Pesti Napló, 1896. október (47. évfolyam, 270-300. szám)
1896-10-18 / 287. szám
s Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1896. október I., 287. száza. december 9., január 13., február 10., március 10. és 24., április 7-ikén. Szólisták a következők: Sucher Róza asszony porosz királyi kamaraénekesnő, Brüll Ignác tanár (zongora), Bürger Zsigmond tanár (gordonka), Buttykay Ákos (zongora), Flesch Károly (hegedű), Schütt Ede (zongora). A műsor a következő: Richter vezénylete alatt, magyar zeneszerzőktől: Bloch «N. Suite» vonószenekarral; Buttykay «Ábránd» zongorára zenekarral; Goldmark «Penthesilea» nyitánya; Kun László «Scherzo» ; Liszt «Hungária» szimfóniai költemény, Mihalovich «Hero és Leander» ballada. Egyéb újdonságok: Brüll zongora-verseny, Dvorak zenekari szerzemény, Schütz zongora-verseny, Strauss R. «Till Eulenspiegel», Tschajkowsky «Változatok» gordonkára és V. szimfónia. Régebb művek közül: Beethoven IV. szimfónia, Berlioz «Harald» szimfónia, Brahms I. szimfónia (C-moll), Haydn «Az óra» (szimfónia), Mendelssohn «Athalia»nyitány, Mozart E--dur szimfónia, Paganini hegedűverseny, Schumann E-dur szimfónia és Volkmann «III. Rikárd» nyitány. Azonkívül Schubert Ferenc születésnapjának 100-ik évfordulója alkalmából előadják nagy Es-dur miséjét. A második rendkívüli hangverseny műsora tartalmazza Beethoven «Egmont» és «István király» nyitányait, valamint az V. és VII. szimfóniáját, Liszt «Mefisztó»keringőjét, Wagner «Siegfrid» idilljét, kettős az «Istenek alkonyá»-ból, 2 dalát, «Tristan» nyitányát, «Mesterdalnokok» előjátékát, és Weber «Euryanthe» nyitányát. — A 8 hangversenyre szóló bérlet árai a következők: Körszék I. rangú 36 forint; II. rangú 28 forint; III. rangú 24 forint; IV. rangú 16 forint. Zenekari ülés: I. rangú 28 forint; II. rangú 20 forint; III. rangú 16 forint. Tükörfolyosó: I. sor 16 forint, többi sor 10 forint. Ülés a kisteremben 12 forint. Bérelni kizárólag csakis Méry Béla cégnél (Dorottya utca 7.) lehet. Az általános bérlet tekintet nélkül a régebbi jogokra, csütörtökön e hónap 22-én kezdődik s ezennel felkérik a régi bérlőket, hogy ebbeli jogait legkésőbb e hónap 21-éig esti 6 óráig érvényesítsék. * Hipnózis a színpadon. Dr. Wetterstrand stockholmi idegorvos a hipnózis segítségével nagy színpadi sikert szerzett Aalberg Ida színésznőnek, báró Uexkull nejének, aki jelenleg a stockholmi királyi színházban vendégszerepel. Ezt írják legalább az újságok. Ami a hírben való, az már kevésbbé szenzációs. Aalberg Ida, aki különben esztendőkkel ezelőtt a budapesti Népszínházban is játszott, Sudermann Rejtett boldogság című színművében a feleség szerepét adta Stockholmban. A művésznő nagyon ideges volt s amikor a nagy jelenete után a taps elmaradt, olyan érzéketlen állapotba esett, hogy nem volt képes folytatni a szerepét. Másnap ismét föl kellett lépnie s ekkor dr. Wetterstrand hipnotikus álomba altatta a művésznőt s szuggerálta neki, hogy este teljes erővel és hévvel játszsza végig a szerepét. Az előadás csakugyan rendben folyt le s Aalberg Ida páratlanul nagy sikert aratott. Mindamellett tudunk művésznőket, akik dr. Wetterstrand sem volna képes sikerhez segíteni. * Per a Takácsok miatt. Gerhart Hauptmann Takácsainak több dolga akad a rendőrséggel, mint a publikummal. Hannoverben Jäger igazgató már a múlt évben elő akarta adatni a híres színdarabot, folyamodott is engedélyért, de a rendőrség nem engedte meg az előadást. Jäger azonban a rendőrség tilalmát törvénytelennek találta s perre vitte a dolgot. A közigazgatási bíróság a napokban tárgyalta az ügyet s a rendőrség ellenében Jäger direktornak adott igazat. A Takácsokat tehát nemsokára szinte hozzák Hannoverben, Duse Olaszországban. Duse Eleonóra sokszor megfogadta már, hogy nem lép fel többé szűkebb hazájában, amely nem tudja őt eléggé méltányolni. A művésznő azonban csak annyira