Pesti Napló, 1869. október (20. évfolyam, 225–251. szám)
1869-10-10 / 233. szám
1. I ■B sem igen lehet ilyenek építésére, így hazánkban számtalan helyen és vidéken könnyű szerrel és csekély költséggel oly szállítási utak?. ■ bocsátani az érdekelt közönség rendelkezése alá, melyek segítségével lehetővé vált különféle ősgazdászati és iparterményeket az országos mű- és természetes közlekedési csatornákhoz vagy azoktól vissza — olcsón, gyorsan, szakadatlanul és biztosan tovaszállítani továbbá az ezen eszköz fölállításával közvetlen érintkezhető termelő és fogyasztó gazdaságok, gyárak és vállalatok között az egyoldalú, vagy kölcsönös forgalmi összeköttetést a legolcsóbb és legkényelmebb módon fentartatni, s igy a bányászatot általában és mindenütt, ugyanazt és egyéb őstermelést is, sok helyütt a mezőgazdaságot is különösen Magyarországon ezen calamitás alól egyszer mindenkorra felszabadítani. A sodronypálya szerkezete — miként neve is mutatja — egy végnélküli va- sodronyból áll mely egyik összekötési helyéről a másikig áll,ványokra alkalmazott csigák segélyével a kiindulási ponton levő gőzgép s illetőleg egy Fowler-féle kerék által megindíttatván, lapos körben mozog. E sodronyon , az egész mez szerkezetével arányban álló nagyságú ládák függenek, melyek a futó sodronnyal együtt haladván, a bennök elhelyezett terhet tova szállítják. Az állványok egymástól 155 egész 1800 lábnyi távolságra vannak sorban felállítva, a ládák pedig 1—10 mázsa teherképességgel bírnak; és így a szállítási szükséglethez képest, a napi teher összege a felállított sodronyut szállítási képességéhez mérve 1000—20,000, sőt újabb javítás folytán egész 40,000 mázsára rúghat. Ezen vázlatban röviden leírt sodronyut csak tökéletesítése egy, az India és Ausztrália bányászati kerületeiben folyók és terjedelmes földszakadások áthidalására már régibb idő óta használatban levő kezdetleges szerkezetű teherszállítási gépezetnek, mely ma többféleképen átjavíttatott , a legfőbb és nélkülözhetlen tulajdonságai : a támaszpontok biztos kikerülése, a haladás folytonossága , a mozdonyerő helyes, észszerű alkalmazása s a súly arányos elosztása s elhelyezése, mely módosítványok nem könnyen megfejthető feladatok. Az első gyakorlati kísérlet múlt őszszel ment végbe Angolországban, mely kísérlet után a szerkezetnek a gyakorlati használatban leginkább igénybe vett részletei újólag gondosan kidolgoztatván, Leicester mellett, bányászati termékek szállítására egy három mértföldnyi távolságú sodronyut készíttetett. E sodronyát jelenleg’A hüvelynyi körözetű sodronyon, egy mázsa teherképességű ládákkal, 2000 mázsáig terjedő napi szállítási teherösszeggel folytonosan sikeres működésben van. Meg kell azonban említenünk, hogy az érintett első gyakorlati vonal távolsági, teherképességi és szállítási mérvei a fennebb érintett maximumig nagyobbíthatók. A jelen év folytán azonban már Angliában több, Európa néhány államaiban pedig, mint Francziaországban, Spanyolországban, Svájczban, Olasz, sőt már Törökországban is — számos sodronypálya jön részint felállítva, részint tervileg megállapítva s naponként történnek az illető pátens tulajdonosoknál megrendelések. Azon czélok, melyekre sodrnyutak különösen alkalmasak, a következők: 1) A legközelebb fekvő folyókhoz , kikötőkhöz és vasutakhoz föld és ásványtermények szállítására. 2) Oly kőbányáknál, melyekből egyaránt elosztható teher szállítandó. 3) Czukorrépa stb. hason nehezebb gazdasági termények szállítására. 