Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-10 / 282. szám

1897.október U'j x- 282 szám Budapest, vasárnap PUSTI IVAI'LÖ. 8 jiaz obstrukció még teljes erejében volna, erről ház egy szakaszról is nagyon érdekes olyan fe szmecseréket vihetne véghez, amely akár ónapokig is eltartana. Azonban sok jel arra mutat, hogy az obstrukció ereje mégis meg •van törve. A provizóriumnál tekintetbe kell venni azt is, hogy éppen a csehországi néme­tek — tehát azok, akiknek képviselői az obstrukciót vezetik — vannak leginkább ér­dekelve a közös vámterület fenmaradásában. Föltehető tehát, hogy ez a választóközönség oda fog hatni, nehogy képviselőinek excessusai következtében érdekeiben súlyos sérelmet szenvedjen. Ha ez a számítás be nem válnék és az ; osztrák parlament az obstrukciót a provizó­riumnál is gyakorolná, akkor egyelőre a de­legáció összeüléséről nem lehetne szó. Ha azonban a provizórium-javaslat Bécsben is keresztülmenne, akkor előreláthatóan a dele­gációk október végével, vagy november elején már össze fognak jönni. A holnap ő felsége elnöklete alatt Bécs­ien tartandó közös minisztertanács tehát e részben csak föltételes határozatokat fog hoz­hatni. Erre a közös minisztertanácsra báró Báinjjy Dezső kormányelnök és Lukács László pénzügyminiszter ma Bécsbe utaztak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, aki szintén Bécsben van, a közös miniszteri tanácskozás­ban nem fog részt venni, hanem csak tárcája ügyeivel foglalkozik. A miniszterek külömben hétfőn reggel ismét Budapesten lesznek. Nemzetközi vendégek Budapesten. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 9. Az iparjogok védelmére alakult nemzetközi kon­gresszus tagjai a inai nap délelőttöt a város neveze­tességeinek megtekintésére fordították. Este a magyar bizottság tagjai fényes banketet adtak a külföldi tagok tiszteletére. Mintegy százötvenen ültek a Royal-szálloda nagytermében terített asztal mellett. Az asztalion a magyar kormány képviselője, Vörös László kereskede­lemügyi államtitkár ült, mellette Pouillel asszony, a párisi kereskedelmi kamara elnökének a neje, balról Pouület kamarai elnök foglaltak helyet. A fővárost Márkus polgármester képviselte, a kereskedelmi minisz­térium részéről jelenvoltak még az államtitkáron kívül Schmidt József, Schnierer Gy ula és Biró János minisz­teri tanácsosok és Ballag Lajos miniszteri titkár. Az étrend a következőképp volt összeállítva: Potage Santé Saumon de Mayence, sauce Ecrevisses Filet Boeuf á l’International garni aux legumes fins Mousse de Perdreaux Poncho hongrois Poulardes de Styrie á la broche Saladé mixte Créme Glagée á l’Industrielle Fromage Coupes de Fruits Café noir <• Pelms László államtitkár mondta az első felkö- /Zöntőt. A királyra és az uralkodóházra ürítette poha­rát, majd igy folytatta: A magyar kormány és vele hazánk közgazdasági életének jelentékenyebb tényezői: kereskedők, gyáro­sok, iparosok, föltalálók és az ipari jog hivatásos védői örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy egyelőre legalább társadalmi utón közvetlen érint­kezésbe lépjenek és közelebbi ismeretséget kössenek azon jeles férfiakkal, akik az egész világ müveit nem­zeteinek sorából önkéntesen szövetkeztek minden or­szág közgazdasági tevékenységének életfeltételét képező nagy célra: az ipari jogok védelmére. (Éljenzés.) Az egyes államok a találmányok, védjegyek, mustrák tulajdonjogának sérthetetlenségét és védelmét szerves törvények által biztosították ugyan és a nemzetközi kereskedelmi és egyéb különleges szerződések és egyez­mények megvetették alapjait a kölcsönös jogvédelem­nek is, a tapasztalat átn sajnosán igazolja, hogy e tör­vények és megállapodások nem képesek elegendő biztosí­tékot nyújtani az ipari fejlődés legnagyobb ellenségével, megölőjével, a