Pesti Napló, 1882. február (33. évfolyam, 32-59. szám)
1882-02-14 / 45. szám
Konkrét szempontból ítélve meg közoktatásunkat, úgy találjuk, hogy Magyarországon azon kérdés, felekezeti legyen-e a középiskolai oktatás, vagy sem, nem bír jogosultsággal. Sem kultúrai, sem politikai tekintetben nincs okunk a vallásos nevelést kiküszöbölni, nincs módunk a felekezeti iskolákat és tanerőket másokkal pótolni. Sőt meg akarjuk tartani a magyar államnak az egyházak támogatását. Amit tehát az egyház, felekezetek méltán kívánhatnak, hogy engedjük meg nekik a fiatalság vallásos és erkölcsi nevelését a saját hitelveik szerint, azt mi nekik készséggel megadhatjuk. Ellenben a legteljesebb garanciákat kell követelnünk a felekezetektől, éspedig valamennyitől egyformán az iránt, hogy a magyar államnak hatályos befolyása biztosíttassák minden iskolában, a közoktatásnak kultúrái és politikai tekintetben kifogástalan vezetésére nézve. E két elv szem előtt tartásával kielégítő eredményre juthat az országgyűlés közoktatási bizottsága. E bizottság előtt feküsznek a felekezetek észrevételei a törvényjavaslat felett. Nagyérdemű és nagy tekintélyű férfiak részint személyesen, részint írásban formulázták a katholikusok, protestánsok és óhitűek különböző óhajait. Jeles tanárok, mint szakértők adnak a bizottságban felvilágosításokat. Minden tényező szívesen közreműködik tehát, hogy a munkálat sikerüljön. Erős ellentétek a bizottságban nem mutatkoznak. Mindazonáltal Haynald bibornok érsek a katholikus püspöki kar nevében a tanulmányi alapból fentartott iskolákra vonatkozólag azon igénynyel lépett fel, hogy ezek a katholikus egyház tulajdonának elismertessenek s egy a kormánynyal együttműködő katholikus tanügyi bizottság vezetése alá adassanak. Van-e ezen követelésben igazság és méltányosság? Tartalmaz-e az állam veszélyes momentumot ? Tekintve, hogy e gimnáziumok tényleg katholikus tanintézetek, s hogy más hitfelekezetek iskolái is felekezetieknek elismertetnek, a püspökök kérelmét, hogy ez a törvényben elismertessék, méltányosnak kell tartanunk. Államveszélyes elvet pedig ebben annál kevésbbé látunk, mert csakis a katholikusok egyeznek bele, hogy középiskoláik a közoktatási miniszter vezetése alatt maradjanak, maguknak csupán egy tanácsot kívánván melléje adatni azért, mert a parlamenti többség változandó s a miniszter lehet nem katholikus. A protestánsok, erős jogalapon állva, többet követelnek; ők a linczi békekötésre hivatkozva mint szerződő fél lépnek fel az állammal szemben, s teljes autonómiát, vagyis az állami felügyeletnek — ők csak fő felügyeletet ismernek el — iskoláikból kizárását kívánják, úgy a tanerők képesítése, alkalmazása, a tanrendszer és a tankönyvekre nézve. Több engedményt követelnek tehát maguknak , mint a szerzetesrendek, melyek egynémely speciális viszonyaikból folyó könnyítést és kivételt kérnek. Hasonló alapon, mint a protestánsok, állanak az erdélyi katholikus státus és a görögkeletiek. Mi ezzel szemben csak azt kérdjük, hogy ha a magyar protestánsok nem eresztik be az államot iskoláikba, mi jogon követelhessük ezt a görögkeletiektől ? Ha nem is akarunk a közoktatás terén uniformitást, a törvényben egyenjogúságot kell követelnünk. Hol van Magyarországon az államnak érdeke az ifjúság nevelése körül veszélyeztetve? Nemde ott, hogy felekezeti intézetek, gimnáziumok és papnöveldék és tanitóképezdék állíttatnak, melyekben az ifjúság a magyar államiság és nemzet ellenségévé neveltetik, s történelem, földrajz s irodalom kárunkra meghamisittatnak, a magyar nyelv oktatása szándékosan elhanyagoltatik s nemzetiségi túlzók ferde és fanatikus irányban nevelik a magyar állam polgárait. Ily intézetekből aztán évenkin kikerül néhány száz apostol, kik szétoszolván az ország minden vidékén, konkolyt hintenek a nép közé. Ez ellen tenni kell. Ez a középiskolai