Pesti Napló, 1872. augusztus (23. évfolyam, 176-200. szám)

1872-08-02 / 177. szám

177* szám. _____ Fentek augusztus 2 1872. 23. évi folyam. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: ^ _ p mttushi feltételek: Hirdetések Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. Ferencziek-tere 7. u. földszint J %­! 15* iff "IjS .sö­k beidre, v*$y Budapesten . , _____ ______ H NI J a I j ,. j jj I JA fl M III | t| *»»*-•» t.|»£r Vewjii «S'«Mi ki- saningy mint előfizetések A lap szellemi részét illeti* minden A lap anyagi részét illető közle- Wpsdr $®-|j « T&k nL 1 Ti| m"t» Ema&r aj O M 1 kinapra . . . 1 írt 85 kr. a közlemény^szerkesztőségh«­mények (előfizetési pénz, Midi. I K * | KT* 1 1 If­ rt | | || K J SJaK .* | U­l - KIABÓ-HIUTALBA _____ körüli panaszok, hirdetmények) a ■nP'W mMLmsi PWr rrBm «ads» JIh 1 mJLm aJsU «eMb P1­Ul ^««nküldi- (feren­C3llCk­t«re 7. gx.­ Mén iuulntetési havoHkmt 30 kr. Pérmentetlen levelek csak ismert kiadó-hivatalhoz intézendők. j0­ i ntQ . / ' kfeáök. kezektől fogadtatnak el. -Fa Fi U VJT JJt JLl JL Jul X A kJ 0# t*rt*nik U, miadtekor a hí éké -------­______________ &»pj 416) fof nini tűtől. »n-v-------------............................................................................................................................................... , -------------------rTTnnm*~l~~TT lT~limB~ll~nrn 11 TllTíT i l IMT li n i Ilii i un ■ ........... ■ sí.........................- - -- ______________________________________________________ lii" A közvetlen szóbeli eljárás behozatala felső bíróságaink átalakítását is szükség­­képen maga után fogja vonni. Ekkor m­erülend fel azon kérdés is, vájjon legyen-e egy fellebbezési fóru­munk, és az első és másodbíróságok felett álló külön s­emm­it­ősz­éltünk, avagy legyen-e két felebbezési instantiánk, me­lyek mindegyike az alsóbb bíróságok irá­nyában semmisítési jogkörrel is bírjon? A nálunk alkalmazott harmadik szervezési módozatról,mely szerint három bírósági fó­rum fölébe még egy külön semmitőszék is állíttatott, mint oly unicumról, mely fölött időközben nálunk is a közvélemény már pálctát tört, tüzetesebben szólni nem érdemes. Én itt is a civilizáltabb külállamok pél­dájára hivatkozva, az első módozatot, mint úgy a szóbeli eljárásnak, mint hazai új­ Előfizetési felhívás „PESTI LAPLIKi Előfizetési árak: Eg­ész évre........................22 ft. Félévre............................l­ft. Negyedévre....................5 ft 50 kr Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. A­z előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hiva­tala“ czim alatt Pest, ferencziek­ tere 7 sz. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Fest, alig. 1. A három fejedelem berlini találkozásá­ra még sokszor leszünk kényszerülve visszatérni. Ez nem oly esemény, mely­nek horderejét és következményeit egy rövid átpillantással megállapíthatni. Az ítéletet megnehezíti azon körülmény is, hogy a találkozás létrehozatalának titka még csak egy csücskében sincs föllebbent­­ve. A diplomaták az utolsó időben na­gyon hallgatagok. A publicistica hiá­ba kopogtat ajtajokon , bebocsátatást ugyan nyer, és barátságos mosolyt quan­tum satis, hanem ez azután minden. Bis­marck herczegről tudjuk, hogy még a par­­liamentet sem tartja hivatottnak és képesí­tettnek, a diplomatia titkairól ítéletet mon­­dani.Andrásy úi is mester a hallgatásban, melyet még akkor