Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-12 / 209. szám

is vonakodott a mínisztéri utasításban­­előírt es­küt letenni , ezúttal motivácaiójában határozot­tan reactionárius irányzatát nem is kivánta lep­lesni. Ily körülmények közt képzelhetni, hogy halad nálunk a közoktatás ügye. Az egész me­gyében egyetlen egy rendezett iskola van :* a zsidóké, mely az épen lefolyt próbatéteken a tanfelügyelő úr jelenlétében jó hírnevét telje­sen igazolta. A magyar szellemtől, mely benne uralkodik, méltán tanulhatnának sok felé. Cul­­turai tekintetben Thuróczmegye zsidósága egy­­átalán, s különösen a szent-mártoni zsidó köz­ség felettébb jelentékeny factor, így e maroknyi nép legújabban is saját emberségéből igen szép iskola épületet építtetett. Az iskola bizottság dicséretes működését igen elősegíti a megye tiszti főorvosa Dr. Haas Jakab, ki általában az assocziátió eszméjét nagy buzgalommal ka­rolta fel. A nem rég megalakult „orvosi egye­sület“ létrehozását is neki köszöni a megye. A magyarosodás szellemének szentelt új iskola­épület felavatására várjuk id. J­u­s­t­h József deákparti képviselő urat Mint hallom, ő van az utólagos alapkitétellel megtisztelve. (Az építés megkezdésekor országgyűlési elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg.) Ez alkalommal valószínű­leg megfelelő ünnepélynek nézünk elébe, mely­nek lefolyásáról annak idején el nem mulasztan­­dom becses lapját tudósítani. — b. Lengyeltóti, sept. 4. (Ered. tud.) (Ujon­­czozás. Népiskolai vizsgálat.) Az ujonczozás a közös hadsereg és honvédség számára a napok­ban ment végbe helységünkben. A hadkötele­zettek nagy számához képest csak igen kis konti­­gens soroztatott be.Különben az egész ujonczozási eljárás a legszebb rendben történt. Az ilyen al­kalommal szokásos kihágások ezúttal tel­j­esen elmaradtak. A föld népe közt még azok is, kik a rendes hadsereghez soroztattak, nagyobb bi­zalommal, s kevesebb félelemmel tekintettek sorsuk elé; a honvédelemhez beosztottak pedig épen örvendettek, hogy ra hazát szolgálhatják.“ Az új hadkiegészítési törvény már foganatosítá­sának első évében is sok eddig fennálló előítéle­tet szüntetett meg népünk közt, demokratikus volta pedig a legalsó körökben is népszerűvé teszi. Megható jelenet volt, midőn sorozás végé­vel a honvédelemhez beosztott legénységet I­n­­key Kazmir honvédőrnagy,az alkotmányos király és a szentesített törvények védelmére fel­eskette. Az esketés kint a szabadban történt, ,a nép közt, hogy a nép lássa és épüljön rajta. És valóban épültünk is, s mindnyájunk keble he­vesebben dobogott, kik e jelenetet láttuk. A ter­mészet­ez egyszerű fai lelkesedve mondták fő­tisztjük után, hogy „esküszünk“. Helységünk nagyszámú zsidó közönségének iskolájában a napokban mentek végbe a vizsgá­latok. Helységünk e népiskolája mindig egyik legjelesebb volt vidékünkön, ez­úttal azonban magát látszott felülmúlni a vizsgálat eredmé­nyében. A vizsgálatnál jelen volt hallgató kö­zönség több órán keresztül igazán felejthetlen szellemi élvezetben részesült, melyet a mindkét nembeli ifjúság értelmes feleletei nyújtottak ne­ki. Midőn az ember a csinos rajzolatokat látta, s a szép feleleteket hallotta, a magyar történe­lemből, földrajz, természettan és természetrajz elemeiből, a számtanból, a magyar helyesírásból stb., valóban­­elfeledkezett, hogy nép­skólában van, mivel népiskoláinkban eddigelé az ily tan­tárgyak teljesen ismeretlenek voltak. Közönsé­günk valóban hálával tartozik az érdemdús dr. Schwarz úr igazgatósága alatt álló tanoda de­rék tanárainak, a Hoffmann testvéreknek, kiknek működési idejével, helységünk e jeles is­kolájának virágzási kora összeesik. .. Zilah, sept. 5. (Ered. tud.] (Az iskola­­tanács első ülése.) Városunkban is meg­történt Középszolnok iskolatanácsának első gyűlése Kerekes József tanfelügyelő