdésekor beadta indítványát Szávy J. államtitkár megemlítvén, hogy a királyi városok törvénykezési költségeire a ház már 690 ezer ftőt megszavazott, s ezen öszszegbe azon öt város törvénykezési költségei is benfoglalvák, melyek mint kir. városok beczikkelyezve ugyan nincsenek, de ezen jogokkal tényleg élnek ; e czélra tehát újabb költség most nem szavazható; átrendezett tanácscsal biró városok számára az előirányzott 80 ezer ftót megszavazni kéri az átruházás megengedésével mert azon városok közt több van, melyeknek e czimen nem lesznek költségei. Az államtitkár után megeredt a követelési szónoklat, a városok képviselői nem kímélték a beszédet, hogy küldőik reménye teljesüljön. Miretics N.Kikinda kerület számára kívánja ezen kedvezés kiterjesztését. A többség elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát. Ezután felvétetett az egyetemi tanárok fizetésének emeléséről szóló pénzügyi bizottság jelentése. A ház a bizottság javaslatát vita nélkül elfogadta. A folytatólag tartott ülésben a kisajátításról szóló törvényjavaslat Buda és Pest városok területén mind átalánosságban, mind részleteiben rövid vita után elfogadtatott. A központi bizottság előadója Királyi Pál terjeszti elő a bizottsági véleményt, s az újra szövegezettt javaslatot. Pest város helyhatósága erre vonatkozólag felterjesztést tett az országgyűléshez, ez azonban, minthogy az osztályok és a központi bizottság, által megelőztetett formailag nem vétetett figyelembe , de tartalmát illetőleg a törvényjavaslat oly módosításokon ment át, melyek a főváros s általában z autonómia aggodalmait teljesen eloszlatni képesek. E változások különösen a 4 és 22. §-ban nyertek kifejezést, melyeket szó szerint deigtatunk: 41.§. Ennélfogva kisajátítás eszközöltetik , ha a közlekedési miniszter a fentebbi szakaszokban elősorolt valamely munkálat foganatosítását rendeli el és a városi hatóság a miniszteri határozat ellen felterjesztést nem tesz; b) ha a közlekedési miniszter által elhatározott munkálat ellen a városi hatóság felterjesztést tesz, de a törvényhozás annak foganatosítását megengedi (22. §.); c) ha ily munkájat Pest vagy Buda város törvényes képviselete által határoztatik el. Az eljárást a ej pont eseteiben a VH. és VIII. fejezet szabályozza. J ^ .v^08‘atóság jogosítva van a közlekedési miniszter ezen határozata ellen 15 nap alatt ugyanazon miniszterhez felterjesztést intézni; ez esetben a közlekedési miniszter, ha a felmerült nehézségeket kölcsönös felvilágosítás folytán meg nem szüntetheti, a kisajátítási terv végrehajtásának felfüggesztése mellett a törvényhozás engedélyét köteles kieszközölni. A városi hatóság azonban, ha 15 nap alatt felterjesztést nem tesz, a közlekedési miniszter határozatát minden további fennakadás nélkül végrehajtani tartozik. A főrendiház decz. 2-iki ülése. (Folytatás tegnap esti lapunkhoz.) Dr. Cziráky János a 44. § ra vonatkozólag, mely a közös népiskoláról rendelkezik, kénytelen lelkiismereti aggodalmai folytán felszólalni. Meghajol ugyan a törvény előtt, de lelkiismerete sugallatát követve, beleegyezését nem adhatja. Indítványt vagy módositványt nem tesz a nemes gróf, felszóllalása viszhang nélkül elhangzik. Az 57. §-nál a bizottság következő pontot kíván közbeszavazni. Hogy az iskolások a vallásoktatásban szorgalmasan részt vegyenek és egyházaiknak az iskolás gyermekekre fennálló rendeletei szerint egyéb vallásos kötelességeiket is teljesítsék, arra az iskolai elöljáróság is felügyel.