Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-26 / 221. szám

221 szól. Szerkesztési iroda Faroach­lik­ tere 7. »im. I. É'.foncei­ k tere 7. uám fildraini. B l*y» «»ellem! részét illető mindég lö'-t­ alény a szerkesztíségh« intézendő. Némumtetlen­ levelek csak »mert kelektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal:­­ Vasárnap, sept 26. 1869. 20. évi folyam. A lap aoyiai részét illető kösle­­mények ‘­előfizetési pénz , kis.li» körüli panaszok, hirdfitr*fnyet‘) a kiadó-hiTaelket intézendők-PESTI MP. Előfizetési föltételét: Vidékre, postán: **~y heljben, hizhoi kindva ; ügé«8 cm . . . ti frt. FUért*. . . .­­* t­ T* . . . fr 1»*0kr. Két hist. t 0 • . 3*»0kr. Eier lián» . , ,1 t*e&kr. Hirdetmények dija: 7 hXk.hví putiuor Ofysmtí fau­in-jUoíl 1 aj kr. <!{] irttíSu 30 aj isi. SrUt-**r i 6 hkkifcv* petit-«» ÍS uj kr. um...,,,,.igini»r.iiifiiriiriiiiiinff.niimiirit Előfizetési felhívás P E S T I 1869-ki julius A P deczemberi folyamára. Előfizetési feltételek : Pasten hAshos hordva, viddkis postás küldve A julius—deczemberi fél évre ... .11 frt. — A julius septemberi negyedévre .... 5 frt 50 kr. Egy hónapra........................... 1 frt 85 kr A a „Athenaeu­m“. Irodalmi és nyomdai rémavéstytársulat, mint tulajdonon ás k.--. de. Pest, sept. 25 1809 Minden városnak, minden megyének lesznek mindig s kell, hogy legyenek, _____ egyes vagyonos, a szerencse áldásaival másoknál dusabb.in megáldott polgárai. Iskolaszékek. Ezeknek vájjon az-e hivatása, hogy Van tehát iskolatörvényünk. A kor tétlenül vesztegelve táplálják a szegé­­szinvonalán álló, szabadelvű törvény az e­nyék irigységét és folytonos elégületlen- Mege­lőztük vele, hogy egy szóval sokat ségét? mondjuk, — Poroszországot. Nem bizony ! Sőt a fenyegető socialis Úgy, de mikor lesz az végrehajtva? válságnak legbiztosabb ellenmérge nem A­ki a törvényt nem olvasta, azt fogja egyéb, mint: a vagyonosnak áldozatkész­­e kérdésre felelni, hisz az a kormány bő­­sége, folytonos buzgó részvéte a kö­­telessége; miért késlekedik? De nem úgy van. A népoktatási törvény az önkormány­zat elvére fekteti a súlyt: a népet akarja, ügyekben, s készsége a semmi, vagy cse­kély fizetéssel járó hivatalok elvállalására s viselésére. E példát versenyezve kell követni sor­nem akarata ellenére is, mint egy gyá­­ban a csekélyebb tehets­égűeknek is, így moltalan kisdedet, hanem öntudatosan, tesz, s igy kell tennie minden nemzetnek, önmaga által boldogítani. Nagykorú nem- mely a szabadságra méltó akar lenni,­zethez illő dolog. De mit szólnánk, mit szólna a művelt Európa hozzá, ha a nemzet nem akarná a kényelmes járszalagot elvenni magától? ha nem akarna élni a joggal, melylyel felruháztatott ? ha tehernek nézné annak gyakorlatát ? S ezt teszitek, uraim! ha nem íratjátok be magatokat választóknak az iskolaszé­kek megválasztására. Ezt teszitek, ha a kormánytól várjátok az A megalakítását. Teszitek, ha vonakodtak tagj­ai lenni elő-­­ szabadság ellenesnek, hogy mi magyarok Majd rájövünk erre még, ha a megyék és községek rendeléséről, a híres helyha­tósági önkormányzat életbeléptetéséről lesz szó. Addig is, uraim! itt