Pesti Napló, 1883. május (34. évfolyam, 119-148. szám)

1883-05-17 / 134. szám

Melléklet a Pesti Napló május 17.134-ik száméhoz. Közgazdaság. A Gazdakörből. — máj. 16. A gazdakör igazgatósága ma délután 5 óra­kor Bujanovics Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Széchényi Pál gr. földmivelési minisz­ter, Dessewffy Aurél gr., Bossányi László, Luczen­­bacher Pál, Tarnóczy Gusztáv, László Zsigmond, Mádai Izidor, dr. Krausz Izidor, S. Kapeller Fe­­rencz, Karsay Albert, Kvassay Jenő. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bejelentetett, hogy Göndöcs Benedek: »Emlékbeszéd gr. Wenckheim Józsefről«, »Pusztaszer és az évezre­des ünnepély«, »Emlék a méhészeti kiállításról«, »Népszerű beszélgetések a dohánykezelésről.« — Jónás János: »Tanulmányok és javaslatok az élet­biztosítási üzletről« és Gamauf­f Vilmos: »Felolvasá­sok a tejgazdaságról« czimű művet küldte be. Tudomásul vétetvén, a beküldőknek jegyző­­könyvi köszönet mondatott. Ezután dr. Neményi Ambrus terjesztette be az élelmezési bizottság jelentését az árucsarno­kokról. A jelentésből kiemeljük a következőket: A fővárosi élelmezési bizottság üdvözli az áru­csarnokok felállítása ügyében megindult mozgalmat. Azt hiszi, hogy a fővárosi törvényhatóságra nézve nem teljesen érdektelen megismerkedni a gazdaközön­ség véleményével és óhajaival. Kéri tehát az országos gazdasági egyesületet, mint anyatestületet, hogy ma­gát a fővárosi törvényhatósággal érintkezésbe téve, legyen ezen, gazdasági fejlődésünkre felette fontos ügyben szószólója azon véleményeknek, a­melyek rö­viden a következőkben adhatók elő. A gazdakör azon feltevésből indul ki, hogy a fővárosi törvényhatóságnak szándéka nemcsak az úgynevezett detail-csarnokoknak, hanem egy, a fő­városi élelmezést mint egészet tekintetbe vevő csar­nokszervezet létesítése, melynek betetőzésére szol­gálna egy központi árucsarnok, mert a detail-csar­­nokok felállítása bírhat ugyan a fővárosra nézve számbavehető előnyökkel, de a gazdaközönségre néz­ve ez fontossággal épen nem lenne. Az elárusítás ily helyeken lehet gyors, és a­mi nem épen valószínű, lehet olcsóbb is. Lehet az egészségügyi felügyelet a mostaninál jobb, de a fővárosba érkező élelmiszerek úgy mennyiségre, mint minőségre nézve aligha fog­nak a mostaniaktól különbözni. A jelenlegi állapot csak úgy javítható, ha az árucsarnokoknál nagy rend­szeresés létesíttetik, a­mely folytonos összeköttetés­ben állana a vidéki gazdaközönséggel, melyet bizo­nyos tekintetben oktatna, minden tekintetb­en infor­málna, s így annak bizalmát kiérdemelné. Ily intézmény csak a központi árucsarnok alak­jában képzelhető, s ennek felállítása, vezetése és a vásári rendőrség gyakorlása, valamint az adásvevés közvetítése csak a főváros által, illetőleg a főváros­nak e czélra kirendelt hivatalos szakértő közegei közbenjárása mellett történhetnek. E szempontból indulva ki, nemcsak a gazdakö­zönségre, de a fővárosra nézve is a legelőnyösebb a franczia rendszer elfogadása, mely mellett a párisi, mintaszerűeknek elismert árucsarnokok a mostani magaslatra voltak képesek emelkedni. Az árucsarno­kokban az u. n. facteurök álljanak a közönség ren­delkezésére, kiknek legszigorúbb büntetés, esetleg biztosítékuk elvesztésének terhe alatt meg volna tiltva saját számlájukra üzletbe bocsátkozni. Ezek a vidé­kekről beérkező árukat átvennék s lehetőleg árverés utján eladnák, az eredményről pedig a termelőt a leg­nagyobb gyorsasággal értesítenék s a bevett pénz­összegről a megfelelő csekély díj (provízió) levonásá­val elszámolnának. A facteurök állása nem hasonlítható össze a hivatalnoki állással, mert az árucsarnokok emelke­désétől vagy hanyatlásától fog függni ezen egyének­nek anyagi emelkedése vagy hanyatlása, sőt ha az árucsarnokok azon kiterjedést nyernék, mely joggal várható, kétséget sem szenved, hogy ezen állásokra a legtehetségesebb szakerők vállalkoznának. Különösen ezen intézmény életbeléptetésének első idejében nél­külözhetetlen egy ily megbízható hivatalos közeg fel­állítása. Ha azonban e vélemény nem találkoznék a fővá­rosi törvényhatóság többségének véleményével, a bi­zottság az úgynevezett szabad bizományosoknak mű­ködését a lehető legnagyobb garanc­iával tartja kö­­rülveendőnek. Szükséges ezen