tisztességtelen versenynyel szemben, (ügy van! Úgy van!) • Úgy tudom, hogy ez önkéntes szövetkezésnek egyik főcélja, a tisztességtelen verseny kizárása, amire Magyarországnak, mint fejlődő iparos államnak első sorban legnagyobb szüksége van. (Tetszés.) És épp ezért természetes, ha a magyar kormány rokon­szenvez az önök törekvéseivel, éber figyelemmel kíséri az önök működését annál inkább, mert az önök szö­vetkezése és ténykedése mintegy előkészítői az ipari jogok nemzetközi védelmére alapítandó hivatalos intéz­ménynek, az úgynevezett párisi uniónak, amelybe be­lépését Magyarország is készséggel bejelentette. (Élénk tetszés) Franciául folytatja ezután is a kormány, illetőleg a kereskedelemügvi miniszter nevében üdvözli a kül földieket és sajnálatának ad kifejezést, hogy a kereslte delemügyi miniszter megjelenésében gátolva van. Beszédét hosszantartó éljenzés követte. Kelemen mérnök jelentette be ezután, hogy a kongresszus üdvözlő sürgönyt küldött a királynak és a kabinetiroda részéről a válasz már meg is érkezett. Márkus József polgármester a főváros nevében franciául üdvözölte a kongresszust, a következőket mondván: ..«•* Uraim! Budapest székes-főváros törvényhatósága nevében szivem mélyéből üdvözlöm önöket, tisztelt uraim. Valóban kiváló megtiszteltetésnek tekintjük ma­gunkra nézve, hogy önök, tisztelt uraim, akkor, amikor nagyfontosságu közgazdasági kérdések fölött folytatott tanácskozásaikat a monarkia másik felének fővárosában befejezték: Magyarország fővárosát, Budapestet is ke­gyesek voltak meglátogatni. Mi e nagyon becsült látogatásban, tisztelt uraim, önöknek irántunk táplált szimpátiáját véljük felismerni és abban a reményben iingatjuk magunkat, hogy ve­lünk s viszonyainkkal közvetetlenül megismerkedve, önök, tisztelt uraim, e nemzetet s annak a kulturális és ipari haladás torén kifejtett törekvéseit e szimpá­tiára méltónak is fogják találni. Amidőn kitüntető figyelmükért, amelyet hálás szi.vvel fogadunk, a székes főváros törvényhatósága nevében őszinte köszönetét mondok, felszólítom honfi­társaimat, ürítsék velem együtt poharukat a mi kedves vendegeink egészségére. (Zajos éljenzés.) Gellér/ Mór, az országos iparegyesület nevében üdvözölte a kongresszust, majd általános tetszés közt szólalt föl Pouillet Jenő, a párisi kereskedelmi kamara elnöke, aki a francia kereskedők és iparosok nevében üdvözölte a magyarokat. A magyarok iránt — úgymond — egész Fran­ciaország a legélénkebb rokonszenvvel viseltetik, mert Magyarország mindig a szabadságért, a népjogokért küzdött. Történelmének minden egyes mozzanata, a civilizáció, a szabadság és a haladásért való küzdelem és győzelme egyszersmind Európa győzelme is, mert ennek mindenkor védbástyáját képezte a kelettel szem­ben. (Tetszés.) Mikor Budapestre jött, azt hitte, hogy egy kis ország épülő fővárosára fog akadni és most azt látja, hogy Budapest a modern városok egyik leg- kivájóbbja és épp e város fejlődése mutatja, hogy egy n emzet, amely nemzeti ideáljáért örökös harcot foly­tat, mennyire viheti. (Élénk tetszés.) Széchényinek nagy mondását, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, a történelem igazolta. Magyarországot harminc év előtt nem is ismerték sem politikailag, sem mint önálló államalkotást, de ma nincs európai kulturálisra, amely ne erezné Magyarország fontosságát. Poharát emeli a magyar kormányra és annak jelenlevő képviselőjére, Yöröss államtitkárra. (Zajos tetszés.) Utána Goldschmied berlini kamarai elnök és Schnierer miniszteri tanácsos bőszeitek, akiknek pohár- köszöntőit szintén zajos éljenzés kisérte. A társaság az esti órákig maradt együtt. Megyék és városok. — (A földmivelési miniszter Keszthelyen.) Nagy fontosságú értekezlet lesz hétfőn, e hónap 11-én Keszthelyen, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elnöklésé alatt. Az értekezletre a miniszter meghívta Zalamegye balatonmelléki szőlősgazdáit, a vidékbeli hatóságokat és a gazdasági egyesületeket is. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy a Balaton zalamegyoi oldalának elpusztult szőlőtermelésén segítsen. Ennek a vidéknek tudvalevőleg a szőlőinivelés volt elsőrendű s közgazdaságilag legfontosabb termelési ága. A bala- tonmenti hegylánc bőven és kiváló bort termő szőlői dús jövedelmet hajtottak, mig a másnemű gazdasági mivelésre alkalmas föld helyenkint még a min­dennapi kenyeret is alig képes megteremni. Ez az oka annak, hogy a fillokszera pusztítását ez a vidék annyira megsínylette, hogy a lakosság egy része a kivándorlásban keresett menedéket. A földmivelés­ügyi miniszter a szőlők gyorsított megújítása s a szőlőművelésnek a Balatonmel^éken régi virágzó álla­potába való visszahelyezése érdekében mindazt meg­akarja tenni, ami ezen a téren a rendelkezésére álló eszközök segítségével megtehető, s azért hívta össze az értekezletet, hogy az érdekelt körök nyilatkozataiból közvetetlen tájékozást szerezzen az ottani viszonyokról és kívánságokról. Az értekezlet az eléje terjesz­tett tárgysorozat szerint nyilatkozni fog arról, hogy mik a tapasztalatok eddig a fillokszera ellen való védekezési módozatokkal, továbbá hogy helyesnek bizonyult-e a, szőlők megújítása körül eddig követett irány. Szükséges-e egyik, vagy másik védekezési mód ajánlásának megállapítása végett a megfertőzött terüle­tek általános bejárása; minő módok ajánlhatók a ki- tuszíult szőlők megújításának gyorsítására s végül általában mi észrevételek; vagy javaslatok vannak a szőlőmivelés érdekében. — Kedden, e hónap 12-ikén lesz a keszthelyi Georgikon alapításának százéves év­fordulója és a tanintézet uj tanépületének felavatási ünnepe, amelyen a miniszter szintén jelen lesz. — (Firczák püspök Nyíregyházán.) Firczák Gyula püspök, mint lapunknak Nyíregyházáról távira­tozzak, ma odaérkezett, hogy a görög-katolikus egyház által a milléhium emlékére épített templomot fölszen­telje. A püspököt hivéi ünnepiesen fogadták; harang­zúgás közepette, diadalkapuk alatt vonult be kíséreté­vel az egyházfő, s egyenesen a templomba ment, ahol rövid imát mondott; — (Kultúrpalota Zomborban.) Bácsmegye a jövő évben ünnepli meg újjászervezésének kétszászéves jubileumát. Ebből az alkalomból a megye közönsége között nagy mozgalom indult meg, hogy a vármegye törvényhatósága Zomborban kultúrpalotát emeljen. A kultúrpalotában helyeznék el 9 . megyei könyvtárat és múzeumot, s a megyei kultur-egyesületelc irodáit. — (A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület) Dénesfalva határszéli községnek magyar iskola építésére 1000 forintot adományozott. — (Békésmegye a szocializmus ellen.) Mint Békós-Csabáról telegrafálják, Békésmegye törvényható­sága föliratban kéri a pénzügyi, belügyi, kereskedelmi és honvédelmi minisztereket, hogy a szoeiálizmus ellen­súlyozására a tárcáik terhére igényelt háziipari cikke­ket Békésmegyében készíttessék. — (Szeged uj pénzügyigazgatója.) Kalner Elek pénzügyminiszteri titkárnak a királyi tanácsosi cim díjmentes adományozását és a VI. fizetési osztályba való sorolással szegedi pénzügyigazgatóvá történt ki­nevezését, aminek bekövetkeztét előre jeleztük, a hi­vatalos lap mai száma közli. — (Miskolc háztartása.) Miskolc város törvény- hatóságának pénzügyi bizottsága, mint lapunknak írják, a minap állította össze a város jövő évi költségvetését. A bevételek összegét 396,341 frt 11 krban, a kiadá­sok összegét pedig 496,206 írt 02 krban állapították meg. A 94,864 frt 91 kr hiányt 42*8 százalékos pót­adóból fogják fedezni. A Magyar Színház bemutatása. — Saját tudósitónktól. — Budapest, október 