Pesti Napló, esti kiadás, 1868. december (19. évfolyam, 53-76. szám)

1868-12-03 / 55. szám

55 szám. Csütörtök, december 3. 1868. 19. évf folyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz. földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra.........................1 írt 85 kr. 3 hónapra.........................5 „ 50 „ 6 hónapra............................11 „ — „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint...............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Uri­ utcza 6. sz. N­. em. Az elő­fizetési- és hirdetmény-dij a lap kiadó-hivatalába küldendő­. E lap szellemi részét illető­ minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, decemb­er 3.1868.­ ­ Az állandó pénzügyi bizottság ma fogja hitelesíteni az 1869-ki állami költségvetésről szóló általános jelentést, szintén ma fog tanácskozni a deficit és fedezésének módja fölött. (Hazai lapok.) Spelletich Bódog a „Századunkéban visszatér a nemzetiségi kér­désre s jelesen Román Sándor azon kívánságára, hogy : „Adassék meg azon szabadság, mely Ame­rikában van, és nem lesz többé nemzetiségi kér­dés“, azzal felel, hogy felsorolja az amerikai sza­badságot nemzetiségi, illetőleg nyelvi szem­pontból. Spelletich úr 15 évig volt Amerikában a azt írja, a­mit tapasztalt, a­mit látott és hallott. Az általa előadott pontok a következők : „1. Minden közhatóság hivatalos nyelve kizárólag angol, — de azért: 2. Bármi nyelven szerkesztett folyamodvány el­­fogadtatik , ha ahhoz angol fordítás van csa­tolva. 3. Érvényes bármi nyelven irt okirat, ha az hiteles személy által angolra fordíttatik. 4. Betáblázni csak oly okiratot lehet, mely ango­lul van fogalmazva. 5. A törvényhozási nyelv kizárólag angol, az atlanti tengertől a csendes óceánig. 6. Úgyszintén a törvénykezési nyelv még azon ke­rületekben is, hol a túlnyomó többség más nemzeti­séghez tartozik. 7. Sőt maga az esküdtszéki eljárás is angol, holott gyakran megesik, hogy heh hol más nemzetiségek csoportosan élnek, pl . német a biró, panasztó, panaszlott és esküdtek, n... •Németek. És még is e Thüringiából vagy Schleswig-Holsteinből származott férfiú mihelyt magas állásra helyzett szé­két elfoglalja, feledve mindent, csak azt tudja, hogy Amerikában van és amerikai polgár, s a kérdéseket honfitársaihoz a hely­színen f­ö­l­e s­k­e­­t­e 11 tolmács által intézi; a tanukat ily módon hall­gatja ki, és kérdéseit az esküdtszéknek ily módon teszi fel.“ A szabadalmazott nagy demokraták lapjában egy hivatalnok az iránt tesz panaszt, hogy az illetők egész évi adóját dec­ember 1. fogták ki a hivatalnokok fizetéséből, holott úgy is már azon újévi meglepetésben részesültek, hogy kinek 300, kinek 200, kinek 100 ftot húztak le „amúgy is koldusos“ fizetéséből. Nem szólhatunk ezen ügy­höz egész határozottsággal hozzá, mert az illető panaszából nem értjük tisztán a dolgok állását Azt nem hagyhatjuk azonban említetlenül, hogy az adó ez idő szerint mindenki vállát egyenlő teherrel nyomja, a a hivatalnoknak még az az előnye van, hogy legalább jó nyugta mellett min­dig bizonyosan incassálhatja azt, a­miből adóját fizeti, a­mi iránt a gazdának, iparűzőnek, keres­kedőnek semmi garantiája sincsen. A hivatalnokok jó fizetését a jól rendezett ál­lam egyik kritériumának tartjuk, de kiváltsá­­golni válságos időkben senkit sem kívánunk. Egyébiránt ismételjük, a democrata lap pana­szosa nem adta elő panaszát oly világosan, hogy bővebben szólhatnánk hozzá. Van azonban a híres democrata lapnak egy megjegyzése hozzá. A panaszos hivatalnok ezt mondja : „Csoda-e tehát, ha ily hivatalnok oly hanyagságot tanúsít hivatalos eljárásában, mely ellen alulról és fe­lülről egymást érik a panaszok?