4) Oly vidékeken, melyek a közlekedésnek csak újabban nyíltak meg, az azokon áthaladó vasutak táplálására , mint mellékvonalak. 5) Rakpartokon s különösen homokos sekély partokon a hajókból való ki, valamint az azokba való berakodásra. 6) Tégla és egyéb építő anyagok szállítására. 7) Papír s egyéb malmoknál, gyáraknál, gazométereknél stb. nyers és tüzelő anyagok s viszont kész iparczikkek szállítására. Felállítási ár: a szállítási képességhez mérve 10,000—100,000 forint o. é. német mértföldenként. Szállítási képesség 600 — 40,000 mázsa naponként. Szállítási gyorsaság: óránként 1—10* német mértföld. Figyelembe véve azon körülményt, hogy e leírt szállítási eszköz minden néven nevezendő építkezések, töltések, hidak mellőzésével (miután maguk a mérnöki munkálatok is alig vannak több nehézséggel összekötve, mint bármely távrai vonal fölállításánál) szerkezetének előnyössége mellett oly könnyen és olcsón létesíthető ; továbbá figyelembe véve hazánk nagy részének azon vidékeit, hol a fenn bőven kifejtett okoknál fogva egyáltalán nincsenek közlekedési eszközeink vagy p. o. a nagy alföldi síkságon anyag hiányában töltött utak, hol őszi vagy tavaszi esős idők beálltával (midőn a szállítási közlekedés legélénkebb, teherszállításra gondolni sem lehet) , mindenki el fogja ismerni azon üdvös és nagy értékű befolyást, melyet a Hodgson féle szállító rendszer elterjedt mérvű foganatosítása mindennemű őstermelésünkre,mezőgazdaságunkra, különféle ipar és egyéb vállalatok keletkezésének serkentésére s a már meglevő gyárak productivitására,szóval összes anyagi felvirágzásunkra gyakorland. A „Pesti Napló“ tárczája. Oct 10-kén. Levelek keletről. V. Mitilene, spt. 7. Smyrnából ideérkeztemkor P. ismerősömet látogattam meg, ki itt a „Messagerie Imperiale“ egyik főhivatalnoka. Beszélgetve ültünk a magas boltozatu szobában, melynek falain gyönyörű képek vonták magukra figyelmemet. Egyik Leonardo da Vinci kánai menyegzője volt. Elmerültem a kép eredetijének története feletti gondolatokban. Szent ihletés fogott el, midőn a művészi csoportozat közt a szent szűz magasztos vonásait szemléltem, kiben a művész kedvesét eszményítette. Elenben megmosolyogtam a derék kulcsár valószinü meglepetését, mely kétség kivül erőt vett rajta midőn a lakodalmas nép előtt közszemlére kitett képen, a háttérben ravaszon mosolygó Judás meggörnyedt torz alakjában, saját potrohos magára kellett ismernie. Gondolataimat igy főztem tovább, midőn meglepetésemre egyszerre ugy vettem észre mintha a mennyegzői csoportozat után ez ra kerekedett volna. Mosolyogtam optikai csalatkozásomon, s tovább gombolítottam ismerősömmel a társalgás fonalát. Tekintetem véletlenül ismét a képre esett. Csudálatos! Most már nem csak a nász nép, hanem a falon függő képek sorban mind tánczolni kezdtek, sőt a bútorok is körülöttünk. Napóleon életnagyságú képe robogva zuhant a padlózatra. Ijedten ugrottam föl ülőhelyemből. A zuhanást a föld mélyéből jövő hatalmas lüktetés követte, utána egy második, melytől a tajt éreztem veszni lábaim alól. Erre sik csend állott be. Földrengés volt. Kifelé akartam rohanni, s már az ajtónál voltam, midőn visszatekintve barátomra, őt nyugodt lélekkel láttam tovább eregetni csibukjából a jellegző kék füstöt. Maradásra intett. Biztosított, hogy az ily földingás náluk már megszokott valami, mely csak nem minden hónapban, sőt néha hetenként ijesztgetni jár a sziget lakóit, de ép azért már nem fél tőle senki. Csakugyan, az