Pesti Napló, 1888. május (39. évfolyam, 121-150. szám)

1888-05-13 / 133. szám

KÖZGAZDASÁG. A lefolyt hét gazdasági története. — május 12. Az a szilárd hangulat, mely az értékforgalmat az utóbbi hetekben állandóan jellemezte, csak annyi­ban változott meg, hogy néhány napon át kedvezőt­lenebb külföldi hírek hatása alatt a tőzsdén a lan­­kadtság egyes jeleivel találkozunk,­­a­nélkül azonban, hogy azok az árfolyamok emelkedő irányzatát és a forgalom mérvét károsan befolyásolták volna. Sőt alaposan vizsgálva az értékforgalom legújabb képét, azt kell tapasztalnunk, hogy bár a mohó élénkség eltűnt, a nyugodt, józan szilárdság még mé­lyebb gyökereket vert. Ezt bizonyítja az a feltétlenül kedvező fogadtatás, melyben az üzérkedés az új el­sőbbségeket és részvényeket fogadta, jeléül annak, hogy ügyet sem vetve a politika mezején itt-ott felverődő hullámokra, hajlandó reális és nagy értéket tulajdonítani az oly papíroknak, melyek biz­tonságuknál fogva áraik fenmaradása iránt kellő kezességet nyújtanak. Így történt, hogy a m­a­­gyar fegyver­gyári részvényekért az üzérek valóságos harczot folytattak, hogy hozzájuk juthassanak, s hogy mily erős volt a vételkedv­ez új értéknem iránt, arról legfényesebben tanúskodik, hogy az aláírást teljesítő intézetnek most nem ad az gondot, hol helyezze el a papírokat, de kinek meny­nyit adjon az előjegyzett roppant tömegből. Az értékforgalom egyébként kevés érdekes rész­letet szolgáltatott. A járadékok most is vezető tárgyai voltak a forgalomnak, a­nélkül azonban, hogy — mint az előző hetekben — kizárólag rájuk terelő­dött volna az üzérkedés figyelme. Jegyzéseik csak­nem változatlanok. A közlekedési részvénye­­ké­­ szintén. Némi emelkedést észlelünk az állam­vasutak és a budapest-pécsi vasút papír­jaiban, mely utóbbiaknak árjavulása nyilván a részvé­nyek tervbe vett konverziójával függ össze. A helyi értékek közül a bankok iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Valuták és külföldi vál­tók állandóan változatlanok. A pénzpiac­ legújabb jelensége az angol ba­nkkamatláb emelkedése, mi nyilván azt iga­zolja, hogy a vállalkozás nagyobb mérvben vette igénybe az intézet tőkeerejét. Piaczunkon e körül­mény egyelőre hatást nem gyakorolt, mert az jelen­leg sokkal inkább áll még a májusi szelvény hatása alatt, mely ismét egész tömegét tette szabaddá az alkalmazást kereső, de nem találó millióknak. A pénzt ennek alapján ismét sürgetőbben kínálták, a ke­reslet ellenben nem javult,­­ a kamatláb tehát az emel­kedés helyett néhány vonalnyival még sülyedt is. Ez a baj tartós már nem lehet. Annyi pénzügyi műve­­let van közel kilátásban, hogy lehetetlen a kamatláb javulásának elmaradása, mert minden újabb mivelet fel-felszívja a heverő tőke egyes részeit. A terményüzlet a hét elején kissé nyo­mott hangulattal nyílt meg. A nagymérvű búza­hoza­talok következtében a kínálat erős volt s az árak 8—10 krral csökkentek. A hét derekán és különösen végén azonban jobbra fordult az üzlet irányzata s a múlt hét záró árfolyamai helyreálltak. R­o z­s­o­t ki­viteli czélokra már egyáltalán nem kerestek. A szállí­tott 5—6000 mmt 5.60 és 5.82 közt váltakozó árakon a helyi fogyasztás vette fel. Árpát erősen kínáltak, a vételkedv csekély s az árak 15—20 krral csökken­tek. Tengeri szilárd. A konzonczium szakadatla­nul átveszi a felmondott mennyiségeket, s mint­hogy még átadók is fölös számmal akadnak, a nagy forgalom szabad menetét mi sem akadályozza. Két ellenfél (a hausse és a baisse) áll egymással e czikk­­nél most szemben; melyik fog győzni, azt egyelőre gyanítani sem lehet. Hogy a tengeri árak még tovább is haladjanak az emelkedés útján, az nem való­színű, minthogy a kőbányai hizlalók azt állítják, hogy készletekkel — előleges vételek alapján — kellő­leg el vannak látva. Bizonyos az, hogy a gazdaközön­ség az egész tranzakcziónak hasznát látta s ez fe­lettébb üdvös. Tájékoztatás végett álljanak itt a mérvadó kül­földi gabnapiaczok egyidejű jegyzései: Berlin: búza 17.60 márka (= 10.93 forint), rozs 12.43 már­ka (= 7.72 frt), zab 12.10 márka(=7.51 forint.) — Stettin: búza 17.75 márka (= 11.02 frt), rozs 12.10 márka (= 7.51 frt.) — Köln: búza 18.80 márka (=­ 11.70 forint), rozs 13.30 márka (= 8.21 frt.) —Boroszló: búza 18.30 márka (= 11.37 frt) rozs 1210 márka (—= 7.51 frt), tengeri 11.80 márka (= 7.33 frt.) — Pár­is: búza 24.30 frank (= 12.17 frt.) A hét folyamán a nemzetközi gabna­­piac­on általában szilárd volt a hangulat, Ber­linben a jegyzések emelkedők. A liszt üzletben a lefolyt héten teljes csend uralkodott. A búzaárak némi hanyatlása ked­vezőbbé tette ugyan a