Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-26 / 296. szám

296. szám. Budapest, péntek PM ára NAPLÓ­ utcára, tizennyolc méter hosszú és hat villamos ívlámpa világítja, mert nyitva lesz reggeli kilenc órától esti kilenc óráig. A teremnek mind a két oldalát spanyol falak oszt­ják fülkékre, a hét ablaknak megfelelőleg. Több teremhez, nagyobb kiállításhoz vagyunk szokva, mint itt lehetséges, de ez állandó kiállítás. Csak most, a megnyitás után ma­rad hat hétig változatlan, azontúl csaknem naponkint új tárgyak váltják föl a távozókat. És még csak a kezdetnél vagyunk. Kinőheti magát sok teremmé. Hogy már most is szűk, az bizonyos. A beérkezett műveket nem lehe­tett mind kiállítani, még egy ilyen termet könnyen betölthetnének. Összesen százhatvanhat műtárgynak találtak helyet. Ezekből hét szobormű. A kiállítás már teljesen rendezett, igen csinos és változatos. Festőink tekintélyes részét együtt látjuk az új találkozón, minden genjében. Néhány új névre is akadunk. A kiállítási teremmel együtt rendelkezésére áll a látogató közönségnek a buffet, amely felvonó géppel az alant levő kávéházzal érintkezik. Barátságos, vidám helyi­ség, elmésen és pikáns hatással berendezve. Alkalmasint utánzásra is talál ez a magyaros stíl. A világos falakon a kalotaszegi ismert motívumok pirossal festve, mintha varrottassal borították volna a falakat. A menyezet festése egy abroszé, közepén a széles sávval, amit gazdasszo­nyaink pesti magyarsággal „asztalfutónak“ szoktak nevezni. Alól a falakat finom gyékény övezi. A bútorok mind ma­gyar stílben készültek és vérvörösre vannak festve. Az almáriumokra, pohárszékekre Nagy Lázár pingálta a vi­rágokat. Hasonló jó ízléssel rendezték be a „török szobát“ alacsony divánokkal, szőnyegekkel, továbbá az olvasó és játékszobát. Az egyesület tagjait várják ezek, művészeket, műbarátokat. A szombati megnyitáson jelen lesz báró Eötvös mi­niszter, aki a mozgalom megindulása elején már tag lett, valamint Pulszky Ágost államtitkár szintén még akkor. A művész urak bizonyosan nagyon jól fogják itt érezni magukat, együtt festményeikkel, a kollegáikkal, egy bizalmas körben, amelyet kibővít és vonzalmát növeli a­­ jóbarátok, a művészetek iránt érdeklődők száma, akik hogy itt minél többen gyűljenek össze és minél jobban érez­zék magukat, ez éppen a Magyar Képzőművészek és Mű­­pártolók Egyesületének célja. Művészi és társadalmi érint­kezés egy fedél alatt, —k—e, Egyesületek. #** Országos Nemzeti Egyesület. Az Or­szágo­s Nemzeti Egyesület szervező­bizottsága szerdai, október 24-iki ülésén tárgyalta Békés megye nagybizottságának azt a tervét, amely oly irányú egyesület megalakítását sür­geti, aminő az Országos Nemzeti Egyesület. A bizottság dr. Pálry Sándor alispánt és Bartóky József főjegyzőt, mint a mozgalom vezetőit levélben üdvözölte. Az egyesü­letbe újabban beléptek: Abonyi Emil miniszteri tanácsos F. Nagy István, Bessenyei Ferenc, dr. Mandel Pál, dr. Sághy Gyula és Tompa Antal országgyűlési képviselők, Radocza János királyi tanácsos, haraszti Jellinek Henrik FUIMUS. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye__­ IO (E regény lenyomtatása vagy fordítása törvénybe ütközik.) — A te vidékeden mindenesetre a legjobban, csak úgy mint itt. Hisz szinte kerti művelés alá veszik az egyesekre eső kis darabot. — És mennyi lesz mégis a jövedelmem ? — Lesz úgy tizenötezer forint évente. Bért tizenhá­romezer forintot fizetnek a parasztok és értékpapírokból, regálékból is vagy két-háromezer forint belő. Nem nagy, vagyon, de rendezett. Ez pedig nagy szó miná­­lunk, hol éppen megfordítva állanak a viszonyok. Meg vagyok róla győződve, hogy Niftor Tóninak a negyvenezer hold erdejéből