elnökle­te alatt. Örömünkre szolgált, hogy az iskolata­nács tagjainak nagyobb részéhez nemzetiségi s felekezeti különbség nélkül szerencsénk volt. Nevezetes esemény volt ez. Ezredéves történe­tünk folyama óta, az első, minden felekezetisé­­get és nemzetiséget az általános művelődés köz­érdekében össz­eolvasztó alkotmányos gyűlés tanácskozott Középszolnok vármegye fővárosá­ban. A gyűlés sept. 2-án d. u. 4 órakor nyillott meg a helybeli ref. gymnasium nagy tantermé­ben s más napra is átmenve a következő módon folyt le. Elnök szívélyesen üdvözölte a tanács tag­jait egy ismeretgazdag s alkalomszerű beszéd­ben. Ezen köztetszéssel fogadott megnyitó beszé­det két üdvözlés követte, melyek közül egyiket egy magyar, másikat egy román iskola­tanácsos intézte a tanfelügyelőhöz. Mindkettőnek czélja volt: tolmácsolni a ne­velés szent ügye iránt táplált buzgóságot,­­kife­jezni a tanfelügyelőbe­ helyezett közbizalmat, s gyámolítást ígérni az iskolatanács tagjai ré­széről. Ezután két ideiglenes tollnak választatván az iskolatanácsosok igazolása tekintetéből, felolvas­tattak a választásokról szóló értesítések. Az igazolás megtörtént. Csak egy tagra nézv­e me­rült fel némi aggodalom, a­mennyiben igazolvá­nya kinevezésről nem pedig, mint a törvény nyílt szavai rendelik, választásról tett említést. Egyébiránt ezen érdemes tag is örömmel fogad­tatott tanácskozási tagut addig is míg képviselt­jei részéről a kinevezés helyett törvény sza­vai szerint választás történend. Majd az eskü letételre került a sor. A minis­­teri utasításban az áll : Én esküszöm stb. hogy stb. mindazt, mit az 1868-ki 38. tör­vény czikk és e tanács stb. tisztemmé tesz, híven stb. telje­sítem.“ Ezen esküformát az iskolatanács tagjai szabatosság tekintetéből ezzel kívánták megpó­tolni : a törvény határain belől, a meny­nyiben az utasításban foglalt eredeti szöveg szerint törvényezikk és tanács mellé rendelt fogalmaknak tűnhetnének fel. Ezen pótlás megtörvénvén, az esküt az iga­zolt tagok mindnyájan készséggel letették" Letétetvén az eskü s megválasztatván u, jegy­zők Úgyszintén az utasítás 1. §-a b) pontja sze­rint a három különböző hitfelekezeti néptanító mint bizalmi férfiú, jelesen Czigle György rom. cath, Vaska János, ev. ref., Zsárda János, g. m.i ÜrregnyUtak 11 hadakozások, f­orogtak szőnyegen, hosszas lenne leirni. Egy pár nevezetesebb megállapodást nem tartok érdektelennek megemelni. Határozatba ment nevezetesen, miszerint az iskolatanács minden tagja oda hasson, hogy társadalmi úton minél szélesebb körben jöjjenek létre népnevelési egy­letek. Ezen egyletek szervezését s útba indítását egy ismert buzgóságú helybeli tanár vállalta magára. Egy más nevezetes ügy, melyet az iskolata­nács tagjai hasonló buzgósággal karoltak fel, egy szünidői tanító­képezdei tanfolyam Zilahon leendő felállítása volt. E szerint addig is míg e vidék számára egy rendes tanítóképezdét nyer­nénk, melynek elrendeléséért az iskolatanács a kormányt felkérni határozta, a jelenlegi népta­nítók pótképzése végett Zilah­on szü­nid­likre egy képezdei tanfolyam nyillanék meg. Ezen szük­séges intézet létesítésére az iskolatanács a ma­ga részéről mindent meg fog tenni. Megkeresi a nevelés ügyében mindig áldozat­késznek tapasztalt Zilah városát, a megyét s az illető egyházi hatóságokat. De ez nem lenne elég. Az iskolatanács bizalommal forduland a kor­mányhoz is, s teljes reménye van, hogy ha a kormány az itteni helyi viszonyokat figyelemre méltatja, e jó czélú nemes törekvéstől gyámolí­­tását nem fogja megtagadni. Ugyancsak a tanítók képzése tekintetéből el­­határ­ozta az iskolatanács az illető helyeken min­den lépést megtenni, hogy a tanítói értekezletek és egyletek a­mennyiben nem léteznének, vagy a létezők a czélnak meg nem felelnének, gyakor­latba vétessenek. Szeged, sept. 10. (Ered. tud.) (Gyógy­szertáraink ügye.) Körülbelül egy éve már, hogy városunkban — és pedig folyó évszázadunkban már negyedízben, u. m­­. 