Pesti Napló, 1898. május (49. évfolyam, 120-149. szám)

1898-05-01 / 120. szám

IS Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1898. május 1. 120­. szám. Azt most még bajos meghatározni, hogy milyen lesz az uj utcák képe, mert az üres telkek nagy része eddig nem talált vevőre. A közmunkatanács most újból hosszasan tárgyalta ezt a kérdést s végül elhatározta, hogy a régi kúriai telektömb s a Duna­­utcai telektömb eladására új árlejtést hirdet. Eddig a telektömbre komoly vevő nem jelentkezett, amiért is a hatalmas telket két, esetleg három rész­ben is eladják. Kár, hogy erre a területre nem építik az új Nemzeti Színházat, mert ennél meg­felelőbb, jobb telket az egész fővárosban nem lehet találni. De reméljük, hogy itt is hamarosan palotát fognak építeni, mert a pénzügyminiszter harminc esztendei adómentességet biztosított az új Belváros palotáinak. A közmunkatanács utolsó ülésén még a mos­tani Belváros utcáinak elnevezésével fogalkozott s ideiglenesen a lebontott házakból keletkező utakat a beléjük torkoló utakról keresztelte el. A közmunkatanács ülésén báró Podmaniczky Frigyes elnökölt. Elhatározta a tanács, hogy a Ferenciek­ terén fekvő kúriai telektömb s a duna-utcai telkek eladá­sára uj árverést hirdet. Ezeken a telkeken épülő házak harminc évi adómentességet kapnak. A kúriai telektömböt két, vagy három részben, a duna­ utcai telektömböt pedig két, vagy négy részben lehet megvenni. Kikiáltási ár nincs. Ajánlatokat csak a közmunkák tanácsához lehet beadni. Az öt százalé­kos bánatpénzt a Magyar Földhitelintézetnél kell letenni s az erről szóló elismervényt az ajánlathoz kell mellékelni. A tanács egyúttal azt a kérdést is elintézte, hogy a Belváros rendezése folytán keletkezett utak mint nevet kapjanak. A tanács elhatározta, hogy a Kígyó-tér elnevezése megmarad, de kiterjesz­tik arra a területre is, amelylyel a tér a Zöldfa­utca vonaláig megnagyobbodik. Az Eskü-tér és a Kígyó tér közötti új terület Eskü­-út lesz. A Váci­utca meghosszabbodik az Irányi Dániel­ utcáig, a Kígyó-utca elnevezést pedig kiterjesztik a mostani Városház-térből alakuló új utcaszakaszra is. A Kötő­­utca több ház ler­ombolása miatt meghosszabbodott a Váci­ utcáig, természetes, hogy az új utcaszakasz is ezt a nevet fogja viselni.­­ A mesterséges szűrők. A mestersé­ges szűrők vizéről a tiszti főorvos decem­berben kimutatta, hogy az a közegészségre veszedelmes, azóta szerencsésen kitavaszo­dott, sőt csöndesen újév is lesz s azért a káposztásm­egyeri jó vizet még híven vegyí­­tik a fertőzött vízzel. Akkor decemberben azt mondották, a bajon nem lehet segíteni, a Duna vízállása rendkívül alacsony s igy a kutak nem bírják a kellő mennyiségű vizet szolgáltatni. Azóta eleget esett, a Duna vize is megnőtt, de a kutak még mindig nem adnak elegendő vizet. S igy hiába mondotta ki a közgyűlés, hogy a mesterséges szűrőket le kell bontani, azokat fenn kell tartani egyelőre addig, míg a szent­endrei szigeten fúrt tíz ku­tat a Duna alatt való alagúttal be tudják kap­csolni a nagy vízvezetékbe. A tanács ma, mit tehetett mást, belenyugodott a mester­séges szűrők ideiglenes fentartásába. * Konfliktus a közmunkatanács és a fővá­ros között. A Lukács-fürdő és a Margitsziget kö­zött a dunaszabályozási telkeken a főváros parkot akar létesíteni, a közmunkatanács azonban azzal az indokolással, hogy ott kertre nincs szükség, a fővá­ros javaslatát visszautasította. Erre a tanács kijelen­tette, hogy inkább megveszi azt a területet a köz­­munkák­ tanácsától, de a park létesítéséről nem mond le. A közmunkák tanácsa utolsó ülésén ki­mondotta, hogy a területet 250,896 frtért átengedi a fővárosnak s abba is beleegyezik, hogy a főváros ezt az összeget tíz esztendő alatt törleszsze, csak azt köti ki, hogy a törlesztést a főváros már 1899-ben kezdje meg. A közmunkák tanácsa azon­ban tekintettel arra a körülményre, hogy az épülő házak csak akkor élveznek 30 esztendei adómentes­séget, ha az építkezést 1899. novemberig befejezik, úgy ezeket, mint a Margit-híd alatti telkeket rövi­desen el akarja adni. A főváros azonban épp a park­kordás miatt, a Margit-híd alatti telkek felosz­tását is, pedig azok a parkkal összefüggésben nin­csenek, függőben