Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)
1909-02-19 / 42. szám
1909. februari?, * 14 Budapest, péntefi PESTI NAPLÓ,. 41. szám. Nándor kéményseprő, ifj. Motl János mérnök, Korompay Dezső látszerész, Polifka Károly kávés, Marton Gyula diszmóárus, Kaiser Márkus Ignác kávés, Keresztély Sándor gyáros, Mechlovics Ferenc gyári képviselő, Korfi Ferenc kereskedő. Helyettes esküdtbírák lettek: Márkus Zsigmond nagykereskedő, Gélei Vilmos kereskedő, Fischer Miksa sertésügynök, Fejér Gyula szállodás, Koller József bérkocsitulajdonos, Nagel Kálmán gyári képviselő, Perl Ignác mészárosmester, Klecker Alajos vendéglős, Herczeg Samu kereskedő és dr. Lázár Béla titkár. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM (A rajztanárvizsgáló-bizottság.) A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Szinnyei-Merse Pál festőművészt, az Országos Képzőművészeti Főiskola igazgatóját az Országos Magyar Rajztanárvizsgáló Bizottság elnökévé öt évi időtartamra kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság alelnökeivé Schulek Frigyes műegyetemi nyilvános tanárt és Várdai Szilárdot, az országos képzőművészeti főiskola igazgatótanárát, tagjaivá pedig dr. K. Lippich Elek miniszteri tanácsost, mint a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetőjét, ezenkívül a budapesti tudományegyetem, a József-műegyetem, az országos képzőművészeti főiskola, a polgári iskolai tanító-, valamint tanítónő- és" óvónőképzők, az iparművészeti iskola, az állami középiskolák és felsőbb leányiskolák képviseletében Aggházy Gyulát, dr. Radics Ferencet, Benczúr Bélát, Erdőssy Bélát, Edvi Illés Aladárt, Havranek Ferencet, Hegedűs Lászlót, Hollós Károlyt, Huszka Józsefet, Kovács Gézát, Loránfi Antalt, Nádler Róbertet, dr. Pasteiner Gyulát, Perszász Józsefet, Rauscher Lajost, Strobl Alajost, Tardos-Krenner Viktort, dr. Veszely Ödönt és dr. Radnai Rezső vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsost, mint a bizottság jegyzőjét öt évi időtartamra kinevezte. • (A Magyar Történelmi Társulat) ma gróf Teleki Géza elnöklésével felolvasó ülést tartott, amelyet néhai dr. Schönherr Gyula emlékezetének szenteltek. Morvay Győző főgimnáziumi igazgató ugyanis bemutatta Schönherr Gyulának :töredékben maradt I.Nagybánya város története“ című munkáját és ebből néhány részletet olvasott fel. Schönherr a kéziratot 1905-ben írta. A fenmaradt fejezetek a következők: 1. Őstörténet. 2. Első települők. 3. A városi élet kezdete. 4. A város neve. 5. Az első kiváltságos levél. Ezek közül az 1—4 fejezet teljesen kész, az 5. töredék. A mű két kötetre volt tervezve és mostani befejezetlen állapotában is érdemes volna a kiadásra. Ezután Borovszky Samu főtitkár folyó ügyeket terjesztett a gyűlés elé, s ezek során ismertette a Társulat zárszámadásait is. Eszerint a Társulat vagyona 133,400 korona, a bevételek és kiadások előirányzata pedig 46,749 korona. p,.-"------------- -- —,_a SPORT XV reprezentatív tornászcsapat első szereplése. A Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége, amely a legrégibb és legtekintélyesebb magyar sportegyesületeket összesíti kötelékében, kulturális missziót teljesít a testnevelés fontos és nemzetfenntartó eszméjének terjesztése terén. A MOTESz működése az egyesületei által művelt összes testgyakorlati ágakra kiterjed ése mellett évről-évre rendezett országos tornaünnepélyeivel igyekszik a testedzés ügyét népszerűvé tenni és annak híveket szerezni. Az ország különböző emporumaiban évenként rendezett ünnepélyek azonban nem elégítik ki ezen legnagyobb magyar sportszövetség agilis egyesületeit, úgy annyira, hogy egy újabb institúciót léptettek életbe, mely felettébb alkalmas a testedzés ügyét széles körben népszerűsíteni. A MOTESz egy 12 főből álló reprezentatív tornászcsapatot szervezett, mely a székesfőváros sportegyesületek legkiválóbb tornászaiból áll. A szövetségi reprezentatív csapat már mintegy két hónapja gyakorol és különös súlyt helyez a március 15-én dűlőre kerülő „Magyar tornász bajnokság“ gyakorlat anyagának pontos bemutatására. Hogy pedig a vidéki tornászok és egyesületeik is elsajátítsák a mintacsapatnak tulajdonságait, a Szövetség elhatározta, hogy a Kmetykó János és BábelRezső tornatanárok