Pesti Napló, 1886. október (37. évfolyam, 272-302. szám)

1886-10-15 / 286. szám

készeihez adakozási ivek küldessenek — kik a szent ügyet szem előtt tartva, a hiveke­t adakozásra buzdít­sák s az iveket a gyürött pénz becsatolásával, a tano­dák igazgatóihoz posta utján, újra és okvetlen visz­­szaszármaztassák. 3. Az ily módon eszközölt gyűjtésnek köre az algimnáziumokra vonatkozólag bezárul azon egyház­­kerület határvonalával, a­melyekben azok léteznek — ellenben a főtanodák és akadémiák gyűjtési szabad­sága kiterjed mind a négy egyházkerületre. A pol­gári iskolákra való gyűjtés szigorúan betiltassék. Czékus István püspök alapjában elh­ibá­­zottnak tartja a javaslatot. Mert gyűjtési ívek után, még ha azokat idejében küldik is szét, nem fog oly segélyösszeg befolyni, mint eddig a szupplikácziót foly­tán. Ennélfogva kénytelenek lesznek az intézetek a díjakat felemelni, a­mi aztán nagy csapás lesz a sze­gény szülőkre nézve. Első indítványa az, hogy a ja­vaslat vétessék le a napirendről. Ha pedig ezen indít­vány el nem fogadtatnék, indítványozza, hogy a ja­vaslat véleményezés végett küldessék le a kerü­letekhez. Szeberényi Gusztáv püspök nem helyesli a­ kéregetést, mert a kiküldött ifjakra demoralizáló­­lag hat, de még a lelkészeknek és papoknak is sok kellemetlenséget okoz. Ha már a szupplikácziót fenn akarjuk tartani, szupplikáljanak a lelkészek. Külön­ben pártolja a bizottság javaslatát. K­a­r­s­a­y Sándor püspök elismeri ugyan, hogy a szupplikácziót mellett sok visszaélés történő de ezért még nem kell megszüntetni e régi jó intézményt, mely a mai viszonyok közt is megállja helyét. A ja­vaslatot a kerülethez kéri leküldetni. Guggenberger lelkész nem tartja lealázó­­nak a szupplikácziót. Különben sem tudja, hogy honnét vennék a kárpótlást, ha a szupplikácziót megszüntetik. Véleménye szerint érintetlenül fen­tartandó az eddigi gyakorlat, a javaslat elvetendő. H­ö­r­n József az eddigi gyakorlat mellett van. Doleschall Sándor véleménye szerint a a szupplikáczió ellen lehet pro és contra beszélni. De ily fontos intézmény megszüntetése mindenesetre na­gyon megfontolandó. A kerületekhez kéri a javasla­tot leküldeni. Hunfalvy Pál is azon véleményben van, hogy a javaslat a kerületekhez leküldendő. Ezután az egyetemes gyűlés kimondja, hogy a javaslat a kerületekhez leküldendő, addig pedig, míg a kerületek véleménye beérkezik, az eddigi gyakorlat maradjon fenn. Elfogadtatott továbbá a horvát-szlavónországi evangélikus egyházak ügyében kiküldött bizottság memoranduma, melyet felirat kíséretében a kormány­hoz fognak felterjeszteni. A felirat szerkesztésével és benyújtásával G­y­ő­r­y Elek bízatott meg. Következett az egyetemes pénztár számadásai­nak bemutatása, a bevétel mintegy 7200 írtra,a kiadás pedig 3500 írtra rúg. A stipendiumoknál elfogadta­tott a gyarapításnak az a módja, hogy mindegyik alapítvány mellett — a­mennyire lehetséges — tarta­lékalap létesíttessék az újabban befolyó adományok­ból. Felolvastatott az eperjesi akadémia kérelme, mely oda terjed, hogy az egyetem állandóan segé­lyezze ; a pénzügyi bizottság javasolja, hogy csupán esetről-esetre nyujtassék támogatás. Az egyetemes gyűlés, többek felszólalása után, a pénzügyi bizottság előterjesztését elfogadta; erkölcsi támogatását meg­adja s pénzbeli segítségül ez évre 150 irtot meg­szavaz. A bonyhádi algimnázium segély iránti kérvénye a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, hogy a pénztár állásához képest 100 frtig terjedhető összeget utalvá­nyozzon. A gyámintézeti alapszabályok módosítása fölött ezúttal határozat nem hozatott, e feladat a májusban tartandó egyetemes gyűlésre vár. Az anyakönyvi kivonatok díjmentessége kérdé­sének tárgyalása alkalmával Guggenberger J. lelkész, annak kijelentése mellett, hogy az evang. pa­pok amúgy is nagyon igénybe vannak véve az állam által, úgy, hogy csak az ingyenes anyakönyvi kivona­tokkal mintegy 25 ezer frtnyi munkát áldoznak az államnak, holott onnan az evang. egyház egyeteme csak 20.000 frt segélyt kap, azért kéri, sürgeti a díj­­mentesség megszüntetését a kormánynál. Az e­l­n­ö­k kijelentvén, hogy mivel több fölter­jesztés folytán sem volt hajlandó a kormány a díj­mentesség megszüntetésére, nem mutatkozik kilátás arra sem, hogy az egy újabb fölterjesztésre