Pesti Napló, 1902. június (53. évfolyam, 148-177. szám)

1902-06-06 / 153. szám

LÓ Budapest, péntek PESTI NAPLÓ 1902. junius 6. 153. szám, Hasznos tudnivalók a budapesti vízről. A vízvezeték igazgatósága jelentésében azt mondja, hogy a budapesti víz minden köbcentimé­terjében huszonkilenc csirszám van. Nekem hala­­vány sejtelmem sincs arról, hogy mi az a csir­szám, de annyit első ránézésre is merek állítani, hogy a budapesti vízben sokkal több a csirszám, mint amennyit a jelentés bevall. Egyáltalán azt hiszem, hogy a budapesti víz most csupa csir­szám. A fizika úgy mondja, hogy a víz kisebb réte­gekben színtelen és nagyobb rétegekben zöldes szinü. A budapesti víz azonban konyakos pohárban és fürdőkádban egyaránt sárgás szinü. A vastagabb rétegekben pedig, amelyek néhány perc múlva lera­kódnak a fenékre, még sárgásabb szinű. A vizet cseppfolyós halmazállapotúnak mondják, de ha to­vább is így fog sűrűsödni, még megérjük, hogy diszmótárgyakat faragnak belőle, úgy értesültem, hogy arra is akadt már vállalkozó, hogy téglát pré­selhessen a vízből. Minden köbméter vízből kikerül tíz tégla. Ami megmarad a téglán felül, az a csirszám. De akármint van is, az a lényeg, hogy az igaz­gatóság jelentése pontosan beszámoljon a csirszám­­mal. Mert elképzelhetetlenül megnyugtatólag hat az, ha a polgár tudja, hogy minden köbcentiméter víz­ben éppen huszonkilenc csirszámot nyel le. Se nem többet, se nem kevesebbet. Egy liter vizben van száz köbcentiméter víz, aki tehát egy liter vizet iszik meg, voltaképpen kétezerkilencszáz csirszámot fogyaszt el. Teringette, akármi legyen is az a csir­szám, ilyen nagy summa belőle van akkora dózis, hogy jóllakjék vele az ember. Ha­­ mostanában bronz­színű arccal jelennek meg az utcán az emberek, ez annak a jele, hogy Budapesten még mindig szokás mosakodni. Ha valaki megmosdik a budapesti vízben, legokosabban úgy cselekszik, hogy megvárja, amíg egészen meg­szárad, aztán­­ lekefélteti magát egy sárkefével. De legyünk igazságosak. Amióta a budapesti viz ihatatlan, azóta kiderült, hogy mily sok vizivónk van nekünk. Tudniillik most mindenki vizivó, aki­­ sört és bort iszik. No mert a bor és sör most ke­serű kényszerűségképpen szerepel az emberek költ­ségvetésében és a legszenvedélyesebb bormegisz­­szák is lázadozva sóhajtanak föl : — Skandalum ! A viz ihatatlan ! Lám, a vízről írván, rajtam is erőt vesz a viz leküzdhetetlen vágya, úgy érzem magamat, mint a beduin, aki a pusztán barangolva eped, sóvárog az oázis hús forrása után. Ah viz, tiszta viz kell ne­kem ! Ergo : — Lajos, hozzon egy krigli sört ! (Ne.) (*) A népszínházi karénekesek jutalomjá­­téka vasárnap délután lesz fél három órakor az ösz­­szes fővárosi színpadok előkelő művészeinek közre­működésével. A változatosan összeállított műsor csak annyiban szenved módosítást, hogy a harma­dik részben hirdetett »Fipsz, a híres nőszabó» he­lyett Rajna Ferenc énekes duettje «A bakancsos és a pikárd leány»-t adják Küry Klárával és B­ollagi Adolffal, a «Tekintetes úr» magán­jelenetét pedig Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház művésze fogja előadni. (*) Hangverseny a Telefon-Hírmondóban. A Telefon-Hírmondó szerkesztősége holnap este elő­fizetőinek szórakoztatására házihangversenyt rendez. A hangversenyen, mely fél kilenc órakor veszi kez­detét, közreműködnek: Leopold Franciska és Lich­tenstein Dóra úrnők, Balla Miklós, Litabár Kálmán, Kalmár Béla, Key Bernát és Solymossy Elek urak. A hangverseny után az est folyamán érkezett leg­újabb híreit olvastatja fel a beszélő újság, majd annak bevégezte után tizenegy óráig cigányzene lesz hallható a kagylókon keresztül. színház és művészet. (*) Schratt Katalin szerződése. A bécsi la­pokban hire terjedt, hogy Schratt Katalin vissza­szerződik a Burg-színházhoz. Ma, mint tudósítónk Elécsből telefonozza, illetékes részről megcáfolják ezt a közleményt. (*) Tinódi Sebestyén emlékszobra. A király által a nemzetnek ajándékozott tíz szobor között van Tinódi Sebestyénnek, a régi híres lantosnak szobra is. Bezerédj Gyula, az ismert szobrász min­tázza az emléket, melyhez fölhasználta Tinódinak Lőcsén