Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)

1876-11-08 / 267. szám

beérje — nem foroghat fen l.it.-még az, Jüant, hogy a két parlament határozottan tagadó választ adna. Hohenwarth gróf azt mondta, hogy békés magunk tartásáért, az orosz adiópolitikától való iszonyodásunkért a külföld gúnyolni fog bennünket. A gróf úr kétségkívül a külföldi lapok czikkeire tett czélzást. De hisz ezek honi forrásból fakadnak, ezek osztrák kiviteli czikkek. Valóban nem hittem volna, hogy egy benszülött e fölött még csalódásban élhet.(Kénk derültség.) A mi külügyi hivatalunk a maga idején ép úgy félreismerte a lázadás jellegét, mint azon szerepet, melyet Szerbia magára vállalt. Ezt főkép azért említem, mert bizonyítom vele, hogy még professionálus diplomaták is csalódhatnak a legközelebbi jövő eseményeire nézve. Kuranda képviselő föltevése teljesen igazolt, sőt úgy áll a dolog, hogy mióta Oroszország a három császár szövetségéből kilépett, azóta a békekilátások jelentékenyen javultak. (Tetszés.) Andrássy gróf azt mondta: A józan ész legbiztosabban vezeti a diplomatákat. Ő (Herbst) teljesen acceptálja e nyilatkozatot , de az is igaz, hogy a józan észre a diplomata nem tarthat kizárólagos privilégiumot. (Derültség.) A magyar miniszterelnök a külügyi politikáért magára vállalta a felelősséget: nálunk ellenben — s ebben ismét igen figyelemre méltó különbség nyilvánul — a felelősséget egészen a külügyminiszterre hárítják. De itt nem oly felelősségről van szó, melyet a miniszteri felelősség törvénye szabályoz, hanem azon magasabb felelősségről, melylyel a történet előtt kell beszámolni. Semmi sem veszedelmesebb a politikában, mint a jelszavak. Ránk ezt a jelszót tukmálták: »Béke minden áron!« Mi, kik minden évben újonczokat és magas hadibudgetet szavazunk meg, mi akarjuk a békét minden áron! Ez valóban komikus ellentmondás lenne! Másfelől azonban teljes jogunkban áll kimondani, hogy az általunk képviselt nép javára föntartani a békét legfontosabb és legszentebb kötelességünk. (Tetszés.) A háború még győzelem esetén is nyomort és pusztulást jelent. De ha e házban azt mondják, hogy a jelenlegi háború népszerűtlen lenne, s a szláv népesség közt áldozatkész harcosokat nem lehetne, találni, akkor én e nyilatkozatot csak fájlalhatom. Én sokáig éltem Csehországban, s én kimondhatom: A cseh nép — bármit állítanak és higyjenek egyes rajongók — régi hűségével csügg a császáron és birodalmán, s a cseh katona, ha legmagasabb hadura hívni fogja, kipróbált vitézségét újra be fogja bizonyítni. (Elénk tetszés.) Nem e szempontok tartanak vissza a háborútól. Vannak egyebek. Ellenfeleink sokkal rosszabb jelszót hangoztatnak: »Actió minden áron!« De hát miben állana ez az actió ? E kérdésre az illető urak többféleképen válaszolnak! Oly forma mozgósítást jelent-e, mint az 1854-ki, mely következményében több pénz és emberáldozatába került monarchiánknak, mint a legszerencsétlenebb hadjárat s teljesen isolált bennünket Európában? Vagy abban állana-e az actió, hogy azon hatalom iránti bizalmatlanságból, mely Törökországgal háborút akar, e hatalommal közösen berukkoljunk Törökországba? Vagy talán rögtöni háborút jelentene Oroszországgal, mely esetben ismét egyedül, szövetséges nélkül állanánk, mint 1859-ben? Vagy talán hódításokra mennénk, magam sem tudom hová ? Az interpellátióra adott válasz második részével teljesen egyetértek. Nemcsak emberiségi, hanem osztrák érdek is, hogy a Balkán félsziget keresztény népessége emberibb bánásmódban részesüljön. E kívánságban valamennyi nagyhatalom találkozik s az összhang a béke javára válik. Az interpellate czélja csak az volt, hogy megnyugtassa a népet az iránt, miszerint képviselői békés politikát űznek. Ha ezzel eléretik, akkor a vitára fordított idő nem veszett kárba. Beszédemet tehát e kívánattal fejezem be: Vajha legkegyelmesebb uralkodónknak tetszenek megóvni Ausztria népei számára azt, a mi leglényegesebb életérdekük, ami alapfeltétele az állam jólétének: a békét. (Tetszés balról.) Mérnök- és építész egyesület. (Egyetemes szűkülés nov. 4.) A magyar mérnök- és építész egyesület folytatja tevékeny működését minden megszakítás nélkül, lankadatlanul. S nem csalódtunk, amidőn azon reményünknek adtunk kifejezést— az első tilos alkalmival — hogy a tagokat nem az újdonság ingere, de az ügy iránti meleg érdeklődés vitte oly szép számmal az ülésre. — A szombati egyetemes szakülés szintén igen látogatott volt, s az egyesület derék elnöke, Horlán Ernő honvédtábornok, Székesfehérvárról jött fel az ülés vezetésére. — Ott láttuk a magyarországi csatornázás és öntözés ügyének legelső bajnokát, Türr tábornokot is, aki éber figyelemmel kiséri e nagyfontosságú ügy minden legkisebb mozzanatát. Ez alkalommal Gonda Béla ismertette a baja-bezdáni csatornát, és a Marchfeld öntözésének előmunkálatait. Előre bocsátotta, hogy nem szándékozik hosszasan értekezni e műveletekről, hanem csak röviden óhajtja ezeket mintegy vázolni, hogy róluk az érdeklődők legalább tájékozást szerezzenek. Herrich úr azon régebben