ragaszkodik a fogadalmához, mint a brazíliai szerződéséhez és ehhez képest már ez őszszel nagy körútra indul Olaszországban. A társulata jelenleg Rómában játszik a Teatro Metastasioban, természetesen a nagy művésznő nélkül. A tagok azokat a darabokat próbálják, amelyekkel körútra fognak menni s ezeket a próbákat nagy közönség látogatja, annyival is inkább, mert a belépő díjak igen csekélyek. A műsor felöleli Sudermann Otthonnéit, Goldoni Korcsmárosnéjót , Giacosa és Pinero egy-egy darabját. * Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Hétfőn: A vasgyáros; kedden: Bernardo Montiba (általános bérletszünet); szerdán: A párisi; csütörtökön: Rosenkranz és Güldenstern (általános bérletszünet); pénteken: Honthy háza;szombaton: Létért való küzdelem (általános bérletszünet); vasárnap: Az arany eber (általános bérletszünet). Magyar Királyi Operaház. Kedden: Otello; szerdán: nincs előadás; csütörtökön: Faust; pénteken: Alár; szombaton: Fidelio; vasárnap: Rigoletto. Tous les trois. Népszínház. Vasárnap délután: A szókimondó asszonyság; este: Ezer év; hétfőn: A vereshajú; kedden: Ezer év; szerdán: Toto és Tata; csütörtökön: Ezer év; pénteken: A falu roszsza; szombaton: Ezer év; vasárnap délután: A szultán; este: A siroki románc. Vígszínház. Vasárnap délután: Bécsi báni; este: Durand és Durand; hétfőn: Az öreg; kedden: Csalj meg, édes!; szerdán: Durand és Durand; csütörtökön: Az öreg; pénteken: először: Húsz perc egy esernyő alatt, Pry Pál megházasodott és Jipps és Nibbs; szombaton: másodszor: Húsz perc egy esernyő alatt, Pry Pál megházasodott és Jipps és Nibbs; vasárnap délután: Éljen a kisiparos; este: Durand és Durand. Várszínház. Csütörtökön: Medea; vasárnap: A kis szórakozott. Samni Shylockja, Budapest, október 17. Salvini Gusztáv ma este Shylockot játszotta. Szinte bizonyosra veszem, hogy ez alakítása után megszaporodnak azok, akik e zseniális művész játékában nem látnak egyebet, mint nagy tehetségre valló komédiázást. Mert valóban — így okoskodnak némelyek- merő komédiázás, ha a színész nem marad meg egy szerepkör határain belül, hanem a legkülönbözőbb vérmérsékletű alakok ábrázolásával tüntet a színpadon. Hát természetes az, hogy egy színész Otellót és Tartuffeót, Hamletet és Shylockot, Corradot és Rómeót játszsza huszonnégy órai időközökben ? Hát természetes lehet az, hogy Salvini Otellóban valóságos pusztai tigris, Tartuffeben civilizált, szenteskedő gazember. Hamletben finom, rajongó poéta-lélek, Shylockban pedig boszul lihegő, állatias vadságú öregember? Nem, ez nem természetes, mert hiába nézünk körül az életben, ilyen emberek nem szaladgálnak az utcán s aki ennyi különböző jellemet eljátszik, az lehet igen tehetséges színész, de mindamellett komédiás. Hogy e színésznek a legnagyobb értéke éppen páratlan egyénilő erejében és nagy fantáziájában lakozik, azt némelyek nem érzik, de megérezte mégis az a kis közönség, amely az első estétől fogva minden este kizarándokol a Városligeti Színkörbe s dacol az esővel és a sárral is, csakhogy láthassa Salvinit, aki minden este más egyént, más embert állít a színpadra. A Salvini-előadások közönsége majdnem minden este ugyanaz, mert az a közönség, amely az első két estén látta, meggyőződött arról, hogy ez az ember megdöbbentő sokoldalúságával a legkülönbözőbb természetű alakoknak tud életet adni a színpadon. Salvini Shylockja tökéletességben a Tartuf fejével vetekedik. A budapesti közönségre kissé furcsán hatott, hogy a Samni Shylockja a második felvonás végén egész jelenetet játszik el, amely a Shakespeare szövegében nem olvasható s a Nemzeti Színházban nem látható. Ami a shakespearei darabok színpadi átdolgozását illeti, valóban az olaszok sem sokkal lelkiismeretesebbek, mint a németek. Németországban, sőt nálunk is egyidőben Shakespearet a Deinhardstein úr átdolgozásában játszották. Ezeken a darabokon valóban