törvényjavaslat egyik fő feladata, legalább ép oly fontos, mint a vallástanítás, vagy egy jó és egységes tanterv felállítása. E tekintetben a törvényhozást semminő felekezeti tekintet vissza nem tarthatja attól, hogy minden szükséges biztosítékot az államnak megszerezzen. E biztosítékok pedig csakis a tankönyvek felülvizsgálata, a tanári kvalifikáció meghatározásában, a tantervben és az intézetre és a tanulók vizsgáira való felügyeleti jogban találhatók, nemkülönben a felhatalmazásban, államellenesen működő tanintézeteket, legyenek azok felekezetiek, vagy sem, bezárathatni. Sajnos, efféle intézetek felekezeti különbség nélkül vannak hazánkban. A nyitrai püspökség területén, valamint a görög katholikusok közt szintúgy, mint a protestáns szászok s a disunitus szerbek és oláhok közt a veszély fenforog, a veszély megvan, hogy felekezeti gimnáziumokban magyar államellenes tanok hirdettetnek. Újvidék és Balázsfalva nem az egyetlen példák, a lutheránusok nagyréczei és turóczszentmártoni gimnáziumaik históriája ismeretes: ki merné állítani, hogy a felekezetek jogainak sérthetetlensége nevében ruthének, tótok, szászok, szerbek, oláhok közt ezt tűrni kell, hogy a középiskolai törvényjavaslat nem arra való, hogy az államot felhatalmazza törvényesen interveniálni, hogy olyan viszszaélések, minek Pancsován is előfordultak, de, mert az intézet állami volt, kiirtattak, — jövőre lehetetlenné tétessenek ? Sem a katholikus főpapok és szerzetesrendek eziránt garancziát nem nyújthatnak — vagy nem merült e fel elég panasz a püspökök által külföldről importált apáczák és jezsuiták idegenszerű, sőt magyarellenes nevelése miatt nemcsak Szebenben, de sokfelé ; sem a protestánsok, kik között pánszláv és pángermán van bőven; sem a keleti egyházak, melyek már szerkezetüknél fogva nemzetiségiek: egyik autonómia sem állhat jót arról, hogy a nemzetellenes izgatás nem búvik el az oltár mögött s a kathedrában. A vallásszabadságot tehát ne bántsuk, a felekezeti iskolát is meghagyhatjuk, a privilégiumot is tisztelhetjük s engedhetünk autonómiát is, de az állami érdekek védelméről általános, mindenkire nézve kötelező törvényben kell gondoskodnunk. A bizottságnak, mint a törvény előkészítőjének s az országgyűlésnek lesz feladata, hogy a felekezetek önzése és széthúzó törekvéseikkel szemben, megadván mindeniknek a mi méltányos, az állam fenhatóságát és befolyását a középiskolákra megszerezze és biztosítsa. Különfélék. Napirend február 14. Naptár: Kedd, február 14. B. kath.: Bálint áld. vértanú. Protestáns : Bálint. Görög-orosz: (febr. 2.) Kisztus bemutatása. Izraelita: (sebat 25.) — Nap kel 7 óra 10 perez, nyugszik 5 óra 19 perez. — Hold kel 4 óra 9 perez reggel, nyugszik 1 óra 1 perez délelőtt. Az orsz. nőiparegylet rendkívüli közgyűlése d. u. 4 órakor. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának ülése. Az orsz. m. iparegyesület kézműipari szakosztályának ülése d. u. 5 órakor. Az első budapesti szegény gyermekkert egylet thé dansant-ja a várszínházban. A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. Mai számunkhoz egy egész év melléklet van csatolva, a következő tartalommal : Országgyűlés : A képviselőház ülése febr. 13-án. — A középtanodai javaslat. — A képviselőház jogügyi-, pénzügyi- és véderő bizottságaiból. — Közgazdaság: A szeszadó-reform országos enquete tanácskozása. — A tisza-körös-marosvölgyi érdekeltség értekezlete. — Vegyes hírek. — Pénzintézetek üzleteredményei. — Üzleti hírek. A budapesti gabona- és értéktőzsdékről. — A budapest kőbányai sertéskeresk. csarnok távirata. — A fapiaczról. — A vidéki piaczokról. — Szesz. — Párisi juhvásár. — Tojás és vaj. