Pesti Napló, 1883. május (34. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-17 / 134. szám
Melléklet a Pesti Napló május 17.134-ik száméhoz. Közgazdaság. A Gazdakörből. — máj. 16. A gazdakör igazgatósága ma délután 5 órakor Bujanovics Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Széchényi Pál gr. földmivelési miniszter, Dessewffy Aurél gr., Bossányi László, Luczenbacher Pál, Tarnóczy Gusztáv, László Zsigmond, Mádai Izidor, dr. Krausz Izidor, S. Kapeller Ferencz, Karsay Albert, Kvassay Jenő. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bejelentetett, hogy Göndöcs Benedek: »Emlékbeszéd gr. Wenckheim Józsefről«, »Pusztaszer és az évezredes ünnepély«, »Emlék a méhészeti kiállításról«, »Népszerű beszélgetések a dohánykezelésről.« — Jónás János: »Tanulmányok és javaslatok az életbiztosítási üzletről« és Gamauff Vilmos: »Felolvasások a tejgazdaságról« czimű művet küldte be. Tudomásul vétetvén, a beküldőknek jegyzőkönyvi köszönet mondatott. Ezután dr. Neményi Ambrus terjesztette be az élelmezési bizottság jelentését az árucsarnokokról. A jelentésből kiemeljük a következőket: A fővárosi élelmezési bizottság üdvözli az árucsarnokok felállítása ügyében megindult mozgalmat. Azt hiszi, hogy a fővárosi törvényhatóságra nézve nem teljesen érdektelen megismerkedni a gazdaközönség véleményével és óhajaival. Kéri tehát az országos gazdasági egyesületet, mint anyatestületet, hogy magát a fővárosi törvényhatósággal érintkezésbe téve, legyen ezen, gazdasági fejlődésünkre felette fontos ügyben szószólója azon véleményeknek, amelyek röviden a következőkben adhatók elő. A gazdakör azon feltevésből indul ki, hogy a fővárosi törvényhatóságnak szándéka nemcsak az úgynevezett detail-csarnokoknak, hanem egy, a fővárosi élelmezést mint egészet tekintetbe vevő csarnokszervezet létesítése, melynek betetőzésére szolgálna egy központi árucsarnok, mert a detail-csarnokok felállítása bírhat ugyan a fővárosra nézve számbavehető előnyökkel, de a gazdaközönségre nézve ez fontossággal épen nem lenne. Az elárusítás ily helyeken lehet gyors, és ami nem épen valószínű, lehet olcsóbb is. Lehet az egészségügyi felügyelet a mostaninál jobb, de a fővárosba érkező élelmiszerek úgy mennyiségre, mint minőségre nézve aligha fognak a mostaniaktól különbözni. A jelenlegi állapot csak úgy javítható, ha az árucsarnokoknál nagy rendszeresés létesíttetik, amely folytonos összeköttetésben állana a vidéki gazdaközönséggel, melyet bizonyos tekintetben oktatna, minden tekintetben informálna, s így annak bizalmát kiérdemelné. Ily intézmény csak a központi árucsarnok alakjában képzelhető, s ennek felállítása, vezetése és a vásári rendőrség gyakorlása, valamint az adásvevés közvetítése csak a főváros által, illetőleg a fővárosnak e czélra kirendelt hivatalos szakértő közegei közbenjárása mellett történhetnek. E szempontból indulva ki, nemcsak a gazdaközönségre, de a fővárosra nézve is a legelőnyösebb a franczia rendszer elfogadása, mely mellett a párisi, mintaszerűeknek elismert árucsarnokok a mostani magaslatra voltak képesek emelkedni. Az árucsarnokokban az u. n. facteurök álljanak a közönség rendelkezésére, kiknek legszigorúbb büntetés, esetleg biztosítékuk elvesztésének terhe alatt meg volna tiltva saját számlájukra üzletbe bocsátkozni. Ezek a vidékekről beérkező árukat átvennék s lehetőleg árverés utján eladnák, az eredményről pedig a termelőt a legnagyobb gyorsasággal értesítenék s a bevett pénzösszegről a megfelelő csekély díj (provízió) levonásával elszámolnának. A facteurök állása nem hasonlítható össze a hivatalnoki állással, mert az árucsarnokok emelkedésétől vagy hanyatlásától fog függni ezen egyéneknek anyagi emelkedése vagy hanyatlása, sőt ha az árucsarnokok azon kiterjedést nyernék, mely joggal várható, kétséget sem szenved, hogy ezen állásokra a legtehetségesebb szakerők vállalkoznának. Különösen ezen intézmény életbeléptetésének első idejében nélkülözhetetlen egy ily megbízható hivatalos közeg felállítása. Ha azonban e vélemény nem találkoznék a fővárosi törvényhatóság többségének véleményével, a bizottság az úgynevezett szabad bizományosoknak működését a lehető legnagyobb garanciával tartja körülveendőnek. Szükséges