utczára tekintve, a föld alá járó népek nyugodtan mentek czéljukra, a jelenet senkit sem látszott meglepni. Még pár kevésbbé erős lökés következett, mire tova vonult a vész. A rengés összesen tán 20 másodperczig tartott. A keleti partok, főleg a szigetek majd kivétel nélkül fölöttébb ki vannak téve a természet eme motoha szeszélyeinek. Nincs egyetlen város, vagy falu sem, melyet nem ért volna már kisebb nagyobb szerencsétlenség a gyakori földingások által,melyek egy pontból kiindulva,főleg a partok meretében,hullámzatos útjakban gyakran száz mérföldre is elhatolnak. A lüktető földrengés ritkább, de veszélyesebb is. Ily földrengés pusztított Mitilenében 1867-ben akkor, midőn 17 percz alatt 1800 ember temetkezett a rájuk szakadó épületek romjai alá. A közeli Tenedos sziget, mely a hajdani Troja romjaival szemközt fekszik, szintén sokat szenved a földrengések által. Mitilenében az 1867 kipusztítás nyomai mai napság is látszanak. A teljesen romjaikban heverő, vagy csak félig meddig kijavított épületek, mind megannyi szomorú emlékei az oly sok emberéletet áldozatul ejtett veszedelemnek. Csudálatos, hogy az általánosan követett építkezési modort az ily gyakori pusztítások sem képesek megvátoztatni. Az épületek mind keskeny s magas alakúak vékony falakkal. Nem csuda hát, ha gyakran kisebb jelentőségű földrengések is nagy károkat okoznak. Mitiline lakossága legnagyobb részt görögökből áll. Kevesbbé lévén színhelye azonban a sziget az átmeneti kereskedésnek, a nép is kevesbbé vagyonos és műveit, mint Smyrna lakossága. Hadi hajónkat rendkívül megbámulták. Reggeltől estig meg nem ürült hajónk fedélzete a látogatók zajától. Még az érsek is megtisztelt bennünket látogatásával. Fölöttébb dicsért mindent, s megbámulta a „nagy ágyukat.“ Csak görögül értvén azonban, keveset élvezhettünk (lehet tán) szellemdús megjegyzéseiből. A sziget vidéke igen szép. A gyönyörű Moria völgy még a forróság által leperzselt növényzetével is elbajol. A régi vízvezetékek romjai érdekes kutatások tárgyát képezhetnék. A tengerparton egy emelkedettebb dombon van építve a kívülről imposánsnak látszó erőd. Figyelmesebben vizsgálva azonban, észre kell vennünk,hogy egy darab középkor vonta meg magát benne, a szigettenger egyik zugában. Védművek hiányában, kő-, vagy lánczokkal összekötött golyóival, részütegeivel egy óráig sem volna képes tartani magát az újabb stratégia rohama ellen. A falakon muzulmáni rátartással sétálgató helyőrség a Chassepot, vagy a Werndl-féle találmányokat még tán hírekből sem ismeri. Mitilene (Lesbos) a hajdani görög műveltség klassikus földje, mindinkább hanyatlik. Sorsa ez valamennyi keleti városnak, hol a török fenhatóság ténylegesen fennáll, mely eddig még valahol csak uralmát megalapította, a műveltséget s haladást keleti piszkába és macskába fojtotta. Lesbos, mely a görög dicsőség aranykorában egy Alaust, Pittakust, Saphot és Ariont szült, most csak szűkkeblű kalmárokat táplál, kiknek eszökbe sem jut, hogy minden göröngy, melyet tapodnak, a régi dicsőség egy-egy tanúja volt. A lesbosi classicus szerelem emlékére felállított szobor maradványaiban, bordégházi jelenetet lát az újkori Mitilene érdemetlen fia. VI. R h o d u s, szept. 