Pesti Napló, 1879. október (30. évfolyam, 236-262. szám)

1879-10-10 / 244. szám

lügyminiszter indítványát a Szontagh­ Pál által előa­dott indokokból. Mihalovics Károly a pénzügyminiszter in­dítványának elfogadását kéri, minthogy e kérdésben nem csupán számok összeadásáról, hanem fontos elvi kérdésekről van szó, melyekre nézve a horvátügyi or­szágos bizottság illetékes. Szilágyi D. nem tartja megengedhetőnek, hogy a zárszámadás más közegekhez utasíttassék, mint me­lyeket a törvény azokra nézve kijelöl, s így a kormány­nak azon indítványát, hogy a zárszámadási ügyekbe a horvát országgyűlés tagjainak befolyás a hassék, egyenesen törvény­ellenesnek nyilvánítja. (Helyes­lés a baloldalon.) Annál törvényellenesebb az indít­vány, mert a horvátügyi országos küldöttségnek csak a szűkebb magyar országgyűlés adhat utasítást, vagyis, az, melyben csak a szoros értelemben vett ma­gyarországi képviselők vesznek részt, így a kormány összezavarja a kompetenc­iákat. Mert a zárszámadást előterjeszti a közös országgyűlés elé, de ott azokra nézve oly indítványt tesz, melyben csak a szűkebb országgyűlés határozhat. Ezen eljárásnak az volna következménye, hogy ezen indítvány a felsőház által is tárgyalandó lenne; e mellett, minthogy a horvát küldöttség csak saját külön országgyűlésétől kaphat utasítást, ezen indít­ványt a horvát országgyűlésnek is tárgyalni kellene, erre pedig nincs joga, mert a zárszámadások felett intézkedni­ csak a közös országgyűlés van hivatva. Ez volna — úgymond — következése a t. mi­niszter úr könnyedén tett indítványának. (Élénk tet­szés balfelől.) Épen ezért azt mondom, hogy még most sem tudom, mi az oka a kormány indítványának. Én magamban képzelek okokat. Nem a kormány, mely­nek kötelessége lett volna ezeket megmondani, ha­nem egyik horvát képviselő­társunk mondta meg. Az ő felfogása a következő: Nem tisztán szám­beli tételekről van itt szó, hanem szó van ez egyezmény magyarázatáról, szó van oly dolgokról, melyeknek a számok csak kifejezői, következményei, és beszédében — s ugyanezt tette az előttem szólott t. képviselő úr is — mintegy értésünkre adta, hogy a zárszámadási bizottság által nem minden tekintet lett kellőleg mél­tatva, midőn jelentését megállapította. Álljon elő a kormány nyíltan véleményével; mondja meg, he­­lyesli-e azon nemét az elintézésnek, melyet a zárszá­madási bizottság javasol ? Igen, vagy nem ? Ha helyesli, legyen bátorsága hozzájárulni, ha nem helyesli, mondja meg az okokat s fejtse ki, miért nem helyesli, és ha nem tartja az ügyet elegendően megérettnek, utasítsa vissza a zárszámadási bizott­sághoz és kérje fel a házat, hogy egy helyesebb ha­tározat­hozatalra anyagi utasítást is adjon a zárszám­adási bizottságnak. (Helyeslés balfelől.) De a tör­vényben meghatározott kompetenc­iákat összezavarni, egy oly indítványt tenni, mely ha elfogadtatik, a zárszámadás elintézésének törvényesen megszabott módját össze-visszaforgatja , ezt olyannak tartom, mely semmivel sincs indokolva, mely a legveszedel­mesebb preczedens volna olyannak, a melyre nincs szükség s ennélfogva a t. háznak ajánlom — csak formai részéhez szólva, a kérdésnek, hogy a minisz­ter úrnak ezen indítványát egyenesen utasítsa vissza. (Élénk helyeslés balfelől.) Szólnak e kérdéshez még Szapáry Gyula gr., Pulszky Ágost és Molnár Aladár. Az ülés e részére reggeli lapunkban vissza­térünk. Elnök a vitát bezártnak nyilvánítja. Horváth Péter kijelenti, hogy a horvát kép­viselők nem érzik magukat jogosítva e kérdésben szavazni. A horvát képviselők kimennek a teremből. A ház elfogadja a pénzügyminiszter indítvá­nyát s a hozott határozat, Szapáry utólagos ké­résére, közöltetni határoztatok a főrendekkel. Kihirdettetvén a szavazás eredménye, Szon­­tagh Pál (gömöri) a tíz évre vonatkozó zárszáma­dási adatok iránt intéz a kományhoz kérdést, mire a pénzügyminiszter kijelenti, hogy az erre vonatkozó jelentést igyekezni fog lehetőleg idejében a ház elé juttatni. A ház e havi költségei megszavaztatván, Tisza Kálmán indítványára kimondatott, hogy a ház okt. 23-ikáig érdemleges ügyben ülést nem tart. Erre az ülés 11i 1 órakor véget ért. Pest megye rendkívüli közgyűlése. — okt. 10. Szapáry István gr. főispán kevés számú tag jelenlétében megnyitván a gyűlést, előadja, hogy ő Felsége, nevenapja alkalmával a megye részéről kife­jezett hódolatot kegyelmesen tudomásul vette. A jelen közgyűlés egyetlen tárgyát a jövő 1880. évi költségvetés megállapítása képezte. T­a­hy jegyző felolvassa a belügyminiszter le­iratát, melyben ez a költségvetésre nézve a legszigo­rúbb takarékosságot ajánlja és felhívja a megyét, hogy az az idei költségvetés keretét túl ne haladja. A közigazgatási és árvaszéki tisztviselők sza­porítására, s illetve azok javadalmazására vonatko­zólag tett fölterjesztésre leérkezett miniszteri leira­tok felolvastattak. Ezek szerint a miniszter csak a legsürgősebb