Pesti Napló, 1905. október (56. évfolyam, 271-301. szám)

1905-10-08 / 278. szám

■ 27­8. szám Brudapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1905. október 8. 15 nem nevetséges alak, csak fatális helyzete, gyámolta­lan cselszövései teszik azzá. Teljes elismerés illeti­­Várady­ Sándort intelligens játékáért. A szerep­­ének­­részének nehézségeit még nem győzte le egészen, d­eklamációja kissé nehézkes. Bochnicsek, aki Stolfingi Waltert énekelte, ma lépett föl először ebben a szezonban. Hangján meglátszott az imént kiállott betegség nyoma. Szendrői erőtlen Pognere, Kaczér Margit túlságosan szentimentális Évája, Gá­bor szimpatikus Dávidja, Ney Bernét derék Kothnere egészítette ki az előadást. Ma rövidítés nélkül adták a Mesterdalnokokat. Ennek az nyitásnak művészi értéke nincs, csak fárasztóbbá teszi az amúgy is hosszú előadást. A zenekart Márkus Dezső vezette biztos kézzel. (k. i.) (*) A­­­emzeti Szalon őszi tárlata. A Nemzeti Szalon őszi tárlata, amely holnap délelőtt nyílik meg, arról tesz tanúságot, hogy festőink, akik" igen mostoha művészi viszonyok közepett alkotnak­ nálunk, nyaratszaka magukhoz térnek és a friss, lombos, virágos természettől kapnak erőre, amelyet a mi mecénásainktól hiába várnak. Különösen örven­detes dolog, hogy a legfiatalabb festő­gárda, amely az eget ostromolja, a számos retus ellenére is igen szép számban vonult fel. Ha egyéb nem, megvan ben­nük a fiatalság bája és kedves erőfeszítése, amelyet nevesebb, megállapodottabb piktorainknál oly ritkán találunk. Cinizmusukat teljesen értjük, hiszen nálunk­ az első nagyobb siker egyenlő a korai dérrel. Sok ősz ember van máris a «fiatalok» közt, megőszült a sméllerjében és a közönség ízlésében,­ amelynek­ a műtermek világában «giccs» a neve. Nem rójunk­ ide­ a nevüket, hiszen ők saját maguknak a flagel­­dánsai amúgy is. A Szenes Fülöp kollektív arc­­kép-kiállítása külön része ennek a tárlatnak. Annak azúzusnak hódol, amelyet újabban művészeink «talp­­­­raállítása» végett honosítottak meg, hogy ismert nevű­­festők felgyűlt műveiből vásárt rendeznek, amely­ikem­ a főelv, hogy mennél olcsóbb­ és csalogatóbb áru­kat állítsanak­ oda a vásárlók elé. Sok­ dolog, ami bátran az atelierben maradhatott volna, ilyenkor napfényre kerül és potom áraival izgatja azokat, akik nem nyúlhatnak nagyon mélyen a zsebükbe.­­ Ettől a holmitól eltekintve, Szenes Fülöpnek néhány­­ igen jó arcképét találjuk a gyűjteményben, amely­nek­ a legjobb darabja nyilván az a pompás arckép, amelyet Tolnay Ákosnéról festett. A Szalon nívóját azok­ a képek jelzik, amelyeket ismertebb nevű fes­tőink­ állítottak ki és amelyek közt nemcsak elvétve akad igen komoly és művészi törekvésű munka. Csók­ István «Hangok a Dunán» oiral képe, Márk Lajos festményei, Hegedűs László vázlatai, Bruck Miksa, M­a­r­k­ó Ernő, D­é­r­y Béla, K­é­z­d­i - K­on­rách László, Pállya Károly tájképei, Rubo­­vics Márk «Mosó asszonyai», Neogrády Antal két olajfestménye, Vajda Zsigmond tanulmányai, H­á­r­y Gyula, Berkes Antal, K­o­s­z­k­o­r Jenő, G­r­e­g­u­s Imre, B­o­e­m Eitta, Bruck Hermin fest­ményei a Nemzeti Szalonnak már úgyszólván a ren­des műsorához tartoznak. Előnyösen tűnnek fel Feichtinger Angela tájképei és Wetzel Gy. festményei. A­n­d­r­e­j­k­a József szoborműve felem­­lítést érdemel. A fiatalabb művészgárda törekvéseit m­ár előbb megdicsértük. Különösebb említésre mél­tónak tartjuk Cserna Károly Kem­ényf­fi Jenő, Glatz Oszkár, Fr­ecskay Endre dolgait. Igen érdekesnek ítéljük Kővári Szilárd egyéniségét, Körmen­d­i F­r­i­m Ervin alkotását. Vörös Ernő, Mérő István, Barta Jenő, Vidovszky, Rácz Sándor és Pogány