Pesti Napló, 1907. szeptember (58. évfolyam, 208-232. szám)

1907-09-22 / 226. szám

-­­Budapest,­ vasárnap PESTI NAPLÓ, 1907. szeptember 22. 226. szám 19­ ­ (#) Kabaretek. Az Andrássy-úti Műcsarnok helyiségeiben, amelyeket e célra átalakítottak, októ­ber elején nyílik meg a „Modern Színház“, amely a lehetőség szerint egyesíteni fogja a színház nívó­ját azzal, amit a cabarettől elvár a közönség. Éppen azért a „Modern Színház“ játékrendjében egyfelvo­­náson színdarabok és operettek gondosan megváloga­tott cabaretszámokkal fognak váltakozni, amelyeket legjobb nevű szerzőink írtak a „Modern Színház“ számára. Már az első esték műsorán s­zerepel Molnár­­Ferenc vígjátéka, Bzomaházy István életképe, Hal­tai Jenő operettje, amelynek zenéjét Szirmai Albert, az új cabaret karmestere, írta. A magánszámok szerzői közt szintén az író- és zenészvilág legjelesebb­jei vannak. A személyzet lajstromában találjuk Pálmay Ilkát és Medgyaszay Vilmát, a férfiak közt pedig Kovács Mihály, Nyáray Antal, Kardos An­dor neveit. A „Modern Színház“ személyzete már teljes számban együtt van és a próbák már javában folynak. — A Teréz­ körúti „Budapesti Cabaret Színház“ szeptemberi műsora, melyen tizenöt caba­­retszám és három kis darab szerepel, már csak szer­dáig kerül esténkint ismétlésre. Szeptember 25-én szerdán, teljesen új lesz a Cabaret-színház, mely ismert írók és zeneszerzők új műveit hozza. Húsz új cabaretszámon kívül két bohózat: „A szövetke­zet“ és „A remekírók“ és két atelier-tréfa kerül szinre. Az öszes szereplők, néhány új taggal gyara­podva, élükön László Rózsival, Ferenczy Károly­ival és Nagy Endrével, a conferencier-vel az új műsor keretében is kiváló feladatokhoz jutottak. (* Krammer Teréz és az Operaház. Krammer Teréz nyilatkozatára, melyet mai számunkban közöl­tünk­, Mészáros Imre, az Operaház igazgatója egy újságíró előtt a következőket jelentette ki: „Igen kényes helyzetben vagyok, amikor egy hölgygyel szemben kell védelmeznem az álláspontomat, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Krammer úr­­hölgy téved és ezt a köztünk lefolyt levelezésünkkel is be tudom bizonyítani. Megállapodtunk abban­, hogy a szerződést megkötjük 5 évre, évi 32.000 ko­rona fizetéssel, a 3-ik év végén kölcsönös felmon­dási joggal, sőt a művésznő óhajára még a felmon­dási klauzulát is hajlandó lettem volna kihagyni. Legnagyobb meglepetésemre azonban Krammer Te­réz úrhölgy most ismét előállt a régi követeléssel, vagyis: 10 éves szerződést kíván, 40.000 koronáig emelkedő fizetéssel. Ez a tényállás. Rajtam tehát nem múlt az ő megválása az Operaháztól, mert a közösen megállapított feltételek mellett az Operaház kapui még mindig nyitva állanak az ő részére. (*) Műkiállítás Ungvárott. Az ungvári mű­vészek kiállítást rendeztek a városban, ,a városháza nagytermében, melyen száznál több festményt és szobrot állítottak ki. A fővárosi művészek közül meghívták a kiállításra a város két szülöttét:­ Sza­­movoczky Ödönt, a szabadság-szobor pályázat be­értését és Margitay Tihamért, akik szintén több alkotással szerepeltek a tárlaton. (*) A nagy­károlyi új színház, Nagykároly új színházának építése annyira előrehaladt, hogy fel­avatása október 5-én megtörténhetik. Telt háznál az összes helyek ára 005 korona 60 fillért tesz ki. A nézőtérnek összesen 7 kijárata van, míg a karzati közönség kívülről, külön 2 bejárón közlekedhetik le és fel az udvaron. Megnyitó előadásul Herczeg Ferencnek „Déryné ifiasszony“ című darabját ad­ják. Ezt megelőzőleg a nagykárolyi dalegyesület fog énekelni és Horváth Jenő piarista tanár Prológusát adják elő. A színházavatásra a város tanácsa Nagy­károly város vendégéül hívta meg Herceg Ferencet, a megnyitó darab íróját, gróf Festetich Andor orsz. szülészeti felügyelőt és Molnár Viktor államtitkárt.