esetben az árvaszéknél engedélyez egy szemééylyel való szaporítást. Ezután előterjesztetik a megye választmánya által készített költségvetési előirányzat, a­melyben a szigorú miniszteri rendeletek daczára, a hivatali sze­mélyzet szaporításával járó díjazások is benfoglal­­tatnak. A választmány alapos indokolással terjeszti be a már ismertetett költségvetést és kéri a közgyű­lést, hogy azt fogadja el. Szapáry főispán indítványozza, hogy a költ­ségvetés czímenként tárgyaltassék. Inkey főjegyző a jegyzői karnak két sze­­mélylyel való szaporítását mindenesetre megsza­vazni kéri. Székely József hosszasan indokolja a köve­telés jogosságát és elfogadásra ajánlja. Kovásznay a miniszteri leirat figyelembe vételét, takarékosságot ajánl és indítványozza, hogy ez évben még maradjanak meg a régi költségvetés mellett. Még néhány felszólalás után elfogadtatik a vá­lasztmány előterjesztése. A költségvetés többi része rövid felszólalások után csekély módosítással elfogadtatott és indokolás­sal a belügyminisztériumhoz felterjesztetni hatá­roztatok. H­i­n­d­y Géza aljegyző felolvassa a közlekedé­si miniszter leiratát, melyben felhívja a megyét, hogy a részint természetes, részint mesterséges úton le­­özönlő belvizek egységes rendezése czéljából Cson­­grád és Pest megyék, továbbá a szintén érdekelt Kecskemét és Szeged szab­ királyi városok kép­viselőiből bizottság alakíttassék , melynek felada­ta leend az e rendezés czéljából szükséges in­tézkedéseket megtenni. E czélra a megye kiküldi Szabó Sándor képviselő elnök, P­ó­k­a Károly N.­kő­­rösi polgármester, Molnár István félegyházi lakos, Mihalovics István és Teszár Lajos szolga­­biró urakat. Egyéb tárgy nem lévén, főispán a közgyű­lést berekesztette. Különfélék. — okt. 10. (A hivatalos lapból.) A hiv. lap mai száma a köv. legf. kéziratokat közli. Személyem körüli magyar mi­nisztériumom vezetésével ideiglenesen megbízott miniszterel­nököm előterjesztése folytán, Bartolovics János miniszteri ta­nácsos és zágrábi országos pénzügyigazgatónak, saját kérel­mére történt nyugdíjaztatása alkalmából, hosszú hó és jeles szolgálatai elismeréséül, Lipót-rendem lovagkeresztjét díjmen­tesen adományozom. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi szeptem­ber hó 27-én. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. — Igaz­ságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, albirákká, a hosszuaszói járásbírósághoz Trutza Demeter erzsébetvárosi törvényszéki jegyzőt,­és a nagy-kállói járásbírósághoz Nosz­­lopy Gyula nagy-váradi törvényszéki jegyzőt nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1879. évi okt. hó 6-án. Ferencz József s. k. D­r. Panner Tivadar, s. k. Ő Felsége, folyó évi október hó 6 án kelt legfelső határozványával, Török Zsigmond apádszalóki kir. járásbirónak, saját kérelmére, birói minőségben, a szabad­kai kir. törvényszékhez leendő áthelyezését legk. megengedte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Sziberth Kálmán mislyei kér. számtartósági dijnokot ugyanoda írnokká nevezte ki. — Neumann Pál budapesti lakos vezetéknevét »Német«-re, Deutsch Mór budapesti lakos vezetéknevét »Dévai«-ra változ­tatta. — A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter megengedte, hogy Sopron megye területéhez tartozó Csepreg községben, a f. évi szeptember hó 29-én elmaradt or­szágos vásár helyett, folyó évi október hó 21-én, a Zala megye területéhez tartozó Türje községben, a f. évi szeptember hó 29-én elmaradt országos vásár helyett, f. évi október hó 13-án és a Vas megye területéhez tartozó Nagy-Német-Szentmihály községben, a f. évi szeptember hó 29-én elmaradt országos vá­sár helyett, f. évi október hó 13-án pótvásár tartassák. (Frigyes főherczeg,) Krisztina főher­­czegnő, a leendő spanyol királyné testvér bátyja Krakóban difteritiszt kapott és súlyosan beteg. Anyja, Erzsébet főherczegnő betegágyánál időzik. Bécsből egyik udvari orvos táviratilag Krakóba hivatott. (Képviselői körökben), írja az EP-s, kire jár, hogy egy ismert kormánypárti képviselő, B. A. legközelebb szintén le fogja tenni mandátumát. Az okok ugyanazok, melyek ifj. Perczel Bélát ha­sonló lépésre bírták. B. ügyei állítólag épen Per­­czeléivel vannak úgy összebonyolódva, hogy a tisztá­zás lehetetlen. (A nemzeti múzeum­ régiségosztálya teg­nap oly gazdag gyűjteményt kapott ajándékba, mi­n­t fennállása óta még egy alkalommal sem. A gyűj­temény, mely őskori bronz eszközökből, középkori arany, ezüstserlegek, a legdíszesebb művű reliqula­­riumok, ezüst tálak, gyémántok s más drágakövekkel kirakott és zománczos ékszerekből áll, mintegy öt­venezer forintra becsülhető. A múzeumnak e nagy­becsű gyűjteményt egy lelkes főúr ajándékozta, nevét azonban — írja az Egyetértés — saját kívánságára jelenleg nem tehetjük közzé. (A katonai robbantó kísérletek­ ma délelőtt 9 órakor vették kezdetüket a Lipótmező gyakorló terén. Már 1/29 