10. Két napi utazás után fölmerült a láthatáron Assajaro orma, kimagasulva a part mentében végig hullámzó hegylánczolat közül. A távolság kékje mindinkább kitisztul. Már halljuk a hegygerinczeket fedő sötét fenyőerdő suhogását, amint a szél rohamosan keresztül tör a tövises lombok közt, mely minket is több órán keresztül üldözött utunkban. A hegyek oldalában már elénk mosolyognak a szőlők, melyekről az ókor nektárját a nódusit szűrték. A város melletti kikötőbe futott fregatteünk. A horgony hatalmas zuhanással merült a fenékre. Helyen voltunk. A nap még elég magasan volt az égbolton, mégis sietnünk kellett, hogy még az nap megtekinthessük a várost, melynek az a sajátságos szokása van, hogy napnyugtával bezárják a kapukat, s azokon többé senkit sem ki, sem be nem eresztenek. Valóságos középkori ostromállapot. Ennek daczára mégis elszántam magamat a széttekintésre, kitéve magamat annak a veszélynek, hogy egy éjet a falakon belől kell töltenem. Ki Rhodusra megy valaha, el ne mulaszsza megtekinteni a „strada dei cavalleri“ utczát. Az egész utcza hosszas, középkori, góth ízlésben épült palotákat lát itt az ember, melyekben hajdan a redusi vitézrend lovagjai laktak. Ez épületek nagy része lakatlan s pusztulásnak indult de szánandó állapotában is imposans. Más rész a török benni kék által átalakítva, lakhelyül használtatik. Képzelhetni ama satyrát, melyet ez épületek kijavítása a török kőmives által, azoknak eredeti classicus ízlésével szemben képez A magasan ivett góth ablakok és kúpok befalazva csak körvonalaikban láttatják hajdani alakjukat A kinyúló erkélyekből, inkább kalitkáknak kinéző, faházacskák lettek, melyekben a torok kényur rejtegeti feleségeit ha azok a szabad léget akarják éldelni a három megrontott 10,0 helyett. a kapuszinek alatt utczaköly Az utcza végén a hajdani székegyház romjai heverik, mely még újabb időben török mecsetnek használtatott. E templom egyike volt a középkori architektúra remekeinek. Régi nagyságát széthullt romjai még most is hirdetik, bár csak egyes oszlopcsoportok állnak még bezúzott boltozatokat tartva izmos vállaikon. A lovagkor mi szép jeleneteinek voltak tanúi e szétbomlott csarnokok, melyeknek magas boltozatai sisakos pánczélos lovagok ájtatos énekeitől viszhangoztak. E csarnokokban esküdt halált Soliman csordáira ama 6000 hős, kik a keresztyénség és a czivilisacziónak keleten emez utolsó előfokát a rombolva terjedő barbarismus ellen megvédeni akarták. Hosszú s kegyetlen volt a küzdelem, melynek a rhodusi katastrópha vetett véget. A derék lovagok hős halált haltak hajlékaik romjai között vagy kivándoroltak Máltába. A székesegyház török mecsetté lett, melyben majd három századon át dicsőítették Allaht a hősök legyőzői. Allah azonban nem volt izgalmas híveinek. A templom földalatti csarnokaiban szár szadokon át heverő, még a vitéz,rend által össze- halmozott lőpor közé villám sújtott be, mire földet rázó pukkanás közt az egész épület levegőbe repült. A romok közül még mai napság is gyönyörű oszlopok , oltárok és szobrok kerülnek napfényre. Tengernagyunk másnapra tisztelettevését jelentette be a rhodusi basának. Lett nagy sürgésforgás a helyőrség közt. A basa tiszteletteljes fogadtatást rendelt el. Nem kis mulatságomra szolgált, midőn másnap reggel távcsövemmel a révpartot vettem szemügyre. A fél garnison léptetett a kaszárnyából a tengerpart felé, fegyver helyett söprűkkel kezekben. A megtiszteltetés minket illetett. A partot seperték tisztára a százados piszoktól egész a basa residencziájáig, melynek erkélyéről 5 excellencziája maga vezényelte a különös manővíírozást. Egy magyar tengerész, Belföld. Pest, oct 9. Pest, oct 9. (A fium ei kérdés.) A magyar kikötőváros ügye függőben maradt, s noha