Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-10 / 232. szám
232. szám. Hétfő, October 10.1871 22. évi folyam. Szerkesztési iroda: Fencziek-tere 7. szám. I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán: ▼87 helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 5 „ 50 kr. Két hóra . 3 „ 70 kr Egy hóra ... 1 „ 85 kr. Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegül] külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. Pest, oct. 9. A cseh kiegyezés. A cseh kiegyezésre vonatkozó okmányok annyira igénybe veszik a nap összes érdekét, hogy minden egyéb közlendő mellőzésével jelen lapunk legnagyobb részét ezen okmányok közlésére fordítottuk. Az okmányok a következőkből állanak : 1) A felirat terve. 2) A memorandum, mely a cseh királyság jövő államjogi állását szabályozó sarktételeket tartalmazza, 3) E memorandum indokolása, 4) Az előterjesztések a cseh választási rendszabály s nemzetiségi tőre.javaslat tárgyában, 5) Indokolásai ez utóbbi előterjesztéseknek. Alantabb közöljük a felirat-javaslatot s a memorandumból annyit, amennyit közölhetünk. A hátralevő részeket legközelebbi számainkban utánpótoljuk. A nagy fontosságú okmányok átnézésének könnyebbítésére azok fővonásait a következőkben foglaljuk egybe. A cseh korona államjoga elismertetvén, ez önálló tényezőként lép fel ő felsége többi tartományai és királyságaival szemben. A felirat egy helyén a cseh korona „melléktartományairól i1 van szó, s ebből, valamint a választandó delegátusok számából azt lehet következtetni, hogy a cseh országgyűlés absorbeálja Morvaországot és Sziléziát, is. A cseh országgyűlés azonban elismer bizonyos közös ügyeket ő felsége többi tartományai s királyságaival, s a javaslat határozott föderatív jellege e részben némi engedményeket tesz a dualismusnak, amint másrészt elismeri az összes monarchiával szemben azon közös ügyeket, melyeket a magyar kiegyezés is azoknak ismer el. A reichsrath nevét a csehek elvetik. A reichsrath képviselőházának helyét a landtagokból választott képvislői congressus foglalná el, melyben a cseh küldöttek is megjelennek, az urak házát egy senatus pótolná, aristocratico-feudalis színezettel, melynek tagjait a korona nevezi ki. A törvényhozás Ausztriában tehát így csoportosulna: Delegátiók, képviselői congressus, cseh országgyűlés satöbbi landtag , s e sorban a cseh országgyűlés kétszer szerepel, mint nagyobb jogosultságú tényező, mint a többi landtag, s a képviselői congressusban mint azokkal egyenrangú tényező. A deczemberi alkotmány teljesen romba döntetnék. A kormányzat sorrendje pedig így volna: Közös minisztérium, egy más (eddig) névtelen kormány, mely a képviselői congressusnak felelős, orsz. cseh kormány egy cancellárral élén és egyéb tartományok helyi kormánya. A többi tartomány összekötő kapcsáról a munkálatban mi sincs foglalva, ez a reichsrathnak fenntartatván. A csehek e munkálatukat a koronának terjesztik elő, melyre az valószínüleg azt fogja felelni, hogy a csehek vegyenek részt a reichsrathban ezúttal a komplicált gépezet tárgyalására. Ezt a csehek tiltakozás mellett teljesítendik , s ezzel meg volna adva az egész dolognak az alkotmányos színezet. Ez állítással azonban természetesen a jövőt anticipáljuk. Ránk Magyarországra nézve az egész munkálat csak azon pillanatban fog bírni közvetlen érdekkel, amint az illető alkotmányos testület munkálataként lép elénk,s e testület az ő felsége összes tartományai és királyságaira kiterjedő reichsrath. Bécsben az egész munkálatot monstruosus szüleménynek tartják, s a lapok unisono azt hiszik, hogy lehetetlen, miszerint Hohenwarth ilyesmihez adta volna megegyezését. Mi minket illet, hozzá fogunk szólani már legközelebb azon higgadtság és