búza- és lisztjegyzések közötti arányt, a kellő kereslet hiányában azonban a mal­mok ennek gyakorlati hasznát nem vették. A történt eladások számba sem jöhetnek. Az átvételek menete szintén nagyon lassú, mivel a vevők részletekkel kel­lően el vannak látva; ez ismét a malmok raktárainak túltelését vonja múlhatatlan következményként maga után. A hét végén különben az élénkség egyes jelei­vel találkoztunk. Takarmányczikkekben azonnali szállí­tásra élénk a kereslet, a­mi azonban nem eredmé­nyez megfelelő forgalmat, a­mennyiben a malmok májusi készleteiket — mint már többször jeleztük — értékesítették, későbbi határidőre pedig vevő nem jelentkezik. A gyapjúüzlet terén előttünk áll már az április 5-ikén kezdődött és múlt szombaton véget ért londoni árverés eredménye. A forgalom 330,217 kötegre rúgott. Az aukc­ió kezdetén az előző árve­rés záró­árfolyamai voltak érvényben , az üzlet fo­lyamán azonban az élénkség és szilárdság folyton fokozódott, a­mely különösen a jobb gyapjúnemeknél nyilvánult és az árak ennek megfelelőleg emelkedtek is. A jegyzések javulása azonban hibás fajtákra nem terjedt ki. A szállított mennyiség óriás többsége el­kelt. A forgalom kiválóan az árverés utolsó napjain élénkült meg, a­mikor az árak is további hala­dást tettek, úgy hogy az aukc­ió — nagy látoga­tottság mellett — magas árakkal és nagy szilárdsággal zárult. A harmadik sorozat ha­táridejét június 19-ikére, a negyediket szeptember 18-ikára, az ötödikét pedig november 27-ikére tűzték ki. A harmadik árverés szállítási bejelentéseit az­nap zárják be, midőn a szállítmányok elérték a 350 ezer köteget; a két utolsó aukc­ióra ellenben a meg­nyitás napjáig fogadnak el bejelentéseket. A hazai gyapjukereskedelemben kevés figyelem­reméltó jelenség merült fel. Külön felemlítést érde­mel a losonczi gyapjúvásár, melyen 1000 mm. került eladásra. A vásárt egyáltalán e­m­e­l­k­e­­d­ő árak, kedvező vételkedv és szilárd hangu­lat jellemzik. Urasági áruért 92—100 frtot, jó gyap­júért 82—88 frtot, közönséges parasztgyapjuért pe­dig 70—78 frtot fizettek és elkelt a vásárra szállított egész mennyiség. A tulajdonképeni áruüzlet némileg megélénkült, mivel a beállt melegebb időjárás elő­­mozdította a tavaszi czikkek keretét. A szó szoros ér­telmében vett élénk forgalomról természetszerűleg nem beszélhetünk, mivel a vidéki fogyasztás és ennek alapján a fővárosi nagykereskedőknél megindult ke­reslet kizárólag néhány kiválóan tavaszi czikkre, nem azonban az árunemek egész sorozatára vonatkozott. Kerestek különösen karton-kékfestő- és kendő-áru­kat. Ruhaszövetekben a forgalom feltűnően csekély. Bársony- és selyem-czikkekben kereslet alig mutat­kozik. Ehhez képest koránt sincs helyreütve az a csorba, mely a tavaszi áruk forgalmában az idény elején keletkezett, nem lehetetlen azonban, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmából remélhetőleg megin­duló nagyobb vételkedv kárpótolni fogja a kereskedő osztályt a forgalomban ez ideig mutatkozó hiányért. A budapesti nagykereskedők különben most már őszi és téli szükségletük fedezésével foglalkoznak. Hogy fizetésképtelenségek és bukások a le­­folyt héten is nagy számmal fordultak elő, az külön felemlítést alig érdemel. A megszokás annyira szen­tesítette őket, hogy manapság már az üzleti élet múl­hatatlan tartozékai. Hogy szakadatlanul szaporod­nak , az csak természetszerű, mivel a gyarló üzletvi­szonyok, melyek a tönk fő okozói nem javulnak s a hitelezők sem teszik meg azokat az óvintézkedéseket, melyekkel a bajt maguk részéről enyhíthetnék. Gazdasági tekintetben kiváló fontosságú esemé­nye a hétnek az új szeszadójavaslat bizottsági tárgyalása. A reform oly mélyreható, s annyi külön­böző érdeket érint, hogy előrelátható volt, miként a mezőgazdasági és ipari szeszgyárak közt fennálló el­lentét egyrészt s a magyar és osztrák termelési viszo­nyok közötti különbség másrészt összeütközésbe fogja hozni a különváló­­érdekeket. A közel jövő meg fogja mutatni : lehet-e azokat egy javaslat keretében oly összhangba hozni, hogy általa mindenik fél oltalmaz­­mazva lássa ügyét. b. Heti szemle a gabonáról (Beer Jakab jelentése a Pesti Napló számára.) Effektív üzlet. A lefolyt hét gabonaforgalmában külön kiemelést érdemel, hogy az új üzlet már meg­kezdődött, ámbár egyelőre csak egyetlen nagyobb el­adásról lehet szó. Egy helybeli malom vásárolt ugyan­is nagyobb tétel zenta-adai búzát 7,75 foton. Augusz­tus-szeptemberi szállításra (Budapesten, 3 havi időre.) Ez ár aránylag igen előnyös, azonban semmi tekin­tetben sem szolgálhat alapul, miután több vételt sem a­dom, sem más nem