kifejezett óhajtásának akar csak eleget tenni az előadó, mely szerint kívánatos volna a hazai, vagy hazánkat közelebbről érdeklő mérnöki műveleteket, építkezéseket, mintegy beszélgető modorban ismertetni, minden fölösleges szószaporítás és a tárgyra nem tartozó kitérések nélkül. A bajabezdáni csatornára nézve szükségesnek tartja fölemlíteni, hogy értesülése szerint erről Andrássy Gyula állami mérnök fog az egyesületben hosszabb és kimerítő értekezést tartani, a megkívántató rajzok kíséretében, s azért az előadó csak azon munkák vázolására szorítkozik, amelyeket az idei nagy árvíz okozta rombolások tettek szükségessé. A bajabezdáni csatorna abból a czélból épült, hogy a Ferencz csatornát elegendő vízzel lássa el, úgy hogy az az év minden szakában fennakadás nélkül hajózható legyen. De ezenkívül a csatorna hajózható is, és épen ezért Bajánál és Bezdánnál el van látva hajózó zsilippel. Az idei rendkívüli árvíz behatolt a bajai zsilipbe, s ennek alsó kapuja be lévén zárva, a víz a zsilip kamrájában mintegy négy méternyi magasságra emelkedett, míg mellette a vízrekesztő zsilipben, illetőleg csatorna alsó szakaszában alig volt viz. —■ A zsilip középső, szabadon álló fala nem volt képes kiállni e ropppant viznyomást, összetörve bedőlt. A megszabadult viz roppant erővel rohant tova s jó darabon megrongálta a csatorna medrét. A vizet hosszabb idő múlva sikerült egy földgáttal elfogni, a melynek alján czölöpöt vertek a csatorna medrén keresztül. A megrongált zsilipet most javítják. A kidőlt középfal helyébe jóval vastagabbat építtettek s a falat elől bortövekkel hozzátámasztották az átellenes támfalhoz. A csatornának a zsilip előtt lévő szakaszát, a Dunától kezdve 1200 méternyi hosszban most mélyítik. Töltésekkel van ez elrekesztve, s a fakadó vizet gőzgépek emelik ki centrifugál szivattyúkkal. A mélyítést tehát szárazon végzik, mert ez olcsóbb, mint a géppel való kotrás. Az egész munka nemsokára készen lesz, s ezzel a baja-bezdáni tápcsatorna végleg át lesz adva rendeltetésének, és most biztosak lehetünk már a felől, hogy ennek teljesen és minden körülmények közt képes is lesz megfelelni. Ezután áttért az előadó a Marchfeld öntözése előmunkálatainak ismertetésére. A Bécs mellett elterülő 12 négyszögmértföldnyi Marchfeld öntözésének eszméje 1863-ban merült föl, a hazánkban uralkodott nagy szárazság következtében. Pabspenditte meg az eszmét s Altvatter mérnök azonnal készített is erre nézve egy tervvázlatot a kataszteri felmérések alapján, amelylyel kimutatta a Marchfeld öntözésének lehetőségét. Később magára vonta e fontos ügy a felsőbb körök figyelmét is, és a kormány megbízta Podhavszky főmérnököt az előmunkálatok megtételével s a tervek elkészítésével. Az öntözésre a Dunából vezetik ki a vizet Korneuburgnál s egy részét a March folyóba, más részét a Dunába vezetik vissza. A csatornák úgy vannak tervezve, hogy nemcsak az öntözés, de a hajózás és ipari kihasználás czéljának is megfelelnek. Az egész berendezés mintegy 25 millió forintba kerül. Az ipar czéljára tizennyolczezer lóerő áll rendelkezésre s ezt remélik 8—10 millió forinton értékesíteni, úgy hogy az öntözésre csak 15 millió forint teher marad, vagyis holdankint mintegy 130 frt. — Az előmunkálatok s a tervezés pár hét múlva be lesznek fejezve; de hogy a szép terv mikor valósul meg, váljon az állam hajlandó és képes lesz-e azt mostanában magára vállalni, vagy akadnak-e ma vállalkozók e nagyjelentőségű és szép reményre jogosító terv kivitelére, az még jelenleg mind »kérdések kérdése.« Különfélék, nov. 8. (A liv. lapból.) Ő Felsége Ráth Györgyöt a curia semmitöszéki osztályának rendes biróját a budapesti itélő táblához tanácselnökké és Bartha Béla budapesti Ítélő táblai birót a curia semmitőszéki osztályához rendes bíróvá nevezte ki. — A m. k. igazságügyminiszter Karay Lajos pécsi kir. törvényszéki dijas joggyakornokot a szent-lőrinczi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — A m. k. pénzügyminiszter Pataky László rendelkezés alatti adótisztet a tolnamegyei k. adófelügyelő mellé, Pap Antal rendelkezés alatti adóhivatali tisztet a temesvári m. kir. jószágigazgatósághoz, Tamási Csépán Endre rendelkezés alatti adóhivatali tisztet a zombori m. k. jószágigazgatósághoz, Náray Talabér rend. alatti adóhivatali tisztet az aradi pénzügyigazgatósághoz és Rusz János rendelkezés alatti adóhivatali tisztet a nagyszebeni pénzügyi igazgatósághoz III-ed oszt. szám tisztekké nevezte ki. — A budapesti (pesti) m. kir. pénzügyigazgatóság Paskó Péter és Schulz Lajos m. kir. adóhivatali tiszteket és ifj. Gyomba József adóhivatali dijnokot III-ed oszt adóhivatali tisztekké ideigl. minőségben nevezte ki. A marosvásárhelyi kir. főügyész írnokokká a kolozsvári kir ügyészséghez Laffer Lajos ugyanazon királyi ügyészségnél alkalmazásba volt dijnokot, a marosvásárhelyi kir. ügyészséghez pedig Fodor Árpád a tordai kir. ügyészségnél alkalmazásban volt dijnokot nevezte ki. A szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke a vezetésére bízott törvényszékhez I-fő