Pesti Napló, 1886. augusztus (37. évfolyam, 211-240. szám)
1886-08-14 / 224. szám
Beszélik, hogy ezen pénztári kimutatást olvasván Tisza — mint Augusztus császár a teutoburgi csata hírére — felkiáltott: «Szapáry, redde mihi milliones!«I. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1886. évi áprilió 1-től junius hó végéig előfordult bruttó bevételekről, összehasonlítva azokat az 1885. évi hasonló időszaki eredményekkel. Tényleges eredmény Bevételek. 1886. 1885-hez képest évi Il-ik negyedben, forint forint Állami adósságok, és pedig : Az 1880. évi IX. t.-czikk alapján kibocsátott papirjáradékkötvények eladásából ............................. . S...elődézsmaváltság . . . 121.464.84 45.582.597« Maradvány- és irtványföldek megváltásából. . . 25.297.61 -1- 15.370.03 Sorsolási kölcsön .... 74.559.21 + 13.873.76 Budapesti lánczhid elsőbbségi kölcsön fedezésére az állami hidak bevételeiből 1.889.90 1.808.90 Az 1880. évi VIII. t. czikk alapján azanyjárajáradékkötvények eladásából . , — — A tiszai s szegedi kölcsön évi járulékainak fedezésire............................ 432.399.14 — 46.318.87'/, Pénzügyminisztérium : Egyenes adók................... 17.589.290.80 -1 133.373.99 Fogyasztási adók .... 7,802.622.70, + 245.486 63 Fogyasztási adóvisszatéritésekből........................ 1 335.516.40 — 1.610.093.40 Agio-nyeremény a határvám fölöslegeiből . . . . . 21.867.79 — 30.351.96 Határvámkezelési átalány . 112.500.— — Bélyeg ....... 2.848.550.197, + 55.204 23 Jogilletékek........................ 8.609.834 36 — 162.318.71 Dijak.................................. 107.581.987«+ 24 462 92 Fémjelzés ...... 5.297.34 — 1.452.487, út-, hid-és révvám . . . 8.123 534 1.998.09 Dohányjövedék .... 9.566 877.81 — 191.172 34 Lottójövedék................... 675.237.48 — 134.331.267, Sójövedék........................ 3.318 329.30 — 17.151.357, Perköltségek.................... 2.316.537.— 1.500.37 Állami jószágok .... 757.395.627,—64.809 0^, Bányaigazgatóságok . . . 14.197.48 — 139.168 577, Fémbányászat és opálbánya 1,101.867.907,490.023.637, Fémkohászat.................... 851.957.237, 10.612.197, Pénzverde......................... 1,145.155 457, + 282.929 18 Vasművek........................ 1,106.205.747, 4- 195.570.78 Kőszénbányák.................... 14 037.50 — Sótermelés......................... 222.919.967, — 221.463 657, Felhagyott bányaművek stb. 1.868.89 4- 440.47 Állami nyomda .... 19.485.66 — 15.979.597, Állami épületek .... 5.521.84 — 2.273.42 Budapesti állami hidak . . 109.309.437,— 43.894.747, Államvasutak, gépgyár és diósgyőri vas- és aczélgyár tiszta jövedelme . . 3.623.570.567, -1 1.055.576.747, Ingó államvagyon.... 2.643.25 — 35.028 85 Különféle rendes bevételek . 295.835.067, 4- 122.228.68 Állami javak eladásából.. . 373.914.09 — 256.113.05 Telepitvényesek által fizetendő vételárak és kamatok ............................. 57.788.087,455.371.757, Maradvány - és irtványföldek váltságdíjai.................... 9.567.427.020.014.55 Állami előlegekből. . . . 49.517.167,— 93.899.797, A kincstár birtokában lévő értékpapírok értékesítéséből ................................... _ _ Különféle átmeneti bevételek............................. 196.390.297,— 29.213.79 Közmunka- és köztekedési minisztérium : Posta.................................... 3,199.652.227. 4 169.465.51 Távirda................................ 549.480.70 — 18.828.69 Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium : Állami erdők.......................... 1,529.380.297, 266.082.827, Állami lótenyészintézetek : 563.815.03 — 13.296.541, Összesen : 62.054.857.807, — 403.412.327, II. Kimutatás fi. maervmr lrmwn5Virvv fürfnrrA /111oTvmAnn^f«nhnAl 1CQG a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1886. évi április hó 1-től június hó végéig előfordult bruttokiadásokról, összehasonlítva azokat az 1885. év hasonló időszaki eredményekkel. Tényleges eredmény Kiadások. 1886. 1885-hez képest évi Il-ik negyedben Kiadások. A kir. udvartartás költségei Ő cs. és ap. királyi Felsége kabineti irodája .... A főrendi- és képv.ház kiadásai .......................... Közösügyi kiadások . . . Az 1867. végéig fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai . . . Nyugdijak (az illető miniszteri tányoknál) . . . Államadósságok, és pedig : Államadóssági járulék . . Földtehermentesités s örökváltság........................ Ezőlődézsmaváltság . . . Maradvány- és irtványföldek megváltása.................... Vasúti kölcsön kamatai és törlesztése .................. Sorsolási köles, évi járuléka Budapesti lénezhíd elsőbbi. kölcsön......................... Gömöri iparvasutak záloglevél-kölcsöne .... 30 millió frtos kölcsön . . 4°/0-os aranyjáradék-kölcsön 6°/6-os aranyjáradék-kölcsön Keleti vasút átvétele folytán elvállalt adósság . . . Vágvölgyi vasút vételára . Tiszai és szegedi kölcsön . Tiszavidéki vasút megváltása folytán elvállalt adóss. Zágráb - károlyvárosi vasút megvétele folytán fizetendő évi járulék .... Papír-járadékkölcsön . . Függő adósság.................. Alföld-fiumei vasúti kölcsön .. Erdélyi vsút kölcsön . . Báttaszék-dombóvári vasút Előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján . . Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete Állami számvevőszék . . Miniszterelnökség.... ő Felsége személye körüli minisztérium .... Horvát-Szlavon-dalmát minisztérium .................. Belügyminisztérium . . . Pénzügyminisztérium, és pedig : Pénzügyigazgatási, adóbeszedési és kezelési költségek s nyugdíjak . dohányjövedék . . . . lottójövedék.................. sójövedék...................... áll. jószágigazgatóságok . álami jószágok . . . . bányaigazgatóságok . . fémbányászat és opálbánya .......................... fémkohászat..... pénzverde...................... vasművek...................... kőszénbányák.................. sótermelés.................. felhagyott bányaművek . állami nyomda .... állami épületek .... budapesti állami hidak . különféle rendes kiadások földadószabályozás. . . átmeneti kiadások és beruházások , , . . . forint forint 1,162.603.47 -f 304.05 31.409 -f 57 47 280.972 33 487.177.47 12,883.667.987» + 2,834.312.097, — — 65.827.747, 1,512.191.787« 4" 1,111.317.637» 7,631.442.30 -f 97.471.047, 5,424.721.72 — 377.599.577, 43.608.887.4- 8 764.58 29.820 81 45.857.167, 159.264.48 + 44.816.19 — — 1.012 50 1.873. -1 1.592.— 100.84 — 87.97 702 749 — 12.964 50 370.012.087, 4- 229.800.87 2.098.45 — 1.321.18 25.992.15 4- 23.334.50 345.110 - 19.500 1.083 846.79 — 15.158 32 500.585.62 — 34.988.11 121.500 — 28.500 6.973.497.78 -+ 604.713 527. 513.943 377« + 330.019.937, 1.676.11 -f 322.69 558.155.13 — 24.464.09 183.472.71 — 10.062.78 2,724.186.06 -f 1,490.249.40 1,626.069.047. 4- 94.029.127, 30.898.16 -f 1.059.86 94.079.40 — 11.375.98 14.686.49 — 371.819.487.98 4-27.54 2.774.375.93 -f- 160.020.867, 3,400.910.02 -f 291.712.667, 4,077.586.997, -j- 400.615.22 334.188.257, — 153.093.69 540.457.547, — 274.476.047, 35.853.797, — 3.304.96 346.092.33 — 119.228.447, 86.483.54 — 66.233.31', 1,069.425 34 -f 127.971.38 795.005.867,— 170.238.607, 1,075.501.877,4- 131.358.88 1,463.683.267,-f 158.394.77 3.388.26 4- 2.322.78 234.509.097,4- 123.837, 15.122.947,— 512.007, 132 053.24 4- 13.180 94 3.524.71 — 14.379.827, 19.523.977, — 34.875.027, 243.784.51 + 137.594.94 150.493.25 — 312.307.247. Kiadások. Állandó országház építése . Közmunka- és közlekedési minisztérium . . . . Posta ............................. Távírda........................ Fölmivelés-, ipar-és kereskedelmi miniszerium . . Állami erdők................... Állami lótenyészintézetek Vallás- és közoktatásügyi ministerium................... Igazságügyi ministerium . Honvédelmi ministerium . Rendkívüli közösügyi kiadás Az 1881. évi XI. t.-c. alapján a hadmentességi dijjövedelem rovására teljesített segélyezések. . . Összesen : Tényleges eredmény 1886. 1886-hoz képest évi II-k negyedben, forint forint 42.296.20 -f 23.291.88V9 5,167 246.15 — 4,218.584.49 1,876.449.52 -f 78 448 29’/a 671.927.79 -f 30 964.27*/9 1,7812'2.677, 4- 2,920.026.95 — 1,719 281.357, — 403.182.237, — 2.632.11 — 570.51'/, 79,208.918.327, -f 1,966.444.87'/, ■ ' -------------.... .................. T — 1,203.512.89 — 56 841.77 1,675.743.06 — 5.456.39 949.785.21 — 197.252.32 1.894 897« 14.787.517, 117.715 517. 