ezen bizományosok működési körének meghatározásánál nemcsak az üzleti szabadság, de a vidéki gazdaközönség figyelembevétele, amitől ezen intézmény sikere is függ. Ami a felállítandó központi árucsarnok elhelyezését illeti: ennek lehetőleg a főváros központjára kellene esni, úgy, hogy az a nagy- és kiskereskedésnek egyaránt szolgálatára lehessen. E tekintetben is a párisi mintát követve, kívánatos, hogy a központi árucsarnok a napnak csak bizonyos meghatározott óráiban, különösen a vonatok megérkezte után legyen nyitva a nagykereskedésnek, ezentúl pedig szolgáljon a kiskereskedésnek. A belső rendre nézve, ami a nagykereskedés szempontjából külön szabályzatban állapítandó meg, az árverezési rendszert tartja a bizottság kívánatosnak. Az eljárás még akkor is, ha a közvetítés egészen a szabad bizományosok kezébe tétetik le, csak a fővárosi hivatalos szakközegeknek szigorú ellenőrzése mellett tartandó meg. Igen fontos a rendőri felügyelet kérdése, mivel szükséges, hogy azon vidéki termelő, aki csak elsőrendű terményeket termeszt, ne legyen kitéve a roszszabb minőségű áruk ruinózus versenyének. Az árképződésre nem közönyös a helypénz alacsony vagy magas volta, mert az árucsarnokokban szedett díjakkal összefüggőleg fog a piaci ár alakulni. Ami az élelmezési szerek szállítását illeti, kívánatos, hogy legalább a fővonalakon külön e célra berendezett kocsik kísérjék a személyvonatokat, hogy a felvétel s a megérkezés után a kiadás minden formalitás elkerülésével pontosan történjék. Ezek kiemelése után a bizottság hangsúlyozza, hogy a fővárosi törvényhatóság kívánságára az országos gazdasági egyesület mint anyatestület útján kész mindenkor a vidéki gazdasági egyesületek és gazdakörök által a gazdaközönségre hatni úgy az intézmény megismertetése, mint megkedveltetése végett. A bizottság reméli, hogy a főváros ezen közreműködést épen olyan jó akarattal fogja fogadni, mint a minő készséggel azt a gazdakör felajánlja, és hogy e tárgy további fejlődésének stádiumában a részletekre nézve a gazdakörnek és az országos gazdasági egyesületnek mint anyatestületnek véleménye meg fog hallgattatni. Gr. Dessewffy Aurél felszólalása után az igazgatóság a jelentést egyhangúlag elfogadta és a tagok sorába Ullmann Lajos urat, a duna gőzhajózási társ igazgatóját vette fel.zaz igaz barátait azon tény által, hogy egy törvényhatóság tisztán maga erejéből megyéjét vasúttal hálózta be. Az alkotmány visszaállítása óta több kísérletek létettek egy Csanádmegyén keresztül vonuló vasút létesítésére, az ügy különféle stádiumokban hajótörést szenvedett. Lonovits József, Csanádmegye főispánja, 1879. év őszén Makó város néhány férfiával tanácskozást folytatott e czél megvalósítása végett, és több vasúti igazgatóság kéretett fel a Csanád megyét lehetőleg behálózó vasút építésének feltételei közlésére. Ez adott alkalmat az arad-körösvölgyi vasúttal, annak építési rendszerével és derék vezetőivel megismerkedni, kik már azelőtt tervezték vasutjuknak Aradtól Makón keresztül Szajolig való meghosszabbítását. Azonban a koncepczió nagyobb és merészebb volt, mintsem a vasutak iránt bizalmatlan közönséget akkora vállalatnak megnyerni lehetett volna. Az észlelt bizalmatlanság leküzdetett, Lonovits főispán, Meskó Sándor alispán és a megye néhány úri egyénisége személyes tanácskozásokat folytattak az arad-körösvölgyi vasút megbízottai s Boros Béni és Vásárhelyi Bélával. A megállapodásokat a főispán 1880. január 15-én kelt felhívásában tudatta a közönséggel, melyet a tisztán érdekeltségi alapon nyugvó vállalatban való részvétre felszólított. A vasút akkor Aradtól Makóig volt tervezve, szárnyvonallal Batanyától az akkor még tiszavidéki vasút lökösházi állomásáig. Makó város erős küzdelmei folytán azonban az osztrák államvasuttal Szőregnél későbbi időben tervezett kapcsolat csakhamar felvétetett a programaiba és az előmunkálati engedély nemcsak az előbbi, de a makó-szőregi vonalra is kéretett és megnyeretett. Az érdekeltség szorosan tömörült a tervezők köré. — Csanád megye törvényhatósági bizottsága már 1880. február 6-án közmunka alapjából egyhangúlag 50,000 frtot szavazott meg a vasút részvényeire, tíz éven át pedig évi 20,000 frt, összesen kétszázezer