objectivitással, melyet a szerfölött bonyolódott helyzet kétszeres kötelességünkké tesz, s bár bevalljuk, hogy e munkálat a cseh korona részére oly engedményeket javasol, melyek az eddig pengetett legvérmesebb reményeket is túlhaladják; hogy vannak részletei, melyek álláspontunkból határozottan elvetendők , nem veszíthetjük el szem elől azt sem, hogy itt a Sybilla-könyvek második, vagy tán harmadik kiadásával van dolgunk, melyek sorsától az van függővé téve, hogy Ausztriában egyáltalán alkotmányos viszonyok uralkodjanak. A cseh országgyűlés harminczas bizottmányának javaslatai itt következnek . Felirati javaslat: Felséges császár és király ! Legkegyelmesebb urunk ! A királyi kegyelemnek azon szavai, melyekkel felséged a sept. 12-ki legmagasb leiratban a cseh korona államjogi állásának e királyság jogainak elismerését kimondani méltóztatott mint egy fájdalmas sebet behegesztve, sziveinkben örömteljes visszhangot keltettek. Büszke önérzettel vesszük át a törhetlen hűségről való legfelsőbb megemlékezést, melylyel Csehország lakossága királyának trónját támogatta, azon változhatlan hűség fölemlítését, melylyel a cseh korona jogaiért mindenkor helyt állani hazánk, a birodalom, a fejedelem iránti szent kötelességünknek tartottuk. Azon álláspontból kiindulva, melyet 1870. sept. 14-ki hódolatteljes feliratunkban és a mellékelt emlékiratban kifejtettünk, és melynek az 1870. évi ülésszakban nyilvánított jogóvásunk szolgál alapjául, tekintetbe véve továbbá megbízatásunk horderejét, hazafias kötelességet vélünk teljesíteni, midőn felséged legkegyelmesebb felhívását követve a mérséklet és az engesztelékenység szellemében munkához látunk és az államjogi kiegyezkedés útját egyengetjük, azon alapelveknek formulázsára által, melyekkel meggyőződésünk szerint a cseh királyság joga, a birodalom hatalmi állása igényeinek megfigyelése és a többi királyságok és országok jogosult igényeinek tekintetbe vétele mellett érvényre emelkedhetnék. Mi e mellett a Felséged által elvállalt kötelezettséget és úgy szem előtt tartottuk, mint azon kötelességünket, hogy a cseh korona épségét, és országunknak a történetből származó, szerződéseken alapuló és Felséged elődei által legünnepélyesebb módon biztosított jogait megóvjuk. Ezen értelemben a Csehország államjogi viszonyainak újjáalakítását az alaptörvények egy sorozatában összefoglaltuk, melyek a teljes jogú országgyűlés elhatározása és Felséged legmagasb szentesítése által Csehország számára egy alaptörvény jelentőségét nyernék. Híven esküvel erősített államjogunk sérthetlenségéről való nézeteinkhez, és híven 1870. évi feliratunkban letett biztosításunkhoz, egyszersmind legkegyelmesebb fejedelmünk tényei iránti való köteles tiszteletből kiindulva, a megtörtént tényeket méltányolva, el kellett ismernünk és sérthetlennek tekintenünk mindazt, mi Magyarországban ezen ország törvényes országgyűlése és felséged közt létrejött egyezmény, és koronázási eskü folytán joggá és törvénynyé vált. Azért a cseh királyság alaptörvényeiben utólag és jogérvényesen megegyezését jelentené ki a Magyarországgal kötött egyezményhez, mely közreműdése nélkül jött létre. Ezen nyilatkozatnak a cseh királyság alaptörvényeibe való igtatása által a minden ország és királysággal közös intézmények, végre a minden oldalról való elismerésnek azon biztosítékait nyernék, melyet egykor a pragmatica sanctio nyújtott belső és elvárhatlan összefüggésükre nézve. Ezen elismerés folytán ama alaptörvényekben a magyar királysághoz való viszonyok oly módon szabályoztatnának, mely a magyar törvénynek sem szellemével, sem szövegével ellentétben nem áll, s ama viszonyoknak úgy az egész mint a részekre nézve egyaránt üdvös továbbfejlesztése az idő és az állami