van a népoktatási törvény. S a jelen pillanatban az iskolaszékek. Ez mintegy az első kérdés a mu­­nicipális önkormányzat kátéjában : ad­junk reá értelmes, kielégítő feleletet. Ne szerezzük meg azt a kárörömet , meghozzuk ugyan a sz­abadelvű törvénye­ket, de­­ végre nem hajtjuk azokat, szót az iskolaszékeknek, melyek az isko­lák közvetlen felügyeletével lesznek meg­bízva,másodszor a­z iskolatanácsnak, mely­nek feladata az önkormányzat elvét a ne­velés terén életbeléptetni és folytonosan fen­tartani. A tanfelügyelő csak az összetartó ka­pocs, mely ha nincs mit összetartania, ■4 lomkamarába. — egy bureau poros ad­­ásba — való, és körülbelől semmit­­ sem ér. Holt betű az egész szabadelvű törvény, holt betű annak vezérelve, melyet hazánk népességének nagy része a szabad­elvű­­ségnél is többre becsül, legalább úgy tesz, mintha többre becsülné, t­i. az ön­­kormányzat, magyarul : Selfgo­vernment !“ Mindez holt betű, ha nincs ember hozzá, a­ki abban életet lehel, s a gyakorlatban értékesíti.­­ — mindig feltéve t. i. azt, hogy nem pil-A mit egy Gneist (lásd: Die Selbst- fanatnyi pénzhiány okozza a zavart, ha­­verwaltung der Volksschule) Poroszország nem, hogy ez szükséges következménye szá­mára követel, hogy végre az egy mű­­ annak, hogy saját tőkénknél nagyobb vert és szabad nemzethez nem illő regula-­­ összegeket akartunk befektetni, iiv systema alól felszabadulhasson, s az­­ Ez csak azáltal volt lehetséges, hogy „Allgemeines Landrecht“­igéi testté vál- saját tőké­nkön kivül idegen kölcsönvett hassanak: ime, a miután ott sóvárognak,­­ tőkékkel is dolgoztunk, még pedig leg­­nálunk az már megvan. Megvan papíron­ inkább azon személyek tőkéjével, kik jaj, de ha az egyik nem ér reá, a má­ pénzüket a bankoknak kamatozás végett síknak más dolga van, ha ez nem bánja, átadták. Ha már most ez idegen tőkék a másik mindent jóváhagy, csak eresz- visszaköveteltetnek, és apad ezáltal a sor­szék­el; ha nem választanak iskolaszéket, galom legelső föltétele, a pénzs szükség­nem mennek el iskolát látogatni, nem kép kell válságnak bekövetkeznie. E vál­­vállalnak gondnokságot, ha napidi­akat­ság tartama és intensivitása nő és fogy az követelnek, időmulasztást panaszolnak, restélnek ingyenmunkát teljesíteni, mint ezt, ha a mi tisztelt Gneist barátunk ma­holnap Poroszországban megérné, nem volna-e kénytelen fényes fegyverét, a szabadságért harczoló tollát, megszégye­nülve letenni a junkerek, a pietisták, a clericalisok lábaihoz?! Hát itt Magyarországon a munici- ___ palisták nagy pártja mit szólna hozzá ? Ang mag­ .bank 50000 A helyhatósági önkormányzatnak egy j Márcz. nagy titka van, mely nélkül aligha lesz Királyserfözöde 5000 * valóság. Az, mit a francziák e példaszó- ^ - val fejeztek ki : „Noblesse oblige“. . ^pr.i Magyarul : ex nobili officio! Pécsbarcsi vasút részvényekben Elavult elv ? Nem bizony. Csakhogy a : _ * » elsőbbségekben a „noblesse“ alatt napjainkban már nem épen a nemességet,mely részben úgyis el­szegényedett, hanem az előkelő, a vagyo­nos osztályt kell értenünk. 