Pesti Napló, 1878. október (29. évfolyam, 237-264. szám)

1878-10-27 / 261. szám

helyeslése vagy kárhoztatása a mélyen tisztelt kép­viselőház törvényes feladata. Ezen meggyőződésben hazafias bizalommal kérjük a mélyen tisztelt képvi­selőházat, hogy a jelenlegi országos magyar kormány összes tagjait a keleti kérdésben követett vészteljes politikáért, az ország pénzének és vérének a magyar törvényhozás megkérdezése és beleegyezése nélkül hadivállalatokra fordítása, valamint az ország lakói­nak vagyonukkal együtt ellenséges­­földre kényszerí­­tése miatt felelősségre vonni méltóztassék. Kell Budapest főváros törvényhatósági bizott­ságának 1878. évi október hó 6-án tartott közgyűlé­séből. A Journal des Débats Tiszáról. — oct. 26. Tisza miniszterelnöknek a kormánypárt értekezletén tartott beszédéről ezeket irja a Journal d. Débats: Hajlandók vagyunk elismerni, hogy a négy le­hetőség közül, melyeket Tisza oly abszolút alakban állított fel, az utolsó csakugyan a legjobb. Mindig könnyű védni valamely politikát az összehasonlítás ál­tal egy más roszabbal, melyet ki tudtak kerülni. A közös hadviselés Oroszországgal, a háború Oroszor­szág ellen, a teljes és rezignált tartózkodás egyaránt nem sokat ért, ezeken kívül kell­ tehát egy negyedik, kevésbbé veszélyes és előnyös­ politikát keresni. Tisza és Andrássy csakugyan keresték azt, de vájjon oly sikert arattak-e, mint remélni lehetett ? Az orosz szövetség kedvenc­ politikája volt az udvari pártnak, s e politika ellen kell vala küzdenie András­­synak. Eredményei tette-e azt ? Kétségkívül nem lé­tezett formaszerű szövetség Ausztria-Magyarország s Oroszország közt, de vájjon nem volt-e ugyanegy az eredmény ? Szövetség esetében is alig tehetett volna Oroszország sokkal többet, mint így tett, s Ausztria-Magyarország akkor sem kapott volna Bosznián s Herczegovinán kívül más osztalékot. A következmények tekintetében nem sok különbséget látunk a követett politika s azon osztrák orosz politika közt, melynek kikerülésével hizelegnek ön­maguknak. Igaz, hogy Ausztria-Magyarország elismeri a porta névleges souverainitását Bosznia fö­lött , de kérdjük, vájjon ezen elismerés elősegíti-e valamivel annak szoliditását, a­mi a török birodalomból még megmaradt. Mert ez a fő érdek, melyet az osztrák-magyar politikának szem előtt kell tartania e pillanatban. Pa­naszkodnak Bécsben a fölött, hogy a porta nem kö­tötte meg a konvencziót, s Tisza nem mulasztó el megújítani e vádat beszédében. A valóság az, hogy a katonai párt, mely a kongresszus után kezeibe ra­gadta a dolgok vezetését, nem törődött a kon­­venczióval, s felhasználta a porta által támasztott első nehézséget, hogy felhagyjon azzal. Ha a siker gyors, könnyű és teljes lett volna, nem is gondolnak többé arra, de az eredmény lassú s fáradalmas volt s hiányos maradt, és így élénken­s érezhetővé vált a konvenc­ió szüksége, s a Bécsben s Budapesten nyil­vánuló oppozíc­ióval szemben elismerik most, hogy meg kell azt minden áron kötni. E kérdésben is ta­lálkozunk az osztrák politika azon jellegző vonásá­val, hogy a legszükségesb dolog után mindig későn, akkor látnak, midőn a helyzet már— ha nem is elve­szítve, de komprommittálva van. Ez az, a­mit szemére vethetni Andrássynak, s a­mit Tisza szónoklati ügyessége daczára is alig iga­zolhatott. Az osztrák-magyar politika nem volt rész alapelvében, de az volt végrehajtásának módjában. A kormány akár gyengesége, akár határozatlansága miatt, csak félig fogadta el az elvet, mely őt vezé­relni látszott, s magatartásában befolyásoltatni en­gedte magát a legkülönbözőbb politikai irányok em­berei által, vezéreltetni az udvari párt által azon pil­lanatig, midőn a magyaroknak csaknem erőszakos oppozíc­iója egyszerre feltartóztatta. Beláthatta ekkor, hogy a félrendszabályok sen­kit nem elégítenek ki, s élénken óhajtjuk, hogy ezen­túl őszintébb, tisztább s határozottabb politikát kö­vessen. Azt mondja Tisza, hogy ha jó politikája, 100 millió kiadásával csakúgy jó, mint 30 millió áron. Kétségkívül, de vájjon jó-e maga a politika ? Két­kedni lehet ebben azon pillanatig, midőn fel lesz derítve, mert a világosság első feltétele a jó politiká­nak. A magyaroknak joguk van azt mondani, hogy nem tudják, hova vezetik őket, s talán