Pesti Napló, 1902. június (53. évfolyam, 148-177. szám)
1902-06-06 / 153. szám
LÓ Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1902. junius 6. 153. szám, Hasznos tudnivalók a budapesti vízről. A vízvezeték igazgatósága jelentésében azt mondja, hogy a budapesti víz minden köbcentiméterjében huszonkilenc csirszám van. Nekem halavány sejtelmem sincs arról, hogy mi az a csirszám, de annyit első ránézésre is merek állítani, hogy a budapesti vízben sokkal több a csirszám, mint amennyit a jelentés bevall. Egyáltalán azt hiszem, hogy a budapesti víz most csupa csirszám. A fizika úgy mondja, hogy a víz kisebb rétegekben színtelen és nagyobb rétegekben zöldes szinü. A budapesti víz azonban konyakos pohárban és fürdőkádban egyaránt sárgás szinü. A vastagabb rétegekben pedig, amelyek néhány perc múlva lerakódnak a fenékre, még sárgásabb szinű. A vizet cseppfolyós halmazállapotúnak mondják, de ha tovább is így fog sűrűsödni, még megérjük, hogy diszmótárgyakat faragnak belőle, úgy értesültem, hogy arra is akadt már vállalkozó, hogy téglát préselhessen a vízből. Minden köbméter vízből kikerül tíz tégla. Ami megmarad a téglán felül, az a csirszám. De akármint van is, az a lényeg, hogy az igazgatóság jelentése pontosan beszámoljon a csirszámmal. Mert elképzelhetetlenül megnyugtatólag hat az, ha a polgár tudja, hogy minden köbcentiméter vízben éppen huszonkilenc csirszámot nyel le. Se nem többet, se nem kevesebbet. Egy liter vizben van száz köbcentiméter víz, aki tehát egy liter vizet iszik meg, voltaképpen kétezerkilencszáz csirszámot fogyaszt el. Teringette, akármi legyen is az a csirszám, ilyen nagy summa belőle van akkora dózis, hogy jóllakjék vele az ember. Ha mostanában bronzszínű arccal jelennek meg az utcán az emberek, ez annak a jele, hogy Budapesten még mindig szokás mosakodni. Ha valaki megmosdik a budapesti vízben, legokosabban úgy cselekszik, hogy megvárja, amíg egészen megszárad, aztán lekefélteti magát egy sárkefével. De legyünk igazságosak. Amióta a budapesti viz ihatatlan, azóta kiderült, hogy mily sok vizivónk van nekünk. Tudniillik most mindenki vizivó, aki sört és bort iszik. No mert a bor és sör most keserű kényszerűségképpen szerepel az emberek költségvetésében és a legszenvedélyesebb bormegiszszák is lázadozva sóhajtanak föl : — Skandalum ! A viz ihatatlan ! Lám, a vízről írván, rajtam is erőt vesz a viz leküzdhetetlen vágya, úgy érzem magamat, mint a beduin, aki a pusztán barangolva eped, sóvárog az oázis hús forrása után. Ah viz, tiszta viz kell nekem ! Ergo : — Lajos, hozzon egy krigli sört ! (Ne.) (*) A népszínházi karénekesek jutalomjátéka vasárnap délután lesz fél három órakor az öszszes fővárosi színpadok előkelő művészeinek közreműködésével. A változatosan összeállított műsor csak annyiban szenved módosítást, hogy a harmadik részben hirdetett »Fipsz, a híres nőszabó» helyett Rajna Ferenc énekes duettje «A bakancsos és a pikárd leány»-t adják Küry Klárával és Bollagi Adolffal, a «Tekintetes úr» magánjelenetét pedig Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház művésze fogja előadni. (*) Hangverseny a Telefon-Hírmondóban. A Telefon-Hírmondó szerkesztősége holnap este előfizetőinek szórakoztatására házihangversenyt rendez. A hangversenyen, mely fél kilenc órakor veszi kezdetét, közreműködnek: Leopold Franciska és Lichtenstein Dóra úrnők, Balla Miklós, Litabár Kálmán, Kalmár Béla, Key Bernát és Solymossy Elek urak. A hangverseny után az est folyamán érkezett legújabb híreit olvastatja fel a beszélő újság, majd annak bevégezte után tizenegy óráig cigányzene lesz hallható a kagylókon keresztül. színház és művészet. (*) Schratt Katalin szerződése. A bécsi lapokban hire terjedt, hogy Schratt Katalin visszaszerződik a Burg-színházhoz. Ma, mint tudósítónk Elécsből telefonozza, illetékes részről megcáfolják ezt a közleményt. (*) Tinódi Sebestyén emlékszobra. A király által a nemzetnek ajándékozott tíz szobor között van Tinódi Sebestyénnek, a régi híres lantosnak szobra is. Bezerédj Gyula, az ismert szobrász mintázza az emléket, melyhez fölhasználta Tinódinak