osztályú hivatalszolgává Lázár József törvényszéki szolgasegédet, szolgasegéddé Zsurzsa József kiszolgált utász-tizedest, végre a szatmárnémeti kir. járásbírósághoz szolgasegéddé Balla József járásbírósági napidíjas szolgát nevezte ki. (Klapka tábornok Konstantinápolyban) ismételve értekezett a török miniszterekkel. Komolyan kilátásban áll, hogy ha az ellenségeskedések újra megkezdődnek, a tábornok török szolgálatba lép s parancsnokságot vesz át. (Vasúti szerencsétlenség.)Szombaton éjjel a tót megyeri állomáson két tehervonat összeütközött, mely alkalommal több kocsi, melyben bivalyok és ökrök szállíttattak, összezúzatott. Minthogy a baleset folytán a vonal egy ideig járhatlanná lett, azon vonatnak, melyen akkor királyné ő felsége Gödöllőről Bécsbe utazott, Érsekújváron hosszabb ideig várakoznia kellett. Felsége kiszállt a kocsiból s a váró teremben töltötte az időt. (Salvi újabb távlovaglásáról) a »N. H.« a következőt közli : »Salvi ur nov. 2-án reggeli 3/48 kor indult el útjára és 3-án 3/47-kor ideérkezett. A Karzelowtól Lembergig terjedő 36 mértföldnyi utat eszerint 35 óra, vagyis egy órával rövidebb idő alatt tette meg, mint amennyire fogadása szólt. (Boldog Straussberg!) Mint berlini lapok jelentik, az ottani börzekörökben azon hír volt elterjedve, hogy a moszkvai bíróság Stroussberget arra ítélte, hogy két hét alatt elhagyni tartozik Oroszországot. Stroussberg ezt valószínűleg eddig is szívesen megtette volna, ha fogva nem tartják. (Halálozás.) N.váradról jelentik, hogy gr. Kornis Károly urat s nejét súlyos csapás érte. Fiuk gr. Kornis István egy kedves, eszes fiúcska,a család büszkesége, szemefénye, pár napi súlyos szenvedés után elhunyt. E gyermek főörököse volt az idén, tavasszal elhunyt Kelemen Sándor másfél millióra menő hagyatékának. Az elhunyt Kelemen Sándor e gyermekre s kis fivérére hagyván nagy vagyonát, egy őrségi magyar grófi családot kívánt Biharban régi fényébe visszahelyezni s intenzióját is részben meghiusitá a halál. (Offenbach legújabb operettje.) A népszínház igazgatójával tegnap egy párisi távirat tudatta, hogy Offenbach legújabb operetteje, A tejes köcsög (Beit au fuit) mely tegnap került színre Parisban, teljesen megbukott. (A báttaszéki urodalom átadása.) A báttaszéki thereziai urodalom a magyar kir. kormány részére eszközölt hivatalos és tényleges átadása a múlt héten történt meg. Ennek emlékéül Báttaszék nagyközsége múlt hó 29-én este fáklyászenével tisztelte meg az átadás, illetőleg az átveréssel megbízott vendégeket, mint a két kormány képviselőit. A menet esti fél 8 órakor indult meg a községházától s vonult ezernyi néptömeg kísérete mellett a főtiszti lakás elé, hol mindenekelőtt a báttaszéki dalárda, Kölcsey »himnus«-át énekelte el — ennek végeztével Schwarz Miklós báttaszéki bíró német nyelven elmondott beszédében a község köszönetét fejezte ki az eddigi mindazon jótéteményekért, melyeket a község az uraságtól folyton élvezett, — kérte továbbá, hogy a községet a messze távolban is tartsa meg emlékében; — mire Hofman Antal a Therezianum igazgatója, mint a bécsi kormány képviselője szintén németül megköszöné a szives megemlékezést s biztositá a községet, hogy az uraság irányában mindenkor tanúsított hit ragaszkodásukat felejteni nem fogja, kívánja, hogy a magyar kormány alatt tanúsítandó hűségükért szintén részesüljenek ezen túl is mindazon jóságban, mint az eddigi uraság alatt. Isten önökkel! — az erre felharsogott zajos éljenzések szünésével újra előlépett Schwarz Miklós bíró s magyar nyelven elmondá, miképp mig egyrészről a község nevében búcsúzik, másrészről kötelességének tartja az uj kormányt üdvözölni s pártfogását kérni, »ön lesz urunk és pártolónk — igy végző szavait — adja Isten, hogy ily minőségben a lakosság örömére sokáig élhessen!A mire Boncz Ferencz osztálytanácsos úr, mint a miniszter képviselője köszönetét fejezte ki a nem remélt megtiszteltetésért, Ígérve, hogy a kormány czélja és feladata az leend, miként a báttaszéki uradalom felvirágzása s a lakosság jóléte érdekében ezentúl is mindent elkövessen, hogy méltó utódja lehessen a volt kormánynak. (A tudomány- és műegyetemi dalegyesület) f. hó 11-én azaz szombaton a »Hungária« dísztermében részben a »Honvéd menyaz,« javára, tánczczal egybekötött hangversenyt rendezend, melyre jegyek Táborszky és Porsch zenemű kereskedésében, továbbá az egyesületi irodában (Műegyetem II. em.) naponkint 4—5-ig előre válthatók (Öngyilkosság a vasúti síneken.) A napokban a II.