“ Ehhez csillag alatt ezeket írja a democrata lap: „Ön uram, nem akarja érteni a dolgot. Hiszen épen ez az, a­mire sokan törekesznek. Ha egyszer a saját házipénztártól megfosztott megyei administrate a rosz­fizetések és a szükséges eszközök hiánya miatt a publikumra kiállhatatlanná válik, a publikum majd meg lesz puhítva arra, hogy maga óhajtsa a jól dotált miniszteri bureaucratia centralisatióját, és ... és a tör­vényhatósági önkormányzat szabadságát a publikum ellenszegülése nélkül el lehet aztán söpörni. Lássa ön, mindennek meg van a maga logikája. Szerk.“ Ne neked, panaszos! íme, az egész dolog a kormány sz­unyű ármánykodása, s a megyei autonómia ellen intézett attentatum ! Mennyi finom, penetráns ész a democrata lap részéről, h­ogy így a fenekére lát annak a hallatlan rafinériának ! Mennyi politika ! Mily éles elme! A hiba csak az,­­hogy mind az adót, mind a fizetést az országgyűlés szavazza meg, s a kor­mány a szerint adja és a szerint veszi. Szegény megyei autonómia ! téged még a jub­­alternus hivatalnokok bőrében is üldöznek. A kormánynak nem elég argumentum, hogy emlőiben nagyra nőnek a Babajok és Juhászok; nem elég, hogy területeden a városoktól egy félóra távolságra nem lehet pénzt szállítani a postán, sőt nagy városaid utczáin nem lehet teljes biztonsággal esti 6 órán túl járni , még az is kell elégtelenséged kimutatásához, hogy tiszt­viselőid csekély fizetés által corrumpáltassanak. Csak azt szeretném tudni, hogy vájjon igazán oly jól vannak-e dotálva a miniszteri barcatk? Ezek fizetéséből nem vontak-e le újévkor sem­mit ? ezek nem kénytelenek-e ugyanazon kulcs szerint adót fizetni ? Kötelességük teljesítését fizetésük nagysága szerint taxálják-e ? S végre a panaszos úr csakugyan megyei tisztviselő-e, vagy nem ? Az osztr. delegátió d­e c­z. 2-ki ü­l­é­­s­e. (Folytatás reggeli számunkhoz.) A 2. czim­hez Grob­olszki képviselő annak elfogadá­sát indítványozza. Ezt politikai okok is taná­csolják. Ne igyekezzünk tágítani azon köteléket, mely a birodalom két felét összetartja s ne sem­misítsük a hadsereg egységét. E­i­c­h­h­o­ff kép­viselő tiltakozik ez utóbbi kifejezés ellen, mire azt Groholszki visszavonja. Schindler a bi­zottság javaslatát pártolja ; ezen összeg az ud­vartartásra, t. i. a testör­ségre fordittatik s ennél­fogva a legfőbb udvartartás előirányzatában van helye, miként az más államokban történik Miután jelentéstevő beszélt volna , a bizott­ság javaslata elfogadtatik. A 3. czim ellen a hadügyminiszter szólal fel. Miután jelentéstevő a bizottság által indítványozott levonást védel­mezte, a levonás elfogadtatik. A 4., 20., 21., 22. czim együtt vétetik tárgyalás alá. Dr. R­e­c­h­­bauer, mint a minoritás jelentéstevője, az ez ál­tal indítványozott magasabb levonásokat védel­mezi. E szerint a legénység leszállítása csapaton­­ként 70-ről 50-re létetik kilátásba. Lényeges megtakarítás eszközölhető továbbá a természet­beni élelmezésnél. H o c k b. főleg a bizottság által e négy czim között indítványozott virement ellen kel ki. Gablenz: A lovasságnál már nevezetes levonások történtek, itt egyelőre mi sem történhet. Ő ennélfogva a 4. czímnél csak mintegy 400 ezer forint levonást indítványoz. Streereewitz lovag indítványozza, hogy szólíttassék fel a hadügyi minisztéri­um , miszerint az előirányzatnál az alsóbb­rendű tisztek fizetését illetőleg