bizományosok műkö­dési kör­ének meghatározásánál nemcsak az üzleti szabadság, de a vidéki gazdaközönség figyelembevé­tele, a­mitől ezen intézmény sikere is függ. Ami a felállítandó központi árucsarnok elhe­lyezését illeti: ennek lehetőleg a főváros központjára kellene esni, úgy, hogy az a nagy- és kiskereskedésnek egyaránt szolgálatára lehessen. E tekintetben is a párisi mintát követve, kívánatos, hogy a központi áru­csarnok a napnak csak bizonyos meghatározott órái­ban, különösen a vonatok megérkezte után legyen nyitva a nagykereskedésnek, ezentúl pedig szolgáljon a kiskereskedésnek. A belső rendre nézve, a­mi a nagykereskedés szempontjából külön szabályzatban állapítandó meg, az árverezési rendszert tartja a bizottság kívána­tosnak. Az eljárás még akkor is, ha a közvetítés egé­szen a szabad bizományosok kezébe tétetik le, csak a fővárosi hivatalos szakközegeknek szigorú ellenőr­zése mellett tartandó meg. Igen fontos a rendőri felügyelet kérdése, mivel szükséges, hogy azon vidéki termelő, aki csak első­rendű terményeket termeszt, ne legyen kitéve a rosz­­szabb minőségű áruk ruinózus versenyének. Az árképződésre nem közönyös a helypénz ala­csony vagy magas volta, mert az árucsarnokokban szedett díjakkal összefüggőleg fog a piac­i ár alakulni. Ami az élelmezési szerek szállítását illeti, kívá­natos, hogy legalább a fővonalakon külön e c­élra be­rendezett kocsik kísérjék a személyvonatokat, hogy a felvétel s a megérkezés után a kiadás minden forma­litás elkerülésével pontosan történjék. Ezek kiemelése után a bizottság hangsúlyozza, hogy a fővárosi törvényhatóság kívánságára az orszá­gos gazdasági egyesület mint anyatestület útján kész mindenkor a vidéki gazdasági egyesületek és gazda­körök által a gazdaközönségre hatni úgy az intéz­mény megismertetése, mint megkedveltetése végett. A bizottság reméli, hogy a főváros ezen közre­működést épen olyan jó akarattal fogja fogadni, mint a minő készséggel azt a gazdakör felajánlja, és hogy e tárgy további fejlődésének stádiumában a részle­tekre nézve a gazdakörnek és az országos gazdasági egyesületnek mint anyatestületnek véleménye meg fog hallgattatni. Gr. Dessewffy Aurél felszólalása után az igaz­gatóság a jelentést egyhangúlag elfogadta és a tagok sorába Ullmann Lajos urat, a duna gőzhajózási társ­ igazgatóját vette fel.­zaz igaz barátait azon tény által, hogy egy törvény­­hatóság tisztán maga erejéből megyéjét vasúttal há­lózta be. Az alkotmány visszaállítása óta több kísérle­tek létettek egy Csanádmegyén keresztül vonuló vasút létesítésére, az ügy különféle stádiumokban hajótörést szenvedett. Lonovits József, Csanádmegye főispánja, 1879. év őszén Makó város néhány férfiával tanácskozást folytatott e czél megvalósítása végett, és több vasúti igazgatóság kéretett fel a Csanád megyét lehetőleg behálózó vasút építésének feltételei közlésére. Ez adott alkalmat az arad-körösvölgyi vasúttal, annak építési rendszerével és derék vezetőivel meg­ismerkedni, kik már azelőtt tervezték vasutjuknak Aradtól Makón keresztül Szajolig való meghosszab­bítását. Azonban a konc­epczió nagyobb és meré­szebb volt, mintsem a vasutak iránt bizalmatlan kö­zönséget akkora vállalatnak megnyerni lehetett volna. Az észlelt bizalmatlanság leküzdetett, Lono­vits főispán, Meskó Sándor alispán és a me­gye néhány úri egyénisége személyes tanácskozáso­kat folytattak az arad-körösvölgyi vasút megbí­zottai s Boros Béni és Vásárhelyi Bélával. A megállapodásokat a főispán 1880. január 15-én kelt felhívásában tudatta a közönséggel, melyet a tisztán érdekeltségi alapon nyugvó vállalatban való részvétre felszólított. A vasút akkor Aradtól Makóig volt tervezve, szárnyvonallal Batanyától az akkor még tiszavidéki vasút lökösházi állomásáig. Makó város erős küzdel­mei folytán azonban az osztrák államvasuttal Sző­­regnél későbbi időben tervezett kapcsolat csakhamar felvétetett a programaiba és az előmunkálati engedély nemcsak az előbbi, de a makó-szőregi vonalra is kéretett és megnyeretett. Az érdekeltség szorosan tömörült a tervezők köré. — Csanád megye törvényható­sági bizottsága már 1880. február 6-á­n közmunk­a­ a­lapjából egyhan­gúlag 50,000 frtot szavazott meg a vasút részvényeire, tíz éven át pe­dig évi 20,000 frt, összesen kétszáz­ezer