eszközöl. Búzában az üzlet a hét első felében lanyha az utóbbi napokban kellemes volt. Kezdetben az erő­sebb kínálat­i 130,000 mmázsánál több szállítta­tott ide — gyakorolt befolyást az irányzatra és az árak lassan kint apadtak is 71/a—10 krral, később úgy a kedvezőtlen időjárás — mely a vetések fejlő­désére csakis káros lehet — mint a tartósan előnyös tudósítások, melyek a külföldi piaczokról érkeztek, a hangulat szilárdulását vonták maguk után és a szen­vedett árveszteség ismét teljesen kipótoltatott. Az árak ennélfogva — a múlt heti zárjegyzésekhez viszo­nyítva — 100,000 mmázsányi összforgalom után változatlanok. Külföldi számlára csekély vételkedv nyilvánult. Rozsban a kínálat mérsékelt volt és a jegy­zések fogyasztóink gyenge kereslete következtében változatlanok maradtak. Helyben rozsért 5,70—85 frtot fizettek. Zabot jobban kínáltak a nélkül azonban, hogy kiterjedteben vásárlókedvre talált volna, miáltal az üzlet hangulata lanyhább lett. E czikkért minőség szerint 5 frttól 5 frt 50 krig terjedő árakat értek el. A külföldi számlára történt nagyobbszerű vásárlások, melyek utóbbi időben a finomabb Árpafajtákban eszközöltettek, ezúttal tel­jesen kimaradtak és úgy látszik, hogy a kiviteli idény már véget ért. Helyben a forgalom takarmány­árura maradtt korlátolva, mely minőség multheti jegyzéseit alig tarthatta fenn. Zárul 5,25—60 foton. Tengeriben a hozatalok főleg vizi után igen jelentékenyek voltak és pedig 21,200 tonna ér­kezett ide. Ez áru majdnem kizárólag határidő-szál­lítási czélokra szolgált. A szövetkezet a lefolyt hét alatt is igyekezett az átvett tengeri (mely már mint­egy negyed millió métermázsát tesz) egy részén lehetőleg túladni és aránylag előnyös feltételek, illetve a napi árakhoz viszonyítva olcsóbb jegyzések mellett látta el a helybeli fogyasztókat. A határidő-üzletben a czikk irányzata ingadozó volt ugyan, nagyobb árhullámzások azoban nem tör­téntek, miután oly mozzanat nem is fordult elő, mely erre okot nyújtott volna. A felmondások normális mederben folynak. A végső ütközet, vagyis a határo­zott irányalakulás alkalmasint a likvidálási idő má­sodik felére marad fenn. Ma a tengeri majdnem vál­tozatlanul forgott 6.43—45 írttal. Búza kezdetben lanyhán zárult, a hét vége felé azonban határozottan szilárd irányt követett, és ma mindkét határidő maga­sabban zárul és pedig május júniusi, 7.17—19 írttal, szeptember-októberi 7.55—57 írttal. Zab változatlan és 5.44—46 frton kelt. Lisztüzlet. Az e h­eti forgalom a múlt heti mögött áll. Már a múlt hét utolsó napjaiban észlelhető volt a forga­lom csökkenése, e héten pedig már majdnem teljes nyuga­lom uralkodott az üzletben.­­ E körülmény malmaink egy részét az árak leszállítására bírta, mely példát való­színűleg nemsokára a többi malom is követni fogja. A ki­viteli üzlet is csekély volt e héten. Néhány, Angliával na­gyon olcsó árak mellett kötött üzlettől eltekintve, a külföldre említésre érdemes eladások nem történtek. — Takarmányczikkekben a szükséglet némileg alább­hagyott. — A magyar általános hitelbank e­g­y­e­sült gőzmalmai ár­je­gy­z­é­k­e május 12-én, 100 kiló után zsákostul, összsúlyt tiszta súlynak értve, Bu­dapesten szállítva. Tiszta árak, kötelezettség nélkül. Asztali dara, goromba A. sz. 15.— frt, asztali dara, finomB.sz. 15.— frt; királyliszt 0 sz. 14.40 frt; lángliszt, különös 1 sz. 14.— frt, lángliszt 2 sz. 13.50 frt; zsemlyeliszt, különös 3 sz. 13.— frt, zsemlyeliszt 4 sz. 12.40 firt; kenyérliszt, fehér, első­rendű 5 sz. 11.80 frt, kenyérliszt, fehér, másod­rendű 6 sz. 10 80 frt, kenyérliszt, közép 7 sz. 10.40 forint, kenyérliszt, barna, elsőrendű 8 sz. 9.70 frt, kenyérliszt, barna, másodrendű 8'/­ sz. 8.80 frt, lábliszt, elsőrendű 8’/, sz. 7.50 forint, lábliszt, másodrendű 9 sz. 6.20 frt. Korpa finom F. sz. 3.70 frt, korpa, goromba 6. sz. 3.60 frt. Szilva és szilvaiz. Szilva: A lefolyt héten a ter­melő országokból érkezett tudósítások az új termésre nézve igen kedvezők voltak, s ez serkentette az import­köröket ajánlatok tételére, a forgalom azonban nem volt élénk, mert a külföld vételkedvet nem igen mutatott, az utolsó években korai vételeinél szenvedett veszteségei miatt. A gyümölcs­fejlődés előbbrehaladását akarják be­várni a külföldiek, mielőtt vevőkként lépnek fel. Tavalyi árában a hozatal csekély volt, s miután rendelmények is csak kisebb mennyiségekre érkeztek, az üzlet jelentékte­len volt. Különben a mostani időben e­ árura rendesen megszűnik a kereslet, ha csak a májusi fagyos napok nem indítják vételre a spekulánsokat. — Október—november hónapokban szállítandó 1888-iki termésű 100 drbos