órakor megjelentek Würth altábornagy, Sametz, Krautwald, Gammel és Fasten­­berger vezérőrnagyok, a helybeli genfe igazgató Ro­mano ezredes, Drechsler táborkari főnök, valamint a helyőrség összes szolgálatmentes tisztei. Pont 9 óra­kor jelent meg Edelsheim-Gyulay báró főhadparancs­­nok. Hollub Alajos őrnagy a fölállított 13 tárgyat megmagyarázta a főhadparancsnoknak, mire ez kíséretével együtt a szőlők egy magasabb pont­jára vonult, hogy távolról tanúja legyen a rob­bantásnak. Nemsokára Hollub őrnagy » előre «-t hi­vatott s rövid időre rá »kaptákot« annak jeléül, hogy az illető tiszt a robbantásra az első tárgyat elő­készíti. Az elővigyázat jeléül fehér-piros zázlócskák tűzettek ki, mely fekete sárga zászlók lobogtatásával viszonoztatok, mire a robbantás következett. Midőn a kísérlet mind a 13 objectumon megtétetett, a közle­kedés, mely a robbantás alatt a szomszédos utakon s szőlőkben elzáratott, ismét megnyittatott. A robban­tás minden várakozáson felül jól sikerült. A föhsdpa­­rancsnok Hollub őrnagynak, s a zászlóalj összes tisz­teinek elismerését fejezte ki. (A község pénze.) Rafajnaújfaluban a bírótól a községi ládát a napokban ismeretlen tette­sek ellopták, a benne levő 230 frtnyi összeget kivet­ték, a ládát a falu határán elhagyták.­­ A biró nem ment panaszra, sem a tettesek nyomozását meg nem kezdte, hanem egy bégányi kuruzsló asszonyhoz fordult, akitől megtudni vélte a tolvajokat, de a jámbor felsült, mert a próféta ezúttal a tettesek nyo­mába nem igazíthatta őt, mire azután mégis csak el­ment a jegyzőhöz tanácsot kérni. (A budapesti philologiai társaság) vasárnap, folyó évi október hó 12 én, d. e. 10 órakor a magy. tud. akadémia Kisfaludy-termében tartja nagygyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki beszéd a társaság IV. és V. évi működéséről. 2. A hellen mythos és a mythologiai rendszerek. Dr. Pasteiner Gy. 3. Párhuzam Pláto és Aristoteles között. Dr. Bászel Aurel. 4. A társaság hivatalos ügyei: indít­ványok és tisztujitás. (Elfogott szoczialista izgat­ó.) Rei­sch­e Henrik szoczialista agitátor, ki Budapesten Howen Arthur név alatt, mint hírlapíró működött, nem rég innen Zágrábba költözött és az Agramer Zeitung szerkesztését vette át. De politikai bujtoga­­tásai miatt kénytelen volt Zágrábból megszökni. A horvát bán megkeresésére a budapesti főkapitányság ma reggel Reischet letartóztatta, ki Zágrábba fog kí­sértetni. (Bérbeadták az adóbehajtást.) B.­­Gyulán úgy látszik a török adóbehajtási rendszert akarják életbe léptetni. A Békés megyei Közi. irja: Gyulán az adóbehajtást bérbe adták. Gyulán u. i. ezentúl egy »felelős végrehajtó« lesz, ki köteles szá­molni az adóról, hogy az bármi úton-módon — pon­tosan behajtassák. Ez a felelős végrehajtó aztán va­gyonával felelős arról, a­mi adóban elmaradt, sőt ha késedelmesen találna eljárni, az adófelügyelő a fele­lős végrehajtó költségén annyi végrehajtót alkalmaz­hat, a­mennyit szükségesnek lát. E felelős végrehaj­tói tisztet Gyulán Grécz József vállalta el. Grécz József jómódú polgár, hajdanra város gazdája volt. Akkor — mint Gyulán mondják — csak névleg volt városgazdája, és csak most lesz ő igazán a város­­ gazdája. (Egy tenorista mint Don Juan.) A legújabb bécsi rendőri körözvények közt olvashatni a következőt: »Schmidt Adolfin, pozsonyi illetőségű, 17 éves, magas termet, barna haj, hosszukás halvány arcz, szürke szemek, aranyos or és száj s ép fogak, beszél németül, kissé magyarul és francziául, múlt hó 24-én szeretőjével, Januschke Károly tenoristá­val, egy 1878. ápr. havi kelettel kiállított külföldi útlevél birtokában, innen »eltávozott.« Alulírott hi­vatal táviratilag értesítendő, hogy a lányt atyja visz­­szahozhassa. A pozsonyi városkapitányság.­ (Öngyilkosság.) Kléber Lajos Budán Újlak bécsi­ ut 225. szám alatti házban hasonnevű fiánál lakó magánzó , 49 éves , tegnap este 10 óra tájban szobájában egycsövű pisztolylyal szivén lőtte magát s pár percz múlva meghalt. (A j­ó barátok.) A Krassói L. írják: Go­­ruja községben egy nőtlen paraszt szerelmes volt egy leányba s becsületben élt is vele egy darabig. A na­pokban egy másik paraszt megkérte a leány kezét szüleitől, Jók ebbe beleegyezvén, az eljegyzés is meg­történt. Épen hazamenőben volt az uj házaspár Ger­listye felé, midőn egy kukoriczás mellett haladva el, abból kiugrik két ember s agyba-főbe verik a boldog vőlegényt, a mennyasszonyt pedig bevonszolták a ku­­koricza közé. Az egyik útonálló a leány előbbi szere­tője volt s egyik barátja segélyével követte el a me­rényletet. A jó madarak, talán elfeledve az egész his­tóriát, egy fa alá telepedtek le, hol pipára gyújtva,egész nyugalmasan beszélgettek, mintha semmi sem történt volna. A gorujai elöljáróság ezalatt neszétvéve a dolog­nak, a két útonállót elfogatta. Az egyik lovag nemcsak szép asszonyt, de prózai tárgyakat is lopogatott.