­­A nagykárolyi sziniszezon ezután 10 hétig fog tar­tani, őszszel október 1-től november 15-ig, tavasz­­­zal pedig április hónapban végig. (*) Képkiállítások. Linek Lajosnak a Nem­zeti Szalonban rendezett karikatúra-kiállítása iránt általános az érdeklődés a főváros műbarát köreiben. Ennek bizonysága az, hogy alig néhány nap alatt 45 rajz és festmény talált vevőre. A tárlat, melyen Linek Lajosnak ötszáznál több rajza és festménye van kiállítva, szeptember végéig marad nyitva s reggel 9-től este 6 óráig tekinthető meg.­­ Az ez­­idei kollektív művészeti kiállítások között lesz a Tolnay Ákosé is, aki még az őszszel mutatja be gyűjteményét a közönségnek az Uránia művészeti szalonban. A tárlaton együttesen állítja ki több év­tizedes munkásságának legjobb alkotásait és az utóbbi években készített festményeit, amelyek még sehol kiállítva nem voltak. (*) „A vig özvegy“ új otthonában. A Ki­­rályszínházban „A vig özvegy“ a következő szerep­­osztással fog szinre kerülni: Glavari Hanna — Fe­dik Sári­, Valencienno — Petrása Sári, Daniló — Ráthonyi Ákos, Zéta — Papir Sándor, Rosillon — Környey Béla, Nyegus — Borosa Endre, Praszkóvia •— Ürley Flóra, Bogdanovics — Sáfrány, Kromov fk* Körmendy, gyly­ana — Báhián fiékii* £ Csa­ra, Somló Hona, Saint-Brische — Csapó, Cascada — Simai. Ehhez a kiosztáshoz társul a Vincze Zsig­­mond karmester vezetése alatt álló 44 főre megerő­sített zenekar­a a hatvantagú kar- és táncszemély­zet. Az operett kiállítása „A vig özvegy“ londoni kiállítását vette mintául. „A vig özvegy“ első elő­adása a Királyszínházban kedden, október else­jén lesz, ,T ' , . (#) A színházi hét. OperaMz. Az Operaház­ban holnap, vasárnap „Sámson és Delila“ kerül színre a következő szereposztásban: Delila­­— Fo­­dorné, Sámson — Anthos, Főpap — Takács, Abi­­melek — Ney B., Egy öreg zsidó —­ Szendrei, Hír­nök — Pichler, Filiszteusok — Kertész, Kárpát. Vezényli Márkus Dezső karmester. Rendezi Al­­szeghy Kálmán főrendező. (Évi bérlet 93. szám.) — Burián Károly kamaraénekes e héten három estén vendégszerepel az Operaházban. Kedden és szombaton a „Tristan és Izolde“-ben, csütörtökön pedig „Carmen“-ben lép fel A „Tristan és Izolder dalműben a vendégművészen kívül közreműködnek: Vasquezné, Berta, Vencel, Takátsi, Dóri Gábor, Ney B. és Pichler. A dalmű előadását kivételesen fél 7 órakor kezdik. E héten még egy vendége lesz az Operaháznak: Szamosi Elza asszony, aki csü­törtökön Buriánnal együtt „Carmen“-ben lép fel. Vasárnap Massenet „Manou“-ját adják Anthes és Kaczér fellépésével a főszerepekben. Nemzeti Színház.­­Byley Madelaine angol víg­játéka, az „Egérke“ három estén szerepel: holnap, vasárnap, szerdán és szombaton. A szereposztás ugyanaz, mint a bemutatón. Hétfőn „Macbeth“ kerül színre a két főszerepben Szacsvay­val és Jászai Marival. Kedden lép fel először nyári sza­badságideje után P. Márkus Emma „A nők ba­rátja“ Jane Simrose szerepében. Ugyanő játszsza csütörtökön a „Közönyt közönynyel“ Diana, és va­sárnap este a „Nászinduló“ Grace szerepét. Pénte­ken kerül az új szezonban először színre Zsíros István „Fátum“ című színműve. Vasárnap délután „A dolovai nábob lánya“ kerül színre, a rendes szereposztásban. A jövő hétfőn mérsékelt helyárak mellett az „Othello“ kerül színre. Vígszínház. A Vígszínház e heti műsorában is csupa újdonság váltakozik úgy, hogy minden estére más-más vígjáték jut. A „Bunbury“, Wilde Oszkár műve, hétfőn, szerdán, szombaton és a következő hétfőn kerül ismétlésre. A „Bunbury“ mellett a „Nincs elvámolni valója?