forint segélyt. A megye községei követték a példát, így Nagylak 100,000; Csanád- Palota 30,000 ; Batonya 50,000; Apátfalva 20,000; Makó városa pedig 250,000 frtot, ezenkívül átengedni határozta a Maros folyón pár év előtt épült Howe rendszerű álló hídját jogai és kötelezettségeivel negyven évre a vasút közlekedésére, melyre átalakíthatónak találtatott. A vasút létesítésére való törekvés általánossá lett, a hozzájárulásra való ösztönzés és a munka serényen folyt, miközben a körösvölgyi vasút igazgatója, Boros Béni, az olcsó vasutak megteremtőjének vezetése alatt folytak az előmunkálatok, és a létesítendő vasút helyszínrajza 1880. szeptemberben az érdekeltek nagygyűlésének bemutatható volt. Szél Ákos, a létesítő bizottságnak titkára, buzgó működésével általános elismeréssel találkozott. A főispán, továbbá Végh Aurél batonyai és Szeberényi Andor nagylaki országgyűlési képviselők és az aradmegyei lelkes ügybarátok időközileg az ország kormányát kedvezőleg hangolták a vállalatra, és kilátás volt nagyobb hozzájárulásra, úgy, hogy mire az engedélyezési tárgyalás 1881. február 24-re kitüzetett, a már érintett hozzájáruláson kívül a pécska-kovácsházi kincstári uradalom 300,000 frtot, a mezőhegyesi ménesbirtok 200,000 frtot, a kincstári erdőség 10,000 frtot jegyeztek vasúti részvényekre, még Ó- és Magyar- Pécska 80,000 frtot, Arad városa 20,000 frtot szavazott meg. Egyes nagyobb birtokosok, mint Purgly János és Lajos 20,000 frtot, a Návay család, Kállay Béni stb. megyei birtokosok megfelelő szereket, intézetek és magánosok kellő arányban jegyeztek, s a vasút létrejötte biztosítottnak volt tekinthető. Az engedélyezési tárgyalás után a kormány a vasút előmunkálatai felügyeletére kormánybiztosul Végh Aurél batonyai képviselőt nevezte ki, aki élénk és buzgó működésével siettette a vasút megalkotását. A törvényhozás 1881. májusban tárgyalta az engedélyokmányt, s ez, mint 1881. évi XLVII. tv. czikk, mindkét házban kihirdettetett. A következő hónapokat a vonal végleges kitűzése s a részvénytársulat végleges megállapítása vette igénybe, melynél különösen Makó városban hosszú harczot kellett folytatni a sértett hiúság némely jelenségeivel s a bizalmatlanság konkolyhintőivel. Végre le volt győzve az alakulás minden akadálya, 1881. decz. 11-én Aradon nagy lelkesedés közt megalakult az arad-csanádi vasút részvénytársaság, melynek a vasút engedélyesei, Lonovits József, Vásárhelyi Béla és Boros Béni, minden kikötés és minden előny s anyagi haszon nélkül adták át szerzett jogaikat. Ettől fogva a részvénytársaság igazgatósága, mely 18 jeles férfiúból áll, vette át a vasút ügyeinek vezetését; az igazgatóság nyomban megalakult, elnökké : Lonovits József csanádmegyei főispánt; alelnökökké: Bohus Zsigmond cs. k. kamarást, Purgly János arad- és csanádmegyei nagybirtokost; vezérigazgatóvá Boros Bénit, jogtanácsossá pedig Szél Ákost választotta. Másnap megkezdődött a vasútvonal politikai bejárása, s még azon évben be is fejeztetett a szárnyvonal kivételével, melyet időközben a kincstári birtokok érdekében, Mezőhegyestől Kétegyházáig helyeztek át. Áldozatot és fáradságot nem ismerő buzgó tevékenységgel működtek az intézők, és még le kellett küzdeni a községi hozzájárulások pénzügyi nagy akadályait, ezek részére törlesztési kölcsönt kötni. Budapesti és bécsi bankok kerestettek fel a legolcsóbb és előnyösebb kölcsön nyújtására, és a sok irányban folytatott tárgyalások és alkudozások eredménye jön, hogy a törlesztési kölcsön előnyösen a pesti hazai első takarékpénztártól eszközöltetett. Az önzetlen ügybuzgóságnak — több iránybani kutatás után — sikerült biztosítani olcsón a jó építési anyagokat, közlekedési eszközöket, és lépésről-lépésre foglalni el azért mindenütt; végre az építési engedély részletesen 1882. február, márczius és áprilisban jött meg. A megye közönsége igazi lelkesedéssel és benső megelégedéssel, figyelemmel kisérte az intézők eléggé meg nem hálálható törekvéseit, és a munka serényen folyt; a fényes eredmény látható, érezhető volt, és 1882. nov. 15-én az arad- mezőhegyesi 53 kilométer, azon év nov. 20-án a szőreg-kis-zombori 18 kilométer hosszú vonal a forgalomnak átadatott; még azon évben elkészült a