mindennemű balhirek kaptak annak idején ez ügyre vonatkozólag lábra, mi megbízható forrás után jelentettük, hogy az ügy állása nem csak nem oly kétségbeesett, mint azok hirdették, kik — úgy látszott — ez után kívántak róla valaminek is legalább tudomására jutni; de sőt jobban áll, mint bármikor állt eddig, mióta a merev országgyűlési decretatiók teréről a barátságos egyezkedés mezőjére tereltetett. Minthogy azonban — ép a többé kevésbé alkuszerű — egyezkedés természete tűri meg legkevésbé az idő előtti nyilvánosságot és híresztelgetést, nem éreztük magunkat indíttatva többet mondani róla, minthhogy az ügy kedvezőbb fordulatot az által vett, hogy az egyezkedő felek készeknek nyilatkoztak a merő principiális törvényidézés teréről a méltányosság, az érdekfelismerés terére lépni. Egyik tisztelt tagja a regnicolaris deputatiónak részletesen is vázolta előttünk a javaslatokat, de inkább csak azért, hogy az új stádiumnak általa nyújtott jellemzését igazolja, mint ahogy eventuálisan felhasználjuk. Ma a „Századunk“ megkezdi az egyezkedési (javaslat-) okmányok közlését, s a fentebbiek után minden egyéb megjegyzés nélkül következőkben veszszük át ismertetését: A fiumei bizottság (Randeh A., Giack A. Mayer A. és Adamich L.) kijelentvén, hogy nem fogadhatja el azon nézetet, mintha a közösügyekre, a had-, pénz-, kereskedelem- és tengerészeti ügyekre nézve a horvát-magyar egyezmény Fiuméra nézve is kötelező, mert Fiume ennek létesítésében nem működött közre önálló tényezőként, a következő indítványt terjeszti elő : 1. Fiume város a mostani kerületével együtt a magy. koronához tartozó külön testet képez. 2. Ezen autonóm állásából következik, hogy egyedül Fiumét illeti meg a jog, törvényhozási és közigazgatási ügyeit a magyar birodalommal szemben szabályozni. 3. Ezen jog praejudikálása nélkül megállapíttatik, hogy a magyar országgyűlés és a magyar minisztérium által gyakorlandó törvényhozói és végrehajtó hatalom közös legyen. 4 Fiume a törvény értelmében a magyar országgyűlésre egy képviselőt küld. 5. Autonóm helyhatósági administratiójának megállapítására Fiume fentartja magának, hogy a törvény értelmében szabályzatot fog kidolgozni s azt beczikkelyezés végett előterjeszteni. 6. Elvül felállittatik, hogy a község jogosítva van elnökét és valamennyi közegét önmaga választhatni. 7. A község a teljes belső administratiót a törvény és a szabályzatok korlátain belül önállólag fogja vezetni. 8. A község a kormányközegekkel és az ország törvényhatóságaival közvetlenül levelez. 9. Tekintettel a nyelvkülönbségre és más körülményekre, Fiume fentartja magának, hogy a jövendő igazságszolgáltatásra vonatkozó s a helyi viszonyokhoz képest a magyar törvényhozással czélszerű egyezményeket hozzon létre , addig opportunitási szempontokból és kivételesen megmaradnak a jelen igazságszolgáltatási viszonyok, míg t. i. Fiume azok megváltoztatásáról és végleges szabályozásáról intézkedik. 10. A község vezeti és felügyel valamennyi általa feltartott, vagy általa füvben állítandó iskolk felett és jogosítva van tetszése serint rendszabályokat és reformokat behozni. A község beleegyezése nélkül Fiumében nem állhat fenn nyilvános iskola. A tannyelvet a község határozza meg. 11. A Fiumét jelenleg terhelő orsz. adópótlékok és földtehermentesítési járulékok eltöröltetnek. 