Pesti Napló, 1904. július (55. évfolyam, 181-211. szám)
1904-07-10 / 190. szám
6 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 190. szám 1904. julius 10. Bánffy akkor jött Osztendőből s Ischlben császári parancsra állt meg’. De ekkor Lukács László már ott volt. A háború. Budapest, julius 9. A tokiói cenzúra hatása már nagyon érezhető, különösen a Port-Artúrt illető eseményeknél. Itt teljesen a japáni hírekre vagyunk utalva, mert az orosz nem igen adhat híreket. A japániak pedig hallgatnak. Lehetséges, hogy egy napon azzal lepik meg a világot, hogy a port-arturi erődökre kitűzik a japáni zászlót. Mert azt mégsem titkolhatják el, hogy ottan mostanában a nagy események mindjobban közelednek megvalósulásukhoz. Az északi harctér mostanában kevésbbé izgalmas, mert innen, a rengeteg távolból, alig érthetők a különböző hadmozdulatok, amelyek tulajdonképpen csak maszkírozások, amelyek mögött az igazi szándékot hiába találgatjuk. Kaiping bevételének a híre is harmadszor, vagy negyedszer érkezik hozzánk és azért egyelőre nem fogadható el megbízhatónak. Ami természetesen nem zárja ki azt, hogy ezúttal igaz legyen. Londoni lapok arról is írnak, hogy Kuroki tábornok beteg, de hozzáteszik, hogy a parancsnokságot azért nem akarja átengedni. Bizonyos oldalról ezt úgy tüntetik fel, mint elégedetlenséget Kuroki részéről, aki neheztel, amiért nem őt, aki a falu mellett vívott ütközet vezetéséért méltán várhatta a főparancsnokságot, hanem Dama tábornagyot nevezték ki az összes japáni csapatok vezérévé. Ez azonban aligha találó kombináció. Sokkal valószínűbb, hogy Kurokit a háború izgalmai és a tábori élet fáradalmai tényleg megviselték. Ez nem olyan lehetetlen dolog, Stackelberg tábornok is megbetegedett tífuszban, pedig ő is bizonyára jól vigyázott az egészségére. Az igaz, hogy ő nem volt olyan szerencsés hadvezér, mint Kuroki; nála senki sem gondol egyébre, mint igazi betegségre. Az európai közvéleményt élénkebben foglalkoztatja még a Dardanellák kérdése is, amely néhány nap óta aktuális. Tudvalévően a krími háború után kötött párisi béke 1856-ban megerősítette a Dardanellákról elnevezett egyezséget, amelyet az öt nagyhatalom 1841- ben a portával kötött. Eszerint a szorosan nem török hadihajóknak a porta engedélye nélkül nem szabad átkelni. 1891-ben történt először, hogy a n'-a J- élt ezzel a jogával, mégpedig Oroszországgal szemben. Akkor ugyanis a török hatóságok föltartóztattak egy katonákat szállító orosz hajót. Hosszabb alkudozások után Törökország és Oroszország abban állapodtak meg, hogy Oroszország úgynevezett önkéntes flottájának hajói, ha kereskedelmi lobogót tűznek, szabadon átkelhetnek, de ha katonákat, vagy fegyvereket szállítanak, erről jelentést tartoznak tenni. Hogy ez a jelentéstétel mit ér, bizonyítja, hogy újabban már két orosz hadihajó átjött a Dardanellákon és az egyik azóta már a Szuezi-csatornát is elérte, pedig fegyvereket és egyéb hadiszereket szállított Kelet - Ázsiába. Ez pedig Japánra nézve is súlyos kérdés lehet még, különösen, ha a háború sokáig elhúzódik. Ha a szénkérdést is sikerül megoldani Oroszországnak, akkor a fekete tengeri önkéntes flotta egy szép napon még gondot fog okozni Japánnak. Port-Artur ostroma, London, július 9. Az összes hírek megegyeznek abban, hogy a japániak egyre szorosabban zárják körül Port-Arturt. Itt minden pillanatban várják azt a hírt, hogy a vár elesett. A portart,úri japáni flotta együttműködik a szárazföldi hadsereggel és szakadatlanul bombázza az erődöket. A japániak lassan, de biztosan nyomulnak előre; a keleti oldalon már hat mértföldnyire közeledtek Port-Artúrhoz, az északi oldalon még tizennégy angol mértföldet