meg lesz szüntetve s igy ez ügy egyelőre függőben hagyatik. Ezzel az ülés 1 */* órakor véget ért. A legközelebbi ülés ma délelőtt 9 órakor lesz. Törvényszéki csarnok. A Rasztava sajtópere. A budapesti esküdtszék, mint már esti lapunk­ban említettük, tegnap délelőtt tárgyalta az Újvidé­ken megjelenő Zasztava cz. szerb lap ellen a főügyész­ség által, a magyar nemzetiség elleni izgatás miatt indított sajtópert. A vádlott Tomics Jasa, a lap felelős szerkesz­tője volt; az inkriminált czikk a Zasztava múlt évi deczember 13-iki számában jelent meg, Komoly szó a szerbekhez és horvátokhoz c­ím alatt. Délelőtt 9 órakor kezdődött a tárgyalás és a teremben a hallgatóság részére fentartott helyen a Budapesten lakó szerbek és horvátok közül igen sokan jelentek meg. A sajtóbíróság Székács Ferencz elnöklete alatt Fehér Elek és K­i­s­s József szavazó birákból alakult meg. Közvádló Bakos János kir. alü­gyész volt; a vádlott szerkesztő védő ügyvéd nélkül szemé­lyesen jelent meg. Az esküdtszék szabályszerű kisorsolás útján következőleg alakult meg: rendes tagok: Dózsa Ber­talan, Sennyey Ferencz, Földváry Imre, Gubicz László, Dombay Pál, Goszleth István, Schlosser Má­tyás, Paksy Béla, Fodor Kálmán, ifj. Szenes Ede, Kauser Gyula és Kramer Lipót; póttagok: Lan­dauer Ede és Mandl Ignácz. Tomics Jósa vádlott az elnök által hozzá intézett kérdésekre előadja, hogy bár ért magyarul, de szabatosan nem tudja kifejezni magát és ezért met nyelven kívánja védelmét előterjeszteni. Bakos János közvádló indítványára ennek következtében a sajtóbíróság meghitelteti a tolmá­csul fölkért Pollák Lipót hírlapírót. Mint szerb tol­mács Szokolovics miniszteri tanácsos volt jelen a Az esküdtek meghiteltetése után Tomics az általános kérdésekre előadja, hogy verseczi születésű, 30 éves, nős, hírlapíró, sajtóvétségért büntetve nem volt. Az inkriminált közleményért a felelősséget nem vállalja el és kifogást emel a budapesti sajtóbíróság illetékessége ellen. Elnök: E fölött a törvényszék­­tél és kifogá­sait a vádlevél kézhezvételétől számítandó 15 nap alatt kellett volna a törvényszék elé terjesztenie. Nem-e ön a Zasztava felelős szerkesztője ? Tomics vádlott: Igen, én vagyok, de a sajtó­­törvény 33. §-a alapján csak akkor vonathatom fele­lősségre, ha a szerző ismeretlen lenne. Ez azonban a jelen esetben nem áll, mert a szerző maga elismeri a czikk írását, a­mint ezt saját írásbeli nyilatkozatával is igazolhatom. Elnök : Konstatálom az iratokból, hogy a ne-budapesti törvényszék megkeresésére az eszéki tör­vényszék kihallgatta Kovacsevics Antal ottani lakost, a­ki elismerte, hogy a czikknek ő a szerzője és kije­lentette egyúttal, hogy őt semmiféle rossz indulat nem vezette. Ugyanott kihallgatták Tomics Jasa szer­kesztőt is, a­ki ekkor előadta, hogy a kérdéses czikk az ő távollétében jelent meg. Abban az időben a lapot Ivanics Iván segédszerkesztő szerkesztette. Miután azonban a czikk tulajdonképeni szer­zője a magyar büntetőtörvénykönyv hatályán kívül lakó egyén, a kir. főügyészség Tomics Jósát, a lap felelős szerkesztőjét, kéri felelősségre vonatni. Ezután Krenedics Gyula jegyző felolvasta a vádlevelet, mely igy hangzik: A Tomics Jasa által szerkesztett, Tomics szül. Miletics Melicza által kiadott s a Miletics Szvetozár­­féle szerb nyomdában nyomtatott, Újvidéken megje­lenő Zasztava czimű napilap 1885. évi decz. 13-án kiadott 187. számában közölt »Komoly szó a szer­­bekhez és horvátokhoz« feliratú czikk, a mely Eszék­ről kelt levél alakjában van írva s a szerkesztőség által bevezetéssel kisértetik, abból az alkalomból, hogy Eszéken a városi képviselői testületbe múlt évi decz. 4-én a czikkíró által német-magyar pártnak ne­vezett jelöltek ellenében Mnacsevics Vazul, Pernyics Illés és Sch­miedt Ferencz szerb-horvát nemzetiségiek választottak : az e nemzetiségbelieket máshol is »testvéri egyesülésre, egyetértésre« szólitván fel a »közös haza védelme czéljából« a »közös ellenség« ellen, nyilván a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre való izgatást foglalja magában s ekként a btk. 172. §. második bekezdésének súlya alá esik. Ez kitűnik abból, hogy e nemzetiségben (a magyar nemzetiségben) a szerb-horvát nemzetiség­gel szemben általában »ellenfeleket, ellenséget« lát, hogy ezt oly színben igyekszik