Pesti Napló, 1886. augusztus (37. évfolyam, 211-240. szám)

1886-08-14 / 224. szám

Beszélik, hogy ezen pénztári kimutatást olvasván Tisza — mint Augusztus császár a teutoburgi csata hírére — felkiáltott: «Sza­­páry, redde mihi milliones!«­I. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1886. évi ápril­ió 1-től junius hó végéig előfordult bruttó­ bevételekről, összehasonlítva azokat az 1885. évi hasonló időszaki eredményekkel. Tényleges eredmény Bevételek. 1886. 1885-hez képest évi Il-ik negyedben, forint forint Állami adósságok, és pedig : Az 1880. évi IX. t.-czikk alapján kibocsátott papir­­járadékkötvények eladá­sából ............................. . S...elődézsmaváltság . . . 121.464.84 4­­5.582.597« Maradvány- és irtványföl­dek megváltásából. . . 25.297.61 -1- 15.370.03 Sorsolási kölcsön .... 74.559.21 + 13.873.76 Budapesti lánczh­id elsőbb­ségi kölcsön fedezésére az állami hidak bevételeiből 1.889.90 1.808.90 Az 1880. évi VIII. t. czikk alapján azanyjárajáradék­kötvények eladásából . , — — A tiszai s szegedi kölcsön évi járulékainak fedezé­sire............................ 432.399.14 — 46.318.87'/, Pénzügyminisztérium : Egyenes adók................... 17.589.290.80 -1 133.373.99 Fogyasztási adók .... 7,802.622.70­­, + 245.486 63 Fogyasztási adóvisszatéri­tésekből........................ 1 335.516.40 — 1.610.093.40 Agio-ny­eremény a hat­árvám fölöslegeiből . . . . . 21.867.79 — 30.351.96 Határvámkezelési átalány . 112.500.— — Bélyeg ....... 2.848.550.197, + 55.204 23 Jogilletékek........................ 8.609.834 36 — 162.318.71 Dijak.................................. 107.581.987«+ 24 462 92 Fémjelzés ...... 5.297.34 — 1.452.487, út-, hid-és révvám . . . 8.123 53­4­ 1.998.09 Dohányjövedék .... 9.566 877.81 — 191.172 34 Lottójövedék................... 675.237.48 — 134.331.267, Sójövedék........................ 3.318 329.30 — 17.151.357, Perköltségek.................... 2.316.537.— 1.500.37 Állami jószágok .... 757.395.627,—­64.809 0^­, Bányaigazgatóságok . . . 14.197.48 — 139.168 577, Fémbányászat és opálbánya 1,101.867.907,4­­90.023.637, Fémkohászat.................... 851.957.237, 10.612.197, Pénzverde......................... 1,145.155 457, + 282.929 18 Vasművek........................ 1,106.205.747, 4- 195.570.78 Kőszénbányák.................... 14 037.50 — Sótermelés......................... 222.919.967, — 221.463 657, Felhagyott bányaművek stb. 1.868.89 4- 440.47 Állami nyomda .... 1­9.485.66 — 15.979.597, Állami épületek .... 5.521.84 — 2.273.42 Budapesti állami hidak . . 109.309.437,— 43.894.747, Államvasutak, gépgyár és diósgyőri vas- és aczél­gyár tiszta jövedelme . . 3.623.570.567, -1 1.055.576.747, Ingó államvagyon.... 2.643.25 — 35.028 85 Különféle rendes bevételek . 295.835.067, 4- 122.228.68 Állami javak eladásából.. . 373.914.09 — 256.113.05 Telepitvényesek által fize­tendő vételárak és ka­matok ............................. 57.788.087,4­­55.371.757, Maradvány - és irtványföldek váltságdíjai.................... 9.567.427.0­20.014.55 Állami előlegekből. . . . 49.517.167,— 93.899.797, A kincstár birtokában lévő értékpapírok értékesíté­séből ................................... _ _ Különféle átmeneti bev­ételek............................. 196.390.297,— 29.213.79 Közmunka- és közteke­­dési minisztérium : Posta.................................... 3,199.652.227. 4­ 169.465.51 Távirda................................ 549.480.70 — 18.828.69 Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisz­térium : Állami erdők.......................... 1,529.380.297, 266.082.827, Állami lótenyészintézetek : 563.815.03 — 13.296.541­, Összesen : 62.054.857.807, — 403.412.327, II. Kimutatás fi. maervmr lrmwn5Virvv fürfnrrA /111oTvmAnn^f«nhnAl 1CQG a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1886. évi április hó 1-től június hó végéig előfordult brutto­­kiadásokról, összehasonlítva azokat az 1885. év ha­sonló időszaki eredményekkel. Tényleges eredmény Kiadások. 1886. 1885-hez képest évi Il-ik negyedben Kiadások. A kir. udvartartás költségei Ő cs. és ap. királyi Felsége kabineti irodája .... A főrendi- és képv.­ház ki­adásai .......................... Közösügyi kiadások . . . Az 1867. végéig fennállott központi kormány köze­geinek nyugdijai . . . Nyugdijak (az illető minisz­teri tán­yoknál) . . . Államadósságok, és pedig : Államadóssági járulék . . Földtehermentesités s örök­váltság........................ Ezőlődézsmaváltság . . . Maradvány- és irtványföldek megváltása.................... Vasúti kölcsön kamatai és törlesztése .................. Sorsolási köles, évi járuléka Budapesti lénezhíd elsőbbi. kölcsön......................... Gömöri iparvasutak zálog­­levél-kölcsöne .... 30 millió frtos kölcsön . . 4°/0-os aranyjáradék-kölcsön 6°/6-os aranyjáradék-kölcsön Keleti vasút átvétele folytán elvállalt adósság . . . Vágvölgyi vasút vételára . Tiszai és szegedi kölcsön . Tiszavidéki vasút megváltá­sa folytán elvállalt adóss. Zágráb - károlyvárosi vasút megvétele foly­tán fizeten­dő évi járulék .... Papír-járadékkölcsön . . Függő adósság.................. Alföld-fiumei vasúti kölcsön .. Erdélyi v­sút kölcsön . . Báttaszék-dombóvári vasút Előlegezések a vasúti ka­­matbiztosítás alapján . . Horvát-Szlavonországok bel­­igazgatási szükséglete Állami számvevőszék . . Miniszterelnökség.... ő Felsége személye körüli minisztérium .... Horvát-Szlavon-dalmát mi­nisztérium .................. Belügyminisztérium . . . Pénzügyminisztérium, és pedig : Pénzügyigazgatási, adó­­beszedési és kezelési költségek s nyugdíjak . dohányjövedék . . . . lottójövedék.................. sójövedék...................... áll. jószágigazgatóságok . ál­ami jószágok . . . . bányaigazgatóságok . . fémbányászat és opál­bánya .......................... fémkohászat..... pénzverde...................... vasművek...................... kőszénbányák.................. sótermelés.................. felhagyott bányaművek . állami nyomda .... állami épületek .... budapesti állami hidak . különféle rendes kiadások földadószabályozás. . . átmeneti kiadások és be­ruházások , , . . . forint forint 1,162.603.47 -f 304.05 31.409 -f 57 47 280.972 33 4­­87.177.47 12,883.667.987» + 2,834.312.097, — — 65.827.747, 1,512.191.787« 4" 1,111.317.637» 7,631.442.30 -f 97.471.047, 5,424.721.72 — 377.599.577, 43.608.887.4- 8 764.58 29.820 81 4­­5.857.167, 159.264.48 + 44.816.19 — — 1.012 50 1.873. -1 1.592.— 100.84 — 87.97 702 749 — 12.964 50 370.012.087, 4- 229.800.87 2.098.45 — 1.321.18 25.992.15 4- 23.334.50 345.110 - 19.500 1.083 846.79 — 15.158 32 500.585.62 — 34.988.11 121.500 — 28.500 6.973.497.78 -+­ 604.713 527. 513.943 377« + 330.019.937, 1.676.11 -f 322.69 558.155.13 — 24.464.09 183.472.71 — 10.062.78 2,724.186.06 -f 1,490.249.40 1,626.069.047. 4- 94.029.127, 30.898.16 -f 1.059.86 94.079.40 — 11.375.98 14.686.49 — 371.81­9.487.98 4-­27.54 2.774.375.93 -f- 160.020.867, 3,400.910.02 -f 291.712.667, 4,077.586.997, -j- 400.615.22 334.188.257, — 153.093.69 540.457.547, — 274.476.047, 35.853.797, — 3.304.96 346.092.33 — 119.228.447, 86.483.54 — 66.233.31'­, 1,069.425 34 -f 127.971.38 795.005.867,— 170.238.607, 1,075.501.877,4- 131.358.88 1,463.683.267,-f 158.394.77 3.388.26 4- 2.322.78 234.509.097,4- 123.837, 15.122.947,— 512.007, 132 053.24 4- 13.180 94 3.524.71 — 14.379.827, 19.523.977, — 34.875.027, 243.784.51 + 137.594.94 150.493.25 — 312.307.247. Kiadások. Állandó­ országház építése . Közmunka- és közlekedési minisztérium . . . . Posta ............................. Távírda........................ Fölmivelés-, ipar-és keres­kedelmi miniszerium . . Állami erdők................... Állami lótenyészintézetek Vallás- és közoktatásügyi ministerium................... Igazságügyi ministerium . Honvédelmi min­isterium . Rendkívüli közösügyi kiadás Az 1881. évi XI. t.-c. alap­ján a hadmentességi dij­­jövedelem rovására telje­sített segélyezések. . . Összesen : Tényleges eredmény 1886. 1886-hoz képest évi II-­k negyedben, forint forint 42.296.20 -f 23.291.88V9 5,167 246.15 — 4,218.584.49 1,876.449.52 -f 78 448 29’/a 671.927.79 -f 30 964.27*/9 1,7812'2.677, 4- 2,920.026.95 — 1,719 281.357, — 403.182.237, — 2.632.11 — 570.51'/, 79,208.918.327, -f 1,966.444.87'/, ■ ' -------------.... .................. T — 1,203.512.89 — 56 841.77 1,675.743.06 — 5.456.39 949.785.21 — 197.252.32 1.894 897« 14.787.517, 117.715 517. 193.786.71 KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 14. Naptár: Szombat, augusztus 14. Róm. kath.: Athanázia özvegy. — Prot.: özséb. — Görögkeleti: (augusztus 2.) István vértanú e. átvitele. — Zsidó: (Ab 13.) Sabbat Nah. — A nap kel 4 óra 55 perczkor, nyug­szik 7 óra 13 perczkor. — A hold Kel 7 óra 4 perczkor este, nyugszik 4 óra 24 perczkor reggel. — Holdtölte 7 óra 40 perczkor este. A vallás-és közoktatásügyi minisz­ter fogad déli 12— d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. Az erdélyrészi közművelődési egyl­­­e­t javára tombola a Margitszigeten este 8 órakor. Az újpesti olvasókör nyári tánczmulatsága a rákospalotai parkvendéglőben. