Pesti Napló esti kiadás, 1889. január (40. évfolyam, 2-31. szám)

1889-01-21 / 21. szám

Gosztonyi Sándor sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadja el a javaslatot. Az önálló magyar hadseregnek híve, mert a magyar nemzetet törvény és jog szerint megilleti az önálló hadsereg. Hivatkozik Mária Terézia korára, mikor az önálló magyar hadsereg volt az országnak, sőt az egész monarchiának védője és támasza. Semmiféle oly tö­rekvést nem pártol, mely az önálló hadsereg létesíté­sét elhalasztja. Ugrón határozati javaslatát fogadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Szecsédy Kálmán szerint sem Magyarország­nak, sem Ausztriának nincs hadserege, de van a di­nasztiának, mely a közös hadsereggel nagyhatalmas­ságot reprezentál. Ennek a hadseregnek áldozzuk mi fel legvitálisabb nemzetgazdászati érdekeinket s ezek­nek legmesszebb menő financziális eredményeit s en­nek a hadseregnek akarják most feláldozni alkotmá­nyunk legsarkalatosabb jogait. Sürgős szükséggé, életkérdéssé válik itt a »veto« kijelentése. A kultúra fölötte áll a véderőnek, mert ezt egy szerencsétlen háború megtörheti, de a kultúra vív­mányai akkor is megmaradnak épen, sértetlenül. Szomorú tehát, ha a kultuszminiszter úgy nyilatkozik, hogy áldozzunk a szuronyoknak s csak azután a kul­turális érdekeknek. A honvédelmi miniszter a bár­sonyszéket épp úgy üli meg, mint a paripát, mert erről is sikeres kirohanásokat tesz a magyar alkot­mány ellen. Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a magyar parlamentben senki sem tehet sikeres kirohanásokat az alkotmány ellen. Szecsődy Kálmán végzi azzal, hogy az önálló hadsereg felállításával késlekedni nem szabad, mert alkotmányunknak ez lehet legfőbb biztosítéka. Pár­tolja Ugron Gábor határozati javaslatát. (Helyeslés a szélsőbalon.) A vitát holnapra halasztják. Ülés vége 2 órakor. Fővárosi ügyek. Az általános csatornahálózat részletes kiviteli terveit — mint értesülünk — a mérnöki hivatal már elkészítette s azokat a legközelebbi napokban a ta­nácshoz be is fogja mutatni. Ily körülmények között kilátás van arra, hogy az általános csatornahálózat kiépítése már az idén megkezdhető lesz. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a »Melocco testvérek« helybeli czég a napokban emlékiratot nyújtott be a fővároshoz, a­melyben azt ajánlják, hogy a főváros a csatornákat építse beton­ból, mint a­mily anyagot csatornák építésére leg­utóbb Milánóban is igen jó eredménynyel alkal­mazták. Árlejtés. A kövező és csatornázási bizottság ma délelőtt több közmunkára árlejtést tartott. A VIII. ker. Stefánia-útnak (a víztorony körüli ré­szen) 6653 forint 91 krral előirányzott burko­lási munkáira Hirsch Mihály 28 százalék en­gedménynyel, a VIII. ker. Népszinház-utczának (a Teleki-tér közelében) 6717 forint 11 krral előirányzott burkolási munkáira Obendorfer József 311/a°/o engedménynyel, végre a VIII. ker. Népszin­ház-utczának (a Kasselik-ház előtti részén) 1287 fo­rint 7­árral előirányzott burkolási munkáira ugyan­csak Obendorfer József 401 /a°/p engedménynyel volt a legolcsóbb ajánlkozó. A bizottság ezt a három aján­latot javasolja elfogadásra. Konverziók a pénzügyi bizottságban. A fővárosi pénzügyi bizott ma délelőtt 10 óra­kor Vid­a Imre tanácsnok elnöklete alatt ülést tar­tott. Az ülés lefolyásáról a következő tudósítás szól: Herzog Péter indítványt tesz, hogy a főváros tulajdonában levő földtehermentesítési köt­­vények ne konvertáltassanak, hanem cse­réltessenek be és vetessék 5°/0-os papír járadék, mely magasabb kamatot hoz. Lampl főszámvevő ez indít­ványt határozottan e 11 e n t­­ és a konverziót pártolja, melybe nemcsak a főváros tulajdonában levő, hanem az összes alapok kötvényei is vonassanak be. E mű­velet keresztülvitelére közgyűlési hatá­rozat sem kell. Fenyvessy megengedi, hogy a papírjáradék művelete előnyösebb volna, de miután a kormány ezt alig hagyná jóvá, ő is a kon­verzió mellett nyilatkozik. Darányi lehetet­lennek tartja, hogy a főváros a konverzió alól ki­vonja magát. Hasonló értelemben nyilatkoznak Brüll, Wodiáner