tesz a távolság. A japániak elfoglaltak több dombot, amelyeken az oroszokat házban fenyegetik. London, július 9-A «Daily Express»-nek jelentik Csifuból. A japániak ezen a héten öt mértföldnyire közeledtek Port-Artúrhoz és a 14. és 16. számú orosz erődöket ostrommal bevették és meg is szállották. A japániak emellett más magasla-tokat is megszálltak, amelyekre már fölvitték ostromágyaikat. Már minden elő van készítve az utolsó döntő ostromra. Más forrásból azt jelentik, hogy a japániak múlt kedden a Takusán-hegy délkeleti lejtőjét is ostrommal bevették. A Takusán orma egyenes vonalban alig három kilométernyire van Port- Arturtól. .r' London, július 9. Az a japáni hadosztály, amely Naoszao mellett harcolt észak felől, egy másik hadosztály pedig kelet és észak felől támadja Port- Arturt. Északon könnyebbek a terepviszonyok. Harc a torpedók ellen. Pétervár, július 9. (Hivatalos.) Gilinszki tábornok a hadügyminisztériumhoz intézett 7-iki keletű távirata jelenti: Port-Artúrból érkezett hírek szerint július 3-án este 9 órakor négy japáni torpedónaszád igyekezett behatolni a portarturi kikötőbe. Az egyiket az Aranyhegy közelében lévő üteg, a másikat egy más üteg közelében sülyesztették el, a harmadik egyik kéményét veszítette el, a negyedik négykéményes, baj nélkül menekült. A helyőrség szelleme kitűnő. Nap-nap után történnek portyázások. Két hét előtt Taue rendőrfőnök embereivel 200 marhát szerzett. Július 1-én 50 japáni lövészt fogtunk el. Erősségünk ütegei még egy lövést sem tettek. Lövőkészletünk fölöslegben van. A «Burakov» nevű torpedónaszád visszatért Port-Artúrba, ahol zugó hurrá-kiáltásokkal fogadták. A határőrségek jelentése szerint tunguzok Szipigjan állomásnál megtámadtak egy járóőrt és egy katonai vonatot meglövöldöztek. Az oroszok visszaverték támadásukat. Július 5-én Mondianszian állomástól két kilométernyire északra jelzőtüzet vettek észre. Az ez irányban elküldött járóőr 15 tagú tunguzbandára talált és azt szétverte. Egy tunguzt megöltek, egyet elfogtak. Az orosz vezérkar jelentése: Pétervár, július 9. Szaharov tábornoknak a vezérkarhoz intézett tegnapi keletű távirata a következő: 7-ikén reggel lovasságunk lassan visszavonult a Baodhsiai dombokról Kaicsu irányában, feltartva az ellenség előrenyomulását, amely a tengerpart mentén hat századot küldött ki jobbszárnyunk megkerülésére. Délután 2 órakor három ellenséges század szállotta meg Szialaodsát, hol ütegünk tüzelése egy ideig feltartotta őket. Délután 5 órakor három japáni gyalogzászlóalj 12 ágyúval megszállotta a vasúti vonal körül lévő magaslatokat. Az ellenséges gyalogság láncolata a vasúti vonaltól keletre lévő dombokon Jilinpuig volt látható, amidőn 15 század lovasság a Szialaodsa—Sziao—Atkahiaidsa-vonal felé fordult. Délután 2 óra 30 perckor egy ellenséges üteg a Jilinputól délre fekvő útszorosból tüzelni kezdett csapatunkra, mely Kedzsatun körül volt. Ez a körülmény kényszerítette csapatunkat Jecciahuba, hat kilométernyire délre Kaicsutól, visszavonulni. Este 10 órakor négy ellenséges század megszállotta a Kaicsutól 14 kilométernyire délkeletre lévő Szundsudissziát. Evvel a csapattal egyidőben szállta meg az ellenség estefelé három századdal a Kaicsutól hét kilométernyire keletre lévő Janbuankui francia katolikus missziót. A Kantake folyó balpartján lévő dombok északi lejtőjén terjedelmes ellenséges táborokat vettek észre. Július 8-án éjfél után egy ellenséges csapat, mely mintegy két századból állt, egészen a Kantake folyó balpartján lévő előőrsünkhöz húzódott, de észrevették és kénytelen volt elmenekülni puskatüzünk elől. 8-ikán reggel 5 órakor az ellenség ismét kezdett Kaicsu felé vonulni egész két