Lőcsén fönmaradt egykorú képmását. Az érdekes emlék a Népszínház elé jön, a Kerepesi-út mentén levő kis park közepére. Az emlékszobor a jövő évben lesz készen. (*) A városligeti Nyári Színház állandósítása. Feld Zsigmond igazgató az állandó színház fölépítése iránt való beadványát már benyújtotta a fővároshoz. Az átalakítást egy műépítész vezeti, ki e célból külföldi tanulmányutat tett. A Berliniek a Vígszínházban. Dr. Brahm, a berlini Deutsches Theater igazgatója értesítette a Vígszínház igazgatóját, hogy társulatával, holnap, pénteken délben érkezik Budapestre. (*) Pálmay Ilka vendégfellépése. Pálmay Ilka asszony a Népszínház igazgatójának felkérésére nyári szabadsága előtt még egyszer eljátsza Weinberger operettjének Az izé-nek fő női szerepét. E búcsúfellépése e hónap 7-én szombaton lesz, FŐVÁROS. * Nincs víz. A főváros közönsége napok óta nem kap vizet. Az első és második emeleten még ereszt a vízcsap valami sárgaszínű moslékot, de a harmadik, negyedik emeletre már moslékból sem jut. A tanács mai ülésére a polgármester berendelte Kajlinger Mihály vízvezetéki igazgatót és felvilágosítást követelt tőle, hogy mi idézte elő a vízmizériákat. A vízvezetéki igazgató minden bajért a nagy meleget okolja. A vízfogyasztás vasárnap óta napi száztízezer köbméterről hirtelen százharmincötezer köbméterre emelkedett. A nagyobb mennyiségű vizet nagyobb erővel kellett a csövekbe szivattyúzni s a viz a csövekből a télen, a tavaszszal lerakodott rozsdát és homokot kivitte. Egy-két nap múlva — úgymond az igazgató — rendben lesz minden. A tanács tudomásul vette a felvilágosítást. Persze a tanácsnak könnyű, mert a tanács akár pezsgőzhetik, ha rossz a vízvezeték, de a publikum, amely drága pénzen fizeti meg azt a sárgaszínű vízvezetéki moslékot, ki van szolgáltatva teljesen a Kajlinger úr szeszélyes masinájának. Hogy ettől a sárga mosléktól hány ember kap tífuszt, arról majd pontos statisztikát készít Schermann tiszti főorvos, és majd jelentést tesz az eredményről a jövő hónapban. De ezzel a statisztikával nem ér semmit a közönség. Nem statisztika és nem felvilágosítások kellenek a publikumnak, hanem jó, iható víz. Bezzeg a vízdíjakat mindig emelik, de ivóvíz épp akkor nincs, amikor legnagyobb szükség lenne rá. Ideje lenne, hogy a főváros közgyűlése egyszer már komolyan foglalkozzék az állandó vízmizériákkal. * Német nyelv helyett magyar helyesírás. Megírtuk, hogy a tanügyi osztály vezetője , dr. Bárczy tanácsos reformálni akarja a fővárosi népiskolák tantervét és körlevélben szólította fel az iskolaigazgatókat, mondják el véleményüket a reformról. Bárczy tanácsos egyik legérdekesebb terve a német nyelvnek az elemi iskolákból való kiküszöbölése. A Budapesti Tanítótestület elnöke, Tragter Károly fővárosi iskolai igazgató ma délelőttre gyűlésre hívta össze az iskolaigazgatókat és ez az értekezlet abban állapodott meg, hogy a német nyelv nyomban kiküszöbölhető, s helyette heti két órában magyar helyesírást tanítsanak. * A Mária Terézia-kaszárnya. A Mária Terézia-kaszárnya bérlete 1900. októberben lejárt. .A kiküldött vegyes bizottság sok tárgyalás után megállapodott abban, hogy a főváros 50.000 koronás javítást végez. E feltétellel kibérli a katonaság a kaszárnyát húsz évre évi 130.980 koronáért, ami hatezer koronával több, mint eddig volt. * Jelölés a tanítói és tanítónői állásokra. A közoktatásügyi bizottság ma délután zárt értekezletet tartott, amelyen megkezdette a javaslatok tételét az üresedésben levő s újonnan szervezett tanítói és tanítónői állásokra. A bizottság a történt megállapodásokat bizalmas jellegűeknek tartja s azokról egyelőre közléseket nem ad ki. * Körforgalom: Budapest székesfőváros közönsége a Budapesti Közúti Vasúttársasággal egyetértőleg második körforgalom berendezését tervezi oly módon, hogy a már meglevő «Üllői-úti kaszárnya— Városliget» és a «Kálvin-tér—Orczy-út—Városliget» vonalakat egybevonják és belső végpontjukat az Aréna-útra helyezik ki. Ennek megvalósítása érdekében a Baross-téren új vágányösszeköttetésre és az ott levő vágányoknak részben való áthelyezésére lenne