intézmények természetes kifejlődésének műve leend. A fennálló jog lelkiismeretes tiszteletéből kiindulva, az alaptörvényczikkekben számba vétetnek a többi királyságok és országok igényei is. Ha ezekben a cseh királyság részére fenntartatik az ország jogaiban és szükségleteiben gyökerező azon szabadság, hogy saját ügyei felett önmaga döntsön, hogy saját ügyeit önmaga kormányozza, úgy ebben semmiben sem sértetnek meg a többi országok jogosultságának határai, sőt ezeknek épen fentartatik az önelhatározás joga saját belső ügyeikben. A mily határozott óvást tettünk egy újonnan alkotott állami alakulatnak fennállása ellen, mely — a magyar királysággal szemben — a többi királyságokat és országokat annyira összeolvasztja, hogy Csehország politikai egyedisége is megsemmisíttetnék, amily határozott óvást tettünk az ellen, hogy a cseh királyság a neki a történelem, a jog és tettleges súly által kijelölt állást, mint az osztrák monarchia közvetlen egyenjogú tagja elveszthető, miután elvállalt kötelezettségei csak az összbirodalommal, nem pedig annak egy részével szemben érvényesek; mindamellett távol állott tőlünk az, hogy a többi királyságoktól és országoktól, melyekkel Csehország századok óta szabadon választott és bűn megtartott szövetségben él, elváljunk. Azért több fontos ügyek tárgyalásának a nemmagyar országok küldöttjeire való átruházása által testvéri közreműködésünket ajánljuk fel ezeknek az állami feladatok megoldására; a pénzügyi terhekhez való hozzájárulási arány meghatározása országgyűlési küldöttségek szabad egyezkedésének maradna fenntartva, hogy minden országnak fennmaradna azon joga, hogy egyenlő súlyú szavát érvényre juttassa. Hogy minden országnak biztosíttassék azon lehetőség, hogy az országoknak egymás közötti viszonyaiból felmerülő viszályok egy pártatlan bíróság által döntessenek el, a cseh királyság kijelenti megegyezését egy senatus felállítására. Ez új intézmény, mely az országok és népek életében gyökerezvén, a kedélyeket izgató napi kérdések körén felül állana, az igazságos ítélet megnyugtató kezességet rejtené magában. A cseh királyságnak az összmonarchiához való viszonyainak elintézésében azon meggyőződés vezetett minket,hogy egy tágabb körű, a népeket és országokat átkaroló állami kötelékben az egyéni tagok fejlődése az egész egységének és hatalmának biztosítása által mozdittatik elő, ép úgy mint ily birodalom hatalma egyes tagjainak erejében fekszik, egysége pedig az állam feladatoknak azon nemzetek legmagasb czéljaival való megegyezésén alapszik,melyeket összeköt, és hogy ily birodalom fenállásának biztos téka és kezessége azon biztosítékban és kezességben rejlik, melyet a nemzeteknek a végből nyújt, hogy intézményeiben és hatalmának őrző pajzsa alatt physikai és erkölcsi létezésük szabad kifejtését biztosítva lássák. Azért kívánságunk volt , Csehországnak a monarchiához való viszonyait akként elintézve látni, hogy hazánk szellemi és erkölcsi erőinek legdúsabb kifejlése az összbirodalom követelményeiben akadályra ne találjon, hanem fennállásának biztonságában saját oltalmának és kifejlődésének őrizetét lelje. E szempontból kiindulva, az alaptörvényczikkekben valamennyi országunkat és lakosait illető ügyekben a törvényhozást az ország képviseletének, a kormányzást az országos kormánynak tartottuk fenn. A cseh királyság jövendő képviselete, mely a koronázási országgyűlés alkalmával megállapítandó igazságos és méltányos választási törvényen alapulandó egy, az ország sajátságos viszonyaihoz, a nép szelleméhez és jelleméhez alkalmazott törvényhozás által a kedélyek nyugalmát helyreállítandja, az anyagi kifejlődést hatalmasan előmozdíthatja. Reményeljük azt is, hogy az országos törvényhozás körében a