forint segélyt. A megye községei követték a példát, így Nagylak 100,000; Csanád- Palota 30,000 ; Batonya 50,000; Apátfalva 20,000; Makó városa pedig 250,000 frtot, ezenkívül átenged­ni határozta a Maros folyón pár év előtt épült Howe rendszerű álló hídját jogai és kötelezettségeivel negy­ven évre a vasút közlekedésére, melyre átalakítható­­nak találtatott. A vasút létesítésére való törekvés általánossá lett, a hozzájárulásra való ösztönzés és a munka seré­nyen folyt, miközben a körösvölgyi vasút igazgatója, Boros Béni, az olcsó vasutak megteremtőjének veze­tése alatt folytak az előmunkálatok, és a létesítendő vasút helyszínrajza 1880. szeptemberben az érdekel­tek nagygyűlésének bemutatható volt. Szél Ákos, a létesítő bizottságnak titkára, buzgó működésével ál­talános elismeréssel találkozott. A főispán, továbbá V­é­g­h Aurél bato­­nyai és Szeberényi Andor nagylaki ország­gyűlési képviselők és az aradmegyei lelkes ügybará­tok időközileg az ország kormányát kedvezőleg han­golták a vállalatra, és kilátás volt nagyobb hozzájá­rulásra, úgy, hogy mire az engedélyezési tárgyalás 1881. február 24-re kitüzetett, a már érintett hozzá­járuláson kívül a pécska-kovácsházi kincstári ura­dalom 300,000 frtot, a mezőhegyesi ménesbirtok 200,000 frtot, a kincstári erdőség 10,000 frtot je­gyeztek vasúti részvényekre, még Ó- és Magyar- Pécska 80,000 frtot, Arad városa 20,000 frtot szava­zott meg. Egyes nagyobb birtokosok, mint Purgly János és Lajos 20,000 frtot, a Návay család, Kál­­lay Béni stb. megyei birtokosok megfelelő szereket, intézetek és magánosok kellő arányban jegyeztek, s a vasút létrejötte biztosítottnak volt tekinthető. Az engedélyezési tárgyalás után a kormány a vasút előmunkálatai felügyeletére kormánybiztosul Végh Aurél batonyai képviselőt nevezte ki, aki élénk és buzgó működésével siettette a vasút megalkotását. A törvényhozás 1881. májusban tárgyalta az engedélyokmányt, s ez, mint 1881. évi XLVII. tv. czikk, mindkét házban kihirdettetett. A következő hónapokat a vonal végleges kitű­zése s a részvénytársulat végleges megállapítása vette igénybe, melynél különösen Makó városban hosszú harczot kellett folytatni a sértett hiúság né­mely jelenségeivel s a bizalmatlanság konkolyhin­tőivel. Végre le volt győzve az alakulás minden aka­dálya, 1881. decz. 11-én Aradon nagy lelkesedés közt megalakult az arad-csanádi vasút részvénytársaság, melynek a vasút engedélyesei, Lonovits József, Vá­sárhelyi Béla és Boros Béni, minden kikötés és min­den előny s anyagi haszon nélkül adták át szerzett jogaikat. Ettől fogva a részvénytársaság igazgatósága, mely 18 jeles férfiúból áll, vette át a vasút ügyeinek vezetését; az igazgatóság nyomban megalakult, el­nökké : Lonovits József csanádmegyei főispánt; alel­­nökökké: Bohus Zsigmond cs. k. kamarást, Purgly Já­nos arad- és csanádmegyei nagybirtokost; vezérigaz­gatóvá Boros Bénit, jogtanácsossá pedig Szél Ákost választotta. Másnap megkezdődött a vasútvonal politikai be­járása, s még azon évben be is fejeztetett a szárnyvonal kivételével, melyet időközben a kincstári birtokok ér­dekében­, Mezőhegyestől Kétegyházáig helyeztek át. Áldozatot és fáradságot nem ismerő buzgó te­vékenységgel működtek az intézők, és még le kellett küzdeni a községi hozzájárulások pénzügyi nagy aka­dályait, ezek részére törlesztési kölcsönt kötni. Buda­pesti és bécsi bankok kerestettek fel a legolcsóbb és előnyösebb kölcsön nyújtására, és a sok irányban foly­tatott tárgyalások és alkudozások eredménye jön, hogy a törlesztési kölcsön előnyösen a pesti hazai el­ső takarékpénztártól eszközöltetett. Az önzetlen ügy­­buzgóságnak — több iránybani kutatás után — sike­rült biztosítani olcsón a jó építési anyagokat, közleke­dési eszközöket, és lépésről-lépésre foglalni el a­zért mindenütt; végre az építési engedély részletesen 1882. február, márczius és áprilisban jött meg. A megye közönsége igazi lelkesedéssel és benső megelégedéssel, figyelemmel kisérte az intézők eléggé meg nem hálálható törekvéseit, és a munka serényen folyt; a fényes eredmény látható, érezhető volt, és 1882. nov. 15-én az arad- mezőhegyesi 53 kilométer, azon év nov. 20-án a szőreg-kis-zombori 18 kilométer hosszú vonal a forgalomnak átadatott; még azon év­ben elkészült