Pesti Napló, 1897. október (48. évfolyam, 273-303. szám)

1897-10-10 / 282. szám

1897.október 0'j x- 282 szám Budapest, vasárnap PUSTI IVAS'LO. 8 fiaz obstrukció még teljes erejében volna, erről hár egy szakaszról is nagyon érdekes olyan feszmecseréket vihetne véghez, amely akár a napokig is eltartana. Azonban sok jel arra mutat, hogy az obstrukció ereje mégis meg­­van törve. A provizóriumnál tekintetbe kell venni azt is, hogy éppen a csehországi néme­tek — tehát azok, akiknek képviselői az obstrukciót vezetik — vannak leginkább ér­dekelve a közös vámterület fenmaradásában. Föltehető tehát, hogy ez a választóközönség oda fog hatni, nehogy képviselőinek excessusai következtében érdekeiben súlyos sérelmet szenvedjen. Ha ez a számítás be nem válnék és az­­ osztrák parlament az obstrukciót a provizó­riumnál is gyakorolná, akkor egyelőre a de­legáció összeüléséről nem lehetne szó. Ha azonban a provizórium-javaslat Bécsben is keresztülmenne, akkor előreláthatóan a dele­gációk október végével, vagy november elején már össze fognak jönni. A holnap ő­felsége elnöklete alatt Bécs­ben tartandó közös minisztertanács tehát e részben csak föltételes határozatokat fog hoz­hatni. Erre a közös minisztertanácsra báró Bániffy Dezső kormányelnök és Lukács László pénzügyminiszter ma Bécsbe utaztak. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, aki szintén Bécsben van, a közös miniszteri tanácskozás­ban nem fog részt venni, hanem csak tárcája ügyeivel foglalkozik. A miniszterek különben hétfőn reggel ismét Budapesten lesznek. Nemzetközi vendégek Budapesten. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 9. Az iparjogok védelmére alakult nemzetközi kon­gresszus tagjai a m­ai nap délelőttöt a város neveze­tességeinek megtekintésére fordították. Este a magyar bizottság tagjai fényes banketet adtak a külföldi tagok tiszteletére. Mintegy százötvenen ültek a Royal-szálloda nagytermében terített asztal mellett. Az asztalton a magyar kormány képviselője, Vörös László kereskede­lemügyi államtitkár ült, mellette Pouillet asszony, a párisi kereskedelmi kamara elnökének a neje, balról Poullet kamarai elnök foglaltak helyet. A fővárost Márkus polgármester képviselte, a kereskedelmi minisz­térium részéről jelen voltak még az államtitkáron kívül Schmidt József, Schnierer Gy­ula és Biró János minisz­teri tanácsosok és Ballag Lajos miniszteri titkár. Az étrend a következőképp volt összeállítva: Potage Santé Saumon de Mayence, sauce Ecrevisses Filet Boeuf á l’International garni aux legumes fins Mousse de Perdreaux Poncho hongrois Poulardes de Styrie á la broche Saladé mixte Créme Glagée á l’Industrielle Fromage Coupes de Fruits Café noir­e• Pelms László államtitkár mondta az első felkö­­szöntőt. A királyra és az uralkodóházra ürítette poha­rát, majd így folytatta: A magyar kormány és vele hazánk közgazdasági életének jelentékenyebb tényezői: kereskedők, gyáro­sok, iparosok, feltalálók és az ipari jog hivatásos védői örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy egyelőre legalább társadalmi úton közvetlen érint­kezésbe lépjenek és közelebbi ismeretséget kössenek azon jeles férfiakkal, akik az egész világ műveit nem­zeteinek sorából önkéntesen szövetkeztek minden or­szág közgazdasági tevékenységének életfeltételét képező nagy célra: az ipari jogok védelmére. (Éljenzés.) Az egyes államok a találmányok, védjegyek, mustrák tulajdonjogának sérthetetlenségét és védelmét szerves törvények által biztosították ugyan és a nemzetközi kereskedelmi és egyéb különleges szerződések és egyez­mények megvetették alapjait a kölcsönös jogvédelem­nek is, a tapasztalat ám­ sajnosan igazolja, hogy e tör­vények és megállapodások nem képesek elegendő biztosí­tékot nyújtani az ipari fejlődés