Pesti Napló, 1907. szeptember (58. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-22 / 226. szám
-Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ, 1907. szeptember 22. 226. szám 19 (#) Kabaretek. Az Andrássy-úti Műcsarnok helyiségeiben, amelyeket e célra átalakítottak, október elején nyílik meg a „Modern Színház“, amely a lehetőség szerint egyesíteni fogja a színház nívóját azzal, amit a cabarettől elvár a közönség. Éppen azért a „Modern Színház“ játékrendjében egyfelvonáson színdarabok és operettek gondosan megválogatott cabaretszámokkal fognak váltakozni, amelyeket legjobb nevű szerzőink írtak a „Modern Színház“ számára. Már az első esték műsorán szerepel MolnárFerenc vígjátéka, Bzomaházy István életképe, Haltai Jenő operettje, amelynek zenéjét Szirmai Albert, az új cabaret karmestere, írta. A magánszámok szerzői közt szintén az író- és zenészvilág legjelesebbjei vannak. A személyzet lajstromában találjuk Pálmay Ilkát és Medgyaszay Vilmát, a férfiak közt pedig Kovács Mihály, Nyáray Antal, Kardos Andor neveit. A „Modern Színház“ személyzete már teljes számban együtt van és a próbák már javában folynak. — A Teréz körúti „Budapesti Cabaret Színház“ szeptemberi műsora, melyen tizenöt cabaretszám és három kis darab szerepel, már csak szerdáig kerül esténkint ismétlésre. Szeptember 25-én szerdán, teljesen új lesz a Cabaret-színház, mely ismert írók és zeneszerzők új műveit hozza. Húsz új cabaretszámon kívül két bohózat: „A szövetkezet“ és „A remekírók“ és két atelier-tréfa kerül szinre. Az öszes szereplők, néhány új taggal gyarapodva, élükön László Rózsival, Ferenczy Károlyival és Nagy Endrével, a conferencier-vel az új műsor keretében is kiváló feladatokhoz jutottak. (* Krammer Teréz és az Operaház. Krammer Teréz nyilatkozatára, melyet mai számunkban közöltünk, Mészáros Imre, az Operaház igazgatója egy újságíró előtt a következőket jelentette ki: „Igen kényes helyzetben vagyok, amikor egy hölgygyel szemben kell védelmeznem az álláspontomat, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy Krammer úrhölgy téved és ezt a köztünk lefolyt levelezésünkkel is be tudom bizonyítani. Megállapodtunk abban, hogy a szerződést megkötjük 5 évre, évi 32.000 korona fizetéssel, a 3-ik év végén kölcsönös felmondási joggal, sőt a művésznő óhajára még a felmondási klauzulát is hajlandó lettem volna kihagyni. Legnagyobb meglepetésemre azonban Krammer Teréz úrhölgy most ismét előállt a régi követeléssel, vagyis: 10 éves szerződést kíván, 40.000 koronáig emelkedő fizetéssel. Ez a tényállás. Rajtam tehát nem múlt az ő megválása az Operaháztól, mert a közösen megállapított feltételek mellett az Operaház kapui még mindig nyitva állanak az ő részére. (*) Műkiállítás Ungvárott. Az ungvári művészek kiállítást rendeztek a városban, ,a városháza nagytermében, melyen száznál több festményt és szobrot állítottak ki. A fővárosi művészek közül meghívták a kiállításra a város két szülöttét: Szamovoczky Ödönt, a szabadság-szobor pályázat beértését és Margitay Tihamért, akik szintén több alkotással szerepeltek a tárlaton. (*) A nagykárolyi új színház, Nagykároly új színházának építése annyira előrehaladt, hogy felavatása október 5-én megtörténhetik. Telt háznál az összes helyek ára 005 korona 60 fillért tesz ki. A nézőtérnek összesen 7 kijárata van, míg a karzati közönség kívülről, külön 2 bejárón közlekedhetik le és fel az udvaron. Megnyitó előadásul Herczeg Ferencnek „Déryné ifiasszony“ című darabját adják. Ezt megelőzőleg a nagykárolyi dalegyesület fog énekelni és Horváth Jenő piarista tanár Prológusát adják elő. A színházavatásra a város tanácsa Nagykároly város vendégéül hívta meg Herceg Ferencet, a megnyitó darab íróját, gróf Festetich Andor orsz. szülészeti felügyelőt és Molnár Viktor államtitkárt.A nagykárolyi sziniszezon ezután 10 hétig fog tartani, őszszel október 1-től november 15-ig, tavaszzal pedig április hónapban végig. (*) Képkiállítások. Linek Lajosnak a Nemzeti Szalonban rendezett karikatúra-kiállítása iránt általános az érdeklődés a főváros műbarát köreiben. Ennek bizonysága az, hogy alig néhány nap alatt 45 rajz és festmény talált vevőre. A tárlat, melyen Linek Lajosnak ötszáznál több rajza és festménye van kiállítva, szeptember végéig marad nyitva s reggel 9-től este 6 óráig tekinthető meg. Az ezidei kollektív művészeti kiállítások között lesz a Tolnay Ákosé is, aki még az őszszel mutatja be gyűjteményét a közönségnek az Uránia művészeti szalonban. A tárlaton együttesen állítja ki több évtizedes munkásságának legjobb alkotásait és az utóbbi években készített festményeit, amelyek még sehol kiállítva nem voltak. (*) „A vig özvegy“ új otthonában. A Királyszínházban „A vig özvegy“ a következő szereposztással fog szinre kerülni: Glavari Hanna — Fedik Sári, Valencienno — Petrása Sári, Daniló — Ráthonyi Ákos, Zéta — Papir Sándor, Rosillon — Környey Béla, Nyegus — Borosa Endre, Praszkóvia •— Ürley Flóra, Bogdanovics — Sáfrány, Kromov fk* Körmendy, gylyana — Báhián fiékii* £ Csara, Somló Hona, Saint-Brische — Csapó, Cascada — Simai. Ehhez a kiosztáshoz társul a Vincze Zsigmond karmester vezetése alatt álló 44 főre megerősített zenekara a hatvantagú kar- és táncszemélyzet. Az operett kiállítása „A vig özvegy“ londoni kiállítását vette mintául. „A vig özvegy“ első előadása a Királyszínházban kedden, október elsején lesz, ,T ' , . (#) A színházi hét. OperaMz. Az Operaházban holnap, vasárnap „Sámson és Delila“ kerül színre a következő szereposztásban: Delila— Fodorné, Sámson — Anthos, Főpap — Takács, Abimelek — Ney B., Egy öreg zsidó — Szendrei, Hírnök — Pichler, Filiszteusok — Kertész, Kárpát. Vezényli Márkus Dezső karmester. Rendezi Alszeghy Kálmán főrendező. (Évi bérlet 93. szám.) — Burián Károly kamaraénekes e héten három estén vendégszerepel az Operaházban. Kedden és szombaton a „Tristan és Izolde“-ben, csütörtökön pedig „Carmen“-ben lép fel A „Tristan és Izolder dalműben a vendégművészen kívül közreműködnek: Vasquezné, Berta, Vencel, Takátsi, Dóri Gábor, Ney B. és Pichler. A dalmű előadását kivételesen fél 7 órakor kezdik. E héten még egy vendége lesz az Operaháznak: Szamosi Elza asszony, aki csütörtökön Buriánnal együtt „Carmen“-ben lép fel. Vasárnap Massenet „Manou“-ját adják Anthes és Kaczér fellépésével a főszerepekben. Nemzeti Színház.Byley Madelaine angol vígjátéka, az „Egérke“ három estén szerepel: holnap, vasárnap, szerdán és szombaton. A szereposztás ugyanaz, mint a bemutatón. Hétfőn „Macbeth“ kerül színre a két főszerepben Szacsvayval és Jászai Marival. Kedden lép fel először nyári szabadságideje után P. Márkus Emma „A nők barátja“ Jane Simrose szerepében. Ugyanő játszsza csütörtökön a „Közönyt közönynyel“ Diana, és vasárnap este a „Nászinduló“ Grace szerepét. Pénteken kerül az új szezonban először színre Zsíros István „Fátum“ című színműve. Vasárnap délután „A dolovai nábob lánya“ kerül színre, a rendes szereposztásban. A jövő hétfőn mérsékelt helyárak mellett az „Othello“ kerül színre. Vígszínház. A Vígszínház e heti műsorában is csupa újdonság váltakozik úgy, hogy minden estére más-más vígjáték jut. A „Bunbury“, Wilde Oszkár műve, hétfőn, szerdán, szombaton és a következő hétfőn kerül ismétlésre. A „Bunbury“ mellett a „Nincs elvámolni valója?