1806 1812. 1831 és 1868. években — felmerült az eszme, miszerint két jelentékenyebb külvárosunk, az úgy nevezett felső és alsó város, külön külön egy-egy gyógyszertárral láttassanak el. Az eszme népszerű s azon specialitások közé tartozik, melyeket — különben két éles pártra szakadt — közönségünk kivétel nélkül felkarolt, a megtestesítése iránt tett indítványt közgyűlésünk egyhangúlag elfogadta s a mindkét gyógytárnak nemcsak felállítását ha­tóságilag megengedte, sőt azok elnyerhetése vé­gett a pályázatot is elrendelte. Ezen közgyűlési határozat ellen a helybeli öt gyógyszerész közül kettő felfolyamodván, ugyanaz a belügyminisztérium által az okon, mert a gyógytárok engedélyezésének joga nem a hatóságokat, hanem az eddigi gyakorlat sze­rint is a kormányt illeti, megsemmisíttetett, s a nyitott pályázat 3 nappal lejárta előtt — meg­szüntettetek. Megyei hatóságok irányában, melyek számos községekből állván, ezek speciális érdekeit tü­zetesen alig ismerhetik, talán még correctnek mondható amaz elv , de nem a városi hatóságok irányában , mert ezek mindegyike egyetlen köz­séget képezvén, önmagukat bizonyosan ismerik, és saját érdekeik megítélésére legilletéke­sebbek. A­mennyiben azonban a minisztérium az eddigi gyakorlatra hivatkozott, s ez tagadhatla­­nul mellette harc­ol, megengedjük, hogy eljárása a saját szempontjából véve helyes volt. De már teljességgel nem tartjuk helyesnek azon eljárást, melyet a kormány a kért engedély kérdésében követett. Ugyanis a közgyűlés a szükségelt mindkét gyógyszertárra vonatkozó iratokat felterjeszt­vén , a kormány az engedélyt mindegyikre nézve megtagadta, és­pedig a következő indo­kokból, a) mert a helybeli egészség­ügyi bizott­mány azokat nem találta absolute szük­ségeseknek, hanem csak kívánatosak­nak ; és b) mert a gyógyszerészeinek küszöbön álló rendezése a jelenlegi státusnak meghagyá­sát javalja. Kormánynak, különösen alkotmányos kor­mánynak, a tagadólagos rendeletek kibocsátá­sában, különösen, ha ezek közügyi tárgyra vo­natkoznak, és ha ezen tárgy egy egész község által támogattatik, nézetem szerint óvatosnak kellene lenni, s a tagadó rendeletet mindenesetre többé kevésbé dönthetetlen érvekkel kellene támogatnia , mert csakis ez­által lenne elérhető, hogy az elutasítás keserű érzése az igazság, vagy legalább méltányosság ellenállhatlan ér­zete által enyhíttetnék. Ez azonban a belügymi­nisztérium fentebbi rendeletéből teljesen hiány­zott, s e körülményből aztán természetesen kö­vetkezett, miként közgyűlésünk, melyet a rideg elutasítás elkeserített, a felhozott indokok pedig az elutasításnak sem igazságosságáról, sem mél­tányosságáról meg nem győztek, visszautasított kérelmét egyhangúlag megnyítandónak határozta, és­pedig a következő indokokból: 1. Mert a fennálló szabályok szerint városokban minden 8 ezer lakosra egy gyógyszertár lévén engedélyezhető, s Szegednek jelenleg 75.000 lakosa és csak öt gyógyszertára van , ennélfogva még kettőnek engedélyezése a fennálló gyakor­lat szerint jogos és igazságos. 2. Mert mind a felső, mind az alsó város, hol a két gyógyszertár külön-külön felállítatni czéloztatik, 20—20 ezer­nyi lakossággal, tehát a normális számmennyi­­ség kétszeresével bír. 3. Mert a már fennálló öt gyógyszertár közül csupán egy van a Rókus külvárosban, négy pedig a belvárosban van összehalmozva, és így a belvárosi négy gyógy­szertári haszna kedvéért az egész felső és egész alsóvárost saját gyógyszertár birhatásától meg­fosztani nem lehet, legalább nem méltányos. 