Pesti Napló, 1904. július (55. évfolyam, 181-211. szám)

1904-07-10 / 190. szám

6 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 190. szám 1904. julius 10. Bánffy akkor jött Osztendőből s Ischlben császári parancsra állt meg’. De ekkor Lukács László már ott volt. A háború. Budapest, julius 9. A tokiói cenzúra hatása már nagyon érez­hető, különösen a Port-Artúrt illető esemé­nyeknél. Itt teljesen a japáni hírekre va­gyunk utalva, mert az orosz nem igen adhat híreket. A japániak pedig hallgatnak. Lehetsé­ges, hogy egy napon azzal lepik meg a vilá­got, hogy a port-arturi erődökre kitűzik a japáni zászlót. Mert azt mégsem titkolhatják el, hogy ottan mostanában a nagy események mindjobban közelednek megvalósulásukhoz. Az északi harctér mostanában kevésbbé izgalmas, mert innen, a rengeteg távolból, alig érthetők a különböző hadmozdulatok, amelyek tulajdonképpen csak maszkírozások, amelyek mögött az igazi szándékot hiába találgatjuk. Kai­ping bevételének a híre is harmadszor, vagy negyedszer érkezik hozzánk és azért egy­előre nem fogadható el megbízhatónak. Ami természetesen nem zárja ki azt, hogy ezúttal igaz legyen. Londoni lapok arról is írnak, hogy Ku­­roki tábornok beteg, de hozzáteszik, hogy a parancsnokságot azért nem akarja átengedni. Bizonyos oldalról ezt úgy tüntetik fel, mint elégedetlenséget Kuroki részéről, aki nehez­tel, amiért nem őt, aki a falu mellett ví­vott ütközet vezetéséért méltán várhatta a főparancsnokságot, hanem D­­­a­m­a tábornagyot nevezték ki az összes japáni csapatok vezé­révé. Ez azonban aligha találó kombináció. Sok­kal valószínűbb, hogy Kurokit a háború iz­galmai és a tábori élet fáradalmai tényleg megviselték. Ez nem olyan lehetetlen dolog, Stackelberg tábornok is megbetegedett tí­fuszban, pedig ő is bizonyára jól vigyázott az egészségére. Az igaz, hogy ő nem volt olyan szerencsés hadvezér, mint Kuroki; nála senki sem gondol egyébre, mint igazi betegségre. Az európai közvéleményt élénkebben fog­lalkoztatja még a Dardanellák kérdése is, a­mely néhány nap óta aktuális. Tudvalévően a krími háború után kötött párisi béke 1856-ban megerősítette a Dardanellákról elnevezett egyezséget, amelyet az öt nagyhatalom 1841- ben a portával kötött. Eszerint a szorosan nem török hadihajóknak a porta engedélye nél­kül nem szabad átkelni. 1891-ben történt elő­ször, hogy a n'-a J- élt ezzel a jogával, még­pedig Oroszországgal szemben. Akkor ugyanis a török hatóságok föltartóztattak egy ka­tonákat szállító orosz hajót. Hosszabb alkudo­zások után Törökország és Oroszország abban állapodtak meg, hogy Oroszország úgynevezett önkéntes flottájának hajói, ha kereskedelmi lo­bogót tűznek, szabadon átkelhetnek, de ha ka­tonákat, vagy fegyvereket szállítanak, erről je­lentést tartoznak tenni. Hogy ez a jelentés­­tétel mit ér, bizonyítja, hogy újabban már két orosz hadihajó átjött a Dardanellákon és az egyik azóta már a Szuezi-csatornát is elérte, pedig fegyvereket és egyéb hadiszereket szál­lított Kelet - Ázsiába. Ez pedig Japánra nézve is súlyos kérdés lehet még, különösen, ha a háború sokáig elhúzódik. Ha a szénkérdést is sikerül megoldani Oroszországnak, akkor a fekete tengeri önkéntes flotta egy szép napon még gondot fog okozni Japánnak. Port-Artur ostroma, London, július 9. Az összes hírek megegyeznek abban, hogy a japániak egyre szorosabban zárják körül Port-Arturt. Itt minden pillanatban v­á­r­j­á­k a­z­t a h­í­r­t, hogy a vár e­l­e­s­e­tt. A portart,úri japáni flotta együtt­működik a szárazföldi hadsereggel és szakadatlanul bom­bázza az erődöket. A japániak lassan, de biz­tosan nyomulnak előre; a keleti oldalon már hat mértföldnyire közeledtek Port-Artúrhoz, az északi oldalon még tizennégy angol mért­­földet