és szövetségi művezetők által kitűnően kiképzett reprezentatív csapatot elküldi a vidéki sportegyesületek által rendezendő dísztornázásokra.. Első ízben február 21-án, vasárnap fog szerepelni a MOTESz csapata Kolozsvárott a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia Sportkör legelső disztornázásán. A kolozsvári sportegyesület ez alkalomból fényes ünnepséget rendez, melyre hivatalosak a város és az egész megye előkelőségei. A MOTESz t. elnökének, dr. Nagy Emil országgyűlési képviselőnek politikai elfoglaltsága miatt Malecki Román titkár fogja képviselni. A reprezentatív csapat a szövetségi művezetők vezetése alatt 20-án, szombaton , délután 2 órakor indulnak útnak. A csapat tagjai a következő jeles tornászok: Erdődi Imre, Bóor Jenő, a Budapesti (Budai) Tornaegyesületből; Gyarmathy Béla, Kakas Gyula, Szűcs Vilmos a Budapesti Torna Klubból; Gellért Imre, Rosinger Emil, a Magyar Testgyakorlók Köréből; Haberfeld Győző, a Nemzeti Tornaegyletből; Buda Gyula, Görtner Ede, Heilrieh Ottó, Winckelmann János, az Ó-Budai Torna Egyletből. A reprezentatív csapat legközelebb Pécsett és Pozsonyban fog szerepelni. X Közgyűlés. A Munkás Testedző Egyesület február 22-én, hétfőn este 7 órakor, egyesületi helyiségében (VII., Dob utca 20., I.) tartja II. évi rendes közgyűlését a következő napirenddel: A vezetőség jelentése. 2. Az 1909. évi költségvetés. 3. Indítványok, interpellációk. 4. A felmentvény megadása. 5. Új vezetőség választása. Bajnoki mérkőzés. A MAK-nak múlt vasárnap a MTK-tól szenvedett veresége miatt a bajnokság végeredménye ismét nyílt kérdéssé vált. Az első helyet újra a Ferencvárosi TK foglalta el, míg az atléták egy ponttal a második helyre szorultak. A MÁK ilyeténképpen a bajnokságot csak abban az esetben nyerheti meg, ha összes ellenfeleivel — a FTK-al is — sikerrel veszi fel a küzdelmet. Ismeretes, hogy az első (őszi) fordulóban a Törekvés csapata a sárgakékek ellen 2:2 arányban eldöntetlenül végzett. A Törekvés most is jó formában van, amit az UTE ellen elért 2:1 arányú könnyű győzelme híven bizonyít. Az atlétáknak éppen azért teljes tudásukat kell latba vetni, ha a Törekvés ellen jelen alkalommal győzni akarnak. Az érdekesnek ígérkező mérkőzés a margitszigeti sporttelepen fog lefolyni vasárnap délután 3 órakor. Ezt megelőzőleg a II. oszt. bajnokság egyik komoly jelöltje a 33 FK játszik a Műegyetemi AFK-kal a II. oszt. bajnokságért és a Törekvés II. a MÁK II. délelőtt 10 órakor játszik a szövetségi díjért. Előzőleg az ifjúsági csapatok játszanak. NYÍLT-TÉR Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Anyatejjel táplált gyermekek ritkán szenvednek az emésztőszervek zavaráról vagy bántalmairól. De milyen az üvegből itatott szegény gyermek sorsa? Ha nem táplálják őket «Kufeke»-vel, klór állandóan szenvedv el az em*sztőszervek zavaraiban. 'Kufeke* a legjobb tápszer hangszer,esésnél, hasmenésnél behurulnál stb. /Nincsen parja / étál,féla pemetefü-cukorainalt, de vásárlásnál vl- / / flwtoon és csak Ret.iy-félát fogadjon el, mivel számos / / silány atlanta van. Az eredetSnait minden egyes / / drbkiVjfl.n ra|«a van a névi Ara SO fill, j Mw — — uiinviji———ngmma».e' —— ———j——l——r——»» Házhelyek Lovranában (osztrák Riviera.) A „Quantsro“ részvénytársaság (igazgatósági székhelye: Wien, L. Velferstorfststrasse Is.) elad villák, családi házak, penziók stb. építésére alkalmas, száitól védett telkeket minden nagyságai a tengerparton, vagy a szárazföld felé lansása némegfelső teraszokon. Ezek is kilátással a tengerre. Kész, feozsizható utak, forrás-vízvezeték a társulat tulajdonát képező Monte-Maggiorevízvezetékből, villamos világítás az albáziai központból az egész területem Villamos körüli vaspálya Mattaglia déli vasúti állomásig, felvilágosítást az Igazgatóság által. Wien L, Selfersteifststrasse 2. SHI Szistst tool, soys elsőn] EstüF, aM kríst, házat Krbalenai, sais íntail ábhajt, Cililt Mimié eléri, fia szándékát a PESTI VI&PLÓ »prétaszerelési rovatában közéteszi. I festi laplét naponkint több százezer" ova@$év «irrt mindig akad megfeleld ajánlkozó Az spráhirdsttsok közlés! dija nagyon »lesés egy 10 ssalg terjedő agréhíntBié* egyszeri közlésija csak 43 fülír. Ennél nagyobb terjedelmi birdsitsael 1 sző 4 fillér, variasabb belével 8 filler. A hirdetés dija tévésbelyepekben is flküldható. Legesszerűbb azonban a hirdetési díjat pastagsleánynyal beküldeni, mely esetben a hirdeti» szöveget etalonul szelvény".