4. Mert az alsó városra már 1806. évben egy fiók­­gyógyszertár, a felsőváros részére pedig 1812. évben egy saját gyógyszertár engedélyezése kérelmeztetett, 1831. évben pedig az akkoriban kérelmezett harmadik gyógyszertár kérdésében hatóságilag kiküldött szakértő bizottmány által határozottan kimondatott, miszerint a belváros­ban több gyógyszertár felállítása szükségtelen, ellenben a felsővárosban egynek felállítása élet­szükség. 5. Mert a felsőváros részére egy gyógy­szertár engedélyezését az itteni lakosság szine­­java 254 aláírással jelenleg is sü­rgetőleg kérel­mezi. 6. Mert­­ Szegeden egyedül a felsővá­ros van hivatva arra, hogy az ipar leginkább ott csoportosuljon, mert a külvárosok közül egye­dül ez van is. Tiszával közvetlen érintkezésben. Ebbéli hivatását máig addig is egy szeszgyár,egy fűrészelő újabban gyártelep,­­ egy g­őzmalom, egy gőzfestő gyár, és számos hajó malom­­építő talap létezése igazolják Ehez járulhat sze­rintem m­ég, miserint 7. Nyílt titok már, hogy hazánk újonnan a megal­­asiított véderődítési rend­szerében egyik erőd ,Szegedre esik. Ezen erőd pedig Szeged fe.kvésénél fogva másutt épü­­l a felső város felett, nem létesíthető. Minthogy te­hát ezen erődítés fogana­t­a vételének, politikai helyzetünknél fogva, sem­ ideje, sem órája, é­s minthogy egy ily védelmi pont, egy több ezernyi főből álló őrizet szükségét feltételezi, mely ismét másutt, mint az erődben vagy a körül, de min­den­esetre a felső városon, nem lehet, ennél fog­va a felső város egy saját gyógyszertárt már csak ez okon sem nélkülözhet. 8. Mert a helye­sen alkalmazott gyógyszertárak a közegészségi állapotra elvitázhatlan befolyással bírnak , a­mennyiben a gyógyszerek hozzáférhetősége ál­tal a különben elharapódzó kuruzsulást a térről mindinkább leszorítják, s ekkér a halál­esetek számát csökkentik. Példa r­á épen Szeged, hol azon külvárosokban, hol gyógyszertárak nincse­nek, az évi halálozó­s—3%-kal nagyobb, mint a bel és Rókus külvárosban, hol gyógyszertárak léteznek. Úgy látszik,hogy ugyanazon indokok, melyek­ből Szeged városát a belügyminisztérium kérel­métől elütötte, nem is minden hason kérdésben vétettek irányadóknak, mert különben Polgár­város Szabolcs megyében , épen nem, — és a 20.000 lakosú Baja ez idén nem kapott volna harmadik — é­s a­z 50.000 lakosú Debreczen a múlt évben nyolczadik gyógy­­árt, míg a 75 ezer lakosú Szeged a hatodiktól és hetediktől is elüttetett. Egyébiránt az ügy, a judice male informato, ad judicem melius informandum fölebbezve újó­lag felterjesztetett, s így alapos reményünk van, hogy még­is nem vesz­i kárba ez az egyetlen ál­talános egyetértés, melyre közgyűlésünk ver­gődni tudott. nul­kUte„. Különfélék. Pest, sept. 11. Személyi hírek. — A király e hó végével érkezik Gödöllőre, hol nagy udvari vadászatok fognak rendeztetni.­­­ Gr. Festetich Gy. és L­ó­n­y­a­y Menyhért miniszterek Zágráb­ból, a báni beiktatás ünnepélyéről már vissza­tértek. — B. Eötvös József közoktatási miniszter, a hivatalos lap szerint jövő héten Molnár Aladár osztálytanácsos kíséretében Erdélybe utazik, s az ellenkező hírek alaptala­nok. — Pankovics István munkácsi püs­pök körúton van egyházmegyéjében, s minde­nütt meleg fogadtatásban részesül.­­ Albrecht főherczeg tegnap fogadta a Pesten levő összes honvédtisztek tisztelgését. Fővárosi hírek. A budapesti ügy­védegylet bí­nügyi szakosztálya holnap­után, hétfőn d. u. 6 órakor ülést tart, melynek tárgya lesz az igazságügyminiszteri törvényja­vaslat a büntetőtörvényre és gyakorlatra vonat­kozó némely intézkedésről. — A honvédzászlók egy kis ko­mikus qui pro quora adtak alkalmat némely la­pokban, a mennyiben zászlóanyákul oly magas hölgyeket is emlegettek, kik — nem is léteznek, mint p. o. a német lovagrend szabályai szerint nem is nősülhető Vilmos főherczeg, a német lovagrend nagymestere nejét. Egyébiránt újabb versió szerint zászlószalagokat készítenek kö­vetkező magas állású hölgyek : a pesti (l­ső) zászlóaljét a legelső magyar asszony, királyné