szerb szilvából néhány kötés jött létre 8 írtjával 56 kilónkint, szokvány szerbiai árut 6’/s frton ajánlottak, vevők azon­ban csak 68/s-et ígérnek s ezért ilyen minőségben üzlet nem köttetett. Azonnali átvételnél 6­ áru és pedig 85-ös 9, 90-es 8, 100-as 7—8’/s, szokványminőségü 5'/a—*/, írtba került: Bab. A külföldi piaczok tartózkodó állása folytán az üzlet minimumra redukálódott. Az irányzat lanyha, jegyzéseink névlegesek. — Jegyzőnk : Erdélyi I. rendű 10.25— 10.60 írtig. Erdélyi II. rendű 9 - 9.26 írtig. Dunavi­­déki 10—10.25 frtig. Barna bab 8—8.25 frtig. Tarka bab 6.25— 6­50 frtig. Törpe bab 12—12.25 forintig. Mind helyben. Szesz. A kedvezőtlen eladási viszonyok miatt az üzlet nem javult és gyenge forgalom mellett, nyers szesz 24.25— 25 frton jegyeztetik. Zsiradékok. Daczára, hogy a kőbányai sertésállo­mány meghaladja a százezer darabot, az árak jó fajtájú nehéz sertések hiányában, ismét két krajczárral emelked­tek a a hangulat szalonnában valamivel megszilárdult, mig a zsir ára változatlan maradt. Nagyobb szükséglet mind­két czikkben kezd már mutatkozni s ezért árcsök­kenésre, mig a hiány nehéz sertésekben tart, számítani nem igen lehet. Sertésüzlet. (A budapest-kőbányai sertés­csarnok jelentése.) A nehéz fajokban beállt hiány következtében a kereslet élénk volt, s az árak emelkedő irányzatot követtek. — Heti átlagos árak: Magyar szedett nehéz 240 —320 kilós 55’/­—56 kr, 180—240 kilós 54— 55 kr, vén 300 klgron felül 51—53 kr, vidéki 50—53 kr, tranzitóban szerbiai 50—53‘/skr, romániai — kr kilónkint. — Takarmányárak: Tengeri 6.40 frt, árpa 6 forint Kőbányán. — Helybeli állomány: május 4-kén maradt 97.350 drb. Ehhez felhajtás: Dél-Magyaror­­szágból hízott 455 drb, hizlalatlan 211 darab, Szerbiából 1122 db, Romániából 9 drb, a magyar államvasuton hí­zott 1755 drb, hizlalatlan 2816 db, a vidékről 97 db. Ösz­­szesen 102.716 drb. — Elhajtatott: Felső-Magyaror­­szágba 411 db, Bécsbe 1702 db, Bécsújhelybe 139 darab, Csehországba 514 db, Ruttkán át 6 drb, bpesti fogyasztás 3184 db, környékre 150 db, a m. kir. államvasuton 185 db, kőbányai fogyasztás 300 drb. Összesen 6585 drb. Maradt állomány 96.131 drb. A részvényszállásokban volt 17.903 drb. — Az egészségügyi és tranzitó­ szállásokban maradt május 4-ikén 2452 drb, ehhez hozzá 1122 drb szerbiai, összesen 4574 drb — Ebből elhajtatott: 1436 drb. Maradt állomány 2138 drb, és pedig: 1920 drb szerbiai, 218 drb romániai. Az egészségügyi szemlén január 1-től máig 293 drb sertés vonatott el a fogyasztás alól, ezek technikai czélokra használtattak fel. A barcsi sertés hizlaló telepnél a hiz­lalásban levő állomány 7417 drbot tesz. Takarmány­árak: Tengeri dara 6.95 frt, árpa dara 6.40 frt, tengeri 6.25 frt, árpa 5.70 frt. A bécsi vásárra május 8-áig 7475 drb sertés haj­tatott fel, melyek közt 4642 db lengyel sertés volt. Az üzlet élénk. Az árak változatlanok. — Jegyeztetett: nehéz 49— 51 frton, középnehéz 46—48 frton, süldő 28—40 frton, 100 klgr. élősúlyban. A drezdai vásáron május 7-éig 1115 drb vidéki sertés hajtatott fel, melyek 42— 44 márkányi árt értek el 50 kilogrammonkint. A berlini vásárra május 7-ig 8917 darab sertést hajtottak fel. Az üzlet vontatott. Mecklenburgi 41 márkán, vidéki 39—40 márkán, tengeri 36—38 márkán keltek el 100 fontonkint. A pénz és értékpiaczról. A lefolyt hét értéküzlete a kedvezőtlen politi­kai hírek befolyása alatt lanyha hangulattal nyílt meg. A vezető értékek árfolyamaiban érezhető lazulás állott be. A hét derekán kellemesebb áramlat volt észlelhető, amennyiben az árfolyamok lényegesen emelkedtek és a hangulat is fölvette múlt heti szilár­dabb jellegét. Egyidejűleg a forgalom is jóval na­gyobbodott. — A hét végén azonban újabb hanyatlás állott be az értékpapírokban, a­mely lényegesen ki­válóan a járadékokban és a hitelrészvényekben nyil­vánult. — A közlekedési vállalatok részvényei is sü­­lyedtek. A helyi üzlet élénkebb forgalomnak örven­dett. — Valuták és külföldi váltók változatlanok. — A pénzpiaczon e héten tartotta bevonulását a magyar fegyvergyári részvény, mely körül úgy a jegyzések al­kalmával, mint a tőzsdeforgalomban élénk részvéttel csoportosultak az üzérek és a vevőközönség egyaránt. A pénzpiac­ figyelemreméltó jelensége még az angol bankkamatláb emelkedése. Piaczunkon a kamatláb javulásának még mindig semmi nyoma, mivel a pi­henő tőke állandóan bő áramban kínálkozik. Ipar és kereskedelem. A budapest-pécsi vasút elsőbbségeinek tervezett konverziója a papírok osztalékát 1 írttal fogja emelni, s minthogy a művelet előrelát­­tólag mi­hamarább végbemegy, az ebből eredő előnyt a rész­vényesek