képviseletnek felelős országos kormány az ország bizalma és azon közmeggyőződés folytán, hogy tényei az Országgyűlés által meghatározott törvények végrehajtását képezik, a nemzet közbizalmától vezéreltetve, mondjuk ki nyíltan, a mélyen megrendült tekintélyt szilárd érvényre emelheti, és e mellett a népet és az országot jól ismerve, mindenfelé megnyugtatóig az ellentéteket kiegyeztetőleg fog működni és egyszerűsített ügyrend és a terhek kíméletes és igazságos felosztása által meg fegfelelni egy jó kormányzat kívánalmainak. Éz oly határzottan törekedtünk másrészről az összbirodalom egységét és erejét mindenképen támogatni és növelni, s a birodalom minden részei közt a benső és elválaszthatan köteléket megóvni és megerősíteni. Szemmel tartva a korlátokat, melyeket a Magyarországgal kötött egyezmény a közös ügyek közös tárgyalására nézve alkotott, mégis mindazon ügyekre nézve, melyeket az egyezmény nem érint, teljesen és tökéletesen fen kelle tartanunk a cseh királyság számára az azt megillető, oly soká nélkülözött s és azért kétszeresen becsessé tett önrendelkezési és önkormányzati jogot. Mindazonáltal hazánk iránti eme kötelességünknek nem a jogformákhoz való merev ragaszkodás által, hanem úgy véltünk megfelelhetni, ha az idő s az élet magasabb követelményeit tekintve, hazánkat nem egy tekintetben súlyosan terhelő áldozatot hozunk. Épen ezen szempontból tettük mindjárt az alaptörvényczikkelyek elejére a cseh tartománygyűlés által kimondandó elismerését azon, minden királysággal és tartománynyal közös ügyeknek, melyek a Magyarországgal kötött egyezményben ilyeneknek kimondottak , de az alaptörvényekben egyszersmind oly ügyek, melyeknek közösségét elismerjük, jólehet azok közös tárgyalása a Magyarországgal kötött egyezményben nincsen kimondva, a cseh tartománygyűléstől egy a magyar koronához nem tartozó királyságok és tartományok képviseleteinek küldötteiből álló congressusra ruháztatnának, amely azok közös intézéséről kellőleg gondoskodnék. Ezen intézmények által és az által, hogy a cseh királyság azokban részt vesz, azt hisszük, elegendően biztosítottuk a nem magyar tartományok közreműködését az önbirodalmat érdeklő ügyekre nézve, mindazon tekintetekben, hol a birodalom egységének fogalma s a gyakorlati szükséglet a közös működést kívánatossá teszi. Az összbirodalom valódi benső és állandó megerősödését várhatjuk és remélhetjük akkor, ha a birodalom minden tartományai és népei létfeltételeinek biztosítása és igényei kielégítése esetén megnyeretnek közös összetartásra és a birodalom hatalmáért szilárd helytállásra. Mi sürgősen óhajtjuk, hogy ily kielégítés és biztosítás nyujtassék a birodalom minden népeinek és komoly őszinte törekvésünk fő czélja, hogy mindkét nemzet számára, mely Csehországot hazájának vallja, a morális kötelezettség s a törvényes védelem biztosítékait megadjuk. Ugyanazért behatóan fontolóra is vettük a kormány javaslatát, melyet a cseh királyság két nemzetisége jogainak megóvása czéljából elénk terjesztett s e munkánál sajnosan nélkülöztük a német választókerületek képviselőinek távolmaradását, de épen ezért annál komolyabb és lelkiismeretesebb kötelességünknek tartottuk, figyelembe venni hazánknak a német nemzetiséghez tartozó lakóinak minden szellemi és anyagi érdekeit s ezúttal csak azon reményünket nyilványithatjuk,hogy e kormányjavaslat végleges tárgyalásánál a koronázási tartománygyűlésen e törvény midkét néptörzs közös egyetértéséből fog létrejönni. Az uj tartománygyűlési választási javaslatot melyet felséged kormánya elénk terjesztett, hasonlag beható vizsgálat alá vettük s törekedtünk változtatásokat tenni annak azon pontjain, melyeket úgy a lakosság számát, mint az adóképességet, valamint a mezőgazdasági