Andrássy maga sem tudja, hova megy. Nem elég tehát hogy Tisza, ha szolid minisztériumot akar rekonstruálni, a múlt politikának kisebb-nagyobb szerencsével való védel­­mezésére szorítkozzék. Fel kell fejtenie a jövő poli­tika programmját is, s ez az, a­mit nem tett be­szédében. Northcote beszéde WolwerhamIonban. Ama nagy feltűnést keltő beszédről, melyet Northcote angol kincstárnok Wolwerhamtonban a konzervativok gyűlésén tartott, röviden már két íz­ben megemlékeztünk. Most egész szövegében előttünk van. Nagy fontosságánál fogva még a következő ré­szeket közöljük belőle: 1.A kormány oda törekedett — mondá a mi­­niszter — és mint hiszem, sikerrel törekedett, (Éljen­zés.) hogy kikerüljön egy nagy háborút, mely nagy szerencsétlenséget hozott volna az emberi nemre, nagy vérontást és iszonyú nyomort keltett volna . Anglia termelő osztályait az Ínség szélére vitte volna. Bizto­sítva vagyunk-e most a háború megújul­­­á­s­a ellen, melyről azt hittük, hogy kikerültük ? (Egy hang : »Nem !«) Én nem tudom, hogy biztosít­va lennénk. (Éljenzés. Egy hang : »Becsületes bé­két!« Más hangok : »Dobjátok ki!«) Oh nem, ne dobjátok ki; halljuk, a­mit e dologról mondani le­het mert nagyon érdekes az. Azt akarom mondani : azt­ hiszem, hogy ha a berlini szerződésben megálla­pított határozmányok hűségesen végrehajtatnak, a béke és jóllét jobb állapota jöhet létre, mint a­minél más eljárás útján el lehetett volna érni. (Elénk tet­szés. Egy hang : Jól beszélt. Nevetés.) De most aztán az a kérdés áll elénk : Valószínű-e, hogy e határozmányok hűségesen végrehajtatnak?« (Egy hang : Nem!) Sajnálom, de nem lep meg, hogy egy gentleman nem­et mond. Azonnal elmondom önöknek, honnan jön nézetem szerint a veszély. (Halljuk.) A­mi Európa azon nagyhatalmait illeti, melyek e szerződés létrejöttében részt vettek, kétség­kívül meg volt azon igen komoly akaratuk, hogy ki­elégítő és állandó megoldást hozzanak létre. Néze­tem szerint a szerződésben érdekelt minden hatalom őszintén óhajtja azt végrehajtani, de egyúttal nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nehézségek emel­kedtek egyes részeinek végrehajtása elé. Vajha meg­mondhatnám mindazoknak, kik e szerződésben érde­keivel­, milyen fontos ez a szerződés, nehogy megen­gedjék, hogy az egész munka hasztalanul léte­tett legyen, (Éljenzés és zaj.) és különösen, ha sza­vaim (nagy zaj) és különösen uraim, ha remélhetném, hogy szavaim a szultán és kormánya fülébe jut­nak, amaz ünnepélyes szavakat intézném hozzá­juk : emlékezzetek meg reá, hogy az utolsó kilátás birodalmatokat fenntartani, abban áll, hogy híven végrehajtjátok a szerződés határozatait.« (Éljenzés.) Azt hiszem, hogy ezt a szultán és kormánya még idejében megérti. Azt hiszem, hogy a kongresszus többi tagjai szintén elég bölcsek lesznek mindentől tartózkodni, mi e nagy mű csorbítására vezetne. De emlékezzenek reá: akármit mondanak is a politikai pártok Angliában, akármennyire gúnyolják és gya­­lázzák is némelyek az angol meghatalmazott eljárá­sát a kongresszuson, a pártatlan ember, ki az esemé­nyeket tanulmányozza, nem táplálhat kétséget az iránt, hogy a kongresszus sikere — ha sikerről egyál­talán szó lehet — az ezen ország képviselői­­ által követett szilárd magatartásnak köszönhető. (Éljen­zés.) Az idegen hatalmakban végre, habár lassan kint, megérleltetett a meggyőződés, hogy Angliának népe és parl­amentje támasza ama politikának, melyet ezen képviselők valósítani igyekeztek. Nem akarom most azt kérdeni, helyes volt-e vagy nem ez a politika ? De kérdem mindenkitől, hogy nem a legjobb-e, ha már egyszer megállapodás létesült, oda törekedni, hogy az végre is hajtassák. (Éljenzés.) Meg kell önöknek mondanom, hogy azt hiszem, hogy ezen ország bizonyos néposztályainak hatalmában áll Európa békéjét ha nem is megsem­misíteni, de komolyan veszélyeztetni, ha nem óvato­sak abban, a­mit beszélnek. (Tetszés.) Óva intem önöket az elhamarkodástól, ne bántsák se a saját kor­mányukat, se más állam kormányát. Óva intem önöket, ne mutassanak bátorság-hiányt s másokban ne keltsék a hitet, hogy mi csak félig-meddig akarjuk e dolgot. (Éljenzés.) Vannak sokan, kik azt mondják, hogy a dolgot más módon jobban meg lehetett volna csi­nálni. Egyszer vadásztársaságban