Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)
1897-10-10 / 282. szám
282. szám. Budapest vasárnap PESTI 2VAJPÍLÓ, 1897. október 10. * 6 — A király ajándéka. Megírtuk már, hogy dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszternek az a szándéka, hogy a király nagyszerű ajándékának örömére minden iskolában hazafias ünnepeket rendezzenek. A miniszter most ebben a dologban rendelet intézett valamennyi tankerületi főigazgatósághoz, és azt az autonóm felekezeti hatóságokkal is közölte. A rendelet így hangzik: Kitörő lelkesedéssel és örömmel üdvözölte a nemzet ő császári és apostoli királyi felségének, legkegyelmesebb urunknak ez évi szeptember 25-én Budapesten kelt legfelsőbb elhatározását. E királyi kézirat, amely az ezeréves magyar állam történetének kiválóbb alakjait a művészet alkotásaival örökítteti meg az utókor számára, középiskoláink tanári karainak újabb alkalmat ad arra, hogy a gondjaikra bízott fiatal nemzedékben a magyar király iránt való hagyományos hűséget és ragaszkodást s a magyar haza hit szeretetét megszilárdítsák. Legbensőbb kívánságom, hogy a királyi kegy iménti korszakos nyilvánulásának emléke mélyen belevésődjék a fiatal nemzedék szivébe, s benne a hazafias érzéseknek erős fölbuzdulását eredményezze. Azt óhajtom, hogy ne csak most, amikor néhány nap választ el bennünket e nagyjelentőségű magasztos cselekedettől, hanem évek múltán is el nem enyésző fénynyel ragyogja be fiataljaink életének útjait annak a dicső tettnek emléke, amely teljes nagyságában és mélysében tárta föl előttünk a legjobb és legnemesebb király alkotmányos érzületeinek kiapadhatatlan forrását. Elvárom minden középiskolától, hogy amennyiben eddig meg nem történt volna, lehetőleg mielőbb, de mindenesetre még e hónap folyamán külön iskolai ünnepséggel tegye emlékezetessé a történeti vonatkozásokban bővelkedő királyi kézirat kibocsátását. — Nemzeti múltúnk elévülhetetlen tényei, a nagy történeti alakok és a nevükhöz fűződő intézmények, amelyeket a legfelsőbb elhatározás szövege állami életünk fejlődésének csúcspontjaiként összefoglal, a kijelölt cél szempontjából igen alkalmas tárgysorozatot alkotnak. Ezért tartózkodom attól, hogy a tanári karoknak részletes utasítást adjak, mi módon valósítsák meg kívánságomat. Hazafias belátásukra és tapintatukra bízom, hogy a helyi viszonyokhoz képest maguk állapítsák meg ezen ünnepség rendjét, amely lefolyásában méltó kifejezése legyen annak a nagy alkalomnak, amelyhez fűződik. Mindenesetre szükséges lesz azonban, hogy az istentisztelet után egybegyült serdültebb fiatalságnak a tanári kar valamely tagja a királyi kéziratot felolvassa s a benne említett nagy férfiak dicső tetteinek s alkotásainak kapcsán ünnepi beszédben méltassa a király és a nemzet együttérzésének, alkotmányunk e legerősebb biztosítékának fontosságát s azokat a nagy uralkodói erényeket, melyeknek forrón szeretett koronás királyunkban való találkozása a dicsőség és boldogság sugarait árasztja széjjel hű népeire. Az önképző körnek egyik tagja is hozzájárulhat az ünnep emeléséhez alkalmi beszéd elmondásával, mely az ifjúság örömét van hivatva kifejezni, vagy hazafias költemény elszavalásával, az intézet dalköre pedig a nagy eseményhez méltó ünnepi dal előadásával. Ismerve középiskolai tanári karunk érzületét, hiszem, hogy e fölszólítás nélkül is megteszik maguktól, vagy már eddig is megtették azt, amit a királyi kézirat hatása alatt keletkezett fölbuzdulás nemes irányú hasznosításával középiskolai ifjúságunk hazafias nevelése érdekében egy ünnepség keretében meg lehet tenni. Hogy mindamellett szükségesnek tartom a külön figyelmeztetést, leginkább azért történt, mert a legfőbb országos tanügyi hatóság részéről eredő buzdítással is súlyt akarok adni az iskolák e nemű hazafias vállalkozásának. Budapesten, 1897. évi október hónap 4-én. Wlassics Gyula s. k. — Munkácsy Mihály betegsége- Lesújtó hir repült világgá