9. A Magyar Színház állványai, meszes ládái, létrái és készülőiéiben lévő dekorációi között ma délben kö­rülbelül száz főnyi közönség gyűlt egybe: színházigaz­gatók, részvényesek és újságírók, hogy a főváros ha­todik állandó színházát, amelyet mához egy hétre, e hónap 16-dikán nyitnak meg, tüzetesen megszem­lélje, A budapesti lapok színházi kritikusain kí­vül jóformán minden aktiv magyar színműíró megjelent — az utóbbiak müértő pillantást ve­tettek diadalaik jövendő szinterére — s rajtuk kívül az összes budapesti színházak képviselve voltak igaz­gatóik és tisztviselőikkel. A Nemzeti Színház és Opera nevében Pluszár Kálmán kormánybiztos és gróf Fesztetics Andor igazgató és Várady Antal dramaturg jött el, a Nép­színház nevében Porzsolt Kálmán, a Vígszínház nevében gróf Keglevich István, a nyári szinmüintézetek nevében Feld Zsigmond, a Kisfaludy-Szinház nevében Serly Lajos, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete nevében Fenyvessy Ferenc és Pázmándy Dénes. Rajtuk kivül min­den épkézláb habitüé ott bukdácsolt a munkások állványai között, amelyek még itt-ott nagyon is meg­zavarják a szép színház leendő* harmóniáját. A vendégeket Evva Lajos, a Magyar Színház részvénysársaság elnöke, Relle Iván igazgató, Fáy Béla titkár és Hegedűs Béla országgyűlési képviselő, a szín­ház főrészvényese fogadta. A társaság az ő vezetésük mellett indult körútra a csinos színházban, amelynek belseje, az ő kalotaszegi mintára készült alapszínével, meglehetősen elüt a főváros eddigi színházaitól. A Magyar Színház körülbelül egy esztendő alatt épült föl. Az uj épület homlokzata a Dob-utcára néz, többi oldalait pedig az Izabella-, Szövetség- és Wesse- lényi-utcák határolják. Az egész beépítendő hely 1260 négyszögméter volt. A szinház terveinek elkészítésére az alapítók Lang Adolf budapesti műépítészt kérték föl s vele kötötték meg a szerződést az egész ház fölépítésére. Az egész szinház épitési költsége kétszázötvenezer forintra rúgott. Az uj színházban csak ülőhelyek vannak, és pe­dig 1076 személy számára. A 6 földszinti, 16 erkély- és 16 elsőemeleti páholyban 152 személy fér el. A föld­szinten 310, az első erkélyen 279, a második erkélyen 188 ülőhely van. A telek kedvezőtlen alakja miatt a főbejáratot a Dob-utca felé kellett elhelyezni. A telek keskeny volta miatt a földszinti előcsarnokot és a ruhatárat lehetőleg megszükitették. A följárat.az előcsarnokba vezet, amely oszlopo­kon nyugvó nyolcszögletes kupolatér, minden oldalról nyilassal: a közepén bejárat a földszinti támlásszékek­hez, illetve a ruhatárba, két oldalt a második erkély és karzat-lépcsők, ezek között az első erkély- és páholy- lépcsők, (és a földszinti és földszinti páholy-folyosó is), végre a bejáratok mellett vanuak a második erkély és a karzat kijárásai. Elkülönített följárók, bemenetele és lépcsők szol­gálnak a páholyokhoz az Izabella- és Szövetség-utcáról. A színpad és mellékhelyiségei a Wesselényi-utca hosszában fekszenek. A földszinti ruhatárból jobbra és balra ágaznak el a folyosók, amelyekből hat ajtó Vezet a földszinti támlásszékekhez. Két külön ajtó vezet az Izabella-, illetve a Szövet-utcára, úgy hogy a földszinti közönség egy része eltávozhatik, anélkül, hogy az előcsarnokot érintenie kellene. Az első erkély ruhatára az erkélylépcső fél- magasságában, az erkélypáholyokkal egy vonalban ta­lált elhelyezést. Az első erkély és az első emeleti páholyok egyenlő magasságban fekszenek, ugyanott van a diszes cukros-bolt is nyílt terasszával. A második erkély- és karzat-lépcsők a második erkély magasságában végződnek, s ezek között foglal helyet a ruhatár és a buffet. Innen vezetnek a lépcsők tovább a karzatra, amelynek csarnokáról tágas erkélyre i léphetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék