Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)
1897-10-10 / 282. szám
1897.október 0'j x- 282 szám Budapest, vasárnap PUSTI IVAS'LO. 8 fiaz obstrukció még teljes erejében volna, erről hár egy szakaszról is nagyon érdekes olyan feszmecseréket vihetne véghez, amely akár a napokig is eltartana. Azonban sok jel arra mutat, hogy az obstrukció ereje mégis megvan törve. A provizóriumnál tekintetbe kell venni azt is, hogy éppen a csehországi németek — tehát azok, akiknek képviselői az obstrukciót vezetik — vannak leginkább érdekelve a közös vámterület fenmaradásában. Föltehető tehát, hogy ez a választóközönség oda fog hatni, nehogy képviselőinek excessusai következtében érdekeiben súlyos sérelmet szenvedjen. Ha ez a számítás be nem válnék és az osztrák parlament az obstrukciót a provizóriumnál is gyakorolná, akkor egyelőre a delegáció összeüléséről nem lehetne szó. Ha azonban a provizórium-javaslat Bécsben is keresztülmenne, akkor előreláthatóan a delegációk október végével, vagy november elején már össze fognak jönni. A holnap őfelsége elnöklete alatt Bécsben tartandó közös minisztertanács tehát e részben csak föltételes határozatokat fog hozhatni. Erre a közös minisztertanácsra báró Bániffy Dezső kormányelnök és Lukács László pénzügyminiszter ma Bécsbe utaztak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, aki szintén Bécsben van, a közös miniszteri tanácskozásban nem fog részt venni, hanem csak tárcája ügyeivel foglalkozik. A miniszterek különben hétfőn reggel ismét Budapesten lesznek. Nemzetközi vendégek Budapesten. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 9. Az iparjogok védelmére alakult nemzetközi kongresszus tagjai a mai nap délelőttöt a város nevezetességeinek megtekintésére fordították. Este a magyar bizottság tagjai fényes banketet adtak a külföldi tagok tiszteletére. Mintegy százötvenen ültek a Royal-szálloda nagytermében terített asztal mellett. Az asztalton a magyar kormány képviselője, Vörös László kereskedelemügyi államtitkár ült, mellette Pouillet asszony, a párisi kereskedelmi kamara elnökének a neje, balról Poullet kamarai elnök foglaltak helyet. A fővárost Márkus polgármester képviselte, a kereskedelmi minisztérium részéről jelen voltak még az államtitkáron kívül Schmidt József, Schnierer Gyula és Biró János miniszteri tanácsosok és Ballag Lajos miniszteri titkár. Az étrend a következőképp volt összeállítva: Potage Santé Saumon de Mayence, sauce Ecrevisses Filet Boeuf á l’International garni aux legumes fins Mousse de Perdreaux Poncho hongrois Poulardes de Styrie á la broche Saladé mixte Créme Glagée á l’Industrielle Fromage Coupes de Fruits Café noire• Pelms László államtitkár mondta az első felköszöntőt. A királyra és az uralkodóházra ürítette poharát, majd így folytatta: A magyar kormány és vele hazánk közgazdasági életének jelentékenyebb tényezői: kereskedők, gyárosok, iparosok, feltalálók és az ipari jog hivatásos védői örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy egyelőre legalább társadalmi úton közvetlen érintkezésbe lépjenek és közelebbi ismeretséget kössenek azon jeles férfiakkal, akik az egész világ műveit nemzeteinek sorából önkéntesen szövetkeztek minden ország közgazdasági tevékenységének életfeltételét képező nagy célra: az ipari jogok védelmére. (Éljenzés.) Az egyes államok a találmányok, védjegyek, mustrák tulajdonjogának sérthetetlenségét és védelmét szerves törvények által biztosították ugyan és a nemzetközi kereskedelmi és egyéb különleges szerződések és egyezmények megvetették alapjait a kölcsönös jogvédelemnek is, a tapasztalat ám sajnosan igazolja, hogy e törvények és megállapodások nem képesek elegendő biztosítékot nyújtani az ipari fejlődés legnagyobb