193.786.71 KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 14. Naptár: Szombat, augusztus 14. Róm. kath.: Athanázia özvegy. — Prot.: özséb. — Görögkeleti: (augusztus 2.) István vértanú e. átvitele. — Zsidó: (Ab 13.) Sabbat Nah. — A nap kel 4 óra 55 perczkor, nyugszik 7 óra 13 perczkor. — A hold Kel 7 óra 4 perczkor este, nyugszik 4 óra 24 perczkor reggel. — Holdtölte 7 óra 40 perczkor este. A vallás-és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12— d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— délután 2 óráig. Az erdélyrészi közművelődési egylet javára tombola a Margitszigeten este 8 órakor. Az újpesti olvasókör nyári tánczmulatsága a rákospalotai parkvendéglőben. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinhető d. e. 10—11'. óráig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1. Nyilvános könyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illetőleg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók , a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Vilmos császár Salzburgban. A német császár salzburgi találkozásáról a következőket írják: Az esti 8 órakor megtartott nagy udvari ebéd folyamán a császár hirtelen rosszul lett, úgy hogy az orvosok azt kívánták tőle, hogy azonnal térjen nyugalomra. Helyette Vilmos herczeg és Perprucher gr. vitték tovább a házigazga szerepét. A császár nyugodtan töltötte az éjt, úgy hogy másnap este tovább utazhatott. A pályaházban szívélyesen búcsúzott el a helytartótól s az előkelőségektől s midő Claudy üdv. tanácsos jelenté, hogy az indulás persze elérkezett, a császár kezet nyújtott Thun gr. helytartónak s ezeket mondá: » A viszontlátásra, de ha hasonló véletlenek, mint a tegnapi, többször ismétlődnének, akkor . . .« A császár nem fejezte be a mondatot, csak a kezével tett olyan mozdulatot, mely teljesen megmagyarázta sötét gondolatát. Thun gr. reményét fejezte ki, hogy az agg uralkodót a jövő évben viszontlátja a fürdőn, mire a császár mosolygással válaszolt s aztán szalonkocsijába lépett s a vonat elrobogott. — Margherita, az olasz királyné, aug. 10-dikén hagyta el Velenczét, hol, a kolera pusztítása közben, hosszabb időt töltött, hogy felbátorítsa a népet s életet öntsön a járvány miatt igen csendes laguna-városba. A velenczeiek rajongó lelkesedéssel csüggnek a királynén, ki Velenczének igazán jóltevő tündére. Midőn elutazott, a lelkesedés és hála ő iránta a legnagyobb arányokban nyilvánult; sokan sírtak a megindulástól. A királyné megígérte, hogy áprilban újra eljön, midőn megnyittatik a velenczei mű- és iparkiállítás. A királyné velenczei időzésének megvolt a jó hatása. A forgalom megélénkült, az idegenek kezdik ismét fölkeresni Velenczét. — Aranymise. Somogymegyében, Andocson, Balkó László, az ottani zárda főnöke, e hó 5-én tartotta aranymiséjét. Az alkalmi szent beszédet Lepsényi Miklós író és hitszónok tartotta. A mise után 62 teritékü diszebéd volt, melyen számos sikerült és elkes felköszöntő mondatott. — München és a történelmi kiállítás. Említettettük, hogy München városa visszautasította Budapest főváros meghívását. A tanácsban, mely ezt a tüntető határozatot hozta, Buss előadó azt javasolta, hogy előbb kérdezősködjenek Berlinben, mintogadják ott a meghívást. Valami Kröber nevű képviselő erre ellenindítványt tett, hogy Budapest meghivása egész határozottan s minden kérdezősködés nélkül utasíttassék vissza.Gondoljunk csak arra — úgymond — mint bánnak a magyarok erdélyi testvéreinkkel és mi németek most még segítsünk is a magyaroknak ünnepélyeiket megfelelő fénynyel megülni ? . Magyarországon nem felelnek annak, aki ott német nyelven beszél, de sőt inzultusoknak teszi ki magát.« Häuse képviselő ezzel szemben megjegyzi, hogy bár különféle okokból vissza kellene utasítani a meghívást, de miután a budapesti községtanács nem állami kormány, megelégszik azzal is, ha egyszerűen megköszönik a meghívást. A tanács Buss előadó indítványát nagy többséggel elvetette és a Krókerét emelte határozattá. — Jánossy Dömjén, a minoriták újonan megválasztott rendfőnöke, tegnapelőtt délután érkezett Aradra. A pályaháznál mintegy 40 főből álló társaság fogadta és Varjassy Árpád tanfelügyelő üdvözölte beszéddel. Jánossy meghatottan válaszolta, hogy igen köszöni a megtiszteltetést és erejéhez mérten igyekezni fog, hogy úgy hazafisági, mint egyházi tekintetekben megfeleljen a várakozásoknak. Még egynéhány szívélyes szó után harsány éljenzések kisérték lakására a rendfőnököt. — Saárossy-Kapeller Ede, eddigi osztályfőnök, a magyar államvasutaknál a kereskedelmi ügyosztálytán igazgatóhelyettessé neveztetett ki. Ő a tarifapolitika és vasúti szolgálat terén kiváló szakférfiú, ki a tágabb ügykörben is bizonyára teljes sikerrel fog működni. — A király komornyikja, Hannakampf Antal, tegnap reggel Bécsben elhunyt. 