ő Felsége, a kolozsváriét (30.) gr. Andrássy Gyuláné, az abaújiét (39.) Erzsébet főegnő, a délpozsonyiét (58.) Mária belga királynő, a budai (63.) zászlóaljét Clotild főherczegnő, s a zágrábi (80.) zászlóaljét b. Rauch Levinné. A nevezettek egyszersmind keresztanyját is lesz­nek az általuk ekként feldíszített zászlóknak , a zászlószentelésen személyesen, vagy képviselőik által részt veendvén. -- Gr. Zay Károlyné nyílt levélben tudatni kívánja szerkesztőségünk útján, hogy beteg férje bocsánatot kér mindazon uraktól, kiknek hat hét óta becses küldeményeikért kö­szönettel, levelükre pedig felelettel tartozik. Sú­lyos betegség gátolja ebben, s mihelyt felüdül, el fog járni teendőiben. — Napiparancs az iszákos­­ság ellen. A sorezredek tudvalevőleg las­­san kint áthelyeztetnek hadfogadó kerületeikbe. Ez történt a lajthántuli 8-dik sorezreddel is, melyhez aztán az ezredes sept. 3-án napiparan­csot bocsátott ki, kifejezve örömét, hogy most már a csapatok otthona lesznek, de egyúttal figyelmeztetve azon nagy veszélyre, mely ez uj helyzetben a legénységet fenyegeti. Az iszákos­ig, úgymond, nagyon elterjedt bűn e vidéken, s félni lehet, hogy a sok koma, sógor, atyafi majd eltántorítja a katonákat, s ezek részeges­kedésnek adják át magukat, verekedésekbe bo­nyolódnak, áthágják a katonai rendszabályokat stb. Hanem kijelenti az ezredes, hogy szigorún fog az ily kihágások eseteiben eljárni, s ezért a ki nem hallgat tisztje intő szavára, és sokat él­vez a jóból — annak jaj leszen. — .Javított hőmérőt készített Brinz nevű tanár, mely hőmérő úgy a betegágynál, va­lamint élet és gyógyszerhatástani kísérletek al­kalmával a saját test meleg észlelésére igen al­­kalmas. Az újítás egyszerűen abban áll, hogy a higany fonalba kis léghólyagcsa van bezárva. Midőn a léggyöngy fölötti higanyrészlet a kellő hőmérséki magaslatra fölemelkedett, s a műszer eltávolittatik, akkor csak a fonal alsó része száll le, míg a felső mozdulatlan marad, s igy a hő­nagyságot jelző fok kényelmesen leolvasható. A higanyfonál e felső részlete rázás folytán szintén leszáll. — A pesti jótékony nőegylet f. aug. 29-től octóber 23-ig terjedő 8 hétre az ápolása alatti szegények számára összesen 1,039 ftot utalványozott, és pedig hetenként részesülő szegényeket , 841 ftot, negyedévenként része­sülőknek 86 ftot, egyszer mindenkorra 122 fo­rintot.­­ Furcsa kis tévedést követett el ma reggel több ízben az államvasút pesti in­­dóházánál a pénztárnak. A Bécsig szóló jegyeket ugyanis, mint nekünk egy szemtanú közli, négy forintocskával drágábban adta az utazóknak a kiszabott árnál, s a jó közönség a sok mindenféle agró és pótlék közt úgy sem tudván tájékozódni, szépen megfizette, míg vég­re egy arra került a sor, ki megmagyaráztatni kívánta, mért kell most 16 ftot fizetni Bécsig. Az illető észrevette a „tévedést“ , visszaadta a 4 ftot nem csak prec urnak, hanem több már t­öbb jegyet váltottaknak is. Nem jó volna ha az igazgatóság kissé utána nézne az ily „téve­déseknek ?.­­ Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt: az állam vaspálya felső vonalán érkezett 440, elutazott 475, az alsó vo­nalon érkezett 510, elutazott 440. Az északi vas­pályán érkezett 173, elutazott 310. A helybeli szállodákba 28 külföldi mulatott.­­ Érdekes régészeti felfe­dezés történt tegnap a dunagőzhajótársaság ó­budai gyárszigetén, hol ásatás alkalmával a föld egyszerre besüppedt s nagy négyszegletű kőmedenczeféle tűnt elő, a legszebb mozaikkal kirakva. Valamely régi fürdő maradványának látszik. Vidéki hírek. Gr. Haller Ferencz felső-fe­­hérmegyei főispán ügyében,íirja a „K. K.