Pesti Napló, 1904. július (55. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-31 / 211. szám

IS Budapest, vasárnap Phe­l­l­in APILO, 1204. julus 61. 211. szára kordonból, amelyet a japáni seregek az ő hadállásai közül mind szorosabbra vonnak össze. London, julius 30. Kuropatkin Dasicsiónál megvert had­sere­gt A­n­s­a­n­t­i­e­n mellett, Haicsentől húsz kilométernyire északra és Liaojangtól csak tizenöt mértföldnyire délre újabb ellenállásra koncentrálja. Ha­csen defenzívára egyáltalában alkalmatlan, mert a harmadik japáni hadsereg N­o­d­z­u parancsnoksága alatt már múlt pénteken meg­­­­szállta Pákingot. London, júl­us 30. Nincsiangon keresztül néhány nap óta több ezer japáni vonult el. Az oroszokat viszavonulásuk­­ban erősen szorongatják a japániak. Az oroszok útjukon cserben hagyják szekereiket és készletüket. A japániak most nagy vasútvonallal rendelkeznek s ezen fognak előr­enyomulni. Niucsvang lesz a hadsereg és a flotta műveleteinek nagy bázisa, Nincsvangban kinn és japáni hivatalnokok a város jövendő közigazga­tásáról tárgyalnak, Ku­­r­o k­i és O k­u hadseregei úgy operá­nak, hogy a baicsong-n­apjáni vonaltól keletre egyesüljenek. Az orosz vezérkar jelentése: Petarvar, július 30. (Hivatalos.) Szaharov tábornoknak a vezér­karhoz intéuett 29 iki távirata je­enti: 28-án kutatás történt a keleti Parcel körül és megállapították, hogy Pszihoiantól délre egy ellenséges előőrs csapat van, szám szerint min­egy három ezred gyalogság öt lovasszázaddal és 19 ágyúval. Kajuantól hat kilo­méternyire délre ellenséges kutatócsapat ütközött össze váratlanul vadászainkkal, h­atszáz lépésről puskatü­zel fogad­ák őket és megfutamodtak. A déli n­arcélon is kutattak 28 án és 29-én, a­mikor is elég jelentős ellenséges csapatok mozgását fig élték meg, kik ke etről­ nyugatra mozogtak. Szim­cseutől délre egy ellenséges csapat 29-én reggel Kut Si­angtuntól Vaidsiahu felé vonult. Ez egy gy­alogezrednél, egy ütegből és egy lovasezredből ál­l. Vtéörsí­nk­í­gyu és puskafűze feltartóztatta. Hat halottunk és sebe­ültünk volt, Aioló orosz liszt, Sanghaj, július 30. Ide az a­lar érkezett, hogy Lié­oj útban né­hány napja egy oro­sz vezérkari tisztet, aki a japániaknak hadi­tikokat árult el, agyon­lőttek. Egy századost is letartóztattak azon gyanú alatt, hogy a vladivosztoki erődítések terveinek egy részét a japániaknak eladta. Orosz mozgósítások. Pétervár, július 30. A hadügyi kormány elrendelte a 3., 4. és 18. hadtestek mozgósítását. Odessza, július 30. Az önkéntes hajóhadhoz tartozó « Tambov», »Kosztroma», «Voronez», «Vladimirov», «Kiev», »Jaroszlav», «Ny isni-Novgorod» és «Szttratov» hajókat, valamint az orosz kereskede­mi társu­lat «M­akur», «Juno» és «Pallas» nevű hajóit helyreállították, úgy, hogy azonnal a Balti­­tengerre mehetnek szénrakományért és víz­készletért. A vladivosztoki hajóraj: Tokio, július 30. (Reuter.) A vladivosztoki hajóraj dél­után 1 órakor Vladivosztokba menet áthaladt a Cugaru-tengerszoro­­n. Japáni békefeltételek: London, július 30. Tokióban újra a békeki­átást tárgyalják. A «Csidi» azt írja, hogy Japán addig fogja folytatni a háborút, amíg az oroszok határo­zottan beismerik a vereségüket és megfelelő béke­­j­avaslatokat tesznek, amelyek Kelet-Á­siában tartós békét biztosítanak. Japán nem fogadná el vala­melyik harmadik hatalomnak közbenjárását. Az elfogott hajók: ■Washington, július 30. Helyi hivatalos körökben a­z hiszik, hogy a semleges hajók elsülyesztése ellentétben van a nemzetközi jog minden n npelvével és nem fogad­ható erős tiltakozás nélkül. A «Knichts Commandeur» lakobsányának tulajdonosai ma