tartotta, a­miért is a közmunkák tanácsa a jegyzőkönyv szerint «ezen nem indokol­ható önkényes eljárása feletti megütközésének adott kifejezést s az esetleges károkért a fővárost tette felelőssé. * Adókivetés. A fővárosi adókivető-bizottságok hétfőn a következő új helyrajzi számú házakban összeírt adókötelesek III. osztályú keresetadó­javaslatait fogják tárgyalni, úgymint: az IV. ke­rületben a 457—429., a 776—790; a VI. kerület­ben a 3741—3775. helyrajzi számig; a VIII. kerü­letben a külön meghívottakét; a IX. kerületben a ferencvárosi 9161—9165. helyrajzi számig. * Budapesten nem építenek rosszul. Hosszú esztendők óta a múlt héten történt először, hogy az I. kerületi budaörsi útán egy földszintes ház építését betiltották, mert az építésnél a kerületi mérnök jelentése szerint oly rossz anyagot hasz­náltak, hogy minden pillanatban tartani lehett a ház beomlásától. A közmunkatanács ebben az ügy­ben azonnal megindította a vizsgálatot, s mint egy kőnyomatos újság jelenti, a ház építésénél szabály­talanságot nem konstatált, amiért a ház tovább­építését megengedte. Eszerint Budapesten nem építenek rosszul, mert hosszú idő most tiltottak be egy építkezést s akkor is kisült, hogy az építésnél mi hiba sem történt. * ÚJ kincstári postahivatalok. A posta- és táviróigazgatóság május elsején a III. kerületben Budapest 3. elnevezéssel működő postahivatalt és az angyalföldi postahivatalt kincstári kezelésbe veszi. Az igazgatóság egyúttal az angyalföldi postahiva­talt a Külső-Váci-út 1424—1426. számú házba he­lyezte át. * Vasúti munkásházak. A főváros vezetősége az utolsó időben nagyon is szűkkeblűen intézte el az Államvasutak abbeli kérését, hogy új vasúti munkásházak építésére adjon kedvezményes áron telkeket. Ezzel a kérdéssel mi már több izben fog­lalkoztunk s mindannyiszor kimutattuk, hogy a fő­város olyan telket tagad meg az Államvasutaktól, ami vasúti töltések között fekszik s igy használni, vagy eladni alig lehet. Ezért is meglehetős illogikus volt a tanács álláspontja, amikor a vasút igaz­gatóságát ebbeli kérésével elutasította. Az Állam­vasutak igazgatósága most a kőbányai­ ut mentén fekvő főműhely munkásai számára akar munkás­házakat építeni s most arra kérte a tanácsot, hogy a rákosi pályaudvar mellett levő munkástelep 39.000 négyszögölnyi területének egy harmadrészét, ami az Államvasutak tulajdona, cserélje el a kőbányai­ uti telep szomszédságában fekvő terület megfelelő ré­széért. Reméljük, ez egyszer a tanács hajlandó lesz a munkásnép érdekében valami kis áldozatot hozni s teljesíti az Államvasutaknak ezt a kérését s nem zárkózik el a kívánság elől, hogy a még szükséges területet kedvezményes áron engedje át munkás­házak építésére. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. (*) Arnoldson Sigrid mint Mignon. Itt van újra a bűvös-bájos, édes kicsi svéd asszonyka, aki most két esztendeje meghódította egész Budapest zenei világát s akinek csodás Mignonja mindenka meg fog maradni a jóizlésü emberek emlékezetében. Itt van újra s elénekelte, eljátszotta . . . nem: be­mutatta Mignont még egyszer, az igazi Mignont, a Goethe Mignonját. Hogy minő hatással, rövidesen alig lehet leírni. Földszint, páholyok, az egész zsúfolt nézőtér — egy hely se maradt üresen az Operaház­ban— valóságos extázisban volt; a művésznő minden egyes piece­e után felhangzott az a spontán tapsvihar, melyet hiányos frazeológiánk «or­­kánszerű» tapsnak szokott mondani. A hallgatók, nézők arca kipirult a lelkesedéstől, s öreg színházi rókák, akik már csak aludni járnak a színházba, a románc hallatára valósággal sírtak az emóciótól. Szóval: a közönség kivételes, s a hatás frenetikus volt. És ő, a kis bű­bájos ? Változott két esztendő óta? Igen, egy kissé megsoványodott s magas hangjai valami keveset veszítettek a fényességükből. De megmaradt: egyéniségének varázsa, édes-kedves megjelenése, arcának, alakjának csodálatos bájossága, hasonlíthatatlan timbre-a kicsi hangjának zománca, tökéletes énekművészeté, bel cantojának klasszikus tisztasága és mesés könnyűsége, és végül: előadá­sának egész poézise. A kákán csomót keresők fel­vonásközökben váltig vitatták, hogy e nagy művésznőnek kicsiny a hangja, a nagy majo­ritás lelkesedése s