12 A község és közegeinek hivatalos nyelve az olasz, és ezen nyelvet használja a kormányközegekkel szemben is. 13. Az 1848., XXVII. tcz. 51 §-a értelmében Fiume, mint tengeri kikötő, tekintettel a tengeri kereskedés és a hajózás felvitázására, felszabadittatik mindennemű katonai kötelezettség alól. 14. Ezen határozatok törvnyes beczikkelyezések után azonnal érvénybe lépnek. A többi okmányt legközelebbre ígéri a „Századunk.“ Sz.-Fehérvár, oct. 8. [Ered. tud.] (Polgármester-kriz is.) A tegnapi városi közgyűlésben mondott le polgármesteri tisztéről, Drucker József, érdemes volt polgármester úr, mindazoknak mély fájdalmára,ak e városnak javát, haladását, ezebbétételét szivükön hordozzák. — Lemondásának oka volt azon soha meg nem érdemlett gúny és sértegetés, melylyel a szélsőbaliak őt a közgyűléseken és azon kivül elhalmozák, s mely ellenszenvvel csak azért viseltettek irányában, mert testestül, lelkestől jobboldali, vagyis olyan volt és most is az, aki hazájának javát akarja, s ezt semmiféle hóbortos kalandok által veszélyeztetni nem kívánja. A szélsőbalpárt szerint igen nagy és megbocsájtatlan bűne volt Drucker József úrnak az, hogy mintegy 6000 forintra rugó, s egyenes adó forint után követelt összeget, a nemes képviselőtestületnek be nem jelentett. Ezen összeget szerették volna ellenségei úgy kisütni, mintha azt Drucker úr saját zsebébe rakta volna el, azonban csakhamar kisült, hogy ezen pénz a város javára, szépítésére és csinosbitására fordittatott. Elég az, hogy ezen jó és üdvös cselekedete a volt polgármesternek, ellenségei fö compheusai által rosszaltatott, s a rosszalás kimondatott, minek következése lett, hogy neki, mint talpig becsületes embernek, polgármesteri állásáról le kellett mondania. Van is öröm most Izraelben, ott a szélső balon, honnan hiszem bőven kikerül polgármester, biró, kapitány s akármi. Hogy mindenki ismerje érdemeit a lemondott érdemdús polgármesternek, s ezekből felette és ellenségei felett ítéletet mondhasson, engedje, röviden érintsem azokat. Aki azon időkben, melyekben még Drucker József úr nem volt polgármester, Fehérváron járt, jól tudja, hogy jaj volt annak, aki Fehérvár utczáin kénytelen volt járni, ha még oly ép, egészséges lábaknak volt is birtokában. Most ellenben, a város legtöbb utczáiban széles járdák vannak a járókkelők nagy kényelmére. A belvárosban és ráczvárosban kisdedóvodák állíttattak fel a polgármester által, pedig nagy ellenszegülés és ellenszenv mellett a legtöbbek részéről, és most minden becsületes szülő örül s áldja azoknak létrehozóját A külvárosokban, hol szükségesnek látta, a lakosoknak kényelmére kutakat ásatott és elemi iskolát hozott létre, a városházát kényelmesebbé tndomitatta, sétatereket teremtett ott, a hol senki arra nem is gondolt, a város adósságából, melyet könnyelmű polgármesterek nem törlesztettek, ő körülbelöl 40,000 ftot törlesztett, szóval, a városnak ujjáteremtője volt. — És mindezen szép és dicső, jó és czélszerű tetteiért, mi lett jutalma ? az, hogy épen azok, kik őt 1867 - ben Fehérvárra hozták, vállaikon hordozták, s tömjénezték, ezen erélyes, becsületes, magát egész erejéből hivatalának szentelő, fáradhatatlan, munkás polgármestert, minden ok nélkül, és csak azért, mert elvéhez hű volt, lemondásra kényszeritették. Eperjes, október 4-kén. [Ered. tudósítás. (Szinyey Felix egy kis megyei ünnepély.) Az alkotmány visszaszerzése és ennek újbóli megszilárdítása körül szerzett érdemek nem csekély része azon hazafiakat illeti, kiket a közbizalom a megyék élére állítván, állásuknál és befolyásuknál fogva az eseményeket vezették és intézték.Azok kiket e részbeni