mindenki változtatott már. Változtatott az, aki pár száz esztendővel ezelőtt leírta változtatott, aki kiadta, aki fordította, és aki játszotta. Változtat a darabokon Saivini is. A Velencei kalmárban megjátszik egy jelenetet, amelyet a darabban csak elbeszélnek. Az elbeszélésben idézve vannak a zsidó szavai s Saivini színpadra viszi ezeket a szókat, nyilván, hogy hatásosan végezze a felvonást. Nem mondom, hogy ez kifogástalan eljárás, de bizonyos, hogy van ennél nagyobb vétek is, amelyet Shakespeare ellen el szoktak követni s ez nem a szónak és a formának, hanem a lényegnek a megváltoztatása. Rossi csak a felét játszotta el a Hamlet szövegének s úgyis Hamlet volt, holott van nekünk olyan Hamletünk, aki ragaszkodik a szóhoz s csakis a szellemet nem tudja interpretálni. S ha változtatott is Salvini a szövegen és a darab beosztásán, az ő, Shylockja igazi shakespearei alak volt, nagy indulatoktól hányatott, erőteljes természetű öregember, aki a zsidóság eleven szimbóluma. Ravaszság, alattomosság, bősz gyűlölet a keresztény iránt, éhes fösvénység olvadnak össze Shylock sötét alakjában, amelyet csak szenvedése és apai érzése tesz némiképpen rokonszenvessé. Shakespeare nem bánt ez alakkal oly szeretettel mint drámai hőseivel tenni szokta. Shylock a darab végén kegyetlenül fölsül, mert Velencei kalmár nem is tragédia, hanem csak «play», mint Shakespeare nevezi. Innen van, hogy akadtak színészek, akik komikailag fogták fel az alakot . Sarcey, a kedves öreg úr, egy párisi reprise alkalmával azt mondta a híres törvényszéki jelenetről, hogy az igen mulatságos operettszcéna. Mikor a zsidó a kését feni s gonosz pillantásokat lövell szerteszéjjel, már a legfelső karzatlátogató is tudja, hogy itt nem vérontás fog esni, hanem fölsülés. Sarcey sokban túloz, de abban, amit mond, van egy kevés igazság is. A Velencei kalmár elég komikusan végződik: a zsidó fölsülésével és kifosztásával. Mit csináljon ezzel a jelenettel az a színész, aki tragikailag fogja föl az alakot? Ebben a jelenetben okvetetlenül hajótörést kell szenvednie. Samni tragikailag fogta föl Shylockot s mégis a törvényszéki jelenetben volt legnagyobb. És ennél nagyobb dicséretet nem lehet mondani róla. Amikor a zsidó fejére ráolvassák a törvényt, amely szerint minden jószágát elveszíti, még igazat adunk a bíráknak. Shylock megérdemli, hogy megfoszszák a kincseitől. De amikor a hite megtagadására kényszerítik, amikor el akarják tőle venni az utolsó birtokát, akkor a zsidó egészen összetörik, de egyszersmind föl is magasodik s a részvétünkre appellál. Samvini Shylockja itt elvesztette minden állatias boszúvágyát s csak azt érezte, hogy az isteni igazságszolgáltatás kegyetlenül szakad a fejére. Ahogy Samvini elhagyja a törvényszéki termet, magát a bolygó zsidót látjuk, aki örök átokkal a fején, mindenkitől elhagyatva bujdosik ki a világba. Ezután még egy jelenet következett s a darabnak vége volt. De a közönség még a törvényszéki jelenet hatása alatt állott s a függöny legördülte után nyolcszor hívta ki Salvinit. A lelkesedésnek ilyen kitörését még azok sem látták, akik az emlékezetes Duse-estéken ott voltak a Városligeti Színkörben. Jászai Mari asszony az előadás előtt rózsacsokrot küldött a művész öltözőjébe, a második felvonás után pedig a zenekarból pálmaágat nyújtottak föl Salvininek, aki alig győzte megköszönni a zajos tapsokat és a sürü éljeneket. Samvini kolábon Petruchiót játszsza el a Makrancos hölgyben, csütörtökön pedig Keant. h. a. Közoktatás. (Az Egyetemi Kör választásai.) Az Egyetemi Kör ez idei viabizottsága tegnap megalakult. A tudonyos viták és retorikai esték elnöke Vida Sándor, alelnöke Vetzák Ede, főjegyzője Lampérth Géza, jegyzője Gózner Elek. A jogi és államtudományi szakosztályban elnök Vetzák Ede, alelnök Nyáry Géza, jegyző Szik Vilmos. Az irodalmi és retorikai szakosztály elnöke Lampérth