Margit fölemlítésre érdeme­sek. Mindehez most már csak a vásárló közönség aranyat érő buzdítása hiányzik. (—), (*­ A Nemzeti Szalon kiállításának meg­nyitása. A­ Nemzeti Szalon őszi kiállítása, amely­­­­nek keretében az igazgatóság Szenes Fülöp kol­lekcióját is bemutatja, holnap vasárnap nyílik meg. A kiállítás megtekintésére a vasárnapra szóló meg­hívók egész nap érvényesek, a belépődíj pedig egy korona. Hétfőtől a kiállítás naponta reggel 9 órától este 8-ig lesz nyitva s a belépődíj ötven fillér. (*) Repriz a Vígszínházban. Szombaton, október 14-én este érdekes repriz lesz a Vígszín­házban. Fölelevenítik Molnár Ferenc kitűnő bo­hózatát , „A doktor úr“-at, amely két évvel ezelőtt került teljes sikerrel bemutatóra és hosszú ideig uralkodott a műsoron. Több, mint harmincszor ad­ták elő egymás után a kiváló író „pesti“ bohózatát, melyben egyik legnagyobb sikerét aratta — Puzsér­betörő szerepében — Hegedűs Gyula. „A dok­tor úr“ szombati reprizén ugyancsak ő játssza ezt a híres szerepet. Növeli a repriz érdekességét két új szereplő: Csillag Teréz szerepét most Halmi Margit, Nikó Lina szerepét pedig Kiss Irén fogja játszani a népszerű bohózatban. (*) Gróf Andrássy Dénesné szobra. Rozsnyó város közönsége a néhány évvel ezelőtt elhunyt gróf Andrássy Dénesnének, a felvidék jótevő nagyasszonyának a városban szobrot emeltet. A szobrot Sz­amovolszky Ödön és Horvai János készítették. Teljesen márványból van faragva s arcitekturai részét is maguk a művészek tervez­ték. A modern kiképzésű talapzat tetején a nagyasz­­szony látható összekulcsolt kezekkel, míg a posz­­tament aljában plasztikus csoportkép van . Krisz­tus vezeti a szegény gyermeket a nagyasszonyhoz, a jótékonyság angyalához. A főalak fehér márvány­ból van faragva, a csoport pedig szürkéből. A szob­rot a grófné halálának évfordulója alkalmából, októ­ber 29-én, vasárnap leplezik le ünnepség keretében, amelyen jelen lesz az Andrássy grófi család és a felvidék egész előkelősége. (*) Galipaux. A hírneves francia komikus, G­a­l­i­p­a­u­x, október 28-án rendezi előadását a Royalban. Vidám és komoly drámai repertoárján kí­vül két vígjátékban fog bemutatkozni. (*) Kollektív kiállítás. Csók István, ki most állandóan Párisban tartózkodik, egy kollektív kiállítás keretében fog beszámolni munkásságáról. — Október 25-én nyílik meg ez a kiállítás a „Könyves Kálmán“ termeiben. Csak 60 képet fog kiállítani, melyeknek több mint a fele új kép. (*) „A bolygó görög“. A Király-színház „A bolygó görög“ bemutatására készül. Kitűnő szerep­­osztással, Fedák Sárival az élén és teljesen új díszletekkel és kosztümökkel kerül legközelebb be­mutatóra a régi Hellasban lejátszódó operett, mely­nek szövegkönyvét a sok jelentős sikert aratott Pásztor Árpád, zenéjét pedig Buttykay Ákos a kiváló zeneszerző, írta. Ulissesok hányatta­tását és kalandját viszi tréfás epizódokkal színpadra a szövegkönyv. Fedák Sári három női alakot ját­szik ; Misses három szerelmesét: Nausikáát, Cir­­cét és Pénelopét. A premier október húszadika kö­rül lesz. (*) Burján Károly hangversenye. Az idei hangverseny-évad egyik érdekes eseménye az a dal­est, melyet B­u­r­j­á­n Károly szász­ udv. opera- és kamara énekes, a budapesti közönség kedvence, fog rendezni. Dalestéjén, mely hétfőn, november 6-án lesz a Royal termében, opera-áriákat és dalokat fog énekelni. Jegyek erre az egyetlen dalestre a „Har­monia“ zeneműkereskedésben kaphatók. (*) A filharmonikus hangversenyek mű­sora, Az ezidei filharmonikus hangversenyek mű­sora a következő: I. Hangverseny november 8-án. Közreműködik Dohnányi Ernő zongoraművész. 