tisztjük teljesítésében csak a honfiúi kötelességérzet és a viszonyok helyes számbavételén alapult meggyőződés egyedül vezéreltek, a nemzet elismerésére tarthatnak számot, s neveik a késő utókor hálás emlékének fenntartvák. Is hazafit bir Sárosmegye Színyei Felix személyében, kit az osztatlan bizalom három ízben emelvén az első alispáni díszes székbe, nehéz időkben és körülmények közt lefolyt hivataloskodásának ideje alatt, mint honfi önmegtagadásban, mint tisztviselő ügybuzgalomban, s mint vezér erély és kitartásban mindig kitűnt. Ezen férfiú személyében egyesítette a pártokat, ő adott a megyei hangulatnak határozott irányt, az ő befolyása által hiúsultak meg az ellenzék több rendbeli kísérletei, s neki köszönhető amaz eredmény, melynek folytán pártokra szakadt megyénk egy táborba gyüjtetett össze. Azon mély belátás és ritka tapintat, melyet a megyei kormányzat vezetésben tanúsított s azon köztisztelet s szeretet melyben részesül, különösen pedig a közügy előmozdítása körül szerzett érdemei igen természetes hogy el nem kerülhették a magas kormány figyelmét; s hogy ez utóbbi tekintetből elismerését tettleg is kívánta nyilvánítani. Ez elismerés pedig nem is késett, mert a hivatalos lap rövid idő előtt azon örömhírt hozta meg, hogy Szinyei Félix volt első alispánnak a közügy előmozdítása körül szerzett kiváló érdemei végett a Szent István rend kis keresztje “adományoztatott. Ezen kitüntetés, melyben volt első alispánunk részesült, nagy megelégedéssel fogadtatván, az e fölött érzett közöröm a megye bizottmánya által jegyzőkönyvileg is kifejeztetett. Mely kitüntetés tárgyát képező rendjel az első alispánhoz leérkezvén, ennek ünnepélyes átadása illetőleg feltűzésének napjául october hó 4-dike tűzetett ki. E napon bizottmányi gyűlésünk lévén, ennek befejeztével egy hosszú kocsisor vonult végig Eperjes utczáin, s tartott a másfélóra járásnyira eső Jernye községnek, hol Szinyey Félix családi körében jelenleg visszavonultan él. A menetet Péchy Luczián első alispán fogata nyitotta meg, ki az ünnepély helyére érkezvén, szokott ékesszólásával részletezi az érdemeket, melyeket Szinyey Felix a megye és haza körül szerzett, s velős szavakkal tolmácsolta közörömünket, melytől mindnyájunk keble eltelt. Beszéde befejeztével a rendjel az ünnepelt hazafi mellére hangos éljenzések közt feltüzelvén, Szinyey Félix meghatottan mondott köszönetet a rokonszenves részvét ezen ujabbi nyilvánulásáért, magát a jelenvoltak szives jóindulatába ajánlván. Az ez alkalommal váltott kézszoritások után az uriház termeiben gyűlt össze a tisztelgő sereg, holdig poharazás és kedélyes mulatás közt telt el a nap többi része. A kath. congressus ülése, okt. 9. Elnök : Simor János. Jegyzők: Zichy A. és Po 1ák. A karzatok zsúfolásig megtelnek. Az ülés kezdete d. e. 10 órakor. Napirenden van a 18 tagú bizottmány javaslatának részletes tárgyalása. A 4-ik rész c) pontjánál Kuthy M. indítványozza, hogy a tanítószerzeteknek a nevezett pontban meghatározott képviselete utasíttassék vissza. Kőnek és Kruesz, pannonhalmi apát, ez utóbbi hosszas zavaros beszéddel a szövegezés védelmére kel. Hangsúlyozza a többi közt azon körülményt is, hogy a szerzetesek nagy mennyiségű birtoktömegeket tartanak birtokukban. Hilibi G . 