feltüntetni, a­mely alkalmas arra, hogy a szerb-horvát nemzetiség azt valóban ellenségének tartja s mint ilyent gyűlölje, így azt mondja többek közt a czikk: Ellenségeink elnyomva minket, megsemisítve szabadságainkat, be­szüntetve összes jogainkat, nem engedvén meg sza­bad és emberi gondolkozásunk fejlődését és haladá­sát, koldusbotra juttatták a népet, az öntudatlanságra, az emberi lét teljes megalázásához vitték. Ellenfeleink szépen meg tudták zavarni a vizet s a legjobb ha­lat kihalászni. Amig mi szerbek és horvátok egymás között Pestnek és Bécsnek diktálása szerint verseng­tünk és egymást sértegettük, addig a mi két gyön­gyünket : Boszniát és Herczegovinát okkupálták. Amig mi egymás között veszekedtünk és gyű­lölködtünk, addig a mi ellenfeleink is a szerb Maticza arany szárnyait nyesegették, a szerb színhá­zéit is, a szerb alapra, a szerb kongresszusra, a szerb nyelvre ütést mértek. Amíg a horvátok és szerbek veszekedtek, addig Horvátországban a magyarok az öntudatlanokkal né­pünkből kiegyezést kötöttek meg, a­mi azt jelenti, hogy a horvátoknak és a Horvátországban élő szer­­beknek megrövidítették összes szabadságait, jogait, a nép közé bevitték az összes bajokat, a korrupcziót s pénzügyileg és anyagilag az összes népet tönkretet­ték. Ők a horvátoknak és szerbeknek az egyetemen behozták a magyar nyelvet, Horvátországba a magyar hivatalnokok légióját küldték, a kiknek mindenike szivében a gyűlöletet hordja s azzal minden egyéb rosszat behoztak országunkba. Beszüntették a szólás­szabadságot, megszüntették a sajtószabadságot és es­küdtszéket, beszüntették a bírói függetlenségről szóló­­ törvényt, behozták a magyar zászlókat és czimereket, elhordták a nagybecsű iratokat, a horvát archívu­mot. A­míg a szerbek és horvátok egymást sérteget­ték, addig a magyarok elzárták Mileticset és Namcsi­­csot, Starcsevics Dávidot és Grzsonicset, s a­mig mi szerbek és horvátok veszekedtünk, addig a magyarok több millió forint erejéig megkárosítottak minket. Igen, a­mig mi egymás között veszekedtünk, — igy folytatja a czikk, — addig a mi ellenfeleink any­­nyira megraboltattak minket, hogy ma már az ember — tekintettel egyetértésünk és közeledésünk kezdeté­re — azt kérdezhetné magától, hogy: »Nem késő-e már, testvérek ?« Igenis, horvát és szerb testvérek, nem veszítettünk-e el mi már mindent, van-e még valami nyerni vagy veszteni való ? Nem testvérek! Ha el is van veszve sok, de minden nincsen, ocsúd­junk fel, ébredjünk fel álmunkból, egyesüljünk csak, barátkozzunk meg és közeledjünk egymáshoz.. . Csak így menthetjük meg szegény népünket és nyo­morúságos hazánkat. Csak ekkor virágozhatik fel a nép szabadsága és boldogsága ! Csak ekkor szűnik meg az idegenek minden befolyása hazánkban. Csak ekkor mondhatjuk Gladstonnal sikerrel: »Szerbek és horvátok, el a kézzel!... Csak ekkor lesz a mienk a győzelem!« A vádlevél és az inkriminált czikk felolvasása után, Tárnics vádlott kijelenti, hogy a fordítás nem egészen hű. Vad nyelven (Rabiate Sprache) van fordítva, így ez a szó »izrahiti,« úgy van lefor­dítva: »megrablás.« Arra kéri a bíróságot, hogy ez egy pontra nézve kérdezze meg a tolmácsot. Szokolovics szerb tolmács az elnök kérdé­sére kijelentette, hogy izraeiti magyarul annyit jelent, mint kihasználást, kizsákmányolást, de erősebb hasz­nálatban rablást is jelent. A vádlott kéri ezután felolvastatni azt a hírt, mely a Zasztava ugyanabban a számában jelent meg, melyben az inkriminált közlemény. Kéri továbbá Kovacsevics nyilatkozatának felolvasását. Az ügyész nem ellenezte a felolvasást. A tör­vényszék csak az újdonság felolvasását engedte meg, Kovacsevicsre vonatkozólag pedig fel fog olvastatni az a jegyzőkönyv, mely kihallgatásáról vétetett fel. A szerb tolmács által lefordított újdonság czíme : »A szerbek és horvátok egyetértésének első eredménye«. Az van benne elbeszélve, hogy Eszéken a horvátok és szerbek jótékony önkéntes szerb szín­házi társulatot alapítottak, a­mely jótékony színi előadásokat rendez a szerb sebesültek javára. Ková­­csevics Antal vallomásában azt adja elő, hogy ő 17 éves, nőtlen jogász és hogy csak azért írta a leveleket, hogy szive örömének adjon kifejezést, de nem akart az osztrák-magyar monarchia egy népe el­len sem izgatni. Esze­ ágában sem volt a magyarokat sérteni, ő csak azt akarta mondani, hogy a szerbeknek is legyen szabad kötetlen kezekkel dolgozni. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeztetvén, Ba­kos János kir. alügyész tartotta meg vádbeszédét. Utal arra, hogy miután a czikk írója magyar bíróság elé nem állítható, a szerkesztőt kellett fele­­lősségre vonni. Az a kifogása vádlottnak, hogy nem volt otthon, a­mikor a czikk megjelent, igen kisszerű. A czikkben Magyarország úgy tüntettetik fel, mint a horvátok és szerbek elnyomója és ellensége, mint a horvátok és a szerbek kiszipolyozója. Itt csak egy eset merül fel: Ha vájjon izgatás van-e csak­ugyan a czikkben s ha igen, felelősségre vonható-e a vádlott? Igaza van e a vádlottnak ? Igaz-e, hogy Ma­gyarország elnyomja a nemzetiségeket, hogy Ma­gyarország rabigába hajtja, hogy jogaitól megfosztja a nemzetiségeket, mert ha ez igaz, akkor ez az ar ártatlan. E kérdésekre az ügyész azzal válaszol, hogy Magyarországon a nemzetiségek nem pusztultak el, nem bántotta őket senki, máig is megvannak. A Zasz­tava állítása tehát csak rágalom, képtelenség és go­noszság. Szól azután a nemzetiségi kérdésről és az 1848-iki eseményekről, mondván, hogy azokra a ma­gyar nemzet politikai bölcsesége fátyolt vetett. (A vádlott mosolyog.) Ügyész: Ne lebegtesse azt a sötét fátyolt, ne mosolyogjon, undorító arczán az a mosoly. Igen, a szerbek és horvátok tűzzel és vassal jöttek ebbe az országba, mely sohasem bántotta őket. A nemzetiségeket II. Lipót óta az osztrák c­entralisták butasága (mert igy kell neveznem) mi­ellenünk hozta fel s íme, a nemezis a ravaszságot, a jogtalanságot hogyan bünteti ? Most már a nemzetiségi fondorlatok, mint a sértő közleményből kitűnik, »magyar-német« ellene­sek. Nem Magyarország, de az osztrák-magyar mon­archia ellen irányulnak. Beszéde további folyamán utal arra, hogy itt nem volt és nem lehetséges most sem, nagy szláv államot alakítani, mert Magyarország fentartotta az alkotmányos szabadság elvét. Nem úgy Oroszország, mely mint a lengyelek és bolgárok példája bizonyítja, elnyel minden idegen nemzetiséget. Az önök hivatá­sa, t­ esküdt urak, mondá végül az ügyész, hogy meg­védelmezzék a nemzetet, önöknek kell meggyőzniük a nemzetiségeket arról, hogy Magyarország bukása az ő sírjuk, s önöknek kell megtisztítaniok a nemzeti­ségeket az ilyen izgatóktól, mint a­milyen a vádlott úr. Kérem a vádlot úr elítéltetését. A vádlott kijelenti, hogy meg van győződve arról, hogy a magyar esküdtek elítélik, mert e helyről még senki sem ment haza, hanem egyenesen Váczra. Szól ezután a nemzetiségek sérelmeiről. Nem választ­hatják meg paptriarkhájukat, az elemi iskolákban a 8—9 éves fiukat négy nyelvre tanítják, a­mi való­ságos barbarizmus. A maticza, a szerb gimnázium és színház tönkre mennek. Kijelenti, hogy ők nem ellen­ségei Magyarországnak, csak jogaikat védelmezik. Az esküdtektől nem kér kegyelmet, csak igazságot. Bakos közvádló válaszában a vádlott által fel­hozott sérelmekre reflektál. Nem választhatnak pa­­triarkhát, mondá a vádlott. És ez nagy sérelem. Mintha nem mindegy lenne akár A vagy B a püspök. Nagy sérelem az is, hogy iskoláikban négy nyelvet tanítanak. Hisz a budapesti egyetemen ennél sokkal több nyelvet kell tanulni. A vádlott viszonválasza után az elnök összegezte mindazt, a­mit a vád és a védelem felhozott és ezután az esküdtek visszavonultak. Rövid tanács­kozás után kihirdették a verdiktet, mely így hangzik: Foglaltatik-e az inkriminált közleményben iz­gatás? F­el­elet: 11 igen, 1 nem. A vádlott felelős szerkesztősége alatt jelent-e meg a közlemény? — Felelet: 12 igen. Vétkes-e vádlott? — Felelet: 12 igen. A verdikt marasztaló lévén, a törvényszék a vádlottat 3 havi államfogházra, 600 frt pénzbírságra és 105 frt 60 fr eljárási költség megfizetésére ítélte. A vádlott megnyugodott az ítéletben. A tárgyalás d. u. 3 órakor végződött. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, október 15. Naptár: Péntek, október 15. — Róm kath.: Terézia szűz. — Prot.: Hedvig. — Görög-keleti: (októ­ber 3.) Areop, Dénes. — Zsidó: (tischli 16.) Sátoros ün­nep második napja. — A nap kel 6 óra 13 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 15 perczkor délután. — A hold kel 6 óra 46 perczkor délután, nyugszik 8 óra 28 perczkor reggel. A pénzügyminiszter fogad d. u. 3—4 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­után 2 óráig. A képviselőhöz ülése délelőtt 10 órakor. Simor herczegprimás jubileumi pásztor­botjának kiállítása az iparművészeti múzeumban. Az egyetemi pozsonymegyei kör ala­kuló ülése este 7 órakor az Árvai-féle kávéházban. A szatmármegyei ifjak körének ala­kuló ülése 6 órakor a Múzeum kávéházban. őszi kiállítás a műcsarnokban (Andrássy­ út 69. sz.) d. e. 9— d. u. 5 óráig. Belépti dij 50 kr. Történelmi kiállítás a városligeti műcsar­nokban nyitva d. e. 9— d. u. 6 óráig. Belépti dij 50 kr. Bourdon Mária kiállítása az iparművé­szeti múzeumban d. e. 9— d. u. 1 óráig. Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös­ kereszt egylet budai Erzsébet­­kórháza megtekinhető d. e. 10—11­/2 óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-utcn Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 és d. u. 3—5 óráig. A botanikus kertben levő orsz. üvegfesté­szeti kiállítási teremben új üvegfestmények és minden­nemű kartonok vannak kiállítva. Megtekinthető bárki által minden díj nélkül délelőtt 8—12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 3—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti dij 30 kr. Grand Café-Restaurant de l’Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Simor János herczegprimás jubileuma. A Budapest-kerületi papság tegnap tartott őszi gyűlé­sén a jubileum tárgyában következőket határozott: Okt. 27-én, mint a jubileum előnapján, esti 6 — 7 óráig minden templomban a nagy harangok fognak meg­­huzatni. Rákövetkező nap, 28-ikán, a körülmények­hez képest ünnepélyes mise tartatik; vasárnap, e hó 31-ikén, pedig minden plébánia-templomban ün­nepi szt. misével egybekötött nagy hálaadóistentiszte­let lesz, melyre külön a hatóságok, kath. egyletek és a tanuló ifjúság meghivatnak. Aznap az esti órákban a kath. egyletekben, zárdákban és iskolákban ének­es szavalattal egybekötött akadémiák fognak tartat­ni. A kerületi papság kebeléből a f. hó 28-án Esz­tergomban tartandó nagy ünnepélyre, tekintetbe vé­ve azt, hogy az ország minden részéből nagy küldött­ségek fognak ugyanott megjelenni, saját kebeléből a prímás üdvözletére csak négy tagot küld ki, u. m. Cselka Nándor prépost, kér. esperest, Bogisich Mihály prépost, kér. jegyzőt, a piarista rend tartományi főnö­két és a szervita rend perjelét. E küldöttséghez azon­ban még többen is kívánkoznak csatlakozni.­­ Az erdélyrészi közművelődési egyesület havi rendes ülése nagy érdeklődés között folyt le e hó 12-én, Kolozsvárit. Az ülés tárgyai közül ezeket említjük fel: A székely iparra nézve az egye­sületre további súlyos teendők várnak s előre is fel­hívják a teendők sorrendjén dolgozó bizottság figyel­mét a szepsi-szent-györgyi szövődére, valamint a kezdi vásárhelyi asztalos- és bőriparra. A gyűjtésről szóló jelentésből kiemelendő, hogy az egyesület ed­digi vagyona még csak 1200 ivén íratott össze, úgy hogy még mindig künn van 87,000 iv, melyek a jövő év tavaszán fognak bekéretni. A pénztári jelentés szerint szeptember hóban befolyt 8373 frt, mely ösz­­szeggel az egylet összes vagyona 189,382 frt. A brassó megyei választmány e hó 17-én nyitja meg az egyesületi tagok által létesített kisdedóvodát. A gyű­lés legfontosabb tárgya volt a titkár jelentése a különböző egyesületek és pénzintézetek felől, a­me­lyeknek kezelését tanulmányozta. Összesen 18 mód­szert vizsgált meg, melyek után az eddigi kezelést fentartandónak jelentette ki. Pénztárnoknak Csíki Imrét választották meg, ki e tisztre kaucziója mel­lett is díjtalanul vállalkozott. Szőcs Géza, Kolozsvár egyik legkitűnőbb könyvelője pedig a könyvelés fel­­vigyázására és vezetésére szintén díjtalanul vállalko­zott. Az egyesület pénzei a titkár, Sándor József nevére czimzendők. (Kolozsvár, Fő­ tér 7. sz.) — Pest megye közigazgatási bizottsága csütör­töki ülésén az adófelügyelő jelentéséből kitűnt, hogy a megye területén az 1886. szeptember végéig esedé­kes 3.036,700 frt adóhátralékból lefizettetett 2.504,953 frt, mutatkozik tehát hátralék 531,746 frt, mely ösz­­szeg a múlt év hasonló időszakával szemben 60,870 frttal kedvezőtlenebb. A­mi a hadmentességi díjat il­leti, befizettetett ez év aug. végéig 43,612 frt, mutat­kozik tehát hátralék 39,004 frt. — Gróf Zichy Jenő