tesz­ a távolság. A japániak elfoglaltak több dombot, amelyeken az oroszokat házban fenyegetik. London, július 9-A «Daily Express»-nek jelentik Csifuból. A japániak ezen a héten öt mértföldnyire kö­zeledtek Port-Artúrhoz és a 14. és 16. számú­­ orosz erődöket ostrommal bevették és meg i­s szállották. A japániak emellett más magasla-­­­tokat is megszálltak, amelyekre már fölvitték ostromágyaikat. Már minden elő van készítve az utolsó döntő ostromra. Más forrás­ból a­zt jelentik, hogy a japániak múlt kedden a Takusán-hegy délkeleti lejtőjét is ostrom­mal bevették. A Takusán orma egyenes vonal­ban alig három kilométernyire van Port- Arturtól. .­r' London, július 9. Az a japáni hadosztály, amely Naoszao mel­lett harcolt észak felől, egy másik hadosztály pedig kelet és észak felől támadja Port- Arturt. Északon könnyebbek a terepvi­szonyok. Harc a torpedók ellen. Pétervár, július 9. (Hivatalos.) Gilinszki tábornok a had­ügyminisztériumhoz intézett 7-iki keletű táv­irata jelenti: Port-Artúrból érkezett hírek sze­rint július 3-án este 9 órakor négy japáni tor­pedónaszád igyekezett behatolni a portarturi kikötőbe. Az egyiket az Aranyhegy közelében lévő üteg, a másikat egy más üteg közelében sülyesztették el, a harmadik egyik ké­ményét veszítette el, a negyedik négykéményes, baj nélkül menekült. A helyőrség szelleme ki­tűnő. Nap-nap után történnek portyázások. Két hét előtt Taue rendőrfőnök embereivel 200 marhát szerzett. Július 1-én 50 japáni lövészt fogtunk el. Erősségünk ütegei még egy lövést sem tettek. Lövőkészletünk fölöslegben van. A «Burakov» nevű torpedónaszád visszatért Port-Artúrba, ahol zugó hurrá-kiáltásokkal fo­gadták. A határőrségek jelentése szerint tun­­guzok Szipigjan állomásnál megtámadtak egy járóőrt és egy katonai vonatot meglövöldöz­tek. Az oroszok visszaverték támadásukat. Július 5-én Mondianszian állomástól két kilo­méternyire északra jelzőtüzet vettek észre. Az ez irányban elküldött járóőr 15 tagú tunguz­­bandára talált és azt szétverte. Egy tunguzt megöltek, egyet elfogtak. Az orosz vezérkar jelentése: Pétervár, július 9. Szaharov tábornoknak a vezérkarhoz in­tézett tegnapi keletű távirata a következő: 7-ikén reggel lovasságunk lassan visszavonult a Baodh­siai dombokról Kaicsu irányában, fel­tartva az ellenség előrenyomulását, amely a tengerpart mentén hat századot küldött ki jobbszárnyunk megkerülésé­re. Dél­után 2 órakor három ellenséges század szál­lotta meg Szialaodsát, hol ütegünk tüzelése egy ideig feltartotta őket. Délután 5 órakor három japáni gyalogzászlóalj 12 ágyúval meg­szállotta a vasúti vonal körül lévő magasla­tokat. Az ellenséges gyalogság láncolata a vasúti vonaltól keletre lévő dombokon Jilin­­puig volt látható, amidőn 15 század lovasság a Szialaodsa—Sziao—Atkahiaidsa-vonal felé fordult. Délután 2 óra 30 perckor egy ellensé­ges üteg a Jilinputól délre fekvő útszorosból tüzelni kezdett csapatunkra, mely Ked­­zsatun körül volt. Ez a körülmény kény­szerí­tette csapatunkat Jecciahuba, hat kilo­méternyire délre Kaicsutól, visszavonulni. Este 10 órakor négy ellenséges század megszállotta a Kaicsutól 14 kilométernyire délkeletre lévő Szundsudissziát. Evvel a csa­pattal egyidőben szállta meg az ellenség este­felé három századdal a Kaicsutól hét kilomé­ternyire keletre lévő Janbuankui francia kato­likus missziót. A Kantake folyó balpartján lévő dombok északi lejtőjén terjedelmes ellenséges táborokat vettek észre. Július 8-án éjfél után egy ellenséges csapat, mely mintegy két szá­zadból állt, egészen a Kantake folyó balpart­ján lévő előőrsünkhöz húzódott, de észrevették és kénytelen volt elmenekülni puskatüzünk elől. 8-ikán reggel 5 órakor az ellenség ismét kezdett Kaicsu felé vonulni egész két