a kis-zombor-makói 6 kiméternyi rész is a Maroson átvonuló híd nagyszerű átalakításával, és Makó város 1883. jan. 6-án nagy ünnepet ült; vasútja, melyért annyira sóvárgott és melyre oly rop­pant áldozatot hozott, a nép kivételnélküli örömének félremagyarázhatlan hangos nyilvánulása mellett meg­nyílt, és lelkesedéssel áldattak az önzetlen intézők, ezek közül első­sorban a megye nagyérdemű főis­pánja. A múlt egész télen és tavaszon szakadatlanul tartó és ernyedetlen munka után most, május 16-án történik a makó-mezőhegyesi 36 kilométer és a mező­­hegyes-kétegyházi 40 kiméter vonalrészek műtan­­rendőri bejárása, és folyó hó 20-án az egész vonalon 153 kiméter hosszúságban a vasút megnyílik és a közlekedésnek átadatik. A fővonalon 7 állomás: Pécska, Batonya, Me­zőhegyes, Csanád-Palota, Nagy-Lak, Makó, Kis-Zom­bor, és 3 kitérő: Szt.-Tamás,Tompa és Pereg épült, míg a szárnyvonalon 3 állomás: Kovácsháza, Bánhegyes, Medgyes-Bodzás, és Bánkúton egy kitérő létesítte­­tett. Most van építés alatt az apátfalvai állomás a fővonalon. Az egész felépítmény egészséges tölgyfa-talpfá­ból és aczél-sinekből van előállítva; 9 társulati, 3 kölcsön mozdony és 300 társulati vagyonból állanak a közlekedési eszközök. Aradon a társulatnak nagyszerű telepei vannak, raktárak, sűtőházak, javító műhelyek közösen az arad-körösvölgyi társulattal. — Aradon, Szöregen és Kétegyházán mint csatlakozási pontokon a ma­gyar, illetőleg osztrák-magyar államvasutakkal közös állomások vannak. A vonatok Szöregtől Szegedig az osztrák-magyar államvasút pályáján és hídján a sze­gedi állomásig haladnak, hol az arad-csanádi vasút­nak egy képviselője van. Az egész építés és felszerelés nem egészen három millió forint­ba került, melyből törzsrészvények által 50°/0 fedeztetett. Az építést Hegedűs László, az arad-csanádi vasút főmérnöke vezette kitűnő szakértelem és lan­kadatlan buzgósággal, a társulat jogügyeit és a sok nehézséggel járó kisajátítást Szél Ákos makói ügy­véd, a társula­t derék jogtanácsosa, bár nagy küzdelem, de általános megelégedésre vezette és fejezte be. Hogy a közjóra törekvő önzetlen működés mily eredményt képes produkálni, azt fényesen bebi­zonyította az arad-csanádi vasút társulat, mely vo­nalát eddig a világon páratlan ol­csó áron, kilométerenként 19.000 forintért, felépítette és felsze­relte. De bebizonyította Csanád megye, hogy he­lyes érzékkel bír a közgazdászat és a közjólét előmoz­­­dítására, mert maga erejéből, melyhez minden érde­kelt birtok aránylag járult a költségekhez, Csanád me­­gyét behálózó és jóformán minden községet érintő oly vasutat épített, mely példa gyanánt szolgálhat olcsóság, czélszerűség és felszerelés tekintetében minden vic­inális vasútnak, és melyhez hasonlót al­kothatnak a hason viszonyok közt lévő törvényható­ságok, ha meglesz vezetőikben és minden tényező elemükben azon önzetlenség és ü­gybuzgóság, mely Csanádmegyénél, hála az égnek, megvolt és megvan! 1. 1. Az arad-csanádi vasút, Makó, május közepén. Csanádmegyének az oly rég táplált vágya ment teljesedésbe, mely bizonnyal örömmel töltendő el a közvetlen érdekelteken­ kívül a megyei önkormány­ Vegyes hírek. A nemzetközi vagyon­kölcsönző társaság rész­vényeinek aláírására e lapunk hirdetései közt felhí­vás tétetik közzé. A feltételeket illetőleg ezen felhí­vásra utalunk. A vállalat az idén már is kedvező üz­letet képes kimutatni s jövedelmezősége arra van ala­pítva, hogy közlekedési vállalataink nem rendelkez­nek elég kocsival különösen jó termés esetében, a­mire pedig az idén kilátás van, de különben ezen vagyon­kölcsönző társaság üzletét Ausztriára, Romá­niára, Olaszországra s más államokra is kiterjeszti. Magyar, osztrák és közös rente. Az osztrák pénzügyminiszter — mint már említettük — 16 mil­lió 5 százalékos papírjáradékot adott el e napokban a Rotschild és hitelintézet csoportjának verseny nélkül és pedig 928/b forinton 100-ért. Ez az ár a napi kur­zusnál több mint egy százalékkal alacsonyabb. A jelenlegi árjegyzés szerint 78­65-ön áll a 4,2°/0-os régi rente, melyet az osztrákok közösnek szeretnek nevez­ni, mivel kamatjához Magyarország is járul, ha a 4-2°/0-os 5-ösre számíttatik, akkor a megfelelő árfo­lyam 93'61. Az osztrák 5°/0-os elérte a 92'37 kurzust, a magyar pedig