még ez évben élvezhetik. Ha tekintetbe veszszük továbbá, hogy a vállalat eddigi ü­zemjöve­­delme 150.000 írttal több, mint a lefolyt év meg­felelő szakában, s az ebből eredő tiszta haszon az üzemkoeffic­iens szerint körülbelül 90.000 írtra te­hető, akkor az ez évi osztalék — még ha a bevételek a további két évharmadban nem gyarapodnának is — 3 írttal fog emelkedni. Ez a körülmény indokolja azt az élénk érdeklődést, melyet a tőzsde e papír iránt utóbbi napokban tanusít. Fizetésképtelenségek. Blatkovitz, vagyon­bukott gyulafehérvári c­ég ügyében az egyez­kedés létrejött 35*/C-os fizetési hányad alapján, mely­ért egy 5000 írttal biztosított záloghitelező kezeskedik. Papp Jenő, deési czégnek követelések 50°/6-át en­gedték el hitelezői. Vétkes bukás miatt elitélte ellenben a törvényszék Köd Mihály, budapesti posztókeres­kedőt két havi fogságra, R­e­i­s­z Lajos és Lévai Mór, budapesti posztó- és gyapjukereskedőket pedig egy évi börtönre. Utóbb nevezett c­égnél a hivata­los leltár felvétele alkalmával 24000 forintos hiányt észleltek. Az Unió­bank közraktárainak készlete április 30-ikán 135.590 mmt tett, melynek biztosított értéke 2,988,265 frt. A párisi osztr.-magyar kereskedelmi kamarától a következő értesítést kapjuk: Az olasz-franczia ke­reskedelmi szerződés megszűnése óta az összes fran­­czia kikötővárosok utasítva vannak arra, hogy a Triesztből és Fiuméból tengeri úton érkező magyar borokat megvizsgálják, a­mi sok költséggel, időveszteséggel, sőt gyakran a magyar érdekek káro­sodásával is járt. Az osztrák-magyar nagykövetség közbenjárására most a párisi fővámhivatal valameny­­nyi ügynökségéhez rendeletet bocsátott ki, mely sze­rint a vizsgálat elmaradhat, ha a származási bizonyít­ványokhoz egyszersmind szállító levelek is vannak csatolva, a­melyek kétségbevon­hatatlanul iga­zolják, hogy a bort magyar helységből szállították Triesztbe és Fiuméba. Ezenfelül a hordókba vájt magyar czimert is a magyar származás meg­erősítése gyanánt tekintik. A jelzett rendelet azonban nem vonatkozik egyszersmind Dalmácziára is, melynek borai az olasz áruhoz való hasonlóságuk és az ország földrajzi fekvésénél fogva minden körülmé­nyek közt megvizsgálandók. Csődök. A temesvári kir. törvényszék csődöt nyi­tott Steiner Zsigmond, odavaló kereskedő ellen. Csődbiztos: Risztics János, tömeggondnok: Rózsa Imre. Bejelentési határidő: június 15-ike, felszámo­lási tárgyalás: július 12-ikén; csődválasztmány kije­lölése: július 16-ikán. A rózsahegyi kir. törvényszék megindította a csődeljárást Venetiáner Gusz­táv, liptó-szt.-miklósi bejegyzett rőfós ke­reskedő ellen. Csődbiztos: Lattyák János, tömeg­gondnok : dr. Schlesinger Náthán. A követelések leg­későbben július 16-ikáig jelentendők be; a felszámo­lási tárgyalást augusztus 12-ikén tartják, a csőd­vá­lasztmányt pedig augusztus 13-ikán jelölik ki. Meg­szűnt ellenben a csődeljárás Hoffmann József, rózsahegyi kereskedő ellen, a vagyon feloszlása alapján hozott jogerős végzéssel. — A nagy­­kanizsai kir. törvényszék megindította a csődeljárást Gránitz József, Csáktornyai bejegyzett borke­reskedő ellen. Csődbiztos : Erdődy Lajos; tömeg­gondnok : Varga Lajos. Bejelentési határidő : június 15-ike; felszámolási tárgyalás : június 25-ikén; csőd­választmány kijelölése : június 28-án. Megszűnt el­lenben a csődeljárás Taub Károly, budapesti bejegyzett c­ég ellen a hitelezők beleegyezése, illető­leg a ki nem elégített hitelezők követeléseinek bizto­sítása alapján és C­z­i­lczer József, cservenkai kereskedő ellen bíróságon kívül történt egyezkedés következtében. A bécsi jubileumi iparkiállítás alkalmából, mely e hó 14-én nyílik meg a Dunagőzhajózási-társaság magyarországi forgalmi igazgatósága a következő mérsékelt áru menettérti jegyeket adja ki 14 napi érvénynyel : Dévény—Pozsony I. oszt. 2.40 frt,­­ II. osztály 1.60 forint. Győr—Gönyő I. osztály 6 frt, II. oszt. 4 frt. Ujszőny —Komárom I. oszt. 6.60 frt, II. oszt­­.40 frt. Esztergom I. oszt. 8.25, II. oszt. 5.50 frt. Vácz I. oszt. 9 frt, II. oszt. 6 frt. Budapest I. oszt. 9.60 frt, II. oszt. 6.40 frt. — E menettérti je­gyek a Budapest—Pozsony—Bécs között közlekedő társulati személyszállító hajók használatára jogosí­tanak. Közlekedés. A magyar galicziai vasút elsőbbségei. A leg­utóbbi szubskripc­iók eredményei kellőleg igazolják, hogy a szünetelő tőke a jelenlegi alacsony kamat­lábat gyorsan kihasználja, ha szilárd papírban talál­hat elhelyezést. Megbízható forrásból értesülünk ugyanis, hogy a magyar galicziai vasutak új elsőbb­ségeire már az aláírást megelőzőleg érkeztek jelen­tékeny előjegyzések. Ez értéknem