“ hogy Mikó Mihály kormánybiztos több, a főispán el­len emelt vád folytán ezt múlt hó 18-ára megje­lenésre kérte fel, de gr. Haller meg nem jelent, sőt kifogásokat tett, melyek felterjesztetvén, a minisztériumhoz, azoknak ott, ugy társaik nem nagy súly tulajdonittatott, miután a főispán hir szerint utasittatott a kormánybiztos előtti meg­jelenésre, oly megjegyzéssel, hogy ha ezt másod­szor is elmulasztaná, a vizsgálat nélküle is befe­jeztetik. Ennek folytán Mikó Mihály kormány­biztos e hó 3-ra gr. Hallert újból megidézte, de ez nem jelent meg az újabb határnapra sem. A vizsgálatok azonban folynak, s remélni lehet, hogy a kormánybiztos mielőbb megoldásra ve­­zetendi az ügyet.­­ A szegedi ujjonszállitás­­n­á­l az első, 1849-ki korosztályból 1182, a másodikból 800-an felül írattak be ; e rendkívül magas szám oka azon körülmény, hogy a bánát­ból ezrével menekült családok 1849-ben Szege­den találtak menedéket s születtek, ott keresz­­teltettek. — Bölcs város atyáiról rég is­meretes Szeged városa. Az utolsó városi közgyű­lésen is kitűnt egyik, ki midőn az aljegyzők fi­zetésének felemelése került szőnyegre, azon mondással nyugtatta meg különben sem nagyon háborgó lelkiismeretét: „Ugyenek ük is krump­lilevest, mint mánk“. — Fiuméban ma tartatott a természettu­dósok gyűléseinek zárülése, melyről azonban a perczig távsürgöny nem érkezett. A megelőző két nap szakülésekben telt el, közben pedig egy fényes bankett volt a pesti egyenlőségi kör tagjainak tiszteletére, továbbá tánczvigalom a casinóban, hol aztán a fiumei szépek versenyez­tek a vendégkép érkezett számos magyar höl­gyekkel. A kirándulások legélvezetesbike volt a nagy tengeri köjut, melyet dr. Bódogh magában a napi közlönyben következőleg ír le : „Reggel 5 órakor 7—800-an vártuk a kikötőben a hajóra szállhatás jelét, s csakhamar elhelyeztek ben­nünket a Vulcan és Afrika gőzösökön. 6 órakor reggel egyszerre indult meg mindkettő Buccari felé, s útját a vesztegintézetéről ismeretes Mar­­tinsicza, a jó bort termő Kostrena­ s­zinhalá­­szatáról híres Buccari öböl bemenetele, és a történeti nevezetességű Porto Re mellett foly­tatva a magyar-horvát tengerpart hosszában, a canal mai tempón át, Zerkrenicza Szelcze mel­lett egész Novin túl haladt; — itt azonban a csaknem elindulásunk óta többé kevésbé erős­­bödő kora — éjszaki szél — oly erős lett, hogy utunkat ez irányban tovább folytatni a hajó ka­pitánya, s a hajón levő fiumei szakférfiak nem vélték tanácsosnak, — fel kellett hagynunk a kirándulás eredeti tervével, — és visszafordul­tunk, a Veglia sziget oldalán, — ezen szigetet megkerülve, a Bocca piccolán keresztül egész Veglia városig mentünk, — a legszebb időben és a legcsendesebb tengeren. Itt a két hajó egymást tar­aczklövésekkel üd­vözölvén, ismét visszatértünk a Cherso sziget oldalán, s ezen sziget éjszaki csúcsánál a Bocca grande előtt átjutottunk az istriai tengerpartra, hol a szép- és dús tenyészetü gesztenye- olaj­­fige és babérfákkal boritott falvakkal és kéjla­kokkal rakott hegyoldalon gyönyörködve ha­ladtunk el Mosczenicza, Lovrana,­lka, é­s a Scarpa lovag szép villájáról és diszkertjéről is­mert, s osztrák Nizzának is nevezett Abbazia előtt, — mindenütt a nép éljen kiáltásai, üd­vözlései között. A haj­ókon a legfesztelenebb társalgás, kellemes mulatság s a fedélzeten levő zenekar — a Vulkánon Bunkó — mellett több ízben elkezdett táncz közt folyt le az egész nap , — mig estveli 6 órakor több ezer ember üdv­kiáltásai között partra szálltunk. Visszatérve sokan készülnek meglátogatni az adelsbergi barlangot, a a rendezést Sztupa György vállalta magára. — Debreczen városa a 600 h­ton alóli tisztviselői fizetéseknek oct. 1-től 20°/o-kal való pótlását határozta el tegnapelőtti közgyűlésében. — Ugyancsak Debreczenben, mint a „Don“ írja, a távirdai igazgatóság oda áttétele folytán szükséges helyiségek nyerésére nagyobbszerű építkezések fognak történni. — Az a­lf­öl­d-fi­u­m­e­i pályán, mint nekünk távirják, ma érkezett az első személyszállító vo­nat Zomborból Szegedre, hol az indóház körül roppant néptömeg várta, s nagy lelkesedéssel üdvözölte a megérkezett vonatot.