sem szakitt meg, ha oly szavakat adnak szájába, melyeket soha sem mondott, melyek elejétől végig ko­holtak, így a berlini találkozás benső története titok, s a mi hit felőle szárnyra kelt, az merő conjectura. Mi e conjecturákkal nem foglalkozunk. A berlini látogatások politikai fontossá­gát és horderejét, mint az idők legfonto­sabb eseményét, mi is elmélkedéseink tár­gyává tesszük, de a diplomatiai coulissák rejtélyeinek latolgatásába nem bocsátko­zunk. Nekünk elég, hogy e találkozás, bárhonnan indult is ki az eszme kezdemé­nyezése, egészen megfelel azon külpoliti­kának, melyet mi elejétől fogva Andrásy gróf működésétől elvárhatlannak tartot­tunk. E találkozás, a mi felfogásunk sze­rint , természetszerű következménye az osztrák-magyar külügyminiszter politiká­jának. Az a dolgon semmit sem­ változtat,hogy az orosz czár látogatása Bismarck her­­czeg terveibe is beleillik. Ez csak azt mu­tatja, hogy a két államférfiú politikai ész­járása csakugyan találkozik. S ezzel együtt találkoznak azon életbe vágó fontos érde­kek, melyek a két hatalom politikáját megszabják. A­kik a találkozásnak becsé­ből a java felét le akarják vonni azon okból, mivel állításaik szerint az orosz czár berlini látogatását nem Andrásy úr, hanem Bismarck herczeg kezdeményezte, azok nem ítélnek a logica törvényei sze­rint. Ha a fejedelmek találkozása egy­­iránt megfelel úgy Bismarck herczeg, mint Andrásy gróf külpolitikai tervei­nek , úgy az elért eredmény becsét épen­­séggel nem alterálhatja az a kérdés: hon­nan eredt a kezdeményezés. * S ha a harmadik versio volna a való, hogy itt az orosz politika egy rögtönzött és spontán elhatározásával állunk szem­közt, akkor és ez mutatná legjobban a két államférfi politikájának helyes voltát. Mert mindenekelőtt egyet nem szabad szem elől téveszteni. A Németország és Ausztria-Magyarország közötti viszony kitűnőleg békés természetű. Nincs és nem is volt annak soha aggressív oldala,és éle az európai hatalmak egyike ellen sem volt irányozva. Két nagyhatalomnak az érdekek összevágásán alapuló találkozása volt az, melyek közül az egyik úgy mint a másik az európai béke fentartásában látja jólléte és fejlődése legelső feltéte­lét. Az ily politika benső természete sze­rint nem lehet exclusív. Az ily politika minden más nagyhatalom őszinte csatla­kozásában csak saját intenzióinak egy újabb vívmányát üdvözölheti. Bármikép forgatjuk is a dolgot, mi a berlini találkozásban nem láthatunk egye­bet, mint az európai békének egyik újabb nagy fontosságú garantiáját. S habár tény, hogy az államok politikája többé nem a diplomaták kizárólagos domíniuma, úgy nem kevésbé tény az is, hogy a né­pek politikáját sem döntik el egyes egye­dül a parliamentek.A trónok és a kabine­­tek még mindig sok, sok hatalomnak és befolyásnak képezik gyypontjait A feje­delmek e találkozásában minden irány­ban megnyugtató azon körülmény,hogy a három nagy hatalom ama külpolitikája, mely jelenleg Berlinben fog nyerni kife­jezést, minden tekintetben találkozik a népek jól fölfogott érdekeivel is. Európa viszonyai jelenleg olyanok, hogy talán nincs nemzet, melynek érdeke nem kíván­ná sürgetőleg a béke fenntartását. Német­országról e tekintetben nem kell sokat szólni, s az osztrák-magyar monarchia békeszükséglete sem szorul bizonyítgatás­­ra. A­kik nekünk harczias, hódító vágya­kat imputálnak, azok maguk tudják leg­jobban, mily ámítást terjesztenek