Pesti Napló, 1907. október (58. évfolyam, 233-258. szám)
1907-10-09 / 240. szám
PESTI NAPLÓ, Budapest, szerda 1907. október 9. 340. száma (§) Az ujságirónő sajtópanasza. Néhány hónappal ezelőtt Unger Hona Alba Nevis írói néven a „Polgár“ című napilapba cikket írt, amelyben azt mondta, hogy Gárdos Mariskának, a Népszava volt párisi tudósítójának fényesen berendezett kilenc szobás lakása van s életmódján sehogy sem látszik meg a mindennapi kenyérért való erős küzdelem. Mindezekből az tűnik ki, hogy a szociatizmus jövedelmező mesterség. A cikk tartalmáért Gárdos Mariska sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt pert indított Unger Hana ellen. Az ügyben ma lett volna a föltárgyalás, de Unger Hona visszavonta állításait és nyilatkozatát ratifikálta, mire a panaszosnő visszavonta följelentését. A bíróság a további eljárást megszüntette. (§) A gyöngeszivii bíró, Londonból táviratozzék. Pittsberg Jean, egy gyilkossági per tárgyalásának befejeztével, kimos jelenet történt. A vádlottat, aki különösem súlyosító körülmények közt gyilkolta meg a menyasszonyát, bűnösnek mondta ki az esküdtek verdiktje s a bíróinak ki kellett volna mondania a halálos ítéletet. A bírót, aki még sohasem mondott ki halálos ítéletet, ez annyira idegessé tette, hogy képtéten volt kimondani az ítéletet. A gyöngeszivű ember többször belekezdett, de imádig abba kelett hagynia. Az arca halálsápadt volt és réndei remegtek, mag a cinikus vádlott a báró izgatottságán hangosan nevetett. Amikor végre nagy nehezenkimondta az ítéletet, ájultan rogyott a földre. (§) A megszökött bankárok. Két héttel ezelőtt nagy meglepetést keltett Riesz Lajosnak és Fischer Idiksának, a Fischer és Riesz bankbizományi iroda tulajdonopaiknak váratlan eltűnése. A két bankár több mint 309.000 korona erejéig károsította meg a bennük bízó üzletfeleket. A nyomavátzelet két bankárt most az áru- és értéktőzsde választott bírósága idézi a hivatalos lap útján almaik a keresetnek tárgyalására, — október 12-re — amelyet Ivány Ottó tőzsdeügynök indított ellenük IS80 ker. erejéig. Alig hihető, hogy a két szélhármos bankár eljöjjön erre a tárgyalásra. (§) A branyicskai merénylet. Hunyadvármegyében föl akarták robbantani a tavaszszal a branyicskai Maros-hidat, hogy a gyorsvonat, amelynek át kell rajta mennie, utasaival együtt elpusztuljon. Eleinte olyan gyamokokat talált a vizsgálat, amelyekből férevezetett oláhok bojszújára kellett gondolni. Utóbb azonban kiderült, hogy a merénylők: Furduj Vaszilie, Nedelkovics Péter és Kandeli Lajos azért akarták fölrobbantani a hidat, hogy újraépítésénél munkát kapjanak, mert egy idő óta nem volt munkájuk. Gonosz tervük azonban nem sikerült, mert a híd és a pálya csak megrongálódott, de el nem pusztult. A dévai ügyészség gyilkosság kísérletéért tett ellenük vádat. A vádlottak kifogásokat adtak be a vádirat ellen, de rihogásaikat a vádtanács elutasította. A bűnpert, mint jelentik, október huszonkettedikétől huszonnegyedikéig fogja tárgyalni a détvai esküdtbírósága. Meglehet, hogy rablás kísérletéért is perbe fogják a vádlottakat, mert az ügyész gyanúsnak találja, hogy a hidat éppen a gyorsvonat alatt akarták fölrobbantani, amelyen rendesen jómódú wriber utazik. EGYESÜLETEK. ** Az Otthon körből. Az Otthon Írók és hírlapírók köre választmányi ülést tartott ma délután Rákosi Jenő elnöklésével. Az elnök melegen ieparentálta a Kör halottait: Békefi Antalt és Abonyi Dezsőt, azután jelentést tett a bordeauxi sajtókongresszusról, amely kiválóan sikerült. Strausz Adolf indítványára köszönetet szavazott a választmány Rákosi Jenőnek a kongresszuson kifejtett tevékenységéért. Falk Zsigmond lovag pénztári