Pesti Napló, 1902. április (53. évfolyam, 89-118. szám)

1902-04-19 / 107. szám

12 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1902. április 19. 107. szám. Biológiát játszó felületesség a modernség bűnéül rovassák föl. Nem modern irodalom ez a darab, és nem is irodalom. Rossz volna vezércikknek is, ép­pen, hogy szerkesztői üzenetnek illenék be. A darab előadása meglehetősen gyönge volt, hanem az ilyen darab nem is lelkesíthet színészt. A főbb szerepeket Hetyei Aranka, S horvát Paula, Ardainé-Z­iss Irma, László, Bihari, Fényért ját­szották. sz. (*) Cseh opera. A brünni operatársulat ma este Dvorschák Az ördög és Katalin című víg­dal­játékát mutatta be szép közönség előtt. Az opera szövege körülbelül megegyezik a «Jóka ördöge» históriájával. A zenéje dallamos, bájos és erősen cseh nemzeti motívuma. A mi operánknak nyere­sége volna belőle, ha előadatná. Az előadás a maga szerény eszközeivel is élénk, egybevágó és intelligens volt. (.e.)­ (*) Trisztán, és Izolda. Az Operaházban holnap, szombaton, Wagner Rikárdnak Trisztán és Izolde című 3 felvonásos zenedrámája kerül színre Vasquezné M. I., Berts M. Burm­an, Ney D., Tarcáts, Kiss B., Gábor, Ney B. és Déri közreműködésével. Az előadást fél hét órakor kezdik. (*) Az aranyember. A Nemzeti Színház kö­zönségének ma hosszabb idő után ismét alkalma volt a magyar géniusz két hatalmas képviselőjének hódolni. Az egyik Jókai Mór, akinek örökszép Aranyembere került ma színre. Tímár Mihály, Tímea, az «alabástrom-szobor» és Noémi, ifjúkori álmaink szépséges Noémija jártak-keltek a szín­padon, amelynek eseményeit a közönség nagyobb figyelemmel kísérte, mint némely modern rémdrá­mát, amelyben koponyák gurulnak a színpadon. A közönség lelkesedése szinte tüntetésszámba ment és üzenet volt a szomszédba, a Sándor­ utcába. A ma­gyar géniusz másik hatalmas képviselőjének, Jászai Marinak a művészetében is gyönyörködhetett ma a közönség. A nagy művésznő csak ritkán juthat szó­hoz a «legelső» magyar színpadon, de mikor szó­hoz juthat, még az olyan kis szerepből is, mint Teréza mamáé, csodákat tud csinálni. A közönség őt is lelkesen ünnepelte. A többi szereplők: Fálfi, Náday, Maróthy Margit, Nagy Ibolyka is kitettek magukért. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy Jókai és Jászai Mari, akik a magyar kultúra büszkeségei, csak akkor juthatnak szóhoz a «nemzet» színpadán, ha­­ egyik-másik színész bereked. Mert az Arany­­ember ma csak úgy kegyelemből, véletlenül, műsor­változás miatt került színre. (sz. gy.) (*) Pálmay Ilka vendégjátéka. Pálmay Ilka a Népszínház igazgatójának fölkérésére vasárnap délután is fellép Denise szerepében. Az előadásra mérsékelt helyárak mellett válthatók jegyek. (*) Gellért püspök szobra. A Gellérthegy ol­dalán, az eskütéri híd budai feljárója fölött elkészült az a félkör alakú építmény, amelynek közepén Szent Gellért püspök szobra fog emelkedni. A középkori stílusban faragott oszlopcsarnok mögött levő apró házakat az idei nyár folyamán lebontják. Gellért püspök szobra jelenleg az öntő műhelyben van, de még a nyáron fölállítják rendeltetési helyére, ünnepi leleplezése az eskütéri híd fölavatásával kapcsolat­ban ez év október havában lesz. (*) A vígszínházban holnap, szombaton