fönmaradt egykorú képmását. Az érdekes emlék a Népszínház elé jön, a Kerepesi-út mentén levő kis park közepére. Az emlékszobor a jövő év­ben lesz készen. (*) A városligeti Nyári Színház állandósí­tása. Feld Zsigmond igazgató az állandó színház fölépítése iránt való beadványát már benyújtotta a fővároshoz. Az átalakítást egy műépítész vezeti, ki e célból külföldi tanulmányutat tett. A Berliniek a Vígszínházban. Dr. Brahm, a berlini Deutsches Theater igazgatója értesítette a Vígszínház igazgatóját, hogy társulatával, holnap, pénteken délben érkezik Budapestre. (*) Pálmay Ilka vendégfellépése. Pálmay Ilka asszony a Népszínház igazgatójának felkérésére nyári szabadsága előtt még egyszer eljátsza Wein­berger operettjének Az izé-nek fő női szerepét. E búcsúfellépése e hónap 7-én szombaton lesz, FŐVÁROS. * Nincs víz. A főváros közönsége napok óta nem kap vizet. Az első és második emeleten még ereszt a vízcsap valami sárga­­színű moslékot, de a harmadik, negyedik eme­letre már moslékból sem jut. A tanács mai ülésére a polgármester berendelte Kajlinger Mihály vízvezetéki igazgatót és felvilágosítást követelt tőle, hogy mi idézte elő a vízmizé­­riákat. A vízvezetéki igazgató minden bajért a nagy meleget okolja. A vízfogyasztás vasárnap óta napi száztízezer köbméterről hirtelen százhar­mincötezer köbméterre emelkedett. A nagyobb mennyiségű vizet nagyobb erővel kellett a csövekbe szivattyúzni s a viz a csövekből a télen, a tavaszszal lerakodott rozsdát és homokot kivitte. Egy-két nap múlva — úgymond az igazgató — rendben lesz minden. A tanács tudomásul vette a felvilágosítást. Persze a ta­nácsnak könnyű, mert a tanács akár pezsgőz­hetik, ha rossz a vízvezeték, de a publikum, amely drága pénzen fizeti meg azt a sárgaszínű vízvezetéki moslékot, ki van szolgáltatva tel­jesen a Kajlinger úr szeszélyes masinájának. Hogy ettől a sárga mosléktól hány ember kap tífuszt, arról majd pontos statisztikát készít Schermann tiszti főorvos, és majd jelentést tesz az eredményről a jövő hónapban. De ez­zel a statisztikával nem ér semmit a közönség. Nem statisztika és nem felvilágosítások kelle­nek a publikumnak, hanem jó, iható víz. Bez­zeg a vízdíjakat mindig emelik, de ivóvíz épp akkor nincs, amikor legnagyobb szükség lenne rá. Ideje lenne, hogy a főváros közgyűlése egyszer már komolyan foglalkozzék az állandó vízmizériákkal. * Német nyelv helyett magyar helyesírás. Megírtuk, hogy a tanügyi osztály vezetője , dr. Bárczy tanácsos reformálni akarja a fővárosi népiskolák tan­tervét és körlevélben szólította fel az iskolaigazgatókat, mondják el véleményüket a reformról. Bárczy ta­nácsos egyik legérdekesebb terve a német nyelvnek az elemi iskolákból való kiküszöbölése. A Buda­pesti Tanítótestület elnöke, Tragt­er Károly fővárosi iskolai igazgató ma délelőttre gyűlésre hívta össze az iskolaigazgatókat és ez az értekezlet abban álla­podott meg, hogy a német nyelv nyomban kiküszö­bölhető, s helyette heti két órában magyar helyesírást tanítsanak. * A Mária Terézia-kaszárnya. A Mária Te­­rézia-kaszárnya bérlete 1900. októberben lejárt. .A ki­küldött vegyes bizottság sok tárgyalás után meg­állapodott abban, hogy a főváros 50.000 koronás javítást végez. E feltétellel kibérli a katonaság a kaszárnyát húsz évre évi 130.980 koronáért, am­i hatezer koronával több, mint eddig volt. * Jelölés a tanítói és tanítónői állásokra. A közoktatásügyi bizottság ma délután zárt értekez­letet tartott, amelyen megkezdette a javaslatok téte­lét az üresedésben levő s újonnan szervezett tanítói és tanítónői állásokra. A bizottság a történt meg­állapodásokat bizalmas jellegűeknek tartja s azokról egyelőre közléseket nem ad ki. * Körforgalom: Budapest székesfőváros közön­sége a Budapesti Közúti Vasúttársasággal egyetértő­­leg második körforgalom berendezését tervezi oly módon, hogy a már meglevő «Üllői-úti kaszárnya— Városliget» és a «Kálvin-tér—Orczy-út—Városliget» vonalakat egybevonják és belső végpontjukat az Aréna-útra helyezik ki. Ennek megvalósítása érdeké­ben a Baross-téren új vágányösszeköttetésre és az ott levő vágányoknak részben való áthelyezésére lenne szükség. Az