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinhető d. e. 10—11'­. óráig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—d. u. 1. Nyilvános könyvtárak zárva. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán­­kint; az Eötvös-villában czigányzene. Újpestre illető­leg a Margitszigetre félóránkint közlekednek a helyihajók , a szigeten czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-út, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Vilmos császár Salzburgban. A német csá­szár salzburgi találkozásáról a következőket írják: Az esti 8 órakor megtartott nagy udvari ebéd folya­mán a császár hirtelen rosszul lett, úgy hogy az orvo­sok azt kívánták tőle, hogy azonnal térjen nyugalom­ra. Helyette Vilmos herczeg és Perprucher gr. vitték tovább a házigazga szerepét. A császár nyugodtan töltötte az éjt, úgy hogy másnap este tovább utazha­tott. A pályaházban szívélyesen búcsúzott el a hely­tartótól s az előkelőségektől s midő Claudy üdv. taná­csos jelenté, hogy az indulás persze elérkezett, a csá­szár kezet nyújtott Thun gr. helytartónak s ezeket mondá: » A viszontlátásra, de ha hasonló véletlenek, mint a tegnapi, többször ismétlődnének, akkor . . .« A császár nem fejezte be a mondatot, csak a kezével tett olyan mozdulatot, mely teljesen megmagyarázta sötét gondolatát. Thun gr. reményét fejezte ki, hogy az agg uralkodót a jövő évben viszontlátja a fürdőn, mire a császár mosolygással válaszolt s aztán szalonkocsijába lépett s a vonat elrobogott. — Margherita, az olasz királyné, aug. 10-dikén hagyta el Velenczét, hol, a kolera pusztítása közben, hosszabb időt töltött, hogy felbátorítsa a népet s éle­tet öntsön a járvány miatt igen csendes laguna-város­­ba. A velenczeiek rajongó lelkesedéssel csüggnek a királynén, ki Velenczének igazán j­óltevő tündére. Midőn elutazott, a lelkesedés és hála ő iránta a leg­nagyobb arányokban nyilvánult; sokan sírtak a meg­indulástól. A királyné megígérte, hogy áprilban újra eljön, midőn megnyittatik a velenczei mű- és ipar­­kiállítás. A királyné velenczei időzésének megvolt a jó hatása. A forgalom megélénkült, az idegenek kez­dik ismét fölkeresni Velenczét. — Aranymise. Somogymegyében, Andocson, Balkó László, az ottani zárda főnöke, e hó 5-én tar­totta aranymiséjét. Az alkalmi szent beszédet Lep­sényi Miklós író és hitszónok tartotta. A mise után 62 teritékü diszebéd volt, melyen számos sikerült és elkes felköszöntő mondatott. — München és a történelmi kiállítás. Említet­­t­ettük, hogy München városa visszautasította Buda­pest főváros meghívását. A tanácsban, mely ezt a tüntető határozatot hozta, Buss előadó azt java­solta, hogy előbb kérdezősködjenek Berlinben, mint­ogadják ott a meghívást. Valami Kröber nevű kép­viselő erre ellenindítványt tett, hogy Budapest meg­­hivása egész határozottan s minden kérdezősködés nélkül utasíttassék vissza.­­Gondoljunk csak arra — úgymond — mint bánnak a magyarok erdélyi testvé­reinkkel és mi németek most még segítsünk is a ma­gyaroknak ünnepélyeiket megfelelő fénynyel megülni ? . Magyarországon nem felelnek annak, a­ki ott német nyelven beszél, de sőt inzultusoknak teszi ki magát.« Häuse képviselő ezzel szemben megjegyzi, hogy bár különféle okokból vissza kellene utasítani a meghívást, de miután a budapesti községtanács nem állami kor­mány, megelégszik azzal is, ha egyszerűen megköszö­nik a meghívást. A tanács Buss előadó indítványát nagy többséggel elvetette és a Krókerét emelte hatá­rozattá. — Jánossy Dömjén, a minoriták újonan meg­választott rendfőnöke, tegnapelőtt délután érkezett Aradra. A pályaháznál mintegy 40 főből álló társa­ság fogadta és Varjassy Árpád tanfelügyelő üdvözölte beszéddel. Jánossy meghatottan válaszolta, hogy igen köszöni a megtiszteltetést és erejéhez mérten igye­kezni fog, hogy úgy hazafisági, mint egyházi tekinte­tekben megfeleljen a várakozásoknak. Még egynéhány szívélyes szó után harsány éljenzések kisérték laká­sára a rendfőnököt. — Saárossy-Kapeller Ede, eddigi osztályfőnök, a magyar államvasutaknál a kereskedelmi ügyosztály­­tán igazgatóhelyettessé neveztetett ki. Ő a tarifa­politika és vasúti szolgálat terén kiváló szakférfiú, ki a tágabb ügykörben is bizonyára teljes sikerrel fog működni. — A király komornyikja, Hannakampf Antal, tegnap reggel Bécsben elhunyt. 