“ című bohózat kerül a legtöbbször színre. Hennequin és Weber darabját kedden, pénteken és jövő vasárnap este játszszák. A „Bernet“, Heltai Jenő énekes bohózata holnap délután és csütörtökön este kerül ,Színre. Királyszínház. A „Göre Gábor Budapesten“ Feddk Sárival hétfőn harmadik jubileumának, a hetvenötödik előadásnak ünnepét üli meg. Ked­den és pénteken „A vig Nibelungoik“ szerepel a műsoron, szombaton este ■— immár 334-edszer — a „János vitéz“ kerül szinre, a címszerepben Bedák Sárival, vasárnap este pedig a „Gül Babá“-t adják, hogy Sziklay Kornél Mujkó szerepében elbúcsúz­­hassé­k a Királyszínház közönségétől. Mind a két vasárnap délutánját „A Vig Nibelungok“ mérsé­kelt helyáru előadása tölti be. Magyar Színház. Vasárnaptól „A vig özvegy“ utolsó tizenkét előadása kezdődik és szeptember 30-án búcsúzik a mostani személyzet és igazgatóság a közönségtől. „A vig özvegy“ vezető főszerepét minden esti előadáson Küry Klára fogja játszani. A szeptember 30-iki búcsúelőadáson Lehár Ferenc fogja dirigálni a zenekart. Az utolsó tizenkét elő­adásra még egy jubiláris alkalom is esik: hétfőn, szeptember 23-án, mikor „A vig özvegy“ 275-ödször kerül ezinre egyfolytában. Tomcsányi Rusi sírem­léke javára szeptember 30-án, hétfőn délután ke­rül ezinre az operett Turcsányi Olga föllépésével. Hétfőn délután rendes esti helyárak érvényesek. Fővárosi Nyári Színház. A budai nyári szín­ház idei szezonjának utolsó heti műsorán holnap, vasárnap a „Casanova“ című operett, kedden Pichler Elemér felléptével a „Faust“ szerepel. Csütörtökön bemutató előadás lesz: Dreyer Miksá­nak „A tizenhétévesek“ című színművét játszszák először. Szombaton „A szevillai borbély“, vasárnap „Az ingyenélők“­, hétfőn pedig búcsuelőadásul a „Himfy dalai“ kerül színre. .. Városligeti Nyári Színház. Holnap, vasárnap este a „Kirchfeldi pap“ című színművet adják Feld Zsigmond igazgatóval a címszerepben, Zöldi Vilma és Pázmán Ferenc felléptével. Kedden Szentirmay Erzsi, a pozsonyi színház szubrettje „A bornevillei harangok“ Szerpolett szerepében mutatkozik be a fővárosi közönségnek. Az idei szezon utolsó újdon­sága, Brohner Antal „Az anyós“ című vígjátéka lesz. Ez újdonság bemutató­ előadását a hét végére tűzték ki. A „Hírlapírók Nyugdíjintézete“ és a színházi kar és technikai személyzetének rende­zendő két jótékonycélú előadást az igazgatóság ér­dekes műsor keretében tartja­ meg. Uránia-színház. Szeptember 26-án, csütörtökön este mutatják be Goda Géza és Král Miklós „A tenger“ című darabját. A darabot színezett képek ja .tíz agazsfártykép fogják, ifjusztrálju­. A BSQ vég felöleli mindazt, ami a tenger életében érdekes és vonzó, így külön fejezetei a tanulmánynak: a tengerfenék kincsei, a halászatok külömböző fajai, a hajóépítés és hajózás nevezetesebb mozzanatai, a kereskedelmi tengerészet, a tenger veszélyei és örömei. (*) Az idei filharmonikus hangversenyek. Az idén Kerner István vezénylete alatt a Vigadóban tartandó filharmóniai hangversenyek napjai a kö­vetkezők: november 6. és 20., december 4. és 18., január 15. és 29., február 12. és 26., március 11. és 23. A közreműködő művészek a következők: éne­kesek: Albert Henri, francia baritonista, Arányi Dezső, Castles Army, ausztráliai koloratúr énekesnő, K. Durigó Ilona, Koenen Tilly, Sebeők Sarolta a frankfurti operaház tagja, Tarcáts Mihály, Valent Vilma, Vasquez-Molina Itália grófné; hegedűsök: Flesch Károly és Thibaud Jaques; zongora­művé­­szek­: Gabrilovics Ossip, Juhász Aladár tanár, Zen­­gyel Ernő. A hangversenyek régi bérlőinek előjogát október 12-ig tartják fenn jegyeiket már most is átvehetik Méry Bélánál. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Kazinczy Ferenc: Valóságos hősköltemény a mi irodalmunk története. Művelődéstörténetünk hősei azok a régi tudósok és írók, akik az elhanyagolt puszta föl­det felszántották, bevetették az utódok számára. Maguknak csak a munkában volt részük: a ter­més a mienk, az utódoké. Irodalmunk történetének sajátságos­­alapítása nem hasonlítható össze egyet­len nép irodalmának történetével sem, talán csak az új görögöké hasonlít némiképp hozzá az irodalmi nyelv megteremtésében. Évszázadokig majdnem egészen szünetelt nálunk az irodalom, a folytonos harcok más térre vonták el az energiánkat. Ha­talmas mozgalomnak kellett támadnia, hogy föld­rengést idézzen elő művelődéstörténetünkben és megkezdődhessék az alkotás munkája. A hatalmas mozgalmat csak nagy lelkek és rendkívüli egyé­niséggel és tehetséggel megáldott emberek indít­hatták meg, mert nemcsak hazafias lángolásokra volt itt szükség, hanem az akarat csodáira,a hőstet­tekre. Mikor a testőr-írók belepillantottak az európai műveltségbe s ennek fényénél még söté­­tebbnek látták a hazánk művelődésére borult ár­nyékot: egyszerre megkezdődött az újjáalkotás munkája. Az első hősök azonban inkább voltak, megáldva lelkesedéssel, mint tehetséggel s az álta­luk vágott ösvényen új embernek kell megjelennie, aki a megkezdett munkát a próféták lélekbeli nagyságával folytassa tovább , tegye egész jövőkre való hatásúvá. Ez a próféta Kazinczy Ferenc volt, irodal­munknak ez a csodás egyéniségű, nagynevű alakja. Egyik legbensőbb ismerője, Kazinczy Gábor így jellemzi őt: Gyermeteg kedély, minek örömet­ nyújt bármi csekélység s jóízűen megnevettet minden bobó; mély, szerető kebel, mit annyi csa­lódás meghiteni nem bir, s többnyire tréfáig a éléig, de hideg hántásig soha nem ingerel; ki­nem fárasztható résztvevős a tehetség bármi kí­sérlete, s türelem vétségei iránt; hiv megadás, élő hit az igazság istenében, mit annyi méltatlanság, annyi gyötrelem a végpercig nem bir megrendíteni nemes, szerény szív, mely föltétlen hűséggel csügg élő, halott, sőt igazságtalan barátain, de saját életbevágó érdekeit gyöngéden rendeli alá; viszont­ az ügy iránt szent, fanatikus buzgalom, mely a haza dicsőségét keresvén, állítván, hirdetvén min­denha, mindenütt, abban találja minden örömét, abba temeti szenvedéseit, a mely őt egyetlen jutal­mul mint örökifjú társ kiséri a sir széléig. Ilyen­nek ismerték őt kortársai s ilyennek kellett lennia annak az embernek, akit az éledő irodalom mun­kásai vezetőül ismertek el maguk között. Jelentősége éppen e vezető szerepében fejező­dik ki legjobban. Mint író és költő nem­­volt olyan­ talentum, hogy eredeti munkáival maga teremtett volna új irodalmat, de elvei, irányítása és agitá­ció­ja más után mégis e cél felé vezették munkás­ságát. A külföldről vette útmutató példáit, nemela művek átültetésével, mert mint maga mondotta, inkább akart nem rossz másolónak tartatni, mint nem jó alkotónak. Elvei egyébként is arra vezet­­tek, hogy nemzeti sajátságainak megóvja »ngl«

Next