világgá. A­mi végül Oroszországot illeti, úgy an­nak viszonyai sem olyanok, hogy keres­nie kellene a viszályt. S reánk nézve az még talán megnyugtatóbb volna, ha Oroszország békepolitikája nem annyira saját vezérállamférfiainak hajlamai, mint a közreműködésünkkel létrehozott európai helyzet kényszerítő hatalmának volna kö­vetkezménye, melyben egy vegyes házasságból született gyer­mek törvénytelennek íratott be, s a fenálló tör­vényekre utalva,mutatja ki, hogy a hitfelekezetek közti viszonyokra vonatkozó törvényhozásunk mily roppant hiányos. Egy­hamarjában nem is képzelhető ennél nagyobb absurditás. Az állam elismeri a vegyes házasságot, megszabja,hogy a fiú az apa, a leánygyermek az anya vallását tartozik követni, de midőn az anyakönyvek ve­zetését a clerusra bízza, ezáltal jogot ad arra, hogy az egyház cenzurálja az állam törvényeit. Az általunk említett esetben is ez így történt. Az állam hasztalanul ismeri el a vegyes házas­ságot törvényesnek, az egyház törvénytelennek irta be, a keresztlevél törvénytelen gyermekről szól, s ez a gyermek megbélyegezve marad 18 éves koráig, midőn protestánssá lehet, s a prot. lelkész által keresztleveléhez teendő megjegy­zések által a dolgot tán némileg elsimíthatja; de a bélyeg rajta van, s a hitves nő úgy tekin­tetik, mint a bukott nő. A „Pester Lloyd“ helyesen említi fel, hogy ennek mily m­esz­­sze terjedő következményei vannak a tár­sadalmi életben, örökösödéseknél stb. — A kormány e viszásságokon alig segíthet, mert ily esetekben a pap nem fogad el a kor­mánytól semmi utasítást; az ő fóruma a püspök, s múltkori tudósításunkhoz még hozzá­tehetjük, hogy az említett anyakönyvi bejegy­zés a herczeg­prímás egyenes parancsára történt, ki meg­hagyta a plébánosnak, hogy ama házasságot, bár aprót, e fe­ketééi levét felmutatva jön, el ne ismerje. Hogy ily esetek ne ismét­lődjenek : ez csak­is a törvényhozás intézkedé­sei által érhető el, melynek gondoskodnia kell arról, hogy a polgári törvény rendelkezéseit ki ne játszhassák. A segédeszközök : a polgári há­zasság és az anyakönyveknek a polgári hatósá­gok általi vezetése. (Oroszország stat­istikai hi­vatalának vezetője) Szemenov úr a többi európai államok statistikai hiva­talának elnökeivel legközelebb, mint halljuk, táviratilag tudatta, hogy Pétervárott a pholera-esetek ez idő szerint oly szórványosat­ fordulnak elő, hogy a nemzetközi statistikai congressus megtartása elé akadályokat nem vethetnek, minélfogva a congressus a kitűzött időben megkezdi ülé­sezését. (A katonabeszállásolás ügye­ municipiumaink panaszainak állandó tárgyát képezi, s köztudomású, hogy ez ügyben Bécsben enquete tanácskozott. Ez enquetában az „U. S.“ szerint a belügyminisztériumot Havas min. tanácsos, a honvédelmit B­é­k­e­y osztályta­nácsos, s a pénzügyit Madarassy min. tanácsost képviselték. Az enquete megegyezett az általános elvekben, elfogadd a kaszárnya­rendszert, a egy albizottmányt bízott meg a rész­letes munkálat kidolgozásával, mely a mindkét törvényhozás elé terjesztendő javaslat alapjául fog szolgálni. Míg e bizottmány Bécsben ta­nácskozott, a beszállásolás ügye egy hazai vá­­roshatóság s a katonai had­parancsnokság kö­zött összeütközésre vezetett.Kassa városa ugyan­is kijelenté, hogy a katonabeszállásolási szol­galmakat és pótfizetéseket , mint törvény szerint nem jogosultakat jövő évtől fogva megszünteti, az általa a czélból bérelt he­lyiségeket