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Földmivel lés. Mikor kezdjük a vetést ? — A vetés sűrűsége. — A talaj befolyása a dohányra. — A kötött talajok megmunkálása. — Apróbb közlemények. — Meghaltak Budapesten febr. 12. — Nyilttér. — A budapesti gabonatőzsde hiv. árjegyzése. A Szent István szoboralapra megindított gyűjtésünk újabb fényes előrehaladását jelezhetjük ma is. A szerkesztőségünkben begyűlt és az első hazai takarékpénztárban gyümölcsözőleg elhelyezett összeg immár meghaladja a hatezer forintot. Oly eredmény ez, mely a magyar közönség lelkes áldozatkészségéről valóban fényes tanúságot tesz s eléggé bizonyítja, minő lelkes visszhangot keltett a hazafiak körében az általunk megpendített kegyeletes eszme. Nemcsak az adományok, hanem a hozzájuk csatolt, meleg és hazafias hangú kisérő levelek is tanusítják ezt. Valóban sajnáljuk, hogy a sok lelkes és szépen írott levelet, melyet napról-napra veszünk, közre nem bocsáthatjuk. De annál melegebben fejezzük ki ezúttal is íróiknak köszönetünket és hazafias üdvözletünket. Ma különösen sok ily levelet vettünk. Elsősorban a mármarosi keresk. és iparkamra kitűnő igazgatósága nevében Jakab Péter és Szabó Sándor uraktól, kik 50 frtot küldtek be hozzánk, mely összeget a nevezett intézet derék részvényesei február 8-án tartott közgyűlésükben szavaztak meg. Hasonló lelkes levélben Szilágyi Gáspár jószágigazgató úrtól Győrből 30 frtot vettünk, ki ez összeget az ugyanott február 10-én tartott uradalmi gazdatiszti tanácskozáson gyűjtötte. Tapody Tamás Szilágy- Somlyóról az ottani gimnázium érdemes igazgatója az intézet tanári kara, ifjúsága, valamint a római kath. elemi tanoda növendékei részéről 19 frt 53 krt küldött be hozzánk szintén hazafius sorok s egy gyüjtőiv kíséretében, melynek élén következő sikerült vers áll : Báthoriak düledék sas fészkét portam látván, Bú lepi meg szivedet régi dicső honodért. Nincs mért! mely sz. jobb ezer évig védte hazádat, Fényt áraszthat még erre egy uj ezerig. Föl hát! oly oszlop hirdesse nevét a dicsőnek Melyhez e hon minden gyermeke egy követ ad. Miskolczról Orczy Gyula úrtól szintén vettünk 15 frtot, egy nagyérdekü levélben, melyre még visszatérünk. Az összegből 5 frt a saját, 10 frt özv. Bük Zsigmondné urhölgy hazafias adománya. Két további nagyobb gyűjtés eredményét is ma vettük. Boróczy László köztiszteletben álló uradalmi igazgató ur Nyitrán az ottani derék püspöki uradalmi tisztség körében 65 frtot gyűjtött. A lelkes bécsi akad. magyar olvasó és társaskör is megküldé kegyelete adóját s hazafias tagjai közt eddig 21 frtot gyűjtött, melyet Nozdroviczky Ferencz főjegyző és Stern pénztárnok urak ma juttattak hozzánk. Fogadják a buzgó, hazafias szellemű gyűjtők és adományozók ismételve legőszintébb köszönetünket. A gyűjtés eredménye következő: Boróczy László urad. igazgató gyűjtése (Nyitra) 65 frt — kr. A máramaros-szigeti kereskedelmi és hitelintézet 50 frt — kr. Szilágyi Gáspár jószágigazgató gyűjtése (Győr) 30 frt — kr. Akad. magyar olvasó és társaskör gyűjtése (Bécs) 21 frt —kr. Boróczy László urad. igazg. ur gyűjtéséhez Nyitrán járultak : Boróczy László 10 frt, Moró István, Dohneka Péter, Gyurikovics József, Jankovich József egyenkint 5 frt, Mózes János 3 frt, Szarka Mihály 2 frt, Truszka Alajos 1 frt 50 kr, Paulik Andor 5 frt, Sipchich István 5 frt, Lauthoann M. 2 frt, ifj.Boróczy László 3 frt,Butinyi Endre 1 frt,Kecskeméthy Kálmán 1 frt, Nagy Ambrus 5 frt, Drexler János 1 frt 50 kr. Bencz László 5 frt, összesen 65 frt. Szilágyi Gáspár urad. igazgató úr gyűjtéséhez Győrött járultak: dr. Síkor József 1 forint, Kollár József 2 forint, Sági Gábor 2 frt, Komán József 2 frt, Schönauer Antal 5 frt, Csodányi Antal 2 frt, Eibel Lajos 2 frt, Guttmann Frigyes 2 frt, Vágner László 1 frt, Hoffmann Vincze 2 frt, Saághy Gyula 1 frt, Offner József 1 frt, Szilágyi Gáspár 7 frt. Összesen 30 frt. Tapody Tamás igazgató úr gyűjtéséhez Szilágy-Somlyón járultak: Minorita társház 2 frt, Hassák N., Baránthy M., Szepesy P., Hermann Irén, Kárpáti Gratian egyenkint 1 frt, Tapolcsányi Gottfried 50 kr, Tizedes T. Antal 50 kr, I. osztályú gimnáziumi tanulók 2 frt 65 kr, a H. oszt. 3 frt 22 kr, a IV. oszt. 2 frt 41 kr, a IV. oszt. 90 kr, a főelemi róm. k. tanodából 1 frt 35 kr. Összesen 19 frt 53 kr.