1. Beethoven IV. szimfónia (b-dúr); 2. Liszt «Ideálok» szimfóniás költemény; 3. Schumann Zongoraverseny (A-moll); 4. Goldmark «Sakantala» nyitány. — II. hangverseny november 22-én. Közreműködik: Sebald Sándor hegedűművész, a berlini Opera első verseny­mestere. 1. Siklós Albert «Rákóczi» nyitány (elő­ször); 2. Gluck-Reineke ballet-suite «Páris és He­­léná»-ból (először); 3. Brahms hegedűverseny; 4. Csajkovszky (Manfred» szimfónia (először). — III. hangverseny december 6-án. Közreműködik: Rosen­thal Mór, román királyi kamaraművész. 1. Wagner «Faust» nyitány; 2. Rameau-Gevaert ballet-suite «Cas­tor és Pollux»-ból (először); 3. Liszt zongoraverseny; 4. Mendelssohn skót szimfónia. — IV. hangverseny december 20-án. Közreműködik dr. Kraus Félix, cs. és kir. kamaraénekes. 1. Horváth Attila «Zrinyi Ilona» nyitány (először); 2. Schubert «Dem Unendlichen»; 3. Händel-Mottl XH-ik Concerto (először); 4. Ber­lioz «Mari tündér»; 5. Wagner «Wotan búcsúja és Tűzvarázs» a «Walkür»-ből.­­— V. hangverseny ja­nuár 10-én. Közreműködik Márkus Lili zongoramű­vésznő. 1. Haydn szimfónia (h-dúr) (először); 2. Debussy «Après midi d’un faune» (először); 3. Csaj­kovszky zongoraverseny; 4. Bach-Esser «Toccata».­­— VI. hangverseny január 24-én. Közreműködik: Jarnefelt Markki hangversenyénekesnő. 1. Mozart Ju­­piter-szimfónia; 2. a) Sibelius «Ballada»; b) Järne­­felt «Sonntagsmorgen»; 3. Kálmán Imre «Endre és Johanna» (először); 4. Liszt a) «Mignon»; b) «Há­rom cigány»; 5. Rimsky-Korzakof «Sheherazade». — VII. hangverseny február 7-én. Közreműködik: Kreis­ler Frigyes hegedűművész. 1. Schubert szimfónia (c-dúr); 2. Beethoven hegedűverseny; 3. Liszt Har­madik magyar rapszódia. — Vili. hangverseny feb­ruár 21-én. Közreműködik: Rosetti Hermin, bajor királyi kamaraénekesnő. 1. Smetana «Libussa» nyi­tány (először); 2. Mozart Zsuzsanna­ áriája a «Figaro lakodalmá»-ból; 3. ifj. Toldy László «Kain» (először); 4. Dalok; 5. Beethoven Hatodik szimfónia (pasto­rale). — IX. hangverseny március 7-én. Közremű­ködik: Becker Hugó tanár, gordonkaművész. 1. Mo­zart szimfónia (d-dúr); 2. Dohnányi gordonkaverseny (először); 3. Brückner «Scherzo» (először); 4. Volk­mann «Szerenád» (D-moll); 5. Svendsen «Párisi kar­nevál». —­X. hangverseny március 26-án (hétfőn). Közreműködnek: Vasquez-Molina Itália, Valent Vil­ma, Anthes György, Takács Mihály, az Op­era tagjai s az Opera teljes énekkara. Beethoverf-est. 1. «Eg­mont» nyitány; 2. «Meeresstille und glückliche Fahrt»; 3. Kilencedik szimfónia. — Bérelni lehet Méry Béla zeneműkereskedésében. (*) A római nagy művészeti elt nyertese. Az Országos Képzőművészeti Tanács ülést tartott, amelyen döntött a Fraknói Vilmos püspök által alapított római szobrászati díj sorsa fölött. A tanács a tavalyi díj nyertesét, D­a­ni­k­ó József szobrászt hozta javaslatba, aki római tartózkodása alatt elké­szítette Szilveszter pápa domborművű síremlékét. (*) A színházi hét. Nemzeti Szín­ház. Az „Ifjúságunk“, C­a­p­u­s Alfréd víg­­játéka e héten két estén szerepel a műsoron , vasárnap és szerdán. Hétfőn Rostand drámáját, a „Cyrano de Bergerac“-ot adják — ebben az évadban először. Klasszikus előadás három is lesz e héten és pedig kedden M­o­l­i­è­r­e „Tartuffe“-je, mérsékelt helyárak mellett, csütörtökön „Rómeó és Júlia“, pénteken pedig „Az ember tragédiája­“ kerül előadásra. Szombaton Rákosi Viktor és M­a-­­­o­n­y­a­i Dezső „Elnémult harangok“ című szín­művének lesz az előadása, vasárnap este Rákosi Jenő a „Szerelem iskolája“ című vígjátékának a reprize. Vígszínház. A Vígszínház új rendszeré­hez híven jövő heti műsorát is változatosan állította össze. „Az őrangyalát, Flers és Caillavet új vígjátékát öt estére tűzték ki és pedig holnapra, vasárnapra, azután pedig hétfőre, szerdára, péntekre és a következő vasárnapra. Kedden népies előadásul félhelyárakkal „Az ördög bibliájáét adják. Csütörtö­kön „A 3 Ajax*, Bisson bohózata kerül színre. Szombaton felfrissítik „A doktor úr“-at, M­ol­­­n­á­r Ferenc régen adott nagyhatású vígjátékát.