felmondja, a tiszteknek kiadott bú­torokat visszaveszi sat. Philippovics ab­bnagy erre a városhoz egy átiratot intézett, melyben tu­datja, hogy ha a város határozatait fentartaná, ő kénytelen lesz elrendelni, hogy : „1. Hogy a cs. kir. katonaság által használt helyiségek, la­kások és laktanyák továbbra is megtartassanak addig, mig a város más­­alkalmasakat ki nem je­ A „PESTI NAPLÓ” TÁRCZÁJA. A világ vége. (Aug. 12-dikén) Plantaraour, a rettenetes üstökös ijesztő gyor­sasággal közeledik földünk felé. Alig két heti távolságra van tőlünk; nagysága csak akkora, mint egy gyermeknek keze, de méhében több veszélyt és több ijedelmet rejt, mint a­mennyi eddig az emberiséget fenyegette. Naponként nagyobbodik üstöke, s félelmesen tüzesedik magja. És eljövend végre a nap, midőn az üs­tökös vérvörössé fog változni s eltakarj­a előlünk a napot. A lég telve lesz jód- és kéngőzökkel. A légmérséklet melegsége folyton fokozódik, kezdetben napról-napra, később óráról-órára, s ▼égre forróbb lesz, mint a török gőzfürdők le­­geslegtetején. De az idő, melyben arczunk verítékében a fuldokolva megítélhetjük sorsunkat, s felfoghat­juk a veszély egész nagyságát, rövidre van szabva.­­ Rohamosan közeledik a világ vége. A két égi­test oly gyorsasággal tör egymás ellen, melyhez képest az ágyúgolyó sebessége nyuga­lomnak mondható. És megtörténik az összeüt­közés. Egy iszonyatos roppanás, eget hasító jaj­kiáltás milliók torkából, s büszke és alázatos, gazdag és szegény, szerencsés és szerencsétlen emberek, kik törpeségük mellett oly nagyra voltak, hogy vetélkedni kezdtek az istenekkel, egy pillanat alatt megszűntek létezni, elégtek, szétporlódtak s összezúzattak. Ez lesz a sorsunk, ha földünknek az üstökös felé fordult részét lakjuk. Ha másik felén vagyunk esetleg, valamivel jobb sorsunk leend. Az ösz­­szeütközés kiveti a hegyeket helyükből, mint a szökésöket, s a tenger, tó és patak ég felé ömle­­nek az iszonyú lökéstől. Szétmálik minden. A vizeket követi a föld kebeléből a tűz. A látkör minden irányából e földrészt is át fogja ölelni az üstökös üstöke, összecsap a zenit­en, s át­öleli áldozatát lángkarjaival, hogy azt felolvasz­­sza saját anyagával. Csak töredékek, hitvány darabocskák maradnak fenn, melyek az iszo­nyú lökés által elválva a földtől, más égi­test vonzkörébe jutnak, hogy új pályán folytassák, talán más égi­testtel egybekapcsolva, az örökös villitánczot a nap körül. És ha e második, ke­­vésbbé irtózatos eset következik be, ha földünk egy részét nem az üstökös magja, hanem láng­­ostora fonja csak körül, akkor — igaz — épen együtt marad a föld állaga idő az állati és növé­­nyi élet szintén menthetlenül oda vesz. Földeinket és erdőinket el fogja égetni az iszonyatos tűz. Az oceánok gőzfelhőkké változ­nak, s az alpesek örök jege felolvadván, meg­tölti egy pillanatra a tengereket és tavakat, de csak azért, hogy azután gőzfelhővé változzék. Hasztalan keresnek emberek és állatok pin­­czékben és barlangokban, a halak az óceán leg­alján menekülést. A tűztenger oda is elhat, s megsemmisít mindent, a­mi él és létezik. És ez szerencséjük. Most a föld sivataggá változott; ha a tüzüstök tova reppen, csak hamu és rom­lás marad utána a földön, mely csakhamar iszappá változik, s egyesülvén a gőzfelhők vi­zével, vízözönnel borítja el a lakatlanná vált tereket Nincs szótárunkban kifejezés, nincs meg fantáziánkban még képzete sem azon bor­zasztó