áll 87'60-on. A közös rente tehát több mint egy százalékkal magasabban áll, mint az osztrák, a magyar pedig majdnem 5 írttal áll alább, mint az osztrák. A franczia rentekonverzió be van fejezve és tel­jesen sikerültnek mondható. Mindössze 95330 frank értékű rente mondatott fel és ez is inkább politikai demonstráczió akar lenni, mert ezek a névleges tőkét kapják vissza, holott a tőzsdei árfolyam a névleges ér­téket meghaladja. Különben a konverzió sikere elő­relátható volt abból, hogy az ötszázalékos rente árfo­lyama nem csökkent. A Ferry-minisztérium a konver­zió által nagy sikert ért el, a­mely annál többet nyom a latban, mivel bízott a vállalat eredményé­ben és még a pénzhatalmak közreműködését sem vette igénybe. Francziaország e konverzió által éven­­ként 34 millió frank kamatot takarít meg és felte­hető, hogy a nagy pénzügyi művelet, mely oly szép színben tüntette fel Francziország hitelét, hozzá fog járulni ahhoz, hogy Francziaország pénzügyei kon­­szolidáltassanak és az utóbbi válság hatásai enyhí­tessenek. Az új szuezi csatorna terve élénk mozgalmat keltett nyugati Európa kereskedelmi köreiben és a francziák, mintegy válaszul az angol hajósok hatá­rozataira, a június 4-én tartandó közgyűlésen egy párhuzamos csatorna építésének tervét fogják meg­pendíteni. Ezzel a kérdés lényegesen megváltozott stá­diumba jutott. Az angol lapok ama kijelentésével szemben, hogy a Lesseps-féle csatornarészvénytársu­­latnak nincsen kizárólagos monopolja, az egyiptomi kormány által kiküldött bizottság egyhangúlag kon­statálta, hogy a társulatnak igenis van szabadalma. A jogi kérdés feszegetése egyébiránt nem sok érték­kel bír, mert Lesseps társulatának az engedélyezés alkalmával tényleg 99 esztendei szabadalmat biztosí­tott és még az angol sajtó azon része is, mely a ver­senyző új csatorna tervét pártolja, nyílt kérdésnek tekinti az új engedélyt, a­nélkül, hogy tagadná a monopolizáló engedélyezési határozat létezését; más kérdés az, vajjon a szuezcsatornai társulat helye­sen tenné-e, ha szigorúan a konc­esszió szavaihoz ra­gaszkodnék és erre való tekintettel teljesen veszély­telennek tekintené az angol mozgalmat. A Times és más angol lapok azon álláspontra helyezkednek, hogy ily nemzetközi jelentőségű kérdésekben egy 1854-ben adott konc­essziónak nem állhat jogában változott körülmények között nemzetközi érdekeket korlátozni. Egyébiránt a csatornatársulat azon helyzetben van, hogy a hangoztatott kívánságoknak eleget tehet a tarifák leszállítása, a csatorna mélyítése, villamos vi­lágítás stb. által. A f. hó 10-én Londonban tartott értekezlet bár igen harczias kedvű volt, mégis kitűnt, hogy az agitáló hajósok hajlandók volnának meg­egyezni a Lesseps-féle társulattal. A panaszok legin­kább a magas átmeneti díjak ellen irányulnak. Aztán bár Anglia a csatorna forgalmában 80 százalékkal részesedik, az igazgatóságban 21 franczia mellett csak 3 angol van,holott Anglia legalább is azt kívánja, hogy a francziákkal egyenlően legyen képviselve. A közgyűlések is felváltva Londonban és Párisban tar­tatnának. Vagy új csatorna volna építendő, vagy a létező csatorna kiszélesítendő. Az angol hajósok értekezlete bizottságot küldött ki, hogy e kérdéseket a Lesseps-féle társulattal rendezze, mi ha nem sike­rül, a hajósok szövetkezete maga veendi kezébe az új csatorna építésének tervét. A minta dolgok jelen­leg állanak, valószínű, hogy a francziák és angolok között megegyezés jön létre, úgy, hogy a francziák megépítik a második csatornát is és mérsékelni fog­ják az átmeneti dijakat. Oiled hírek. (Esti forgalom.) A budapesti gabnatőzsdéröl. — május 16. A délután folyamán búza őszre 10.10 írton, tengeri máj.—jun. 6 69 és 6.70 írton, tengerijun.— jul. 6.84 írton köttetett. Esti jegyzés. Szokványbuza őszre 10.13—10.15. Bánsági tengeri május—júniusra 6.70 6.72. Szokványzab őszre 6.72—6.75. Káposztarepcze auguszt.—szeptemberre 148/.­148/g. A budapesti értéktőzsdéről. — május 16. Esti tőzsde. Az esti tőzsdén osztrák hitelrészvény 307.40 írtról 308.40 írtig emelkedett, zárult 308.30 írton, magyar hitelrészvény 305.25 írton, osztrák-magyar bank 334.50 írton, magy. 4°/0-os aranyjáradék 89.25 —89.27‘/a írton, magyar papirjáradék 87.70 írton köttetett. A budapest-kőbányai sertés-keresk. csarnok távirata. Máj. 16. Az üzlet változatlan. Magyar urasági öreg nehéz 59.