­ Holnap, vasárnap lesz „Az ördög bibliájáénak első délutáni előadása. K­i­r­á­l­y­ S­zínház. Ferrier és Fie­ri­c­e operettje a „Liliom kisasszony“ kerül szom­batig minden este előadásra. A harmadik felvonás­ban szerepel a repülő ballet. Jövő vasárnap délután kerül előadásra a francia operett, míg este a „János vitéz“ van műsoron, Fedák Sári fölléptével. Magyar Színház. A Magyar Színháznak jövő heti műsorát egy francia bohózat fölelevenítése, egy eredeti újdonság bemutatója, két új tag bemu­tatkozása és egy vendégszereplés teszik érdekessé. Kedden Blum és Toché bohózata „Mongodin úr felesége“ kerül szinte új betanulással, Mongodin szerepében Megyeri Dezsővel és Mongodinné szerepében Ö­r­­­e­g Flórával, kik ezúttal lépnek­ föl először a Magyar Színházban. — Fényes Samu, aki eddig történelmi tárgyú drámákkal szerepelt a színpadon, új darabjában: „A csöppségében m­a­­gyar levegőjű vidám mesével szolgál, néhány derűs jelenettel egy falusi kúria életéből. A címszerepet M. Harmat Hedvignek írta a szerző. A kiváló ifjú művésznő, aki a Vígszínházban oly nagy sike­reket aratott, ezúttal hosszú idő után lép ismét a budapesti közönség elé. Fellépése elé érthető nagy érdeklődéssel néz a közönség. „A csöppség“ szom­baton, október 14-én kerül szinre mint a bemutató bérlet második estéje, U­r­á­n­i­a-S­zínház. A jövő hét egész mű­sorát „Az orosz-japán háború“ tölti be. A darab iránt változatlan az érdeklődés, az egész hónap műsorát Strausz Adolf műve foglalja le. Vasár­nap délután R­á­t­h István „Szabadság országa“ című darabja kerül színre. Városligeti Nyári Színház. A Népszínház személyzete a jövő héten a Városligeti Színkörben játszik és a „Smolen Tóni“-t, amely vasárnap este megszakítás nélkül ér el a kilencve­nedik előadásához, a hét valamennyi estéjén, vala­mint jövő vasárnap délután is szinte hozza. (*) Szimfonikus matiné. Kun László, zeneaka­démiai tanár, a Vígszínház karnagya, október 22-én, dél­előtt 11 órakor zenekari hangversenyt rendez nyolcvan­­tagú zenekarral. A matiné műsora a következő: Wag­ner: Tannhauser-nyitány. — Miha­l­o­v­i­c­s: A sellő. — Csajkovszky: Mozartina. 4. sz. suite. 1. Gigue. 2. Menuett- 3. Ima. 4. Téma változatokkal. (Budapesten elő­ször.) — Beethoven: V. szimfónia. C-moll. — A hangversenyt a Vígszínházban tartják meg­(*) Vidéki színészet. Tegnapelőtt este mutat­­kozott be a kolozsvári közönségnek Berlányi Vanda, a Kolozsvári Nemzeti Színház újonnan szer­ződött tagja. A kolozsvári lapok a legnagyobb e­s­­merős hangján imák a fiatal művésznőről. Pailleron­­nak „Az egér“ című vígjátékéban mutatkozott be a művésznő, ki a darabban Márta szerepét játszotta. Rokonszenves fogadtatásának a sűrűn felhangzó taps volt tanuságtétele; a közönség véleménye megegye­zik abban, hogy Bersányi Vanda szerződtetése nyere­ség a színházra nézve. (*) Kamarazene. A G­r­ü n­f­e­l d—S­opr­o­nyi— Berk­ovit­s—B­urger négyestársaságnak november 5-én kezdődő ezidei hangversenysorozatában a következő művészek működnek közre- Diósy Berta, Dorn-Langstein Lili, Frank Gizella, Gábor József,­ Ipolyi Valéria, Juhász Aladár, Kelen Ida, Lichtenstein Dóra, Márkus Lili, Mérő Jolán, Müller Eugénia, Rothauser Gizella, Somogyi Mór, Stark Ludovika, Várady Margit. Bérelni­­lehet Rózsavölgyi és Társánál-

Next