és Szarvassy, mire az elnök kimondja a határozatot, hogy a bizottság javasolja a tanácsnak úgy a földteher­­mentesítési kötvények, mint az 5°/C vas­úti kötvények konverzióját. A regale felebbezési bizottságba Német Pált, Wodiánert, Baumannt és Kérni Róbertet küldik ki. Következik a fővárosi kölcsönök kon­verziójának és egy új összesített (20 milliós) felvételének tárgyalása. Darányi indítványozza, hogy a főváros maga vigye keresztül a műveletet. Egy banknak a koc­ká­­zatért kellene fizetni és neki kezelési költséget meg­téríteni. A bank nyerni is akarna legalább két száza­lékot, a­mi ily nagy összegnél már 400.000 frtot tesz. Ezt a nyereséget a főváros magamagának sze­rezheti meg. Ha a bankokra bíznák a műveletet, a bizottság leghivatottabb szakemberei e tanácskozá­sokban részt nem vehetnének, mert mindegyik egyik vagy másik nagy pénzintézet fel­ügyelő bizottságában van. Ha azonban a fő­város maga bocsátja aláírásra kötvényeit, igénybe veheti összes szaktekintélyeinek közreműködését. A fővárosnak 50—60 millió forint effektív va­gyona van a közjövedelmektől egészen eltekintve, tehát bátran mehet bele a műveletbe. Előnyös továbbá, hogy a főváros saját polgárainak tartozik, mert ez esetben az egész lakosság fogja ellenőrizni a kezelést. Számít a pénzintézetek előzékenységére, kik csekély provízióért az aláírások lebonyolítását fogják felvállalni. Deák Ferenczczel azt tartja, hogy valaki csak akkor számíthat mások bizalmára, ha első­sorban magában bízik. Egy város, mely legközelebb csak regále megváltás czímén 5 millió forintot kap, nincs utalva arra, hogy másnak fix árfolyamot biztosítson. A konverzió sukcresszive vihető keresztül és az első alá­írási részlettel a következőknek kedvező talajt lehetne előkészíteni. Csengery Antal indítványára a 3 milliós kölcsönnel jártak el az ajánlott módon és az aláírá­sok rohamosan jöttek. A takarékpénztárak állása mutatja, hogy a fővárosban elég pénz van, s miután kevés oly papír van, mely oly biztos volna, mint a fő­városé lesz, a tőkepénzesek majd ebbe ruházzák pén­züket. A jelentésre áttérve elfogadja a 20 milliót, kí­vánja, hogy ez szukcresszíve legyen beszerezhető. A 45 évi törlesztési időt 50 évre akarja felemelni. A főváros részére beszerezne 4,5 milliót, melyre adó- és illetékmentességet kell a kormánytól kérni. Végül javasolja, hogy a kölcsön 10 éven át felmondható és visszafizethető ne legyen. Wodianer azt hiszi, hogy a bankok kizárása esetén oly módról kell gondoskodni, hogy a banko­kat el ne idegenítsük. Ha a bankoknak nem lesz hasznuk, nem igen fognak sietni, a főváros segít­ségére lenni. Miután a főváros a függő adósságoktól menekülni akar, a műveletet lehetőleg biztos alapon kell keresztülvinni. A szubszesszív aláírásokat szóló el­lenzi, mert ha nem sikerülnek, mégis csak ott va­gyunk a függő adósságnál. Azt hiszi, hogy majd akad a közgyűlésben 6 -­7 olyan ember, ki tárgyilagosan fog eljárni, ha mindjárt valami bankfelügyelő bizott­ságában is van. Szóló óhajtja a konvertálást egé­szében. Lampl főszámvevő hozzájárul Darányi indít­ványához, hogy a kölcsön tíz évig ne legyen felmond­ható, valamint ahhoz is, hogy 45 év helyett 50 év vé­zessék. Az összegre nézve azonban 25 milliót akarna felvenni, mert nagy közmunkák előtt állunk. Kérjenek adómentességet 25 millióra és egyelőre csak 20 milliót vegyenek fel. Az évi megtakarítás majd 101700 frtot tesz. Fenyvessy kifejti, hogy a főváros maga ba­josan találja el, milyen árfolyamon bocsássa ki a pa­pirosokat. Mikor 1880-ban a 6 milliós kölcsönt ver­seny mellett kibocsátotta, olyan magas kurzust ért el, a­milyent nem mert volna aláírás útján kivánni. Az 50 évet és a 25 millióra kérendő adómentességet elfo­gadja, maga indítványozta az albizottságban a 25 milliót, de a parcziális realizálást ellenzi. A re­­gáleváltságra nem lehet számítani, mert az csak 1892 végén lesz folyóvá téve. Szarvassy fel akarván szólalni, kérdezi, hogy mint bankigazgatósági tag befolyhat-e a tanács­kozásra. Darányi indítványára kimondják, hogy a tanácskozásra a bankigazgatóságok tagjai