79 éves volt és 54 évet töltött a király oldala mellett. Ötven éves jubil reumát 4 évvel ezelőtt ünnepelte meg és számos ovácziók tárgya volt. A király hű cselédje hosszasabb betegsége alatt naponkint jelentést tétetett magának állapotáról. Hannakampf néhány hét előtt még szolgálatot teljesített az udvarnál. Szemtanuk mondják,ogy a gödingi parforce-vadászatok alkalmával mindenkit megindított az a jelenet, mikor az öreg szolga viharos időben úgyszólván reákényszerítette felséges urára a köpenyt és nyaka közé apai gyöngédséggel kötött kendőt, hogy meg ne haljön. A komornyik feltűnően hasonlított Vilmos német császárhoz. Alakja szintoly erőteljes s haja oly galambősz volt, mint a Vilmosé. Az agg német császár egy ízben magához is rendelte Hannakampfot és mosolyogva ismerte el a hasonlatosságot. I. Napóleon fia, a reichstadti herczeg 1832-ben jul. 27-én a schönbrunni várkastélyban Hannakampf karjaiban halt meg. Hannakampfot vasárnap temetik. Haláláról táviratilag értesítették az Ischlben időző királyt. — Sürgős kérelem. Zsolna, Trencsén megye egyik legvirágzóbb mezővárosa, f. hó 11-én háromnegyedrészben porrá égett. A kár több egy miliőnél Az ínség leírhatatlan, mivel a borzasztó szélvihar folytán a lakosság élelmiszere nagyobb részt megsemmisült. E megrendítő katasztrófa enyhítéséhez a vörös kereszt egylet központi igazgatósága egyelőre 200 írttal járult, de emberbaráti kötelességének ismeri az ország összes lakosságát ezennel felkérni, miszerint a rendkívüli ínség figyelembe vételével szíveskedjék áldozatkészségét minél hathatósabban érvényesíteni és a pénzbeli adományokat alulírt igazgatósághoz (Buda, II. Lánczhid-utca 1.) sürgősen küldeni, hogy azokat Zsolna vidéki választmányunkhoz a károsultak közt való kiosztás végett továbbíthassuk. Az adományokat nyilvánosan fogjuk nyugtázni. A m. vörös-kereszt egylet központi igazgatósága. — A Janszki-ügy. Kecskemét város képviselő testülete tegnapi közgyűlésén tárgyalta Borsodmegye átiratát. A közgyűlés helyeslőleg vette azt tudomásul, de tekintettel a királyi kéziratra, feleslegesnek tart minden további enuncziácziót. A Hajdú megye közgyűlésén is szóba került a Janszki-ügy. Többen indítványozták, hogy az országgyűléshez felirat intéztessék, a közgyűlés azonban nagy többséggel elvetette ezt az indítványt. A Hunyad megyének e hó 9-dikén tartott közgyűlésén került tárgyalásra a Janszki-ügy. Indítványozták, hogy ez ügyben az országgyűléshez felirat intéztessék, kérve a törvényhozó testületet oly törvény hozatalára, mely az ilyen esetek ismétlését lehetetlenné tegye s egyúttal átiratilag fölkeressenek Magyarország összes törvényhatóságai e feliratot pártfogolni és hasonlólag eljárni. Ennek ellenében más indítvány nem létezett, csupán a kivitel körül volt némi véleménykülönbség, mert volt oly indítvány, hogy csak jegyzőkönyvileg adassék kifejezés sérelmünknek, és volt oly indítvány is, hogy várnak be, amíg a miniszterelnök, Tisza K. nyilatkozik és ha azzal a nyilatkozattal nem lennénk megnyugtatva, csak akkor lépjünk föl az országgyűléshez kérelmünkkel. Román részről csak annyiban fejeztetett ki némi aggodalom, amennyiben ily határozott föllépésből a megye dinasztikus érzelmeinek hanyatlására következtetnének. De az eredeti indítvány ismételten felolvastatván, ez az aggodalom is elenyészett s igy a megyei közgyűlés a kivitel körül tett három indítvány közül az elsőt, az eredetit, nagy szótöbbséggel fogadta el. — A pancsova-kubini vizármentesitő társulat kormánybiztosa, Bornemissza Ádám ellen Kutlánya János budapesti vállalkozó még az 1882. évben teljesitett vízármentesitési munkálatokért 370,126 frt 40 kr hátralék erejéig pert indított a pancsovai kir. törvényszéknél. A társaság elismert e követelésből 171,763 frt 83 krt, mely összeget bírói letétbe helyezte. Kutánya János erre a letett pénz kiadásáért folyamodott, előadván, hogy a követelés beismert részére nézve fölösleges a per, valamint az említett öszszegnek letétbe helyezése, követelésének be nem ismert részére nézve pedig a per korlátozását hozta javaslatba. A pancsovai törvényszék e kérelemnek helyt adott és e