képviselő tegnap csatlako­zott a kormánypárthoz, a­mennyiben az országgyűlési szabadelvű párt klubjába belépett. — Horváth Géza dr., az országos filloxéra-kisér­­leti állomás főnöke, a kártékony rovarok irtására szolgáló eszközök és szerek nemzetközi kiállítására Flórenczbe utazott. — Az országos közegészségi egyesület már leg­közelebb fogja tartani tisztikart választó első közülé­sét. Felkéretnek ezért mindazok, kik gyűjtőiv birto­kában vannak, hogy az azon eddig aláírt tagoknak névsorát legkésőbb f. hó 20-ig az egyesület pénztár­nokához, Baier A. gyógyszerész úrhoz (IX. Üllői­ út 39. sz.) beküldeni szíveskedjenek. — A Petőfi-társaság e hó 17-ikén (vasárnap) d. e. 10 órakor a magy. tud. akadémia első emeleti termében felolvasó ülést tart. — A budapesti kir. orvosegyesület csütörtökön tartotta a szünet után való első ülését, a­melyen Lumnitzer Sándor dr. egyetemi tanár elnökölt, a­ki is a gyűlést meleghangú üdvözlő beszéddel megnyit­ván, kihirdettetett az »Orvosi Hetilap« díjának ered­ménye. A nyertes mű, a­mely a lefolyt 4 év alatt az említett lap hasábjain megjelent kór- és gyógybúvár­lati munkák legjelesebike, Lechner Károly dr., az angyalföldi tébolyház igazgatójának dolgozata »Az agy táplálkozási zavarainak lokalizácziója« czímmel. — Az ezután következő díszelőadást Rózsahegyi Aladár dr., kolozsvári egyetemi tanár, tartotta. — A Táncsics-szobor leleplezése ünnepélyesen ment végbe Acsteszéren, Veszprém megyében. Az ünnepélyre Táncsics családján kívül Eötvös Károly és Andrejka József, a szobor készítője, is lerándult. A Táncsicsbizottság már előtte való napon, 9-én, le­utazott s bandériummal és zeneszóval fogadtatott. Másnap délelőtt óriási közönség részvétele mellett szertartásos mise volt, azután pedig leleplezték a sikerül mellszobrot, mely alkalommal Bokros József mondott megnyitó, Eötvös Károly pedig hatásos ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd előtt Andrejka József elszavalta Inczédy László ez alkalomra írott költeményét. Az ünnepély a szózat eléneklésével ért véget. Este bankett volt. — Vasúti szerencsétlenség. A déli vasút barcs­­pakráczi vonalán tegnapelőtt Daruvár és Siracz kö­zött szerencsétlenség történt, a mennyiben egy kis munkásszállitó kocsi beleütközött egy drezinbe, mely alkalommal Zvatova vasúti mérnök megöletett, több munkás pedig megsérült. A nyomozást megindították. Helyi hírek. — Vécsey sírboltja. A lelenczház alapítása által magának állandó érdemeket szerzett néh. Vécsey János sírboltja, mint értesülünk, legközelebb már felszereltetik. Az utóbbi Hirsch József ismert jeles fővárosi műépítész által terveztetett, vezetése alatt a Ganz-féle vasöntödében készül és kétségtelenül a te­mető egyik dísze leend.­­ A herczegprimási pásztorboz mától fogva be­zárólag 25-éig az országos magyar iparművészeti mú­zeum váltakozó kiállítási termében (Andrássy­ út 67, bejárat a Vörösmarty­ utcza felől) lesz kiállítva és szom­bat kivételével naponként megtekinthető reggel 9 órá­tól délutáni 4 óráig.­­ A központi járványbizottság ma, pénteken, d. u. 5 órakor ülést tart. Ez ülés főtárgya lesz a VI. ker. járványbizottság előterjesztése a terézvárosi búcsúnak a járványra tekintettel való betiltása iránt. A tiszti főorvos véleménye már beérkezett tárgyban. Ő ily megszorító rendszabályt indokoltnak nem tart. — Leona Dare, mint már említettük, tegnap délután 5 óra 15 perc­kor szállt fel először az állat­kertből. Midőn a léghajó 2300 lábnyi magasságban volt, Leona Dare, ki addig mindig fogaival kapasz­kodott a trapéz fájáról lelóggó kötélbe, a kosárba szállott. Sok nehézséggel járt a leszállás este 6 óra 25 perczkor. A léghajósok Rátóth közelében eresz­kedtek le és a leszállásban senki sem volt segélyük­re. Az utazás a fővárosba vissza szintén igen kelle­­metlen volt, mert esett az eső és egy rozoga paraszt­­szekeren jöttek.