----60.— írtig, magyar urasági fiatal nehéz 62.-----62.50 írtig, magy. uras. fiatal közép 61.-----62.— írtig, magy. uras. fiatal könnyű 58.-----60.— írtig, magy szedett nehéz 59.-----60.— írtig, magy. szedett közép 58.-----58.50 írtig, magy. szedett könnyű 57.——58.— írtig, romániai átmeneti bakonyi nehéz —.-------.— írtig rom. átmeneti bak. közép 58.-—59 50 írtig, rom. átmeneti bak. könnyű 56.-----57.50 írtig, rom. átmeneti eredeti nehéz 56. ——57.— írtig, rom. átmeneti ered. közép —.----—.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 60.50—62.— írtig, szerb, átme­neti közép 58.-----60.— írtig, szerb, átmeneti könnyű 56.-----57. — írtig, hizó a vasútról mázsáivá 53.---56.— írtig, hizó két éves élő­súlyban 4°/o —.-------.------hizó két éves élősúly­ban —.--------.— írtig. Az ár­ak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kiló és l'/o-os levonással métermázsánkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek pá­ronkint 4 frt aranyban vám fejében megtérittetik. Bécsi szarvasmarhavásár. (Kaufmann Mór és fia jelentési.) B­é­c­s, május 14. Felhajtatott 3616 drb szarvasmarha és pedig 1845 magyar és erdélyi, 1600 drb galicziai és buko­vinai és 171 drb más országbeli. Miután Galicziából igen sok szarvasmarhát hajtottak fel, a piaczi állo­mány jóval nagyobb volt a múlt hetinél. De nem annyira ezen körülmény, mint inkább az, hogy az ünnep miatt a vevők gyéren jelentek meg, okozta, hogy az üzlet vontatott volt és jó minőségű áru 1 írttal, középminőségü és könnyű áru 1—1.50 írttal olcsóbbodott. Zárlat felé a hangulat élénkült és az egész állomány eladatott. Magyar hizó ökör 51—57 írttal, első min. 58—61 írttal fizettetett. Stern I. Budapestről 61 írton, Grunwald és tsa Budapestről 59.50 forin­ton, egy másik részletet 62 írton, Brüll Lipót Nagy- Váradról 60 írton, Schwartz Mór Mátészalkáról 58 írton, Spitzer Benj. és tsa Bajáról 56.50 írton, Wer­ner Mór Aradról 54.50 írton, Frankl fiai Gattajáról 57.50 írton, Roth I. és fia Adolf Ungvárról 60 írton, Denenfeld Izsák Munkácsról 55.50 írton, Szeld Áb­rahám Bajmocskáról 57 írton, Lichtenstein Lipót Boryból 54 írton, Reisz Simon Aradról és Sonnen­feld Lázár Báhonyból 55 írton, Engel, Hacker és Odor Győrből 56.76 írton, Neufeld és Grosz Nagy- Kanizsáról 54.50 és 53.50 írton, Lichtschein Elek Sárvárról 53 írton és Goldstein Jakab Nyitráról 56 és 53.50 írton adták el ökreiket mm.-kint. E­r­dél­yi ököré­rt Czell Fr. és fiai Bras­sóból 61 frtot, Sigmond testvérek Kolozsvárról 58 frtot és König József Havadtőről 57 forintot kapott métermázsánkint. Német és masszinesökör 53— 60 írton, kivételesen 61.50 írton kelt. Popper Sim. Pozsonyból 57 írton, Eisler és S­zöld Felső-Szeliről 56 írton, Rosenberg Sim. Szempczről 55 írton és Schlesinger Ad. Szt-Keresztről 57 írton adták el ökreiket. Galicziai és bukovinai hizó­­ökör 51—57 írton, kivételesen 58—59 írton, tehén 60—53 írton, bika 45—52 frton kelt métermá­zsánkint vágósulyban. Kivonat a Budapesti Közlönyből,­ ­ Máj. 16. — Árveré­sek Budapesten: Máj. 21. Küffner József és teái ingós. (aktív követelések, V. ker. vácii­ körut 56. sz.) 761 frt. — Máj. 21. Gaál József ingós. (VII. ker. nyár­­utcza 26. sz.) 879 frt. — Máj. 23. Kenessy Mária ingós. (IV. ker. lövész-u. 9. sz.) 644 frt. Árverések a vidéken: K.-Peleske (Szatmár) máj. 27. Klein Jakab ingas. 3037 frt. — Karánsebes, aug. 13 Akimeszky János ingatl. 1441 frt. — Kecskemét, aug. 17. Nyiri Dániel ingatl. 2400 frt. — Karánsebes, aug. 13. Hancika Károly ingatl. 2117 frt. — Mindszent (Eger) máj. 21. Kohn Sámuel ingatl. 2580 frt. — Sz.-Fehérvár, jun. 21. Einhecht Ferencz ingatl. 3815 frt. — Rákospalo­ta (Vácz) jun. 15. dr. Splényi Béla ingatl. 3915 frt. — Kecskemét, aug. 18. Dékány István ingatl. 2256 frt. — Módos, máj. 29. Schmidt Ádám ingatl. 5065 frt. — Sopron, aug. 6. Kohn Móricz ingatl. 7170 frt.—Berencs (Nyitra) jun. 4. Weisz Adolf ingatl. 1568 frt. — Arad, jul. 31. Prinner V. Samu ingatl. 38,806 frt. — Gilád (C­ákovár) jun. 14. Breban Zamfir ingatl. 2307 frt. — Nagy- Várad, jun. 23. Jelentsits Ignáczné ingatl. 2145 frt. — Pécs, máj. 23. Tomanek Jakabné és Tomanek Károly ingós. 