“ A ház e módosítványt is elejti. A 78. §. megállapítja, hogy a leányiskolákra vonatkozólag a közoktatási miniszter határozza el, mely tantárgyak hagyassanak el. Haynad Lajos, kalocsai érsek kimondatni kívánja, hogy a hit és erkölcstan vétessék ki a miniszteri rendelkezés alól. Hollandiára utal, hol a hittan az iskola köréből ki van küszöbölve, ennek meggátlására szükséges a módosítvány elfogadása. — E Eötvös József, közoktatási miniszter magától értetődő dolognak tartja, hogy a hittan mindenütt taníttassék és nem hiszi lehetőnek, hogy valaha magyar miniszter ezt meg akarná akadályozni. Különben ott, hol a hittan ki van zárva, ez a rendszer következménye és nem mutat vallástalanságra. Ha a hittan valaha kizáratnék az iskolából, ez csak törvény alapján történhetik és nem rendelet által . A módositvány ennek folytán elvettetik. Hosszabb vitát keltett a 116. §. Az eredeti szerkezet igy hangzik : „Mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll. A község e hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja.“ A bizottság és Haynald Lajos érsek ezt így kívánják módosíttatni: „Mindennemű népoktatási intézet, a mennyiben ez felekezeti jelleggel bir, közvetlenül saját hitfelekezeti iskolai elöljárósága alatt, a mennyiben pedig ily jelleggel nem bir, közvetlenül a község hatósága alatt áll.“ Haynald Lajos kalocsai érsek ajánlja a módosítványt, ámbár meg van győződve, hogy a „majoritás rendíthetlen sziklafaláról“ ez is nyomtalanul le fog esni. Nem szeretné, ha az iskola, édesanyja, az egyház élétől elszakíthatnék. Az iskolai székben minden felekezet, minden vallás képviselve lesz, épen azért vallástalan lesz. Reméli, hogy az astronómia, melyet a protestáns atyafiak oly tiszteletre méltóan gyakorolnak, nem sokára a katholikusoktól sem lesz megvonva. Szólott még az érsek a vallás erkölcsi irányal és az egyház magasztos „elhivatásáról“ és a módosítványt újabban ajánlja. B. Eötvös József közoktatási miniszter felolvassa a javaslat 11. §-át és annak alapján kifejti, hogy a hitfelekezetek autonómiája az iskola terén teljesen biztosítva van. Tisza Lajos és gr. Vay László Haynald érseket cáfolják. B. Vay Miklós szerint kétségbe nem vonható, hogy a felekezeti iskola kizárólag a felekezet rendelkezése alatt áll. A módosítvány felesleges. A ház a módosítványt elveti. Gr. Cziráky János a szavazás után kérdést tesz a közoktatási miniszterhez, hogy miként értelmezi a törvényt ? b. Li iy ' " j j • ■ ' •-ī*Tavalynem a szavazás után, mert a miniszter nem volt előbb a teremben. Még néhány alárendelt módosítvány is ajánltatik , ezek azonban vita nélkül visszautazíttatnak. A ház véglegesen változatlanul elfogadja a törvényjavaslatot. Az alsóház jegyzője időközben alkotmányos hozzájárulás végett átad több törvényjavaslatot, nevezetesen az interconfessionális törvényjavaslatot és a vegyes házasságra vonatkozó javaslatot stb. Ezek az illető bizottsághoz utasíttatnak. Dr. Szapáry Gyula indítványt tesz, hogy a hármas bizottságok albizottságokra oszoljanak, hogy akként a jelentésekkel gyorsabban elkészüljenek (Elfogadtatik). Elnök jelenti, hogy péntektől kedve a főrendi ház is permanentiába fogja magát helyezni és üléseit reggeli 10—2-ig, és este 6—10-ig tartani Az ülés 2 óra után ért véget. A közös ügyek tárgyalására kiküldött országot magyar bizottság ülése 1868-diki decz. 2-án d. u. 2 órakor. Elnök : Somssich Pál. Jegyző : Horváth Lajos. Szónokokat jegyzi: Rajner Pál. A közös minisztérium részéről: Orczy Béla b., Wininger Vincze osztályfőnökök , Benedek Sándor altábornagy, Tegetthof altengernagy és gyulai Gaál Jenő cs. k. tengerészkapitány vannak jelen. Minisztereink közül Lónyay Menyhértet láttuk. Olvastatik a múlt ülés jegyzőkönyve. Puszky Ferencz azt vette észre, hogy a bizottság azon indítványáról, miszerint munkaidőben, avatáskor, a katonák dologra bocsáttassanak, — a jegyzőkönyvben említés nem létezik. Horváth L. kijelenti, hogy a kérdéses indítványról van szó a jegyzőkönyvben , — erre a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Napirenden