­­ Tűz volt az aradi városháznál múlt csütörtökön, mely az ottani lap szerint úgy támadt, hogy a főkapitány úr több bűnjelt egy darab vastag vászonba becsomagolván, azt spár­gával körülkötötte s lepecsételte. A spárga azon­ban a pecsételés alkalmával valószínűleg meg­gyűlt, s a tűz egyre tovaharapódzott, úgy hogy midőn a főkapitány egy hivatalos kiküldetésé­ből délután irodájába visszatért, a csomag s több papír lángban állt. A tűz hirtelen elfojtatott, s szerencsére egyetlen fontos okmány vagy irat sem égett oda. — A horvát bánnak beiktatása al­kalmával egy buzogány nyujtatott át, mely remekmű a maga nemében. A buzogány ezüst­ből készült s be van aranyozva; a gomb 6" át­­mérőjü, s Zrinyi Miklós és társainak arczképeit hordja, mig a nyél a vértanuk halálát, a Sziget­várból való utolsó kitörést ábrázolja. A művészi­leg készült díszfegyver Politzer bécsi aranymű­ves műhelyéből került ki. . . Újabb rablóbanda. Mint Ungból Ír­ják a vinna-banka­­s sztárai erdőségekben egy erősen szervezett rabló banda ütött tanyát, őzé­sül tűzvén ki: a vidéki urakat, papokat, s gaz­datiszteket pénzeiktől, a pór népet szarvasmar­háitól megfosztani, s ezeket Galicziában eladni ? Ezen rabló banda főnöke: L­á­n­c­z­o­s István, Nagym­ihályból, nem rég még jó módú gazda s hentes mesterember, ki azonban családjával meghasonlván, a kárpáti Fra Diavalok életmód­jában keres szórakozást. Hat czinkostársa van, an­ad duplapuskával felfegyverkezve, valameny­­nyien jó lövészek, mert többnyire szűköt­ vadá­szok.­­*• Egyház és iskola. A pécsi OTI egyház templomépitési alaptőkéjének ni­sére kibocsátott sorsjegyek nagy részével az adó urak még be nem számolván, a sorshi folyó évi octóber 9-re halasztatott, minek f tán felkéretnek mindazok, kik az elárusitás gett kapott sorsjegyekkel még be nem szál­l­tak, tegyék meg ezt minél előbb. — Két tanodai kimutatást vettünk még utólag a múlt tanévről; a kecskeméti ref. collegiumban működött összesen 20 rendes tanár és 7 melléktanító, az előbbiekből 8 a jogakadémián, 12 a lyceumban; a tanulók száma volt összesen 651 és pedig a lyceumban 431, a jogakadémián 220. Vallás szerint reform. 350’ ágost. 32, r. kath. 115, gör. kel. 110, z1 ’' ' 35. Nemzetiség szerint magyar 539, román szerb 42, német 5. — A d e b r e c z e n i ref. főiskola különféle osztályaiban több mint 30 ta­­nár alatt a tanulók száma volt: az akadémia és tanitóképezdében 457, és pedig 420 ref. 6 ágost. 16 kath. 3 g. kef. 10 zsidó, nemzetiségre nézve 441 magyar, 4 román, 1 svájczi, 1 szerb, 10 zsidó; a gymnasium 696 tanulója közül volt 520 ref. 12 ágost, 32 kath. 3 gör. kath. és 29 zsidó; továbbá a polgári iskolában volt 56 ni­vendék, végül az elemi iskolában 705. A tanu­lók összes száma tehát az év végén volt 1813. — A vallás és közoktatási, valaninil a földmivelés, ipar és kereskedelmi magyar ki­­­rályi minisztériumok által Balaton-Füreden egyetértőleg felállítandó szőlő-, gyümölcsfa mű­velési tanintézetül is szolgáló felső népiskolában a második tanítói állomásra pályázat hirdettetik a következő feltételek mellett: Kötelessége az iskolaszék által megválasztandó tanítónak a következő tantárgyak előadása : szépírás és rajz, magyar nyelv,számtan és mértan alkalma­zási gyakorlatokkal, természettan és természet­rajz, különös tekintettel a földművelésre és i,­ra, földrajz és történet (általános és hazai)­­.tí­zes gazdaságtan alapvonalai, hazai alkotmány­­tan, egyszerű könyvvitel, testgyakorlat, tekin­tettel a katonai gyakorlatokra, ének és általános növénytan. Megkövetelik a pályázóktól az ezen tárgyaknak megfelelő elméleti és teljes gyak­or­­lati képzettséget, feddhetlen jó erkölcsöt, és­el­­jesen kielégítő előadási és oktatási képességet magyar nyelven. Illetményei 600 frt évi fize­­­tésben, szabad lakásban s kerti szükségletül 200­0 földnek szabad használatában vannak meg­állapítva. A folyamodványok Molnár Dér iskolaszéki elnöknél nyújtandók be legfeleb­b, október 30-ig Balaton Füredén. Az iskolát .. által megválasztandó kötelentetik állomását november 30-án mulhatlanul elfoglalni. — A K­u­nszentmiklósi ref.