legnagyobb ellenségével, megölőjével, a tisztességtelen versenynyel szemben. (úgy van! Úgy van!) • Úgy tudom, hogy ez önkéntes szövetkezésnek egyik fő célja, a tisztességtelen verseny kizárása, amire Magyarországnak, mint fejlődő iparos államnak első­sorban legnagyobb szüksége van. (Tetszés.) És épp ezért természetes, ha a magyar kormány rokon­szenvez az önök törekvéseivel, éber figyelemmel kíséri az önök működését annál inkább, mert az önök szö­vetkezése és ténykedése mintegy előkészítői az ipari jogok nemzetközi védelmére alapítandó hivatalos intéz­ménynek, az úgynevezett párisi uniónak, amelybe be­lépését Magyarország is készséggel bejelentette. (Élénk tetszés) Franciául folytatja ezután is a kormány, illetőleg a kereskedelemügyi miniszter nevében üdvözli a kül­földieket és sajnálatának ad kifejezést, hogy a keresk­e­delemügyi miniszter megjelenésében gátolva van. Beszédét hosszantartó éljenzés követte. Kelemen mérnök jelentette be ezután, hogy a kongresszus üdvözlő sürgönyt küldött a királynak és a kabinetiroda részéről a válasz már meg is érkezett. Márkus József polgármester a főváros nevében franciául üdvözölte a kongresszust, a következőket mondván: ..«•* Uraim! Budapest székes­főváros törvényhatósága nevében szívem mélyéből üdvözlöm önöket, tisztelt uraim. Valóban kiváló megtiszteltetésnek tekintjük ma­gunkra nézve, hogy önök, tisztelt uraim, akkor, amikor nagyfontosságú közgazdasági kérdések fölött folytatott tanácskozásaikat a monarkia másik felének fővárosában befejezték, Magyarország fővárosát, Budapestet is ke­gyesek voltak meglátogatni. Mi e nagyon becsült látogatásban, tisztelt uraim, önöknek irántunk táplált szimpátiáját véljük felismerni és abban a reményben ringatjuk magunkat, hogy ve­lünk s viszonyainkkal közvetetlenül megismerkedve, önök, tisztelt uraim, e nemzetet s annak a kulturális és ipari haladás terén kifejtett törekvéseit e szimpá­tiára méltónak is fogják találni. Amidőn kitüntető figyelmükért, amelyet hálás szí­vvel fogadunk, a székes­főváros törvényhatósága nevében őszinte köszönetet mondok, felszólítom honfi­társaimat, ürítsék velem együtt poharukat a mi kedves vendégeink egészségére. (Zajos éljenzés.) Gellért Mór, az országos iparegyesület nevében üdvözölte a kongresszust, majd általános tetszés közt szólalt föl Pouillet Jenő, a párisi kereskedelmi kamara elnöke, aki a francia kereskedők és iparosok nevében üdvözölte a magyarokat. A magyarok iránt — úgymond — egész Fran­ciaország a legélénkebb rokonszenvvel viseltetik, mert Magyarország mindig a szabadságért, a népjogokért küzdött. Történelmének minden egyes mozzanata, a civilizáció, a szabadság és a haladásért való küzdelem és győzelme egyszersmind Európa győzelme is, mert ennek mindenkor védbástyáját képezte a kelettel szem­ben. (Tetszés.) Mikor Budapestre jött, azt hitte, hogy egy kis ország épülő fővárosára fog akadni és most azt látja, hogy Budapest a modern városok egyik leg­­kiválóbbja és épp e város fejlődése mutatja, hogy egy n­emzet, amely nemzeti ideáljáért örökös harcot foly­tat, mennyire viheti. (Élénk tetszés.) Széchényinek nagy mondását, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, a történelem igazolta. Magyarországot harminc év előtt nem is ismerték sem politikailag, sem mint önálló államalkotást, de ma nincs európai kulturálisra, amely ne érezné Magyarország fontosságát. Poharát emeli a magyar kormányra és annak jelenlevő képviselőjére, Vöröss államtitkárra. (Zajos tetszés.) Utána Goldschmied berlini kamarai elnök és Schnierer miniszteri tanácsos beszéttek, akiknek pohár­­köszöntőit szintén zajos éljenzés kisérte. A társaság az esti órákig maradt együtt.