gyalog­hadosztályból és egy lovasdandárból álló sere­gével. Reggel 8 órakor az ellenség félben­­hagyta a Kantake völgy déli partjának lejtő­jén való előnyomulását. A portyázó csapataink határozottan megállapították, hogy az ellen­ség 1—IV* hadosztály erős, mely csapatnak nagyobb része Kanziaponzánál Kanzától öt ki­­■­lométernyire északkeletre, volt és melynek előőrseit Undalinig a Csipanlin szorosig és Sziandiaóig tolták előre. Megállapították, hogy jelentékeny haderő van Vand­apurba és a Dalin- szoros irányában is. Tokió ünnepre készül. London, július 9.­­ Tokióban a városi hatóság arra az esetre, ha a japániak Port-Arturt beveszik, nagy előké­születeket tesz, hogy ezt az eseményt méltóan meg­ünnepelje. Az északi harctér. Paris, július 9. A harctéri helyzetről a következőket távira­tozzék Pétervárról ? .«Matin»-nek. A japániak előrenyomulása megszakításának, a­mely néhány nap előtt annyira meglepett mindenkit, most meg­van a magyarázata. Kuroki óvatosan előre tolta csapatait a Tájcikhavölgybe, hogy az oroszokat Mukdennél megkerülje. Semmi érdeke sem volt tehát abban, hogy az oroszoknak észak felé való mozdulatait siettesse. Mikor Pétervárott meg­tudták, hogy Kuroki és Oku hadserege egyesül, azt mondták: Annál jobb, együtt fogjuk őket megverni! Most pedig azzal vigasztalják magukat: Kuropatkin mindegyiket külön fogja megverni! A legutóbbi táviratok szerint, amelyek tegnap Liaójángból Pétervárra érkeztek,­ Liaójántól huszonöt kilométernyire nagy csata­ folyik, és igen sok orosz sebesültet szállítanak Liaojánba. Ezt a táviratot hivatalosan még nem­ erősítették meg. Pétervárott föltétlen bizalommal vi­seltetnek Kuropatkin iránt és bíznak az esőben, amely a japániak mozdulatait megnehezíti, de jó oroszok szerencsétlenségére az eső után elviselik tetlen forróság következett. London, július 9- ig Kuropatkin kénytelen Dasicsaó-tól északra vonulni. Kétségbeesett versenymasíro­­zás lesz, amely el fogja dönteni, vájjon a ja­pániak képesek-e az orosz hadsereg nagy ré­szét elvágni. Kuropatkin koncentráló pontjai Ancsancsánban van. Liaojanban most harminc nehéz ágyú van; a város keleti oldalát drótsö­­vénynyel ellátott hevenyészett erődítések ver­szik körül. Kaiping bevétele: London, július 9. 1 A R­e­u­t­e­r­ ügynökségnek jelentik mai ke­lettel: Oku tábornok tegnap heves küzdelem m­ után megszállta Kaipingot. 4 Beteg vezérek, London, július 9. 1 Rómából táviratozzak­, hogy Tokióból oda­érkezett jelentés szerint Kuroki tábornok egy idő óta beteg, de azért mégsem akarja magát a sereg parancsnokságában helyettesít­­tetni. Az orvosok azt tanácsolták Kurokinak, hogy kímélje magát, de Kuroki mégis a harc­vonalba ment, sőt sokszor, ha nagyon rosszul volt, odavitette magát. A legutolsó jelentések­ szerint Kuroki már sokkal jobban van. Berlin, július 9.­­ (Saját tudósítónktól.) Staekelberg­ tábornok tífuszban megbetegedett, s állapota aggasztó. Megyék és városok. — (Kecskemét város pótadója). Kecskemét­ről telegrafálják : Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ma Kada Elek polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen vita után egy­hangúlag elfogadták a városi tanács, illetőleg a pénzügyi bizottságnak javaslatát, hogy az eddigi 15 százalékos városi pótadót­ az 1903. évi közköltség­vetésben mutatkozó 160 000 korona hiány fedezésére 16 százalékkal emeli, vagyis 30 százalékra egészíti ki. A birtok­változásra szedendő városi illetékekre vonatkozó szabá­srendelet tervezetét a közgyűlés szintén elfogadta.­­ (Sertészvész Arad meg­yében.) Aradról telegrafálják. Itt a sertésvész járványosan fellépett, minek következtében ma a sertéspiacot betil­tották. A megyében 45 község zárlat alatt van sertésvész és egyéb állatbajok miatt. 4

Next