érde­kes vendégszereplés lesz. A Gyurkovics-lányokat, Herczeg Ferenc kedvelt bohózatát adják és Micikét Szohier Olga fogja játszani. (*) Miss Duncan föllépései. Az érdekes ame­rikai táncosnőnek szombaton kezdődő föllépéseit a nagy érdeklődésre való tekintettel, meghosszabbítot­ták még három előadással, amelyet kedden, szerdán és csütörtökön szintén az Urániában fognak meg­tartani. Az első és második előadáson a táncokat kísérő verseket Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház művésze, fogja szavalni. (*) A budai színkör megnyitója. Brecsányi színtársulata Szegeden e hónap 22-én fejezi be az előadásokat, s a budai színkörben e hónap 26-án lesz az első előadás. Színre kerül Az édes leányka című operette. Az újdonság főbb szerepeit Perényi Margit, Fittlerné Kállay Lujza, Jámbor Ilona, Mihályi Ernő, Ferenczi Frigyes, Körmendi, Sziklai és Izsó Miklós játszszák. (*) A szevillai fodrász. A Magyar Színház megszerezte előadásra Bálint Dezsőnek egy francia vígjáték tárgyából írt zenés bohózatát, amelynek A szevillai fodrász a címe s amelynek zenéjét D'Amant Leó szerzette. Az újdonság a jövő hónap első felében kerül szinre s főszerepeit Fedik Sári, Sziklai Kornél, Ráthonyi Ákos és Boross Endre játszszák. . (*­ Trisztán és Izolde a Telefon Hírmondó­ban. A Telefon Hírmondó összes állomásain keresz­tül holnap este a Trisztán és Izolde, Wagner Rikárd zenedrámája lesz hallható. Ez operát a magy. kir. Operaházból közvetíti a Telefon Hírmondó, mely közvetítés a legtisztábban érvényesül a kagylókon keresztül, úgy hogy mindazok, akik a klasszikus zenét szeretik, kellemes szórakozást találhatnak az operának a Hírmondón keresztül való meghallga­tásával. (*) A métely, Brieux i­ánydrámája könyvalak­­ban is megjelent, Molnár Mártonnak a színház számára készült jeles fordításában. A háromfelvo­­násos színmű 117—118. száma a Lampel-Wodianer cég kiadásában megjelenő Fővárosi Színházak Mű­sorának , ára 60 fillér. FŐVÁROS. * A tabáni utak. A tabáni polgárok a kerületü­ket érdeklő utak és közlekedési eszközök kiépítése dolgában mozgalmat indítottak és 17-én megtartott értekezletükön elhatározták, hogy küldöttséggel fog­nak a polgármester elé járulni a célból, hogy a ter­vezett utak és ezzel kapcsolatos közlekedési eszközök az e tekintetben eddig oly mostaha elbánásban ré­szesült városrészben végre valahára kiépíttessenek. A küldöttség vezetésére dr. Fálk Miksa képviselőt fogják felkérni. * A tüdőbetegek szanatóriuma. A főváros telket adott a tüdőbajosok szanatóriuma számára s kikötötte, hogy az egyesület igazgatásába a főváros is küld képviselőt. A tanács a főváros képviselőjéül dr. Schermann Adolf tiszti főorvost küldte ki. SPORT. X Bécsi futtatás. A tavaszi meeting mai ne­gyedik napja külső formájában oly keretek között fog lefolyni, mint a tegnapi nap. Sportszempontból a versenyek nem sokat fognak érni. Érdekes talál­kozás lehet a Meidlingi díjban, ahol Capo Gallo a két év előtti derby szenzációs győztese és Incroyable az 1900-ik évi Király-díj és Alagi díj nyertese mér­hetik össze pihent erőiket. — A Tavaszi versenyben valószínűleg kevés ló, 5—6 fog indulni, de szép finisht vívhatnak Bose S., Ponyvásy, Quid nunc ? és talán Bakony, melynek rossz futását a Nagy handicapban sokkal tudják mentegetni. — Nagy mezőny fog indulni valószínűleg a Handicapban, melyet a nagy formában levő Dyer-istálló kikül­döttje Csati vagy Lagzi nyerhet meg a Dreher-lovak el­len.