Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)

1909-02-19 / 42. szám

1909. februar­i?, * 14 Budapest, péntefi PESTI NAPLÓ,. 41. szám. Nándor kéményseprő, ifj. Motl János mérnök, Ko­­rompay Dezső látszerész, Polifka Károly kávés, Marton Gyula diszmóárus, Kaiser Márkus Ignác ká­vés, Keresztély Sándor gyáros, Mechlovics Ferenc gyári képviselő, Korfi Ferenc kereskedő.­­ Helyettes esküdtbírák lettek: Márkus Zsigmond nagykereskedő, Gélei Vilmos kereskedő, Fischer Miksa sertésügynök, Fejér Gyula szállodás, Koller József bérkocsitulajdonos, Nagel Kálmán gyári képviselő, Perl Ignác mészárosmes­ter, Klecker Alajos vendéglős, Herczeg Samu ke­reskedő és dr. Lázár Béla titkár. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM (A rajztanárvizsgáló-bizottság.) A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, Szinnyei-Merse Pál festőművészt, az Országos Képzőművészeti Fő­iskola igazgatóját az Országos Magyar Rajztanár­­vizsgáló Bizottság elnökévé öt évi időtartamra ki­nevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az országos magyar királyi rajztanárvizsgáló bizottság alelnökeivé Schulek Frigyes műegyetemi nyilvános tanárt és V­árdai Szilárdot, az országos képzőművé­szeti főiskola igazgatótanárát, tagjaivá pedig dr. K. Lippich Elek miniszteri tanácsost, mint a kultuszmi­nisztérium művészeti osztályának vezetőjét, ezenkívül a budapesti tudomány­egyetem, a József-műegyetem, az országos képzőművészeti főiskola, a polgári iskolai tanító-, valamint tanítónő- és" óvónőképzők, az ipar­­művészeti iskola, az állami középiskolák és felsőbb leányiskolák képviseletében Aggh­ázy Gyulát, dr. Ra­­dics Ferencet, Benczúr Bélát, Erdőssy Bélát, Edvi Illés Aladárt, Havranek Ferencet, Hegedűs Lászlót, Hollós Károlyt, Huszka Józsefet, Kovács Gézát, Loránfi Antalt, Nádler Róbertet, dr. Pasteiner Gyulát, Perszász Józsefet, Rauscher Lajost, Strobl Alajost, Tardos-Krenner Viktort, dr. Veszely Ödönt és dr. Radnai Rezső vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsost, mint a bizottság jegyzőjét öt évi időtartamra kinevezte. • (A Magyar Történelmi Társulat) ma gróf Te­leki Géza elnöklésével felolvasó ülést tartott, ame­lyet néhai dr. S­c­h­ö­n­h­e­r­r Gyula emlékezetének szenteltek. M­o­r­v­a­y Győző főgimnáziumi igazgató ugyanis bemutatta Schönherr Gyulának :töredékben maradt I.Nagybánya város története“ című munká­ját és ebből néhány részletet olvasott fel. Schönherr a kéziratot 1905-ben írta. A fenmaradt fejezetek a következők: 1. Őstörténet. 2. Első települők. 3. A városi élet kezdete. 4. A város neve. 5. Az első ki­váltságos levél. Ezek közül az 1—4 fejezet teljesen kész, az 5. töredék. A mű két kötetre volt tervezve és mostani befejezetlen állapotában is érdemes volna a kiadásra. Ezután Borovszky Samu főtitkár folyó ügyeket terjesztett a gyűlés elé, s ezek során ismer­tette a Társulat zárszámadásait is. Eszerint a Tár­sulat vagyona 133,400 korona, a bevételek és kiadá­sok előirányzata pedig 46,749 korona. p,.