gyaloghadosztályból és egy lovasdandárból álló seregével. Reggel 8 órakor az ellenség félbenhagyta a Kantake völgy déli partjának lejtőjén való előnyomulását. A portyázó csapataink határozottan megállapították, hogy az ellenség 1—IV* hadosztály erős, mely csapatnak nagyobb része Kanziaponzánál Kanzától öt ki■lométernyire északkeletre, volt és melynek előőrseit Undalinig a Csipanlin szorosig és Sziandiaóig tolták előre. Megállapították, hogy jelentékeny haderő van Vandapurba és a Dalin- szoros irányában is. Tokió ünnepre készül. London, július 9. Tokióban a városi hatóság arra az esetre, ha a japániak Port-Arturt beveszik, nagy előkészületeket tesz, hogy ezt az eseményt méltóan megünnepelje. Az északi harctér. Paris, július 9. A harctéri helyzetről a következőket táviratozzék Pétervárról ? .«Matin»-nek. A japániak előrenyomulása megszakításának, amely néhány nap előtt annyira meglepett mindenkit, most megvan a magyarázata. Kuroki óvatosan előre tolta csapatait a Tájcikhavölgybe, hogy az oroszokat Mukdennél megkerülje. Semmi érdeke sem volt tehát abban, hogy az oroszoknak észak felé való mozdulatait siettesse. Mikor Pétervárott megtudták, hogy Kuroki és Oku hadserege egyesül, azt mondták: Annál jobb, együtt fogjuk őket megverni! Most pedig azzal vigasztalják magukat: Kuropatkin mindegyiket külön fogja megverni! A legutóbbi táviratok szerint, amelyek tegnap Liaójángból Pétervárra érkeztek, Liaójántól huszonöt kilométernyire nagy csata folyik, és igen sok orosz sebesültet szállítanak Liaojánba. Ezt a táviratot hivatalosan még nem erősítették meg. Pétervárott föltétlen bizalommal viseltetnek Kuropatkin iránt és bíznak az esőben, amely a japániak mozdulatait megnehezíti, de jó oroszok szerencsétlenségére az eső után elviselik tetlen forróság következett. London, július 9- ig Kuropatkin kénytelen Dasicsaó-tól északra vonulni. Kétségbeesett versenymasírozás lesz, amely el fogja dönteni, vájjon a japániak képesek-e az orosz hadsereg nagy részét elvágni. Kuropatkin koncentráló pontjai Ancsancsánban van. Liaojanban most harminc nehéz ágyú van; a város keleti oldalát drótsövénynyel ellátott hevenyészett erődítések verszik körül. Kaiping bevétele: London, július 9. 1 A Reuter ügynökségnek jelentik mai kelettel: Oku tábornok tegnap heves küzdelem m után megszállta Kaipingot. 4 Beteg vezérek, London, július 9. 1 Rómából táviratozzak, hogy Tokióból odaérkezett jelentés szerint Kuroki tábornok egy idő óta beteg, de azért mégsem akarja magát a sereg parancsnokságában helyettesíttetni. Az orvosok azt tanácsolták Kurokinak, hogy kímélje magát, de Kuroki mégis a harcvonalba ment, sőt sokszor, ha nagyon rosszul volt, odavitette magát. A legutolsó jelentések szerint Kuroki már sokkal jobban van. Berlin, július 9. (Saját tudósítónktól.) Staekelberg tábornok tífuszban megbetegedett, s állapota aggasztó. Megyék és városok. — (Kecskemét város pótadója). Kecskemétről telegrafálják : Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ma Kada Elek polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen vita után egyhangúlag elfogadták a városi tanács, illetőleg a pénzügyi bizottságnak javaslatát, hogy az eddigi 15 százalékos városi pótadót az 1903. évi közköltségvetésben mutatkozó 160 000 korona hiány fedezésére 16 százalékkal emeli, vagyis 30 százalékra egészíti ki. A birtokváltozásra szedendő városi illetékekre vonatkozó szabásrendelet tervezetét a közgyűlés szintén elfogadta. (Sertészvész Arad megyében.) Aradról telegrafálják. Itt a sertésvész járványosan fellépett, minek következtében ma a sertéspiacot betiltották. A megyében 45 község zárlat alatt van sertésvész és egyéb állatbajok miatt. 4