- s özvegy Vörösmarty Mihályné. Esti lapunkban jelentettük a gyászhirt, hogy a nemzet koszorús nagy költőjének özvegye,Vörösmarty Mihályné elhunyt . 1855. nov. 19-én lett özvegy; férjét akkor vesztette el a haza. Nemes, fenkölt gondolkodású hölgy volt, ki férje egész költészetére mély benyomást gyakorolt. Ő ismertette meg vele a szerelem boldogságát, mert, mint Gyulai Pál említi, 1833-tól 1841-ig Vörösmarty szivében és költészetében a szerelem nem nőtt valódi szenvedélylyé. Ez csak az 1841. év utáni alkotásokban észlelhető. Ez évben látta először Csajághy Laurát, ki testvére, Bajzáné látogatására jött Pestre. Vörösmarty akkor Bajzáékkal egy házban lakott és náluk étkezett. A család tagjának tekintették, ki rendesen dolgozó kabátjában jött le hozzájuk étkezni. Egy ízben,nem is sejtve, hogy Bajzáéknak vendégük van, szintén kissé kopott kabátban lépett be hozzájuk. A szobában egy idegen hölgyet látott, gyorsan megfordult, hazament és fekete atillát öltött. A leány maga restelte legjobban, hogy a nagy költőnek alkalmatlanságot okozott s ez annyira feszélyezte, hogy első találkozásukkor folyton elfogult maradt. De Vörösmartyt az első pillanattól kezdve elbájolta. Elénk, elmés, szép leány volt, kaczérság és modorosság nélkül, ki csakhamar erős érzést keltett a költőben. Ez sokat és szívesen időzött körében s ez időbeli versei ébredő szerelmének tanúi. De Vörösmarty, kit egy régibb kudarcra a szerelemben nagyon tartózkodóvá tett, csak 1842-ben merte szerelmét bevallani, akkor sem a leánynak, hanem közös barátjuknak,Bajzának. Ettől tudta meg Laura is a titkot. Nem adott egyenes választ s a kétség és reménye napjaiban irta hozzá Vörösmarty egyik legszebb versét, a »Merengőköz« czimmel. A vers kézirata megvan ma is. Esküvőjük 1843. május 9-én volt Pesten. Boldogan éltek tizenkét esztendőt 1855-ig, midőn a nő özvegyen maradt három gyermekével. A költő utolsó éveit szegénységben töltő, hírnevénél egyebet nem is hagyott örökül árváinak, kikről azonban csakhamar Deák Ferencz, az elhunyt költő igaz barátja, árváinak gondviselője, gondoskodott, nemzeti aláírást nyitva, mely százezer frtot eredményezett Azóta az özvegy gyermekeinek élt, az özvegyi fátyolt magával viszi sírjába. Egyik leányát már régebben eltemette, de annál több örömet ért másik két gyermekével. Fia, Béla, jelenleg kir. táblai biró, leánya, Ilona, Széll Kálmán volt pénzügyminiszter neje. Fájdalmukat a jó anya elvesztése felett enyhítse a közrészvét, melyet a kitűnő asszony halálának hire a magyar társadalom minden rétegében keltett. — A magyar tud. akadémia III. oszt. ma Sztoczek József elnöklete alatt ülést tartott. Ez ülésen értekeztek: König Gyula a »Ludolf-féle számról,« azután Hunyady Jenő 1. tag »A geometria lineáris rokonságai« czimű értekezését mutatja be. Konkoly Miklós 1. tag előterjeszti értekezését, melyben az 1864. óta eszközölt megfigyeléseit az üstökös-spektumoknak ismerteti; még Klein Gyula műegyetemi tanár tartott előadást ily czim alatt »Vampirella és a sratista ország.« Végül dr. Szabó József bemutatta Téglás Gábornak »egy uj csontbarlang a bedellői határban« czimü értekezését. Bedellő Toroczkó vidékén van s egy alig látható nyílás vezet be barlangjába. A barlang anyagára nézve cseppkőbarlang s alatta csont van. Emberi csontoknak nyoma sincs a barlangban, hanem csakis barlangi medvének a csontjai. A Kisfaludy-társaság szerdán, f. hó 15-dikén d. u. 5 órakor tartja tisztújító kezülését, melyen f. évi költségvetése és munkaterve is tárgyalás alá kerül. Minthogy az alapszabályok minden választáshoz húsz rendes tag jelenlétét kívánják, a titkár a társaság tagjait kéri, hogy ez ülésén minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. — Gróf Zichy Nándortól politikai röpirat jelent meg, melyből közelebbi alkalommal mutatványt közlünk. A röpirat czime: »Észlelések, 1882. Január.