­­ Midőn elfogták egy ezüst óra volt nála, mely egy gorujai kereskedő tulajdonának ismertetett fel kér­dőre vonatván, azt felelte, hogy a kereskedő adta át neki javítás végett. A szembesítésnél azonban kitűnt, hogy az egész hazugság. (A főváros hús fogyasztása.) A le­folyt szeptember hóban a közvágóhídon levágatott: 27 drb bika, 1525 ökör, 690 bivaly, 2041 tehén, 2519 borjú és 3597 birka. Mindössze 10,403 darab. A vágatás a múlt év szeptember havi eredményétől alig tér el.­­ A vágatási napi átlag tett: nagy marha 143 drb, borjú 84 drb és birka 140 drb. (A nemzeti múzeumot) szeptember hó­ban 41.163 személy látogatta,és pedig­ a könyvtár­ban 1691 személy 29 kéziratot és 3743 nyomtatványt használt. A képtárt 13.376, az állat- és néprajztárt 14.212. Az ásvány és néprajztárt 11.884 személy látogatta. A régiségtár rendezés végett zárva volt. (Születések és halálozások a f­ővárosban) október 4. A lefolyt héten élve született 251 gyermek, elhalt 187 személy; a születések tehát 64 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élve szülöttek közt volt 165 törvéyes, 86 törvénytelen; nemre nézve 127 fiú, 124 leány. — Halva született 10 gyermek, köztük 5 törvényes, 5 törvénytelen. — A halottak közt volt 94 férfi, 93 nő, egy éven aluli gyermek 76. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 17. — Születések arány­száma 1000 lakosra 40,3. — Halálozás 1000 lakosra: általában lakosságnál: 18,3, az öt 14.9. — Elhaltak kora: 20 évig 11, öszesen 0—20 évig 114, 30 évig 8, 40 évig 17, 60 évig 21, 80 évig 24, 80-on túl 2, ismeretlen korú 1. Nevezetesebb ha­lálokok : Tüdőgümő és sorvadás 24, bélhurut 39, rángások 10. Erőszakos haláleset 7, öngyilkosság 3, baleset 1. (Halálozás.) Kaszap Zsigmond orvostudor élete 37-ik évében Nagy-Kőrösön meghalt. (Híd forgalom.) A lefolyt szeptember hó­ban a lánczhídon: 608.200 személy kelt át és 63,666 kocsi, és pedig kétfogatú 24,428, egy fogatú 6771, társas kocsi 2623, teherkocsi 9786, egyébb 58,melyek után bevétetett 28,338 frt 21 kr. — A Margithidon átkelt 133,000 egyén és 30,351 kocsi, és pedig két­fogatu 8729, egy fogatú 8072, teherkocsi 13,521, egyébb 30, az ezek utáni bevétel a múlt hóról ki tesz 13,846 frt 25 krt. — A csavargőzös forgalmat használta fér­fi jegy­gyel: II. osztályú jegygyel 19,944, I. osztályúval 3441 egyén; közönséges jegygyel I. oszt. 54,219 személy, II. osztályúval 254,227 egyén. (Leesett az emelvényről). Else­hl Márton 23 éves kőmives segéd Budán az országúton levő Krausz-féle ház előtti emelvényen dolgozott, mi­dőn — tegnap este felé — valami szerszámért akart menni, de elvesztve az egyensúlyt, leesett. Szenvedett súlyosabb sérülései folytán rögtön a kórházba kel­lett szállítani. Bajának, úgymondják, maga oka, mi­vel kissé boros volt, s társai figyelmeztetése daczára fölment az emelvényre, sok arányszáma 30, az egy éven felüli éven felüli lakosságnál 0—1 éves 76, 5 évig 27. Közgazdaság. Üzleti hirek­. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, okt. 10. A búzaüzlet ma kedve­zőbb volt, a kínálat apadt, a vételkedv pedig javult s elkelt mintegy 12.000 mm. Szilárd irány mellett a legmagasb ára­kat könnyen el lehetett érni. B­o­z­s hiányzik, jól kerestetik s 10 krral javult. Más gabnában fölötte csekély üzlet volt, szilárd áron. A határidőüzletben búza őszre és tavaszra 10 krral emelkedett. Minden más faj változatlan, de az irány valamivel kedvezőbb. — Eladatott: Búza tiszai 300 mm. 78 k. 1­3.80 időre, 100 mm. 772 k. 13.47'­, időre, 100 mm. 773 k. 13.40 időre kevert, 900 mm. 772 k. 13.60 időre, 300 mm. 77 k. 13.50 időre, 600 mm. 77 k. 13.40 időre, 100 mm. 752 k. 13.35 időre, 100 mm. 74­ k.. 100 mm. 74 k. mind 13.5 időre, 100 mm. 73 k. 12.75 időre. Búza, pestmegyei 2200 mm. 755 k. 13.60 időre, 450 mm. 755 k. 13.40 időre. Búza, fehérmegyei 1800 mm. 765 k. 13.60 időre. Búza, bánsági 100 mm. 78* k. 13.20 időre kevert, 200 mm. 775 k. 13.47­/, időre, 100 mm. 755 k. 12.90 időre kevert, 100 mm. 74 k. 12.87'/1 időre. Búza, marosi 100 mm. 745 k. 13.05 időre. Búza, oláh 100 mm. 77 k. 400 mm. 76 k. mind 12.40 időre üszögös. Tengeri 500 mm. 6.65, 600 mm. 6.50 hibás, mind készpénz. B­o­r­s 300 mm. 9.5, 600 mm. 9.10 mind készpénz. A­z­a­n­s­z. A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, október 10. A párisi tőzsde hullámzásai jelenleg mérvadók a többi tőzsdékre. Ma onnan kedvezőbb hí­rek érkeztek, mire az üzérkedési és befektetési értékek javul­tak. A forgalom is élénkült. Helyi papírokban csönd volt. — Váltó és érezpénz szilárd. Az előtőzsdén magyar aranyjár. 