a napokban Munkácsy Mihály állapotáról. A hír szerint a nagy művész állapota a legrosszabbra fordult. Most azonban az endenichi ideggyógyintézet igazgatója kijelenti, hogy e hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert Munkcsy állapotában nem állott be rosszabbodás. — Ottó főherceg román rendjele. A hivatalos lap mai számának közlése szerint, a király megengedte, hogy Ottó főherceg vezérőrnagy, a 10. lovasdandár parancsnoka, a királyi román Románia csillagarend nagykeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — Románia csillaga igen szép ordó; a nagy keresztje tenyérnyi nyolcágú aranyszélű, kettős ezüstcsillag kék zománccal. A csillag közepében vörös emaillapon aranysas terjeszti szét szárnyait; a szárnyak körül aranybetűkkel csillog: In fide salus jelige. A hátlapján koronás C. I. monogramm körülvonva zöld tölgykoszoruval. A nagykeresztet arasznyi széles zöldszegésü vörös selyem-csarpon viselik. Románia csillaga a legelőkelőbb román kitüntetés, amelyet Károly király 1877-ben alapított. — Ünnep a branyickói honédemléknél. Lőcséről jelentik nekünk, hogy az odavaló felsőbb leányiskola növendékei Klimkó Mihály igazgató és a tanári kar vezetése alatt e hónap hatodikán a branyickói honvédemlékhez rándultak és a Szózat eléneklése után koszorút tettek a névtelen hősök sírjára. Visszafelé a Korotnok község határában levő honvédsírra tettek koszorút. Földy János tanár tartott itt lelkesítő beszédet. — «A németek Magyarországon.» A berlini Kleines Journal «A németek Magyarországon» címmel érdekes cikket közöl, amely szembeszáll azokkal az útszéli vádakkal, hogy a németséget Magyarországon erőszakkal megmagyarosítják. A cikk írója pillantást vet az erdélyi szászok kiváltságainak keletkezésére és meggyőzően kimutatja, hogy még ma is, ámbár a szászok nemzeti egyetemének, mint csak régi korokba illő rendi képviseletnek meg kellett szűnnie, a szászok önkormányzatán semmiféle csorba nem esett. Ami a nemzetiségek oktatási és tanulási szabadságát illeti, a többi közt a szászok az állítólagos magyar zsarnokság uralkodása alatt olyan kiváltságokat élveznek, amelyek szinte párjukat ritkítják. Iskolában, egyházban, bíróság előtt való nyelvi kényszerről szó sincs. Az állam nyelvének tudását csak azoktól követelik meg föltétlenül, akik állami hivatalba akarnak bejutni. Ennél enyhébb kényszert képzelni sem lehet. A magyarok germanizációja pedig, amelyről az utóbbi időben, különösen pedig a bécsi Burg-színház tagjainak dugába dőlt budapesti vendégszereplése alkalmával sokat meséltek, rosszhiszemű mese. — Ováció Pallavicini Ede őrgrófnak. A Magyar Általános Hitelbank tisztviselői kara az intézet vezérigazgatóját, Pallavicini Ede őrgrófot valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából ma meleg ovációban részesítette. Az intézet tisztviselői kara nevében dr. Stettner László igazgató-helyettes és főtitkár üdvözölte a vezérigazgatót, aki szives szavakban köszönte meg a tisztviselői kar ragaszkodását. — A komáromi vár új parancsnoka. Mint a hivatalos lap mai száma közli, a király rheinwalli Müller Ágoston altábornagyot, a komáromi vár parancsnokát saját kérelmére nyugdíjazta, helyére pedig nemes Lutzner Móric altábornagyot, a második tüzérdandár parancsnokát nevezte ki. A nyugalomba vonuló várparancsnokot a király egyúttal a Lipót-renddel tüntette ki. — Dr. Erődi Béla jubileuma. A józsefvárosi községi főreáliskola tanártestülete ma az István főherceg-szállóban családias jellegű lakomát rendezett dr. Erődi Béla, budapesti tankerületi főigazgató tiszteletére, aki a nevezett tanintézetben 1872. október 7-ike óta tanítja a magyar nyelvet és irodalmat. Az ünnepeltet Felsmann József, az intézet igazgatója üdvözölte, majd Tankó János intézeti tanár, a jubiláns legrégibb iskola- és tanártársa sorolta elő mindazokat az érdemeket, amelyeket dr. Erődi Béla, mint jeles orientalista s különösen, mint a legkiválóbb