« Az iró művében szemlét tart összes állapotainkon s különösen a magyar földbirtokos osztályt s a főrendeket illetőleg tesz számos talpraesett megjegyzést. A röpirat névtelenül adatott ki. A fennállott semmitőszék majd tizenkét évi működési kimutatása igen érdekes és tanulságos adatokat foglal magában. A hozzánk beküldött kimutatás egyszerű számcsoportjai élénk világot vetnek törvénykezési viszonyainkra, melyeknek legfőbb szabályozója a lefolyt hosszú idő alatt a semmitőszék volt. Ezen idő alatt 277.334 beadvány érkezett e legfőbb bírósághoz, melyek között polgári bírósági határozat ellen 217.031, sajtóügyben 287, kisajátítási ügyben 25 semmiségi panasz volt. Illetőségi összeütközés fölött a semmitőszék 12 év alatt 872 esetben határozott. A semmiségi panaszok mennyisége évről-évre szaporodott s csak az utolsó években állott be csekély apadás. Az 1869-diki évnek csupán második fele lévén számításba vehető, a tulajdonképeni ügyforgalom csak 1870-ben kezdődik. Ezen évben 14,157 beadvány érkezett; e szám 1873-ban már 26,740-re, 1876-ban 24,400-ra, 1877-ben 28,104-re emelkedett; 1879-ben 27,840, 1880-ban 26,800, 1881-ben 24,116 volt a beadványok összes száma. — Polgári bírói határozat ellen, mint említettük, 217,031 esetben fordult elő semmiségi panasz. Ezek közül visszautasíttatott 17,779, elvettetett 110,679, ami azt mutatja, hogy a semmitőszék fennállásának ideje alatt aránylag oly óriási mennyiségben hozta a semmitő határozatokat, hogy ezekkel szemben a visszautasított és elvetett semmiségi panaszok nagy száma teljesen háttérbe vonul. Sajátságos, hogy a semmiségi panaszok számának szaporodásával a bírságolási összegek fokozatosan apadnak, úgy, hogy míg 1870-ben 14145 frt birság szabatott alaptalan semmiségi panaszok miatt, mely összeg 1871- ben 17.450 írtra emelkedett, 1872-ben a kirótt birság 8760 írtra száll le s csekély eltérések mellett 1878-ban 7505, 1879-ben 6030, 1880-ban 4205, 1881-ben 3315 írtra apad s összesen 117.660 frtot tesz ki. Ebből kétségtelennek látszik, hogy a mily mérvben igazolják a folyton szaporodó semmitő határozatok polgári törvénykezésünk ingatagságát, és oly mérvben mutatja a szaporodó semmiségi panaszok mellett a bírságok keveskedése azon óvatosságot, melyet épen az említett ingatagság mellett a semmitőszék a bírság kiszabásában követni kénytelen volt. A semmitőszék hátraléka az év végén csak 2648 beadvány volt, a mi azon óriási munkásság mellett tanúskodik, melyet e bíróság kifejtett. »A protestantizmus és pánszlávizmus« czimü röpiratban a pozsonyi ág. ev. theologia azzal vádoltatott, hogy hallgatóságának túlnyomó része pánszláv, s hogy ezen pánszláv hallgatók hazaellenes titkos társaságnak tagjai. — Ezen vádnak helyes értékére való leszállítása czéljából a theol. hallgatók nyilatkozatot állítottak ki, melyben a magok részéről fájdalmasan emlékeznek meg arról, hogy ezen egyház kebeléből is kerültek ki egyes egyének, kik a haza egységének ellenségeivé levének, — továbbá elítélik a pánszlávizmust és minden üzelmet, mely e hon élete és épsége ellen irányul s magokat a magyar haza igaz fiainak vallják. — Ezen nyilatkozatot a theologia magyar érzelmű hallgatói aláírták s megőrzés végett a theol. dékáni hivatalban letették. Ugyancsak e nyilatkozattal kapcsolatban gyűjtést rendeztek I. (szent) Istvánnak , mint a magyar alkotmányos állam megalkotójának emlékére emelendő szoborra. A fennterintett nyilatkozatot a theologia 58 hallgatója közül aláírták 38-an, a következők: Pukánszky Béla, Böhm János, Engisch Frigyes, Reich Sándor, Biszkup Béla, Ulgein Antal, Pálovics Miklós, Szoth Béla, Bohus