94.70—94.85 határidőre, osztrák hitel 267.80 — 268.30—267.80 nem effektív. A déli tőzsde szilárdabban záródott. Következő kötések fordultak elő : Dissorsjegy 103.50, földtehermentesíté­­si kötv. 90.50, erdélyi vasút 107.25, Ganz-féle 370, pesti Lloyd és tőzsde épület részvény 84.50, magyar 8 fztos arany 9.34, 100 márka 57.80. Búza tavaszra 14.60 pénz 14.70 ára. » őszre 13.45 » 13.55 » Tengeri októberre 6.75 » 6.85 » » tavaszra 8.12­/, » 8.17*/, » Zab tavaszra 6.90 » 6.95 » » őszre 6.15 » 6.20 » A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, okt. 10. Búza őszre 13.70— 13.75, tavaszra 14.70—14.75; rozs magyar 9.30—10.10; zab őszre 6.70 — 6.75, tavaszra 7.20—7.25, új 6.10—6.35; tengeri tavaszra 7.15—7.25, május—júniusra 8.20—8.25 július—augusztusra 6.45 — 6.55, régi 7.15 — 7.25 ; R­e­p­c­z­e­­olaj 31.50—31.75, őszre 31.50—31.75 ; szesz 33.25 — 33.50. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, okt. 10. (Előbörze.) Hitelrészvény 265.—.Ma­gyar hitel 254.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.90. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.60. Államvasut 263.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.32—. Unió-Bank 94.10. Szilárd. BÉCS, okt. 10. (Megnyitás.) Hitelrészvény 265.10. Ma­gyar hitel 254.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.95. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.—. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.31*/,. Unió-Bank —.—. Élénk. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (okt. 10.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv .á .. Szölödézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 90 25 80.50 ftc. ezüstb.) 113.25 113.50 O. egys. áll.­ad. M. keleti v. el­­b. jegyekben 88.— 68,25 sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 72.75 73 25 ezüstö­n fán. M. keleti v. el- jul. kamat f.9 — fe 50 sebbs. kötv. O. egys. áll.-ad. II. kibocs. 84.50 85.— ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 69.— 69 50 1877-ről, 100 O. egys. dl.-ad. st­ar.-ban 5e/o 75 — 75 50 1800-k kisis. M. díjjegy köl- 500 ft 125.50 126.50 csőn 100 ft d. 103.25 103 75 O. egys. áll -ad. M. díjjegy köl- 1860 ki kisis. csőn 50 ft d. 102 50 103.— DM il 128.50 129.50 M. ar.-járad. 6"/« O. egys. áll -ad. adóm. 94.90 95.10 1864­ ki k.’sis. M. földt. kötv. 90.60 90.75 100 ft 157.— 158.— M. földteherm. O. egys. -i0.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 88.— 89.— 50 ft 156.50 157.70 St. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.25 89.50 kiszsl. zárad. 87.50 88.— Pest város kö cs. M. földteherm. 1871-ből 99.25 99.50 kötv., erdélyi ‘*6 75 57.25 O. aranyjáradék 80 50 81.— Úrbéri váltság 85.— — .— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2850.— 2800.— Pesti b­szt. int. 109 75 10 50 Pann. viszont- Unió v.sz.-bizt. bizt. intézet 840.— 850.— Intézet 140.— 142.— Részvények. 0.­­magy. b. 835.— 838.— H. ált. földhitel —.— — Anglo-osztr. b. 134.— 134.50 részv. társ. —.«» — Ált. m. munk­. M. jelzálogh. ——.— hitelintézet 155.— —.— O.hitelintézet 265.— 265.50 M. ált. hitelb. 253.50 25. 50 I. m. iparbank 128.— 130.— Ipar­bank 40.50 41.60 Pesti keresk. b. 604.— 608.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.58 Lipótv. b. 1001t 40.— 41.— Unió bank 91— 92.— Gőzmalmok. Concordia 570.— 580.— Moln. és süt. m. 840.— 345.— 1. budapesti 1510.—1550.— » » » » Erzsébet-mal. 284.— 288.— HL kibocs. 280.— 284.— Henger-malom 780.— 800.— Pannónia 1410.—1430.— Lujza-malom 278.— 282.— Viktoria. 505.— 510.— Köziek, vállalatok. Alf.-flum. vasp. 136.— 136.50 Győr - Sopron- Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 113.50 114.— Kev.-Zákányi 122.50 123.50 O. államvasp. 263.— 265 — Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —.— Éjsz.-keleti v. 128.— 129.— Tiszai vasút —.— •­­.— Erdélyi vasút 106.75 107.25 Vágvölgyi 217.— 118.— Hegyi vasút 90.— 92.— O. görh. társ. —.— — Pesti közúti v. 290.50 291.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.75 109.— Bpesti fővár. 888.­ — Pesti hazai r. 2775.—2790.— Pest külvárosi 50 - 51.— Különf. vállalatok. Alagút 99.50 100.— S.-Tarj. kőszén 102.— 103.— Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom. 95.— —.— öntöde 370.— 375.— Schlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 84.— —,— szeszgyár 272 — 275.— I. m. serfözöde 534.— 586 — I. m. gyapjúm. Serfőéshizlaló 163.— 165.— és bízom. 156.— 160.— Baskuti köb. 223.— 224 — Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 365.— 400.— liszt-gyár 245.— 250 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 570.— 580.— mészégető 30.— —.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 83.— 85.— gyár 66.— 67.— Franklin 115.— 120.— Záloglevelek. Műföldb.i.5'/20/o 101.25 101.75 Pet'i keresk. b. 101.— 101.25 » » » 5% 95.25 95.75 M. ált. földb. r. » » » ar.v. t.­s. 6°/» 79.— 80.— » ezüstben 5°/0 111.— 111.50 » » 5'/»°/o 83.— —.— jeszhb. 5°/i 88.50 89.50 Kisb. fldb.i.7»/, 97.25 97.50 03zt.­m. b. 5°/, 100.75 101.25 » » »6»/, 86.— — Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi vasp. 5% 79.25 79.75 vasút 5»/. 71.70 72.— O. ál­. » 5•/» ——— Dunagőzhajóz. Bpsti lánch.6«/» 98.— —.— társulat 5°/­ —.— —.— » malom 6’/« —.— —.