szükség. Az e részben kidolgozott tervezetek , elbírálása kapcsán a kereskedelemügyi miniszter egy más megoldás tanulmányozását is elrendelte, amely szerint a Baross-téren levő vágányok megmaradnának s az Orczy-útról jövő kocsik nem a Csömöri-ut felé, hanem a Rottenbiller-utca felé mennének a Városligetbe, innen pedig útjukat az Arénautón és a Csömöri-uton át folytatnák a Kerepesi-, illetve Üllői-út felé. A miniszter utasította a Közúti Vasúttársaságot, hogy a jelzett megoldásra nézve megfelelő terveket dolgoztasson ki és terjessze fel azokat. * A kórházak zárószámadása. A főváros tanácsa megállapította ma a városi kórházak zárószámadását, amelyben 138.370 korona fölösleg mutatkozik. Elhatározta a tanács, hogy fölír a belügyminiszterhez az osztrák tartományokból való betegek kórházi költsége dolgában. A fölíratban javasolják, hogy az osztrák betegek költségét, éppen úgy, mint a külföldiekét, az országos betegalapból fedezzék. Most úgy áll a dolog, hogy Ausztria tartományai nem fizetnek. Csehország például 90.000 koronával tartozik a fővárosnak kórházi költség címén. Végül a tanács megállapította a kórházak 1903. évi költségvetését. A napi ápolási dijat 2 korona 57 fillérre tették. KÖZOKTATÁS. (Hazafias rendelet.) Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsa bár ő Bánffy Dezső aláírásával rendeletet küldött szét iskoláiba, hogy ezentúl semminemű, idegen nyelven írott iskolai bizonyítványt el ne fogadjanak, legfölebb megfelelő, hiteles magyar fordítás mellékletével. Kivételt csak a keresztlevelek alkothatnak, amennyiben azok latin nyelven vannak kiállítva. (Kitüntetett tanítónő.) A Torontálvármegyei Magyar Nyelvterjesztő-egyesület Muth Jánosné német-nagyszentmiklósi tanítónőt, a magyar nyelv terjesztése körül szerzett érdemeiért öt darab tízkoronás aranynyal tüntette ki. Muthnét ez a kitüntetés már másodízben éri. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM, * (A római jog definícióinak jegyzéke.) Hasznos kis könyvecske jelent meg, amely különösen szigorlóknak tesz jó szolgálatot. Gál Lajos törvényszéki albíró összeállította a kézikönyvekből a római jog definícióit betűsorban. Ez az első hazai mű, mely a római jognak több ■ ezerre menő fogalommeghatározását egy speciális munkában gyűjti össze. Gál e munkájában több mint 4000 definíciót gyűjtött össze. A nagy szorgalommal és kiváló jogi érzékkel készített 280 oldal terjedelmű könyvet Politzer Zsigmond és Fia adta ki. Ara 3 korona. SPORT. X A M. A. K. házi viadala. Ma délután a sz.-margitszigeti sporttelepen, szép szám a meghívott közönség jelenlétében tartotta meg a Magyar Atléta Klub idei házi viadalát. A versenyek érdekességét két bajnoki mérkőzés növelte. Az egyik a rúdugrás bajnoksága volt, melyben Kauser F. Jakab, ki már egymásután kétszer nyerte meg ezt a versenyt, idei harmadik győzelmével elnyerte a klub élethossziglani bajnoki címét, a nagy állami aranyérmet és bajnoki serleget, azonkívül megválasztották a klub tiszteletbeli tagjává. Kauser 321 méteres ugrásával az országos rekordot jelentékenyen megjavította, második lett Lasse Károly. A száz yardos síkfutás bajnokságot Koppán Pál védte, győztes azonban Mező Béla lett, ki így a bajnokjelöltek sorába lépett. Volt még két futású kandikap is, melyekben Mező Béla (előny nélkül) két első díjat, Zurchknopf Ferenc és Felkai (Telkessy) Iván a második díjat nyerték. Az egy angol mértföldes síkfutást Bredl Pali nyerte meg szép stílusban. Volt még súlydobás és távolugrási kandikap, melyekben megint csak Mező Béla (előny nélkül) első, Felkai (Telkessy) Iván második díjat nyertek, valamint Kiss Kornél 240 cm. előnynyel a súlydobásban első díjat nyert, Kirchknopf Ferenc pedig 35 cm. előnynyel a távolugrásban elérte Mező rekordját, az 577 métert. Végül sikerült ökölvívási gyakorlatokat mutattak be a klub tagjai. X Labdarúgás villamos fény mellett. A millenáris versenypályán már berendezték a villamos világosítást. Először a Budapesti Ramblerek fogják kipróbálni, akiknek két kombinált csapata küzd meg egymással. A match június nyolcadikán mestesiggli, órakor lesz -