­­ A Nyeretlenek versenyében is néhányszor jól fu­tott, Apollo tetszik nekünk legjobban, de Arrivistevel is számolni kell, melyet istállója igen nagyra tart. — Az Eladó-versenyben Don Diego futhat jól, ha az amerikai tréning nála is bevált, külömben Aranyesőt és My Ladyt várjuk frontba. — A Gátversenyben a «hercegi» istálló krekkje Csillag és az Alagon szép formát mutatott Bakator küzdhetnek az első­­ségért. — A Nyeretlenek akadályversenyét Maida és Merész fogják elintézni maguk között. Jelöltjeink ezek: I. Apollo—Arriviste. II. Blaskovich-ist.—Dreher.-ist. III. Rose S.—Quid nunc ? IV. Capo Gallo—Incroyable. V. Don Diego—Aranyeső. VI. Csillag—Bakator. VII. Maida—Merész.­­ Bajnokság. A Magyar Úszóegyesület és a Ferencvárosi Tornaklub vasárnap délutáni bajnoki mérkőzés alkalmával negyedízben fog egymással szemben állani. Az eddigi mérkőzésekben 2: 0,5:3, 3:2 eredményekkel a Magyar Úszóegyesület győzedel­meskedett. A két klub a szezonban több közös nem­zetközi mérkőzést is fog tartani, melyek közül eddig véglegesen megegyezésre jutottak a kopenhágai Bold­idubbal, mely nemcsak a híres Szlávjén, de angol csapatokon is több ízben győzedelmeske­dett. A dán csapat pünkösdkor fog a fővárosunkban játszani.­­ A bécsi lóversenyek eredményét minden más orgánumot megelőzve a leghamarabb és leg­­megbízhatóbban a Telefon Hírmondó útján tudhat­ják meg az érdeklődők, mert a Hírmondó kiküldött tudósítójának telefonjelentései alapján közvetetlenül az egyes versenyek lefutása után, két futamonkint részletes tudósítást olvastat fel a versenyek ered­ményéről. A lóversenyeredmények felolvasására, melynek összeredményét már hat óra tájban felol­vastatja a beszélő újság, kétszeres riadójellel hívja fel az előfizetők figyelmét a Telefon Hírmondó TÖRVÉNYSZÉK A nabob végrendelete. — Ötödik nap. — A pestvidéki törvényszék ma Pest megye üléster­mében folytatta a végrendeleti per tárgyalását. Ma a második állítólagos szóbeli végrendeletre vonatko­zólag hallgatta ki a bíróság a vádlottakat és tanu­kat. Mikor ugyanis a már ismertetett végrendeleti ügy miatt perbe fogták Nagy Ákost és tanúit, egy évvel a vizsgálat megindítása után dr. Szalay Ká­roly ügyvéd, a végrendeleti tanuk védője bejelen­tette a törvényszéknek, hogy nála 1900. június 29-én jelentkeztek : Takács György, Bódis Sándor, Bódis István, Bódis Illés, Majori István és Kiss József kadarkuti lakosok s azt adták elő, hogy Nagy Már­ton egy nappal halála és a pörös szóbeli végrende­let előtt már ő előttük, mint tanuk előtt szintén szó­belileg végrendelkezett, összes vagyonát Nagy Ák­os fiaira, haszonélvezetét pedig Nagy Ákosra hagyván. Az érdekelt örökösök ezek ellen a tanuk ellen is följelentést tettek. A törvényszék ma ezt az ügyet kezdte tárgyalni. Rónay Kamil elnök először is Nagy Ákost hall­gatja ki, aki előadja, hogy május 25-én egész nap utazott a választók összeírása ügyében és csak este fél nyolc órakor érkezett haza. Még az este fölkereste Nagy Mártont, aki elbeszélte, hogy a székről leesett és megütötte magát. Az