kedveltségének oka az árfolyamban rejlik, a­mely más hasonló kamato­­tozású és biztonságú papírokhoz viszonyítva, jövedel­mezőség tekintetében 2 — 21/26/° újd előnyt nyújt tulajdonosának. A Ferencz csatorna részvénytársulat — mint az lapunk hirdetési rovatából kitűnik — május 26 ikára egybevitt közgyűlését június 4-ikére ha­lasztotta. A Duna-gőzhajózási társulat forgalma legutóbbi időkben rendkívül élénk. Az óriási tengeri szállít­mányok ugyanis lehetővé teszik, hogy Budapest és Bécs közt az egész hajópark, valamint a teljes von­tató hajóerő is kihasználtassák. A közlekedés azon­ban csak a belső útirányokban élénk, míg a b­é­c­s­­passzaui vonalon és az alsó Dunán sok kívánni­valót hagy fenn, mivel a román vámháború és a né­metországi vámemelés , a kivitel útját teljesen el­zárják. Mindezek alapján a társulatnak szállítási tételeit le kellett szállítania, a­mi azt fogja eredményezni, hogy a vállalat üzemkoeffic­iense az idén magasabb lesz. A keleti forgalom az új keleti csatlakozó vona­lak megnyíltával új stádiumba lép és különböző in­tézkedéseket tesz szükségessé a magyar vasúti válla­latok, kiválóan pedig az államvasutak részéről is. Eh­hez képest a nevezett vasút igazgatósága — mint A Vasúti és Közi­­közlöny írja — támaszkodva a Confé­­rence á quatre által megállapított egyezmény ama határozmányaira, a­melyek szerint a keleti vasutak és a magyar-osztrák vonalak között közvetlen vonat­csatlakozások, menetjegyek és díjszabások létesíten­dők, már hónapokkal előbb meghívta a szerb, bolgár és török vasutakat, valamint a vranja-üskük és vaka­­rel-bellovai összekötő pályák társulatát, hogy közös értekezleten állapítsák meg mindamaz intézkedé­seket, melyek a Conférence á quatre határozmá­­nyainak végrehajtása czéljából a vonalak tényleges megnyitása előtt teendők.­­ E közös értekez­let mindeddig nem jöhetett létre, miután a szerb és török vasutak az értekezlet megtartását időelőtti­nek jelezték a körülményre való utalással, hogy ama porta még nem határozott a fölött, hogy a vranja-üs­­kübi és vakarelbellovai csatlakozó vonalak üzemét kinek adja át. Miután azonban a porta a csatlakozó vonalak üzemét az azokat épített társaságnak engedte át és hozzájárult a vranjai-üskübi vonal megnyitásá­hoz, a m. k. államvasutak a közlekedési miniszter ren­deletére rögtön megújították a közös értekezlet össze­jövetelére szóló meghívásukat, ezúttal a kívánt siker­rel. A keleti forgalomban érdekelt vasutak ez érte­kezlete ma kezdődött meg a magyar államvasutak igaz­gatóságánál. Az értekezleten a következő vasutak van­nak képviselve: a magyar államvasutak: Ludvigh Gyu­la elnök, Schober Albert igazgató, Berényi József és Schiller Károly főfelügyelők ; a cs. kir. osztrák állam­vasutak : Obermayer Ágost udvari tanácsos, igazg., dr. Liharzik Ferencz kormánytanácsos, szakosztályfőnök ; szerb államvasutak: Stojanovics igazgató és Krisztics felügyelő ; a csatlakozó vonalak társulata: Lefebre főmérnök; a csatlakozó vonalak üzemét átvett szerb államvasutak üzlettársasága: Csatáry Frigyes ellen­őrzési főnök; a bolgár államvasutak: Harrover és Ni­­korov mérnökök; a török vasutak üzlettársasága: Müller főmérnök osztályfőnök. A mai értekezletet Ludvigh Gyula elnök délelőtt 10 órakor nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve a vasutak képviselőit. Be­szédében kiemelte, hogy e vasutak forgalomba helyezése által évtizedek óta ápolt nemzetközi óhaj­tások valósulnak meg és azon reményének és meg­győződésének adott kifejezést, hogy a közvetlen érint­kezés valamennyi érdekelt nemzetre és államra előnyös és hasznos lesz. Ezután az értekezlet áttért a napi­rendnek pontonként való tárgyalására, miközben részletesen megbeszéltettek az érdekelt vasutak eltérő természetű viszonyai, melyek azonban remélhetőleg nem fogják az összes vasutak által kívánt egyetértő eljárást megakadályozni. Az értekezlet előrelátható­lag még pár napig fog tartani, innét a vasutak kép­viselői a vranja-üsküki vasút megnyitására mennek. Vegyes hírek. A Gazdakör igazgatósága ma esti 6 órakor tartotta meg alakuló ülését. Az újonnan megválasz­tott elnököt, gróf Szapáry Istvánt Bujanovics Sándor meleg szavakkal üdvözölvén, elnök köszönetet mond a megválasztásért. Ez után a közgyűlésen hozott határozatok vétettek tudomásul s elhatároztatott, hogy az elnökség a megállapított költségvetés kere­tében a szükséges összegeket utalványozza. Az új alakulási időre titkárrá dr. Peregriny Jánost választották meg. Végre a folyó ügyek elintézése után, Karsai Albert ajánlatára, Neugebauer Gyulát vették fel a kör kötelékébe. A zombori gépkiállítás és ekeverseny — mint la­punknak táviratoztak — ma nagy közönség és sok résztvevő jelenlétében megújult. Schmausz Endre alispán kiállítási elnök és Koczkár Zsigmond orsz. képviselő, bíráló bizottsági elnök délben hirdet­ték ki a bírálat erdményét. A bírálat kihirdetése után bankett volt, melyen részt vettek a szerb királyi gaz­dasági egylet kiküldöttei is. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytár­saság ma d. u. 2 órakor Beniczky Gyula elnök­lete alatt tartotta rendes évi közgyűlését. Az 1887. évi tiszta nyeremény 7 228 frt 25 kr. Az igazgatóság a nyeremény felhasználására azt a javaslatot tette, hogy a nyereményösszegből 1000 frt a tartalékalap­hoz csatoltassék, a fenmaradó összegből minden rész­vény után 4 frt osztalék fizettessék, 228 frt 25 fr pe­dig új számlára menjen át A közgyűlés a jelentést jóváhagyólag vette tudomásul, az igazgatóság javas­latához hozzájárult s a felmentvényt megadta. Az osztalékot május hó 20-tól kezdve fizetik ki. A puszta-sz.-mihályi házépítők egylete tegnap dél­után tartotta első rendes közgyűlését P­a­j­e­r Géza elnöklete alatt. Az egyesület vagyonát 22,999 frt 61 krnyi bevétel és 20,205 frt 91 krnyi kiadás mellett 2793 frt 70 kr készpénz és 6531 frt 63 kr követelés képezi. Gazdasági gépversenyek Nagy-Kőrösön. A nagy­kőrösi pünkösdi kiállítás alkalmával széna- és szalma­­présekkel és takarmányfőző gépekkel versenyt ren­deznek. A széna- és szalmapréseknél azt a gépet jelentik ki megfelelőnek, a­mely a sajtolást úgy esz­közli, hogy az anyaggal egy nagyon teljesen kihasz­nálható legyen. A takarmányfőző gépeknél a gyors és könnyű kezelést veszik a bírálatnál tekintetbe. Lóvásár. A kerepesi­ uti lókiállítást és lóvásárt ma is sokan látogatták az ügetőpályán. A ma még el nem adott lovakat holnap d. e. 10 órakor elár­verezik, s készfizetés mellett adják át a legtöbbet ígérőnek. Idegenek Budapesten Marsclial-Aiigol klrAIynff svAIIoda: Gr. Migazzy V. A.-Maróth. — Gr. Forgách L. Mándok. — Gr. Forgách I. N.­Szaláncz. — Salamon T. Alap. — Magni Gy. Alexandria. — Dr. Hiller A. Bécs. — Pfistermeister J. és Haarländer Gy. München. — Passavali P. Comó. — Och­­lert G. Bécs. — Curral M. Birmingham. — Fischer G.Bécs. — Dimitrievics M. Karlovitz, Vadgazkürt száloda: Markovich K. Árpád. — Strei­ics N. Zágráb. — Szemző Gy. Zombor. — Herte­­lendy L.-né Pocsár. — Jankovich G. Marczali. — Spindler K. és Neidhardt J. Losoncz. — Écsy F. Pozsony. — Gyur­­kovics K. Nagyvárad. — Schak D. Szófia. — Horváth J. és Freund Gy. Nyitra. — Kruschwitz A. Zittay. — Bosány Zs. Bécs. — Lipthay E. Szeged. — Fiebiger E. Genf. — Richeler J. Trieszt. — Kunth F. Reichenberg. HungAria sv.ftlloda : Sternthal S. Varsány. — Kállay A. Halász. — Thonet F. Bécs. — Mayer C. Gomba. — Schwarezenbach I. és Weidmann A. Zurich. — Herber Gy. Bécs. — Hutchinson C. B. és Waydelin Gh. London. — Heinrich A. Motka. — Mének C. I. és Meyer S. Kopen­­­hága. — Dumartin Ch. Paris. — Hermann E. Boroszló. — Heider H. Grácz. — Hülsenbusch K. Elberfeld. — Stojko­­vics S. Szeged. — Hermann A. Bécs. — Redlich A. Bécs. — Singer S. Bécs. — Singer S. Bécs. — Grosz H. M. Bécs. — Werner O. Bécs. — Fleischer D. Bécs. — Schmiedhofer J. Bécs. — Kern L. Bécs. Schmidt-Orient szálloda : Imrich J. Brassó. — Vavrik E. Eger. — Dr. Igalitz V. Mohács. — Héjas E. Csurgó. — Zelenka S. és Schlesinger J. Debreczen. — Dr. Farnek L. N.­Kanizsa — Weidlich I. Nagyvárad. — Koch A. Augsburg. — Klaucsek J. Bécs — Fülöp J. Orosháza. — Gábor A. Szeged. — Lesin F. Veszlau. — Kriegerbech F. és Miidner F. Kassa. Holzwarth­-Frohner szá­lloda: Liharzik K. Bécs. — Stojanovics D. Belgrád —Nicoloff P. és Harower T. Szófia. — Krztich M. Belgrád. — Polgár I. Szeged. — Baumgarten L. Zágráb. — Waldner A. Polgárdi. — Isz­­mayer G. München — Aumüller A Bruck. — Weinberger A. ^Fegyvernek. — Dietz E. Berlin. — Müller K. Bécs. — Kleinpeter I. Leobersdorf. — Teltsch I. és Hexner I. L.­­Szt-Miklós. — Müllner M. Bécs. — Entremont A. Bécs. — A­underlich A. Bécs. — Joachim M. Bécs. Kémi-Nem­zeti szálloda: Pintér F.-né Sz.­­Fehérvár. — Reskay I. T.­Tápé. — Zalesky J. Atkár. — Majthényi K. Nógrád. — Zeyk G. Diód. — Crecziano J. és Cottinesco E. Bukarest. — Culemann A. Trieszt. Magyar király szálloda : Dungyevszky I. Sz . Tamás. — Rácz G. Bács. — Leitgeb J. Derecske. — Barry H. Queenstown. — Friedrich K. München. — Mészáros K. Esztergom. — Stankóczy M. Arad. — Blankenberg V. N.­­Kanizsa — Pilz A. B -Kamenitz. — Kohn S. D.­Tuzla. — Fleischmann J. Siófok. — Zeller V. Gabloncz. Pannónia szállod­a : Ürményi P. Petris. — Jankó M. Tata. — Molnár I. Tittel. — Erber D. és neje P.