1 Z. A. Mai számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva. J Pénzkrizis és bankkal&rait­ások. IV. Azon hagytuk el, vájjon lenne-e segít­­ve helyzetünkön a bankjegyek szaporí­tása által vagy nem. Képzeljük, hogy a bécsi bank, helybeli fiókjának dotatioját öt millióval fölemelné. Ez ötmillió, rövidebb vagy hosszabb idő- s köz lefolyása után váltó és papírzálog út­ján átmeendett az egy sek birtokába. Segítve lesz-e ezáltal a bajon ? A minden áron „praktikus“ férfiak aligha erre ha­tározott igennel nem válaszolná­nik. De ép oly határozott a theoretikusok neme . Itt közöljük pótlólag a pesti váltótörvény­­széknél bejegyzett, s a pesti tőzsdén jegyzett részvényvállalatok kimutatását, mely lapunk tegnapelőtti számából helyszűke miatt kima­radt. (A tőke a váltótörvényszékileg bejegyzett összegekkel van felszámítva.) 18­6­8. Bejegyzési hónap : Február 1. magy. serfőz. 3000 részv.á­ért 500 1500000 200 K­OOOOOO igénybe vett és most visszakövetelt tőkék nagyságával, azaz az ezentúl is tényleg rendelkezésünkre álló és a szükségelt pénz­összeg nagyságával. A válság pedig addig fog tartani, míg e két tényező közt az egyensúly helyre van állítva. Mindez igen egyszerű. De megis kellett ismételnünk, hogy az indítványba hozott gyógymódok czélszerűségét megítélhes­sük. Kérdezzük most: vajjo­n mi lehetne te­hát ily körülmények közt a pénz szapo­rításának eredménye? Föltétlenül hiszszük, hogy addig míg a bank e dotatiojának kiosztásával lenne elfoglalva, a helyzet javulásnak indulni látszanék. De mi történik, ha majd az utolsó krajcrár ki lesz adva? Nem a régi helyzetben leszünk-e megint ? Emléke­zünk, hogy az ársülyedés oka gyanánt csak azt hozhattuk fel, miszerint kiadá­saink — valgo részvény vállalati alapítá­saink — túlhaladták megtakarításainkat és hogy az ekkép ide - oda hullámzó, bitangoló papírtömeg felszívása a válsá­got vonja maga után, mely nem egyéb a be­étel és kiadás közti egyensúlyba he­lyezésnél. Emlékezünk továbbá, h­gy ezen meg nem emésztett felesleget Pestre nézve mintegy 40 millióra véltük meg­­becsü­letni. Ám lássuk, várjon ezen öt millió kib­csátása által mennyivel kis­­sebbedett a meglevő értékek összege? Úgy találjuk, hogy egy fillérre sem. Tegnap is, ma is 100 milliónyi részvény­tömeg létezi­k piaczunkon. Az egyik té­nyező tehát változatlan maradt. Tán na­gyobbodott a másik tényező, vagyonunk? De bizony, vagyonunkat sem toldotta me­g í­gy fillérrel sem ezen öt millió. Igaz, hogy 5 millióval nagyobbodik pénztá­raink tartalma, de nem vagyonunk. Ez öt md­iót kölcsön nyertük c­sk és a köl­csönvett pénzt — régi igazság — vissza is kell fizetni. Tehát mindenben a régiben maradtunk. Remény­em, elleneink nem támaszta­t­­ják azon izetlen ellenvetést, hogy cse­kélyre szabtuk a bank segélyét, hogy a­mi nem áll 5 millióról, az állhatna ötven­­vagy százról. Száz millió forint nagy szó, de e fenforgó ügyben nem nyomna egy füttyöt sem a latban. Ennek bebizonyítá­sára legyen szabad egy kis történecskét elbeszélnünk. Volt egyszer Európa kellő közepén egy nagy állam, ez államban pedig bank, mely a bankjegykiadás, a kizárólagos jog­gal bírt A bank évenként mintegy 300 milió bankjegyet tartott forgalomban, és jól valt minden. Pénz volt