voltam, egy fáczán magasan fölszállt a levegőbe. Egy gentleman rá­lőtt, mire a madár csakhamar épen lábai elé esett. Ba­rátai azt mondták neki: Kár volt fáradnia a lövés­sel, maga az esés is megölte volna a madarat. (Ne­vetés.) Azt hiszem van az emberek egy más osztálya is, mely nézetem szerint sokkal inkább kárhoztatást érdemel, mint azok, kik nem hisznek semmi másban, mint Angliában — és ez azon emberek osztálya, kik hisznek mindenben, csak Angliában nem. (Tetszés.) A fővárosi közmunkák tanácsából. — október 24. Alelnök báró Podmaniczky Frigyes az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Buzetzky Pál és Lukáts Antal tanácstagokat jelöli ki. Langheinrich Frigyes és nejével kötött adás­­vevési szerződés, mely szerint a nevezettek a kerepesi út és kertész­ utcza sarkán fekvő ingatlanságukat a közmunkák tanácsának 65.000 forintért eladják, helybenhagyatott. Gróf Dessewffy Aurel a 81. számú sugárúti telek vételárának fele részét lefizetvén, a most érin­tett ingatlannak telekkönyvi átíratása engedélyez­tetik. Szumrák Pál tanácstag azon nézetből indulva ki, miszerint a sugárúton, valamint váczi- és körúton eddig ültetett fák nagy részének fejlődése nem halad oly mérvben, mint ez más befásitásoknál, nevezete­sen a Ferencz­ József rakparton ültetett fáknál tapasztalható, indítványozza a boulevardok befásitá­­sára jövőben acer platanoidest vagy épen nem, vagy legfeljebb másnemű fákkal váltakozva használni és e czélra akáczfát, ailanthust, sophora jap­onicat, celtis australist és brozonellat alkalmazni; továbbá, hogy jövőre az utczák és boulevardok befásitása ne tör­ténjék kizárólag egy fanemmel, hanem legalább kettő alkalmaztassák egy egy sorban felváltva, mi­után az ilyképen ültetett fasorok sokkal szebbek és kellemesebb hatással vannak, mint csupán egy fa­nemből állók. A tanács az indítványt elfogadván, adandó ese­tekben figyelembe vétetni rendeli. A főváros Duna-jobbparti részének szabályo­zása a fővárosi hatóság kölcsönös hozzájárulásával megállapíttatván, ez alkalommal csakis a Kelenföl­­dön létesítendő köztérre nézve merültek fel eltérő nézetek. A fővárosi tanács ennek folytán felfolyamo­dással járulván a minisztériumhoz, azon nézetnek ad kifejezést, mikép a szabályozási vonalak végleges megállapítása a közmunkák tanácsának jogkörét nem illeti meg. Ennek ellenében elhatározza a tanács maga ré­széről is felterjesztést intézni a belügyminiszterhez és a főváros által kétségbe vont jogát a szentesített tör­vények által beigazolni. Az épületfával üzetni szokott visszaélések, kü­­lönösen pedig a mennyezet­ gerendák korai rothadá­sának megakadályozása czéljából a fővárosi hatóság hozzájárulása mellett egy szabályrendelet dolgozta­tott ki, mely a kormány által is jóváhagyatott. A közmunkák tanácsa ezen alkalomból azon javasla­tot tette, hogy addig is, míg az erdőkezelés és favá­gás törvény által szabályozhatnék, jó épületfa nyeré­sének biztosítása czéljából legalább az állami er­dőkre nézve azon rendszabály lenne életbe lépte­tendő, hogy a levágott fa mindjárt a hely­színén szabályoztassék s a levágatás idejét, minőségét és osztályát előtüntető bélyegekkel láttassék el. A kincstári erdők épületfa termésének legna­gyobb része azonban nagy vállalkozóknak adatván ki, ezek azt ismét alvállalkozóknak bocsátják át, s igy nem volna megakadályozható az, hogy a külső­leg alkalmazott bélyegzésnek nyoma eltávolíttas­sák, s a visszaéléseknek eleje vétessék. A kormány ez oknál fogva a tanács javaslatát el nem fogadta. A sugárúton a szerecsen­ utczai 6. sz. ház előtt egy vízcső repedt meg, mi­által a szomszédos házak pinczéi elárasztanak, a csatorna részben bedőlt és a faburkolat is körülbelül 20 □ ölnyi térfogatban megrongáltatók. A közmunkák tanácsa a szükséges helyreállí­tási intézkedéseket azonnal elrendelte, az ezek által felmerült költségek megtérítése iránt azonban a fő­városi hatósághoz, mint a vízmű tulajdonosához fog fordulni. A Laszlovszky vámháztól a II. kerületi teme­tőbe vezető útrésznek, valamint az összekötő vasút­­ kőbányai útátjáróinak macadanszerű helyreállítta­­tására vonatkozó tervek helybenhagyatnak. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadattak: Marech­ Emíliának, villaépitésre az Orbánhegyen 6490. sz. alatt. Paulik Józsefnek pótépitésre, I. k. Tabán, aranykakas­­utczában 732. sz. a. Schneider W.