Károly, Binder Jenő, Elefánt József, Fábry Pál, Klaur Fülöp, Krutschnitt Antal, Jeszenszky Ignácz, Sírba János, Dobronyovszky Gyula, Lányi Gusztáv, Stromp László, Wengh Gyula, Lukács Pál, Steuer Lajos, Plavetz Gyula, Marczy István, Schroth Péter, Riszdorfer János, Vitális Gyula, Prunyi Vilmos, Kürtössy Gyula, Galle Istv., Král János, Menyhárd Frigyes, Faix Mihály, Kiár Béla, Holéczy János, Wladár Zoltán, Simkó Gyula, Mikler Sándor, egy betegsége miatt nem írhatta alá. Alá nem írták 19-en, mégpedig : Bartó Mihály, Csepcsányi Károly, Czimrák János, Kmety Mátyás, Koricsánszky Pál, Quotidián György, Szekerka Pál, Valtiny Pál, Zatkalik Károly, Algöver István, Krácsala János, Mandelik Sándor, Szemián Lajos, Bázsik P., Bodiczky Czirill, Klobusiczky Gusztáv, Laczkó János, Philadelphi Mór és Szlancsik Pál. A Hírlapírók Egyesülete i. é. február hó 26-án (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését az írók és művészek társaságának helyiségeiben. A közgyűlés tárgyai. 1. Az igazgató bizottság jelentése. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. A választások megejtése. — A közgyűlés határozatképes, ha a helybeli egyleti tagok egy harmada jelen van, ellenkező esetben két hétre rá új közgyűlés hivandó össze, melyen a jelenlevők, a számra való tekintet nélkül, határoznak. Budapest, 1882. febr. hó 12. Az elnökség megbízásából Hindy Árpád, titkár. — A muraközi kérdésről a Bp. Hirlap a következőleg nyilatkozik: A miket Trefort a képviselőházban beszélt, csak takaró. Kibúvót keres, hogy ne kellessék neki a Muraközt bekebelezni. Azt mondja, hogy most nem teheti, mert a szombathelyi püspökség nincs kinevezve, nincs tehát kivel alkudozni. És megfordítva áll: a kandidátussal tessék alkudozni, annak tessék a javadalmat cum onere odaígérni, sine qua non erit episcopus. Azt mondja, hogy akkor a zágrábi érsek kikerül a magyar fenhatóság alól s csak a bánnak lesz felelős. Hát a bán kinek felelős ? Avagy a zágrábi érsek tényleg függ a magyar kultuszminisztertől? Nem veszszük észre. E viszonyból semmi hasznunk, de Muraköznek a zágrábi egyházmegyéhez tartozásából valóságos érzékeny kárunk van. S azt mondja, hogy akkor a pécsi püspökség szlavóniai egyházait is át kell adnunk a diakovári püspöknek. Magyar falvak azok ? Ha nem, mit vesztünk velük, miután egész Szlavóniát elvesztettük ? De mért következik a muraközi kérdésből a szlavón kérdés ? Hol van itt a junkum ? Ily kifogások csak a jóakarat hiányát palástolják. A Tisza-kormány nem mer a horvátokkal kikötni, ez az igazság. — Nagykikindáról írják nekünk: A pánszláv mozgalmaknak fonalai már eljutottak hozzánk — az omladina egyik főfészkére Nagykikindára. — F. hó 10-én egy egyén érkezett városunkba, kinek itteni tartózkodása a rendőrségnek az által tűnt fel, hogy csak bizonyos körökben fordult meg. Krsztonosics Jenő derék szolgabiró éberséggel figyeltette ezen egyén működését és elfogatta. Vallatás alá véve kitűnt, hogy neve Popovics Iván gádi (módosi járás) születésű és a Pancsován elfogott két egyénnel szövetkezett pánszláv agitátor. Itt Ninkovics sógoránál tartózkodván, azonnal házmotozás rendeltetett el, melynek alkalmával előtalált irományokból kitűnik, hogy a varsói helytartótól 60 rubelt és egy Bécsig szóló szabad vasúti menetjegyet kapott. —■ Chotek Ottós Rezső uraknak, mint az alpárimnovai, kiszáczi és szimi uradalmak tulajdonosainak kifogásuk volt a budapest-zimonyi vasút kisajátítandó vonala ellen, mely kifogásokat a gazd. egyesület is tárgyalta. A bácsmegyei közigazgatási bizottság egy küldöttsége a napokban volt a helyszínen, s minden pontban helybenhagyta a kisajátítási tervet. A »Kritikánk« értekezlet tárgyát fogják képezni f. hó 15-én, szerdán d. u. 3 órakor az írók és Művészek Társaságában (nemzeti színház bérháza I. em.), hol az érdeklettek : írók, színészek, zeneszerzők, festők, szobrászok