kis-zombor-makói 6 kiméternyi rész is a Maroson átvonuló híd nagyszerű átalakításával, és Makó város 1883. jan. 6-án nagy ünnepet ült; vasútja, melyért annyira sóvárgott és melyre oly roppant áldozatot hozott, a nép kivételnélküli örömének félremagyarázhatlan hangos nyilvánulása mellett megnyílt, és lelkesedéssel áldattak az önzetlen intézők, ezek közül elsősorban a megye nagyérdemű főispánja. A múlt egész télen és tavaszon szakadatlanul tartó és ernyedetlen munka után most, május 16-án történik a makó-mezőhegyesi 36 kilométer és a mezőhegyes-kétegyházi 40 kiméter vonalrészek műtanrendőri bejárása, és folyó hó 20-án az egész vonalon 153 kiméter hosszúságban a vasút megnyílik és a közlekedésnek átadatik. A fővonalon 7 állomás: Pécska, Batonya, Mezőhegyes, Csanád-Palota, Nagy-Lak, Makó, Kis-Zombor, és 3 kitérő: Szt.-Tamás,Tompa és Pereg épült, míg a szárnyvonalon 3 állomás: Kovácsháza, Bánhegyes, Medgyes-Bodzás, és Bánkúton egy kitérő létesíttetett. Most van építés alatt az apátfalvai állomás a fővonalon. Az egész felépítmény egészséges tölgyfa-talpfából és aczél-sinekből van előállítva; 9 társulati, 3 kölcsön mozdony és 300 társulati vagyonból állanak a közlekedési eszközök. Aradon a társulatnak nagyszerű telepei vannak, raktárak, sűtőházak, javító műhelyek közösen az arad-körösvölgyi társulattal. — Aradon, Szöregen és Kétegyházán mint csatlakozási pontokon a magyar, illetőleg osztrák-magyar államvasutakkal közös állomások vannak. A vonatok Szöregtől Szegedig az osztrák-magyar államvasút pályáján és hídján a szegedi állomásig haladnak, hol az arad-csanádi vasútnak egy képviselője van. Az egész építés és felszerelés nem egészen három millió forintba került, melyből törzsrészvények által 50°/0 fedeztetett. Az építést Hegedűs László, az arad-csanádi vasút főmérnöke vezette kitűnő szakértelem és lankadatlan buzgósággal, a társulat jogügyeit és a sok nehézséggel járó kisajátítást Szél Ákos makói ügyvéd, a társulat derék jogtanácsosa, bár nagy küzdelem, de általános megelégedésre vezette és fejezte be. Hogy a közjóra törekvő önzetlen működés mily eredményt képes produkálni, azt fényesen bebizonyította az arad-csanádi vasút társulat, mely vonalát eddig a világon páratlan olcsó áron, kilométerenként 19.000 forintért, felépítette és felszerelte. De bebizonyította Csanád megye, hogy helyes érzékkel bír a közgazdászat és a közjólét előmozdítására, mert maga erejéből, melyhez minden érdekelt birtok aránylag járult a költségekhez, Csanád megyét behálózó és jóformán minden községet érintő oly vasutat épített, mely példa gyanánt szolgálhat olcsóság, czélszerűség és felszerelés tekintetében minden vicinális vasútnak, és melyhez hasonlót alkothatnak a hason viszonyok közt lévő törvényhatóságok, ha meglesz vezetőikben és minden tényező elemükben azon önzetlenség és ügybuzgóság, mely Csanádmegyénél, hála az égnek, megvolt és megvan! 1. 1. Az arad-csanádi vasút, Makó, május közepén. Csanádmegyének az oly rég táplált vágya ment teljesedésbe, mely bizonnyal örömmel töltendő el a közvetlen érdekelteken kívül a megyei önkormány Vegyes hírek. A nemzetközi vagyonkölcsönző társaság részvényeinek aláírására e lapunk hirdetései közt felhívás tétetik közzé. A feltételeket illetőleg ezen felhívásra utalunk. A vállalat az idén már is kedvező üzletet képes kimutatni s jövedelmezősége arra van alapítva, hogy közlekedési vállalataink nem rendelkeznek elég kocsival különösen jó termés esetében, amire pedig az idén kilátás van, de különben ezen vagyonkölcsönző társaság üzletét Ausztriára, Romániára, Olaszországra s más államokra is kiterjeszti. Magyar, osztrák és közös rente. Az osztrák pénzügyminiszter — mint már említettük — 16 millió 5 százalékos papírjáradékot adott el e napokban a Rotschild és hitelintézet csoportjának verseny nélkül és pedig 928/b forinton 100-ért. Ez az ár a napi kurzusnál több mint egy százalékkal alacsonyabb. A jelenlegi árjegyzés szerint 7865-ön áll a 4,2°/0-os régi rente, melyet az osztrákok közösnek szeretnek nevezni, mivel kamatjához Magyarország is járul, ha a 4-2°/0-os 5-ösre számíttatik, akkor a megfelelő árfolyam 93'61. Az osztrák 5°/0-os elérte a 92'37 kurzust, a magyar pedig áll 87'60-on. A közös