79 éves volt és 54 évet töltött a király oldala mellett. Ötven éves jubil r­eumát 4 évvel ezelőtt ünnepelte meg és számos ová­­cziók tárgya volt. A király hű cselédje hosszasabb betegsége alatt naponkint jelentést tétetett magának állapotáról. Hannakampf néhány hét előtt még szol­gálatot teljesített az udvarnál. Szemtanuk mondják,­ogy a gödingi parforce-vadászatok alkalmával min­denkit megindított az a jelenet, mikor az öreg szol­ga viharos időben úgy­szólván reá­kényszerítette fel­séges urára a köpenyt és nyaka közé apai gyöngéd­séggel kötött kendőt, hogy meg ne haljön. A komor­nyik feltűnően hasonlított Vilmos német császárhoz. Alakja szintoly erőteljes s haja oly galambősz volt, mint a Vilmosé. Az agg német császár egy ízben ma­gához is rendelte Hannakampfot és mosolyogva is­merte el a hasonlatosságot. I. Napóleon fia, a reich­­stadti herczeg 1832-ben jul. 27-én a schönbrunni vár­kastélyban Hannakampf karjaiban halt meg. Hanna­kampfot vasárnap temetik. Haláláról táviratilag érte­sítették az Ischlben időző királyt. — Sürgős kérelem. Zsolna, Trencsén megye egyik legvirágzóbb mezővárosa, f. hó 11-én három­negyedrészben porrá égett. A kár több egy miliőnél­ Az ínség leírhatatlan, mivel a borzasztó szélvihar folytán a lakosság élelmi­szere nagyobb részt megsem­misült. E megrendítő katasztrófa enyhítéséhez a vö­rös­ kereszt egylet központi igazgatósága egyelőre 200 írttal járult, de emberbaráti kötelességének is­meri az ország összes lakosságát ezennel felkérni, mi­szerint a rendkívüli ínség figyelembe vételével szíves­kedjék áldozatkészségét minél hathatósabban érvé­nyesíteni és a pénzbeli adományokat alulírt igazgató­sághoz (Buda, II. Lánczhid-utc­a 1.) sürgősen kül­deni, hogy azokat Zsolna vidéki választmányunkhoz a károsultak közt való kiosztás végett továbbíthassuk. Az adományokat nyilvánosan fogjuk nyugtázni. A m. vörös-kereszt egylet központi igazgatósága. — A Janszki-ügy. Kecskemét város képvise­lő testülete tegnapi közgyűlésén tárgyalta Borsod­­megye átiratát. A közgyűlés helyeslőleg vette azt tudomásul, de tekintettel a királyi kéziratra, feles­legesnek tart minden további enuncziácziót. A Hajdú megye közgyűlésén is szóba került a Janszki-ügy. Többen indítványozták, hogy az ország­gyűléshez felirat intéztessék, a közgyűlés azonban nagy többséggel elvetette ezt az indítványt. A H­u­­nyad megyének e hó 9-dikén tartott közgyűlé­sén került tárgyalásra a Janszki-ügy. Indítványoz­ták, hogy ez ügyben az országgyűléshez felirat intéz­tessék, kérve a törvényhozó testületet oly törvény ho­zatalára, mely az ilyen esetek ismétlését lehetetlenné tegye s egyúttal átiratilag fölkeressenek Magyaror­szág összes törvényhatóságai e feliratot pártfogolni és hasonlólag eljárni. Ennek ellenében más indítvány nem létezett, csupán a kivitel körül volt némi véle­ménykülönbség, mert volt oly indítvány, hogy csak jegyzőkönyvileg adassék kifejezés sérelmünknek, és volt oly indítvány is, hogy várnak be, a­míg a minisz­terelnök, Tisza K. nyilatkozik és ha azzal a nyilatko­zattal nem lennénk megnyugtatva, csak akkor lép­jünk föl az országgyűléshez kérelmünkkel. Román részről csak annyiban fejeztetett ki némi aggodalom, a­mennyiben ily határozott föllépésből a megye di­nasztikus érzelmeinek hanyatlására következtetné­nek. De az eredeti indítvány ismételten felolvastat­ván, ez az aggodalom is elenyészett s igy a megyei közgyűlés a kivitel körül tett három indítvány közül az elsőt, az eredetit, nagy szótöbbséggel fogadta el. — A pancsova-kubini vizármentesitő társulat kormánybiztosa, Bornemissza Ádám ellen Kutlánya János budapesti vállalkozó még az 1882. évben tel­­jesitett vízármentesitési munkálatokért 370,126 frt 40 kr hátralék erejéig pert indított a pancsovai kir. tör­vényszéknél. A társaság elismert e követelésből 171,763 frt 83 krt, mely összeget bírói letétbe helyez­te. Kut­ánya János erre a letett pénz kiadásáért folyamodott, előadván, hogy a követelés beismert ré­szére nézve fölösleges a per, valamint az említett ösz­­szegnek letétbe helyezése, követelésének be nem is­mert részére nézve pedig a per korlátozását hozta javaslatba. A pancsovai törvényszék