és kritikusok, valamint az érdeklődők, vendégek is szívesen láttatnak. Előadó Porzsolt Kálmán lesz. — Szilágyi Dezső. Az utóbbi napokban úgy a fővárosi mint vidéki lapokban Árpád emlékének felállítására felhívást bocsát ki Borsodi Szilágyi Dezső úr; több nemű félreértés elhárítására felkérettünk, hogy jelentsük ki, hogy úgy e felhívás, mint ezen név alatt megjelent irodalmi művek és kibocsátott előfizetési felhívások nem Szilágyi Dezső egyetemi tanár és országos képviselő úrtól erednek. A paksi romok fölmerültével szerte sokat foglalkoznak, de rejtelmük bármit derítsen föl, a lelet azon haszna lesz legbecsesebb, hogy ösztönt adott a tolnamegyei múzeum-egyet megalkotására. Még létre sem jött a megyei muzeum, máris számos ajánlat létetett régészeti és történeti becses tárgyak adományozása iránt. Tolna megyének van már értékes numizmatikai gyűjteménye, mely magvát képezendi a létesülő múzeumnak. — A fehértemplomi magyar társaság alakulásáról megemlékeztünk lapunkban, elismeréssel szóltunk a társaság buzgalmáról és hazafias törekvéseiről, örömmel regisztrálhatjuk a tényt, hogy életképességének dicséretesen iparkodik jelét adni. Míg egyrészt felolvasó- és zene-estélyeivel a tagoknak szellemes élvezetet nyújt, másrészt üdvös társadalmi mozgalmak megindításán fáradozik. A társaság — mint lapunknak írják — gyűjtést rendez szt. István szobrára, mely máris kedvező sikerrel kecsegtet, hogy működésének irodalmi jelleget is adjon, elhatározta, évenkint egy-egy Évkönyv vagy Album kiadását; tervezi egy magyar gyermekkert létesítését, mint hatalmas eszközét a jövő nemzedék magyaros neveltetésének.A társaság nem törődve egyes, magukat magyaroknak nevezők indolencziájával és nem félve a hazafiatlan elemek fenyegetéseitől, buzgó tevékenységet fejt ki hazafias és kulturális czéljainak megvalósításában. Az ottani német sajtó botrányt provokáló, sértő támadással emlékezett meg a társaság alakulási mozgalmairól, de az éretlen szerkesztő handa-bandái megérdemelt megvetéssel fogadtattak, sértő magatartásának számlája pedig még kiegyenlítést vár. Részünkről örömmel üdvözlünk minden társadalmi mozgalmat, mely a magyar állameszme népszerűsítésén, a magyar kultúra terjesztésén fáradozik, s mint ilyet üdvözöljük a fehértemplomi magyar társaság hazafias mozgalmait. — Somogyi rendőrtanácsos felgyógyulván hoszszas betegségéből, ma átvette hivatalát a főkapitányságnál, hol betegeskedése ideje alatt Géczy rendőrségi tisztviselő helyettesítette. — Posta- és távirati dijak mulatója.A budapesti kereskedelmi és iparkamara a hazai kereskedő körök figyelmét a Waldstein R. bécsi könyvkereskedő (Wien, Taborstrasse 52) által kiadott »Kallina’s Post- und Talegrafen-Tarife« czímű füzetre hívja fel, amely valamennyi európai és Európán kívüli országokba szóló levelek, levelező lapok, nyomtatványok, árumustrák, pénz- és csomagszállítmányok, utánvételek, postai utalványok stb. után járó postadíjaknak, továbbá valamennyi fővárosba és a világ jelentékenyebb kereskedelmi helyeire feladott táviratok díjainak gyors kiszámítása iránt, általában a postával való érintkezést szabályozó valamennyi határozmányok iránt sok esetben pénz és idő megtakarítással járó tájékozást nyújt. Az érintett füzet a fentnevezett könyvkereskedőnél évfolyamonkint egy forintért megrendelhető. A rákosmezői 3000 filos lopás. Említettük annak idején, hogy mintegy két hó előtt Dimitrovis Illés bolgár kertész rákos-mezői kerti lakásából 3000 frt készpénzt elloptak. Károsult gyanúja alapján másnap Stankovics Lambert kertész-segédet el is fogták s ez a vizsgálat folyamán 1500 frtot beismert , azt gazdájának visszafizette; mindazáltal lopás miatt két hónapra elitélték. Ugyancsak a lopás alkalmával Kruczka János kertészlegény kilépett Dimitrovics szolgálatából s bár igen szerény fizetése volt, a váczi köruton csinos lakást bérelt magának, sőt keresztanyját, özv. Vitu sek J.