­g­r­r­­siumban a nyilvános tanulók beiratás. 18®b/to­nak- évre október 1 és 2-dik napjain­­ ténik, a felvételi és javító vizsgák pedig okt/ 1­5-kén fognak megtartatni. Figyelmeztet !­ ' szersmind a szülők, hogy gyermekeik­­ gánházaknál igen jutányosan fogadhat. " ellátást; igy p. o. a múlt tanévben tartá és szállásdij fejében fizettetett havonként 7­ttól fölfelé. — A pápai helv. hitv. fői­s­o­­dán az 1869/70-ik évi tanfolyam octob . 5-én veszi kezdetét. Előzőleg minden rend gánvizsgák sept. 27-től october 3-ig, a de oct. 1—4. az utólagos érettségi vizsgák ps 4-ik napjain fognak tartatni. — Az erdélyié­v. ref. tani­ok testülete közelebbről tanácskozott Kolos.­­vártt. Egyebek között az erdélyi kollégiumokon fen­­álló jogi cursusok ügyét is discussio alá . A nagy-enyedi két éves jogi tanfolyam már idei tanévre megszűnt, míg a kolozsvári és c se­kély­ udvarhelyi a jövő évben érik végüket. A maros­vásárhelyi négy tanéves akadémia egye­­előre, a kolozsvári egyetem felállításáig életben marad. — Löw Lipót szegedi rabbi hathatósan nyilatkozott a felekezet nélküli isko­lák mellett. Egy múltkori beszédje alkalmával e részben a szegedi lap némi kételynek adván kifejezést, a rabbi ismételve nyilatkozik, hogy minden tartalék gondolat nélkül a községi i­s­kolákat pártolja. — Arad megye népnevelési statistikájára vonatkozó lap érdekes adatokat hoz az ottani „Ard“. E szerint Arad­megye összes lakossága 254,125 ember és pedig magyar 41,075, német 23,681, román 183,9­5, tót 1,736, sokácz 284, szerb 390, cseh 122, gö­­rög 22, czigány 158, orosz 225 és zsidó 24­­7 ; hitfelekezet szerint pedig róm. kath. 50,1­15, ref. 14,372, luther. 2,051, gör. kef. 174.060,g­ör. kath. 10,820, zsidó 2437. — írni és olv­ni tud: Római katholikus 16,766, — tehát I­­V* százalék. Református 6154, — tehát 423/« száza­­lék. Lutheránus 904, — tehát 44 százalék. Cöö­­rög-keleti 7775, — tehát 4V« százalék. Ge katholikus 475, — tehát 40­ százalék. Izra 1553 — tehát 637­ százalék. Összesen 33, tehát 7*/1 százalék. Az iskolakötelezettek száma 29,669. Ebből jár oskolába 13,293, tehát az ösz­­szesből csak 443­ százalék. Római kath. oskola köteles 7678 iskolába jár 5124. 667­. százalék. Református oskolaköteles 1570. oskolába jár 1143. 667«. százalék. Lutheránus oskolaköteles 309. oskolába jár 226. 73 százalék. Görög-ke­leti oskolaköteles 18471. oskolába jár 6102. szá­zalék 337«. Görög-kath. oskolaköteles 1161*. os­kolába jár 352.308«. százalék. Izraelita oskola­köteles 480. oskolába jár 346. 72 százalék. Az oskolák száma részen 212-főt, esik 1198 lélékre egy iskola, s. p. Római kath. 43. Református 14 Lutheránus 3. Görög-keleti 136. Görög-kath. 12. Izraelita 4. VI. Tanító van a megyében s. p. Római kath. 52. Református 15. Luther 3. Görög-keleti 140. Görög-kath. 12. Izrael: A 228 tanitó összes fizetése tész. frtot, esik egy tanitó részére egy évb. — egy napra pedig 697n. kr. Tanítói fiz. J­nya-' Római kath. legmagasb fizeti» 5 « csekélyebb fizetés 100 frt. Reforma í­­gasb fizetés 386 frt, legcsekélyebb fiz .. Lutheránus, legmagasb fizetés 389 f­v csekélyebb fizetés 69 frt­ Görög-ke gasb fizetés 480 forint, legcsekélyebb v-w frt. Görög-kath. legmagasb fizetés • •*­­legcsekélyebb fizetés 103 frt. Izraeli ' gasb fizetés 500 frt, legcsekélyebb* forint. J 5'j,o f* Bib­lás és művészet — n. Irpia k. a. szerződtetési UmA • • „Némethy Irma k. a PTM e“, k­t* a virágvasárnapig elveszett “er*öc­­­ke-

Next