nincs annyi jövedelme. A terjedelmes direktoriális rendesen sokat megemészt. — Hát a paraszt­bérletet pártolja? — Nálunk mindenesetre. Nézd milyen virágzók a földjeim, azután milyen pontosan fizetnek. És milyen viszonyban áll az ember velük, soha ez más árendással nem lenne lehetséges. Aztán meg ahol farm­rendszer van, ott nincs agrár­szocializmus! Kü­lönben az én esetem különleges is. E kis bir­tok mind a Bélváryak kezében volt, bár e család soha se lakott itt. Nagyatyám, hogy a községet birtoka egy részére telepítette, oda adta nekik min­den földesúri jogait, így a regáléval mind­ekkoráig nem volt bajuk. Ezért is hívják e falut Szabad- Mártonfalvának. Sohase robotoltak, szinte földesúri jogokat élveztek. Az „úr“ fogalma kiveszett náluk. Talán innen önállóságuk, egyenes, tiszta jellemük. Én aztán, hogy ide jöttem lakni, ilyen szűzien igyekeztem fajukat megőrizni. A világ s kivált a szomszédaim (kiket ritkán kerestem fel) kötni­­való bolondnak tartottak, én pedig élveztem azt, amit a köreinkben született emberek közül csak igen kevesen élvezhetnek : a természet friss, él­tető levegőjét. Mily jót tett nekem józan vi­lágnézetük, nyugalmuk a „tanuló évek“ lármás, izgató élete után. Ma is úgy tekintenek reám, mintha közéjük tartoznék s ennél, hidd el, nem kívánok tő­lük többet. Tanácsért, vigaszért hozzám jönnek, csak úgy, mint mikor örömtől dagad a szivek. Hiszen láttad, Erzsébet hogyan közlekedik velük ... Lőrinc nagyot nézett tavaly, mikor itt járt. Ő sehogy sem értette a dolgot. Hiába­ hússá, vérré vált benne az „uralkodási hajlam," amelynek azt hiszem, épp az ellenkezője fejlődött ki én bennem. — De hogyan? Ne hidd, hogy ezt azért kér­dem, mintha nem értenélek. Csak szeretném, ha még jobban megvilágítanád a dolgot. — Ezt is atyádnak köszönhetem; ő nyitotta fel szemeimet. A mi kis megyei mindenségünk hibáit, gyengéit tán senki se látta olyan tisztán, mint ő ... — Kérlek, beszélj e tárgyról, hisz ez minden­nél jobban érdekel. Hiszen ebben a légkörben kell majd élnem, úgy szeretném ismerni atyám felfogását e világról. Tudom, hogy e világ sok kinövésébe fo­gok beleütközni; ezt érzem már most is . . . — Nos, atyád sokat foglalkozott e kérdéssel. Szerinte nemzetsége pusztulásának­­ okai követke­zők : először is az Inzadit. Évszázadok óta folyton öt-hat család házasodott össze, csak egy pár nemzetség érezte magát elég réginek, hogy keveredjék egymással.­­No meg az is hozzájárult, hogy bizonyos családjaink nem igen mozdultak ki sasváraikból s igy nem vehették el csak a szom­szédaik leányát, így tettek a mi családjaink is. Czobor-, Márfay-, Niffor-házasság is van vagy húsz. Én önmagamnak nagybátyja s unokatestvére vagyok. Ennek a folytonos keveredésnek produktumai a Márfay Miklós (e kézi Sardanapalus), a Tomi, mint a faj legalsóbb típusai. Előrehaladottabbak s igy egyúttal jellemzőbbek a fajra magára: öcséd, meg Czobor Lipót. Ezek az erjedés korszakába jutott faj érdekes üvegházi növényei. Hány évszázad választja el fejlődés szempontjából Czobor Miklós országbírót, a vasembert, a csupa érzéssé finomult Lőrinctől? Alig hinné az ember, hogy egy családból valók. Nem kellett e ritka, üvegházi plánta előállításához más, minthogy Niffor Miklós unokanővérét, anyádat ve­gye el. — De hisz én is egy ilyen házasságból szár­mazom ? — Az igaz, hogy anyád nem volt első ízben unokatestvére apádnak, bár Márfay-leány volt. Külön­ben ezzel nem azt akarom mondani, mintha te valami igen erős, primitív faj sarja lennél! — Nem, az nem vagyok! — mondá Gábor mo­solyogva. — A családok másik veszedelme, a téves irány­ban haladt ambíciók . . . — Pedig talentumokban nincs hiány. — Bizony nincs. Pedig még nyers talentumnak