— Dunagőzhajóz. Kőszén és tégla­társulat 6% —.— gyár t. 8% 87.— —.— Északk. vp. 5°/« 76.75 77.25 Pisti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5'/« 84.— 85.— ar.-ban 5% 91.75 92.25 Alföldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5°/# —.— —.— Kassa. Oderberg I. érd. vasp. 5% 73.50 74.— arany 5»/« 92.25 92.50 Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5°.« —.-------- f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 167.50 168.50 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.58 5.60 O. m. ezüst 100.­ 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.33 9.34 Ném. bir. bank­ 20 francos ar. 9.31 9.33 JegylőOb.m. 57.80 57.85 Török ar.­lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57 20 57.30 Svájczipénzpiac Amsterdam 100 ezok 100 frk. 46.20 46.80 holl. ftért 96 5/s 96.1/s Zürich 100 » 46.— 46.20 Páris 100 frk. 46.30 46.40 Londoni britstll7.10 117.30 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. ——. — Üzleti táviratok. PÁRIS, okt. 10. Boulevard kölcsön —.—. — 5%-os járadék 118.32. 3°/0-os járadék 83.22.— Magyar aranyjára­dék 83.'/,. Tartva. LONDON, okt. 10. Conzol 97.15. Ezüstjáradék 52.—. Magyar aranyjáradék 82.’/,,. PÁRIS, október 9. (Esti b.) Búza folyó bóra 32.25, novemberre 32.30, októbertől négy hónapra 32.75, a négy első bóra 33.—. Liszt nyolcz márkás folyó bóra 69.75, novemberre 69.50, novembertől négy hónapra 70.25, októ­bertől négy hónapra 70.75.— Olaj folyó hóra 78.75, no­vemberre 78.75, deczemberre 79.75, a négy első hóra 80.50. — Szesz folyó hóra 63.75, novemberre 63.25, november— deczemberre 63.25, a négy első hóra 63.75. Liszt tartva, olaj, szesz szilárd. HAMBURG, okt­­. Búza okt. —nov. 218.—, tavaszra 229.— szilárd. Bors okt.—nov. 150.—, tavaszra 152.— szi­lárd. Repczeolaj okt.—nov. 55.—, májusra 56.50 szilárd. Szesz szilárd, okt. 42.8/., nov.—decz. 42.­­*. decz.— jan. 42.*/,, tavaszra 43 —. Nedves idő. BOHRSCHACH, okt. 9. A hangulat szilárd, de forga­lom nélkül; magyar búza I. min. Bohrschachba szállítva 33'/,—34'/,. Felelős szerkesztő: Vevády Lajos. Adva Tartva Adva Tartva B­écsi tőzsde. m­l MrHMf1l­ _ T................... . T---------------- n --------------­Galícziai földhitelint. i i • » » « » ‘ . Pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst......................... 9*.— 9g _ Bécsi giro­­s pénztáregylet .......................................... 229.— 230 — Károly Lajos „ 300 frt......................................... 102.75 103 25 Október 9. Magyar jelz. bank ............................................................­— , „ ^H. kib............................■ • ■ • 101.­ 101.50 E. Közlekedési vállalatok részvényei. ” " tv­. " .......................................... 100— too­.ro __________________ , „. - -______­______________________________________ , „ , . Kassa-oderbergi 200 frt.....................................................81.10 81 80 ----------------------------------------------------------------------Alföld-fiumei palya 200 frt ........................................... 136.— 136 50 Lemborg csern.-jassyi pálya 300 frt ezüst. . . . ____ Adva Tartva Albreckpálya 200 frt................................................................. —„ „ , „ I­ kib. 1865 .... 84 40 84,60 ...................................................................................................... 122.75 123 25 II. „ 1867 .... 86 25 86 7f» ' ■ —■■■■ ' ■ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. • • • 589 — 1­599 _ n ” III. „ 1868 ... qq'_ 80*60 a.iniamftd.sságrooat. SSSSIM.«".V ::::: i : : »:«!»:» o»L A.­...\ ;v\ • . . . g..| : : : : : ’S - ! I ezüstben jan.-jul. 5«/. . . . 69.80 69 45 f J”*flPnnfrt...................................................176'— 176'50 Rudol'P- 300 frt............................................................ 86._ 86.30' * _ april—oct. 5% ... 69 30 69.45 Bajns-Karoly palya 200 frt........................................... 240.50 240.75 » 1869-72 ................................................................. 85.8o S6.10 Sorfal UHU 250fto. 4% „ „ . . . . . 121- 12150 „átyaVoó « ‘ ! ! ’ ! ! ! ! “•£ El«ez erdi^yi pálya^M frt ezüst" ! ! ! ! ! ! “•» : SS5SÄ5SS: !£: : : : : : : iSS atSÄS:“ :::::: íi?:S ......................................... TM ISTo : : : : : : : : : ffi­g iK:2 ^. . . . . : Ss !S:= : : : : : : : : : : 1S:_ iS« araSAsimoV : : : : : i!L­­iS* M : : : »:5 *2:S Dé„: : : : : ' -•=­­:· Osztr. kincstári jegyek 5»/..................................................101.­ 10150 A tataivá 200 frt n^V ’ i . . 10S'50 107— vasút januar-j h. 3 „ 500 fr............................... 119.75 120­­ Arauy rente 4°/................................................................... 30 65 30 80 ! ! ! ! ! ! . • • • *£■« J Ví. . ! ! i ! ! « B. Foldtcliermeiltes. 100 frt p. p. Becsi-Tramway 200 frt......................................................