e kérelemnek helyt adott és e végzést a kir. tábla is helybenhagyta. — GöndörS Benedek apát és orsz. képviselő kez­deményezésére Békés-Gyulán a népkertben, vasárna­­ponkint öt krajczár beléptidij mellett, térzene játszik. A békés-gyulai nép most már korcsma helyett a népkertbe megy és ott folyik a táncz és mulatság. — A nők képzésének kérdése Angliában. Az an­gol orvosi egyesület az idén Brightonban tartja ván­dorgyűlését. A gyűlés elnöke, dr. Moore, megnyitó beszédében azon érdekes kérdést tárgyalta, váljon czélszerű-e, ha a nők oly életpályákra is kiképeztet­­nek, melyek eddig a férfiak kizárólagos hivatásának tekintettek. Kiválólag orvosi szempontból foglalko­zott e kérdéssel és azon eredményre jutott, hogy úgy a nő spec­iális szervezete, mint ebből folyólag az emberi nem egészséges fejlődése érdekében ezen kér­désre határozott nem­mel kell felelni. »A nőnek úgy­nevezett magasabb kiképeztetésével együtt járó fára­dalmak — így szólt — lehetetlenné fogják tenni, hogy azok, a­kik különben a legjobb anyák lettek volna, egyáltalán anyák legyenek ; vagy ha ezt nem teszik lehetetlenné, az kétségtelen, hogy gyermekeik testileg és szellemileg meg fogják sínyleni ezt a kísér­letet.« A Times sok tekintetben igazat ad a tudós orvosnak, de azt állítja, hogy ha a szellemi kiképzés mellett a test fejlesztésére és edzésére a kellő gond fordittatik s a nők számára oly életpálya választatik, mely mellett testi szervezetük túlságos megerőltetés­nek nincs kitéve, akkor bátran lehet a nőket több irányban oly magasabb kiképzésben is részesíteni, melyről eddig azt hitték, hogy kizárólag a férfiak hivatását képezi. — Magyar-Raszlavicza, sárosmegyei községben, e hó 11-én nagy zivatar pusztított. A vihar kitörése után az égboltozat valóságos tűztengerhez hasonlított, oly sűrűn követték egymást a villámok. Egy másod­­perczben 60-at, hetvenet lehetett megolvasni. Körül­belül egy óráig tartott ez így, míg végre jég kezdett esni, mely borzasztó pusztításokat okozott. A gyü­mölcsös fák majdnem teljesen megkoppasztva állanak, a zöldséges kertek is tönkre vannak téve. A levert gyümölcsöt kosarakban lehetett elszállítani a kertek­ből, a földet ezer meg ezer veréb borította. A jég verte agyon szegényeket. A szélvész oly erős volt, hogy a legerősebb fákat kitépte, letörte a fák koronáit és számos ablakot bezúzott. A házak azon az oldalon, melyen a jég érte őket, különös látványt nyújtanak, mintha csak sortüzet adtak volna ellenük. Lipthay István min. tanácsos kastélyában az ablakfaredőnyök a szó szoros értelmében olyanok, mintha golyókkal lőtték volna azokat keresztül; a jég oly erővel csa­­pott le, hogy átfúrta a 6 c­m. vastagságú ablakkereszt­fát. Hogy a szántóföldeken a jégverés mily kárt oko­zott, még nincs megállapítva, de annyit lehet már­­ tudni, hogy a zab és az árpa majdnem teljesen tönkre ment. A szakadó eső itt-ott áradást is okozott, a víz behatolt a házakba és az istállókba, úgy, hogy az ál­atokat máshová kellett elhelyezni. A helységen ke­resztül vezető országúton a villám agyonütött egy lo­vat, két másik ló a jégverésnek esett áldozatul. A vihar teljes 9 órán át tartott, mert csak reggel felé ért véget. Még másnap is nagy jégdarabokat lehetett összeszedni. — A pápai dispenzáczió Szent-István-napja. Esztergomból írják az Ált. Értesítőnek : A pápa dis­­penzácziója, mely Magyarország összes katholikus lakosságát a pénteki napra eső Szt-István-napon a böjt alól felmenti, tegnap délután megérkezett S­i­­m­o­r herczegprimáshoz s erről a herczegprimás Ma­gyarország összes püspökeit értesítette. E felment­vény szerint a jövő heti pénteken, melyre ez idén­­ Szt-István-napja esik, böjt nem lesz , hanem kötelesek­­ lesznek a római katholikusok a pénteki böjt helyett a megelőző csütörtökön böjtölni, mivel a pápa a böj- s­tölési kötelezettséget csütörtökre helyezte át. A her­­­­czegprímás saját egyházmegyéjének papságát körle­­velileg utasította, hogy a pápai fölmentvényről a hí­veket szószékről értesítsék. — Magyar czigány az udvarnál. Kucsera János magyar czigányzenekara rendeletet kapott Rudolf trónörökös udvarmesteri hivatalától, hogy ma Laxen­­burgban a trónörököspár előtt játszszék. — A magyar nyugoti vasút­társaság a Szt-Ist­­ván-nap és a történelmi kiállítás alkalmából mérsé­kelt áru­jegyeket ad ki, melyek öt napra érvényesek. — A birodalmi kutya eltűnt. A berlini királyi