is lehetne egyik-másikat mondani. Bár koponyáinkat differenciálva, kikészítve örököltük, az edény kész, csak éltetadó folyadékkal kell megtöltenünk . . . Családjaink harmadik veszedelme az, hogy elszlávo­­sodtak. Igen, dacára, hogy bizonyosan tudjuk, hogy családjaink soha szlávokkal nem keveredtek, mégis jellemvonásaikban, főbb tulajdonaikban majd mind tótok a mi jó atyánkfiai. — De hogyan lehetséges ez, nem értem? — Adaptáció utján. Őseink századok és száza­dok folyamán tót udvarral, tót cselédséggel vették magukat körül. Tisztjeik, várnagyaik, kulcsárjaik,­­ szeretőik mind tótok voltak. E környezet azután bizonyos tulajdonokat fejlesztett ki náluk, meg olyan tulajdonok ragadtak át róluk, amelyeknek nagy része szláv. Ezek közül azután nem egy át­öröklődött. Csak szláv mind, legyen az Czobor, Márfay vagy Niffor. Férfiaink gyengék, nincs aka­rat­erejük, érzékenykednek, szőrszálhasogatók. A mi kevés erejük volna, azt nem a nagy, hanem a kis dolgokra adják ki. Kleinmeisterek, kicsinyesek. Sehol nincs annyi perpatvar, családi viszály, harag­tartás, mint fenn a mi kis bérces hazánkban. (Folytatása következik.) vezérigazgató, Győry Elek a budapesti ügyvédi kamara elnöke, dr. Hegedűs István egyetemi tanár, K. Jónás Ödön műegyetemi tanár, Pacher József, dr. Szivák Imre, Gálffy István, Hets Ödön, Döry Andor, Pap Zoltán és Szterényi József. Közgyűlés. A Budapesti Iparosképző Protes­táns Egyesületnek e hónap 28-án az egyesület kis gyűlés­­termében közgyűlése lesz. *** Ipartelepek és kiállítások. A Technológiai Iparmúzeum felügyelő-bizottsága tegnapelőtt gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott. A gyűlésen Straub Sán­dor, múzeumi őr a svájci tanintézetekről és ipartelepekről, valamint a lyoni, zürichi és milánói kiállításokról tett jelentést. Sport.­ ­ Agarászok közgyűlése. A szabolcsmegyei aga­­rász-egyesületnek, mint levelezőnk írja, tegnap volt az elnökválasztó közgyűlése Nyíregyházán. Elnökké Zoltán János helyébe Gencsy Albertet, titkárrá ismét Lipthay Bélát választották meg. Bécsi lóversenyek. — A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése. — Bécs, október 25. Egyedi Artur gyászoló dressze, melyen a bordó és lazac színek fehérre és feketére változtak atyja halála óta, fényes győzelmet aratott ma a bécsi záróversenyek utolsó előtti napján. Calypso nevű lova, amelyet gyásza miatt Captain Dark álnév alatt futtatott, megnyerte a­­12.000 koronás nagy Bucsu-handicapot s legyőzte Turult, Orvertet, Benczúrt és egy egész sorát a jó klasszisú lo­vaknak. Második, a soha ki nem dűlő Icicle, harmadik Pecsovics lett, az egykori Derby-győztes Achilles IL pe­dig egy Derby-lovat dehonesztáló 44 kilogrammnyi súlyá­val sem tudott jobb lenni utolsónál. A nagy Bucsuhandicapen kívül ma volt még a gát­versenylovak Derbyje is, az egykori gátkirályról, Névte­lenről elnevezett gátverseny, amelyben Hexameter újra be­bizonyította, hogy nincs nálánál jobb gátversenyló a monarkiában. A kitűnő Galamb II. második lett, a többiek nagyon lemaradtak. Más jelentősebb dolog nem is zavarta a mai versenyek sima folyását, mint a legelső futásban a helyrefogadók zúgolódása, akik Peake Jockey ellen zúdul­tak fel, mert a második helyre nem lovagolta ki Fiddlert. Ez ugyan a mostani zavaros lóversenytéri viszonyok közt még nem nagy ok a zúgolódásra, s mégis sokakat érintett kellemetlenül, akik nem is röstelték ezt elég hallhatóan kifejezni. Az egyes futások így végződtek: I. Maiden-verseny. 2800 korona. Kétéves nyeretlen lovaknak. Távolság 1200 méter. Gróf Kinszky K. sötétpej ménye Hradisko négy hoszszal nagyon könnyen első; Scazighino lovag sárga ménje Elbrus második; fejhoszszal Fiddler harmadik; azután Estime, Byzanthiner. — Totali­zator: 5:7. — Helyrefogadások: I. 25:34, II. 25:72. II. Gourmand-Handicap. 