-nét szépen felruházta és kiházasitotta. Ez a pénzbőség nagyon feltűnt Dimitrovicsnak, ki már eleinte gyanúperrel élvén szolgája indokolatlan fellépése iránt, azt folytonosan figyelemmel kisérte. Tegnapelőtt aztán feljelentést tett ellene a rendőrségnél s a felhozott gyanuokok alapján Krucziát letartóztatták. A terézvárosi rendőrség előtt, lova a tettest szállították, rövid vallatás után beismerte tettét, hogy Dimitrovics lakásáról 1500 frtot ellopott, abból egy pár frtot elköltött, a többit pedig a Pannonia-malom közelében egy árokparton, egy fa tövében elásta. Tegnap éjjel 12 órakor Baczak a terézvárosi rendőrtiszt egy rendőrrel és a tettessel kiment a helyszínére s ott a Kruczka által mutatott helyen egy bádogszelenczét találtak, melyben 1200 frt volt. Kruczka megmotoztatása alkalmával, kabátjában bevarrva egy kis üveget találtak ismeretlen folyadékkal, melyre nézve azt állította, hogy azt egy Petruska nevű czigányasszony adta át neki talizmánul, aki többször kivetette a kártyából, hogy nagy urakkal lesz dolga, akik őt elfogják. Kruczkát át fogják kisérni a kir. ügyészséghez. — Pisztoly-párbaj. F. és B. fiatal joghallgatók tegnap reggel pisztoly-párbajt vívtak a rákos-palotai erdőben. A párbaj oka — egy összetörött czilinder, eredménye — érzékeny kibékülés, jó reggeli s boldog haza kocsikázás. — Megszöktette az öreganyját. Egy new-yorki lap beszéli: Indianában a napokban furcsa házasság köttetett. Egy Thurman nevű 70 éves öreg úr, özvegy ember, egy gyönyörű 20 éves lánykát vezetett oltárhoz. Az esketési szertartás után a boldog vőlegény, ki tüzes madeiráival akarta felvillanyozni magát, mélyen elaludt. Éjféltájban felébredvén, nagy meglepetésére észrevette, hogy 24 éves unokája Thurman, kinek nagyatyja ma reggel egy pompás 15.000 dollár értékű ajándékkal kedveskedett, elragadó nagyanyját megszöktette. Azt hiszik, hogy nagymama és unokája egy olaszországi villában vagy Dél-Francziaországban időz. Ha a megszökött pár vonzalmának következése lesz, az igen furcsa rokonsági fokozatokat fog előidézni. — Furcsa lelet. Athénból írják febr. 5-ről: A Gaugalina és Triphylion partjain tartózkodó búvárok, kik Navarinótól északra szivacsot kerestek, tegnapelőtt sajátságos leletre bukkantak. Ugyanis egy nagy hadihajó romjaira akadtak, s három bronzágyut hoztak napvilágra. Az ágyuk a legrégibb minták szerint készültek, s egy-egy körülbelül 550 kilogrammot nyomott. Az ágyuk hátultörtők, s egyike 1073 számot visel, és a Ai bell zetto« felírással van ellátva. Tapody Tamás igazgató gyűjtése (Szilágy-Somlyó) 19 frt 53 kr. Orczy Gyula (Miskolcz) 5 frt — kr. Özv. Bük Zsigmondné urhölgy (Miskolcz) 10 frt — kr. Eddig begyült 5925 frt 49 kr. Összesen: 6126 frt 02 kr. * Helyi hírek. — A fővárosi közigazgatási bizottság ma d. e. tartott üléséről esti lapunkban közölt tudósításunk kiegészítéseképen közöljük, hogy a városi főorvos, adófelügyelő, főmérnök és főkapitányság apróbb ügyekről szóló jelentéseit vették tudomásul, s az ülés ezzel d. u. 1 órakor véget ért. A sugárúti lóvonatú vasút. A következő sorokat vettük: A sugárúton vezetendő lóvonatú vasút ügyében tegnap a belügyminisztériumban megtartott bizottsági ülésről a tisztelt szerkesztőséghez érkezett tudósítás helyreigazítása czéljából kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én lóvonatú vasútnak a sugárúton berendezését nemcsak nem elleneztem, hanem a mellett ismételve határozottan felszólaltam. Valóban élénken sajnálni lehetne, ha a fenforgó kérdésben a többségnek e bizottsági ülésen nyilvánított nézete elfogadtatnék, mert a szabályos és tisztességes közlekedésnek biztosítását a lakosságnak bizonyára 90 százaléka a lóvonatú vasútnak a sugárúton magán vagy részben egyik sugárúttal párhuzamos mellékutczában leendő vezetésében látná. Fakh Károly.