-nek egyemeletes lakház építésére VI. k. Eötvös­ utczában 19. sz. a. Epstein Jakabnak földszintes lakház építésére a VI. k. Hunyady-téren 888. sz. a. Különfélék. — okt. 26. Lapunk legközelebbi száma — rendes kiadásban — hétfőn, okt. 28-án délután jelen meg. (Ő Felsége a király) tegnap kora reggel szalonka vadászatra rándult. A­mint hallatszik, a vadászat az idén igen háladatos. (Személyi h­­­­r­e­k.) Ma reggel érkezett Gö­döllőre Krausz tábornok szárnysegédi minőség­ben. Ő fogja helyettesíteni Beck tábornokot, ki ő Felsége megbízásából Boszniába utazott a megszál­lott helyek állapotáról tapasztalatokat szerezni. (Tisza miniszterelnök) a selmeczbá­­nyai mandátumot tartván meg, a P. C. szerint, Sepsi- Szent-Györgyön Jókai Mór fog felléptettetni. Is­mételjük, hogy a mi értesülésünk szerint, Jókai Ko­lozsvárott fog jelöltetni. (Suwaloff gróf) Bécsből nem Londonba utazott, hanem a czár parancsára, a czári udvarhoz Livádiába. Ez ismét fölkelti a régebben kolportált hirt, mely szerint Suwaloff lenne hivatva Gorcsakoff helyének elfoglalására. (M. tud. akadémia) 1878. okt. 28-án d. u. 5 órakor összes ülést tart, melynek tárgyai a folyó ügyek. (A Kisfaludy-Társaságnak) e hó 30-án tartandó havi ülésére következő felolvasások vannak bejelentve: Költemények Szász Károlytól; Pasteiner Gyula értekezése a művészi és nem-művé­­szi utánzásról, felolvassa Greguss Ágost. (A fővárosban) valószínűleg új választás lesz. Hírlik, hogy Thaly Kálmán ferenczvárosi orsz. képviselő az idénre nem volt fölvéve a választók köz­zé, a­mi ha bebizonyul, minthogy a választás ez ala­pon támadtatott meg kérvény által, előreláthatólag új képviselőválasztás fog elrendeltetni a Ferencz­­városban. (Schwartzer Ottó) orvostudor, a róla nevezett s kitű­nő hírben álló budapesti gyógyintézet tulajdonosától Tübingában egy német szak­munka jelent meg, mely egyaránt érdekli az orvosi és jogászköröket s már tárgyánál fogva feltűnést fog kelteni. A mű czime: »Die Bewusstlosigkeitszustände als Strafausschliessungsgründe.« A szerző a német, az osztrák s a magyar büntető törvénykönyvnek, a fölvett tárgyra vonatkozó rendelkezéseit fejtegeti, s a modern orvosi tudomány szempontjából bírálja azo­kat. A nagyérdekű mű ára t­ért. (A párisi kölcsönösen segélyző ma­gyar egylet.) Párisból okt. 23-tól a következő sorokat veszszük: Múlt vasárnap okt. 20-kan estve, magyar egyletünkben pezsgett a derült hangulat. Harkányi F. magy. királyi kormánybiztos úr ugyanis a kiállítási sáry rendelkezésére küldött magyar borokból a felmaradt részt 50 üvegben, a párisi k. s. magyar egyletnek ajándékozá, azon meg­bízással, hogy a magyar fiuk Párisban, magyar ital­lal köszöntsék fel a távolban is forrón szeretett ha­zájukat. S a fiuk az utasításhoz híven ragaszkodva, egész lelkiismeretességgel jártak el a megbízás telje­sítésében. Jó kedvükben azonban nem feledkeztek meg azon végtelen szomorú tényről, hogy számtalan fiatal barátjuk, rokonuk, ismerősük tesped s vérzik egy idegen föld csatamezején, katonai szent kötelességből. Rögtönözve adakoztak tehát, ki-ki tehetsége szerint a szerencsétlen sebe­sültek számára, s az így egybegyűlt 41 franknyi összeget rendeltetési helyére átszolgáltatni kérjük. (Az összegről szóló utalványt vettük, s azt majd kimutatjuk gyűjtési rovatunkban. A szerk.) (Párbaj.) Ma reggel 8 órakor Káposztás- Megyeren — mint a Pest. J. irja — K. D. és R—y urak közt pisztolypárbaj volt. Először D. lőtt, de nem talált, mire R—y lőtt s ellenfelét megsebesítette. A golyó D. jobb lábszárába hatolt, s nem jelentéktelen sebet ejtett. Segédek voltak T. D. gróf, J. és V. bárók; jelen volt N. törzsorvos is. A sebesültet laká­sára szállították, hol a leggondosabb orvosi ápolás­ban részesül. (Halálozás.) Novotny Frigyes hason­­szenvi orvos életének 42-ik évében tüdővészben Budapesten meghalt. (A román csapatoknak) Bukarestbe történt ünnepélyes bevonulásáról, mely okt. 20-án ment végbe, több tudósítás van előttünk. Az ünne­­pély nagyszerű volt. A főváros hatósága diadal­év alatt fogadta a csapatai élén bevonuló fejedelmet és sót meg kenyeret nyújtott át. A fejedelmet a lakos­ság virágzáporral áraszta