állatgyógyintézetben nagy szenzácziót kelt Bismarck herczeg kanczellár híressé vált kutyájának, Thyras­­nak eltűnése. A birodalmi kutya, mely gyógyítás alatt állott, tegnapelőtt észrevétlenül eltűnt az intézetből s bár a rendőrség teljes apparátusával kutat utána, de sőt a közel vidéki hatóságokat táviratilag is érte­sítette a szenzácziós eseményről, mindeddig nem került elő. — öngyilkosság a börtönben. Pozsonyból távír­­ják lapunknak, hogy Stifl Valentin, a hírhedt villa­betörő, ki a megyei fogházban vizsgálati fogságban ült, tegnap nadrágszijával felakasztotta magát az ablakra. Dr. Kovács Pál f. Dr. Kovács Pál, a legidősebb magyar írók egyike, Vörösmarty kartársa, ki élete végéig megőrizte ki­fogyhatatlan humorát, tegnap délután 4 órakor meg­halt Győrött. Csak néhány nap óta betegeskedett és senki sem hitte volna, hogy az örök­ ifjú iró, ki het­­vennyolcz éves kora daczára megőrizte testi-lelki frisseségét, oly gyorsan áldozatul fog esni betegségé­nek. Két nappal ezelőtt jobban is érezte magát. Azt hittük, állandó lesz a javulás, de mély részvéttel ér­tesültünk, hogy e reményünkben csalódtunk. A régi gárda egyik jelese hunyt el benne. A kedély pezsgő elmésségével, derült vidámsággal s természetes egy­szerűséggel irta elbeszéléseit. Megnevettette apáin­kat s a legújabb nemzedék is, mely utolsó novelláit és apróbb dolgozatait olvasta, egyaránt élvezhette jó izó, egészséges humorát, mely változatlanul, frissen maradt meg évtizedeken át. Kovács Pál 1808. július 1-én született Dégen, Veszprém megyében. Atyja, ki előbb győri mérnök, majd gróf Festetich Antal jószágainak igazgatója volt, maga is lelkes pártolója, sőt egy időben buzgó munkása volt az irodalomnak s levelezésben állott a kor két legnagyobb írójával: a minden fiatal írót buz­dító Kazinczyval s a Csikóbőrös kulacs pajzán dal­nokával, Csokonai Vitéz Mihálylyal is. A derék öreg úr ugyan korábban elhalt, semhogy maga vezethette volna kis­fia nevelését, de tevékeny életének emléke, szorgalmas természete­s humoros hajlama átöröklő­dött a fogékony lelkű gyermek vérébe, úgy, hogy a fiatal Kovács, mikor Pápán a gimnáziumot elvégezte s az orvosi pályára lépve feljött Pestre, már irogatni kezdett s a folyóiratokban és almanachokban megje­lent vidám beszélyeivel, úgyszintén a Kisfaludy Ká­roly és mellett is kedvelt kisebb vigjátékaival hamar kedvencze lett az olvasó közönségnek. Különösen a nőket kedvelte, róluk irt, az ő kedvenczük volt, s mikor 1833-ban az orvosi okleve­let elnyerendő értekezést kellett írnia, akkor sem mondott le kedvencz thémájáról s tudományos czikke a növendék nőnemről szólott. Az orvosi oklevelet el­nyerte s egyidejűleg az akadémia is tagjául válasz­totta. A fiatal akadémikus ekkor a külföldre utazott s Berlinben megismerkedett Hahnemannal, a hires homeopatiával, ki egészen megnyerte hívéül. Mikor hazatért, 1835-ben Győrben telepedett le, hol a homeopathikus gyógyítást nagy sikerrel művelte s nemsokára Győrmegye tiszteletbeli főorvoss­á­ nevez­tetett ki. Bár elfoglaltsága óriási volt, sohasem szűnt meg az irodalomnak élni s győri otthonában egész kis pezsgő irodalmi életet keltett. 1846-ban lapot is alapított, melyben a magya­rosodásért küzdött oly időben, mikor arra legnagyobb szükség volt s mikor kevesen akadtak, kik a nyelvért lelkesen síkra szállottak. Tekintélye, kedveltsége őt szinte arra predesztinálta, hogy ily eszmének diadalt szerezzen és meg is tette. Mig humoros beszélyei, pajzán, derűs vigjátékai az irodalomban tisztelt nevet szerzettek neki s érdemei fejében az akadémia korán tagjának választotta, a Kisfaludy-Társaság pedig, midőn még csak szervezkedett, őt is felszólította, hogy az alakításban részt vegyen, addig szemé­lyes erényei s országos kedveltsége odahaza, Győ­rött is első helyet biztosítottak neki. Lelke, élte­tő eleme volt a győri társaságnak, mely szavát meg­hallgatta, derült életnézeteit magáévá tette s a város körül szerzett nagy érdemeiért mindvégig híven ra­gaszkodott hozzá. Ha irodalmi vagy művészeti dol­gok kezdeményezéséről volt szó, mindenkor az örök­ifjú Kovács volt, ki elsőnek lépett a sorompóba. Ele­mében volt, ha Győrött valami irodalmi mozgalom indult s ha Kovács Pál állott valamely mozgalom élére, a sikert mindenki biztosra vette. Most gyógyí­tott, majd a magyarságért küzdött, majd meg azon volt, hogy a magyar színészetet felvirágoztassa s mégis talált