befolyhat­nak, de nem szavaznak. Szarvassy azt hiszi,hogy nem helyes előre kimondani, hogy nem akarunk más­nak nyereséget adni. Valamint a gyáros nem mehet egyenesen a fogyasztóhoz, úgy a kölcsönkérő is esetleg más kárára fordulna egyenesen a közönséghez. Hogy nálunk nagyobbak volnának a takarékpénztári beté­tek, mint másutt, nem áll, mert nemcsak Londonban és Bécsben, de Prágában is nagyobbak. Nem fogadja el a szubszesszív kibocsátást, de elfogadja az 50 évet, a 25 milliót és a 10 évet. Herzog Péter nem kötné meg a fővárost, hogy az esetleg beérkezett legjobb ajánlatot köteles legyen elfogadni. Tartson magának a főváros szabad kezet fent. Felhozza, hogy jó lesz 4,5 százalékos czimlet. Az országgyűléstől alternatíva keressék az adómentes­ség 4 százalékos esetleg 4 5 százalékos tű­résekre. Darányi röviden reflektál a többi szónokok ellen­vetéseire. Különösen kiemeli, hogy ez alkalommal nem lesz verseny, mert a pénzintézetek szö­vetkeztek. A 25 millióra kérendő adó- és illeték­­mentességhez hozzájárul és ismétli javaslatát. Feny­vessy megjegyzi,hogy a főváros az aláírást nem vi­heti keresztül, ha a bankok állást foglalnak ellene. A vita be lévén fejezve, szavazásra bocsátja az elnök az egyes kérdéseket. A szükségletet 25 mil­lióban állapítják meg azzal, hogy egye­­lőre csak 20 milliót vesznek fel. A tör­lesztési időt 50 évre szabják ki. A köl­csön tíz évig vissza nem fizettetik. A keresztülvitel módozatai felett a bizottság ma nem határoz. E határozatok értelmében fogják a bizottság jelentését elkészíteni. — A napirend többi különben érdektelen tárgyait néhány percz alatt és vita nélkül intézték el. KÜLÖNFÉLÉK. — jan. 21. A berlini magyar egylet — mint nekünk onnan írják — közgyűlésén elnökévé Mirkovszky Géza műépítészt, másodelnökévé Aggházy Károlyt a zongoraművészt választó, újólag kifejezvén bizalmát e két vezetője iránt, kik múlt évi rövid két hónapig tar­tott hivatalos működésük alatt az egylet régi tekinté­lyét helyreálliták és bonyolódott ügyeit, melyekkel az előbbi elnök az egyletet a feloszlás szélére sodorta, rendbe hozták. Nyilatkozat. Lapunkat a következő sorok közlé­sére kérik fel: Miután a »Hircsarnok« czimü kőnyo­matos lap pár nap előtt azt újságolta, hogy én Laony l’Hospital úrral »la Hongrie« czimü lapot akarom megindítani, szükségesnek­­véltem még ugyanaz­nap estéjén az »Országgyűlési Értesítő«-ben kinyilatkoz­tatni, hogy ez új lap igazgatójának fel lettem szólítva, azonban hallva, hogy ez újság politikai rovatot is fog tartani, s én politikával nem foglalkozom, e megtisz­telő állást visszautasitottam s e percztől fogva ez ügyben Laony l’Hospital úrral nem érintkeztem. Ma, midőn e tárgyról már több napilap adott hirt, szük­ségesnl­k látom ez ügyet ezen az utón is hozni a nyil­vánosság elé. Budapest, 1889. január 21-én. J­u­s­t­h Zsigmond: A Szent-István-társulat e hó 24 én, csütörtökön délután 4 órakor választmányi gyűlést tart. Tisztek párbaja. Zemplén megyéből írják, hogy Ó-Liszkán a minap az ott állomásozó huszárszázad tisztikarából D — y kapitány és B—y hadnagy pisz­tolypárbajt vívtak, melynél azonban sérülés nem történt. Szünetelő iskola. Iskolás fiuk öröme — a vaká­­czió. Mint a »Zalai Közlöny« írja, Szepetnek község tanuló ifjúsága bőven részesül ez örömben: az ottani róm. kath. iskolában ősz óta nem tartanak előadást. Hogy kinek a hibája ez, az említett lap nem írja. Kazánrobbanás. A Schot­tol a féle gum­m­i- és ruggyanta-gyárban, mely a külső Kerepesi út 2280 szám alatt van, ma délelőtt 1­310 órakor egy nagy kazánban 30 méter mázsa kátrányt bevitettek hogy abból gliczerint nyerjenek. A kazán egyszerre csak ismeretlen okból felrobbant s a forró kátrány a­ fedélzet belső részét meggyúj­totta. A helyiség az égő kátránytól úgy megtelt füsttel, hogy a helyszínére ér­kező tűzoltóságnak csak nagy bajjal sikerült a lángok továbbterjedését megakadályozni. Ember a robbanás alkalmával nem sérült meg. A helyszíni szemlét al­kalmasint csak holnap fogják megtartani. Jótékonyczélű tánczmulatság. A kőbányai kis­dedóvó egyesület szombaton a régi sörház helyiségé­ben sikerült zártkörű tánczvigalmat rendezett az egylet alaptőkéje javára. A bálon a kerület or­szággyűlési képviselője, Tolnay Lajos is megjelent. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Asszo­nyok: dr. Apatitzky Kálmánné, dr. Beretzky En­­dréné, Büchler Sándorné, Borbás Gazsiné, Burg Fe­­renczné, Freyler Gyuláné, özv. Fusztné, Hanszt Ká­roly­né, Herter Zsigáné, Karner Józsefné, Karner Samuné, Kolba Lajosné, Lemberger Samuné, Laza­­rides Vazulné, Matula Jánosné, Marschán Jánosné, Nemecsek Gyuláné, Prybill Józsefné, Seyfried Ká­­rolyné, Zinnauer Ferenczné, stb. Leányok: Bau­mann Laura, Büchler Anna, Freyler Emilia, Fuszt Róza, Karner Anna, Lemberger nővérek, Koczeni Amália, Matula nővérek, Prybill nővérek, Seyfried nővérek, Zinnauer nővérek stb. A szerelem halottja, Balassa Gyarmatról írják, Borsody Sándor kir. törvényszéki hivatalnok leánya, az alig húsz éves Róza, az elmúlt héten gyufa­oldat­tal megmérgezte magát és rövid idő alatt meghalt. Hír szerint szerencsétlen szerelem birta rá a viruló szépségű leányt e végzetes lépésre. öngyilkos önkéntes. Azt a fiatal, alig huszon­egyéves önkéntest, ki ma reggel mellbe lőtte magát, mint a barátai előtt emlegette, a katonai szekatúrák birták a végzetes lépésre. Gazdag szülőknek gyer­meke s most mint egyéves önkéntes szolgált a fővá­rosban a szekerészeknél. Öngyilkossági kísérletéről a következő részleteket jelenti tudósítónk: Az életunt ifjú G. S. jászladányi születésű s egy odavaló kereskedő fia. Saját költségén szolgált mint önkéntes s Budán a Fazekas-utcza 15. számú házban lakott egyik bajtársával B­e­c­z­e­r1­e Józseffel. Özv. Rosenthal Katalin magánzónőtől leírtak egy utczai szobát. A tegnapi délutánt az ifjú egy barátja s több ismerőse társaságában töltötte. Rendkívül víg­kedvű volt és arra kérte barátját, hogy revolverébe golyókat vegyen számára s tréfásan hozzá tette, hogy meg fogja magát ölni. Ezt persze barátja nem vette komolyan s meg is vá­sárolta a golyókat. G. S. este kilencz óra után a legjobb hangulatban vált el barátaitól s la­kására tért. Katona társa odahaza volt s tanult. Ő szótlanul leült az asztalhoz s leveleket irt. Ez nem tűnt fel barátjának. Lefekvése előtt meghagyta háziasszonyának, hogy reggel négy órakor keltsék fel, mert nagyon sok dolga van. Csakugyan fel is keltette az öreg asszony, de akkor kérte, hogy kissé hagyja még aludni. Öt órakor azután felkelt, felöltözött, ma­gához vette revolverét, melyet a napokban vásárolt s felöltő nélkül kiment a szobából. Távozása senkinek sem tűnt fel, s nem is sejtették szándékát. A kapu alatt lőtte mellbe magát a szerencsét­len ifjú s a golyó a második borda felett hatolt a testbe. A lövést a házbeliek meghallották s mire kiszaladtak az ifjú ott feküdt a kövezeten vé­rében elterülve. Első ijedtségökben orvosokért sza­ladtak, majd a mentőket értesítették. Időközben pe­dig az udvarról azonnal szobájába vitték s ott ágyba helyezték. Eszméletlen állapotában azt emlegette folyton, hogy meg akar halni. A mentők bekötözték sebeit s átszállították a János kórházba, a­hol most élet és halál közt lebeg. A hátraha­gyott levelek egyikében arra kérte barátját, hogy szü­leinek lehetőleg gyöngéden adja tudtul az öngyilkossá­got s a lapokat kérje fel, hogy csak neve kezdőbetűit írják ki. A­mi az öngyilkosság okát illeti, arra vonat­kozólag a levelekben nem szól semmit, de barátai előtt napok óta folyvást úgy nyilatkozott, hogy sohá el nem bírja a katonatisztek szekatúráit s rend­szeres üldözéseit. Elmondta, hogy mert önkéntes s mert izraelita, rendszeres bántalmazásoknak van ki­téve s inkább megválik az élettől, sem hogy soká tűrje a bántalmakat. Farsang. A pestmegyei bálra, melyet február 23 dikán tartanak meg a vigadó összes termeiben, a háziasszonyi tisztet gróf Sza­­páry Istvánná vállalta el. — Az Athléta bá­lon, mely február 9-én fog a vigadó összes termei­ben megtartatni, Berkes Lajos Komlódy Gyula egy csárdását fogja bemutatni, melyet ez alkalomra irt. — A pesti ifr.­nőegylet, jótékony intézetei javára, február hó 17-én tartja a vigadó összes termeiben nagy álarczos bálját. Törvényszéki csarnok: Gnädig Ottó bünpere ma véget ért. Az itélet­­kihirdetés előtt még egy utolsó szó harcz ment végbe a védő s az alügyész közt s a védő ismételten hang­súlyozta, hogy előre megfontolt szándék fönn nem forog s hogy az álom nem is alkalmas a gyilkosságra. A tű­beadás miatt vád nem is emeltetett, pedig a­mily valótlan, hogy Gnädig tűket adott volna be nejé­nek, oly kevés súlyt lehet fektetni az asszony vallomására. Az alügyész viszon­válaszában han­goztatta, hogy a tűk miatt azért nem vádolta Gnädiget, mert a tű­beadást az ölésre alkalmatlan eszköznek tekinti. Végül az elnök azt a kérdést in­tézte a vádlotthoz, tud-e még valamit védelmére fel­hozni ? G­n­ä­d­i­g Ottó: Tekintetes törvényszék! Az utolsó szavam, hogy bennem gyilkossági szándék soha­sem volt. A törvényszék hosszabb tanács­kozás után Gnädig Ottót gyilkossági bű­ntett kísérlete miatt öt évi fegy­­házra és öt évi hivatalvesztésre ítélte. Gyilkos anya, Lachapell Klára volt kávéházi pénztárosnőt, aki a múlt hét elején a Mária­ utcza 23. számú lakásán újszülött csecsemőjét megfojtotta, a Rókus kórházból, hol mostanig ápolás alatt volt, felgyógyult, átkísérték az ügyészség fogházába. T­áviratok: A nápolyi békekongresszus. Róma, jan. 21. A békekongresszus, melyet tegnap Nápolyban tartottak, teljes nyugalomban folyt le. A gyűlésen többen szólottak, radikális szellemben. Végül a gyű­lés határozatilag kimondta, hogy el van lö­késve a modern nemzetek eszménye érdeké­ben működni, mely oda irányul, hogy szö­vetség alakíttassák a nemzeti szuverenitás jogainak és érdekei­nek érvényesítésére háború vagy szövetkezés esetén. Boulangisták és antiboulangist&k. Páris, jan. 21. Tegnap több boulangista és antiboulangista választói gyűlés volt. Az antiboulangisták egy gyűlését a boulan­gisták szétugrasztották. Páris, jan. 21. Tegnap az Avenue Du­­quesne-ben tartott választói gyűlésen a szoczialisták és boulangisták ösz­­szeverekedtek. Mintegy húsz ember szenvedett sérülést. Páris, jan. 21. Nimesben a községi választá­soknál Numa G­­ 11 , listája 2,000 szavazattöbb­séggel győzött. Személyi hírek: BéCS, jan. 21. A »Montagsrevue« szerint hire jár, hogy Reuss herczeg bécsi német nagykövet nemsokára elhagyja ez ál­lását s megrongált egészsége miatt valószínűleg visszavonul a magán­életbe. Róma, jan. 21. A »Rifornia« megerősíti, hogy a cz úr­né a cumber­landi herczegné kísére­tében egy ideig Nápolyban fog tartózkodni s ott a dán király és a cumberlandi herczeg látogatását fogja fogadni. Madrid, jan. 20. Que­sada tábornok meg­halt. London, jan. 21. A Reuter-ügynökségnek jelentik Szuakimból. Takrooriból jövő zarándokok, kik ezelőtt egy hónappal indul­tak el-Addomnerből, megerősítik, hogy a Mo­­heideen vezénylete alatt álló sereg El-Tas­­h­erből kiverte a derviseket, kik er­re Elobeidbe menekültek. A zarán­dokok továbbá azt beszélik, hogy a dervisek ez­előtt öt hónappal Fashoda mellett, a Fehér-Ní­­lus partján felszerelt csapatok (valószínűleg Emin pasa csapatai) által megverettek, mi­nek következtében a khalifa egyelőre felhagyott az ellenségeskedéssel. Berlin, jan. 11. A fekete sas rend tegnapi ünnepélye programmszerűen folyt le. A rendfelado­mányozások közt nincs olyan, mely a kül­földet érde­kelné. Nápoly, jam 21. A Vezúv ismét működés­ben van. Földalatti moraj hallható s a délkeleti lejtőn sürü füst és láva tódul ki. Pozsonyban. 21. (A Pesti Napló távirata.( Gróf C­s­á­k­y Albin miniszter megbízásából Weber építész ma ide érkezett, hogy a városi képviselőtestü­lettel az építendő állami reáliskolához szük­séges telek megvásárlására nézve az alku­dozásokat vezesse. Az alkudozások előreláthatólag több napig fognak tartani. A kiadótulajdonos i­keamexsia irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeuxa-épület KÖZGAZDASÁG, Bécs, jan. 21. (A Pesti Napló távirata.) A D­u­n­a-g­őzhajózási társaság igazgatósága ma tartott ülésében elhatározta, hogy a vállalat és a kormány közt fennálló függőkérdések­re nézve a kormánynyal érintkezésbe fog he­lyezkedni. Ipar