végzést a kir. tábla is helybenhagyta. — GöndörS Benedek apát és orsz. képviselő kezdeményezésére Békés-Gyulán a népkertben, vasárnaponkint öt krajczár beléptidij mellett, térzene játszik. A békés-gyulai nép most már korcsma helyett a népkertbe megy és ott folyik a táncz és mulatság. — A nők képzésének kérdése Angliában. Az angol orvosi egyesület az idén Brightonban tartja vándorgyűlését. A gyűlés elnöke, dr. Moore, megnyitó beszédében azon érdekes kérdést tárgyalta, váljon czélszerű-e, ha a nők oly életpályákra is kiképeztetnek, melyek eddig a férfiak kizárólagos hivatásának tekintettek. Kiválólag orvosi szempontból foglalkozott e kérdéssel és azon eredményre jutott, hogy úgy a nő speciális szervezete, mint ebből folyólag az emberi nem egészséges fejlődése érdekében ezen kérdésre határozott nemmel kell felelni. »A nőnek úgynevezett magasabb kiképeztetésével együtt járó fáradalmak — így szólt — lehetetlenné fogják tenni, hogy azok, akik különben a legjobb anyák lettek volna, egyáltalán anyák legyenek ; vagy ha ezt nem teszik lehetetlenné, az kétségtelen, hogy gyermekeik testileg és szellemileg meg fogják sínyleni ezt a kísérletet.« A Times sok tekintetben igazat ad a tudós orvosnak, de azt állítja, hogy ha a szellemi kiképzés mellett a test fejlesztésére és edzésére a kellő gond fordittatik s a nők számára oly életpálya választatik, mely mellett testi szervezetük túlságos megerőltetésnek nincs kitéve, akkor bátran lehet a nőket több irányban oly magasabb kiképzésben is részesíteni, melyről eddig azt hitték, hogy kizárólag a férfiak hivatását képezi. — Magyar-Raszlavicza, sárosmegyei községben, e hó 11-én nagy zivatar pusztított. A vihar kitörése után az égboltozat valóságos tűztengerhez hasonlított, oly sűrűn követték egymást a villámok. Egy másodperczben 60-at, hetvenet lehetett megolvasni. Körülbelül egy óráig tartott ez így, míg végre jég kezdett esni, mely borzasztó pusztításokat okozott. A gyümölcsös fák majdnem teljesen megkoppasztva állanak, a zöldséges kertek is tönkre vannak téve. A levert gyümölcsöt kosarakban lehetett elszállítani a kertekből, a földet ezer meg ezer veréb borította. A jég verte agyon szegényeket. A szélvész oly erős volt, hogy a legerősebb fákat kitépte, letörte a fák koronáit és számos ablakot bezúzott. A házak azon az oldalon, melyen a jég érte őket, különös látványt nyújtanak, mintha csak sortüzet adtak volna ellenük. Lipthay István min. tanácsos kastélyában az ablakfaredőnyök a szó szoros értelmében olyanok, mintha golyókkal lőtték volna azokat keresztül; a jég oly erővel csapott le, hogy átfúrta a 6 cm. vastagságú ablakkeresztfát. Hogy a szántóföldeken a jégverés mily kárt okozott, még nincs megállapítva, de annyit lehet már tudni, hogy a zab és az árpa majdnem teljesen tönkre ment. A szakadó eső itt-ott áradást is okozott, a víz behatolt a házakba és az istállókba, úgy, hogy az álatokat máshová kellett elhelyezni. A helységen keresztül vezető országúton a villám agyonütött egy lovat, két másik ló a jégverésnek esett áldozatul. A vihar teljes 9 órán át tartott, mert csak reggel felé ért véget. Még másnap is nagy jégdarabokat lehetett összeszedni. — A pápai dispenzáczió Szent-István-napja. Esztergomból írják az Ált. Értesítőnek : A pápa dispenzácziója, mely Magyarország összes katholikus lakosságát a pénteki napra eső Szt-István-napon a böjt alól felmenti, tegnap délután megérkezett Simor herczegprimáshoz s erről a herczegprimás Magyarország összes püspökeit értesítette. E felmentvény szerint a jövő heti pénteken, melyre ez idén Szt-István-napja esik, böjt nem lesz , hanem kötelesek lesznek a római katholikusok a pénteki böjt helyett a megelőző csütörtökön böjtölni, mivel a pápa a böj- stölési kötelezettséget csütörtökre helyezte át. A herczegprímás saját egyházmegyéjének papságát körlevelileg utasította, hogy a pápai fölmentvényről a híveket szószékről értesítsék. — Magyar czigány az udvarnál. Kucsera János magyar czigányzenekara rendeletet kapott Rudolf trónörökös udvarmesteri hivatalától, hogy ma Laxenburgban a trónörököspár előtt játszszék. — A magyar nyugoti vasúttársaság a Szt-István-nap és a történelmi kiállítás alkalmából mérsékelt árujegyeket ad ki, melyek öt napra érvényesek. — A birodalmi kutya eltűnt. A berlini királyi állatgyógyintézetben nagy szenzácziót