-"------------- -- —,_a SPORT X­V reprezentatív tornász­csapat első szereplése. A Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége, amely a legrégibb és legtekintélyesebb magyar sport­egyesületeket összesíti kötelékében, kulturális missziót teljesít a testnevelés fontos és nemzetfenn­tartó eszméjének terjesztése terén. A MOTESz mű­ködése az egyesületei által művelt összes testgya­korlati ágakra kiterjed és­e mellett évről-évre ren­­dezett országos tornaü­nnepélyeivel igyekszik a test­edzés ügyét népszerűvé tenni és annak híveket sze­rezni. Az ország különböző emporumaiban évenként rendezett ünnepélyek azonban nem elégítik ki ezen legnagyobb magyar sportszövetség agilis egyesüle­teit, úgy annyira, hogy egy újabb institúciót léptet­tek­­ életbe, mely felettébb alkalmas a testedzés ügyét széles körben népszerűsíteni. A MOTESz egy 12 főből álló reprezentatív tornász­csapatot szerve­zett, mely a székesfőváros sport­egyesületek leg­kiválóbb tornászaiból áll. A szövetségi reprezentatív csapat már mintegy két hónapja gyakorol és különös súlyt helyez a március 15-én dűlőre kerülő „Ma­gyar tornász bajnokság“ gyakorlat anyagá­nak pontos bemutatására. Hogy pedig a vidéki tor­nászok és egyesületeik is elsajátítsák a minta­csapat­nak­ tulajdonságait, a Szövetség elhatározta, hogy a Kmetykó János és Bábel­­Rezső tornatanárok és szö­vetségi művezetők által kitűnően kiképzett reprezen­tatív csapatot elküldi a vidéki sportegyesü­letek által rendezendő dísztornázásokra.. Első ízben február 21-án, vasárnap fog szerepelni a MOTESz csapata Kolozsvárott a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia Sportkör legelső disztornázásán. A kolozsvári sport­­egyesület ez alkalomból fényes ünnepséget rendez, melyre hivatalosak a város és az egész megye elő­kelőségei. A MOTESz t. elnökének, dr. Nagy Emil országgyűlési képviselőnek politikai elfoglaltsága miatt Malecki Román titkár fogja képviselni. A reprezentatív csapat a szövetségi művezetők veze­tése alatt 20-án, szombaton , délután 2 órakor indul­nak útnak. A csapat tagjai a következő jeles torná­szok: Erdődi Imre, Bóor Jenő, a Budapesti (Budai) T­ornaegy­esületből; Gyarmathy Béla, Kakas Gyula, Szűcs Vilmos a Budapesti Torna­ Klubból; Gellért Imre, Rosinger Emil, a Ma­gyar Testgyakorlók Köréből; Haberfeld Győző, a Nemzeti Tornaegyletből; Buda Gyula, Gört­ner Ede, He­il­ri­eh Ottó, Win­ckel­man­n János, az Ó-Budai Torna­ Egyletből. A reprezentatív csapat legközelebb Pécsett és Pozsonyban fog szerepelni. X Közgyűlés. A Munkás Testedző Egyesület február 22-én, hétfőn este 7 órakor, egyesületi helyi­ségében (VII., Dob­ utca 20., I.) tartja II. évi rendes közgyűlését a következő napirenddel: A­ vezető­ség jelentése. 2. Az 1909. évi költségvetés. 3. Indítvá­nyok, interpellációk. 4. A felmentvény megadása. 5. Új vezetőség választása.