“ című bohózat kerül a legtöbbször színre. Hennequin és Weber darabját kedden, pénteken és jövő vasárnap este játszszák. A „Bernet“, Heltai Jenő énekes bohózata holnap délután és csütörtökön este kerül ,Színre. Királyszínház. A „Göre Gábor Budapesten“ Feddk Sárival hétfőn harmadik jubileumának, a hetvenötödik előadásnak ünnepét üli meg. Kedden és pénteken „A vig Nibelungoik“ szerepel a műsoron, szombaton este ■— immár 334-edszer — a „János vitéz“ kerül szinre, a címszerepben Bedák Sárival, vasárnap este pedig a „Gül Babá“-t adják, hogy Sziklay Kornél Mujkó szerepében elbúcsúzhassék a Királyszínház közönségétől. Mind a két vasárnap délutánját „A Vig Nibelungok“ mérsékelt helyáru előadása tölti be. Magyar Színház. Vasárnaptól „A vig özvegy“ utolsó tizenkét előadása kezdődik és szeptember 30-án búcsúzik a mostani személyzet és igazgatóság a közönségtől. „A vig özvegy“ vezető főszerepét minden esti előadáson Küry Klára fogja játszani. A szeptember 30-iki búcsúelőadáson Lehár Ferenc fogja dirigálni a zenekart. Az utolsó tizenkét előadásra még egy jubiláris alkalom is esik: hétfőn, szeptember 23-án, mikor „A vig özvegy“ 275-ödször kerül ezinre egyfolytában. Tomcsányi Rusi síremléke javára szeptember 30-án, hétfőn délután kerül ezinre az operett Turcsányi Olga föllépésével. Hétfőn délután rendes esti helyárak érvényesek. Fővárosi Nyári Színház. A budai nyári színház idei szezonjának utolsó heti műsorán holnap, vasárnap a „Casanova“ című operett, kedden Pichler Elemér felléptével a „Faust“ szerepel. Csütörtökön bemutató előadás lesz: Dreyer Miksának „A tizenhétévesek“ című színművét játszszák először. Szombaton „A szevillai borbély“, vasárnap „Az ingyenélők“, hétfőn pedig búcsuelőadásul a „Himfy dalai“ kerül színre. .. Városligeti Nyári Színház. Holnap, vasárnap este a „Kirchfeldi pap“ című színművet adják Feld Zsigmond igazgatóval a címszerepben, Zöldi Vilma és Pázmán Ferenc felléptével. Kedden Szentirmay Erzsi, a pozsonyi színház szubrettje „A bornevillei harangok“ Szerpolett szerepében mutatkozik be a fővárosi közönségnek. Az idei szezon utolsó újdonsága, Brohner Antal „Az anyós“ című vígjátéka lesz. Ez újdonság bemutató előadását a hét végére tűzték ki. A „Hírlapírók Nyugdíjintézete“ és a színházi kar és technikai személyzetének rendezendő két jótékonycélú előadást az igazgatóság érdekes műsor keretében tartja meg. Uránia-színház. Szeptember 26-án, csütörtökön este mutatják be Goda Géza és Král Miklós „A tenger“ című darabját. A darabot színezett képek ja .tíz agazsfártykép fogják, ifjusztrálju. A BSQ vég felöleli mindazt, ami a tenger életében érdekes és vonzó, így külön fejezetei a tanulmánynak: a tengerfenék kincsei, a halászatok külömböző fajai, a hajóépítés és hajózás nevezetesebb mozzanatai, a kereskedelmi tengerészet, a tenger veszélyei és örömei. (*) Az idei filharmonikus hangversenyek. Az idén Kerner István vezénylete alatt a Vigadóban tartandó filharmóniai hangversenyek napjai a következők: november 6. és 20., december 4. és 18., január 15. és 29., február 12. és 26., március 11. és 23. A közreműködő művészek a következők: énekesek: Albert Henri, francia baritonista, Arányi Dezső, Castles Army, ausztráliai koloratúr énekesnő, K. Durigó Ilona, Koenen Tilly, Sebeők Sarolta a frankfurti operaház tagja, Tarcáts Mihály, Valent Vilma, Vasquez-Molina Itália grófné; hegedűsök: Flesch Károly és Thibaud Jaques; zongoraművészek: Gabrilovics Ossip, Juhász Aladár tanár, Zengyel Ernő. A hangversenyek régi bérlőinek előjogát október 12-ig tartják fenn jegyeiket már most is átvehetik Méry Bélánál. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Kazinczy Ferenc: Valóságos hősköltemény a mi irodalmunk története. Művelődéstörténetünk hősei azok a régi tudósok és írók, akik az elhanyagolt puszta földet felszántották, bevetették az utódok számára. Maguknak csak a munkában volt részük: a termés a mienk, az utódoké. Irodalmunk történetének sajátságosalapítása nem hasonlítható össze egyetlen nép irodalmának történetével sem, talán csak az új görögöké hasonlít némiképp hozzá az irodalmi nyelv megteremtésében. Évszázadokig majdnem egészen szünetelt nálunk az irodalom, a folytonos harcok más térre vonták el az energiánkat. Hatalmas mozgalomnak kellett támadnia, hogy földrengést idézzen elő művelődéstörténetünkben és megkezdődhessék az alkotás munkája. A hatalmas mozgalmat csak nagy lelkek és rendkívüli egyéniséggel és tehetséggel megáldott emberek indíthatták meg, mert nemcsak hazafias lángolásokra volt itt szükség, hanem az akarat csodáira,a hőstettekre. Mikor a testőr-írók belepillantottak az európai műveltségbe s ennek fényénél még sötétebbnek látták a hazánk művelődésére borult árnyékot: egyszerre megkezdődött az újjáalkotás munkája. Az első hősök azonban inkább voltak, megáldva lelkesedéssel, mint tehetséggel s az általuk vágott ösvényen új embernek kell megjelennie, aki a megkezdett munkát a próféták lélekbeli nagyságával folytassa tovább , tegye egész jövőkre való hatásúvá. Ez a próféta Kazinczy Ferenc volt, irodalmunknak ez a csodás egyéniségű, nagynevű alakja. Egyik legbensőbb ismerője, Kazinczy Gábor így jellemzi őt: Gyermeteg kedély, minek örömet nyújt bármi csekélység s jóízűen megnevettet minden bobó; mély, szerető kebel, mit annyi csalódás meghiteni nem bir, s többnyire tréfáig a éléig, de hideg hántásig soha nem ingerel; kinem fárasztható résztvevős a tehetség bármi kísérlete, s türelem vétségei iránt; hiv megadás, élő hit az igazság istenében, mit annyi méltatlanság, annyi gyötrelem a végpercig nem bir megrendíteni nemes, szerény szív, mely föltétlen hűséggel csügg élő, halott, sőt igazságtalan barátain, de saját életbevágó érdekeit gyöngéden rendeli alá; viszont az ügy iránt szent, fanatikus buzgalom, mely a haza dicsőségét keresvén, állítván, hirdetvén mindenha, mindenütt, abban találja minden örömét, abba temeti szenvedéseit, a mely őt egyetlen jutalmul mint örökifjú társ kiséri a sir széléig. Ilyennek ismerték őt kortársai s ilyennek kellett lennia annak az embernek, akit az éledő irodalom munkásai vezetőül ismertek el maguk között. Jelentősége éppen e vezető szerepében fejeződik ki legjobban. Mint író és költő nemvolt olyan talentum, hogy eredeti munkáival maga teremtett volna új irodalmat, de elvei, irányítása és agitációja más után mégis e cél felé vezették munkásságát. A külföldről vette útmutató példáit, nemela művek átültetésével, mert mint maga mondotta, inkább akart nem rossz másolónak tartatni, mint nem jó alkotónak. Elvei egyébként is arra vezettek, hogy nemzeti sajátságainak megóvja »ngl«