­Takona. — Csikós B. Árokszállás. — Scheffer R. P.­­Rétszilas. — Lustig A. Szolnok. — Grosz L. Jászbenk. — Varga L. Sárospatak. — Sötét I. Dinnyés. — Dr. Almásy P. és Mikorai T. Jászberény. — Trutza P. Arad. — Stern A. Verpelét. — Morócz E. és Badis I. Pápa. — Klein I. K.­­Ladány. — Balogh E. Szeged. — Kassa F. Baja. — Weisz I. Komárom. — Körmöczy I. M.-Ludas. Walth­er-Fehérle szállo­da s Kiss I. Szom­bathely. — Bálint K. Kassa. — Arányi A. Turócz. — Szik­­szay F. és Schwartz I. Miskolcz. — Fráter Zs. T.-Várkony. — Fohn D. S.-Keresztur. — Kovács F. Kisújszállás. — Kompanik F. Bolcsó. — Emperl E. Békés. — Serédi L. Eperjes. — Mednyánszky L. Deczkó. — Kubányi L. A.­­Esztergály. — Spanyár L Léva. — Tóth I. Szentes. — Sé­dei O. Ózd. — Kovács V. Gelse. — Weiner I. Pásztó. — Chorics I. Szarvas. Erzsébet szálloda : Csatáry Ö. és Kozmuth O. Csákvár. — Laád I. Zombor. — Schaller I. N.­Lak. — Fáy B. Monostor. — Martinovics P. Szabadszállás. — Laky L. Szegzárd. — Pokorny M. Krakó. — Deák A. Balázsfalva. — Bronts B. Eger. — Perczel I. Baja. — Toroczkay L. T.-Sz.­György. — Tahy L. Gomba. — Bánó A. és Rei­­chardt L. Kecskemét. — Kisfaludi Á. Kaposvár. London szálloda: Altmann J. Moravicza. — Schernigg J. Neumarkt. — Blakey R. Bécs. — Francke K. Bréma. — Ditrichstein M. Versecz. Aranysas szálloda : Pscherer I. és neje Nyír­bogát. — Kovásznay Zs. Püspöki. — Takátsy S. és leánya Kunhegyes. — Cserna Gy. és neje Hernád. — Eichinger I. M.­Keresztes. — Dr. Szentkirályi Gy. Kolozsvár. — Dr. Borotvás I. és neje Makó. — Dr. Stankovics P. Kalocsa. — Dr. Horváth I. és neje Székelyhid. — Goda J. Szombat­hely. — Nyitray L. és neje Selmeczbánya. Fehér h­attyú szálloda: Hofmeister I. Halas. — Berger M. Tata. — Reiner S. Daruvár. — Rotics G. T.­­Földvár. — Boly L. Turkeve. — Lumnitzer M. Schredler. — Fuchs M.-né Bécs. A meteorologiai m. k. közp. intézet időjárási jelentései Május 12-én reggel 7 órakor. A légnyomás igen kevés kivétellel kissé emelkedett, Fiuméban 3,2 mm-rel. — A hőmérsé­g­e­t túlnyomóan még kissé sülyedt, Korponánt 6.2°-kal , Temesvárit 3.0°-kal emelkedett. — A selmeczi csapadék hó. — Budapesten a megelőző nap legnagyobb hő­foka = -|- 14° a megelőző nap legkisebb hőfoka = +- 3°. — Ózon nappal = 5, éjjel = 0. [ Tenger- A meg- I­­ színre Hömér- Szél- előző |H­­­­étszámi- irány és 24 ér» HVIIiőrbi e­­­y tott lég- sok erősség alatti - helvözei nyomás C-fok (0—10) csapa­­j m. m. dek mm.! ~~ ' Bregenz . . . 70.3 +- 4.9 — derült Prága .... 67.5 -j- 46 ENy 3 — eső Bécs.................. 67.0 4- 7.2 ENy 3 — többny. borult Sopron .... 66.0 -j- 8.0 E 2 — » Magyar-Óvár . 65.6 -j- 8.6 Ny 2 — borult Trencsén . . . 64.0 -j- 5 4 Ny 21 — eső Selmeczbánya . 65.8 4* 2.2 Ny 3 — többny .boruit Korpona . . . 65.1 -1- 3.5 ENy 1 — borult Beszterczebánya. 62.8 4-10.0 ENy 3 — többny.borait Budapest . . . 65.0 4- 9.0 ENy 1 — részben felhős Szolnok . . . 65.4 4-10.4 Ny 3 — derült Eger.................. 65.2 4- 8 2 ENy 1 — többny. derült Debreczen . . . 63.4 4- 7.8 Ny 3 —• derült Késmárk ... 624 4“ 4.1 Ny 5 — részben felhős Dj-Tát­rafüred . 64.9 4" 0.3 Ny 3 — többny.borult Ungvár.... 62.4 -1" 7.4 ENy 1 — » Szatmár . . . 64.8 4~ 0.9 Ny 4 — derült Nagy-Várad . . 63.7 -+-7.4 — — » Akna-Szlatina . 63.0 4' 8 2 DNy 2 — részben felhős Kolozsvár . . . 63.3 4- 5.5 DNy 2 12 ! derült Nagy-Szeben . . 63.8 4~ 7-6 K 1 7 részben felhős Orsóvá .... 64.6 4-10-8 E 2 — borult Temesvár . . . 65 9 4-13 0 ENy 3 2 részben felhős Arad .... 65.7 -1­­7.1­­Ny 3 10 többny. derült Szeged .... 65.7 4- 9.4 ENy 1 — » Pancsova . . . 64.8 4-11.0 E 2 — borult Keszthely ... 66 . 4- 9.8 ENy 1 — többny.borult Csáktornya . . 65.2 4-10.2 Ny 2 4 részben felhős Zágráb . . . . 67.1 4- 6.4 D 1 13 derült Fiume .... 64.1 4-11-7 E 2 4 » Vízállás, május 12. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KÖRING Méters [Méters Név- -----------1 változik Név+ I-----n-----1 Változik szerint_______| VÁlt0ZK­ szerint | ______| _______ f516tt) alatt ! I fölött alatt I I i III Dnna ! í Tisza Pozsony 3.47 — áradó M.-Sziget 1.311 —­­ áradó Komárom 13.90 —­­ apadó IV.Namény 3­50 —­­ áradó Budapest 3.88 — apadó Tokaj 3.50 — áradó Mohács 5.49 — ! apadó­­Szolnok 5.78 — ! apadó Vukovár I — | — | — Szeged 7.08 — áradó Újvidék 5.23­ — | áradó ik­odrog | Pancsova 5.781 — ! apadó [Sárosp. |2.16 — , apadó Orsova 4 98 — apadó ,Szib­i08 _ . | ! Szatmár 1.52 — ! áradó Dráva Körös Barcs 2.08 — áradó B.­Gyula 1.12 — áradó Eszék 3.09 — apadó Maros­i . Arad 0 93 — apadó Száva ; Sziszek 2.17­ — áradó Mitrovicza 4­4*' —­­ apadó Temesvár 0.46 —­­ áradó

Next