­­ (Kultúrpalota Zomborban.) Bácsmegye a jövő évben ünnepli meg újjászervezésének kétszászéves jubileumát. Ebből az alkalomból a megye közönsége között nagy mozgalom indult meg, hogy a vármegye törvényhatósága Zomborban kultúrpalotát emeljen. A kultúrpalotában helyeznek el 9 . megyei könyvtárat és múzeumot, s a megyei kultur-egyesületek­ irodáit.­­ (A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület) Dénesfalva határszéli községnek magyar iskola építésére 1000 forintot adományozott.­­ (Békésmegye a szocializmus ellen.) Mint Békés­ Csabáról telegrafálják, Békésmegye törvényható­sága föliratban kéri a pénzügyi, belügyi, kereskedelmi és honvédelmi minisztereket, hogy a szocializmus ellen­súlyozására a tárcáik terhére igényelt háziipari cikke­ket Békés megyében készíttessék.­­ (Szeged új pénzügyigazgatója.) Kainer Elek pénzügyminiszteri titkárnak a királyi tanácsosi cím díjmentes adományozását és a VI. fizetési osztályba való sorolással szegedi pénzügyigazgatóvá történt ki­nevezését, aminek bekövetkeztét előre jeleztük, a hi­vatalos lap mai száma közli.­­ (Miskolc háztartása.) Miskolc város törvény­­hatóságának pénzügyi bizottsága, mint lapunknak írják, a minap állította össze a város jövő évi költségvetését. A bevételek összegét 396,341 frt 11 krban, a kiadá­sok összegét pedig 496,206 frt 02 krban állapították meg. A 94,864 frt 91 kr hiányt 42,8 százalékos pót­adóból fogják fedezni. Megyék és városok.­ ­ (A földmivelési miniszter Keszthelyen.) Nagy fontosságú értekezlet lesz hétfőn, e hónap 11-én Keszthelyen, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elnöklése alatt. Az értekezletre a miniszter meghívta Zala megye balatonmelléki szőlősgazdáit, a vidékbeli hatóságokat és a gazdasági egyesületeket is. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy a Balaton zala megyei oldalának elpusztult szőlőtermelésén segítsen. Ennek a vidéknek tudvalevőleg a szőlőm­ivelés volt elsőrendű s közgazdaságilag legfontosabb termelési ága. A bala­­tonmenti hegylánc bőven és kiváló bort termő szőlői dús jövedelmet hajtottak, míg a másnemű gazdasági mivelésre alkalmas föld helyenkint még a min­dennapi kenyeret is alig képes megteremni. Ez az oka annak, hogy a fillokszerű pusztítását ez a vidék annyira megsínylette, hogy a lakosság egy része a kivándorlásban keresett menedéket. A földmivelés­ügyi miniszter a szőlők gyorsított megújítása s a szőlőművelésnek a Balatonmelléken régi virágzó álla­potába való visszahelyezése érdekében mindazt meg­akarja tenni, ami ezen a téren a rendelkezésére álló eszközök segítségével megtehető, s azért hívta össze az értekezletet, hogy az érdekelt körök nyilatkozataiból közvetetlen tájékozást szerezzen az ottani viszonyokról és kívánságokról. Az értekezlet az eléje terjesz­tett tárgysorozat szerint nyilatkozni fog arról, hogy mik a tapasztalatok eddig a fillokszerű ellen való védekezési módozatokkal, továbbá hogy helyesnek bizonyult-e a­ szőlők megújítása körül eddig követett irány. Szükséges-e egyik, vagy másik védekezési mód ajánlásának megállapítása végett a megfertőzött terüle­tek általános bejárása; minő módok ajánlhatók a ki­­pisztult szőlők megújításának gyorsítására s végül általában mi észrevételek, vagy javaslatok vannak a szőlőmivelés érdekében. — Kedden, e hónap 12-ikén lesz a keszthelyi Georgikon alapításának százéves év­fordulója és a tanintézet új tanépületének felavatási ünnepe, amelyen a miniszter szintén jelen lesz.­­ (Firczák püspök Nyíregyházán.) Firczák Gyula püspök, mint lapunknak Nyíregyházáról távira­toztak, ma odaérkezett, hogy a görög­katolikus egyház által a millénium emlékére épített templomot fölszen­telje. A püspököt hivei ünnepiesen fogadták; harang­zúgás közepette, diadalkapuk alatt vonult be kíséreté­vel az egyházfő, s egyenesen a templomba ment, ahol rövid imát mondott. A Magyar Színház bemutatása. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 9. A Magyar Színház állványai, meszes ládái, létrái és készülőfélben lévő dekorációi között ma délben kö­rülbelül száz főnyi közönség gyűlt egybe: színházigaz­gatók, részvényesek és újságírók, hogy a főváros ha­todik állandó színházát, amelyet mához egy hétre, e hónap 16-dikán nyitnak meg, tüzetesen megszem­lélje. A budapesti lapok színházi kritikusain kí­vül jóformán minden aktív magyar színműíró megjelent — az utóbbiak műértő pillantást ve­tettek diadalaik jövendő színterére — s rajtuk kívül az összes budapesti színházak képviselve voltak igaz­gatóik és tisztviselőikkel. A Nemzeti Színház és Opera nevében Pluszár Kálmán kormánybiztos és gróf Fesztetics Andor igazgató és Várady Antal dramaturg jött el, a Nép­színház nevében Porzsolt Kálmán, a Vígszínház nevében gróf Keglevich István, a nyári színműintézetek nevében Feld Zsigmond, a Kisfaludy­ Színház nevében Serly Lajos, a Nemzeti Színház Nyugdíjintézete nevében Fenyvessy Ferenc és Pázmándy Dénes. Rajtuk kívül min­den épkézláb habttáé ott bukdácsolt a munkások állványai között, amelyek még itt-ott nagyon is meg­zavarják a szép színház leendő­ harmóniáját. A vendégeket Evva Lajos, a Magyar Színház részvénytársaság elnöke, Relle Iván igazgató, Fáy Béla titkár és Hegedűs Béla országgyűlési képviselő, a szín­ház főrészvényese fogadta. A társaság az ő vezetésük mellett indult körútra a csinos színházban, amelynek belseje, az ő kalotaszegi mintára készült alapszínével, meglehetősen elüt a főváros eddigi színházaitól. A Magyar Színház körülbelül egy esztendő alatt épült föl. Az új épület homlokzata a Dob­ utcára néz, többi oldalait pedig az Izabella-, Szövetség- és Wesse­­lényi-utcák határolják. Az egész beépítendő hely 1260 négyszögméter volt. A színház terveinek elkészítésére az alapítók Lang Adolf budapesti műépítészt kérték föl s vele kötötték meg a szerződést az egész ház fölépítésére. Az egész színház építési költsége kétszázötvenezer forintra rúgott. Az új színházban csak ülőhelyek vannak, és pe­dig 1076 személy számára. A 6 földszinti, 16 erkély- és 16 első emeleti páholyban 152 személy fér el. A föld­szinten 310, az első erkélyen 279, a második erkélyen 188 ülőhely van. A telek kedvezőtlen alakja miatt a főbejáratot a Dob­ utca felé kellett elhelyezni. A telek keskeny volta miatt a földszinti előcsarnokot és a ruhatárat lehetőleg megszűkítették. A följárat­ az előcsarnokba vezet, amely oszlopo­kon nyugvó nyolcszögletes kupolatér, minden oldalról nyilassal, a közepén bejárat a földszinti támlásszékek­hez, illetve a ruhatárba, két oldalt a második erkély és karzat-lépcsők, ezek között az első erkély- és páholy­­lépcsők, (és a földszinti és földszinti páholy­folyosó is), végre a bejáratok mellett vannak a második erkély és a karzat kijárásai. Elkülönített följárók, bemenetele és lépcsők szol­gálnak a páholyokhoz az Izabella- és Szövetség-utcáról. A színpad és mellékhelyiségei a Wesselényi-utca hosszában fekszenek. A földszinti ruhatárból jobbra és balra ágaznak el a folyosók, amelyekből hat ajtó vezet a földszinti támlásszékekhez. Két külön ajtó vezet az Izabella-, illetve a Szövet-utcára, úgy hogy a földszinti közönség egy része eltávozhatik, anélkül, hogy az előcsarnokot érintenie kellene. Az első erkély ruhatára az erkélylépcső fél­­magasságában, az erkélypáholyokkal egy vonalban ta­lált elhelyezést. Az első erkély és az első emeleti páholyok egyenlő magasságban fekszenek, ugyanott van a díszes cukros­bolt is nyílt terasszával. A második erkély- és karzat-lépcsők a második erkély magasságában végződnek, s ezek között foglal helyet a ruhatár és a buffet. Innen vezetnek a lépcsők tovább a karzatra, amelynek csarnokáról tágas erkélyre­­ léphetünk.

Next