időt arra mindenkor, hogy írjon. S műveinek száma igen nagy. Uralkodó vonásuk a derűs hangulat, mely élete végéig sem hagyta el. Ki nem emlékszik közülünk arra a derültségre, melylyel alig néhány év előtt a Kisfaludy-társaság­­ban tartott székfoglalóját fogadták ? Ő maga Elké­sett székfoglalónak nevezte s az agg iró oly fiatalos kedvvel tudta még ostorozni a modern kor ferdesé­­geit, hogy az egész hallgatóságot magával ragadta. Legutolsó beszélye alig egy hónapja jelent meg egy fővárosi képes szépirodalmi lapban s a­kik a pajzán szellemű beszélyket olvasták, nem hitték volna, hogy a vidám kedélyű öreg nemsokára meg fogja őket szo­morít­ani. Családja, gyermekei körében épp úgy, mint a társaságban, mindenki szerette jó és nemes lelkéért, mely mindig azon volt, hogy embertársainak egy-egy derült pillanatot szerezzen. Jókedvű volt mint fiatal ember, jókedvű mint öreg úr, örömet szerzett bará­tainak és ismerőseinek áldott életének minden pilla­natában, csak egyszer szomorította meg őket, most a halálával. A Kisfaludy-Társaság egyik alapítótagját, az akadémia egyik legrégibb tagját, az irodalom egyik vidám és hivatott munkáját, a győri társadalom pe­dig éltető lelkét vesztette benne. Temetése vasárnap délután 6 órakor lesz. Áldás emlékére t­kinteni kegyeskedjék. Ő Felsége legkegy­ válasza után az építési bizottmány elnöke és tagjai s az építési vállalkozó ő Felségének bemutattatnak, a laktanya helyzetrajza ő Felsége elé terjesztetik és röviden meg­­magyaráztatik, mire ő Felsége vezetve a magyaráza­tokat szolgáltató Gaál Ágoston hadmérnökkari szá­zados — és kisérve a hivatalos személyiségek által, legelőször a II-ik számú tiszti lakházba megy és itt az ezredesi lakást, a tiszti ügyeleti szobát s a pénztár­helyiséget megtekinti. Innen a VIII. a) számú legény­ségi lakház földszinti helyiségeiben s innen — hátul kimenve — a IX. a) istálló épületbe megy, melynek megtekintése után a hat egymás melletti istálló épü­let közép folyosóján keresztül a XIII. számú zuhany­épületbe, innen az usztatóhoz, ezután a XIX. c) fö­lötti lovardához s tovább az altiszti lakóház mellett elmenve, a XV. számú torna és vívóterem épületbe kisértetik, hol ő Felségének különösen a legénység konyhák mutattatnak meg. Ebből kijőve, a börtönépü­let megtekintése után, ő Felsége a helyzetrajzon ki­tüntetett útvonalon a törzsépületben levő tiszti ét­kező terembe megy. Ráth főpolgármester megköszön­vén ő Felségének, hogy a laktanyát megtekinteni ke­gyeskedett, engedelmet kér, hogy a zárkőben elhelye­zendő okmány felolvastassák. Ő Felsége az engedélyt legkegyelmesebben megadván, Gerlóczy alpolgármes­ter, mint a laktanya-építési bizottmány elnöke, felolvas­sa a távkőben elhelyezendő okmányt s azután azt alá­írás végett ő Felsége elé az asztalra helyezi; ő Felsége után az okmányt az ünnepélyen esetleg megjelent fő­­herczegek, s katonai és polgári főméltóságok ír­ják alá, melynek megtörténte után az okmány a tokban elhelyeztetik, elzáratik és a zárkő alat­ti üregbe tétetik s a zárkő helyére illesztetik. En­nek megtörténtéről jelentés létetvén, ő Felsége a zár­kőhöz kisértetik. Ráth főpolgármester felkéri ő Felsé­gét, hogy a szokásos három kalapácsütést megtenni kegyeskedjék. Az építőmester átnyújtja a kalapácsot, melylyel ő Felsége a kőre három ütést tesz. Ezen há­­rom ütést ismétlik az esetleg jelenlevő főherczegek, a miniszterelnök és a kormány tagjai, a főhadparancs­­nok, a térparancsnok, a honvédkerületi parancsnok, főpolgármester, polgármesterek, az építő­mesterek és a pallér. Ráth főpolgármester erre megköszöni ő Fel­sége kegyelmét, mire ő Felsége a hivatalos személyek által a törzsépület főbejáratán át az N-nel megjelölt helyig kísértetik, kocsiba száll és az összes jelenlevők által tiszteletteljesen üdvözölve az A­ kapun át el­távozik. — A munkás sorsa. Csapl­ár Kálmán volt 1848/49-iki honvéd-tüzértizedes, ki az utóbbi évek­ben a magyar államvasutak központi pályaudvarának fiókműhelyében mint napszámos volt alkalmazva, ked­den délben Csömöri-ut 67. számú lakásáról eltűnt s mint a lakásadójának P­á­s­z­t­e­r Józsefnek, Lukács Bélának a magyar államvasutak igazgató elnökének, V. Gy. orsz. képviselőnek és bátyjának, a Csákován lakó Csaplár Károlynak hátrahagyott levelekben említi, nyomorult élete elől a halálban keres menedé­ket. Csaplár a Y. Gy. orsz. képviselőhöz intézett leve­lében elpanaszolja, hogy