tárg­y­tak a külügy­minisztérium szolikcitátorával az orosz kormánynál történendő formális tiltakozás benyújtása végett. Az angolok Perzsiában. Budapest, július 30. Egyre szaporodnak a jelek, amelyek arról tanúskodnak, hogy Anglia a lehető legteljesebb mértékben iparkodik kihasználni mind­azt az előnyt, amelyet az orosz politikának szinte végzetes rövidlátása mut­ott neki azzal, hogy belekeveredett a Japánnal való szerencsétlen háborúba. Amit a réveit elveszített, kamatostól akarja visszaszerezni a vámon ; a délefrikai háború okozta vér- és erőveszteségét tel­jes mértékben iparkodik visszaszerezni ab­ból a vérből, ame­l Mandzsuország síkjain folyik el, s abból az erőből, amelyet a cár birodalma napról-napra veszit a földnek azon a tájékán, ahol a nap tö­kel s az orosz di­csőség leáldozik. Azon az egész nagy, széles ütközőövön, amely Ázsia két nagy «európai» részét elvá­lasztja egymástól, Indiát Szibériától, Anglia most éppen olyan mértékben nyomul előre, mint ahogy el­rerolta csápjait a búr háború idején Oroszország. Younghusband és Macdonald talán már lenn vannak Lasszában, örökre lefoglalva Tibetet az an­ol befolyás számára. Curzon lordnak, az indiai alkirálynak itt-ott elejtett szavaiból sejtheti a világ, hogy Anglia keze Beluzi­sztánban sem tétlen, s azt is tud­uk, hogy az afganisztáni uralkodóváltozást milyen ügyesen tudta Anglia a maga számára kizsákmányolni az ott folyton erősködött orosz befo­gás ellensúlyozására. S most arról érkezik hír, hogy az angolok Perzsiában is keresnek olyan arkitrédesi pon­tokat, amelyeken megvetve a lábukat, ha szüksége támad úgy, meg tudták billenteni a legnagyobb világrész egyensúlyát, hogy ők maradjanak felül s a nagy vetélytárs, Orosz­ország­ alul. Évszázadokra előrelátó politikának a meg­jelenésében talán apróul fe­tűnő, de más mozzanatokkal kapcsolatba hozva geniálisan céltudatos és felségesen makacs momentumait látjuk a szabadkézre kapott Angliának abban a viselkedésében, amelyet most nem is nagyon ttrfeol Ázsia legbelső légióiban, abban a kü­lönös világban, amelyet az európai ember erfoig csak azért hagyott meg Ázsiának, hogy biztos, vagy legalább is tartós válaszfal legyen a két nagy európai dominium között s ne engedje, hogy India határa összesurlódjék Szibériáéval. Nincs nagy ember a komornyikja előtt s nincs nagy esemény, amelyben a kortársak ki­csinyességet ne lássanak, kevés olyan lépést tesz a világhistória, amelyről a kontemporán történetírók szükagyúsága azt ne jegyezné fel, hogy oktalan, céltalan, ostoba, vagy leg­alább is­­ rövid, mert nincs megtoldva azzal a bizonyos karddal. Mert már Frennus idejében is úgy volt, hogy a kard volt a súlynak és a nagyságnak a szimbóluma s a momentán bámulatot csak «fegyveres» események tudták kicsikarni a közhangulatból. Az erő imponál csak rögtön, az okosságot csak később bámulják az em­berek. Ezért fog bizonyára érdekesebb lenni a közvélemény előtt, ha jön a hir, hogy Lasz­­szába fényes ütközet után bevonult az angol expedíció, mint az a hir, amely ma érkezik Tifliszből s arról szól, hogy az angolok még június első napjaiban kitűzték az Union Jack-et két perzsa szigeten: Abu Muzán és Tanbon. Oly mindegy a nagyvilágnak, hogy Abu Mu­zán és Tanbon a perzsa oroszlános lobogó leng-e, vagy a kékcsíkos angol zászló és mégis: Perzsia már azt vizsgálhatja, hogy a korazáni csapatok száma elég nagy-e s hogy Szeisztán biztos-e az angolok elől. Pedig a két megszállt sziget és Szeisztán között körülbelül akkora a távolság, mint Ber­lin és Belgrád között s ha Anglia csakugyan Szeisztánt akarja a hatalmába keríteni, akkor ugyancsak nagy