« Irbalgs - KÖZGAZDASÁG Mire tanít a külkereskedelmi mérleg? Ipari életünk évről-évre sínyli az osztrák versenyt és ha külkereskedelmi mérlegünket tekintjük, úgy első pillantásra nem találjuk meg az okot. Igaz, hogy a behozatal túlszárnyalja a kivitelt, vagyis külkereskedelmi mérlegünk passzív, de első tekintetre ez a passzivitás nem oly feltűnő, hogy a panaszkodók igazát élesen dokumentálná. Sőt ha tekintetbe veszszük azt, hogy hazánk elsősorban nyerstermelő állam, az iparűző Ausztriával szemben, úgy kis elfogultsággal talán azt is megmagyarázhatjuk, hogy külkereskedelmi mérlegünk a paritásnak megfelelő. Csakhogy a mindennapi élet és a tapasztalatok ennek élesen ellentmondanak. És ez az ellentmondás okozta, hogy egyes közgazdasági amatőrök a statisztikát támadták meg és a helytelen statisztika készítésében vélték az ellentmondás okát megtalálni. Igaz, hogy statisztikát sokféleképen lehet csinálni, de oly tendenciózus statisztikai összeállítást senki sem készíthet, hogy az a valóságot teljesen meghamisítsa. A statisztikai adatok holt számok, amelyek önmagukban semmit sem mondanak és a mindennapi életnek megfelelő értelmet csakis az oknyomozó eljárás ad nekik. Csakhogy a külkereskedelmi mérleget is kétféleképen lehet megcsinálni. Olyképen, hogy a statisztika adatait szárazon feldolgozzuk és ez a mérleg szokta az amatőröket tévútra vezetni. Világos képet csakis az a külkereskedelmi mérleg nyújt, amely az egyes adatokat elemeikre boncolja és ilyképen állítja össze. Egy példa a legjobban megvilágítja a fent mondottakat. Hazánkból Ausztriába évente körülbelül 7 millió métermázsa vasércet visznek ki átlag 5 millió korona értékben. Ennek a vasércnek túlnyomó része itthon nem képez adóalapot. A vas- bányák ugyan fizetnek 5% jövedelmi adót, de miután a bányatulajdonosok egyszersmind a külföldi kohónak is tulajdonosai, vagyis viszont, jövedelmüket igen könnyen eltitkolhatják és azt a kohó jövedelmébe számítják be. Ezáltal az exportált vasérc Ausztriában képez adóalanyt. Ezt a vasércet részben nyersvassá, részben pedig kereskedelmi, áruvá dolgozzák fel és azután visszahozzák hazánkba. A statisztika tanulsága szerint ez a vasimport meghaladja a 80 millió koronát. Ki mit nyert és mit veszített e körforgalom alatt? A nyersvason veszített a magyar kincstár közel 150 000 koronát mint adójövedelmet, míg az osztrák kormány legalább ugyanannyit nyert. Hogyha a kereskedelmi árut nem veszszük tekintetbe, úgy csakis a kohászat által 50 millió korona értékű vastermék készült az exportált ércekből. Miután ez 10%-os adóalapot képez, ennek révén is néhány millió korona adójövedelemhez jut az osztrák kormány a mi rovásunkra. A feldolgozásnál átlag 10.000 ember jut keresethez. Vegyük ezek jövedelmét átlag 700 koronára évente. Ez 7 millió korona keresetnek felel meg, amely után fogyasztási adóban legalább egy millió korona jut a kincstárnak. . Hogyha, itt még tekintetbe vesszük az osztrák gyáros és nagykereskedő hasznát és tekintetbe veszszük azt a nagykárt, amely pótolhatatlan nyerstermékeink elpazarlása által háramlik gazdasági életünkre, úgy felállíthatjuk külkereskedelmünk ez ágára vonatkozó mérlegét, amely szerint úgy kivitelünk, mint behozatalunk veszteséggel jár, mert mindkettő Ausztriának és Ausztria iparának válik jövedelmi forrásává. És hogyha külkereskedelmi mérlegünk minden egyes adatát ily szempontból bíráljuk el, úgy csakhamar meggyőződünk arról, hogy nem a helytelen statisztika alkot homályos képet, hanem a helytelenül felállított külkereskedelmi mérleg. Hiszen ennek a mérlegnek adatai szerint évente harmadfél millió koronaértékű pamutszövetet exportálunk, amely tulajdonképpen szintén csak kikészítés céljából megy Ausztriába és így az egyenlegbe nem állítható be olyképpen, amint az történni szokott. Van ezenkívül külkereskedelmi mérlegünknek néhány adata, amely első tekintetre érthetetlen. Itt ugyanis oly áruk kiviteléről van szó, amelyeket egyáltalában nem készítenek az országban. Ez a látszólagos kivitel oly