tanférfiak egyike nemzeti kultúránk előmozdítása közül szerzett. — Kiállítás az uralkodó jubileumán. Ő felsége ötvenéves uralkodói jubileumára, mint Bécsből jelentik, az osztrák fővárosban nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendeznek. A kiállítás 16 külön álló csoportból fog állani, amelyekben a mezőgazdaság, gépészeti ipar, talaj- és állattenyésztési viszonyokat mutatják be. A kiállításon való részvételre e hónap 15-éig kell jelentkezni. A kiállítás rendezői nagyban számítottak a magyar gazdák részvételére is, s többször fel is írták őket a részvételre. A magyar gazdák azonban feltűnő kevesen jelentkeztek. — Új helyiérdekű vasút a fővárosba. A budapest—szentmihály—csömör—kerepes—besnyői vasút megvalósulásához közeledik. Ezen, a székesfővárosi lakosság élelmezésére is fontos helyi vasúti összeköttetés tárgyában a napokban Illyés Bálint országgyűlési képviselő vezetése alatt egy többtagú küldöttség járt báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternél, aki kijelentette, hogy örvendene, ha ez a vasút az érdekelt községek javára mielőbb létesülne. — Csányi László emléke. Zala megye törvényhatósága néhány hónap előtt elhatározta, hogy Csányi , László házát Zala-Csányban emléktáblával jelöli meg. A leleplezési ünnep holnap megy végbe. Zala-Egerszegről különvonaton indulnak Zala-Csányba, ahol istentisztelet lesz, azután Csányi házához vonulnak, ahol Barcza László megyebizottsági tag mondja az ünnepi beszédet. Az ünnep után társaslakoma lesz. — A szerb költő hamvai. Egy régen húzódó ügy végleges megoldásáról értesít bécsi tudósítónk. A szerbek régi vágya, hogy újabb irodalmuk megteremtőjének, Vuk Kardzicsnak hamvai hazai földben nyugodjanak. Ez most teljesedésbe megy, a szerb költő a bécsi temetőben fekszik és exhumálása holnap megy végbe nagy ünnepségekkel. Belgrádból ez alkalomra igen sokan érkeztek a császárvárosba, köztük a szerb tudományos akadémia tagjai: Novakovics, a volt miniszterelnök, Gyorgyevics és Neschics, az államtanács tagjai, odaérkeztek: Stojanovics tanár, a belgrádi egyetem dékánja, Rajics alpolgármester, aki Belgrádot képviseli az ünnepségen. A vasúti állomásnál lesz a templomi szertartás, ahonnan a díszes koporsót elindítják hazafelé. — A magyar zászló Szlavóniában. Szlavónia egy kis falujában, Zavaljenakban, mint lapunknak táviratoztak, ma nagy zavargás volt. A bujtogatók már napok óta szítják a tüzet s tegnap vagy ötszáz felfegyverkezett paraszt rohant a községházára, hogy előkerítsék a magyar zászlót, amely az ő romlásuk okozója. A csendőrség nem tudott féket állítani a rohanó áradatnak s csak amikor Riscse községből segítség érkezett, voltak képesek visszaszorítani a tömeget. — Az öreg honvédek elnöke. Egy kőnyomatos újság nyomán mi is jelentettük, hogy a negyvennyolcas honvédek választmányának Péchy Tamás halálával megüresedett elnökségére báró Podmaniczky Frigyes mellett dr. Csatáry Lajos miniszteri tanácsost is emlegetik jelöltnek. Dr. Csatáry Lajos most annak a közlésére kér bennünket, hogy bár köszönettel veszi a megtisztelő bizalmat, a jelöltséget el nem fogadhatja, mert bizonyosan tudja, hogy báró Podmaniczky Frigyes elfogadja az elnökséget, azzal szemben pedig, aki a negyvennyolcasok legjelesebbje, valamennyi öreg honvédnek csak egy a kötelessége: egyhangú megválasztását keresztülvinni. — Havas világ. Végre-valahára elállott az eső és Budapest utcáira hideg őszi szél csapott, sietésre kényszerítve a didergő embereket. Az égbolt azonban nem tisztult ki és igen könnyen meglehet, hogy holnap-holnapután nálunk is leesik a hó, mint többfelé a vidéken. Párkányról ma is nagy havazásról érkezik hír. Szegzárd szőlőhegyei is megfehéredtek a csütörtökről péntekre virradó éjszaka alatt. A hőmérő két fokra szállott alá, nagy szomorúságára több szőlőbirtokosnak, akinek még szüretetlenül van künn a termése. Lőcsén is bokáig ér a hó, az időjárás zord és a nép