és kereskedelem. A gabonahatáridő-üzlet korlátozása. Ama moz­galom alapján, mely a budapesti gabnakereskedő­­c­égek és ügynökök közt a tőzsdetanácsnak a határ­idő-üzérkedést korlátozó ismert rendelete következté­ben keletkezett, a tanács tudvalevőleg felkérte a bécsi gabona- és liszttőzsdét­, hogy közösen szabályozzák a kérdést. Úgy a budapesti, mint a bécsi tőzsde kijelölte tehát a maga küldötteit, s a bécsi küldöttek Buda­pestre érkezvén, a közös tanácskozások ma meg­kezdődtek. Az uj vasúti kötvények hivatalos jegyzése. A tőzsdetanács az 1888. évi XXXII. t. sz. alapján ki­bocsátott 1889. évi I. kib. 41/10/0*al arányban kama­tozó adómentes államvasuti kölcsön 100, 500, 1000 és 5000 írtról szóló czímleteiről kiadott ideiglenes elismervények hivatalos jegyzését a mai naptól fogva lerendelte. A tőzsdetitkár jubileuma. Fürth Lajos érték­tőzsdei titkár ma ülte meg hivatalos munkálkodásá­nak negyven éves jubileumát, mely alkalomból a ta­nács testületileg üdvözölte, méltatva ama kiváló érde­meket, melyeket az ünnepelt a magyar tőzsdeforgalom fellendítése körül négy évtizedes gyakorlati pályája alatt szerzett. Fürth, a­ki éppen most dolgozik a budapesti tőzsde történetének megírásán, meghatva mondott köszönetet a tanács kitüntető figyelméért. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma jól kínáltak, a vételkedv korlátolt, az irányzat nyugodt volt s 16,000 mm. kelt el válto­zatlan árakon. Más magvak változatlanok. Elkelt Búza : tiszlvidéki: 5100 mm St­5 k. 7 írt 65 kr, 1300 mm. 81 k. 7 írt 70 kr, 100 mm. 80 k. 7 írt 50 kr, 100 mm. 80 k. 7 írt 65 kr, 500 mm. 79 3 k. 7 írt 65 kr, 800 mm. 79 k. 7 frt 60 kr, 1000 mm. 79 k. 7 írt, 52 kr, 1000 mm. 785 k. 7 frt 52 kr, 100 mm. 78 k. 7 írt 50 kr, 200 mm. 75 k. 7 frt 10 kr, időre. P e a t v.: 100 mm. 80‘5 k. 7 frt 55 kr, 100 mm 79'5 k. 7 írt 57’­, kr, 500 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, 100 mm. 79 k. 7 frt 50 kr, időre. Sziváczi: 2900 mm. 77'5 k. 7 frt 55 kr, időre. Bácskai: 400 mm. 78 3 k. 7 frt 62'/­ kr, 700 mm. 78 k. 7 frt 52'/a kr, időre. Aradi: 400 mm. 78'3 k. 7 frt 30 kr, 100 mm. 77 k. 7 frt 30 kr, időre. Bánáti: 100 mm. 78 5 k. 7 frt 35 kr, időre. Rozs : 200 mm. 5 frt 60 kr, 100 mm. 5.62­/1, kész­pénzben. Zab: 100 mm. 5.40, 100 mm. 5.45, készpénzben. Tengeri: 200 mm. 4.70, készpénzben. A határidőüzletben gyenge forgalom mellett a jegyzések a következők : Búza tavaszra 1889. 7.44—7.46, tengeri máj.—jun.-ra 1889.5.05. A déli tőzsde zárlatai pedig: Búza tavaszra 1889. 7.44 pénz, 7.45 áru; őszre 7­59 pénz, 7.61 áru; tengeri máj.—jun.-ra 1889. 5.04 pénz, 6.06 áru ; zab tavaszra 1889. 6.31 pénz, 6.83 áru ; káposztárapere aug.— szept.-re 1889. 12­/1 pénz, 12.25 áru. A budapesti terminstőzssdére). Terményekben gyenge volt a forgalom. Zsir­­áry változatlan. Szilva nyugodt. Boszniai 100 dbos 12­94 írttal zárult. Szesz változatlan. Heremagvak közül magyar luezerna zárlata: 66.— p­é­n­z, 64.— áru ; vörös luezernáé 54. - p­é­n­z, 62.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A kedvező külföldi bitek hatása alatt a tőzsde jól volt hangolva és a vezető értékek árfolyamai rész­ben szilárdultak, részben emelkedtek. Közlekedési értékek változatlanul kedveltek és árfolyamai jobbára emelkedtek. A helyi papírok közül leszámítoló- és jelzáloghitelbankrészvények voltak keresettek és emel­kedtek erős forgalom mellett. A malomrészvények közül az Erzsébet-malom­ részvényeket keresték a mérlegről terjedt kedvező hírekre. Ganz- és Drasche­­részvények is javultak. Valuták és külföldi váltók lanyhultak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztr. hitel­részvény: 312.50, magyar aranyjáradék: 101.65—. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrészvény hol­napra: 2.—2.50,8 napra: 5.50-6.50, egy bóra 11.50—12.50 frt. Az árfolyamok következőleg alakultak: Az előtőzsdén szilárd volt az irányzat. Osztr. hitelrészvény 312.90—312.75 frton, magyar aranyjáradék 101.70—101.80 frton, magyar papirjáradék 93.70—93.80— 93.75 frton, lesz. és pénzváltóbank 101.50—101.60 frton került forgalomba. A déli tőzsdén magyar 4 száz. aranyjáradék 101.60-101.76 frton, magy. papirjáradék 98.75—93.70 frton, bpesti bankegyesület r. t. 116.50 frton, magy. jel­záloghitelbank II. kib. id. elism. 