el. Bukarest ünnepélyesen ki volt díszítve, f­estve kivilágítva. A zászlókat meg­hajtók a fejedelem és fejedelemné előtt; az utóbbi hat lovas nyitott fogatban vett részt a menetben. A sebesültek külön karzatról nézték az ünnepélyt, mely­nek alkalmával ki volt állítva a törököktől elvett 6 zászló s 42 ágyú. A fejedelem csapataihoz a köv. napi parancsot intézte: Vitéz harczosok! Ma titeket ép úgy fogad az ország, képviselői által, mint a főváros, mely úgy fel­díszítve, mint még soha sem volt, a hála szent érzel­mei által lelkesittetik s bennetek nemcsak Grivicza, Plevna, Rahova és Smirdan hőseit üdvözli, hanem a férfiakat is, kik vérekkel kiküzdötték Románia füg­getlenségét. Én a mai napot választottam ki, hogy a hadsereg zászlóira a dunai átkelésre való emlékezte­­tést tűzzem, midőn azon ezredek zászlóit dekorálom, kik Smirdan mellett szolgáltatták a román hősiség bizonyítékait. Ez emlék lelkesítse az utódokat arra, hogy hozzátok méltók legyenek, a mint ti méltók volta­tok őseitekre. Vitéz harczosok! Legyetek ezentúl büsz­kék a névre, melyet viseltek; őrizzétek meg a férfias­ságtok iránti bizalmat s a hazafiui lelkesültség emlé­két, melylyel ma a nemzet titetek ünnepel és soha se szűnjetek meg zászlóitokban látni a talizmánt, mely arra bírjon titeket, hogy szentnek tartsátok a kö­telesség és fegyelem értelmét. Meg vagyok győződve, hogy ti a jövendőben is — bárhová hívjon a köteles­ség szava — a fegyelem és rend példányképei lesz­tek ; különösen, ha arra gondoltok, hogy szívem min­dig veletek lesz, s hogy nem ismerek nagyobb bol­dogságot, mintha azt mondhatom nektek: fogadjá­tok köszönetemet, fiúk! Büszkén állok soraitok élére, hogy bevonuljunk az ország fővárosába, a­hol a há­lás nép türelmetlenül várja, hogy szeretetét és örö­mét nyilvánítsa nektek. Kelt Bukarestben, október 8 — 20. 1878. Károly. (A genuai bankot), mint említettük, 2.400.000 frank erejéig meglopták. A legutóbb ér­kezett velenczei lapok bővebb részleteket közölnek ezen lopásról. A bank e szerint anconai fiókjától há­rom nagy bőröndöt kapott, melyekben összesen hét millió frank bankjegynek kellett volna lenni. Midőn a bőröndöket felnyitották, azok egyikében bankje­gyek helyett apró fadarabok voltak. A gyanú rög­tön a bankfiók pénztárnokára esett, ki a pénzt el­küldte, s a pénztárnokot azonnal elfogták. A pénz­tárnok azonban igazolni képes, hogy a bőröndökbe a bankjegyeket hiánytalanul elhelyezte. Valószínű, hogy a lopás útközben követtetett el, s azt hiszik, hogy az egyik bőröndöt egy már készen tartott, s fadarabokkal telt hasonló bőrönddel cserélték ki. (Gyilkosság szerelemből.) Langen városkát (Hessen nagyherczegség) okt. 21-én rémü­letes hir hozta izgatottságba. Az eset, melyről a hir szólott, a következő: Amendt túszéki biró neje gyer­mek-ágyban feküdt, melynek kedvező lefolyását a szomszédban történt tűzeset annyira megzavarta,hogy az orvosok lemondtak a nő életéről és annak csak né­hány napi tartamot ígértek. A nő a legiszonyúbb kí­nokat szenvedte és az a felett kétségbeesett férjet, ki­vel boldog házasságban élt, arra kérte, hogy szenve­déseinek gyors véget vessen. A férj nem bírta tovább nézni nejének kínjait, lőfegyvert vett elő és nejét főbe lőtte. A nő már eltemettetett, a férj egyelőre, saját lakásán van fogva. Az egész eset már a bíróság ke­zében van. Gyűjtéseink. A sebesültek javára : Bonder István, mint utó­lagos járulék a Szentiványi Kálmánné asszony által rendezett zeneestély jövedelméhez 2 frt. Sánta Gábor I. oszt. tanuló a fővárosi kegyesrendi gymnáziumban, tanulótársai között gyűj­tött 2 frtot. A gyűjtő 61, Aujeszky Aladár 29, Kaberik Antal 50, Nessy Ernő 20, Prandtner Béla, Popper Mihály, Emey Dezső, Radics Árpád, egyenkint adtak 10.krt. — Grünwald Károly Velenczén gyűjtött és beküldött 45 frt 30 krt. Ehhez járultak : Nagy Laura 3 frt, Grünwald Károly 3 forint, Arnstein Henrik 1 frt, Nagy Károly 10 kr, Kovács Mihály 10 kr, Kónyi Gyula 50 kr, Berger Dezső 2 frt, Leichgeb Ágost 1 frt, Wei­­tzendorfer N. 1 frt, Jahn Ernő 1 frt, Dobrotka Sándor 50 kr, Weiss Jakab 60 kr, Westfalen Artur 1 frt, Grubmüller 50 kr, Jähnisch Otto 50 kr, Steiner Sándor 1 frt, Schwarz Katalin 50 kr, Herczeg Adolfné 50 kr, Cseh Mihály 2 fés, Árvay István 1 frt, Hőnig