rombolásnak, azon végtelen katasztrófá­nak, mely földünket éri. De kisértsük meg emberi nyelven elmondani a történendőket, a mennyire a képzelet hatá­rai engedik. Augusztus 12-ke lesz tehát a vészteljes nap. Ha a harangok, — feltéve, hogy addig el nem olvadtak a roppant hőség folytán, — elharan­gozták a delet, megkezdődik a veszedelem, melyről meg van írva, hogy véget vet a világ­nak, a midőn lesz fogak csikorgatása és népek jajveszéklése. Ki tudja, hogy e katasztrófa előzményei hogy fognak hatni lelkiállapotunkra ? A természetes sejtelem azt mondja, hogy sok­kal előbb fel fog bomolni az erkölcsi kötelék, mely a világot összefűzi az igazság és jog esz­méjének alapján, s hogy az emberi társadalom oly állapotba jut, melyet csak az képzelhet, ki valaha a nyílt tengeren biztos sülyedésnek ki­tett hajót, vagy dögvész által megtizedelt s el­­erkölcstelenedett várost látott. És fogunk látni ájtatos, imádkozó embereket térdelni uten-útfélen, s látni fogjuk közöttük azokat is, kik eddig a lelkiekkel épen semmit sem szoktak törődni, s ezek lesznek a legájta­­tosabbak. Kétségtelenül sok ily jelenségre fogunk buk­kanni , de a nagy többség folytatni fogná ed­digi útját, habár kissé kényelmetlen előélettel is. Párisban a commune még egyszer lábra kaphatna. Németország úgy sülyedne el, mint a „Birkenhead“ legénysége s a vörös kabátosok ezrede, mely teljes díszben, hadállásban, a fegy­vert a lábhoz téve sülyedt le az óceán fenekére-De talán sokan hozzá is szoknának az előzmé­nyek alatt az iszonyatos véghez, legalább bizo­nyos fokig. Hiszen a stájer megeszi a merenyt, mert hozzá szokott. Másokat eltompítana a ve­szedelem előérzete, s előállana a vis inertiae. A legtöbben így gondolkodnának: „Ugyan miért kezdjek ily rövid időre új életet, s miért hagy­jam el régi élvezeteimet és életmódomat, mely második természetemmé vált Augustus 12-ike után különben sem lesz már szükségem senkire. Jó is volna, hogy a­miatt, mert később úgy sem lesz módom azt tenni, mit eddig tettem, már most kezdjem meg, a­mihez, mert nem érzem, gyakorlat sem kell. Éljünk tehát továbbra is úgy, mint éltünk eddig!“ És talán nem lesz valószínűtlen azon feltevés sem, hogy az utolsó héten a börzén ép úgy spe­­kulálnának az emberek, és oly szerepet játszana a hausse és baisse, mint eddig, és a szenvedé­lyes börzejátékosokat nem kevésbé foglalkoztat­­ná az ultimo, mint eddig, a legnagyobb ultimo előestéjén is. Sőt Hongorkból b­ea,Mellbourne-ból fagygyú, és Baltimore­ból dohányt még akkor is indíta­nának útnak, ha meg volna mindenki győződve arról, hogy kiszárad a tenger, mielőtt a terhelt hajó fele útjára ér. . A lapok is megjelennek rendesen. Honnan is értesülne a közönség a veszély minden egyes részleteiről, az okozott kár nagyságáról. Azután a tárgy oly háladatos, melyet nem csak hogy kimeríteni nem lehet, hanem mely a világ végéig óráról-órára érdekben folyton nyerne. A kiadók fényes üzletre számíthatnának, mert hiszen a külön kiadások szüksége naponkint fenforogna többször is. Mily kelete volna a képes újságok­nak, melyben le volna pingálva szépen részlete­sen a veszedelmes üstökös! Bizony nem mindenütt akadna meg a világ fo­­lyása.Ellenzékünk az utolsó perczig rendületlenül meg volna győződve kormányképességéről, X... Kerziáner még a Duna kiszáradásának el­ső napján is vágyódnék az 5 ágú korona után, bár csak 6 napra is s az összes magyar journa­­listikából