-Szebenből jövő vasúti vonat elé egy fiatal leány vetette magát, kit a vonat eltiprott. A leány neve Brenczil Teréz s leánya egy köztiszteletben álló nagyszebeni szücsmesternek, szerelmi viszonyban volt egy Wolf nevezetű végrehajtóval, s ezért szülei és rokonai megvetették. A megelőző napok egyikén Wolf egy szomszéd faluban járt végrehajtáson, útközben kocsija feldúlt, s ő egyik kezét és mind a két lábát eltörte. Iszonyú fájdalmak közt szállították haza. W. özvegy ember, már nem fiatal, s egy leánya férjnél van, ki most atyja ápolására haza sietett. Itt találkozott a leánynyal, ki atyját ápolta, s miután ezt előbb sértő szavakkal illette, elűzte a háztól. A leány, elhagyatva szüleitől, s kiűzve kedvese házából, kétségbeesett, s öngyilkos jön. Wolf szintén az utóját járja. (A »józsefvárosi szabadelvűkör«) újonnan átalakított helyiségeinek megnyitása alkalmával f. év nov. 11-én szombaton este 8 órakor a kör dísztermében két forintos terítékkel lakoma rendeztetik, melyre nem tagok is szívesen láttatnak. A lakoma tiszta jövedelme a kör nagyítása költségeinek fedezésére fordittatik. Jegyek kaphatók a kör helyiségében Staczio-utcza és nagy körút sarkán Hebelt-féle ház sem. A lakomát táncz követi. A rendező bizottság nevében: Stoczek Károly. (A budai sorsjáték kölcsönalapból) 10.000 frt, s a folyó községi alapból 200.000 frt állván a főváros házipénztárában rendelkezésre, ebből a tanács 150.000 frtot az első hazai, 60.000 frtot pedig a budapesti egyesült főv. takarékpénztárban helyeztetett el gyümölcsözés végett. (Szerencsétlenség a Dunán.) Tegnapelőtt éjjel a Dunán Szekcső és Mohács közt nagy szerencsétlenség történt. A Duna gőzhajótársaság egyik hajója a »Drau« fölfelé menve egy jelzőlámpa nélküli csónaknak ment, s azt összezúzta. A csónakban négy ember ült, hat akó bor is volt benne. Három embert megmentettek, de a negyedik a hullámokba veszett. A megmentettek közül kettőt a hajó kereke vállán, egyet pedig lábán nem jelentéktelenül megsértett, minek folytán mindhárman Baján kórházba szállíttattak. (T .z.) Tegnap éjjel a Tömő-utcza 29 30. sz. földszintes rozzant tetejű házakban, eddig ismeretlen okból tűz ütött ki, mely mindkettő tetejét elhamvasztotta. Kossuth a magyar természettudományi társulatnak. Collegno (al Baraccone) Prov. di Torino. Italia Augustus 12. 1876. Tisztelt Uraim! Nehány heti távollét után lakomba visszakerülve , a legkedvesebb meglepetésben részesültem tisztelt uraságtok junius 27-ikéről kelt becses levelének s a magyar természettud. társulat újabb kiadványainak vétele által, melyekkel engem társulatuk választmányának kegyes határozatából megajándékozni méltóztattak. Rendkivülileg megtiszteltnek érzem magamat nagy becsben tartott jóakaratuk által, melyért Önöknek s társulatuk választmányának annál nagyobb hálával tartozom, minél inkább érzem, hogy e váratlan megtiszteltetést teljességgel nem volt ekkorig módomban csak a legkisebb mértékben is kiérdemleni; úgy, hogy azt csakis Önök ingyen jóvoltának kzzröülhetem. Önök szívesek voltak tudomást venni azon nagyrabecsülésemről, melylyel tudós tagtársuk Herman Ottó úrnak írott levelemben, nagyérdemű társulatuk működése felől nyilatkozni alkalmam volt. E nagyrabecsülés oly adó, melylyel önök irányában minden magyar tartozik, aki fel bírja fogni, hogy fajunk szellemi felemelkedése nemzeti jövendőnknek nélkülözhetlen feltétele. Én szerencsémnek tartom, hogy magamat azok közé számíthatom, kik nemcsak ezt felfogják, hanem egyszersmind be-bepillantva a természet Szent írásába , és számot adva maguknak ama viszony megtörhetlen törvényei felől, mely a nemzetek sorsa, s a természet erőinek felismerése s felhasználása közt fennáll; meg vannak győződve , hogy minden mozzanatok közt, melyek egy Nemzet szellemi felemelkedésére s közmivelődésére közrehathatnak, a természettudományok mivelése az, a mely korunkban, a mint legnélkülözhetlenebb, s a létért küzdés nagy verseny terén az önfeltartásra leghatályosabb, úgy maradandó következéseiben a társadalomra legáldásosabb is. Ekként lévén meggyőződve: lehetetlen volt a legmelegebb érdekkel nem kisérnem a m. természettudományi társulat működésének jelenségeit, amenynyire azokról távol magányomban tudomást szerezhetők. És tapasztalva miként vonja működése körébe mindinkább táguló gyűrűkben a természettudományok ágazatait; miként válik folyvást gyarapodó sikerrel gyypontjává a természettudományok iránti érdeklődésnek hazánkban; mi diadalmasan hatol át a magában egyesített értelmi fény szétágazó sugaraival a tudatlanság és közöny ködrétegein; miként teszi köznemzeti kincsesé a gondolat, búvárlat és szórványos tapasztalás gyűjtelékeit; miként idéz fel napfényre az ismeretlenség homályából, és ösztönöz kutatásokra, és bátorít önbizalmas nyilatkozványokra erőket, melyek a mint nemzetünk diszét képezik, úgy fajunk kulturális képességei iránt máris elismerést vívnak ki a tudományos világ előtt, és látva mennyi tapintattal iparkodnak társulatuk vezértagjai gyakorlati viszonyba hozni a tudományt az élettel; s (a minek kiválólag örvendek) mennyit gondot fordítanak Hazánk természethistóriai megismerésére, s nemzeties irányban megismertetésére, rut hálátlanság volt volna tőlem mint magyartól Önök nemes működése felett máskint mint a legőszintébb nagyrabecsüléssel nyilatkozni, midőn arra alkalmam nyílt. A kötelességszerű nagyrabecsülés adója elvész azon országos elismerésben, melylyel önök társulatának a nemzet adózik , s távol attól, hogy önöktől köszönetet vagy épen oly megtisztelő figyelmet érdemelt volna, mint a minőben engem részesíteni méltóztattak : én tartoznám önöknek köszönettel már csak azért is, hogy véleményemet csak észrevételükre is méltatták; azt pedig már éppen csak ingyen jóvoltuknak tudhatom be, hogy annak nemcsak némi becset tulajdonítottak, de sőt azt még oly kitüntetéssel is viszonozták, mely előttem annál kedvesebb, minél gazdagabb forrást nyújt ismerteim gyarapítására, s egyszersmind képessé teszen társulatuk működését egész terjedelmében megismerni. Midőn ezért társulatuk Választmányának, s különösen Önöknek tisztelt Uraim ! azon kijelentéssel mondanék hálás köszönetet, hogy becsesebb adomány alig érhetett volna Hazámból; méltóztassanak elnézéssel venni, hogy jóakaratukra támaszkodva köszönetemhez egy kérést csatolok. Én a hazafiús szempontból érdeklődés mellett a természettudományok iránt személyileg is kiváló előszeretettel viseltetem. Viszontagságos életem sok keserves csapásai folytán oly vigasztalás után epedve, mely nem függ az emberek ingadozásaitól, eszembe jutottak Chateaubriand eme szavai: »heureux ceux qui aiment la Nature, ils la trouveront, et ne trouveront qu’ elle, aux jours de l’adversité.« Megkisérlettem, ha van-e igazság e mondatban. És kerestem a természetet csodás nyilatkozványainak tanulmányozásában a végtelenség világaitól a lábam alatti porszemig. Nagyon keveset tudok. De e kevéssel is többet találtam, mint a mennyit keresők. Csak vigasztalást kerestem, de lelki kincset is találtam, melynek becsével semmi sem mérkőzhetik. És amióta ezt fellelem, életemet nem érzem többé oly örömtelen ridegnek, mint a minővé az emberek tevék. Ekként a természettudományok cultusa, lelkem szükségévé vált. Szeretek tanulni. Óhajtanék Társulatukkal tagsági viszonyba lépni. Tisztelettel kérem Uraságtokat, hogy ha engem erre nem ítélnek méltatlannak, s e viszonyt politikai tekintetekből a társulatra nézve nincs okuk hátrányosnak tartani: méltóztassanak engem (100 frt tagsági díjjal) az örökítő tagok sorába felvétel végett a Választmánynak ajánlatba tenni. Különösen lekötelezve ezzel nem a mgamat e szívességük által, s felvétel esetén a száz forintot azonnal meg fogom küldeni. Hálás köszönetem megújítása mellett, van szerencsém Uraságtokat kiváló tisztelettel üdvözleni s magamat jóindulatú emlékezetükbe ajánlani. Kossuth Lajos: A „Pesti Napló“ táviratai. Brüssel, nov. 7. A »Nord« azt fejtegeti, hogy az orosz ultimátum semmi esetre sem sértette a három császári hatalom közötti egyetértést. Csak a fegyverszünet kezdete után is folytatott ellenségeskedések kelthetnének nézeteltérést, melyek kiegyenlítése azonban kétségtelen. A »Nord« reményli, hogy a hatalmak a porta által megszállott kerületek elpusztítását meg fogják akadályozni s felemlíti a »Morning Post« azon hírét, hogy Anglia azt követelte, hogy az esetleg tartandó értekezleten részt vevő hatalmak arra kötelezzék magukat, hogy nem fognak területi nagyobbodásra törekedni. A »Nord« kiemeli, hogy az ilyen óvatosság felesleges minthogy a hatalmak közt bizalmatlanság nem forog fenn. Ugyane lap azon párisi hirt, hogy a porta és Oroszország közvetlenül meg akarnának egyezni, valószínűtlennek tartja. Belgrád, nov. 8. Csernajeff tábornok tegnap ide érkezett. A kikötőben a fejedelem hadsegéde s egy osztály testőrség fogadta. Konstantinápoly, nov. 7. Az idegen katonai megbízottak és négy török táborkari tiszt ma Alexináczba elutazott A nagy tanács a reformok ügyében összegyűlt. London, nov. 7. A »Standard« jelenti: Elliot és Salisbury marquis fogják Angliát a keleti kérdésben tartandó értekezleten képviselni. New-York, nov. 7. A választásokról érkezett első jelentések szerint New-York államban a köztársaságiak számos szavazatot nyertek. Ugyanily arányban emelkedett a köztársasági többség New-York városban s ezzel Hayes elnökké választása bizonyosnak tekinthető. A részvétel választásokban igen jelentékeny volt. Róma, nov. 7. A végleges választások eddig ismeretes eredménye szerint 269 haladó és 56 mérsékelt párti választatott meg; pótválasztás mintegy 165 kerületben szükséges, ezek közül 120-ban a haladó, 45-ben a mérsékelt pártnak van többsége. Kairo, nov. 7. A nemzetközi pénzügyi bizottság tiltakozott némely apró fizetés ellen, mely az ő számára kijelölt bevételekből eszközöltetett, s erre a nemzetközi bíróságoknál a termés jövedelmét és a vasúti bevételek zár alá helyezését kérte. Ennek folytán a bizottságnak tegnapelőttig 180.000 frtot fizetett a kormány. Bécs, november 8. (Megnyitás.) Hitelrészvény 148.30. Angol-magyar—.—. Magyar hitelrészvény 113.—. Lombard 78.25. Municipalis bank —.—. Által, épitő-bank —.—. Magyar sorjegy —. —. 1864-es —.—. Napoleond’or 9.85—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 76.—. Franco-magyar —.—.— Államvasp. —. —. Unió bank —.—. Angol építőbank —.— 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Bécs, november 8. (Előbörze.) Hitelrészvény 148.80.— Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészvény 113.25. Lonberd 81.—. Municipalis bank —.—. Által. épitőbank —.—. Magyar sorsjegy—.—. 1864 es—.