jelentését köszönettel tudomásul vették. Révész Gyula titkár jelentést tett a folyó ügyekről. ** A Gyorsirástudományi Társulat e hónap 5-én tartotta meg ülését Forrai Soma eltnöklésével. Örvendetes tudomásul vette az ülés a társulatnak a szegedi nemzetközi gyorsirókiállításon történt kitüntetését, valamint a társulat gyorsíró-szakiskolájáról szóló jelentést. Balázs Aurél indítványára elhatározták, hogy a társulati tagok számára díj talán gyakorlóórákat adnak, amelyeknek vezetésére dr. Halász Zoltán országgyűlési gyorsírót kérték meg. Révai Adolf igazgató felszólalt a közönséget megtévesztő gyorsíróiskolák ellen. Elhatározták, hogy a társulat e tárgyban felvilágosító közleményekkel fordul az illetékes helyre. ** A Gyógyszerészettanhallgatók Köre. tegnap tartotta meg ezidei közgyűlését, melynek tárgya a választások megejtése volt. A választás eredményei a következő: Elnök: Fest Imre; alelnök: Farkas Béla; titkár: Berkovits Mór; jegyző: Pincésy László; háznagy: Móczár József; pénztáratok: Pollák Ákos; ellenőr: Koriteánszky Dénes; könyvtárnok: Jardek Géza. Az intéző bizottság a következőképpen alakult meg. Elnök: Rex Ferenczi titkár: Spergely Béla; jegyző: Bezzegh Béla. NYÍLTR . Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség. HUGYHAÜTO » ■ 6 55 » NYALKA OLDÓ GYÓGYVÍZ stasspaija. Új, eredeti gyógymód, mely rendkívül sikerrel alkalmazható köszvény-, asztma-, sjörvénykór-, szív-, szdfil gyomor-, bél- és idegbajokban, (nemasztéma) és némely fontosabb ba rbagban (pl. Lapus). Biztos védelem szélhüdés és csibezavar ellen. 18 évi tanulmányozás Után most száz meg száz teljes gyógyulással számol be. E gyógymód megalapítójának és egyedüli képviselőjének, Dr. KOVÁCS egyet. orvosnak (Hemopata) rendelő-intézete van Budapest, V., Váci-körút 18. sz. a. Rendelés naponta 9—1-ig és 3—S-ig. Díjazott levélre válaszol. — Betegeket Intézetén kívül is kezel. Nehéz betegeknek legbiztosabb gyógymódja. Pozsony cs. és kis-. udvari szállító filapitistott 1825-ben, kai homok és Budapest fölött 20 kilométernyire. Kitűnő és bőséges anyag, jó kikötő, eddig kihasználatlan, magánkézből 5 vagy 10 évre kiadó. Megkeresések „Sziget“ jelige alatt a Pesti Napló kiadóhivatalába intézendők.jó kinek nevelőre, mire, iroda! szBBiélptFB, frönplára, segédre vagy IMfde mis intelligens alkalmazottra van szüksége, hirdesse a PESTI EIAPLO apró EikreSeléd rovatában. A Pesti Naplót naponkint több százezer ember olvassa, ezért mindig akad megfelelő ajánlkozó. Az apróhirdetések közlési díja nagyon eles és egy 18 szóig terjedő apróhirdetés egyszeri közlési díja csak 40 fillér. Ennél nagyobb terjedelmű hirdetésnél 1 szó 4 fillér, vastagabb betűvel 8 fillér. A hirdetés dija is vérbályogokban is beküldhető. Legcélszerűbb azonban a hirdetési dijat postai utalványnyal beküldeni, mely esetben a hirdetés szövege az utalvány szelvényért írható. Üvegcimtáblák IQ. ffischlostis Tivadar eióTett tőnél M. Ulci&erut 51 Kolofon ea—ga. T.lelon 66—7* A kamara közgyűlése. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ma teljes ülést tartott, melyet érdekessé avatott Lánczy Leó elnök beszéde. Lánczy Leó elnöki megnyitójában nyilatkozatokat tett a kiegyezésről, melynek megkötését örömmel fogadja, mert — szerinte — egy bizonytalan állapotnak vét végett. A kamara üléséről szóló részletes tudósításunkat itt adjuk: A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ma délután teljes ülést tartott Lánczy Leó főrendiházi tag, kamarai elnök elnökletével. (Lánczy Leo a kiegyezésről.) Lánczy hosszabb beszédben méltatta a felegyezés jelentőségét. A beszédből kiemeljük a következőket : Tizenkét éve nehezedik a magyar közgazdaságra