kelt Bismarck herczeg kanczellár híressé vált kutyájának, Thyrasnak eltűnése. A birodalmi kutya, mely gyógyítás alatt állott, tegnapelőtt észrevétlenül eltűnt az intézetből s bár a rendőrség teljes apparátusával kutat utána, de sőt a közel vidéki hatóságokat táviratilag is értesítette a szenzácziós eseményről, mindeddig nem került elő. — öngyilkosság a börtönben. Pozsonyból távírják lapunknak, hogy Stifl Valentin, a hírhedt villabetörő, ki a megyei fogházban vizsgálati fogságban ült, tegnap nadrágszijával felakasztotta magát az ablakra. Dr. Kovács Pál f. Dr. Kovács Pál, a legidősebb magyar írók egyike, Vörösmarty kartársa, ki élete végéig megőrizte kifogyhatatlan humorát, tegnap délután 4 órakor meghalt Győrött. Csak néhány nap óta betegeskedett és senki sem hitte volna, hogy az örök ifjú iró, ki hetvennyolcz éves kora daczára megőrizte testi-lelki frisseségét, oly gyorsan áldozatul fog esni betegségének. Két nappal ezelőtt jobban is érezte magát. Azt hittük, állandó lesz a javulás, de mély részvéttel értesültünk, hogy e reményünkben csalódtunk. A régi gárda egyik jelese hunyt el benne. A kedély pezsgő elmésségével, derült vidámsággal s természetes egyszerűséggel irta elbeszéléseit. Megnevettette apáinkat s a legújabb nemzedék is, mely utolsó novelláit és apróbb dolgozatait olvasta, egyaránt élvezhette jó izó, egészséges humorát, mely változatlanul, frissen maradt meg évtizedeken át. Kovács Pál 1808. július 1-én született Dégen, Veszprém megyében. Atyja, ki előbb győri mérnök, majd gróf Festetich Antal jószágainak igazgatója volt, maga is lelkes pártolója, sőt egy időben buzgó munkása volt az irodalomnak s levelezésben állott a kor két legnagyobb írójával: a minden fiatal írót buzdító Kazinczyval s a Csikóbőrös kulacs pajzán dalnokával, Csokonai Vitéz Mihálylyal is. A derék öreg úr ugyan korábban elhalt, semhogy maga vezethette volna kisfia nevelését, de tevékeny életének emléke, szorgalmas természetes humoros hajlama átöröklődött a fogékony lelkű gyermek vérébe, úgy, hogy a fiatal Kovács, mikor Pápán a gimnáziumot elvégezte s az orvosi pályára lépve feljött Pestre, már irogatni kezdett s a folyóiratokban és almanachokban megjelent vidám beszélyeivel, úgyszintén a Kisfaludy Károly és mellett is kedvelt kisebb vigjátékaival hamar kedvencze lett az olvasó közönségnek. Különösen a nőket kedvelte, róluk irt, az ő kedvenczük volt, s mikor 1833-ban az orvosi oklevelet elnyerendő értekezést kellett írnia, akkor sem mondott le kedvencz thémájáról s tudományos czikke a növendék nőnemről szólott. Az orvosi oklevelet elnyerte s egyidejűleg az akadémia is tagjául választotta. A fiatal akadémikus ekkor a külföldre utazott s Berlinben megismerkedett Hahnemannal, a hires homeopatiával, ki egészen megnyerte hívéül. Mikor hazatért, 1835-ben Győrben telepedett le, hol a homeopathikus gyógyítást nagy sikerrel művelte s nemsokára Győrmegye tiszteletbeli főorvossá neveztetett ki. Bár elfoglaltsága óriási volt, sohasem szűnt meg az irodalomnak élni s győri otthonában egész kis pezsgő irodalmi életet keltett. 1846-ban lapot is alapított, melyben a magyarosodásért küzdött oly időben, mikor arra legnagyobb szükség volt s mikor kevesen akadtak, kik a nyelvért lelkesen síkra szállottak. Tekintélye, kedveltsége őt szinte arra predesztinálta, hogy ily eszmének diadalt szerezzen és meg is tette. Mig humoros beszélyei, pajzán, derűs vigjátékai az irodalomban tisztelt nevet szerzettek neki s érdemei fejében az akadémia korán tagjának választotta, a Kisfaludy-Társaság pedig, midőn még csak szervezkedett, őt is felszólította, hogy az alakításban részt vegyen, addig személyes erényei s országos kedveltsége odahaza, Győrött is első helyet biztosítottak neki. Lelke, éltető eleme volt a győri társaságnak, mely szavát meghallgatta, derült életnézeteit magáévá tette s a város körül szerzett nagy érdemeiért mindvégig híven ragaszkodott hozzá. Ha irodalmi vagy művészeti dolgok kezdeményezéséről volt szó, mindenkor az örökifjú Kovács volt, ki elsőnek lépett a sorompóba. Elemében volt, ha Győrött valami irodalmi mozgalom indult s ha Kovács Pál állott valamely mozgalom élére, a sikert mindenki biztosra vette. Most gyógyított, majd a magyarságért küzdött, majd meg azon volt, hogy a magyar színészetet felvirágoztassa s mégis talált időt arra