ellenségével, megölőjével, a tisztességtelen versenynyel szemben. (úgy van! Úgy van!) • Úgy tudom, hogy ez önkéntes szövetkezésnek egyik fő célja, a tisztességtelen verseny kizárása, amire Magyarországnak, mint fejlődő iparos államnak elsősorban legnagyobb szüksége van. (Tetszés.) És épp ezért természetes, ha a magyar kormány rokonszenvez az önök törekvéseivel, éber figyelemmel kíséri az önök működését annál inkább, mert az önök szövetkezése és ténykedése mintegy előkészítői az ipari jogok nemzetközi védelmére alapítandó hivatalos intézménynek, az úgynevezett párisi uniónak, amelybe belépését Magyarország is készséggel bejelentette. (Élénk tetszés) Franciául folytatja ezután is a kormány, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter nevében üdvözli a külföldieket és sajnálatának ad kifejezést, hogy a kereskedelemügyi miniszter megjelenésében gátolva van. Beszédét hosszantartó éljenzés követte. Kelemen mérnök jelentette be ezután, hogy a kongresszus üdvözlő sürgönyt küldött a királynak és a kabinetiroda részéről a válasz már meg is érkezett. Márkus József polgármester a főváros nevében franciául üdvözölte a kongresszust, a következőket mondván: ..«•* Uraim! Budapest székesfőváros törvényhatósága nevében szívem mélyéből üdvözlöm önöket, tisztelt uraim. Valóban kiváló megtiszteltetésnek tekintjük magunkra nézve, hogy önök, tisztelt uraim, akkor, amikor nagyfontosságú közgazdasági kérdések fölött folytatott tanácskozásaikat a monarkia másik felének fővárosában befejezték, Magyarország fővárosát, Budapestet is kegyesek voltak meglátogatni. Mi e nagyon becsült látogatásban, tisztelt uraim, önöknek irántunk táplált szimpátiáját véljük felismerni és abban a reményben ringatjuk magunkat, hogy velünk s viszonyainkkal közvetetlenül megismerkedve, önök, tisztelt uraim, e nemzetet s annak a kulturális és ipari haladás terén kifejtett törekvéseit e szimpátiára méltónak is fogják találni. Amidőn kitüntető figyelmükért, amelyet hálás szívvel fogadunk, a székesfőváros törvényhatósága nevében őszinte köszönetet mondok, felszólítom honfitársaimat, ürítsék velem együtt poharukat a mi kedves vendégeink egészségére. (Zajos éljenzés.) Gellért Mór, az országos iparegyesület nevében üdvözölte a kongresszust, majd általános tetszés közt szólalt föl Pouillet Jenő, a párisi kereskedelmi kamara elnöke, aki a francia kereskedők és iparosok nevében üdvözölte a magyarokat. A magyarok iránt — úgymond — egész Franciaország a legélénkebb rokonszenvvel viseltetik, mert Magyarország mindig a szabadságért, a népjogokért küzdött. Történelmének minden egyes mozzanata, a civilizáció, a szabadság és a haladásért való küzdelem és győzelme egyszersmind Európa győzelme is, mert ennek mindenkor védbástyáját képezte a kelettel szemben. (Tetszés.) Mikor Budapestre jött, azt hitte, hogy egy kis ország épülő fővárosára fog akadni és most azt látja, hogy Budapest a modern városok egyik legkiválóbbja és épp e város fejlődése mutatja, hogy egy nemzet, amely nemzeti ideáljáért örökös harcot folytat, mennyire viheti. (Élénk tetszés.) Széchényinek nagy mondását, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, a történelem igazolta. Magyarországot harminc év előtt nem is ismerték sem politikailag, sem mint önálló államalkotást, de ma nincs európai kulturálisra, amely ne érezné Magyarország fontosságát. Poharát emeli a magyar kormányra és annak jelenlevő képviselőjére, Vöröss államtitkárra. (Zajos tetszés.) Utána Goldschmied berlini kamarai elnök és Schnierer miniszteri tanácsos beszéttek, akiknek pohárköszöntőit szintén zajos éljenzés kisérte. A társaság az esti órákig maradt együtt. (Kultúrpalota Zomborban.) Bácsmegye a jövő évben ünnepli meg újjászervezésének kétszászéves