s az iparos termelést tekintve, gazdag statistikai anyag alapján és minden körülmények kellő méltatásával nem véltünk megfelelőknek. Igen jól méltányoljuk azon nehézségeket, melyek a választási törvény megalkotásánál minden alapos igénynek egyenletes kielégítését korlátolják, igen méltányoljuk e nehézségeket, melyeket e pillanatban annál inkább éreztünk, mert ezen fontos kérdésben is számos választókerület érdekes képviselői részéről nem találtak támogatásra. Jól tudjuk azt is, hogy a választási törvényen még sok javítás tehető, melyet a jövőtől s az ország minden képviselőinek összetartásától várunk, de e választási törvényt most mégis olyannak tartjuk, melynek alapján a választások hű kifejezései lennének a cseh nép nézeteinek, óhajainak és törekvéseinek. Legkegyelmesebb királyunk és urunk ! Jóllehet a jelenleg együtt ülő tartománygyűlés sem alapjánál, sem összealkotásánál fogva nem lehet hivatva az államjogi kiegyezés végleges érvényesítésére -- mégis támaszkodva az 1861. febr. 26-ki választási törvény és tartománygyűlési rendszabály által biztosított állására — méltán feljogosítva érezheti magát azon hitre, hogy a cseh politikai nemzet túlnyomó többségének bizalmát bírja s ennek alapján fel van jogosítva előleges egyezmények által a békemű teljes befejezését előkészíteni. A siker reményétől lelkesítve elhatároztuk, hogy a cseh királyság államjogi viszonyainak az alaptörvény czikkelyekben formulázott alapelveit, a cseh és a német nemzet egyenlő jogainak védelmére vonatkozó törvényt s a választási törvényjavaslatot, amint az a kormány előterjesztése alapján általunk elfogadtatott, felséged elé terjeszszük azon kéréssel : méltóztassék legkegyelmesebben ezen javaslatainkat a cseh királyság koronázási országgyűlése elé terjeszteni s egyszersmind ez országos szervezet s a koronázási szabályzat iránt a szükséges intézkedések foganatosítását elrendelni. Felségedet egyszersmind arra is kérjük, méltóztassék a cseh korona többi tartományainak tartománygyűléseivel a kölcsönös viszonyok szabályozására vonatkozó intézkedéseket elrendelni s azokat a koronázás tényében való részvételre a szokott ősi módon felszólítani. Miután felséged legmagasabb elődjének I. Ferdinánd császárnak 1848. ápril 8-án kiadott választási rendszabálya a változott időviszonyoknál fogva, többé nem alkalmazható, az 1861. febr. 26-ki választási rendszabály pedig határozott ellentétben áll a lakosság méltó igényeivel, felséged elé azon alázatos kéréssel járulünk, hogy a koronázási országgyűlés képviselőinek választásánál ideiglenesen azon választási rendszabály alkalmaztassák, melyet a jelenleg együtt ülő tartománygyűlés legalázatosabban ajánlott a cseh koronázási országgyűlés elé leendő előterjesztés végett. E koronázási országgyűlés a nép képviselőinek és a históriai jog képviselőinek részvétele által elég morális és jogi illetékességgel bírna, hogy az átmeneteit a cseh államjog történelmi fejlődésének utolsó phasisából a jelen kor követelményeinek megfelelő intézményeire közvetítse. Egy ily országgyűlésnek, mely a jogfolytonosság megőrzése mellett a cseh politikai nemzet óhajainak és törekvéseinek hű kifejezése volna, az ország bizonyára elismerné jogosultságát arra nézve, hogy a fen említett czikkelyek és törvényjavaslatok elfogadása által az ország viszonyát az összbirodalomhoz s a többi királyságok és tartományokhoz véglegesen szabályozza. Ha felségedi a cseh királyság államjogi viszonyának ezen új megállapítását hű népeinek fejedelmi kiáltványban meghirdetné és a királyi koronázási eskü oltalma alá helyezné , akkor az alkotmány körüli viszály, mely már évek óta zsibbasztóan terheli az országot s a birodalmat , megoldva, állandó egyetértéssé változnék; akkor