van az albizottságok elnökeinek és előadóinak jelentése a távirdai költségek tárgyában. Horváth Lajos előadó, a következő jelentést olvassa fel : „Az albizottságok elnökei és előadói a közös minisztériumok képviselőivel és a magyar kereskedelmi miniszterrel tanácskozván, megállapodásaik eredményét a következőkben terjesztik elő: Az osztrák kereskedelmi miniszter kezdeményezése folytán létrejött azon rendszabály, hogy jövő 1869. évi fan. hó 1-ső napjától kezdve a közös minisztérium hivatalos távsürgönyeinek díjmentessége megszűnik, nem ellenkezik az 1867. XII. és XVI.törvényczikknek sem szellemével,l sem betűszerinti értelmével, mert a hivatalos sürgönyök díjmentességét egyik törvény sem mondja ki. E tekintetben tehát nehézség fenn nem forog, sőt a mennyiben a díjmentesség megszüntetése folytán a távirda, remélhetőleg, csak szabatos rövidségű sürgönyök által, s csak a legszükségesebb esetekben fog jövőre igénybe vétetni , az új rendszabályt úgy az államháztartás, mint a nagyközönség érdekeinek szempontjából csak helyeselni lehet. Mi a kérdés pénzügyi oldalát illeti: miután a közös miniszterek képviselői kifejtették azt, hogy a közös minsztérium , és nem is vehette más értelemben az osztra kreskedelmi miniszternek a díj megszűntésére vonatkozó kivonatát, minthogy a közös a minisztérium távaüzgönyeinek eddigi díjmentessége a osztrák-magyar monarchia mindkét állam területén egyaránt megszűnik, és a hivatalos távsürgönyökért fizetendő összeg tekintetében is a állam között fennálló szerződés díjszabásai alapítmányai szolgálnak zsinórmértékül, miután továbbá a dolog természetéből fod, hogy a hivatalos sürgönyök jövőre a díja tekintetében a magántávsürgönyök jellegét öltvén magukra, mint ilyenek, a két államkormány között fennálló egyezmény szerint kölcsönös beszámítás alá esnek, s az osztrák államterületen szállított sürgönyök az osztrák, a magyar államterületen szállított sürgönyök a magyar kereskedelmi minisztérium bevételeit képezendik : az albizottságok elnökeinek és előadóinak vélekedése szerint az esetleges távirdai költségek fejében a külügyi és pénzügyi minisztérium, úgyszintén a szárazföldi hadsereg és haditengerészet számára az eddigi tapasztalatok alapján kett, illetőleg előirányzott 10,000,120,45,000 és 5,000 forintot a fenn kitett feltételek alatt meg lehet szavazni.“ Elnök: méltóztatnak elfogadni az albizottság jelentését? (Egyhangúlag elfogadtatik.) Elnök: jó volna, ha a bizottság azonnal megszavazná az illető összegeket. (Helyeslés.) A távirdai költségek fedezésére az előirányzat szerint megszavaztatott: a) a szárazföldi hadseregnek . 45,000 ft, b) a tengerészeinek.................... 5,000 „ c) a közös külügyminisztériumnak 10,000 „ d) a közös pénzügyminisztériumnak ............................... . • • •____ összesen : 60,120 ft. Trefort Ágoston, a szárazföldi hadügyi albizottság előadója benyújtja az albizottságnak jelentését s a hadügyi költségvetés extraordináriumára nézve. Elnök tudatja a bizottsággal, hogy a jelentés már sajtó alatt van és holnap ki fog osztatni a bizottsági tagok közt, s ha a t. bizottságnak ellenére nincs, a holnapi ülésben napirendre kitűzhető. (Helyeslés.) . Erre Csengeri Antal a következő indítványt nyújtja be : „A két delegátió üzeneteinek egybevetése s annak folytán vélemény-adás és az üzenetek szerkesztése végett küldessék ki egy albizottság, melynek tagjai legyenek : a delegatió elnöke, jegyzői és az albizottságok előadói s ez albizottsággal véleményezés végett azonnal elnökileg közöltessék a birodalmi tanács delegátiójának minden üzenete.