az u. n. kiegyezés tárgyalásának evolúciója. Három kiegyezést kötött 12 év alatt a két kormány. Reméljük, hogy ez a most harmadszor kötött megállapodás igazán jó kiegyezést hoz hazánkra, és hogy a két parlament azt rövid időn belül véglegesen el is fogja fogadni. Ez a béke nagyon kívánatos mind a két országra, de különösen Magyarországra nézve, amely ezen hosszú időn át súlyosan érezte a biztos közgazdasági alap hiányát. Azért mondom, hogy Magyarország talán inkább érezte, mint Ausztria, mert Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg — ezt bátran be lehet vallani — mindenesetre a gyengébb fél és mint ilyen még inkább rászorul arra, hogy biztos tető alatt élhesse gazdasági életét. Hogy mi a kiegyezés tartalma, azt ma hitelesen nem tudjuk. Valószínű, hogy vannak megállapodások, amelyek talán nem mindenben felelnek meg a várakozásoknak, de lehetetlen kiegyezést kötni, ha az ember az egész vonalon akarná azegyoldalú akaratát érvényesíteni. Két különféle érdekcsoport állván egymással szemben, kiegyezés csak úgy jöhet létre, ha a felek az öszszes követelések tekintetében kompromisszumra, lépnek. Lehet tehát, hogy egyik vagy másik pontban ez a kiegyezés nem elégíti ki az összes kívánalmakat, de nagyjában, remélhetjük, hogy ez a kiegyezés, a fönnálló viszonyok közt, a lehető legjobb lesz. Talán lényeges változást a viszonyokban pozitív irányban nem fog előidézni, de az ingadozó állapot, az a bizonytalanság, amely az egész monarkia közgazdasági életére nyomasztólag, hatott, most olyan állapotnak fog helyet engedni, amely, habár nem elégítve ki az összes reményeket és illúziókat, az összes politikai és gazdasági törekvéseket, amelyek ez alkalommal az ország gazdasági függetlensége iránt fönnállottak, de mégis egy bizonyos, bár lassú, de folytonos fejlődést és gyarapodást fog lehetővé tenni. Remélem, hogy hozzá fog járulni a létrejött kiegyezés ahoz is, hogy a két állam közt meglazult kötelékek barátságosabb és intimebb viszonynak adnak helyet, amelynek előnyeit, azt hiszem, nemcsak egyoldalúlag mi, hanem is ezt be fogják vallani odaát is — Ausztria is fogja élvezni. Remélem, hogy ezentúl időnk lesz arra, hogy a mindnyájunk részéről olyan hőn kiránt gazdasági függetlenség előkészítése is lehetővé váljék, úgy, hogy a tíz év lejártával Magyarország erőteljesebb gazdasági tényező képét mutassa, amely akkor politikailag és gazdaságilag is képes lesz a maga akaratát az akkori aktuális politikai viszonyok közt eredményesen érvényesíteni. (A magyar piac védelme.) A kiegyezési tárgyalások során olyan mellékjelenségekkel találkoztunk, amelyek egyenest hazánk gazdasági jóléte ellen irányultak. Gondolok azokra a tendenciózus híresztelésekre és rágalmakra, amelyekkel a magyar forgalmi, gazdasági és pénzügyi életet határainkon túl befeketíteni igyekeztek. Lehet, hogy arra való volt ez a tendencia, hogy az osztrák kormányt erősítse és bizonyos fegyvereket csillogtasson, amelyektől Magyarországnak meg kellett volna rejtenie. Ez nem sikerült, mert a magyar közgazdasági élet elég erős, elég szolid és elég biztos alapon nyugszik, semhogy ilyen kicsinyes fegyverek ezt a szolid épületet lerombolhatnák. Én azt hiszem, hogy ha mutatkoztak is jelenségek a legutóbbi időben, amelyek egyes gazdasági faktorok gyengeségét árulták fel, még sincs senki jogosítva ezt általánosítani és ebből olyan következtetéseket levonni, mintha a magyar gazdasági élet a magyar kereskedelmi és ipari üzem inszolid alapokon nyugodtak volna, vagy nyugodnának. Mindenütt a világon előfordul, hogy olyan időben, amikor, mint most, nagy pénzdrágulás áll fenn, egyes gazdasági exisztenciák meginognak és buknak.