Nándor 1 frt, Reichenbach Antal 50 kr, Lakner Károly 1 frt, Kohn Sándor 10 kr, Thallóczy Serafin 1 forint, Thesz Ignácz 50 kr, Heller Miksa 50 kr, Heinisch P. 50 kr, Meszlényi Miklós 50 kr, Braun Miksa 50 kr, Vértessy József 1 frt, Velenczei Anna gőzmalom 5 frt, Mátrai Mari 1 frt, Mátrai Gusztáv 20 kr, Mátrai Emma 20 kr, Pillitz Lajos 2 frt, Offner Zsiga 1 frt, Szénássy Mihály 2 frt, Gansl József 50 kr, Kleisz János 1 frt, Hartenstein Samu 50 kr, Bertalan Gy. 50 kr, Ta­kács Ignácz 30 kr, Sárossy 50 kr, dr. Feleky 50 kr, Gross Ár­min 50 kr, több névtelen 1 frt 60 kr, összesen 45 frt 30 kr. Összesen begyült 1542 frt 86 kr ; 40 frank aranyban. — Egyszersmind jelentjük, hogy a jelenlegi gyűjtést okt. 11-én befejezzük. Kérjük tehát mindazokat, kik a mi közreműködé­sünk mellett a magyar sebesültek javára adakozni kíván­nak, hogy hazafiai és emberbaráti adományaikat a mondott időhatárig beküldeni szíveskedjenek. Egyéb adományt vettünk : Viszolay Istvánné asz­­szonytól Budapestről 1 csomag tépést; Majthényi Natalie bárónőtől 1 csomag tépést köszönettel átvettünk s legköze­lebb illetékes helyre szolgáltatjuk. Helyi hírek. (A fővárosi tanács) mai ülésében meg­választotta : II. osztályú tolnokká Széchy Ignáczot, III. oszt. tolnokká Mészáros Jánost és Szlávy An­talt, gyakornokokká Rumy Ferenczet, Bencze Benőt, II. osztályú adóvégrehajtóvá Fertsch Károlyt és Al­­kovics Vinczét, végrehajtó segéddé Mayer Jánost, II. oszt. segéddé a katonai ügyosztályba Tábori Edét, harmadosztályúvá Langer Gézát. (Meiggs és Church) angol vállalkozók azt kérték, hogy kaucziójukat a város szolgáltassa ki, bár ajánlatukat továbbra is fenntartani óhajtják. A tanács, mielőtt intézkednék, mai üléséből kérdést inté­zett a főügyészhez, vizsgálja meg, nincsenek-e a vál­lalkozók eddigi nyilatkozataikkal oly obligóban, mely lehetetlenné teszi a kiszolgáltatást. (A budapesti t­e­m­e­t­ő­i térképpel) melyet Vasvári Kovács J. adott ki, mindenki könyen tájékozhatja magát a fővárosi sírkertben. A térkép ára 20 kr. s kapható a könykereskedők, koporsós boltok és szivar árusoknál. Az írók és művészek tár­sasága V. Kovács urat megbizta, hogy Megyeri Károlynak sirját fényes kivilágítással díszítse fel. Egyúttal fölemlítjük, hogy Réthy Mihály és Egressi Gábor sírkövét most állítják fel. (A központi segélyző nőegyesület­­n­é­l) sebesült vitézeink segélyezésére, az elesettek és mozgósítottak családjainak gyámolítására követ­kező tárgyak és pénzösszegek gyűltek be: 1. Rosen­­zweig-Saphir Sarolta assz. által pótlólag 1 frt 20 kr. — 2. Pirniczerné assz. ivén : egy karosszék, sebkötő, fehérnemű, befőtt és olvasmány. — 3. Singer Frigyesné asszonytól befőtt, tépés, czigarette, fehér­nemű, kabát, mellény és 2 kis doboz hús. — 4. Si­mig Istvánné assz. ivén tépés, sebkötő, olvasmány és 10 frt. — 5. Várady János úr egy csomag tépés. — 6. Chorin Teréz assz. ivén 81 frt 61 kr. — 7. Gutman­­né assz. ivén 1 frt 50 kr. — 8. Kremsier Mária assz. ivén 7 frt. — 9. Elsassné assz. ivén 4 frt 50 kr. — 10. Deustch Paulin assz. ivén 2 frt 50­kr. — 11. Schullerné assz. ivén 10 frt 50 kr. — 12. Hatsik Zsófia assz. 1 frt. — 13. Budai izr. nőegylet ivén: 9 frt 20 kr. Összesen 129 frt 01 kr. I—III. kimu­tatás szerint 1239 frt 56 kr. , összesen 1368 frt 57 krajczár. (Az elesettek hátrahagyott öz­­ve­gyei) és árvái, valamint a sebesültek javára a központi segélyző nőegyesület ellenőrzése mellett a fővárosi vigadó bérlője Schallern úr utolsó hangver­senyét rendezi vasárnap e hó 27-én. A nemes czél iránti tekintetből melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. (A budapesti vízvezeték­ kiterjesztési munkálataihoz műszaki kirándulást rendeztek tegnap a magyar mérnök és építész egylet tagjai. A nagy számmal érkezőket Wein János igazgató úr fogadta, bemutatván azoknak a nagyszabású régi és újabb gépeket, a kúthálózatot és az általa tervezett és épí­tett hosszú szűrő tárnát, mely arra van hivatva, hogy fővárosunk ivóvíz bajait jelenben és jövőre alaposan megszüntesse. (A katonai kórház.) Apaticzky Sándor és társai villatulajdonosok újabb folyamodványt ad­tak be a tanácshoz, melyben oly értelmű nyilatkoza­tot kérnek, hogy a hatóságnak nincs újabb kifogása az ellen, hogy a katonai kórház ne a Cséry-féle