mindenkor, hogy írjon. S műveinek száma igen nagy. Uralkodó vonásuk a derűs hangulat, mely élete végéig sem hagyta el. Ki nem emlékszik közülünk arra a derültségre, melylyel alig néhány év előtt a Kisfaludy-társaságban tartott székfoglalóját fogadták ? Ő maga Elkésett székfoglalónak nevezte s az agg iró oly fiatalos kedvvel tudta még ostorozni a modern kor ferdeségeit, hogy az egész hallgatóságot magával ragadta. Legutolsó beszélye alig egy hónapja jelent meg egy fővárosi képes szépirodalmi lapban s akik a pajzán szellemű beszélyket olvasták, nem hitték volna, hogy a vidám kedélyű öreg nemsokára meg fogja őket szomorítani. Családja, gyermekei körében épp úgy, mint a társaságban, mindenki szerette jó és nemes lelkéért, mely mindig azon volt, hogy embertársainak egy-egy derült pillanatot szerezzen. Jókedvű volt mint fiatal ember, jókedvű mint öreg úr, örömet szerzett barátainak és ismerőseinek áldott életének minden pillanatában, csak egyszer szomorította meg őket, most a halálával. A Kisfaludy-Társaság egyik alapítótagját, az akadémia egyik legrégibb tagját, az irodalom egyik vidám és hivatott munkáját, a győri társadalom pedig éltető lelkét vesztette benne. Temetése vasárnap délután 6 órakor lesz. Áldás emlékére tkinteni kegyeskedjék. Ő Felsége legkegy válasza után az építési bizottmány elnöke és tagjai s az építési vállalkozó ő Felségének bemutattatnak, a laktanya helyzetrajza ő Felsége elé terjesztetik és röviden megmagyaráztatik, mire ő Felsége vezetve a magyarázatokat szolgáltató Gaál Ágoston hadmérnökkari százados — és kisérve a hivatalos személyiségek által, legelőször a II-ik számú tiszti lakházba megy és itt az ezredesi lakást, a tiszti ügyeleti szobát s a pénztárhelyiséget megtekinti. Innen a VIII. a) számú legénységi lakház földszinti helyiségeiben s innen — hátul kimenve — a IX. a) istálló épületbe megy, melynek megtekintése után a hat egymás melletti istálló épület közép folyosóján keresztül a XIII. számú zuhanyépületbe, innen az usztatóhoz, ezután a XIX. c) fölötti lovardához s tovább az altiszti lakóház mellett elmenve, a XV. számú torna és vívóterem épületbe kisértetik, hol ő Felségének különösen a legénység konyhák mutattatnak meg. Ebből kijőve, a börtönépület megtekintése után, ő Felsége a helyzetrajzon kitüntetett útvonalon a törzsépületben levő tiszti étkező terembe megy. Ráth főpolgármester megköszönvén ő Felségének, hogy a laktanyát megtekinteni kegyeskedett, engedelmet kér, hogy a zárkőben elhelyezendő okmány felolvastassák. Ő Felsége az engedélyt legkegyelmesebben megadván, Gerlóczy alpolgármester, mint a laktanya-építési bizottmány elnöke, felolvassa a távkőben elhelyezendő okmányt s azután azt aláírás végett ő Felsége elé az asztalra helyezi; ő Felsége után az okmányt az ünnepélyen esetleg megjelent főherczegek, s katonai és polgári főméltóságok írják alá, melynek megtörténte után az okmány a tokban elhelyeztetik, elzáratik és a zárkő alatti üregbe tétetik s a zárkő helyére illesztetik. Ennek megtörténtéről jelentés létetvén, ő Felsége a zárkőhöz kisértetik. Ráth főpolgármester felkéri ő Felségét, hogy a szokásos három kalapácsütést megtenni kegyeskedjék. Az építőmester átnyújtja a kalapácsot, melylyel ő Felsége a kőre három ütést tesz. Ezen három ütést ismétlik az esetleg jelenlevő főherczegek, a miniszterelnök és a kormány tagjai, a főhadparancsnok, a térparancsnok, a honvédkerületi parancsnok, főpolgármester, polgármesterek, az építőmesterek és a pallér. Ráth főpolgármester erre megköszöni ő Felsége kegyelmét, mire ő Felsége a hivatalos személyek által a törzsépület főbejáratán át az N-nel megjelölt helyig kísértetik, kocsiba száll és az összes jelenlevők által tiszteletteljesen üdvözölve az A kapun át eltávozik. — A munkás sorsa. Csaplár Kálmán volt 1848/49-iki honvéd-tüzértizedes, ki az utóbbi években a magyar államvasutak központi pályaudvarának fiókműhelyében mint napszámos volt alkalmazva, kedden délben Csömöri-ut 67. számú lakásáról eltűnt s mint a lakásadójának Pászter Józsefnek, Lukács Bélának a magyar államvasutak igazgató elnökének, V. Gy. orsz. képviselőnek és bátyjának, a Csákován lakó Csaplár Károlynak hátrahagyott levelekben említi, nyomorult élete elől a halálban keres menedéket. Csaplár a Y. Gy. orsz. képviselőhöz intézett levelében elpanaszolja, hogy