“ Károlyi György gróf, pártolja az indítványt. Elnök kéri a bizottságot, hogy a Csengeri Antal által indítványozott albizottságba magát Csengerit is beválaszsza. (Elfogadtatik.) Ezután a mai ülés jegyzőkönyve, az osztrák delegátiónak elnökségével való közölhetés végett, hitelesíttetik. A napirend ki lévén meritve, — elnök ülést 3/4 3-kor eloszlatja. Legközelebbi ülés holnap d. u. 2 órakor, az Antal beszéde a hajóhad 1869-diki legatio nov. 27-diki ülésében.) Midőn ezen, előttünk még mindig eléggé uj és szokatlan tárgy először alkotmányos tárgyalásunk elé terjesztetett, azon albizottsági osztály, melynek akkor is tagja s előadója voltam, a tárgynak kellő tanulmányozása végett a múlt téli időszak alatt összegyűjtötte s egymás mellé állította a megelőző évek hasonló, habár a mi tettleges részvétünk körén kívül eső, u. n. 1861-tő 1867-ig terjedő költségvetéseit. Hogy ezen adatok a tájékozásnak annál hivebb és megbizhatóbb kalauzai lehessenek, kiszámíttattam külön azon költségeket, melyeket V e r e n c z e, s az olasz állomások, u. m. Mantua, Verona, Peschnera vettek igénybe, mint oly tételeket, melyek ezentúl a magyar-osztrák budgetnek terhére nem eshetnek, s így a számításból mindenesetre kihagyandók. E számítások és combinatiók eredménye volt, hogy az 1868 diki szükséglet, mely mint önök tudják, 72 millió rendes és 800 egynéhány ezer frt rendkívüli kiadás volt s melylyel a mostani majdnem megegyez,sőt valamivel kevesebbre is ütött ki, a legnagyobb és legkisebb évi összegtöl egyaránt távol meglehetősen a közép után járt s igy mi azt, a részletekre nem is tekintve, nyugodt lélekkel megszavazhattuk, s mégis szavaztak. Akkori buvárlataim eredményeiből azonban nem hallgathatok el egy körülményt, mely felette jellemző, s a helyzetre, különösen a múltnak a jövővel való összehasonlítására nézve meglepő világot vet. Ez pedig abból áll, hogy az átlagok számításakor mindig három, egymástól különböző összeg állott elő: egy közép, egy legkisebb és egy legnagyobb. A középszám a kormány előleges költségvetése, vagyis, mint neveztetik, előirányzata volt; a legkisebb, amely az akkori birodalmi tanács folytonos levonásai következtében mint alkotmányosan engedélyezett összeg állott elő, s végre a legnagyobb, mely a tettleges ráfordítást, póthitel s utólagos jóváhagyások reményében mutatta. Ez utóbbi eset, úgy reményijük s legyen szabad ezt előre kifejeznem, hogy többé nem fog előfordulni; bizonynyal nem a nélkül, hogy ne a legsúlyosabb rendkívüli körülményekben s az állam legmagasabb érdekei megmentésében lelhetné netaláni igazoltatását. Ami a birodalmi tanács egykori törléseit illeti, megvallom, nagy érdekkel és tanulsággal olvastam ama törvényhozó testület felelte érdekes tárgyalásait. A monarchia túlsó felének legnagyobb szónokai, egy Giskra, Schindler, Ryger sat. egymással versenyezve szálltak ki síkra a szegény marina ellen, némelyek túlhevekben annyira mentek, hogy annak majdnem teljes haszontalanságát vitatnák, s megjósolták, hogy egy kiütendő háború esetében ennek a mi drága marinánknak más rendeltetése nincs, mint hogy mindenestől az ellenség kész martaléka legyen, s a babyloni fogságba hurczoltassék el. E jóslatok szerencsére meghiúsultak. A háború kiütött, s épen a marinának, s annak körünkben ülő lelkes vezérének jutott osztalékul, győzelmi babérai által (Éljen !) ama válságos események csapásait oly lényegesen enyhíthetni. Igen, némi büszkeséggel s azon elismeréssel, melylyel az érdemnek mindenha tartozunk , hogy kimondjam, a történelem ama váls régi névvel lett gazdagabb : Tegetthof nevével. Felesleges ezek után megmondanom, hogy mi a régi birodalmi tanács nyomdokaiba nem léptünk. Ellenkezőleg, mi áthatva históriai emlékeinktől is, tengerpartunk tengen kikötőnk s ennek biztosítására szolgáló hajóhadunk iránt a legmelegebb rokonszenvvel viseltetünk s óhajtjuk annak, s anyagi erőnk csekélységéhez mérten, előmozdítani is