—. Napoleond’or 9.81—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 77 25. Franco-magyar —.—.— Államvasp. 263.—. Uniobank 54 50. Angol épitőbank —.— 1860-as —. . Ezüst —.—. Rente —. . KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, november 8. Ma az irány gabnaneműben lanyhának mutatkozott, kész búzában a kínálat csekély volt, de a vételkedv is egészen hiányzott, az ár finom búzában nem változott, a hivatalos jegyzések mégis csak névlegesek, gyengébb fajú búza pedig 10 krral olcsóbban volt kínálva, rozs és árpa lanyha 10 krral olcsóbban jegyeztetik,tengeri és zab változatlan maradt.A mai forgalom kész búzában alig 5—6.000 m. mázsát tett. A határidőüzletben búza tavaszra 5 krral olcsóbb, a többi gabnaneműek változatlanul jegyeztetnek: Búza tavaszra 11.30—11.40; rozs tavaszra 9.55—9.65 ; zab tavaszra 7.85 —7.93; nov. 7.50—7.60 ; tengeri, bánsági május A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, nov. 8. A mai forgalom valamivel nagyobb terjedelmű volt, befektetési értékek és sorsjegyek igen kedveltek voltak, üzérkedő papírokban is szilárd hangulat uralkodott, csak valuták lanyhultak 3—4 tized °o-kal. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 148— — 148.50-en, magy. hitelrészvények 118-an voltak forgalomban. A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 148.50 — 148.30-on, magyar hitelrészvények 113.50-en, magy. földhitel részv. 30-on keltek. Erzsébet gőzm. részv. 199-en, pesti közúti vasút részvények 165-en voltak keresettek. Magyar vasúti kölcsön kötvények 97.75 en, magyar földtehermentesitési záloglevelek 85.25—85.30-ig, magyar sorsjegyek 727/s-on, váltók német helyekre 60.30—60.15-ig, markjegyek 60.55—60.30-ig köttettek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, nov. 8. Az előtőzsde igen szilárd volt noha a forgalom ma is korlátolva maradt: osztrák hitel 148.70, angol 76, magyar hitel 113,25, 20 frankos arany 9,81. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. I A tv/ Tartva Ada Tartva ! BÉCSI TŐZSDE. ______ » .....~ „ „ ................ —I Haza életbiztosítóé, hitel *00 frt............................1 i • - -- -------X“2?‘ * A ' j • *1 a,...................... '9 85 89 50 -aT „ Magy. ált. municipalis 200 frt 40®/t....................................... 11 50 1 '• - ? A ’ *°° * * '* 76 75 _ Nov. 6. Magy. jelzálogb. 200 frt 30% . . . . . 4 . . » j ----------------------Rudolfpálya, 300 frt, 5%.............................................................. 71. Osztr. nemz. bank .......... I 1 1 1 854 857 -1 . 169....................................................................... J* „ „„ J ----------------------------------’’“Job«k 200 frt ........................................................................................................................................... 54 - 64 St. Eis« erdélyi pálya Wo'frt’ einst .* .* .* .* .* .* .* I 1» -1 J Állampálya 500 frank 3%........................................................ H8 6« 154 50 A. Államadósság 100frt. E. Közlekedési vállalatok részvényei. j • 'tin, ?1ö Co Alfiild-finmel pálya 200 frt..................................................t 99 5fl *"9 — Déli vasat Januar-Juli 8»/0 600 ft. . . . i . . . 115 51) 115 7b Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. . . 1 9 AQ ».8 40 Albrechtpálya 200 frt............................................................•' » april.—okt. 8% 600 9 ~ ^ ’’5 „ „ „ febr.—a np. 6 prc. . . f3 2) *3 40 Duna-drávai 200 . . « « o * • * 6 4 4 e • 4 * 1 » 200 frt ez. 5°/t ........................... • • • ro —• 93 2 a _ ezüstben Jan.—ml. 5 pro. . . «78 __ Dniester 200 ...................................... * • t * • 1 1 'j „77 » 1875—1870 8% fll. •••••• »1 ~ 1 „ * „ april—pet. 5 prc. . . rT 808 Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . • • • 4 1 » *877—*878 6% 500 « •••••••. * - “ Sorsolással 1839-ből egészorsj. p. p.................................* _ 9 . _ Erzsébet-pálya 200 frt p. p...................................................... ^ Tiszavidéki...................................... 5% ••••••. *8 — 1 9 gj „ 1839-ből ötöd „ „ ........................... oT _ _ Eperjes-tarnovi 200 frt................................................ . • ~ Tramway 22 év kisor......................5%...................................................— _ 1854-brtt 25o frto- 1t/0_.................................... u!« __ Ferdinánd északi pálya 1000 frt ........................................... 1*90 Magyagácsországi 200 frt . 6%............................ ~ — -------„ 1800-ból 500 _ 5"/0_....................................?? ! , a ll Ferencz József pálya 200 frt ezüst » « ............................12.»— 12: p*--1Magy. északkeleti 300 frt. . . 5% • • • • • • 61 9 ‘ «1 TM - 1860-ból 100 B 5%.......................................... 1, 1,' Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst .*•••••••-------— - Magyar keleti 300 frt . . 5®/0............................710 ISSN 1864-ből 100 I . . ....................................... Iknche Lajos-Károly pálya 200 frt .. .................................................210- 210 5 ) Magy. keleti TL klb. 300 frt . . 