ez évi májusig 1 frt 20 krajczár napidijjal volt az államvasúti műhelyben alkalmazva, de a napidiját májusban az új igazgatóság 1 írtra szállította le, amelyből ő nem tudott megélni, miután keresetéből több szerencsétlen rokonát is kénytelen volt segélyezni. Panaszolja továbbá, hogy egyik főnöke olyan embertelen bánásmódot tanúsított iránta, hogy azt tovább el nem viselheti. A levélhez egy csomag volt mellékelve s a csomagban több rendbeli okmány. Az egyik Rudolf trónörökös főherczeg udvarmesteri hivatalától érkezett Csaplár nevére és Spindler ezredes által van aláírva. El van mondva benne, hogy a trónörökös elfogadja a Csapiár által küldött sajátkészítésű tőrt és jutalmul 20 frtot utalványoz, melyet a főudvarmesteri hivatalnál szabályszerű nyugtára felvehet. Egy másik okmány egy aláírás nélküli nyugta volt 20 írtról, amelyre nézve egyik hátrahagyott levelében kijelenti a szerencsétlen munkás, hogy ő azt aláírni már nem képes. Egy harmadik okmány hivatalos igazolvány, amely bizonyítja, hogy Csaplár Kálmán a szabadságharczban honvédtüzértizedes volt. V. Gy. orsz. képviselő az esetről értesítette a rendőrséget, melynek egyik közege délután megindította ez ügyben a vizsgálatot, melynek folyamán kitűnt, hogy Csaplár beváltotta szavát és tegnap délelőtt a Svábhegyen, a Braun féle telken forgópisztollyal végett vetett életének. A hatcsövű revolverből két golyó volt kilőve. Holttestét, melyen külerőszak nyomai nem láthatók, átszállították a Rókus-kórház halottas kamrájába. Csaplár győri illetőségű, 54 éves, református és özvegy ember volt. A lakásadójához intézett levélben ingóságai felett végrendelkezik Csaplár s úgy barátaitól, mint ismerőseitől bocsánatot kér kétségbeesett tettéért. — Tombola a Margitszigeten. A Margitsziget fürdővendégei ma, szombat este 8 órakor jótékony srélű tombolát rendeznek az erdélyi közművelődési egyesület javára. A szép és értékes tombolatárgyakat, melyeknek száma meghaladja a 150-et, maguk a vendégek ajándékozták a hazafias czél előmozdítására. Kedvezőtlen idő esetén hétfőn, f. hó 16-án, este tartják meg a tombolát. Nagy népcsődület volt tegnap este a központi rendőrség hatvani-utcai helyiség előtt. Rendőri tisztviselők, a detektívek, polgári biztosok, egyenruhás és nem egyenruhás rendőrök jártak ki és be teljes egy óráig. A rendőrség e szokatlan mozgalma a kiváncsiak egész tömegét csődítette össze. Mindenki biztosra vette, hogy valami szenzácziós gyilkosság vagy más nagyobb bűntény történt a főváros területén. Később kitűnt, hogy az izgatottság minden alapot nélkülöz s a rendőrség csak razziára indul a csavargók ellen. Annyit azonban igen sokan megjegyeztek és fején találták a szöget, hogy dobbal nem lehet nyulat fogni. — Két hírhedt betörőt fogott el tegnap este a rendőrség, Reizinger Jánost és Füge Rezsőt. Mindkettőt beszállították a főkapitánysághoz. Több az utóbbi időben előfordult betöréssel gyanúsítják őket. Helyi hírek. — A Ferencz József lovassági laktanya ünnepélyes zárkő letételének programmja. Az ünnepély f. hó 30-án délelőtt 10 órakor ő Felsége megérkezésével kezdődik. A kocsival ő Felsége az »A« kapun át a »b«-vel jelölt helyre hajt s a kocsiból kiszáll. Itt ő Felségét az ünnepélyen megjelent hivatalos személyzet, továbbá a laktanya építési bizottmány, élükön a főváros polgármestereivel és az építési vállalkozó fogadják. Ráth Károly főpolgármester ő Felségét rövid beszéddel üdvözli s felkéri, hogy a laktanyát megte Halálozások. Vörösmarty Mihály nagy költőnk utolsó élő fivére, Vörösmarty Pál, aug. 10-én hunyt el Budapesten. A családi gyászjelentés így hangzik : Özv. Vörösmarty Pálné szül. Krenedits Magdolna saját, valamint gyermekei, veje és unokái, úgy az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatja felejthetetlen férjének, illetőleg atyjoknak, apának, nagyatyjoknak és rokonnak, Vörösmarty Pál nyugalmazott gazdatisztnek, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi aug. hó 10-én, délután 2 órakor, életének 72-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hilt tetemei f. évi aug. hó 12-én, délután 1/ 5 órakor a gyászházban : III. ker., Újlak, Zsigmond utcza 118. szám alatt a róm. kath. egyház szertartása szerint szenteltettek be, és a németvölgyi sirkertben helyeztettek örök nyugalomra. Béke és áldás lebegjen áldott porai felett!