elnök : A nagybátyja nem említette akkor, hogy délután szóbeli végrendeletet csinál? A vádlott: Nem. Az elnök : Ez csudálatos ! A vádlott: Annyit mondott, hogy ő végrendel­kezni szeretne s be is akarna menni Kaposvárra, e miatt, de szégyeli az arcán levő kék foltot, amelyet­­ az esésnél szerzett. Még azt hiszik, hogy a korcs­mából dobták ki! — Ön mikor hallott a május 26-diki végrendeletről. — Mikor a hagyaték leltározásához kirendeltek. Ezután a vádlott el­beszélte, hogy rokonai hogyan üldözték, hogy akarták őt megfosztani az örökségtől. Ezek miatt az üldözések miatt egyik fia, a t­izenkilenc éves Ákos, aki hadnagy volt, agyonlőtte magát. (A vád­lott sírva fakad.) A házkutatás alkalmával család­jára, leányára is, szuronyos csendőrök vigyáztak. Egy rokonának, Blaskovich István táblai elnöknek az unszolására kiállította a lemondó közjegyzői ok­iratot azért, hogy ne üldözzék tovább. De az örö­kösök nem tartották be az egyezség feltételeit, mert tovább is üldözték őt. Psik Lajos kaposvári ügyész el is dicsekedett vele, hogy be fogják csukatni. Takács György vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek és előadja a végrendelet történetét úgy, hogy leírtuk. Az elnök: Volt-e magának aznap, amikor állító­lag a végrendelkezés történt, valami pörös ügye Kaposvárt ? — Igenis volt. Az elnök kérdésére azután elmondta, hogy reg­gel nyolc órakor ment be Kaposba. A tárgyalás ott délelőtt tíz órakor kezdődött, féltizenkét órakor el­végezték, kocsira ültek és délután négy óra tájban értek haza Kadarkútra. Az elnök : Miután Nagy Márton végrendelkezett, nem mondotta el maga ezt otthon? — Nem. — Lássa, pedig a Nagy Márton végrendelete, amely milliókról szól, nem Isis dolog ám! — Én nem tar­tottam olyan különös dolognak. — Hát senkinek se szólt? — Másnap, mikor Bellai Jánostól hal­lottam, hogy az uraság meghalt, akkor említet­tem, hogy nem csodálom, mert már előtte való nap, mikor előttünk végrendelkezett, rossz színben volt. Bellai akkor azt mondta, hogy aznap reggel ő előt­tük is végrendelkezett. — Nem találta azt furcsá­nak, hogy valaki kétszer is végrendelkezik? —Nem én. — Nagy Ákos urnak se szólt a végrendeletről . — Nem én. — Pedig hát tudta, hogy Nagy Ákost becsukták a végrendelet miatt és ha szól, megment­heti őt. — Nek­ szóltam, mert féltem a csendőrök­től, akik abban az időben Kadarkutról mindenkit vittek vallatni, akár tanú volt, akár más. — Hát végre mikor mondta meg mégis, hogy maga vég­­rendeleti tanú volt? — Mikor Szalay ügyvéd úr be­hívatott Kaposba. Az elnök figyelmezteti a vádlottat arra, hogy a vizsgálat egyes adatai szerint ő május 25-én nem is volt Körmenden és így nem is lehetett végrende­leti tanú. Bódis István vádlott nem érzi magát bűnösnek. Azután mintha csak leckét mondana föl, szóról­­szóra ugyanazt vallja, úgy mondja el a végrendel­kezés történetét, mint Takács. Ő se szólt senkinek, mert nem szokott mindenkivel szóba állni. Bódis Sándor és Illés szintén ugyanígy vallanak. Magasi István vallomása is szó szerint ugyanaz, mint a többi tanúé. Ő még azt is hozzáteszi, hogy vele, mint öreg emberrel, Nagy Márton szóba állt néha. Egyszer ő mondotta a nagyságos úrnak, hogy minek zsugoriskodik, mikor úgy­­sincs senkije sem.

Next