2479 frt. — Homrogd (Szikszó) máj. 21. Kertész Gyula ingós. 5162 frt. — Nagy falu és Berencs (Nyitra) aug. 13. Pintér István ingatl. 8302 frt. — Melencze (N.-Becskerek) jan. 4. Mijatov Iva ingatl. 5370 frt. — N.-Becskerek, máj. 23. Tabacsky Mita ingós. 2741 frt. — Kis-Dorog (Bonyhád) aug. 4. Takács István ingatl. 2600 frt. — Kun-Szt.-Márton, jun. 20. Józsa Péter ingatl. 2901 frt. — Tótfalu (Pestv.) jun. 22. Gille János ingd­. 474 frt. Csőd: Hofer Ágoston volt budapesti aranyműves hagyatéka ellen ; bej. jun. 25., csődb. Kabdebó Gyula. Pályázatok: A gy.-fehérvári tvszéknél II. oszt. irodatiszti, a nagylaki­­biróságnál segélydijas joggyakornoki állomásra 4 h. a. Hajóforgalom Budapesten. — Máj. 15. — A Duna balpartján a következő vizi jármüvek kötöttek ki: Luczenbacher Pál utódai 3. sz. m. h. 49,000 faltégla Ujvölgy. — Ugyanaz 4. sz. m. h. 48,000 faltégla Szobb. — Farkas Ferencz dereglyéje 350 mm. márványkő Süttő. — La­jos Mihály m. h. 250 mm. márványkő Süttő. — Luczenbacher Pál utódai 11. sz. m. h. 825 kb mtr. tűzifa Nyerges-Újfalu. — Máj­er János m. h. »Reménység« 111,300 cseréptégla Apatin. Rozmayer Ferencz fiai m. h. 2502 mm. tengeri Török-Becse. — Mészáros Máté m. h. »Mária« 450 mm. czement Ny.-Ujfalu. — Geringer és Berger 1. sz. m. h. 1410 mm. búza Baja. — Karton János m. h. 30 mm. kenyér, 10 mm. szerszámfa, 3 mm. kosár Sz.-Ujfalu. Geringer és Berger 11. sz. m. h. 2108 mm. búza Baja. — Kopasz József m. h. »József« 2754 mm. búza Zenta. Szűcs József 100 mm. falkő Visegrád. Meghaltak Budapesten. — Máj. 15. — Föhring Vilmos 2 é. asztalos fia, VI. k. sziv­uteza 12. görvély. Humenay Antal 2 é. szabó fia, VI. k. Eötvös­ u. 29. gégelob. Fűzik Zsuzsi 70 é. magánzó özvegy, V. k. Széchenyi-kert, has­­vizkór. Danziger Regina 66 é. házaló neje, VI. ker. szerecsen-u. 20. tüdővész. Kutsera János 46 é. napszámos, VI. k. Szabolcs-u. 15. tüdőloh. Petsch Ede 7 é. műépítész fia, VII. k. kertész-u. 13. sz. veselob. Schump Mihály 48 é. napszámos, III. k. Kisczelli-u. 16. tü­dőgümő. Moskovits Etel 22 é. kereskedő neje, V. k. váczi-körut 76, ki­merülés. Schmiedthauer Aranka 2 é. mészáros leánya, IV.­­ szerb-u. 13, tüdőlob. Barnák Katalin 6 é. munkás leánya, VI. k. kültelek, mellhár­­tyalob. Beke József 38 é. földmives, IV. k. megyeház, kimerülés. Paszternák József 2 é. napszámos fia, IV. k. koronaherczeg-u. 2. lánggörcs. Kobzik Jakab 30 é. munkás, lakástalan, tüdő­vész. Melich János 49 é. napsz. VII. k. kertész-u. 5. tüdővész. Weszelka István 33 é. napsz. V. k. nádor-u. 59. tüdővész. Hajdúk Péter 38 é. napsz. VIII. k. serfőző-u 4. tüdővész. Király Teréz 51 é. szakácsné, útról, veselob. Gandor János 44 é. lakatos, útról, h­agymáz. Winkelmann Antal 47 é. kádár, IX. k. gyep-u, 47. tüdővész. Idegenek Budapesten. Holzwarth-Frohner szállód«. Gr. Prokesch-Osten Bécs. Wolff K. » Pfaff E. » Taucher K. » Kelecsényi H. Bicske. Hommell Gy. Páris. Berényi I. Kolozsvár. Horn M. Esztergom. Sarmann A. és neje Kassa. Singer S. és n. L.­Sz.­Miklós. Freud S. Olcsanicza. Wandrak I. Reichenberg. Kacz A Leipnik. Onszár A. Temesvár. Hangárt« szálloda. Bukovinszky A. N.-Várad. Beretzky Endre Tass. Pollak Adolf Arad. Rokenstein Róza Baja. Momsier Lajos Páris. Inglii W. neje Edinburgh. A. O. Whyte neje » C. W. Wilson » Feunau Ernő Bécs. Zwanziger H. » Zwanziger S. » Kiss Ede Simontornya. Somogy V. Prand I. Kőszeg. Dr. Fáy Kiss O. Pécs. Pichler B. Tolna. Horváth Ödön Szegzárd. Luebke F. Hanover. Kölber M. Valerithal, Greiml A. Bécs. Ott F. Győr. Peschka S. Bécs. Stäuber M. » Strauss M. » Fried I. » Nemzeti szálloda. Vázsonkövy Imre .-Szőny. Blaskovics E. n. Szt.-Márton. Beretvás F. és csja N.-Kőrös. Mocsy L. N.-Kőrös. Schapringer S. Pécs. Szendi E. Szolnok. Hoffmann, Gyula. Weise B. London. Hemm Ferencz Gy.-Fehérvár Péchy I. Tolna. Beér M. Szt.-Iván. Koller P. D.-Földvár. Widder B. Gau­ly. Michaeles O. Berlin. Fischer A. - Dr. Schossberger I. P.-Almás. Rosenberg M. B.-Almás. Radosavljevic S.­­-Kanizsa. Marjanovic P. Pancsova. Freund Ignácz Báttaszék. Gleim E. Pécs. Tauber H. és neje Pécs. Striss 8. F.­Beő. Pollak T. és leány­a Pozsony. Marthal-Angol ki­rályné szálloda. Gr. Pálfy M. Pozsony. Gr. Szécheny A. Bécs. Gr. Chotek R. Futták. Chotek M. grófnő Futták. Esterházy H. grófnő Pozsony. Báró Sennyey V. M.