fogjuk, felvirágzását. Ami a napirenden levő 1869-diki rendes költségvetést illeti, mely a múlt évinél, kevesebbre megy, mint mondom, csekélyek azon levonások, illetőleg észrevételek, miket tenni kötelességünknek tartottuk, s miket, a je e tárgyalás alkalmával, az egyes pontoknál előadni lesz szerencsém. Ajánlom javaslatunkat a t. delegátiv párt fogásába. A közös ügyek tárgyalására kiküldött reichsrathi bizottság ,Y. ülése reggeli 10 órakor. Elnök: Kaiserfeld. A miniszteri padon b. Becke, b. Kuhn, Frühlck,Ghyczy alezredes, Derschaden őrnagy, Jupiner őrnagy, később Bell stb. Elnök jelenti, hogy a magy. delegáció átküldte a közös pénzügyi budgetre és a legtöbb számvevőségre vonatkozó határozatait. Elnök olvas egy, a közös hadügyminiszterhez intézett interpellációt, melyben Rechbauer és társai hivatkozással az állampolgárok jogairól szóló alaptörvényre, mely a gyülekezés és egyletalakítás jogát mindenkire kiterjeszti, hivatkozva továbbá azon tényre, hogy a hadsereg sok aktív és nyugdíjazott tagja ennek daczára ama jogok gyakorlatát illetőleg korlátozások alá vettetett, azt kérdik a hadügyminisztertől, ha vájjon ezen régi korlátozásokat nem tekinti-e az alaptörvények által megsemmisülteknek, és hogy hajlandó-e ennek érvényesítésére az alkalmas intézkedéseket megtenni ? B. Kulin kijelenti, hogy ezen interpellációra legközelebb lesz szerencséje felelni. Napirenden van a hadügyi budgetről szóló bizottsági jelentés, melyet B a n h a n s előadó olvas. A jelentés azon részét, hol a bizottság a hadügyminiszternek a budget alkotmányos alakjáért és világos összeállításáért elismerést szavaz, a delegáció élénk helyesléssel fogadta. A jelentés érdemleges részét a következőkben állítjuk össze : Az ordinárium I. czíménél a bizottság 204.985 főnyi levonást indítványoz; a 2-ik czimben az udvarnál szolgálatban levő tábornokok és törzstisztek és a magyar gárda fizetése fejében beállított 145.522 ft. törlését és annak az udvarköltségekbe leendő fölvételét; a 3. czimnél (felsőbb parancsnokságok) 202.944 ft törlését; a 4 ik czimnél (hadtestek költsége) 502.050 ft törlését, a 9 ik czimben (ruházási bizottságok) 73.430 ft törlését, a 10-ik czimnél (tüzéri hadszerek) 193.160 ft törlését, a 11-nél (szekerészeti szerek) 22.614 ft törlését, a 13-nál (építészeti igazgatás) 514.245 ft törlését, a 16-iknál (ellátási) 200,000 ft törlését, a 18-iknál (különféle kiadások) 42 075 ft törlését, a 20-iknál (természetbeli ellátás) 551,616 ft törlését, a 21-iknél (legénységi ellátás) 345,383 ft törlését, a 22-iknél (ruhájá 1 * * *) tételeinek pedig változatlan""elfogadását indítványozza. A kisebbség a következő különindítványányokat teszi: A 4 ik czimnél töröltessék „ 20 ik „ » 21-ik „ » 22-ik n 3.502.050 ft 851.616 „ 754.383 „ 432.343 „ Összesen 5.531.392 ft Az extraordinarium első cziménél (a hadsereg új fölfegyverése) a bizottság 10 Gatlinféle ágyú helyett csak 4-et tartván szükségesnek, 27000 ft törlését, a 2-ik czím 1. tételénél az olmützi tábor erőd költségeiből 50000, a scogliai telep költségeiből 50000, a civessanoi erőd költségeiből 8000, a komáromi megerősítések költségeiből 200000, a krakói kisajátítások költségeiből 190,000, a catteroi puskapor-raktár költségeiből 18,558 ft törlését, egészben e czim alatt 516,558 ft törlését indítványozza. A 4. czimnél (több ruházati és fegyvernem) 1,412,460 ft törlése indítványoztatik. A 6-ik czimnél (számfelettiek fizetése) 200000 ft törlése hozatik javaslatba. Elnök megnyitván az általános vitát Fguy szól a többségi jelentés ellen és védi a kisebbségi javaslatokat.Elismeri a budget formai előnyeit és a minisztériumnak takarékosságra intézett törekvését. Helyesnek találja, hogy például a hadsereg létszáma 1865. óta leszállíttatott, de igen különösnek találja, hogy a lészám kisebb volta daczára nagyobb a költség. 