143.25—148 frton, ma­gyar lesz, és pénzváltóbank 102—101.50 frton, osztr. Mai hivatala* effektiv árak: írttól írt.ifc Mai hivatalos árfolyam. állam­adósság ^ Magy. aranyj. 4®/,-os 101.60 Egyes, államadósság papírjára­. GVo-on 93.70 febr. és aug. 4'/«o®/» 82 26 M. vasúti k. 120 frt o. Egyes, adóss. ez. k. é. (300 fős) 6»/„-os 145.- jan.-jul. 4*/V/. 83.20 M. vasúti k. 120 frtos Egyes, adóss. ez. k. darabokban 6®/,-os 146.— ápril-okt. 4•/„•/• 83.20 M. 1869. keleti v. áll. Osztr. aranyjár. 4'/« 111.60 kötv. (elsöbbs.) 5°/. 99.80 Osztr lanik­ár. 6®/o 97.76 M. 1873. kel. v. ar. v. Osztr. adóss­,., 1854. ez. (elsőbb.) 6«/. 118 — 250 frt p. 4”/. 134.50 Magy. 1876. keleti v. Osztr. adósság 18­70. aranyban 6*/« 116.60 500 frt 6s/o 141 60 M. nyer. köles. 100 frt. 131.50 Osztr. adósság 1860.­­ » » 50 » 13150 100 frt 5'/. 146.­Tiszai és szeg. kőt. 4*/, 125 50 Osztr. adósság 1864. M. földteherm. k. 6*/« 105.25 100 frt 176 — Ugyanaz 1867. zár. 5°/, 105.25 Osztr. adósság 1864. M. földt. k. temesi 5'/» 106.25 50 frt 175. — M. földteher. n. cöi. A temes-bégavöl. viz­zár.­k 1 5®/« 1­­5 25 szab. társ. 5®/, 96 50 M. földt. k. erdélyi 5*/, 105.26 Pestv. k. 1870. 6»/. 102.­M. úrbéri válts. kötv. Pestv. k. 1871.6°/, 102.— (100 frtos) 5®/, 98.60 Budapest för. kői. Szölödézsmav. k. (100 1800. 5®/, k. 100.— frt) 6®/, 99.75 Szerb nyer. 3*/, 33 25 Egyes, adóss. 4*/,,*/, 82 25 Bécs v. ny. k. 1874. 142.— Részvényeit, a) Bankok, Magyar-gal. v. 6®/, 185.— Angol-osztrák bank, _ — M. nyugati v. 6®/, Bpesti bankegyes. 116.26 Márm. sáv r. t. e. 1­97.­Bpesti k. és iparbank 51.— O.-magy. áll vasút 5®/, 257.— M. ált. hitelb. 814.— Pécs-barcsi v. 5®/. 188.­M.jelz. hitelbank Tiezandoki v. 50/. 249.­Ugyanaz II. kib. 143.­ Duna/.őzh. tára. 5®/, -.­M. lesz. és pr. b. 101.50 Pesti közúti vp. 415.­M. orsz. bank r.-t. —.— Pesti k. v. élv. 1. 225. Osztr. hitelint. 312.30­9) Tah-pénydrak. Oszt.-magv. bank 083.— ' . .. _ I. m. iparbank. 165._ Bpes. III. ker. 110.­Pesti m. ker. b. 740.­ 0 sz. korp. 490.­Sziazeki hitelbank —Pesti hazai — SISMX. b) But. társaságok. c) Különféls „Matatok. Bécsi bizt társ. 168.- Ar­t 157.­; lati­n n~ Alt. wagg. k. t. 76­50 Első m. ált. k.t. 8140.-­­Athenalam. t. 126— Fonciére pesti b 1­66.60 .Frimnklin. t. 202 -Magy .-franczia, b. t.­­.- pesti kön .vnyomda 1106._ Pannónia vb. 1. 945.- Pallsta . * t 148 _ c) Gőzmalmok. Fiúm. I. m. rizsh, gy.t. 700 — Concordia m. 528.- Gan* ▼, ö. és ggy. 1026.­Első bpesti m. 1046.- Gschwind szgy. 360.­Erzsébetm. 296 - Gyapju-monó 295 -Henger m. 695.— Keresk. épület 676.— Lujza malom 240.- Kőszénb. (Dräsche) 256.­Molnárok és s. m. 395.- S.-tarj Ak­i kstb. 200 -Pannonia m. 850.— Góztégl. gy. köt. 202— Victoria m. 162 - Tégla- és mészégető 151 50 Magy. fegyvergyár — d) Közrek. vddal. Nemz. nagy. k. 73 50 »Adria« m. t. h. t. 90.— Rimám.-s.-tart. ■ 167 75 Alföld-fiumei v. 5*/, 197. — Schlick vasönt. 188 — Bpest-pécsi v. r. t. 5«/, 189— Serfözöde, I. m. 7:10.— Bpest-Szt-Lörincz v. —.— Sertéshizlaló 295 — » » els. r. —.— Spod. s csontliszt gy. 145 — Déli vasút 6”/. —.— Szálloda r.­t. 108.— Észak-keleti v. 179.— Szeg. szgy. és fia r. t. —.— Erdélyi vasút 6®/, 194 — Török dohány e. á. t. 111.— Kassa-erdeb. v. 4*/, 164. - Uj-Antal v. nv.­g­­. r.t. 510.— UMlWll M. M. földh. int. p. 5®/, 102.— Pesti m. ker. b. ó®/, 10125 Ugyanaz 4'/»•/, 101.— » » » » 4'/«'/• 98.50 » 4»/. 96.76 Bpesti m. k. k. kk. 4'/. 100 75 » ar. v. ez. 6®/, 126.— »Albina* t. s. h.­­ 6®/, 101.— M. jelzálogb. 5103.— » » » » » 5'/, 98.— » » 5®/, 101.— Nagysz. föld. */,•/, 100.25 » » 4'/,°/, 98.50 » » 5»/, 101.50 M. orsz. közp. tkp.4'/i 98.— » » 6’/« 103 — Kisb. 0. föláll. 1.6®/,»/, 102.— » ált. takp. 5®/, 10150 » » » 5®/, 100.75 M. jelzb. ny. k. k. 4°/0 105.— Csat.-magy. k. 4’/«°/i 10140 » » nyer. jegy. 16. — » » » 4®/, 99.60 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/0 103.25 » »60 év. 4’/, 99.60 Osztr. f. int. dijk. k. 3®/0 18.