­Bélly. Svastics B. Zala-Egerszeg. Daniel I. Pozsony. Dr. Miloszavljevics M. Sza­badka. Dr. Arvany L. Zemplén. Carlburg D. Bécsújváros. Wahrmann I. Miskolcz. Hempel W. Bécs. Rowland W. Árva. Wieszner I. Teplitz. Fodor A. Hatvan. Vogel L. Bécs. Singer L. Bécs. Mocker Th Widenz. Mme Bazaugouz Paris. Riesser R. Frankfurt. Foca G. Braila. Savic T. Kameníz. Savic N. » Nedeljkovic L. Kameuiz. Dautzenberg I. Bécs. Goldstein H. Bécs. Adler I. Leobschütz. Brüll A. Brünn. Magyar király válloda. Schwarcz T. Puszta-Bucsa. Doming H. Dombóvár. Eisenberger M. Debreczen. Dr. Károly A. Bécs. Fekete I. Tót-Keszi. Holzhäuser J. Moór. Storno F. Sopron. Kiss Gy. Tabsó. Vrancsits Gy. Paradicsom. Simon F. Tata. Reich A. Pécs. Perl M. Szeged. Bovankovics Gy. Deés. Molnár J. Kolozsvár. Schönheit I. M.­Szombat. Wittman I. Tapolcza. Bernatsky G. E. Versecz. Rohde Jean Bécs. Markovits K. Debreczen. Pannónia válloda, Ferenczy P. Árokszállás. Gaál S. T.-Szt.-Márton. Antalffy I. Módos. Gallé G. N.-Bittse. Bényei I. Torda. Fenyvesi E. Torda. Grünstein M. Szatmár. Weisz M. N.-Károly. Brüll M. Pozsony. Wolff D. Klári. Frankl I. Szentes. Frankl H. Bécs. Fest L. Nyíregyháza. Kindlovics F. N.-Szeben. Szűcs L. Kisszállás. Madzényi I. Jankovácz. Szabó K. Félegyháza. Schmiedt-Orient­■zálloda. Tassy G. Gercse. Szabó S. Kunság. Vajda F. Gömör. Unger F. Tifenbach­. Dr. Glück S. N.-Várad. Treska J.-né Kolozsvár. Kälber M. k. a. Berlin.­­Bányai A. Algyógy. Job­b E. Szepes­ Béla. Groszvirt N. Hatház. Réthi L. Szolnok. Deutlbaum M. Tapolcsány. Becker J. Bécs. Juried I. Arad. Fehér hattyú válloda, Scháfer I. Miskolcz. Bélák L. Enying. Aradi G. Szeged. Morgenstern I. Eger. Durzy P. N.­Torák. Szilágyi I. Kolozsvár. Blau S. Dobos. Neuberger I. Jászberény. Özv. Weisz NI. Jászberény. Halász I. Szentes. Deutsch L. Szentes. Herman M. Nyitra. fehér ló válloda. Jordán F. N.­Károly. Clintom I. Belényes. Camitzki A. München. Klein B. Körmöczbánya. Lang B. Nagyvárad. Csabay M. Kunhegyes. Kiss I. Privigne. Mogyorósi S. B.­Gyula. Farkas S. Czegléd. Dóka E. Kvun-Szt.-Márton. Braun P. Miskolcz. Darkó I. Bágyon. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS- Időjárás május 16. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek magyarázata: © — szélcsend, O — tiszta, derült, 0 — V* felhős, 0 — */1 felhős, 0 — */« felhős, 0 — borult, • I — eső, * — hó, A — jégeső, V — köd, 00 — gőz, & — zivatar villám, (n) — csapadék mm.-ben. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (767—768) a len­gyel földekről k terjed a kontinens nagy részére (780). Az idő á­ltalában csendes, derült, meleg. Hazánkban: Többnyire északias, részben délkele­ties szelek mellett a hőmérséklet nagyobb lett; a légnyomás keveset változott. Az idő többnyire csendes, derült.­­ Kevés eső helyenkint az északi és délkeleti Kárpátok közelében volt, Sepsi-S­.t.-Györgyön égi háborúval. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Általában közepes derült, meleg időt várhatni, itt-ott helyi zivatarokkal. , ^ r.-s*K­­óba*. Állomások F'.*8' niyi­­ I ereje Celsius de­ nun set ___________________________+ 1 (1—18) fokba-,­­ Arad . . . 63.1 DK 2 17.8 — O Besztercze . . — — — — — Beszterczebánya 64.9 E 1 17.7 — O Budapest . . 63.2 ENy 2 13.1 — Q Csáktornya . . 63.8 D 2 14.7 — O Debreczen . . 63.1 EK 4 18 6 — O Eger . . . 63.7 K 5 12.0 — O Eszék ... — — — — — Fiume . . . 63.8 E 1 17.6 — O Késmárk . . 66 6 E 1 13.9 — Q Keszthely . . 64.1 E 1 17.8 — O Kolozsvár . . 62.8 Ny 1 20.3 — O Magyar-Óvár . 64.6 © 13.4 — O Akna-Szlatina . 64.0 © 15.5 — O Nagy-Enyed . 82.1 E 1 14.9 10 Nagy-Szeben 62.6 DK 1 20.1 — O Nagyvárad . 62.4 D 1 15.6 — O Orsova . . . 62.3 © 15.4 — Q Pancsova . 84.4 ENy 1 18.4 3 Q Selmeczbánya . 64.0 K 1 17.4 — O Sopron . K.I. 62.0 ENy 4 20.0 — O Szatmár-Németi 61.4 K 1 17.8 — Q Szeged . . . 60.7 © 16.3 & 2 0 Sepsi-Szt-György 84.1 © 20.0 — O Szolnok . 63.7 D 3 18.0 — O Temesvár . . 63.3 D 2 17.0 — O Trencsén . . 62.0 E 5 17.6 — O Ungvár . . . 83.9 DK 1 14.8 — — Zágráb ... — — — — O Bécs . . .­­ 85.1 © 17.8 — O Bregenz . . 65.5 @ 10.1 — O Konstantinápoly — — — — _ Lesina . — — — —. _ Póla ... | 83.4 K 2 19.1 — 0 Prága ... I 66.5 DNy 1 14.6 j — Q Szulina . 59.6 K 2 19.8 — O Szerajevó . . 64.0 @ 15.0­­ — O

Next