­­ A robogó vonat alatt. Tegnap este hatodié órakor a Kelenföld és Buda közt lévő alaguton a ro­bogó vonat elgázolt egy Zichon Tamás nevű pinezért, ki valószínűleg öngyilkossági szándékból feküdt a vá­gányokra. A szerencsétlen szörnyet halt. Összeron­csolt holttestét behozták a halottas kamrába. — A megszökött vácz-hartyáni rablógyilkost Plessinger Ernőt, tegnap délelőtt Székesfehérvárott elfogták. Mint értesülünk, elfogatása a budapesti rendőrség útján sikerült. Ugyanis egy újpesti csa­vargó, kit a napokban tartóztattak le, tudtára adta a rendőrségnek, hogy Plessinger Székesfehérváron tar­tózkodik, hol színésznek adja ki magát. Splényi báró detektivfőnök ennek következtében néhány nap­pal ezelőtt Székesfehérváron járt és utasítások­­kal látta el az odavaló rendőrkapitányt. A szö­kevény rablógyilkost egy rosszhirű házban találta meg Fűrész rendőrbiztos, ki már napok óta kereste, Plessinger Fűrész láttára revolvert vont elő és le­­lövéssel fenyegetve Fűrészt, futásnak eredt. A derék rendőrbiztos nyomban parasztkocsira ült és igy kö­vette a menekülő rabszökevényt, így se tudta utol érni. Egy csőszre, ki Fűrész kérésére kutyákkal vétette üldözőbe Plessingert, a veszedelmes ember rálőtt, de nem talált. Végre, amikor az üldözött már végkép ki volt merülve és Fűrész a nevén szólította, megállt és megadta magát. A rendőrbiztos kocsira ültette és behozta a városi kapitánysághoz, hol Seid kapitány azonnal vallatóra fogta. Azt adta elő Ples­singer, hogy a pestvidéki törvényszék börtönéből való szökése után fényes nappal átment a lánczhídon, nélkül, hogy valaki ráismert volna. Valahonnét kért tett 180 frtot, melylyel bekóborolta fél Magyarorszá­got és szeptember 29-én jött Fehérvárra. Fűrész rendőrbiztos ma hozza vissza a fővárosba. Színház és művészet. — A Liszt-ünnepélyek tartásában a külföld meg­előz minket. Berlinben a múlt hétfőn tartatott Liszt-ünnepély az elhunyt nagy mester emlékére. Az ünnepély szép alkalmi prologgal vette kezdetét, me­lyet Stern Adolf tanár irt s Barnay szavalt . Ezt hangverseny követte Liszt műveiből. — A népszínházban ma, pénteken, hosszabb pi­hentetés után A koldusdiák kerül színre Blaha L asszonynyal, F. Hegyi Arankával és Margó Czéliá­­val. Szombaton ismétlik a Jozéfa Egyiptomban czimü operettet Pálmai Ilka és F. Hegyi Arankával. — A kamarai hangversenyek. A Krancsevics­­féle kamarai hangversenytársulat ebben az évben csupán három kamarazeneestély­t fog rendezni a Viga­­dó kistermében s erre bérletet nyit körszékre 7 írtjá­val s számozott helyre 5 írtjával. A hangversenyek napjait később határozzák meg. Az előleges jelentés szerint elő fogják adni Beethoventől az F-moll és Cis-moll, Mendelssohntól a D-dúr, a Mozart, Haydn­­féle négyeseket, továbbá Brahmstól és Dvorzaktól egy-egy új négyest. Sport. Budapesti őszi lóversenyek. — Hatodik nap, okt. 14. — Locs-pocs időben folyt le az őszi meet hatodik és utolsóelőtti napja. Nyitva voltak az ég csatornái és esett egész délután szüntelen. Az a közepes számú közönség, mely a síkos gyepen összejött, csaknem ki­zárólag sportférfiakból és azokból állott, kiket köte­lességük szólított ki, de azért a totalizatőr körül nagy sürgés-forgás uralkodott. Ezúttal felette hálás volt a totalizatőr híveivel szemben, majd minden futam után ötszörös, hatszoros osztalékot fizetett, a­miből könnyen következtethetni arra, hogy a kedvencz lovak nem feleltek meg a várakozásnak, így Petrus megverte Abonnentet, Hilda Zománczot, Virtuos Metallistet és Tátrafüred Jerichot. A favoritok ve­reségének okát főleg a versenypálya csuszamlós voltában kell keresni. Tudósításunkat az alábbiakban adjuk : I. Jakabf­fy-di­j. Handicap, 700 frt. Távol­ság 950 méter (23 aláírás) Esterházy Miklós gróf nevezi Phipps C. urnák 3 é. p. k. Rape of the Lock (ap. Victorious, a. Maidenhair) (55 kg.) első; Zichy Lívia grófnő 2 é. p. m. Torpedo (45 kg.) máso­dik ; Capt. Bogdán 3 é. p. m. Hamlet (621/a kg.) har­madik. Futottak még: Greg Parrot, Buschmüller Full Speed, Sicily, Proportion és Tüske. Könnyen három hoszszal nyerve. Két hossz a második és har­madik közt. Totalizatőr: 5:62. Helyrefogadások: I. 25:138, II. 25:156. Versenyérték: 7661/4 frt, a nyer­tesnek, 3183/4 frt a másodiknak és 40 frt az egyleti pénztárnak. II. Csikó-verseny: 4000 frt. A belföldi magántenyésztőnek azonkívül 1000 frt, ha a ló ilyen­nek birtokában elletett. Távolság 1200 méter. (85 aláírás.) Péchy Andor ur s. m. P­e t­r u s (ap. Péter, a. Landrail) (661­ kg.) első: Söllinger R. százados s. m. Abonnent (58 kg.) második; Mr. Aromac s. k. Cintra (661­ kg.) harmadik. Futottak még: Vi­naigrette és Bulgár. Egy hoszszal nyerve. Két és fél hossz a második és harmadik között. Totalizator: 5 :49. Helyrefogadások : I. 25 :60. II. 25 : 58. Ver­senyérték : 3920 frt a nyertesnek, 320 frt a második­nak, 1700 frt és 1000 frt, mint ki nem adható tenyész­tési dij, az egyleti pénztárnak. III. Handicap. 