aggódással eltelve néz a korai tél elé. A burgonya kiszedése éppen most folyik s a szegényebb mezőgazdáknak alig lesz eleségük télire. A meteorológiai intézet jelentése szerint az idő tegnap országszerte esős volt, csupán az esőmennyiség volt kevesebb, mint tegnap. A hőmérő reggelenkint mindenfelé öt fokot mutat. — Szerencsétlenség az Operaházban. Akik ma az Operaházban Tannhäusert végighallgatták, nem is sejtették, hogy a színpad alatt egy szerencsétlenül járt embernek holtteste fekszik, várva arra, míg érte jönnek és elszállítják. Sajnos, egy óráig tartott, míg megérkeztek a hatóság emberei és hátul a színfalak mögül elvitték a szerencsétlen Artmann Béla bádogost, akit kötelességének teljesítése közben ért a halál. A szerencsétlenség hét órakor az előadás kezdete előtt történt. Az áldozat, Artmann Béla 55 éves bádogos, öt gyermek atyja, az Operaház megnyitása óta volt alkalmazva. Este hét órakor, mielőtt a függönyt fölvonták, Artmannak valami dolga akadt a színpadon. Véletlenül rálépett a sülyesztőre és abban a pillanatban a színpad alá zuhant. A mélységből fölhangzó tompa jajkiáltására a színpadon levők leszaladtak a színpad alá, a boldogtalan embert azonban akkor már halva találták. Értesítették a szerencsétlenségről a rendőrséget, de már kilenc óra is elmúlt, mire a holttestet elszállították. És az előadás folyt akadálytalanul, a közönség mit sem tudott a szegény munkás tragédiájáról . . . — Püspök és tanár. Gróf Mojláth Gusztáv gyulafehérvári új püspök — mint annak idején megírtuk — megfosztotta állásától Padi Gézát, a brassói katolikus gimnázium egyik tanárát azért, mert elvált felesége életében polgári házasságra lépett egy másik nővel, mivel második nejével egyházi utón nem is esküdhetett meg, mert a katolikus dogma szerint ez tilos. Hir szerint Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter most az elbocsátott tanárt valamelyik állami középiskola professzorává fogja kinevezni. —ínség a délvidéken. A minap hírül adtuk, hogy az aldunai Senki-szigeten és Székelykeve csángótelepen a lakosoknak nincsen betevő falatjuk. A vetést az esőzés és áradás tönkretette, úgy hogy a tél nyomorát semmivel sem enyhíthethetik. A földművelésügyi minisztérium rögtön intézkedett, hogy a keservet enyhítse és Kolosváry miniszteri titkár ma kezdte kiosztani a nép között a kormány ajándékát, a vetőmagot. A szerencsétlen embereknek tehát van legalább reményük, hogy a jövő év megadja azt is, amit a mostani megtagadott. Nagy-Becskereken is ma állapította meg Torontál vármegye magkiosztó bizottsága, hogy mennyi vetőmaggal fogja ellátni a tönkrejutott gazdákat. Hatvannégy községben összesen 6550 földművesnek adnak vetőmagot, amelyet az e célra engedélyezett 1CO.OOO írtért vásároltak meg. — A szabó-munkások mozgalma. A raktári szabó-munkások tegnap este értekezletet tartottak egy dob utcai vendéglőben, s elhatározták, hogy erélyesen védekezni fognak a munkaadóknak az ellen a törekvése ellen, hogy a 11 órai munkaidő fölemeltessék. Öttagú bizottságot választottak, amely őrködni fog, hogy a munkások érdekeit a munkaadók meg ne sértsék. — Összeütközés a villamos pályán. A Vácikörúton ma ismét összeütközés történt. A nagy erővel haladó 14-es számú villamoskocsi beleütközött az Uhlick-cégnek egy teherkocsijába, amely a Révayutcából jött ki. Az összeütközés oly erős volt, hogy a villamos összes ablakai betörtek és két utas is megsérült könnyebben. — Ácsok sztrájkja. A sztrájkoló ácsokhoz ma az az ötven munkás is csatlakozott, akik eddig tartózkodtak a sztrájktól. Az ácsok holnap délelőtt 10 órakor a Trieszti nőhöz címzett vedéglőben gyűlést tartanak. Az élelmiszerkiosztást hétfőn kezdik meg. — Elöntött ezüsttárna. A csehországi Kuttenbergből telegrafálják nekünk. A Berancka nevű, háromszáz méter mély ezüsttárnát vagy felényira elöntötte az ár. A bányászok közül, akik a tárnában dolgoztak, kettőt elsodort az ár, a többi megmenekült.