előterjesztvényt nyújtson be. Schindler Gablenz indítványa mellett szól, a 20. ''cikknél azonban a kisebbség javaslatát pártolja, s után a többség és kisebb­ség előadói beszéltek volna, kijelenti a hadügy­miniszter, hogy ő Felsége indítványára az ille­ték­szabályok reformja már megkezdetett. Erre a 4. czimnél Gablenz b. indítványa, s a 20., 21., 22-nél a pénzügyi bizottságé­­fogadtatik el. Az 5., 6., 7. és 8-ik czimek a kormány előter­jesztése szerint szavaztatnak meg. A 6. csimhez (képzőintézetek) dr. Figuly azon resolutiót indítványozza, hogy a bécsi Josephinu­m­mal föl kell hagyni. Mi azonban elvettetik. A 9. czimnél (ruházati bizottmányok) a bizottság in­­d­tványa szerint 73,430 írt levonatik. A 10. czimnél (tüzérségi hadszerügy) a bizottság 193,160 frt levonást indítványoz. Gablenz 100 ezer forintra kívánja azt reducálni, mi nagy szótöbbséggel elfogadtatik. A 11. czimnél (sze­kerészeti szívlakhely)a bizottsági javaslat szerint 22,614 frt. vonatik le. A 12. czim a kormány-elő­terjesztés értelmében fogadtatik el. A­ 13. czimnél (katonai építészet igazgatóságok) a bizottság 512,248 frt levonást hoz indítványba. Ghyczy al­ezredes a hadügyminiszter nézetét pártolja. Fi­­galy és Schindler a bizottság indítványa mellett szólnak, mely végül elfogadtatik. A 14. és 15. czimek a kormány-előterjesztés szerint fogadtat­nak el. A 16. czímnél, hol a bizottság az ellátásügy költségeiből 200.000 ftot levonni javasol, a had­ügyminiszter az egész tétel megtartása mellett szólal fel. Dr. Rechbauer a bizottság indítványát pártolja. Ez utóbbi azonban elvettetik s a kor­mány-előterjesztés fogadta­tik el.­­ A 17-ik czim a kormány-előterjesztés értelmében fogadtatik el. A 18. czimnél a bizottság javaslata szerint 42.075 főt vonatik le. A 19. és 23. czimek a korm.-elő­­terjesztés értelmében szavaztatnak meg. A ma­i határozatok szerint eszközölt levonások a következők : A 1-ső czimnél 50,000 ft, a 2-nál 145,522 ft, a 3-nál 202,944 ft, a 4-nél 400,000 ft, a 20-nál 551,616 ft, a 21-nél 345,382 ft, a 22-nél 232,342 ft, a 9-nél 73,430 ft, a 10-nél 100,000 ft, a 11-nél 22,614 ft, a 13-nál 512,245 ft, a 18-nál 42,075 ft. Az összes levonás: 2.678,170 ft. De ha tekintetbe vesszük, hogy a 2 ik czímnél a 145,522 ft tulajdonkép nem terültetett ki, ha­nem csak más budgetbe ment át, a tulajdonképi levonás 2.532,648 ftot tesz. A bizottsági javasla­tok ellenében a teljes ülés a levonást 550,190 fttal kevesbítette. Streercewitz azon reso­­lutiója, hogy a tiszti fizetések fölemelése — ide értve a kapitányokét és a századosokét—a budget jelentékeny túlterhelése nélkül eszközlendő, ha­tározattá emeltetett­ — Az ülés vége esti 9 óra­kor. Ma 10 órakor szintén ülés; napirend: a szárazföldi hadsereg extra­ordináriuma. [Külföld.] A miniszterbukások idénye járja , egyszerre három helyen történik miniszterválto­zás : Angliában, Bukaresben és Madridban. Dis­raeli tehát nem várta be a végső küzdelmet, hanem meghajolt a választások eredménye előtt, mely 110 szavazattöbbséget ad ellenpártjának és Gladstonnak engedett helyet. Azon érdekes küzdelem, melyet az angol tory-lapok, a premier kitartása folytán kilátásba helyeztek, elmarad, és Disraeli megelégszik az eddig szerzett dicsőség­gel. Most már semmi sem akadályozza a peerség elfogadását , még a „Daily News“ azon kifogása sem, hogy ugyanazon nevet választotta, melyet egykor Burke visszautasított. A bukaresti miniszterváltozás nem pártküz­delem eredménye, mint Angliában, hanem a kül­­hatalmasságok nyomásának nyeresége. A kis

Next