1000 frt. Minden 3 éves és idősebb lónak. Távolság 2000 méter. (23 aláírás.) Fes­ztetics Tasziló gróf 3 é. p. k. Hilda (ap. Sky­lark a. Heiress) (55 kg.) első, Flesch Albin százados 3 é. s. k. Zománcz (56 kg.) második; Sellinger R. százados 4 é. p. m. Matador (621/2 kg.) harmadik. Futottak még Teraphin, Castoff, Gemma és Junius. Hosszú küzdelem után nyakhoszszal nyerve. Egy fej­hossz a második és harmadik között. Totalizatőr: 5 : 29. Helyrefogadások: I. 25 : 79. II. 25 : 56. Ver­senyérték: 1000 frt a nyertesnek, 370 frt a második­nak, 50 frt az egyleti pénztárnak. IV. Államdij: 3000 frank aranyban. 3 éves és idősebb kontinentális mének és kanczák számára. Távolság 2400 méter. (9 aláírás.) Fesztetics Tasziló gróf 3 é. p. m. V­i­r­t­u­o­s (ap. Eberhardt, a. Why­not), (60^a klg.) első ; Sztáray János gróf 5 é. p. m. Me­tallist (64^2 klg.) második; Capt. Bogdán 3 é. p. m. Tannhäuser (50'/a klg.) harmadik. Futottak még Pajzán és Beauty. Szoros hoszszal nyerve. Hat hossz a második és harmadik között. Totalizator: 5:22. Helyrefogadások: I. 25,52,11. 25:46. Versenyérték: 1362/8 frt az elsőnek, 1621/2 frt a másodiknak. V. Kétévesek eladóversenye: 1000 frt. Távolság 1300 méter. (11 aláírás.) Dőry Lajos ur p. k. Tátrafüred (ap. Remény, a. Traviata, (51­0/a kig.) első: Dőry Lajos ur p. m. Kiskapitány (55 klg.) második; Apponyi Antal gróf p. k. Jericho (561/5 klg.) harmadik. Futottak még: Pata, Tüske, Deceiver és Kanász. Erős küzdelem után egy fejjel nyerve. Jó nyakhossz a második és harmadik között. Totaliza­tőr : 5 : 31. Helyrefogadások : I. 25 , 80. II. 25, 208. Versenyérték : 1120 frt a nyertesnek, 470 frt a má­sodiknak és 350 frt az egyleti pénztárnak. A nyertest megvette Mr. Vinea 1500 frtért. VI. Gátverseny: 1000 frt. Handicap. Tá­volság 2800 méter. (9 aláírás.) Capt. Bogdán 6 é. p. k. Knights Fee (ap. Knight of the Garter, a. Miss Dayrell) (66/2 kg.) első; Jékey Albin százados 5 é. s. m. Helgoland második; Jankovich Gyula ur 3 é. p. k. Nessi Etti (521/2 kg.) harmadik. Futott még Esterházy Miklós gróf 3 é. p. k. Westfália, de az utolsó gát átugrásánál elcsúszott és lovasa, Ellis, ki­bukott a nyeregből. Sem a jockeynek, sem a lónak nem történt baja. Jó három hoszszal nyerve. Egy hossz a második és harmadik között. Totalizatőr : 5,9. Helyrefogadások : I. 25 : 35, II. 25 : 62. Verseny­érték : 1080 frt a nyertesnek, 105 frt a másodiknak, 35 frt az egyleti pénztárnak. A nyertest megvette Rédl hada. (7. drag. ezred) 1050 írtért. A legközelebbi és utolsó lóverseny e hó 17-én, vasárnapon lesz. IRODALOM Vajda János újabb munkái. Közrebocsátja egy e czélra alakult irói társaság. Két kötet. Budapest, Révai testvérek kiadása, 1887. Vajda újabb művei, melyekre lapunk is valami kétszáz előfizetőt gyűjtött, az előre kitűzött határidőben megjelentek s immár szétküldettek az előfizetőknek. A munka való­ságos diszmó­s nagy ízléssel van kiállítva. Az első kötet prózai dolgozatokat tartalmaz: irodalom és művészet, úti levelek, vadászat, a napi­rendről, elmél­kedések, public­isztika; szakaszokban vannak a kisebb dolgozatok csoportosítva, melyek a legkülönbözőbb tárgyakkal és kérdésekkel foglalkoznak. Vajda mag­vas egyénisége, eredeti gondolkodásmódja itten is tel­jes mértékben kifejezést nyer ; stílusa erőteljes, fes­tői , eszméi, felfogása önállóak, akármiről írjon. A második kötet tartalmazza a költeményeket s kétség­kívül ezek teszik a kiadvány legértékesebb részét. Két nagyobb elbeszélő költemény: Abel és Aranka és Törzsök Jankó mindegyik három énekben s va­lami harmincz kisebb lírai vers van a második kötet­ben. Élvezettel fogja őket olvasni a költészet minden barátja. Újólag felhívjuk Vajda János ez újabb mun­káira a magyar közönség figyelmét. A két kötet bolti ára ? Stuart Mária, Schiller világhírű színműve, nem­sokára új magyar fordításban jelenik meg. E. K­o­­v­á­c­s Gyula, az ismert színész s a Petőfi-társaság tagja, fordította le s most előfizetést hirdet reá. A 12—14 éves kötet deczember végén jelenik meg. Elő­fizetési ára 1 frt 20 kr, mely pénz Kolozsvárra Ma­­gyary Mihályhoz küldendő.

Next