e részben kidolgozott tervezetek , elbírálása kapcsán a kereskedelemügyi miniszter­­ egy más megoldás tanulmányozását is elrendelte, amely szerint a Baross-téren levő vágányok megma­radnának s az Orczy-útról jövő kocsik nem a Csö­­möri-ut felé, hanem a Rottenbiller-utca felé menné­nek a Városligetbe, innen pedig útjukat az Aréna­­utón és­ a Csömöri-uton át folytatnák a Kerepesi-, illetve Üllői-út felé. A miniszter utasította a Köz­úti Vasúttársaságot, hogy a jelzett megoldásra nézve megfelelő terveket dolgoztasson ki és­­ terjes­s­ze fel azokat. * A kórházak zárószámadása. A főváros tanácsa megállapította ma a városi kórházak záró­számadását, amelyben 138.370 korona fölösleg mu­tatkozik. Elhatározta a tanács, hogy fölír a belügy­miniszterhez az osztrák tartományokból való betegek kórházi költsége dolgában. A fölíratban javasolják, hogy az osztrák betegek költségét, éppen úgy, mint a külföldiekét, az országos betegalapból fedezzék. Most úgy áll a dolog, hogy Ausztria tartományai nem fizetnek. Csehország például 90.000 koronával tartozik a fővárosnak kórházi költség címén. Végül a tanács megállapította a kórházak 1903. évi költ­ségvetését. A napi ápolási dijat 2 korona 57 fillérre tették. KÖZOKTATÁS. (Hazafias rendelet.) Az erdélyi ev. ref. egyház­­kerület igazgatótanácsa bár ő Bán­ffy Dezső aláírásá­val rendeletet küldött szét iskoláiba, hogy ezentúl semminemű, idegen nyelven írott iskolai bizonyít­ványt el ne fogadjanak, legfölebb megfelelő, hiteles magyar fordítás mellékletével. Kivételt csak a ke­resztlevelek alkothatnak, amennyiben azok latin nyelven vannak kiállítva. (Kitüntetett tanítónő.) A Torontálvármegyei Magyar Nyelvterjesztő-egyesület Muth Jánosné né­­m­et-nagyszentmiklósi tanítónőt, a magyar nyelv terjesztése körül szerzett érdemeiért öt darab tíz­­koronás aranynyal tüntette ki. Muthnét ez a kitün­tetés már másodízben éri. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM, * (A római jog definícióinak jegyzéke.) Hasznos kis könyvecske jelent meg, amely különö­sen szigorlóknak tesz jó szolgálatot. Gál Lajos törvényszéki albíró összeállította a kézikönyvekből a római jog definícióit betűsorban. Ez az első hazai mű, mely a római jognak több ■ ezerre menő foga­lommeghatározását egy speciális munkában gyűjti össze. Gál e munkájában több mint 4000 definíciót gyűjtött­ össze. A nagy szorgalommal és kiváló jogi érzékkel készített 280 oldal terjedelmű könyvet Politzer Zsigmond és Fia adta ki. Ara 3 korona. SPORT. X A M. A. K. házi viadala. Ma délután a sz.-margitszigeti sporttelepen, szép szám­ a meghívott közönség jelenlétében tartotta meg a Magyar Atléta Klub idei házi viadalát. A versenyek érdekességét két bajnoki mérkőzés növelte. Az egyik a rúdugrás bajnoksága volt, melyben Kauser F. Jakab, ki már egymásután kétszer nyerte meg ezt a versenyt, idei harmadik győzelmével elnyerte a klub élethosszig­lani bajnoki címét, a nagy állami aranyérmet és bajnoki serleget, azonkívül megválasztották a klub tiszteletbeli tagjává. Kauser 3­21 méteres ugrásával az országos rekordot jelentékenyen megjavította, második lett Lasse Károly. A száz yardos síkfutás bajnokságot Koppán Pál védte, győztes azonban Mező Béla lett, ki így a bajnokjelöltek sorába lé­pett. Volt még két futású kandikap is, melyekben Mező Béla (előny nélkül) két első díjat, Zurchknopf Ferenc és Felkai (Telkessy) Iván a második díjat nyerték. Az egy angol mértföldes síkfutást Bredl Pali nyerte meg szép stílusban. Volt még súlydobás és távolugrási kandikap, melyekben megint csak Mező Béla (előny nélkül) első, Felkai (Telkessy) Iván második díjat nyertek, valamint Kiss Kornél 2­40 cm. előnynyel a súlydobásban első díjat nyert, Kirch­knopf Ferenc pedig 35 cm. előnynyel a távol­­ugrásban elérte Mező rekordját, az 5­77 métert. Végül sikerült ökölvívási gyakorlatokat mutattak be a klub tagjai. X Labdarúgás villamos fény mellett. A millenáris versenypályán már berendezték a villa­mos világosítást. Először a Budapesti Ramblerek fogják kipróbálni, akiknek két kombinált csapata küzd meg egymással. A match június nyolcadikán mestesiggli, órakor lesz -

Next