_ Int sn Tiszavidéki 5»/„ 100 frt............................................................. qe'_ Magy. gácsországi első pálya 200 frt .........................V?Magy.-gácsországi 200 frt e. 5»/......................................... ?»',n „ ni! Csehországi ...................................................................... 102 75 103 75 ■ északkeleti első ' 200 frt ezüst . . . .­­ 1­25 111.50 J­agy..északkeleti 300 frt 5»/. ....... 7*'^ 7®'“ Buko­nai ...................................................................... 92- 93­­ . nyugat. székesfehérvar-gracz 200 frt . . . ^ «- 128.75 200 frt arany ez. 5»/„ . . . . 1';TM 77.2“ Dácsországi 5»/„ ....................................................... 94 — 94 50 _ _ , , , ,,,,,, , Magyar nyugati 200 frt 5% .................................... 7R _ Kraléi és tengermellék 6«/. 97— —- F. Ipar- és keresk. vállalatok részv. . . 200 m .......................................... 7­,s5 Karinthiai 5% . ............................... 96 50 97 50 Azienda Assicuratrice 1000 80% ............................... r ír­í...J,n,r­rí,b Morvaország! ...................................................................... 102 50 —— Pesti epito-társ. 200 frt 40% bef......................................Ingrunsor&jegy CH. Alsó-ausztriai 6%............................................................. 104.75 105 25 „Donau“ bizt. társ. 200 frt.................................................­ Hitelintézet 100 frt....................................................................... 1 . 167 75 ik­os Felső-ausztriai 5%............................................................101 75­­02.25 N.­czenki czukorgyár 800 frt......................................................*__ ____ Cla­y 40 frt p. p................................................................ 37 75 sa S5 Salzburgi 5%...................................................................... —■— Salgó­tarjáni vasfinom. 100 frt........................................... • • Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4%.............................. toá an iS­m Sziléziai 5%............................................................. 96.50 „ „ köszénb. 100 frt............................... Innsbrucki városi 20 frt . . .................................... 94 75 mb Stájerországi 5% ............................................................. 99 75 *00 50 Securitas visz.­b. 300 frt ......... * __* • Keglevich 10 frt............................................................ 16 50 f­r & Tirol 1 5%................................................. • • 99 — —Vagyonkölcs. Pest 80 frt............................... ... . ■ —Krakkói sorsjegy k­ölcson 20 frt.................................... Horvátországi 5% .......................................... 89 90. • • Buda város kölcsöne 40 frt .......................................... 88 25 Is­tó Erdélyi _ 5% . . ................................................. 86 50 87.— G. Záloglevelek. Fn­ey 40 frt P. P............................................................... jjj/" Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal......................... 87 25 87 75 Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst . . . ug gg lfz__ S^lm*40'fil'n.^nf V* ^ | ! . 17-®® 18-— Magyar 5°/o,.-! \. ................................»9.70 90 60 » 33 1éves, visszafizetés 5%..................................... 100.25 10000 Salzburgi dijsorsjeg)- 20 frt £®'®® ■ ]867-dlkl sorsolási záradékká!............................... 87.75 88 25 dz logb 5 / 100- 100.30 St. Gonois 40 frt . ............................................................... JJ)» JJ# A. A KO/ . —— •— (Otamislau városi 20 frt...................................................... ok­ok­o k C. MáS közkölcsönök. Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% i i .* . ! «»•“ 100 85 Triest város IOClp p. 4%«/„..........................................„fc” íjo-Magyar földhitel intézeti 5Va°/o..................................... • m?' ma’ m m * •” no­ta 11 °’ 6' 4'° ’ * * * ’ * * * 61.— 63.— Duna-szabályozási 5% 100 frtot . . . T I 7 • 109 — 109 50 Magyar földhitelintézeti 5°/0-ás........................................................................................................................................................................................ 31.— 81.80 Magyar aranyrente adómentes 6°/0 ...*•• 94 65 94 80 Magyar 5°/o arany 39 év.....................................................16, Wmndischgratz 20 frt...................................................... • — 39.50 Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst ... 113 75 114 25 Magyar jelzálogbank 5*/1%................................................. *‘ ' VálfÁk­ (%. l­Aval Magyar vasút cumulativ . ..................................... 118.