vargabetűt vet, hogy a két gyöngyh­ász-szigeten keresztül indul neki an­nak a hódrésznek, amely, mint Perzsia egyik legkeletibb tmra ékelődik be Afganisztánba, Beludrisztán fölé. S ha az ember a térképre nem néz, ugyan meg nem érti, hogy miért ez a két sziget az a tengely, amely körül for­gását megkezdheti a politika, amely hódító szándékkal lép fel Perzsia ellen. Ha azonban a térképre nézünk, azt lát­juk, hogy ez a két sziget a félkör alakú Itor­­musz-tengerszorosnak a belső hallásában fek­szik. S olyan szépen szemben van egymással, hogy aki a birtokába veszi őket, az körülbelül meg tudja — kellőszámú hadihajó segítségé­vel — akadályozni a hajózást a tengerszoros­ban. A tengerszoros pedig az egyetlen kijárója a Perzsa-öbölnek, amely akkora, hogy bel­tenger­számba megy s a fő tengerre s a vizen életére Perzsiának. Nem két apró sziget megszállásáról van tehát itt szó, hanem arról, hogy Anglia mó­dot talált arra, hogy rátegye Perzsia egyik ütőerére a kezét, s alkalomadtán könnyűszerrel megbénítsa, ha úgy tetszik neki, a vérkerin­gését. Ezért érthető, hogy Teheránban nagy az ijedelem a két sziget megszállása miatt, s hogy a sah a hadügyminiszterrel tanácskozik a karazáni csapatok harcrakész voltáról. S ért­hető az is, hogy Perzsia éppen Szeisztánt félti. Területének ez a része az, amely szinte kí­nálkozik a leszakításra, s amelyet Beluzsisztán­­ból, vagy Afganisztánból — mind a kettő an­gol érdekeltség ma már — előrenyomuló se­reg ellen a legnehezebb megvédelmezni. Kicsiny dolognak látszik a két gyöngyha­lász-sziget elfoglalása a világhistóriában, olyan kicsinynek, mint egy szívdobbanás az ember életében. De ha egy szívdobbanás ki­marad, vége az életnek, s ha nagy nemzet csak egy pillanatot elszalajt, egy talpalattnyi földet kiereszt a lába alól, az előrenyomulásnak­ egyetlen kicsiny mozdulatát nem teszi meg: a nagysága egy részéről mondott le, a jövője egy idő részét dobta el magától. , Távirat.) Tiflisz, július 30. A «Tifliszki Liszto» jelen­tése szerint, az angolok a múlt hónap első napjai­ban kitűzték a brit lobogót a Perzsa-öböl­ben levő és Perzsiához tartozó Abu Muza és Tani szigeteken, melyeken a perzsa kormány gyöngy­halászattal évenkint több milliót nyert. Mihelyt tu­domást szerzett a birtokbavételről A­­­n-E­d-D­a­u­­­é perzsa miniszterelnök, távirati utasítást adott az angol lobogó azonnal való eltávolítására. Ennek a parancsnak eleget is tettek. A sah az uton lévő hadügyminisztert Teheránba való visszatérte­kor azonnal kihallgatáson fogadta. Hir szerint meg­bízták a miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg a korazáni kerületben lévő csapatok állását és szá­mát. A perzsa kormány valószínűleg Szeisztán­­nak az angoloktól való megszállásá­tól tart. PESTI NAPLÓ­ Augusztus 1-én új előfizetést nyitunk a Pesti Naplóra Kérjük azokat a tisztelt olvasóinkat, akiknek előfizetése ezen a napon lejár, méltóztassanak a megújítás­ról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. Lakó­helyüket változtató helybeli, valamint vi­déki előfizetőinket arra kérjük, hogy régi címüket is szíveskedjenek velünk tudatni, nehogy a lap szétküldése kése­delmet szenvedjen. A Pesti Napló előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba. Egy hónapra . 2 kor. 40 fill. Negyedévre . 7 kor. —fill. Félévre . . . . 14 kor. —fill. Egész évre . . . 28 kor —fill. * nyáron az egész fürdő-időszak alatt elő­fizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtat­ják tartózkodásuk helyét. A főváros környékén levő nyaralókba, mint eddig is, saját kihordóink fogják ideje­korán kézbesíteni a lapot. A kiadóhivatal.

Next