untig elég, sőt néha kelleténél több is. Történt pedig, mint történik ez oly gyakran, hogy az államnak pénzre volt szüksége. És a kor­mány csakugyan fogja magát, esz né­hány sajtót és nyom még 300 mill­óért bankót. És miután ez ország, mely eddig 300 millióval teljesítette minden vásárlá­sait és fizetéseit, most egyszerre 600 mil­liónak jutott birtokába, nagy drágaság következett be minden czikkben és szük­ségletben. De csodák csodája : rövid idő múlva előlépnek egynehányan és esedez­ve ké­­k a kormánytól, nyomasson még vagy száz millió bankjegyet — mert kevés a pénz az országban! — A kormány pedig . . . Nem tudjuk mitévő leen a kormányunk. Részünkről igen csodálatosnak tartjuk, ha 1866 ig 309 millióval értük be, hogy most a 600 milliót is keveselhetjük. Ha pedig csakugyan nem érhetjük be vele, akkor nem érhetnek be 700-al sem, és akár ezer millióval sem. Mert ugyan hová tűnhetett e 600 millió ? A kérelmezők azt monda­nák, ne higgjük, mintha ez összeg szaba­don a levegőben lebeghetett volna,­­ nem­ gondo­juk meg, hogy minden egyes fo­rintnak megvolt saját ára, ez pedig jelen­leg elzárja és nem bizza a közforgalomra, ergo — gyorsan ide az uj bankókkal. — De hisz ezen újonnan nyomatandó 100 vagy 200 m. szintén nem szára­léka levegőnek, hogy boldog,boldogtalan,kinek pénzre van szüksége, csak úgy nyúlhatna utána. Hisz ezen újabb bankó mindegyikének szintén meg lesz ura, és várjon, ha megijed és bi­zalmát veszti, nem fogja e azt is gondo­san zár alá tenni, mint tesz a régibb dá­tumú mankóval ? Hatszáz millió forint bankjegy képezi ma a magyar-osztrák birodalom pénzfor­galmát, és e 600 millió úgy látszik, gon­dosan van zár és lakat alá téve. Ha 600 helyett 900 lenne forgalomban, e 900 záratnék fiókba. Yoila tout. Igaz, addig hiába zárják el a tőkét, míg a bank fonásából folyvást kibuzog a pénz. Ezen idő alatt ismét felemelné fejét a határt nem ismerő üzérkedés. Száz millió rovására ismét alapítaná­nak gyárakat, vállalatokat, építenének vasutat és tartana ez így a 99,999,999-dik forint kiadásáig. Azon perezben pedig, midőn becsukódik ismét a bank pénztára, ott találnék magunkat, hol vagyunk ma, azon sajnos különbséggel, hogy míg ma gazdasági deficitünk 40 millió, addig a történtek folytán jóval többre rúgna az. A krisist szerencsésen elnapoltuk volna ugyan, de azt nem kerülhet­ik ki. A ha­las tá.-nak pedig drága, igen drága ka­matját fizetnék azon nagyobb károsítás­ban, melyet az immár szélesebb területre eláradozó válság okozandana. A bankjegyszaporítást tehát nem pár­tolhatjuk, mert sok veszélylyel jár és meg sem érünk vele czélt. De ha elismerjük ezt, akkor el kell is­mernünk, hogy nem segíthetne je­len bajunkon egy magyar nem­zeti bank sem. Nem mintha tagadni akarnék azon üdvös befogást, melyet ez intézet fennállása békén időben gy­akorol­­hatjak, ellentétben azon idegen merevség­gel, melyl­­­el a bécsi nemz.