Géza, alelnöke Erdélyi Lajos, jegyzője Dobos Károly. A bölcsészeti és történelmi szakosztály elnöke Máng Ferenc, alelnöke Román József, jegyzője Xantus Gábor. Az orvosi és természettudományi szakosztály elnöke Massanek Gábor, alelnöke Madsar József, jegyzője Bárándy Oszkár. A matematikai és technikai szakosztály elnöke Sebesy János, alelnöke Kopeszek György, jegyzője Komlósy Imre. Behívott albizottsági tagok: T. Pálffy Ferenc, Zboray János, Hanznig István, Ortmann Albert, Száva Gábor, Juhász István, Plank Alajos, Gózner Elek, Bell Lajos, Papp Illés. (A magyar nyelv hódítása Torontálban.) Steinbach Antal királyi tanácsos és Torontál vármegye, valamint Pancsova szabad királyi város királyi tanfelügyelőjének 40 éves szolgálati jubileumát nagy ünnepséggel készül megtartani a Délmagyarországi Tanító Egyesület és a délvidéki értelmiség e hónap 21., 22. és 23-ik napjain Nagy-Becskereken. Jarassics Gyula miniszter képviseletében Szathmáry György miniszteri tanácsos, a fővárosi és országos tanár- és tanítóegyesületek képviseletében pedig dr. Göcz József, Schaffer Sándor, Minke Béla, Móra István és még számosan utaznak az ünnepségre, amely annyiban figyelemreméltó, hogy voltaképp a magyar nyelv diadalát fogják ünnepelni, mert amióta Steinbach Antal vezeti ott lent az ügyeket, 430 új iskolát és óvodát állítottak föl. (A csőkepénzek államosítása Ausztriában.) Bécsből telegrafálják, hogy az osztrák költségvetési bizottság ma 18 szavazattal 6 ellenében elfogadta a leckepénzek államosítására irányuló indítványt. (A közoktatási tanács új tagjai.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Alexander Bernát budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt, dr. Bokor József budapesti felső kereskedelmi iskola rendes és tudomány-egyetemi magántanárt, dr. Hegedűs István budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Heinrich Gusztáv miniszteri tanácsost, budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Kármán Mór budapesti gyakorló főgimnáziumi rendes tudomány-egyetemi magántanárt, dr Kisfaludy K. Béla budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt s a Szent István Társulat igazgatóját, dr. König Gyula miniszteri tanácsost, műegyetemi nyilvános rendes tanárt, Lakics Vendel székesfővárosi igazgató-tanítót, dr. Medveczky Frigyes budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Pauer Imre budapesti tudomány-egyetemi nyilvános rendes tanárt, dr. Riedl Frigyes budapesti főreáliskolai tanárt és Szuppán Vilmos budapesti állami felsőbb leányiskolai igazgatót a folyó évi október hónap 1-től kezdődő hatálylyal öt évi időtartamra az országos közoktatási tanács előadó-tanácsosaivá nevezte ki. Illetékes helyen arról értesítenek bennünket, hogy a miniszter a kinevezésirendelvényeket a közoktatási tanácshoz egy fontos leirat kíséretében küldötte meg, amelyben a most már teljesen megalakított állandó bizottságot felhívja, hogy addig is, amíg a tanácstagokat az állandó bizottságnak ez ügyben teendő előterjesztésére kinevezi, a bizottság haladék nélkül lásson hozzá ama munkálatok kidolgozásához, illetőleg előkészítéséhez, amelyeket a régi tanács már be nem fejezhetett. A miniszter a leiratban különösen három ily ügyet említ fel. Egyik az osztatlan népiskola tanterve, amelynek nagy fontosságát erősen hangsúlyozza a leirat; a másik a tanítóképzőintézeti új tantervhez szolgáló módszeres utasítás, amelynek elkészítése nélkül a tantervet sem lehet életbe léptetni; harmadik a középiskolai tantervek revíziója, amelynek ügyében már a régi tanács bevezető tanácskozásokat folytatott. Ezenkívül már most figyelmébe ajánlja a miniszter az állandó bizottságnak a polgári iskola reformjának kérdését és a jelenlegi állapot, szervezet és tanterv minden oldalú tanulmányozását kívánja, hogy a tanács a reform iránya tekintetében mielőbb megállapodásra juthasson.