4800 korona. Kétéves kon­tinentális lovaknak. Távolság 1000 méter. Gróf Henckel A. sárga kancája See­me öt hoszszal nagyon könnyen első; gróf Esterházy M. sárga kancája Interregnum második, egy hoszszal Ambrózia harmadik; fejhoszszal hátrább To­­borzó és Grandezza holtversenyben negyedik; azután Ve­­dero, Blue rock, Bácsi, Kipfelkoch, Alegresse, Irénke, Drum, — Totalizator: 5:37, — Helyrefogadások: I. 25:77. II. 25:145. III. 25:63. III. Handicap: 2800 korona. Hároméves és idősebb lovak. Távolság 13000 méter, Capt.­lBlack hároméves sárga pej kancája Hero küzdelem után fejhoszszal első; Miller J. három éves sárga kancája Armada második; két hoszszal Lindenberg harmadik; 1/2 hoszszal Silverwave negyedik; azután Meissonier, Baronin, Algebra, Puchner, Juci. Totalizator: 5:48. Helyrefogadások: L 25:78, H. 25 :145, III. 25 :65. IV. Nagy bucsu-handicap 12,000 korona. Hároméves és idősebb lovak. Távolság 2000 méter. Capt. Dark öt éves sárga kancája Calypso háromnegyed hoszszal könnyen első; gróf Wimpffen S. öt éves pejménye Sch­le második; két és fél hoszszal Pecsovics harmadik; egy hoszszal Turul negyedik, aztán Orvert, Bencur, Märchen, Fenegyerek II., Achilles II., Lovely boy. Totalizatőr: 5:44. Helyrefogadá­sok: I. 25 : 73, II. 25:95, HI. 25:53. V. Névtelen­ gátverseny: 10,000 korona. Hároméves és idősb lovak. Távolság 2400 méter. Gróf Esterházy Miklós három éves pejménye Hexameter egy hoszszal első; Lebaudy E. három éves pejménye Galamb IL második; egy hoszszal Geliedt, Grófnő holtversenyben harmadik; aztán Délibáb, Galamb, Couleur. Totalizatőr: 5:11. Helyrefoga­dások: I. 25 : 39, II. 25 : 70. VI. Eladó-akadályverseny: 2800 korona. Távolság 4800 méter. Lebaudy E. 4 éves per heréltje Rhodost öt­negyed hoszszal könnyen első; Dreher Antal 4 éves sárga ménje Zweifel második; Purzbichler rossz harmadik, aztán Jonathan, Viola II. Győztesre nem volt ajánlat. Totaliza­tor: 5:9. Helyrefogadások: I. 25:31. H. 24:44. VII. Maiden-eladóverseny. 2800 korona. Kétéves nye­retlen lovaknak. Távolság 1000 méter. Gróf Wimpffen S. sárga kancája Ariadne egy hoszszal első; Postruski lovag pej kancája Zazula második; egy hoszszal Tricky boy harmadik; aztán Csatáry, Mystic. Győztesre nem volt aján­lat. Totalizatőr: 5 :33. Helyrefogadások: I. 25:59. H. 25 :38. 1894. október 26. 0 Törvényszék.­ ­ Útmutatás a sommás eljáráshoz. Gyakorló jogászokra nézve megbecsülhetetlen könyv hagyta ma el a sajtót. Lányi Bertalan királyi táblai bírónak az igazság­­üg­yminiszter megbízásából irt Útmutatása, amely iratmin­tákkal és példákkal teszi szemlélhetővé a november elsején életbe lépő új eljárás gyakorlati alkalmazását. A munka megjelenésével alaptalannak bizonyult az a híresz­­telés is, mintha az igazságügyminisztériumban még nem nem készültek volna el az új eljáráshoz szükséges blan­ketták összeállításával, mert az Útmutatás már ezeket a nyomtatvány-mintákat dolgozza fel. Megtudjuk belőle, hogy az új eljáráshoz körülbelül hatvan új nyomtatványt rend­szeresítettek, amelyeket meg fognak küldeni a bíróságok­nak. Lányi munkája, amely úgyszólva a megváltozott jog­szolgáltatás technikáját tanítja, főleg a gyakorlat igényeinek ki­elégítését célozza, és evégett a szemléleti módszert alkalmazza. Arra törekszik, hogy szemlélhető alakban mutassa be az új perjogi intézményeket, világos és összefüggő képét adja az eljárás menetének, és mint gyakorlati kézikönyv, megkönnyíti mindazoknak a feladatát, akik akár mint bí­rák, akár mint ügyvédek a jogot alkalmazni hivatják. Bár a munka hivatalos megbízásból készült, nem lép föl

Next