a jövő minden részről elismert és kielégített jog rendületlen alapjára lesz fektetve; s akkor elérkezett a pillanat, midőn a koronázás szent ténye által Csehország ősi szövetsége királyával uj erőben, uj fényre fog ébredni, el fog jönni a pillanat, midőn országunk szent fejedelmének ősi koronájával az egész nép áldása leszálland felséged fejére. Isten áldja, tartsa és oltalmazza cs. és kir. apostoli felségedet. A prágai tartománygyülésből 1871. October. telezettség teljesítésének módja feletti határozást, a hadsereg dislocalására s élelmezésére vonatkozó intézkedést, továbbá a hadsereg tagjainak polgári viszonyai szabályozását s nem katonai szolgálatokra vonatkozó jogait és kötelezettségeit ; c) A pénzügy, tekintve a közösen fedezendő kiadásokat, különösen az ide vonatkozó budget megállapítását s a reá vonatkozó számadások megvizsgálását. 2. ez. A közös ügyek kezelését közös minisztérium végezi, melynek azonban — a Magyarországgal fenálló megállapodás értelme szerint — nincs megengedve, más mint közös ügyeket kezelni. Az összes hadsereg vezetésére, vezénylésére és beszervezésére vonatkozó rendelkezések kizárólag a császár-királyt illetik. 3. ez. A cseh királyság elismeri, hogy a közös ügyekre vonatkozó törvénykezési jog kiküldendő delegatiók útján gyakorlandó és pedig a magyar királysággal kötött megállapodás értelmében egy delegatió ezen királyság országgyűlése, a többiek a többi királyságok és országok által alkotmányos módon küldendők ki. A birodalmi delegatió. 4. A cseh királyság országgyűlése ezen delegatióba kebeléből 1 5 delegátust s 8 póttagot választ. A delegátusok és póttagok választása évenkint megnyittatik , addig a delegátusok és póttagok functióikban maradnak. A delegatió viszszalépett tagjai ismét megválaszthatók. Az országgyűlésből való kilépés a delegatioból való kilépést is maga után vonja. A delegátusok szavazati jogukat személyesen gyakorlják. Ha valamelyik delegátus vagy póttag lelép, új választás tartandó. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a belépett delegátus helyébe póttag lép. Ha az országgyűlés felosztattatik, az országgyűlési delegátusok tevékenysége is megszűnik. Az újonnan összeülendő országgyűlés új delegátusokat s póttagjaiknak az országgyűléstől utasítást elfogadniok nem lehet. Delegátusi tulajdonságukban ugyanazon sérthetlenséget és felelőtlenséget élvezik, mely őket mint az országgyűlés tagjait a törvény szerint megilleti. Az e tekintetben az Orszggyűlés által lírt jogok, ha egyidejűleg az országgyűlés összegyűlve nincs tekintettel a delegátusokra a delegatiót illetik. 5. ez. A cseh királyság továbbá azon határozatokat érvényeseknek ismeri el, melyek a delegatiók berendezésse, hatáskörű és ügyeleti eljárása ügyében a magyar királysággal megállapíttattak. Ezen határozatok a következők : 1. A delegatiókat évenkint a császár hívja össze , az ülésezési helyét a császár határozza meg. 2. Minden delegatió saját kebeléből választja az elnököt, valamint a jegyzőket s a többi hivatalnokokat. 3. A delegatió ülésszakát az ügyek elintézése után császári jóváhagyással a császár megbízásából, elnöke zárja be. 4. A közös minisztérium tagjainak joguk van a delegátió minden tárgyalásában részt venni s előterjesztéseket személyesen vagy megbízottaik által képviselni. Kívánatra mindenkor meghallgatandók. A delegatiónak joga van, a közös minisztériumhoz vagy annak egyes tagjaihoz kérdéseket intézni s válásit és felvilágosítást követelni, továbbá bizottságokat kinevezni, melyeknek a minisztériumok részéről a kellő informatió adandó. 5. A delegatió ülései rendszerint nyilvánosak ; kivételesen a nyilvánosság kizárható, ha az elnök vagy legalább öt, tag kivánja a a gyűlés azt a hallgatók eltávolítása után elhatározza. Határozat azonban csak nyilvános ülésben hozható. 