új városligeti telken, hanem a régi liget mögött, a régi lőportár környékén fekvő, azelőtt is szóban volt tel­kek valamelyikén építtessék, azt állítván, hogy a kér­déses ügyben eljárt küldöttségek illetékes helyen oly nyilatkozatot hallottak, a­melyből következtethet­ni, hogy a Cséry-féle telek a katonai kincstár által az esetre elejtetnék, ha a tanács az említett helyek valamelyikét ajánlaná. Minthogy azonban a tanács már annak idején megtette kifogásait minden egyes telekre nézve, és minthogy épen a katonaság felfo­lyamodása folytán jelölte ki a belügyminiszter a kérdéses telket, míg a közgyűlésnek ez iránti fel­folyamodását a miniszter visszautasította, a­mi­nek alapján a közgyűlés kénytelen-kelletlen meg­nyugodott az intézkedésben, mert csak az esetre nyi­latkozott a miniszter hajlandónak más telket elfo­gadni, ha egy oly telek jelöltetik ki, mely alkalmas és még eddig kijelölve nem volt, s minthogy a kato­nai hatóság már felszólítást nyert, hogy a miniszter által kijelölt helyekre az építési terveket mutassa be, s a főhadparancsnokságnál már azok készülnek is,— ennélfogva a tanács a tárgyat annyira befejezettnek tekinti, hogy egy már előbb elejtett telek iránt a kér­déses nyilatkozat érdekében mindenesetre előrebo­­csátandó tárgyalások megindítását helyén nem találja. (A fővárosi közegészségügyi bi­zottság­ mai ülésében elfogadta azon indítványt, hogy a nyilvános nők ügye egészen a fővárosi tanács hatáskörébe adassék át. Ez ügy soha sem adott annyi felszólalásra okot; a főváros utc­áin soha sem tör­tént annyi botrány, mint a­mióta állami rendő­rsé­­günk van, melynek kötelessége ez ügyre felvigyázni. A fővárosi közegészségügyi bizottság indítványa így általános helyeslésre tarthat számot. Színház és művészet. (A nemzeti színház) jövő heti műsora: Okt. 28. »A Fourchambault család« (2-szer), 29. »Lohengrin«, 30. »Stuart Mária«, 31. »Don Pas­­quale«, »Coppélia«. Nov. 1. »Borúra derű«, »A ki­sértet«, 2. »Hunyady László« (Blumné Human Alex, rend. ját.) 3. »A Fourchambault család«, 4. Tudós nők«, »Felhívás Keringőre«. — Várszínház: okt. 27.»Álarc­osbál«, nov. 1. »Utóirat«, »Visszatérés Japánból« (1-szer), »Egy játszma piquet«, 2. A közügyek«, »Három gyertya tartó«,3.Don Pasquale. (A Fourchambault) holnap adatik a nemzeti színházban másodszor. A tegnapi előadás fényes sikerét megtávizták a szerzőnek Párisba. (A népszínházban) holnap, vasárnap a »Sárga csikó« kerül színre Soldosnéval. »A pi­r­o­s b­úgy­el­­­ár is«-on kívül jelenleg még »A csillag« czímű új operettének betanulásával is fog­lalkozik a személyzet. Ebben Együd, Sólymosi, Jenei és Komáromi Mariska játszák a főbb szerepeket. Az operette deczemberre van kitűzve, közbe egy franczia szenzáczionális drámát »Cause celeb­re,« s egy kitűnő vígjátékot »Cabinet Pi­pe­r­­­i­n« fognak színre keríteni. »A kis herczeg« a jövő héten kétszer fog adatni. (A várszínházban­ novembe 5-én az ár­vízkárosultak és sebesültek javára tartandó műked­velői színielőadás személyeit legközelebb fogja a ren­dezőség megnevezni, egyelőre csak annyit említ meg, hogy a rendezőség Negrini Ida úrnőt szintén meg­nyerte a közreműködésre; ő az első és második fel­vonás között a »Forza del destino«-t Verditől és a Patti-féle kacsagó-dalt fogja énekelni. — Je­gyek előre válthatók : Veres Pálné nőképzőegyleti elnöknél (zöld-fa utcza 36.) a Szemek és Meyer-féle váczi-utczai és a Kertész-féle szervita-téri szivartőzs­dékben. Páholy földszinti és első emeleti 6 frt, má­sodemeleti 5 frt, zártszék 1 frt 20 kr. (Való Clemence.) A gráczi lapok so­kat foglalkoznak a gráczi magyar primadonnával, Való Clemence-al, ki mint tudva van, a nyáron szer­ződött véglegesen az ottani színházhoz. Valé k­a, kö­zelebbről Aydában lépett föl mint Amneris. A kezdő elfogultságát már csaknem levetkezé­s drámai játéka, szép hangja, biztos éneklése sok tapsot és kihívást szereztek. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) BéCS, okt. 26. Beer, Gra­­nitsch, Hallwich és Neuwirth osztrák képvise­lők ma kiléptek a baloldali körből s az uj haladópárthoz csatlakoztak, melynek klubbja újjá szerveztetik s »egyesült klubb« nevet vesz föl. A 25 milliós póthitel követelésre vonatkozó törvényjavaslat előadójának Gris­­kra választatott meg, ki azon indítványt fogja előterjeszteni, hogy ezen összeg egye­lőre ne szavaztassák meg, hanem várják be, míg a delegácziók által a 60 milliós hitel túllépésére nézve megadatik a felmentés. Rieger ma értekezett Hohen­­warttal s a klerikálisok más vezértagjai­val. A Tagbl. szerint Andrássy támo­gatja egy feudál-klerikális kabi­net megalakulását, miután az alkot­­mányhű párt megválik tőle. Bécs, okt. 26. (B. C.) Preuis daczára az al­­kotmányhű pártkörök nem eléggé kielégítő határoza­tainak most nem tartja kormányalakítási kísérletét befejezettnek, hanem bevárja egyelőre a delegácziók határozatait, miután a párt­körök kifogásai csakis a külügyi kérdésre vonatkoz­nak. Ha ő Felsége e napokban akadályozva lesz Bécsbe jönni, Preuis Budapestre utazik ő Felségének jelentést tenni. Pretis a delegácziók ülésszaka alatt Budapesten fog tartózkodni. London, okt. 26. A Daily Telegraph jelenti Konstantinápolyból, f. hó 25-éről. A burgas-i angol vicekonzul egy kávéházban több angol és orosz közt támadt összetűzés alkalmával orosz tisztek által bán­­talmaztatott és súlyosan megsebesittetett. Bécs, okt. 26. Kendell ma ide érkezett. Páris okt. 26. A Journal des Débats értesü­lése szerint korai azon hir, mely szerint gr. Suvaloff lép Gorcsakoff hg. helyére. Bukarest, okt. 26. (Pol. Corr.) Megbízható forrásból határozottan jelentik, hogy mindazon hírek, melyek szerint Oroszország pressiót gyakorolna a román kormányra a hadseregének átvonulhatását biztosító konvenc­ió megkötése czéljából, legalább is tendencziózus ferdítések. Oroszország tett ugyan egy ily irányú kérdést, de teljesen alaptalan az, mintha fenyegetésekhez vagy ígéretekhez nyúlt volna. Az illető hírek a román minisztériumból indultak ki, melyben a Cogolniceanu és Rosetti közti egyenetlen­ségek alkalmasint válsághoz fognak vezetni. Bukarest, okt. 26. Holnap fog hivatalosan közzététetni a Dobrudzsa igazgatására vonatkozó szabályzat. Gr. Hoyos osztrák-magyar követ ma ide megérkezett. London, okt. 26. (Pol. Corr.) A tegnapi minisz­tertanács az Afghanistán elleni operácziók kezdeté­nek időpontjára nézve nem hozott végleges határo­zatot. A minisztertanácsban azon eshetőség is fon­tolóra vezetett, hogy a viszonyok a Balkán-félszigeten aként fejlődhetnek, hogy ismét szükségessé tehetik Anglia tengerészeti s katonai erőkifejtését. A minisz­tertanács egyhangúlag elismerte annak szükségessé­gét, hogy az angol érdekek biztosítása a berlini szer­ződés pontos végrehajtása útján nem szenvedhet csor­bát az által, ha az operácziók Afghanistán ellen már most megkezdendők lesznek. Róma, okt. 26. (Pol. Corr.) A Vatikán s Né­metország közti tárgyalások folytatására alig szá­míthatni többé. Magasbrangú egyházi körökben en­nek okát azon felette nagy véleménykülönbségben ta­lálják, mely a szent­szék által a német katholikusok irányában követett magatartást a németországi kö­rök felfogásától elválasztja. Róma, okt. 26. A miniszterválság véget ért. Cairoli átveszi ideiglenesen a földmivelési tárczát, míg a jelenleg családi viszonyai által akadályozott Pessina állhat annak élére. (Ered. sürg.) Páris, okt. 26. Az angol kor­mány, hogy Oroszországnak semmi ürügye ne ma­radjon, elhatározta, hogy Törökország iránti rész­rehajlással vádolt ügynökei helyett másokat al­kalmaz, s a Rhodope bizottság jelentésének hivatalos közzétételét késlelteti. A szultán megegyezést törek­szik létrehozni Anglia és Sir Ali között. (Ered. sürg.) London, okt. 26. A Times felette zavarosnak látja az általános politikai helyzetet Oroszország azon törekvése következtében, mely a berlini szerződés ignorálását czélozza. Az nem tűr­hető el, úgymond, hogy Európának béke­szükségletét Oroszország a maga előnyére kizsákmányolja. Pétervár, okt. 26. Az Agence Russe határo­zottan megc­áfolja azon híreket, melyek szerint a pénzügyminiszter a dohányüzem iránt folytat a kül­földön alkudozásokat. Legújabbb. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Szontagh Pál elnök megnyitván, felolvastatott a kijelölőbizottság által a képviselő­házi 14 bizottságra, valamint a 9 bíráló bizottság tag­jaira vonatkozó névsor, mely következő: A 9 bíráló bizottságba. I. Andrássy Mihály, Hosztinszky János, Kul­csár Lajos, Rohonczy Gedeon, Stoll Károly.

Next