rente tehát több mint egy százalékkal magasabban áll, mint az osztrák, a magyar pedig majdnem 5 írttal áll alább, mint az osztrák. A franczia rentekonverzió be van fejezve és teljesen sikerültnek mondható. Mindössze 95330 frank értékű rente mondatott fel és ez is inkább politikai demonstráczió akar lenni, mert ezek a névleges tőkét kapják vissza, holott a tőzsdei árfolyam a névleges értéket meghaladja. Különben a konverzió sikere előrelátható volt abból, hogy az ötszázalékos rente árfolyama nem csökkent. A Ferry-minisztérium a konverzió által nagy sikert ért el, amely annál többet nyom a latban, mivel bízott a vállalat eredményében és még a pénzhatalmak közreműködését sem vette igénybe. Francziaország e konverzió által évenként 34 millió frank kamatot takarít meg és feltehető, hogy a nagy pénzügyi művelet, mely oly szép színben tüntette fel Francziország hitelét, hozzá fog járulni ahhoz, hogy Francziaország pénzügyei konszolidáltassanak és az utóbbi válság hatásai enyhítessenek. Az új szuezi csatorna terve élénk mozgalmat keltett nyugati Európa kereskedelmi köreiben és a francziák, mintegy válaszul az angol hajósok határozataira, a június 4-én tartandó közgyűlésen egy párhuzamos csatorna építésének tervét fogják megpendíteni. Ezzel a kérdés lényegesen megváltozott stádiumba jutott. Az angol lapok ama kijelentésével szemben, hogy a Lesseps-féle csatornarészvénytársulatnak nincsen kizárólagos monopolja, az egyiptomi kormány által kiküldött bizottság egyhangúlag konstatálta, hogy a társulatnak igenis van szabadalma. A jogi kérdés feszegetése egyébiránt nem sok értékkel bír, mert Lesseps társulatának az engedélyezés alkalmával tényleg 99 esztendei szabadalmat biztosított és még az angol sajtó azon része is, mely a versenyző új csatorna tervét pártolja, nyílt kérdésnek tekinti az új engedélyt, anélkül, hogy tagadná a monopolizáló engedélyezési határozat létezését; más kérdés az, vajjon a szuezcsatornai társulat helyesen tenné-e, ha szigorúan a koncesszió szavaihoz ragaszkodnék és erre való tekintettel teljesen veszélytelennek tekintené az angol mozgalmat. A Times és más angol lapok azon álláspontra helyezkednek, hogy ily nemzetközi jelentőségű kérdésekben egy 1854-ben adott koncessziónak nem állhat jogában változott körülmények között nemzetközi érdekeket korlátozni. Egyébiránt a csatornatársulat azon helyzetben van, hogy a hangoztatott kívánságoknak eleget tehet a tarifák leszállítása, a csatorna mélyítése, villamos világítás stb. által. A f. hó 10-én Londonban tartott értekezlet bár igen harczias kedvű volt, mégis kitűnt, hogy az agitáló hajósok hajlandók volnának megegyezni a Lesseps-féle társulattal. A panaszok leginkább a magas átmeneti díjak ellen irányulnak. Aztán bár Anglia a csatorna forgalmában 80 százalékkal részesedik, az igazgatóságban 21 franczia mellett csak 3 angol van,holott Anglia legalább is azt kívánja, hogy a francziákkal egyenlően legyen képviselve. A közgyűlések is felváltva Londonban és Párisban tartatnának. Vagy új csatorna volna építendő, vagy a létező csatorna kiszélesítendő. Az angol hajósok értekezlete bizottságot küldött ki, hogy e kérdéseket a Lesseps-féle társulattal rendezze, mi ha nem sikerül, a hajósok szövetkezete maga veendi kezébe az új csatorna építésének tervét. A minta dolgok jelenleg állanak, valószínű, hogy a francziák és angolok között megegyezés jön létre, úgy, hogy a francziák megépítik a második csatornát is és mérsékelni fogják az átmeneti dijakat. Oiled hírek. (Esti forgalom.) A budapesti gabnatőzsdéröl. — május 16. A délután folyamán búza őszre 10.10 írton, tengeri máj.—jun. 6 69 és 6.70 írton, tengerijun.— jul. 6.84 írton köttetett. Esti jegyzés. Szokványbuza őszre 10.13—10.15. Bánsági tengeri május—júniusra 6.70 6.72. Szokványzab őszre 6.72—6.75. Káposztarepcze auguszt.—szeptemberre 148/.148/g. A budapesti értéktőzsdéről. — május 16. Esti tőzsde. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészvény 307.40 írtról 308.40 írtig emelkedett, zárult 308.30 írton, magyar hitelrészvény 305.25 írton, osztrák-magyar bank 334.50 írton, magy. 4°/0-os aranyjáradék 89.25 —89.27‘/a írton, magyar papirjáradék 87.70 írton köttetett. A budapest-kőbányai sertés-keresk. csarnok távirata. Máj. 16. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz 59.----60.— írtig, magyar urasági fiatal nehéz 62.-----62.50 írtig, magy. uras. fiatal közép 61.-----62.— írtig, magy. uras. fiatal könnyű 58.-----60.— írtig, magy szedett nehéz 59.-----60.— írtig, magy. szedett közép 58.-----58.50 írtig, magy. szedett könnyű 57.——58.— írtig, romániai átmeneti bakonyi nehéz —.-------.— írtig rom. átmeneti bak. közép 58.-—59 50 írtig, rom. átmeneti bak. könnyű 56.-----57.50 írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz 56. ——57.— írtig, rom. átmeneti ered. közép —.----—.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 60.50—62.— írtig, szerb, átmeneti közép 58.-----60.— írtig, szerb, átmeneti könnyű 56.-----57. — írtig, hizó a vasútról mázsáivá 53.---56.— írtig, hizó két éves élősúlyban 4°/o —.-------.------hizó két éves élősúlyban —.--------.— írtig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kiló és l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 4 frt aranyban vám fejében megtérittetik. Bécsi szarvasmarhavásár. (Kaufmann Mór és fia jelentési.) Bécs, május 14. Felhajtatott 3616 drb szarvasmarha és pedig 1845 magyar és erdélyi, 1600 drb galicziai és bukovinai és 171 drb más országbeli. Miután Galicziából igen sok szarvasmarhát hajtottak fel, a piaczi állomány jóval nagyobb volt a múlt hetinél. De nem annyira ezen körülmény, mint inkább az, hogy az ünnep miatt a vevők gyéren jelentek meg, okozta, hogy az üzlet vontatott volt és jó minőségű áru 1 írttal, középminőségü és könnyű áru 1—1.50 írttal olcsóbbodott. Zárlat felé a hangulat élénkült és az egész állomány eladatott. Magyar hizó ökör 51—57 írttal, első min. 58—61 írttal fizettetett. Stern I. Budapestről 61 írton, Grunwald és tsa Budapestről 59.50 forinton, egy másik részletet 62 írton, Brüll Lipót Nagy- Váradról 60 írton, Schwartz Mór Mátészalkáról 58 írton, Spitzer Benj. és tsa Bajáról 56.50 írton, Werner Mór Aradról 54.50 írton, Frankl fiai Gattajáról 57.50 írton, Roth I. és fia Adolf Ungvárról 60 írton, Denenfeld Izsák Munkácsról 55.50 írton, Szeld Ábrahám Bajmocskáról 57 írton, Lichtenstein Lipót Boryból 54 írton, Reisz Simon Aradról és Sonnenfeld Lázár Báhonyból 55 írton, Engel, Hacker és Odor Győrből 56.76 írton, Neufeld és Grosz Nagy- Kanizsáról 54.50 és 53.50 írton, Lichtschein Elek Sárvárról 53 írton és Goldstein Jakab Nyitráról 56 és 53.50 írton adták el ökreiket mm.-kint. Erdélyi ökörért Czell Fr. és fiai Brassóból 61 frtot, Sigmond testvérek Kolozsvárról 58 frtot és König József Havadtőről 57 forintot kapott métermázsánkint. Német és masszinesökör 53— 60 írton, kivételesen 61.50 írton kelt. Popper Sim. Pozsonyból 57 írton, Eisler és Szöld Felső-Szeliről 56 írton, Rosenberg Sim. Szempczről 55 írton és Schlesinger Ad. Szt-Keresztről 57 írton adták el ökreiket. Galicziai és bukovinai hizóökör 51—57 írton, kivételesen 58—59 írton, tehén 60—53 írton, bika 45—52 frton kelt métermázsánkint vágósulyban. Kivonat a Budapesti Közlönyből, Máj. 16. — Árverések Budapesten: Máj. 21. Küffner József és teái ingós. (aktív követelések, V. ker. vácii körut 56. sz.) 761 frt. — Máj. 21. Gaál József ingós. (VII. ker. nyárutcza 26. sz.) 879 frt. — Máj. 23. Kenessy Mária ingós. (IV. ker. lövész-u. 9. sz.) 644 frt. Árverések a vidéken: K.-Peleske (Szatmár) máj. 27. Klein Jakab ingas. 3037 frt. — Karánsebes, aug. 13 Akimeszky János ingatl. 1441 frt. — Kecskemét, aug. 17. Nyiri Dániel ingatl. 2400 frt. — Karánsebes, aug. 13. Hancika Károly ingatl. 2117 frt. — Mindszent (Eger) máj. 21. Kohn Sámuel ingatl. 2580 frt. — Sz.-Fehérvár, jun. 21. Einhecht Ferencz ingatl. 3815 frt. — Rákospalota (Vácz) jun. 15. dr. Splényi Béla ingatl. 3915 frt. — Kecskemét, aug. 18. Dékány István ingatl. 2256 frt. — Módos, máj. 29. Schmidt Ádám ingatl. 5065 frt. — Sopron, aug. 6. Kohn Móricz ingatl. 7170 frt.—Berencs (Nyitra) jun. 4. Weisz Adolf ingatl. 1568 frt. — Arad, jul. 31. Prinner V. Samu ingatl. 38,806 frt. — Gilád (Cákovár) jun. 14. Breban Zamfir ingatl. 2307 frt. — Nagy- Várad, jun. 23. Jelentsits Ignáczné ingatl. 2145 frt. — Pécs, máj. 23. Tomanek Jakabné és Tomanek Károly ingós. 2479 frt. — Homrogd (Szikszó) máj. 21. Kertész Gyula ingós. 