6. A delegáció hatásköre minden tárgyra kiterjed, mely a közös ügyekre vonatkozik. Más tárgyak a delegatió hatásköréből kizárvák. 7. Kormány előterjesztések a közös minisztérium útján a két delegatió mindegyikéhez külön jutnak, mindegyik delegatiót azon jog is megilleti, hogy a hatáskörébe tartozó tárgyakra nézve javaslatokat tegyen. 8. A delegatiók hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó minden törvényhez mindkét delegatió egyetértése vagy egyetértés hiánya mellett a két delegatió közös teljes ülésein hozott helyeslő határozat s minden esetben a császár szentesítése szükséges. 9. A két delegatió mindegyike külön ülésben maga tárgyal, tanácskozik és határoz, kivéve a teljes ülés (12. pont) esetét. 10. A delegatió határozatképességéhez az elnökön kívül legalább 30 tag jelenléte s a határozat érvényéhez a jelenlevők absolut többsége szükséges. 11. Az ügyrendet a delegatió az önmaga által megállapítandó házszabályban rendezni. Mindkét delegatió határozatait, valamint szükség esetén azok indokait kölcsönösen közli egymással. Ezen érintkezés írásbelileg történik és pedig minden delegátó részéről saját tárgyalási nyelvén s mindkét részről a másik nyelven hiteles fordítás melléklésével. 12. Minden delegatiónak joga van indítványozni, hogy valamely kérdés közös szavazás útján döntessék el. Ezen indítványt, mihelyt az idevonatkozó jegyzékváltás sikertelen maradt, a másik delegatió vissza nem utasíthatja. A két elnök állapítja meg a két delegatió közös ülésének idejét és helyét a közös szavazás czéljából. 13. A teljes ülésben a delegatiók elnökei felváltva elnökölnek. 14. A teljes ülés határozatképességéhez minden delegatió tagjai legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Határozat a szavazatok absolut többségével hozatik. Ha az egyik delegatió részéről több tag van jelen, mint a másikén, a többségben jelenlevő delegatió annyi tagjának kell a szavazástól tartózkodnia, mennyi a két részről szavazók szám A cseh alaptörvény. A cseh országgyűlés feliratához következő memorandum van csatolva: Tekintve, hogy a cseh királyság elválaszthatlan és osztatlan egyesülése a dicsőségesen uralkodó felséges dynastia uralma alatt egyesült királyságokkal és országokkal, a pragmatica sanctio által államjogi kifejezést nyert, továbbá az ő cs. és kir. ap. felsége a közös legkegyelmesebb uralkodó személye iránt köteles tisztelet nyilvánítása, végül az egy birodalomban testvérileg egyesült népek közötti belbéke állandó megalkotása czéljából a cseh királyság országgyűlése elhatározza. Hogy a magyar királysággal ezen királyságnak s a magyar korona országainak a birodalomban s a többi királyságokhoz és országokhoz való helyzete felett hozott megállapodást, a mint azt ő felsége mint Magyarország apostoli királya tett koronázási esküjében szentesítette, s az 1866—1867. magyar kir. gyűlés törvényczikkelyei közé való felvétel által a magyar királyságra törvénynyelen, saját részéről érvényesnek elismeri, azt utólagosan elfogadja s hogy ezen hozzájárulást törvényes formában kifejezze és a cseh királyság állásának alapjait a magyar korona országaihoz s a többi királyságokhoz és országokhoz megállapítsa, következő alaptörvénynek tekintendő fundamentális czikket határoz el: A közös ügyek. 1. czikk. A cseh királyság által következő ügyek ismertetnek el a birodalom minden királysága és országa közös ügyeinek : a) A külügyek beleértve a diplomatiai és kereskedelmi képviseletet, a külfölddel szemben valamint a nemzetközi szerződésekre vonatkozó netalán szükséges intézkedéseket. b) A hadügy, beleértve a tengerészetet, azonban kizárva az újoncz megajánlást s a védke