tapsolási kedve tovább tartott, mint vitatkozásuk. S méltán. A lokomotívnak bi­zonyára hatalmasabb hangja van, mint a csalo­gánynak, de mi már csak mégis szívesebben hall­gatjuk a csalogányt. Mi újat mondjunk énekének és játékának poétikus gazdagságáról? Mindenki tudja, hogy költőibb jelenség és nagyobb illúziót keltő művésznő nem igen jelent meg az Operházak színpadjain amaz idő óta, amelyre «a legöregebb emberek» emlékeznek; se olyan előadó, aki szebben énekelne. Szívből szól s megragad minden szivet, úgy, mint senki más. Szóval: fenomen ő, mint ahogy Duse Eleonora fenomén a «drámai előadás»-ban. De van egy nagy hibája. Nem antisambuirozott szerkesztőségünkben — valószínűleg másutt sem —ami nagy figyelmetlenség. Ez a figyelmetlenség természetesen reakciót szül, azért ne csodálja a szíves olvasó, ha holnap azt olvassa itt, vagy ott, hogy Arnoldson Sigrid már nem a régi nagyság, hanem csak árnyéka magamagának. Az árnyéka se volt nálunk, — valószínűleg másutt sem — pedig ha figyelmesebb, akkor úgy vélnék: nagyobb, mint valaha. Minderről persze a közönség nem tud semmit s csak lelkesedik és tapsol, tapsol úgy, mint ahogy nem tapsolt ide s tova két esz­tendeje.’ (*( Italia Vitaliani. A Városligeti Színkörben csekély számú közönség előtt folytatta vendégsze­replését Italia Vitaliana és társulata. A művésznő Sardou Fernanda-jában Clotildet játszotta. Nemes egyszerűséggel és mégis megkapóan. A kis publi­kum lelkesen ünnepelte s a harmadik fölvonás nagy je­lnete után nyilt színen mintegy tízszer kitapsolta. A művésznő holnap Toscában játszik, azután föllép még Hedda Gabler-ben és JVora-ban. (*) Ötven előadás. A népszínművek hanyatlá­sának e szomorú korszakában bizonyára nem kö­zönséges dicsőség, ha egy népies dráma, rövid egy-két év alatt, ötvenedik előadását megéri. Ez a dicsőség jutott ma osztályrészül a Géczy István hatásos népszínművének, a Gyimesi vadvirág-nak, mely annak idején a Bokor József Mária bátyja című darabjával szemben, a Ruszt-féle pályadíjat megnyerte. Az ezerforintos díjból azonban a szeren­csés Géczy csak hétszázötven forintot kapott; a hátra­lékos pénz, a pályázat szabályai szerint, csak az ötvenedik előadás estéjén vált esedékessé. Géczy tehát ma ismét pályadíjhoz jutott, ami bizonyára annál jobban esik neki, mert a mai tantiéméből ugyancsak nem rakhat zsebre jelentékeny összeget. A színház félig sem telt meg,­­ a tavaszi átmenet derűs napjai mindig megölik a színházi szezont. Akik ott voltak, lelkesen tapsoltak a fölülmúlhatat­­lan Blahánénak és méltó partnerének, Szirmainak. A többiek nagy is nagy buzgalommal játszottak, s felvonások végén a szerzővel együtt többször meg­jelentek a függöny előtt. Blahána egy szép virág­kosarat kapott a szerzőtől, akit viszont tisztelői leptek meg két viruló bokrétával. (sz. i.) (*) Gabler Hedda a Városligeti Színkörben. Italia Vitaliani holnap vasárnap Sordou szenzá­ciós drámájában Tosca­ban lép föl. Hétfőn Ibsennek Budapesten még elő nem adott színművét mutatja be az olasz társulat Gabler Heddá­t, a címszerepben Italia Vitalianival. Az olaszok vendégjátéka iránt élénkebb érdeklődés mutatkozik. (*) Hírek az Operaházból. Broulik e héten háromszor vendégszerepel az Operaházban. Vasár­nap a Bibliás embert énekli, amelynek címszerepét ő kreálta Budapesten, szerdán a Tell Vilmos­ban Arnold szerepét, szombaton pedig Tannhäusert énekli. — Arnoldson Sigrid kedden a Tévedt nőben és vasárnap a Romeo és Júliában fog vendégszere­pelni. — Gaál Ferenc és Bricséin, a bécsi udvari Operaház főfelügyelője és díszletfestője csütörtökön végignézik A piros cipőt, amely augusztus 18-án kerül először színre a bécsi udvari Operában. Ugyan­ezen az előadáson ott lesz még Pierson, a berlini királyi operaház igazgatója, aki a balletet megelőző Cremonai hegedűst akarja meghallgatni. (*) Az Akadémia nagyhete. A Magyar Tudo­mányos­ Akadémia elnöksége az 1898. évi LVIII. nagygyűlés napjait következően tűzte ki: I. Május 3-án, kedden délután 5 órakor az osztályok ülései. Tárgyak: a) A pályázatok eldöntése. — b) Új pá­lyázatok kihirdetése. — c) Szavazás az ajánlott tiszteleti, rendes, levelező és külső tagokra. — d) Osztály­elnök választása. — e) Az állandó bizottsá­

Next