— Pesti m. ker. k. 6®/, 103 — Pesti hazai e. tp. 5»/0 101 — » » » »5’/­*/« 101.— » » » » 4'/«°/o 98.75 Clsébbié­»k. Alföldi vasút 5*/, 99 50 M. nyug. rp. 6®/, 99.50 » » 1874. 5®/, 99 60 » » 1874. kib. 5’/, 98.75 Bp. közúti vasut 4'/i®/« 96.— M. vasút els. köles. bér. Báttasz.-d.-z. v. 5®/, 99.25 czél. ar. 5®/, 120.60 Bpesti lánczhid 6®/, 108.— » » » 4'/»®/« 117.10 Bpest-pécsi vasút 5®/, ICO.— I. erdélyi vasút 5®/, 99.25 Éjszaka, vas . 5®/» 98.— Kassa-odb. v. ez. B«/, 101.— » » ar. 6»/, —» eperj.-tarn. v. m. » » ar. 6®/, —r.­ ez. 6®/, 100.60 Lloyd-épület 6®/, 99.50 Kassa-odb. v. (ober. v. Magy.gal. -vasút 99.— 1879. kib. 60/, 10160 Victoria malom. e. k. 181.— Tiszav. vasút 5®/, 101.— Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet 188.75­­ Oszt. ver. kér. sorsj. 19. — Magy. vör. kér. sorsj. 12.60! Olasz » » » 18.25 Pénznemek. Cs. k. arany (vert.) 5.63 20 frankos arany 9.52 » » » (körm.) 6.66 20 márka 11.82 O.­magy. 8 fztos ar. 9.62 Német bir.bj. 100 m. 69.— Vébték árfolyama. (látra.) pfezig 100 frank 47.70 Ném. bp. 100 kir. m. 59.10 Svájczi piaczok 100 frk. 47.60 Amsterd. 100 doll. írt 100.— London 10 int sterl. 120.65 A bécsi értéktőzsdéről. — Január 21. — Előtőzsde. Megnyitás Oszt. hitelint. részv. 312.50 Osztr. hitel-részv. 312.40 Unio-bank-r­ész­vény 222.75 Unio-bank-részvény —.— 20 frankos arany 9.53’/1 20 frankos arany 9.53’/. Magyar hitelrészvény 313 76 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— 5°/0 magyar papir-jár. 93.72 Magy. orsz. bank r. —.— Angol-osztr.-bank-r. 127.75 Magyar hitelb.-részv. —.— Déli vasúti részvény 101.25 4®/0 magy. arany-jár. 101.72 Osztr. államvasuti r. 267.10 M. leszám. és váltób.-r. — 4°/a magyar arany-jár. 101.70 — Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Január 20. — Árverések Budapesten. Orczy-ut 37. január 21. Benedek Lajos, ingós. 1926 frt 60 kr. — Pipa-u. 37. jan. 22 Theodorovits Miklós, ingós. 395 frt. — Nagy- Rókus­ u. 5. jan. 22. Neveske Elek, ing. 369 frt 50 kr. — Fecske u. 9 jan 22 Krumpholcz Jakab, ing. 300 frt. — Sip-u. 1. jan. 22. Gross Sámuel, ingós. 433 frt. Árverések a vidéken. Nagykáta, febr. 18. Czakó Mihály, ing. 2481 frt. — Verebély, január 20. Kiss István, ingós. 2120 frt. — Nagy­ Károly, január 25. Kiss Dezső, ingós. 8907 frt. Színházak, ma, január 21-én: Nemzeti színház: A svihákok. — Várszínház: Ahol unatkoznak. — M. kir. operaház: Zárva van. — Népszínház: A vereshajú. Felelős szerkesztő ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL ITyilt tér* ^ (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) A konverzió alá kerülő állampapírokat díjtalanul beváltja vagy átcseréli HÜRSCH ÁGOSTON B­u­d­apestjn. 107 Iroda : V. Wurm-utczit 3. sz., I. emelet, II. La­­ Phantasie salon-, ebédlő-, h­áló- II107 hü­ffladi és úri-bútorok, bronce-és majolika­lm­i”ILI till IJIV tippek, olajfestmények, Smyrna­­v J szőnyegek, függönyök,zongora valamint egy pianino igen jutányos áron eladatnak, An­drássy-út 105., I. emelet, naponta 9 — 1 ízig és 2—4 ig. 7 Rííka aj bánsági ...... 77—81 kig — * » tiszavidéki .... 78- 81 » 7 35 7­ 15 » » pestvidéki .... 78—81 » 7 30 7 50 « » fehérmegyei . . . 78—81 » 7 35 7 55 » » bácskai................ 78-81 » 7 35 7 55 » » északmagyarors.. 78-- 81 » 7 20 7 40 Hoksi . . . ........................ 70-72 » 6.45 6 65 Árpa » takarmány .... 60—69 » 660 580 » » égetni való .... 62—64 » 6.20 7.— * * sörfőzdei . . . . . 64— 66 » 7.35 8.60 *ab ».......... .... 89-41 » 5.15 5.60 Tengeri - bánsági ...... 75 » 4 75 4 80 » » másnemű ..... 7B » 4 70 4.76 Ebb­a . . — » 5.40 6.75 hitelrészvény 312.40—313.25 frton, 1. magyar iparbank 166 frton, pesti magyar kereskedelmi bank 740—743 frton, id. elism. 713 frton, Erzsébet-malom 297—292 frton, északkeleti vasút 179.75 frton, magy.—galicziai vasút 185.50 frton, magy. nyugati vasút 182.50 frton, Ganz-gyár 1025 frton, Drasche-féle gyár 256 frton, rima-murányi vasmű 107.50—108 frton, Schlick-gyár 184 frton, I. ma­gyar gácsországi vasút ezüstben 4 száz. 85.75 frton köt­tetett.

Next