­banknál gyak­rabban találkozunk. Ezúttal annyit kívá­nunk csak megjegyezni, hogy azok, h­a a válság jogosultságát és e tekintetbeni ön­­vétkességünket elismerik, következet­lenséggel vádolhatók, ha egy magyar jegybank felállításától, vagy helyesebben mondva, az általa eszközlendő pénzkibo­csátástól a válság eloszlatását várják. Annak bizon­­tására, hogy a magyar­­osztrák birodalomban inkább sok mint kevés a forgalmában lévő 600 millió fo­rintnyi bankjegy, még egy kis statistikai összefolítással kell olvasóinkat fáraszta­nunk. Ez t. i. egynéhány európai állam bankjegyforgalmának és az átlagban egy­­egy lakos­ra eső jegymennyiség kimuta­tása. Ki fog ebből tűnni, hogy a magyar­osztrák monarchia pénzjegyekkel bőven meg van áldva, és hogy e tekintetben bennünket csak az egy Oroszország múl felül. Kedves egy társaság! Létezik pedig : Svédországban 6 millió ft bank­jegy,­trik egy-egy lakóra . 37sft Belgium 5 m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra......................6 „ Francziaországban 300 m. ft bankjegy, esik egy egy lakóra 8 „ Dániában 14 m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra . . . 87« „ Portugália VII m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra . . . 9'/s „ Poroszországban 250 m. ft bank­jegy, esik egy-egy lakóra .10 „ '­ Olaszországban 300 m­. ft bank­jegy, e­sk egy-egy lakóra .12 „ Anglia (a magány­bankokkal együtt) 380 m. ft bankjegy, esik egy egy lakóra ... 13 „ *) Magyar-Osztrák monarchia 600 m. ft pénzjegy, esik egy-egy lakóra ....... 17 „ Oroszországban 1100 m ft bank­jegy, esik e­gy-egy lakóra . 19 „ míg a Svájczban, mely egészen a bank­­szabadság elvének hódol, csak 27» ftnyi bankjegyforgalom jut egy főre. Ez­en számok valószínűvé teszik, hogy forgalmunk csatornái egy 600 milliónyi papírpénztömeg által elege­ndőleg vannak megtöltve. Mire különben azon kérdés megfejtése is utal, vajjon mi történt volna azon esetben, ha 1866-ban nem szorulunk ama szerencsétlen 300 milliónyi állam­­pénz kibocsátására. Ezen műtét tudvale­vőleg nem nemzetgazdászati tekintetek­­n­e köszöni lételét; a pénzforgalom nem kétszeresíttetett azért, mivel a kereskedés vagy ipar szorult helyzete úgy kívánta volna, hanem mivel az ál­lmi így legol­­csóbban juthatott pénzhez. Ha a kormány jobbnak találta volna a szükségelt 300 mil­liót kölcsön által fedezni, alig­ha szépen be nem értük volna akkor a 300 milliónyi bankjegyforgalommal a mai napig. Ma a válság perezében szintén eltűnt volna a pénz,és hihető,a h­ogy akkor panaszosan ri­­mánkodnának a jegyforgalomnak 350 vagy 400 millióra való felemeléséért. Hogy azonban ezáltal a bajon nem segíthettek volna, azt mutatja a mai válság, mely be­következett daczára annak, hogy nem 360 vagy pláne 400 hanem 600 m­i­ll­i­ó forintnál nagyobb bankjegy fo­rog közkézen. Ergo : Ha a mostani pénzszükség csak­ugyan csak múlékony természetű, nem egyéb egy szerencsétlen véletlennél, mely­nek okai külsőségekben, talán Napóleon csirszár prostatájában ker­esendők, akkor segíthet nekünk a dutatió fölemelése vagy» ha az ser«,» novemberi szelvénynek azon­nali kifizetése. Ha azonban komolyabb a baj, még­pe­dig nem véletlen valami, hanem előre láthatott és szükséges gazdá­zati jelenség, akkor a bank n­em segít; akkor nem használ a pesti bankfiók dotatiójának felemelése, de akkor nem is kell magyar nemzeti bank. N­e kell nemzeti