8®/0................................................................... Qomot járadékjegy 42 líra................................................. 2* v. Kassa-oderbergi pálya 200 frt............................................. 8?“ --7 Magyar nyugati 200 frt • . 6®/* ••••*• ~ ~ Államjósági jelzáloglevél 12n frt 5%............................ «2. __ _ Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ••••••• 2% Osztr. kincstári jegyek 5%................................................. qc qo Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. •••••• « 312 — 315 — 96 90 91 ~ 0.«rák-északnyugati 200 ....... »» «» «». I. tragá DBOrS jegyek. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rudolf pálya,''200 frt............................im so 10s — felső erdélyi pálya 800 frt ezüst ....................................... 81 — 82 — Hitelintézet 100 frt.............................................. i . . 159 25 169 75 Csehországi 5%................................................................. ioo — - - Allampálya 200 frt p. p. • 282 — 162 SO ((lAty h« P. P* • • ■ • ' • ....... ., 29 fr. 29 7s Bukovinai «................................................................... 8g - 94 — Déli pálya 200 frt ............................................................. 79 — 79 2 |Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4*/. ...............................I 92 - 94 -Bácsországi ”................................................................. 86, 56 80 Tiszai pálya 200 frt...................................................... IV- - 17 - Innsbrucki városi 20 frt........................................................ 17 5 18-Krajnai, karinthiai és tengerifeBéki 5% ..... 90 — — Bécsi Tramway 200 frt ........... . 21 — s2 |Kegevich 10 frt . ............. 14 — 14 £5 Horváttétországi 5% . .... ____Magyar-gácsországi első pálya 200 frt.................................. 86- 81 m Krakkói sorsjegy kölcson 20 frt................................ U 15 _ Morvaországi 5% . . . . 1 1 ' . . . tor ~ 101 » észak-keleti „ 200 frt ezüst.................................. 91 50 95 — Buda város kulcs. 40 frt....................................................... ?9 29 60 Alsó-ausztriai 5„............................................................ ho 7501 2A . keleti pálya 200 frt....................................................... 28 75 27 2...Pálffy 40 frt p. p. . ................................................................. 28 28 50 Felsni-ausztriai 5............................................................. go ____ „ nyugati székesfehérvár-grád 200 frt...................... 91 60 92 —Rudolf-alapitvány 10 frt............................ ..... . 18 50 14 — Salzburgi 5 „............................................................ oj _ Salm 4,° frt p. p. . . •.................................* • • • 3* 26 99 75 Sziléziai 5 . ... . . oi ie 97 ki Salzburgi díjsorsj. 20 frt........................................................ 15 25 16 — Erdélyi 6% . . ........................... . . . ?* S Vb *z F. Záloglevelek. «frt. p. ................................................................... 32 ----------------«i ,0 V St&nislau városi 30 frt........................................... 13 fr. 1997, Tirol! g 6................................................................... 08 00 97 1u Q 8Ztrák földhitelintézet cors. 5%............................ • • 166 SS 106 f»«' tTriest város 100 p. p. 41/**/. ................................................. 113 __ 19 _ Temesi Bánság 6»/„......................V ~ 7« _ » 33 éves visszafizetés 5% ........ 59 — 8925 , 50 p. p. 40% ...................................................... 58 — 59 _ • Tamási 1867-dikl sorsolási taradékkal i i i 7 6 I Cseh jelzálogb. 5% . .............................................. 14 50 15 WaMstamn M frt . ..................................................................... ?2 ,5 2*25 Magyar 5% . 1- ^ 0 - Nemz eti bank pop* 5% sorsolás. .............................................................................Windischgrfttz 20 frt ............................................................... *$ ^ 27 50 " Wkl sorsolási "záradékkal ! ! . . £ _ ,0 50 Ma^ar fSIdhheittotet V év 5W,% *. #. ! - I - ~ C. Más közkölcsönök. J 5W'°; ; . . . . ; ? ; ; » *; 0 Váltók (három hóra). „ ... . , 4 • kereskedelmi bank 23 év............................ • • — ---------------- „. Duna szabályozási 5% 100 frtos . ................................. if 4 81. 105- " jelzálogbank 5'/,%....................................................... 78- 78 50 Amsterdamra 100 frt holland! . . . . 0- 101 BL ln U Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5"/............................ 98 50 99 Augsburgra 100 bír. mkrk . . . J . - 4 , 6? 80 69 90 Gyrper! záloglevél 5% 150 frt........................... ...................... Berlin 100 bír. márk..............................