— 113 50 Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6°/0 32 év . . _­­0.— YttifeDik iidict/* 0|0 | Gömöri záloglevél 5°/o 150 frt.....................................* „ n » » l°l° év . . »6.^ 86.50 Amsterdamra 100 M . . . | | 7 8 96.70 96.80 Keleti vasút elsobbs. 5°/o .**•••••• 72 60 72 90 „ „ „ „ 7% 30 év . • *__ * Augsburgra 100 bir. mark 4. 57.15 57.80 Magyar állami kötv. (keleti vasút) ...... 84.50 85.— Galicziai rustical hft. 6°/p................................................. “ Berlin 100 bit. mark................................................ 4 57.15 87.30 n n * 1811 •••.•***« 75 25 75.50 „ földhitel. Krakó 6°/C IS év..........................................’ * Frankfurti 100 ki­. márk .................................... 4 57.15 57.30 Urb. vált. kötv. 5°/0 .............................................................86.— —a részv. jelzálogbank 6%..................................... —Hamburgra 100 ki­. márk..............................* 4 5715 50.30 Magyar nyeremény 100 frt ........................................... 103 — 108 25 Bécsi közp. földhitelb. 50/1­6 év...........................................—• —Más német piaczok......................................................4 57.15 57-30 v n , 50 frt • • * * * * ' * 102 50 103 — „ „ „ 6% 20 év ...... . • • Brüsseli 100 frank............................. 2*18 —.— —.— Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 5 /« .... N.-szebeni földhitelint. 20°/o befiz. 51/*...............................Londonra 10 font sterling.............................................................................2 117 05 117.30 „ 1874-ki 10 L. 6°/o ......... Első oszt­­akp. 51/­ 30 év..................................... 95.50 95.50 Milánó 100 lira............................................................4________—______ i­ kölcsön 1871. 30 mii................................• • —' » » „ 51­, 32 év........................................... . JjJ4-4J J04-00 Marseille 100 frank......................................................2 « mS­lki 54 mn. 5»/o . . ‘ ' • • 90 — 90 50 104.40 101.60 paris 100 frank......................................................2 30 46.35 ti Szolodézsma-valtsag 100 ftoa ^ . * . . . _ _ _ __ jj# Elsőbbségi kötvények. Pétervár 100 rubel..........................................* 6_____— Pest városi 6% ..............................1 * 4 * * * . . . . _ Zürich 100 frank......................................................3 Bécsvárosi sorsoló k. •*....••@• 112 60 112 90 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/o • . * 1 / . _ Svájczi piaczok 100 frank..............................­ 3 * Török vasúti 400 franc .«.•••».. z 20 40 20 60 Albrechtp. 300 frt 5°/0.......................... • * 4 • . rj* 'fr­t kölcsön 1865 5% *.*•••*• • _ _________Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. ...... 78 78.75 Vanulári árfalvimn „ 1869 5% ! * ........................................... Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5°/„ ...... • • V UilliHii­­lliOiguinn« „ költ 1873 6°/0............................... ♦ . * . ’ 100 és 200 frt 6% • ... _ “* Hr arany . .MI'!. k 57 R rö n kincsi jegyek 1876—1878 9% •••!?• n n 200 frt 5% arany . . . . 105 50 106.— Szegélyes arany. .!*.­.*............................... 5.69 5*.60 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.......................................... . Qk'7k qo’o^ Osztrák-magyar 8 fr. arany *....»••• —.— _*__ d. Bankok részvényei. » . ^ j .* i 95 50 «e- 10 :::::::::::: :1:11 Ail A ÄSrrr:. ! ? 131:1° lsi.1? : : B : ;* • . %% TM oA^.: : ::::::::::: r : : : : : 1«C Ferdinand északi pálya 200 « J J. . . . • « • TM ®» W.« J^6t ente azesvény ipo­frtér. i . t 4 • &- =­Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt •«»... 264.30 264 60 w n n n­­ i 99 50 100 50 £10‘^z pa w ír-rubel.......................................... 1.24 1.24 Magyar ált. hitelárt 200 frt ... . . ... 253 50 254­­ 100 frt " 81 6 /• 4 5 # _ _ _ _ Egyleti taller..........................................­ . . i . Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt .... 800.­ 805— Mor^­­«79 köles * ' *­­ * * ! ! * 105*30 105'80 Török arany líra . . . . .... X . . . 10.53 10.65, Magyar ált municipals 200 frt 40«/0 ..... 150.­ ■ » 1872. köles. . ••••?*»• JS'Sj Német bír. bankjegy 100 márk .. . . . . . 57.75 67.85 Osztr nemz bank _ ««7 n „p „ ’* * * ‘ * * * * ' ne I . «r Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért $ Unicbank 200 frt 70%*................................................ i 91‘30 92 50 Ferencz József palya 1867. 200 frt # i . 103 75 104.25 Bécsre és a bankfiókokra 4‘/.»/o, telepitvényekre 5% Galicziai jelz. bank , . . . * . f I a , • • ............................................................®«;»® lombard-kölcönökért 6»­. | Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület.

Next