5162 frt. — Nagy falu és Berencs (Nyitra) aug. 13. Pintér István ingatl. 8302 frt. — Melencze (N.-Becskerek) jan. 4. Mijatov Iva ingatl. 5370 frt. — N.-Becskerek, máj. 23. Tabacsky Mita ingós. 2741 frt. — Kis-Dorog (Bonyhád) aug. 4. Takács István ingatl. 2600 frt. — Kun-Szt.-Márton, jun. 20. Józsa Péter ingatl. 2901 frt. — Tótfalu (Pestv.) jun. 22. Gille János ingd. 474 frt. Csőd: Hofer Ágoston volt budapesti aranyműves hagyatéka ellen ; bej. jun. 25., csődb. Kabdebó Gyula. Pályázatok: A gy.-fehérvári tvszéknél II. oszt. irodatiszti, a nagylakibiróságnál segélydijas joggyakornoki állomásra 4 h. a. Hajóforgalom Budapesten. — Máj. 15. — A Duna balpartján a következő vizi jármüvek kötöttek ki: Luczenbacher Pál utódai 3. sz. m. h. 49,000 faltégla Ujvölgy. — Ugyanaz 4. sz. m. h. 48,000 faltégla Szobb. — Farkas Ferencz dereglyéje 350 mm. márványkő Süttő. — Lajos Mihály m. h. 250 mm. márványkő Süttő. — Luczenbacher Pál utódai 11. sz. m. h. 825 kb mtr. tűzifa Nyerges-Újfalu. — Májer János m. h. »Reménység« 111,300 cseréptégla Apatin. Rozmayer Ferencz fiai m. h. 2502 mm. tengeri Török-Becse. — Mészáros Máté m. h. »Mária« 450 mm. czement Ny.-Ujfalu. — Geringer és Berger 1. sz. m. h. 1410 mm. búza Baja. — Karton János m. h. 30 mm. kenyér, 10 mm. szerszámfa, 3 mm. kosár Sz.-Ujfalu. Geringer és Berger 11. sz. m. h. 2108 mm. búza Baja. — Kopasz József m. h. »József« 2754 mm. búza Zenta. Szűcs József 100 mm. falkő Visegrád. Meghaltak Budapesten. — Máj. 15. — Föhring Vilmos 2 é. asztalos fia, VI. k. szivuteza 12. görvély. Humenay Antal 2 é. szabó fia, VI. k. Eötvös u. 29. gégelob. Fűzik Zsuzsi 70 é. magánzó özvegy, V. k. Széchenyi-kert, hasvizkór. Danziger Regina 66 é. házaló neje, VI. ker. szerecsen-u. 20. tüdővész. Kutsera János 46 é. napszámos, VI. k. Szabolcs-u. 15. tüdőloh. Petsch Ede 7 é. műépítész fia, VII. k. kertész-u. 13. sz. veselob. Schump Mihály 48 é. napszámos, III. k. Kisczelli-u. 16. tüdőgümő. Moskovits Etel 22 é. kereskedő neje, V. k. váczi-körut 76, kimerülés. Schmiedthauer Aranka 2 é. mészáros leánya, IV. szerb-u. 13, tüdőlob. Barnák Katalin 6 é. munkás leánya, VI. k. kültelek, mellhártyalob. Beke József 38 é. földmives, IV. k. megyeház, kimerülés. Paszternák József 2 é. napszámos fia, IV. k. koronaherczeg-u. 2. lánggörcs. Kobzik Jakab 30 é. munkás, lakástalan, tüdővész. Melich János 49 é. napsz. VII. k. kertész-u. 5. tüdővész. Weszelka István 33 é. napsz. V. k. nádor-u. 59. tüdővész. Hajdúk Péter 38 é. napsz. VIII. k. serfőző-u 4. tüdővész. Király Teréz 51 é. szakácsné, útról, veselob. Gandor János 44 é. lakatos, útról, hagymáz. Winkelmann Antal 47 é. kádár, IX. k. gyep-u, 47. tüdővész. Idegenek Budapesten. Holzwarth-Frohner szállód«. Gr. Prokesch-Osten Bécs. Wolff K. » Pfaff E. » Taucher K. » Kelecsényi H. Bicske. Hommell Gy. Páris. Berényi I. Kolozsvár. Horn M. Esztergom. Sarmann A. és neje Kassa. Singer S. és n. L.Sz.Miklós. Freud S. Olcsanicza. Wandrak I. Reichenberg. Kacz A Leipnik. Onszár A. Temesvár. Hangárt« szálloda. Bukovinszky A. N.-Várad. Beretzky Endre Tass. Pollak Adolf Arad. Rokenstein Róza Baja. Momsier Lajos Páris. Inglii W. neje Edinburgh. A. O. Whyte neje » C. W. Wilson » Feunau Ernő Bécs. Zwanziger H. » Zwanziger S. » Kiss Ede Simontornya. Somogy V. Prand I. Kőszeg. Dr. Fáy Kiss O. Pécs. Pichler B. Tolna. Horváth Ödön Szegzárd. Luebke F. Hanover. Kölber M. Valerithal, Greiml A. Bécs. Ott F. Győr. Peschka S. Bécs. Stäuber M. » Strauss M. » Fried I. » Nemzeti szálloda. Vázsonkövy Imre .-Szőny. Blaskovics E. n. Szt.-Márton. Beretvás F. és csja N.-Kőrös. Mocsy L. N.-Kőrös. Schapringer S. Pécs. Szendi E. Szolnok. Hoffmann, Gyula. Weise B. London. Hemm Ferencz Gy.-Fehérvár Péchy I. Tolna. Beér M. Szt.-Iván. Koller P. D.-Földvár. Widder B. Gauly. Michaeles O. Berlin. Fischer A. - Dr. Schossberger I. P.-Almás. Rosenberg M. B.-Almás. Radosavljevic S.