ez évi májusig 1 frt 20 kraj­czár napidijjal volt az államvasúti műhelyben alkal­mazva, de a napidiját májusban az új igazgatóság 1 írtra szállította le, a­melyből ő nem tudott meg­élni, miután keresetéből több szerencsétlen rokonát is kénytelen volt segélyezni. Panaszolja továbbá, hogy egyik főnöke olyan embertelen bánásmódot tanúsított iránta, hogy azt tovább el nem viselheti. A levélhez egy csomag volt mellékelve s a csomagban több rendbeli okmány. Az egyik Rudolf trónörökös főherczeg udvar­­mesteri hivatalától érkezett Csaplár nevére és Spind­­ler ezredes által van aláírva. El van mondva benne, hogy a trónörökös elfogadja a Csapiár által küldött sajátkészítésű tőrt és jutalmul 20 frtot utalványoz, melyet a főudvarmesteri hivatalnál szabályszerű nyug­tára felvehet. Egy másik okmány egy aláírás nélküli nyugta volt 20 írtról, a­melyre nézve egyik hátra­hagyott levelében kijelenti a szerencsétlen munkás, hogy ő azt aláírni már nem képes. Egy har­madik okmány hivatalos igazolvány, a­mely bizo­nyítja, hogy Csaplár Kálmán a szabadságharcz­­ban honvédtüzértizedes volt. V. Gy. orsz. kép­viselő az esetről értesítette a rendőrséget, melynek egyik közege délután megindította ez ügyben a vizs­gálatot, melynek folyamán kitűnt, hogy Csaplár bevál­totta szavát és tegnap délelőtt a Svábhegyen, a Braun féle telken forgópisztollyal végett vetett életének. A hatcsövű revolverből két golyó volt kilőve. Holttestét, melyen külerőszak nyomai nem láthatók, átszállították a Rókus-kórház halottas kamrájába. Csaplár győri illetőségű, 54 éves, református és özvegy ember volt. A lakásadójához intézett levélben ingóságai felett végrendelkezik Csaplár s úgy barátaitól, mint isme­rőseitől bocsánatot kér kétségbeesett tettéért. — Tombola a Margitszigeten. A Margitsziget fürdővendégei ma, szombat este 8 órakor jótékony sré­­lű tombolát rendeznek az erdélyi közművelődési egye­sület javára. A szép és értékes tombolatárgyakat, me­lyeknek száma meghaladja a 150-et, maguk a vendé­gek ajándékozták a hazafias czél előmozdítására. Ked­vezőtlen idő esetén hétfőn, f. hó 16-án, este tartják meg a tombolát.­­ Nagy népcsődület volt tegnap este a központi rendőrség hatvani-utc­ai helyiség előtt. Rendőri tiszt­viselők, a detektívek, polgári biztosok, egyenruhás és nem egyenruhás rendőrök jártak ki és be teljes egy óráig. A rendőrség e szokatlan mozgalma a kiván­csiak egész tömegét csődítette össze. Mindenki biz­tosra vette, hogy valami szenzácziós gyilkosság vagy más nagyobb bűntény történt a főváros területén. Később kitűnt, hogy az izgatottság minden alapot nélkülöz s a rendőrség csak razziára indul a csavar­gók ellen. Annyit azonban igen sokan megjegyeztek és fején találták a szöget, hogy dobbal nem lehet nyu­­lat fogni. — Két hírhedt betörőt fogott el tegnap este a rendőrség, Reizinger Jánost és Füge Rezsőt. Mind­kettőt beszállították a főkapitánysághoz. Több az utóbbi időben előfordult betöréssel gyanúsítják őket. Helyi hírek. — A Ferencz József lovassági laktanya ünnepé­lyes zárkő letételének programmja. Az ünnepély f. hó 30-án délelőtt 10 órakor ő Felsége megérkezésével kezdődik. A kocsival ő Felsége az »A« kapun át a »b«-vel jelölt helyre hajt s a kocsiból kiszáll. Itt ő Felségét az ünnepélyen megjelent hivatalos személy­zet, továbbá a laktanya építési bizottmány, élükön a­­ főváros polgármestereivel és az építési vállalkozó fo­gadják. Ráth Károly főpolgármester ő Felségét rövid beszéddel üdvözli s felkéri, hogy a laktanyát megte­ Halálozások. Vörösmarty Mihály nagy költőnk utol­só élő fivére, Vörösmarty Pál, aug. 10-én hunyt el Budapesten. A családi gyászjelentés így hangzik : Özv. Vörösmarty Pálné szül. Krenedits Mag­dolna saját, valamint gyermekei, veje és unokái, úgy az összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatja felejthetetlen férjének, illetőleg atyjoknak, apának, nagyatyjoknak és rokonnak, Vörösmarty Pál nyugalmazott gazdatisztnek, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi aug. hó 10-én, délután 2 órakor, életének 72-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hilt tetemei f. évi aug. hó 12-én, délután 1/­ 5 órakor a gyászház­ban : III. ker., Újlak, Zsigmond utcza 118. szám alatt a róm. kath. egyház szertartása szerint szenteltettek be, és a németvölgyi sirkertben helyeztettek örök nyuga­lomra. Béke és áldás lebegjen áldott porai felett!

Next