* /•» • 59 80 19 90! Magyar nyeremény 100 frt................................................. 73 V. 73 50 G. ElSőbb férfi kötTényese. Boroszló 100 bír. márk........................... . °Ai . 69 80 69 90 i * 1. 60,frt ••••••*••• 73 — 73 2 A Brüssel 100 fr.......................................................**/•% * ---------------------| Magyar kincstári utalvány 1873 10 I» 0% .... _ _ „ _ Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% ....... “2 — — — frankfurti 100 bír. márk . . . . . . * % — —-----------1 . 1874-kl 10 L. 6% ..... . • . • 97 75 98 25| Albrechtp. 300 frt 5%. •*.*.«... I • • «4 343 Hamburgra 100 b. márk. ..•••• 4 °/e* • 59 80 59 9. , kölcsön 1871. 30 mii.....................................................................................Báttaszék-Dombovir 200 frte, 5% . .......-------------------------Londonra 10 font sterling ...... *° p • 1 122 9 *3 861 . 1873-ikl 51 mii. 5% .................................... . _ _ _ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . — — — Lyonra 100 frank..................................... . % • • " ------ — —I , sz«l«dézsma-váltság 100 frtos................................. », _ „ „ 300 frt e. 5°/................................... 84 50 9 , — Milano 100 lira..................................................5% . . . ___ — — Pás*városi 6%............................................................................. ~____Erzsébet-pálya ezüst 100 frt............................................................................................Marseille 100 frank ........ S.% . . ------------------------------1 TSzOk vasúti 400 frank . ................................................. ... . , „ „ 1862-iki............................................................ 89 - 89 50 Müzcheni 100 ft. d. .........................................3% . . . , „ 145frank beflz................................................... ....................... ^ „ „ 1869-iki............................................................ 86 50 87 . paris 100 frank ............................................3% ... 48 76 48 85 n n 200 ...................................................................... 88 50 89 - pétervár, 100 rubel.......................................7% ...____ - Eperjes-tarnovi 300 frt.................................................................................................Zürich 100 frank ...... .. 4’/. ----------------1). Bankok részvényei. ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. ...... 98 50 99 — ) . , „ 100 frt o. é.............................. f4 — 95 — Angol-osztrák bank 200 frtos 126 frt befizetés ... 76 - 75 2£ „ ’ .. . ” elflat ...............................11!! 40 frt ?!! Pénzek árfolyama. Angol-magyar bank 100 frt. .....______________Ferencz József , *00 . . ....................................... 92 ew 92 50 u . Bécsi bankegylet 100 frt . ........ 69 — 60- gál-os Laris ” 300 * 621,1 8- 10 Cs. arany ........................................................................... . 588 6 8? Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40.................................................................Károly-Laps 300 ................................................. 23 8, 212 1 20 fokos arany............................................................................ . .) ,3 9 fi Magyar faldihitelintézet *00 fp. ....... go — 81 — » * ...' db' • * ................................. “ Sovereign ..................................l1 25 12 55 Keresk. és iparhítelintéz. 100 frt.................................. • 14g 2' ,4, 4' v ' • » • 3 ....... 9v Orosz imperiale ...•••••..•• •• __ _ _ __' Magyar ált. internt. 200 frt.................................................. 112 75 113 — 1z.” ‘ ' ' ................................. V .. Mária-Terézia-tallér ................................................................ .......... Testi kereskedelmi bank 500 frt.......................................................................... _ Kassa oderbergi 200 frt . • • • • • ........................... 66 15 66 60 Ez(lst....................................................................................... 106 60 15 T. Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt....................... .60 _ g70 _ Cemberg.-üzem.-jassy, palya 300 fr ezüst....................... _ _ - -, Egyleti tallér..................................................................................“J*. * Franco-osztrák-magy. 500 frank 507e................ .................» » « ■ J- klb- 133* .... 77 3 73 73 Porosa pénztári utalvány................................. _ __ Franeo-ostrák 100 frt...................................................... » » " » 1867 .... — — 18 ----------------------. . . , m. , 1868 ... 68 50 69 70 .... IV. , 187* ................. i ■____________________■ ________________________U ■ _ __ . ____. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában Budapest barátok-tere 7-dik sz. Atheneum-épület.