-Kanizsa. Marjanovic P. Pancsova. Freund Ignácz Báttaszék. Gleim E. Pécs. Tauber H. és neje Pécs. Striss 8. F.Beő. Pollak T. és leánya Pozsony. Marthal-Angol királyné szálloda. Gr. Pálfy M. Pozsony. Gr. Szécheny A. Bécs. Gr. Chotek R. Futták. Chotek M. grófnő Futták. Esterházy H. grófnő Pozsony. Báró Sennyey V. M.Bélly. Svastics B. Zala-Egerszeg. Daniel I. Pozsony. Dr. Miloszavljevics M. Szabadka. Dr. Arvany L. Zemplén. Carlburg D. Bécsújváros. Wahrmann I. Miskolcz. Hempel W. Bécs. Rowland W. Árva. Wieszner I. Teplitz. Fodor A. Hatvan. Vogel L. Bécs. Singer L. Bécs. Mocker Th Widenz. Mme Bazaugouz Paris. Riesser R. Frankfurt. Foca G. Braila. Savic T. Kameníz. Savic N. » Nedeljkovic L. Kameuiz. Dautzenberg I. Bécs. Goldstein H. Bécs. Adler I. Leobschütz. Brüll A. Brünn. Magyar király válloda. Schwarcz T. Puszta-Bucsa. Doming H. Dombóvár. Eisenberger M. Debreczen. Dr. Károly A. Bécs. Fekete I. Tót-Keszi. Holzhäuser J. Moór. Storno F. Sopron. Kiss Gy. Tabsó. Vrancsits Gy. Paradicsom. Simon F. Tata. Reich A. Pécs. Perl M. Szeged. Bovankovics Gy. Deés. Molnár J. Kolozsvár. Schönheit I. M.Szombat. Wittman I. Tapolcza. Bernatsky G. E. Versecz. Rohde Jean Bécs. Markovits K. Debreczen. Pannónia válloda, Ferenczy P. Árokszállás. Gaál S. T.-Szt.-Márton. Antalffy I. Módos. Gallé G. N.-Bittse. Bényei I. Torda. Fenyvesi E. Torda. Grünstein M. Szatmár. Weisz M. N.-Károly. Brüll M. Pozsony. Wolff D. Klári. Frankl I. Szentes. Frankl H. Bécs. Fest L. Nyíregyháza. Kindlovics F. N.-Szeben. Szűcs L. Kisszállás. Madzényi I. Jankovácz. Szabó K. Félegyháza. Schmiedt-Orient■zálloda. Tassy G. Gercse. Szabó S. Kunság. Vajda F. Gömör. Unger F. Tifenbach. Dr. Glück S. N.-Várad. Treska J.-né Kolozsvár. Kälber M. k. a. Berlin.Bányai A. Algyógy. Jobb E. Szepes Béla. Groszvirt N. Hatház. Réthi L. Szolnok. Deutlbaum M. Tapolcsány. Becker J. Bécs. Juried I. Arad. Fehér hattyú válloda, Scháfer I. Miskolcz. Bélák L. Enying. Aradi G. Szeged. Morgenstern I. Eger. Durzy P. N.Torák. Szilágyi I. Kolozsvár. Blau S. Dobos. Neuberger I. Jászberény. Özv. Weisz NI. Jászberény. Halász I. Szentes. Deutsch L. Szentes. Herman M. Nyitra. fehér ló válloda. Jordán F. N.Károly. Clintom I. Belényes. Camitzki A. München. Klein B. Körmöczbánya. Lang B. Nagyvárad. Csabay M. Kunhegyes. Kiss I. Privigne. Mogyorósi S. B.Gyula. Farkas S. Czegléd. Dóka E. Kvun-Szt.-Márton. Braun P. Miskolcz. Darkó I. Bágyon. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS- Időjárás május 16. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázata: © — szélcsend, O — tiszta, derült, 0 — V* felhős, 0 — */1 felhős, 0 — */« felhős, 0 — borult, • I — eső, * — hó, A — jégeső, V — köd, 00 — gőz, & — zivatar villám, (n) — csapadék mm.-ben. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—768) a lengyel földekről k terjed a kontinens nagy részére (780). Az idő általában csendes, derült, meleg. Hazánkban: Többnyire északias, részben délkeleties szelek mellett a hőmérséklet nagyobb lett; a légnyomás keveset változott. Az idő többnyire csendes, derült. Kevés eső helyenkint az északi és délkeleti Kárpátok közelében volt, Sepsi-S.t.-Györgyön égi háborúval. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Általában közepes derült, meleg időt várhatni, itt-ott helyi zivatarokkal. , ^ r.-s*Kóba*. Állomások F'.*8' niyi I ereje Celsius de nun set ___________________________+ 1 (1—18) fokba-, Arad . . . 63.1 DK 2 17.8 — O Besztercze . . — — — — — Beszterczebánya 64.9 E 1 17.7 — O Budapest . . 63.2 ENy 2 13.1 — Q Csáktornya . . 63.8 D 2 14.7 — O Debreczen . . 63.1 EK 4 18 6 — O Eger . . . 63.7 K 5 12.0 — O Eszék ... — — — — — Fiume . . . 63.8 E 1 17.6 — O Késmárk . . 66 6 E 1 13.9 — Q Keszthely . . 64.1 E 1 17.8 — O Kolozsvár . . 62.8 Ny 1 20.3 — O Magyar-Óvár . 64.6 © 13.4 — O Akna-Szlatina . 64.0 © 15.5 — O Nagy-Enyed . 82.1 E 1 14.9 10 Nagy-Szeben 62.6 DK 1 20.1 — O Nagyvárad . 62.4 D 1 15.6 — O Orsova . . . 62.3 © 15.4 — Q Pancsova . 84.4 ENy 1 18.4 3 Q Selmeczbánya . 64.0 K 1 17.4 — O Sopron . K.I. 62.0 ENy 4 20.0 — O Szatmár-Németi 61.4 K 1 17.8 — Q Szeged . . . 60.7 © 16.3 & 2 0 Sepsi-Szt-György 84.1 © 20.0 — O Szolnok . 63.7 D 3 18.0 — O Temesvár . . 63.3 D 2 17.0 — O Trencsén . . 62.0 E 5 17.6 — O Ungvár . . . 83.9 DK 1 14.8 — — Zágráb ... — — — — O Bécs . . . 85.1 © 17.8 — O Bregenz . . 65.5 @ 10.1 — O Konstantinápoly — — — — _ Lesina . — — — —. _ Póla ... | 83.4 K 2 19.1 — 0 Prága ... I 66.5 DNy 1 14.6 j — Q Szulina . 59.6 K 2 19.8 — O Szerajevó . . 64.0 @ 15.0 — O