bank, mivel a mos­tani vá­lág­­ időben úgy sem segíthetne, békés időben pedig felesleg sőt ártal­mas. A helyes nemzet­gazdászati fel­­f­rás ü vében óvást emelnénk a magyar önálló pé­nzn­edszere­k ily monopoli és central­ticus alapra va­n tekt­tése ellen. Ha áz, hogy Magyarország bír saját ren­dlkez­ési joggal, pé­zforgalmának ren­dezése iránt; ha áll, hogy nem­ gátol ben­nünket, e tekinteteim sem a bécsi bank­nak kiválts­ága sem a 80 milliónyi bank­­adósság kérdésének függőben volta, mely kérdések eldöntését az államférfiakra bíz­zuk, akkor elvárjuk, hogy a magyar kor­­mány n­­­­em a szabadalom, hanem a bank­szabadság elvét fogja prok­amálni. Nem­ ismerjük a minisztériumnak né­zetét ez ügyben. Egy helybeli, gyakrab­ban jól értesült lap az „Ung. Action.“ ál­lítása szerint a pézügym­iniszter szintén ’­ 1869. február végén. 1. „Bremer Handels­blatt“, 911. az. A „Jahrbuch f. amtsche Sta­tistik“ H. kötete szerint 1865-ben csak 180 m. volt a bankjegy forgalom. ") Csak az európai lakosságra felosztva , de ha számba vesszük a gyarmatokat is, akkor alig jut­o­tt egy főre. részv. Petroleum gyár „Flora“ Május Kártolyfonoda Bőrgyár 1500 3000 3000 3000 200 500 100 200 200 frt 200 200 1000000 1000000 400000 3464200 2449000 300000 600000 600000 600000 6000 500 3000000 Hajózálog társ­a Bodmerei.) Magy. belga gyár 5000 „ 20­0* 1000000 Junius frt Molnárok malma 4000 „ 200 800000 Gyapjúmosógyár 2500 „ 200 500000 Hunnia viszb. 5000 „ 200 1000000 Unió „ 4000 „ 300 1200000 Pest-fiumei h.gyár 3000 „ 200 600000 Julius frt Géptéglagyár 5000 „ 200 1000000 Részvényszálloda 3500 „ 200 700000 Zsiradékgyár 1500 „ 200 360000 Augustus frt Pesti kőszénb. 10000 „ 200 2000000 M. -avarczi szóda gyár 10000 „ 200 2000000 Kocsigyár 2000 „ 200 400000 Budapesti köles, tűz biztositó intézet 50000 Sept. frt I. m. gyáárugyár 5000 részv. 200 1000000 Zarzetzky gyára 1500 „ 200 300000 Gachwindt gyára 5000 „ 200 1000000 Okt. frt Vonalzó intézet 2000 „ 10­0 Athenäum 3500 „ 200 Oetl gyára 3000 „ 200 Deutsch nyomd. 1000 „ 200 Nov. frt Hordógyár 3000 „ 200 S.-Tarj. bánya 2400 „ 100 Kassa oderbergi vasút részvény * elsőbbség Omnibus Budai hegyp. Sz.-Bodrei tégl. 1000 Decz. Óbudai szeszgy. 1500 Sszté.yhizl. társ. 2000 Spodiumgyár 1250 Pann. téglagy. Budai közút. 4000 részv. 1000 Jan. Újpesti lak. 900 „ 2000 „ 186 9. 1000 részv. Keményítőgyár 1250 200 100 100 frt 200­000 200 200 200 frt. 100 200 200000 7000000 600000 200000 600000 2400000 19412600 38825200 800000 100000 100000 300000 400000 250000 180000 400000 100000 250000 Febr. frt Magy.ált.kösz.t. 4000 „ 2­00 Pesti köny­vny. 500 „ 300 Mag­y.-svájcai t. 2500 „ 200 Vas. kocsigyár 2500 „ 200 Márczius frt Magyar keleti vasút részv. Magyar keleti vas. elsőbbs. Franko-ma­gyar bank 160000 200 4 Epitőanyag társ. 3000 „ 200­­ Orsz. bizt. társ. 50000 „ 100 April frt Epitőbank 30000 „ 200 Május 1rt Orsz gözb. társ. 30000 „ 100 Nemz.bizt. bank. 7500 „ 200 Terézv. rak­tár 10000 „ 100 Üveggyár 1000­ „ 200 Kőbányai tégla­gyár 2000 „ 200 600000 150000 OOOOKO 500000 30013400 45020200 32000­00 100000 5000000 6000000 3000000 1500000 1000000 2000000 40000­­­0

Next