1 J. Kuthynak felel, s pártolja a szöveget. . Antonovics Kruesz beszédét veszi cáfolat alá. Nem gondolja, hogy a szerzetesek tulajdonjogára, ez ügy érdemében, súlyt lehetne fektetni. . . B a r tha B. felelve Antonovics beszédére, védi a szerkezetet. Végül Bab ics, mint a 18 tagú bizottmány kisebbségének tagja, fejtegeti az okokat melyek a kisebbséget arra bírták, hogy,, az elaboratumtól megvonták szavazatukat. Ők nem akarván a kasztrendszernek az egyház szervezete körül helyt adni, csak két, a püspökök és alpapság osztályát akarta elfogadni. A tanutószerzetek képviselésére vonatkozólag megjegyezi, hogy ugyanazon alapon a világi tanító testületeket is megilletné a külön képviselet. (Helyeslés). A kérdés szavazás által döntetlén el, 40 szavazattal 30 ellenében az eredeti szöveg feltartatni határoztatik. Erre a különböző testületek szavazati joga gyakorlatának módozata kerülvén szőnyegre, a szövegezés kevés módosítással elfogadtatik. Nagyobb terjedelmet ölt a patronusok képviselete fölötti vita, melyben a gyűlés tagjainak nagy része részt vesz. Deák Ferencz nem tartja helyesnek a patronusok, valamint a fejedelemnek, a legfőbb patronusi jogalapon való külön képviseletet sem. Gál János, Apponyi György, Haynald, Lajos, Szilágyi Virgil stb. szólnak pro és contra az ügy érdemében. A szavazatnál 34 szavazattal 33 ellen határozatba megy a patronusok külön képviselete, míg a királynak, mint legfőbb patrónusnak külön képviselete elejtetik. Az ülés vége d. u. 2 órakor. Pestváros közgyűlése, okt. 9. Elnök : Gamperl Alajos d. u 4 órakor megnyitja az ülést.Olvastatván a múlt ülés jegyzőkönyve, több kisebb rangú ügy jelentetik be . Haris képviselő írásbeli indítványt ad be, miszerint küldessék ki egy 9 tagú bizottmány, mely a lerombolandó német színház helyiségének mily czélra fordítása felől, javaslatot terjeszszen a közgyűlés elé. Elfogadtatik. Napirenden van : a városi ügykezelés könynyebbítésének módozata Gerlóczi által kidolgozva. A tárgy fontossága miatt , jövő szombaton tartandó közgyűlésen tűzetik ki napirendre. Az új városház építésére vonatkozó jelentése a kiküldött bizottságnak, a tanács véleményezése szerint elejtetik. A kőbányai út macadamirozásának költségei iránt a gazdasági bizottmány által beterjesztett jelentésre, miszerint a megszavazott 75 ezer forint emeltessék 129.040 ftra, szakértő bizottság küldetik ki Havas képviselő elnöksége alatt. Még több kisebb fontosságú ügy intéztetvén el, az ülés 6 órakor véget ér. Különfélék. Pest, oct. 9. Személyi hírek. — Ő felsége utazásáról Keletre ismét szól egy más távsürgöny ; november elején indulna Konstantinápolyt érintve a suezi csatornához ; kíséretében lesznek Beust grófon kivül a két kereskedelmi minister, Pener és Gorove. A porosz koronaherczeg ma volt Bécsből tovább utazandó. Tegnap tisztelegtek nála Beust és Taaffe grófok és Giskra minister, továbbá Stége romániai ügynök A délutáni udvari ebédhez hivatalosok voltak Werther báró, Beust, Hohenlohe, b. Nopcsa László, Hunyady grófné stb. Azon vasúti szolgaszemélyzetnek, mely szolgálatot tett a porosz koronaherczeg által használt vonaton, a herczeg 100 aranyat ajándékozott.— R u e f f r altábornagy, ki nem rég Bellovárott a lóról lebukott és lábát törte, Zágrábba érkezett miután egészségét visszanyerte. — Gróf Andrássy Gyula ministerelnök arczképét egy flórenczi képeslap utolsó száma hozza igen __ melegen irt életrajz kíséretében A királyné ma délután 5 órakor volt külön udvari vonattal Mária Valéria főherczegnő kíséretében R. Palotára érkezendő, innen pedig a rákosi és kőbányai állomásokon át Gödöllőre. — G r. J o r y-M a n i u s Alfons Bécsből Pestre érkezett, továbbá b. Sennyey Pál, gróf