jubileumát. Ebből az alkalomból a megye közönsége között nagy mozgalom indult meg, hogy a vármegye törvényhatósága Zomborban kultúrpalotát emeljen. A kultúrpalotában helyeznek el 9 . megyei könyvtárat és múzeumot, s a megyei kultur-egyesületek irodáit. (A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület) Dénesfalva határszéli községnek magyar iskola építésére 1000 forintot adományozott. (Békésmegye a szocializmus ellen.) Mint Békés Csabáról telegrafálják, Békésmegye törvényhatósága föliratban kéri a pénzügyi, belügyi, kereskedelmi és honvédelmi minisztereket, hogy a szocializmus ellensúlyozására a tárcáik terhére igényelt háziipari cikkeket Békés megyében készíttessék. (Szeged új pénzügyigazgatója.) Kainer Elek pénzügyminiszteri titkárnak a királyi tanácsosi cím díjmentes adományozását és a VI. fizetési osztályba való sorolással szegedi pénzügyigazgatóvá történt kinevezését, aminek bekövetkeztét előre jeleztük, a hivatalos lap mai száma közli. (Miskolc háztartása.) Miskolc város törvényhatóságának pénzügyi bizottsága, mint lapunknak írják, a minap állította össze a város jövő évi költségvetését. A bevételek összegét 396,341 frt 11 krban, a kiadások összegét pedig 496,206 frt 02 krban állapították meg. A 94,864 frt 91 kr hiányt 42,8 százalékos pótadóból fogják fedezni. Megyék és városok. (A földmivelési miniszter Keszthelyen.) Nagy fontosságú értekezlet lesz hétfőn, e hónap 11-én Keszthelyen, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elnöklése alatt. Az értekezletre a miniszter meghívta Zala megye balatonmelléki szőlősgazdáit, a vidékbeli hatóságokat és a gazdasági egyesületeket is. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy a Balaton zala megyei oldalának elpusztult szőlőtermelésén segítsen. Ennek a vidéknek tudvalevőleg a szőlőmivelés volt elsőrendű s közgazdaságilag legfontosabb termelési ága. A balatonmenti hegylánc bőven és kiváló bort termő szőlői dús jövedelmet hajtottak, míg a másnemű gazdasági mivelésre alkalmas föld helyenkint még a mindennapi kenyeret is alig képes megteremni. Ez az oka annak, hogy a fillokszerű pusztítását ez a vidék annyira megsínylette, hogy a lakosság egy része a kivándorlásban keresett menedéket. A földmivelésügyi miniszter a szőlők gyorsított megújítása s a szőlőművelésnek a Balatonmelléken régi virágzó állapotába való visszahelyezése érdekében mindazt megakarja tenni, ami ezen a téren a rendelkezésére álló eszközök segítségével megtehető, s azért hívta össze az értekezletet, hogy az érdekelt körök nyilatkozataiból közvetetlen tájékozást szerezzen az ottani viszonyokról és kívánságokról. Az értekezlet az eléje terjesztett tárgysorozat szerint nyilatkozni fog arról, hogy mik a tapasztalatok eddig a fillokszerű ellen való védekezési módozatokkal, továbbá hogy helyesnek bizonyult-e a szőlők megújítása körül eddig követett irány. Szükséges-e egyik, vagy másik védekezési mód ajánlásának megállapítása végett a megfertőzött területek általános bejárása; minő módok ajánlhatók a kipisztult szőlők megújításának gyorsítására s végül általában mi észrevételek, vagy javaslatok vannak a szőlőmivelés érdekében. — Kedden, e hónap 12-ikén lesz a keszthelyi Georgikon alapításának százéves évfordulója és a tanintézet új tanépületének felavatási ünnepe, amelyen a miniszter szintén jelen lesz. (Firczák püspök Nyíregyházán.) Firczák Gyula püspök, mint lapunknak Nyíregyházáról táviratoztak, ma odaérkezett, hogy a görögkatolikus egyház által a millénium emlékére épített templomot fölszentelje. A püspököt hivei ünnepiesen fogadták; harangzúgás közepette, diadalkapuk alatt vonult be kíséretével az egyházfő, s egyenesen a templomba ment, ahol rövid imát mondott. A Magyar Színház bemutatása. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 9. A Magyar Színház állványai, meszes ládái, létrái és készülőfélben lévő dekorációi között ma délben körülbelül száz főnyi közönség gyűlt egybe: színházigazgatók, részvényesek és újságírók, hogy a főváros hatodik állandó színházát, amelyet mához egy hétre, e hónap 16-dikán nyitnak meg, tüzetesen megszemlélje. A budapesti lapok színházi kritikusain kívül jóformán minden aktív magyar színműíró megjelent — az utóbbiak műértő pillantást vetettek diadalaik jövendő színterére — s rajtuk kívül az összes budapesti színházak képviselve voltak igazgatóik és tisztviselőikkel. A Nemzeti Színház és Opera nevében Pluszár Kálmán kormánybiztos és gróf Fesztetics Andor igazgató és Várady Antal dramaturg jött el, a Népszínház nevében Porzsolt Kálmán, a Vígszínház nevében gróf Keglevich István, a nyári színműintézetek nevében Feld Zsigmond, a Kisfaludy Színház nevében Serly Lajos, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete nevében Fenyvessy Ferenc és Pázmándy Dénes. Rajtuk kívül minden épkézláb habttáé ott bukdácsolt a munkások állványai között, amelyek még itt-ott nagyon is megzavarják a szép színház leendő harmóniáját. A vendégeket Evva Lajos, a Magyar Színház részvénytársaság elnöke, Relle Iván igazgató, Fáy Béla titkár és Hegedűs Béla országgyűlési képviselő, a színház főrészvényese fogadta. A társaság az ő vezetésük mellett indult körútra a csinos színházban, amelynek belseje, az ő kalotaszegi mintára készült alapszínével, meglehetősen elüt a főváros eddigi színházaitól. A Magyar Színház körülbelül egy esztendő alatt épült föl. Az új épület homlokzata a Dob utcára néz, többi oldalait pedig az Izabella-, Szövetség- és Wesselényi-utcák határolják. Az egész beépítendő hely 1260 négyszögméter volt. A színház terveinek elkészítésére az alapítók Lang Adolf budapesti műépítészt kérték föl s vele kötötték meg a szerződést az egész ház fölépítésére. Az egész színház építési költsége kétszázötvenezer forintra rúgott. Az új színházban csak ülőhelyek vannak, és pedig 1076 személy számára. A 6 földszinti, 16 erkély- és 16 első emeleti páholyban 152 személy fér el. A földszinten 310, az első erkélyen 279, a második erkélyen 188 ülőhely van. A telek kedvezőtlen alakja miatt a főbejáratot a Dob utca felé kellett elhelyezni. A telek keskeny volta miatt a földszinti előcsarnokot és a ruhatárat lehetőleg megszűkítették. A följárat az előcsarnokba vezet, amely oszlopokon nyugvó nyolcszögletes kupolatér, minden oldalról nyilassal, a közepén bejárat a földszinti támlásszékekhez, illetve a ruhatárba, két oldalt a második erkély és karzat-lépcsők, ezek között az első erkély- és páholylépcsők, (és a földszinti és földszinti páholyfolyosó is), végre a bejáratok mellett vannak a második erkély és a karzat kijárásai. Elkülönített följárók, bemenetele és lépcsők szolgálnak a páholyokhoz az Izabella- és Szövetség-utcáról. A színpad és mellékhelyiségei a Wesselényi-utca hosszában fekszenek. A földszinti ruhatárból jobbra és balra ágaznak el a folyosók, amelyekből hat ajtó vezet a földszinti támlásszékekhez. Két külön ajtó vezet az Izabella-, illetve a Szövet-utcára, úgy hogy a földszinti közönség egy része eltávozhatik, anélkül, hogy az előcsarnokot érintenie kellene. Az első erkély ruhatára az erkélylépcső félmagasságában, az erkélypáholyokkal egy vonalban talált elhelyezést. Az első erkély és az első emeleti páholyok egyenlő magasságban fekszenek, ugyanott van a díszes cukrosbolt is nyílt terasszával. A második erkély- és karzat-lépcsők a második erkély magasságában végződnek, s ezek között foglal helyet a ruhatár és a buffet. Innen vezetnek a lépcsők tovább a karzatra, amelynek csarnokáról tágas erkélyre léphetünk.