csak a baloldal egyik orgánuma az „Üstökös“ hirdethetné fennen, hogy a világ vé­ge után is fennmarad, persze, hogy új kiadásban. Körülbelül így képzeljük mi a dolgok folyását a világ vége előtt. Meglehetős hidegvérrel nézünk eléje,ha épen jönt találna. Most azonban őszintén be kell val­lanunk,hogy nem annyira veszélyezett hidegvé­rünk, mint inkább azon tudat engedte meg a tréfálódást ily komoly dologgal, hogy azok az Üstökösök, melyektől apáink oly igen féltek, nem oly veszedelmes jószágok, mint sokan még most is hiszik. E vallomás ugyan sokat von le az előbb elmondottak értékéből, de előnye az, hogy igaz. A csillagászat megfejte végre a rejtélyt, mely­be az üstökös a régiek előtt burkolódott. Leál­­crázta az ókori regék e szörnyét, mely hajdan keresztül vágtatott az égen, hogy meggyújtsa az állati kört, s megostorozza Orient, az óriást. A csillagászok mindenesetre örülnének, ha az augusztus 12-ei üstökös jó közel járna a földhöz. Még sok rejtett tulajdonsága van e sajátságos égi­testnek, melyet jó volna tüzetesebben is­merni. Annyi azonban bizonyos, hogy veszélytől nincs mit tartani. Az üstökösök nem puszta meteorok, vagy idő­leges égi tünemények, mint Aristoteles gondolta, hanem valóságos égi testek. Csakhogy állaguk nem tömör, sőt inkább átlátszó. Láttak a csilla­gászok számtalan üstököst, melyek állócsillagok előtt haladtak el a­nélkül, hogy azok fényét el­takarták volna. Csak a körülé tündöklő gőzkör teszi az üstököst oly félelmetes nagygyá néha. Maga az üstökös­­tagja kicsiny s még soha semmiféle vonzerőt nem gyakorolt valamely égitestre, még 1769-ben sem, midőn a föld­höz 360,000 mtföldnyire közeledett egy üstökös. Természetes, hogy mégis bírnak némi csekély tömörséggel, mert különben nem haladhatnának saját pályájukon a nap körül. De e tömörség oly csekély mérvű, hogy ez egy­maga képes el­oszlatni minden félelmet az üstökösök veszélyes­sége iránt A változás, melyet ily üstökös elő­­idézhet,legfőlebb a légkörben lesz észlelhető,bár itt sem feltűnő módon, így földünk legközelebb 1861-ben hatolt át egy üstökös üstökén, a­nélkül, hogy légkörében észrevehető változás történt volna. Tehát ne féljünk! Pest, aug. 1. (A vegyes házasságok Magyar­­országon.) A „P. Lloyd“ vezérczikkben tárgyalja az általunk múltkor említett esetet, föl. 2. A laktanya berendezése és fentartása a fizetendő bérből eszközöltetni, és a fenmaradt többlet fog csak a városnak kiszolgáltatni. 3. Hogy azon esetekben, ha a város a cs. kir. ál­lomási hadparancsnokságtól hozzá érkezett ok­­adatolt beszállásolási követeléseket megtagadná, ezen követelések erőszakos eszközökkel is ki fog­nak vitetni. Nem értjük, hogy mint jön az illető katonai parancsnokság azon helyzetbe, hogy ő hívja fel a törvényhatósá­got határozatának m­e­g­m­ásí­tására. A katonai parancsnokságnak ehhez semmi joga, s reméljük, hogy a kormány ezt a parancsnoksággal meg fogja értetni, bármint ítélje is meg Kassa városának elhirtelenkedett határozatát Törvénykezési reformok. Hogy a behozandó nyilvános, szóbeli és közvetlen eljárást a kereskedelmi, vál­tó- és csődügyekre is kiterjeszteni, illető­leg jelenleg csőd- és váltóeljárásunkat ez irányban reformálni kell, az magától ér­tetődik. Csak azt jegyzem meg, hogy ezen eljárások szabályai az általános perrend­nek csak kiegészítő részei lévén, csupán a szükséges eltérések állapítandók meg, a többiben az általános perrend szabályai kereskedelmi, váltó és csődügyekben is alkalmazandók lévén. A szóbeli rendszer természetes követ­kezménye továbbá a felebbezési eljárás gyökeres átalakí­tása, és a felső bíróságok végleges szervezése lészen. Az elsőre nézve a külföld útmutatása szerint ajánlatosnak mutatkozik cseké­lyebb ügyekben csak a semmiségi panaszt megengedni, ellenben a felleb­bezést egyenesen megta­gadni. Hanngverában például 10 tal­lér, Würtembergben 150 f­orint, és Fran­­cziaországban 400 franc erejéig a felleb­bezés jogorvoslata ki van zárva. Ezt kívánja a forgalom érdeke, mely hathatósan fog elősegíttetni azáltal, ha nem csekély számú ügyek a fellebbezés kizárása miatt a többieknél jóval gyor­sabban elintéztetnek, ezt teszi nálunk szükségessé a féktelen perjekedési viszke­­teg, mely súlyos kór gyanánt csak erős szerekkel gyógyítható. Ugyanez okból a fentnevezett, országok példájára kimondandónak vélném, hogy a semmiségi panasz mint tudvalevőleg rendkívüli perorvoslat, miután a rendes perorvoslatot a fellebbezés képezi, a to­vá­b­b­i eljárást nem gátol­ja, a hannoveri perrendtartás szerint azon eset kivételével, midőn a semmiségi pa­nasz által valamely félnek megítélt eskü letétele megakadályoztatni szándékolta­­tik; mely kivétel ugyanis azt czélozza, hogy a netáni felesleges vagy hamis es­kületétel vallásos tekintetekből kikerül­tessé­k. A franczia perrendtartás ktmutatása szerint továbbá a semmiségi panaszt csak bizonyos összeg letétele mellett engedném meg, mely ösz­­szeg az alaptalan semmiségi panasz elve­tése esetében kimondandó pénzbírságot és az ellenfélnek okozott kárt fedezi. Mindkét szigorú intézkedés abban leli igazolását, hogy míg a fellebbezésnél mint rendes jogorvoslatnál a helyes jogszolgál­tatás azt kívánja, hogy az első bíróság eljárása által sértett fél a felső bírónál minden nehézség, minden joghátrány nél­kül orvoslást kereshessen, ugyanazon jog­szolgáltatás érdeke viszont azt követeli, hogy a semmiségi panasz mint rendkívüli jogorvoslat csak megszorítva és kivétele­sen akkor használtassék, midőn az igaz­ságszolgáltatás sérelme nélkül nem mel­lőzhető. Amazt könnyítenünk, ezt nehezí­tenünk kell, hogy a perorvoslatokkali visszaélés meggátoltassák, hogy a siker­telenül használt fellebbezés más név alatt ne folytattathassák. De ebből kifolyólag az is következik, hogy a fellebbezés jogorvoslatára a visz­­szautasítás esetében büntetést szabni nem lehet, hogy továbbá a semmiségi panasz csak oly határozatok ellen használtatha­­tik, melyek ellen további fellebbezésnek helye nincs, miként ez különösen Fran­­cziaországban történik, miker jelenlegi semmisítési eljárásunk kirívó ellentétet képez, melynél épen ellenkezőleg előbb a semmiségi panasz, s csak azután a felleb­bezés intéztetik el érdemileg, mi­által a semmiségi panasz is a végrehajtást gátló rendes perorvoslattá válik, úgy hogy a konokul fellebbező félnek egy és ugyan­azon czél, t. i. a perhuzaoo­lás elérésére az ellenfél nem csekély kárára két mód áll rendelkezésére. Ha Francziaországban, ha a türelmes természetű németeknél jónak látták a semmiségi panasz használata körül, mely tudvalevőleg csak egyszerű kérdéseket tárgyaz, melyek iránt a fél is magát kön­­nyen tájékozhatja, ily szigort alkalmazni, nekünk valóban nincs okunk népünk perlekedési mániáját a pert húzni vonni törekvő adósok czirógatásával a hitele­zők érzékeny kárára oktalanul elősegí­teni.

Next