1865-ben 20,000 tiszt volt, 1869 re csak 16000 vétetik fel; akkor a legénység 238000 volt, ma 212000. Mégis ma 22000000 kell a gyalogságra; míg 1865-ben 20000000 kellett csak, és így tovább. Sajnálja, hogy nem kerültek a delegátió elé az adatok arról, hogyan végződött az 1866-iki és az 1867-iki gazdálkodás ? Szóló kiemeli a budget egyes tételeinek növekedését ugyanazon tételek régibb költségeihez képest. — Ő is harczképes hadsereget akar, de főszempont előtte e mellett is a financzialis. Mert ha mások azt mondják, hogy még a financziális bukás veszélyével is fenn kell tartani a hadsereget, akkor ő és elvtársai azt felelik, hogy ha a pénzügyi állapotot szemmel nem tartjuk, akkor nem sokéra egyáltalán nem tarthatunk hadsereget. Czartomsky herczeg szintén a többségi jelentés ellen szól de nem financziai, hanem politikai szempontból, amennyiben a mai kényszerhelyzet, melyben nem mi, hanem egész Európa sínylődik (helyes) a bizottság által javasolt levonásokat veszélyeseknek és messze menőknek tartja. A helyzet maholnap kell, hogy eldőljönlegyen az háborús vagy diplomatái megoldás mindenfélekép kell, hogy a diplomata megett is, csakúgy mint hadvezér megett, harczképes, erős hadsereg álljon. (Úgy van!) Epen e tekintetekből szavazta meg két parlamentünk: a pesti és bécsi súlyos aggodalmak daczára a védrendszert és a delegációknak már most nem lehet feladati,a rendszer megvalósulását időszerűtlen takarékoskodás által megakadályozni. Ezen e védrendszerhozatala annyi dolgot adand a hadügyminisztériumnak, hogy a közigazgatás a bizottság által javasolt levonások mellett az újjászervezést nem végezheti. Szóló kijelenti, hogy ő és honfitársai e tekintetektől vezettetve azon tételek a kormány Az albizottság a kijelölt sorrendben, tárgylás alá vévén az előirányzat mindezen részlete a következő megállapodásokra jutott. 1. czim. Központi vezetés (1—18 tétel al 106,224 ft.) . A folyó 1868-ik évre e czimen 100,000 ft egedélyeztetett,és igy a jövő évre 6224 ft kiad többlet mutatkozik. Ezen többletet az „Észrevételekhez csat egybehasonlitó kimutatás szerint, nem a fogmazói és irodai személyzet, hanem a szög illetményeinek, és a hivatali szükségletek jelentékeny emelése okozza. Minda mellett, hogy a pénzügyminiszter is a fogalmazói és iroda személyzet illetményein előirányzatára nézve a folyó, évre engedélyez összegek korlátai között maradt, az albizotts még így is túl magasnak tartja a központi vezét rendes költségvetését a pénzügyminisztérium kilátott munkaköréhez képest, s azon véleménben van, hogy ha az átmenet nehézségei le lennek küzdve, lényeges megtakarítás lesz eszköélhető e tekintetben is. 79 ftkT-fLP h;12 tétel alatt előirány* 79,446 forintból a) Egy miniszteri tanácsos fitésének és lakpénzének (3. tétel) 5880 ft • Egy segédhivatali segéd fizetésének és lakni ZíDek fe réteg 1350 c) Két ir°datiszt fize ? f!8 * * * *'wdi2100ft;d) Két hivatali szél fizetésének (10. tétel) 1100 ft, összesen 10430 rmntnak a rendes költségvetésből való kitörlés s ugyanannak a rendkívüli költségvetésbe átételét hozza javaslatba az albizottság azon kis lnwSi°gy az esetlegesen megürülő államsok, többé be ne töltessenek. A 13 tétel alatt előirányzott 3280, és í1 forintra nézve észrevétel fenn nem forog. ,lo,,tétel!!alattt KbOOO forintra előirányzó mSf i SkeZO változtatással lenném - P'a“dk: a)a PaPir költségekre előiránzott 1500 ft helyett 1000 frt. b) a bútorok kötségeire 4000 frt helyett 3000 ft, azon megjegyzí h-ogy a mennyiben 0 költsége jövőre előfordulni nem fognak, a megajánló r*lgrf a rendkivüli költségvetésbe ti Sfr!' C 8 fUtér költségeire, 2500 frt helyet A 16-ik tétel alatti napdijakra és uts 3000S aZ előirányzott 5000 forin