­­ Bajnoki mérkőzés. A MAK-nak múlt vasárnap a MTK-tól szenvedett veresége miatt a bajnokság végeredménye ismét nyílt kérdéssé vált. Az első he­lyet újra a Ferencvárosi TK foglalta el, míg az atlé­ták egy ponttal a második helyre szorultak. A MÁK ilyeténképpen a bajnokságot csak abban az esetben nyerheti meg, ha összes ellenfeleivel — a FTK-al is —­ sikerrel veszi fel a küzdelmet. Ismeretes, hogy az első (őszi) fordulóban a Törekvés csapata a sárga­kékek ellen 2:2 arányban eldöntetlenül végzett. A Törekvés most is jó formában van, amit az UTE ellen elért 2:1 arányú könnyű győzelme híven bizo­nyít. Az atlétáknak éppen azért teljes tudásukat kell latba vetni, ha a Törekvés ellen jelen alkalommal győzni akarnak. Az érdekesnek ígérkező mérkőzés a margitszigeti sporttelepen fog lefolyni vasárnap délután 3 órakor. Ezt megelőzőleg a II. oszt. bajnok­ság egyik komoly jelöltje a 33 FK játszik a Műegye­temi AFK-kal a II. oszt. bajnokságért és a Törekvés II. a MÁK II. délelőtt 10 órakor játszik a szövetségi díjért. Előzőleg az ifjúsági csapatok játszanak. NYÍLT-TÉR Ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Anyatejjel táplált gyermekek ritkán szenvednek az emésztőszervek zavaráról vagy bántalm­airól. De milyen az üvegből itatott szegény gyermek sorsa? Ha nem táplálják őket «Ku­feke»-vel, klór állandóan szenvedv el az em*sztőszerve­k zavaraiban. 'Kufeke* a legjobb tápszer hangszer,esésn­él, hasmenésnél behurulnál stb. /Nincsen par­ja / étál,féla pemetefü-cuk­orainalt, de vásárlásnál vl- / / flwtoon és csak Ret.iy-félát fogadjon el, mivel számos / / silány atlanta van. Az eredetSnait minden eg­yes / / drbkiVjfl.n ra|«a van a névi Ara SO fill, j Mw — — uiinviji———ngmma».e' —— ———j——l——r——»» Házhelyek Lovranában (osztrák Riviera.) A „Quantsro“ részvénytársaság (igazgatósági székhelye: Wien, L. Velferstorfst­strasse Is.) elad villák, családi házak, penziók stb. építésére alkalmas, száitól védett telkeket minden nagyságai­ a tengerparton, vagy a szárazföld felé lan­sása­ n­émegfelső teraszokon. Ezek is kilátással a tengerre. Kész, feozsizható utak, forrás-víz­vezeték a társulat tulajdonát képező Monte-Maggiore­­vízvezetékből, villamos világítás az al­báziai központból az egész területem Villamos körüli vaspálya Mattaglia déli vasúti állomásig, felvilágosítást az Igazgatóság által. Wien L, Selfersteifststrasse 2. SHI Szistst tool, soys elsőn] EstüF, aM k­rí­st, házat Krba­­lenai, sais íntail ábhajt, Cil­ilt M­imié eléri, fia szándékát a PESTI VI&PLÓ »prétaszerelési rovatában köz­­­éteszi. I festi laplét naponkint több százezer" o­va@$év «irrt mindig akad megfeleld ajánlkozó Az spráhirdsttsok közlés! dija nagyon »lesés egy 10 ssalg terjedő agréhíntBié* egyszeri közlés­ija csak­ 43 fülír. Ennél nagyobb terjedelmi­ birdsits­­ael 1 sző 4 fillér, variasabb belével 8 filler. A hirdetés dija tévésbelyepekben is f­lküldható. Leges­szerűbb azonban a hirdetési díjat pasta­­gsleánynyal beküldeni, mely esetben a hirdeti» szövege­­t etalonul szelvény".« Irbalgs - KÖZGAZDASÁG Mire tanít a külkereskedelmi mérleg? Ipari életünk évről-évre sínyli az osztrák ver­senyt és ha külkereskedelmi mérlegünket tekintjük, úgy első pillantásra nem találjuk meg az okot. Igaz, hogy a behozatal túlszárnyalja a kivitelt, vagyis kül­kereskedelmi mérlegünk passzív, de első tekintetre ez a passzivitás nem oly feltűnő, hogy a panaszko­­dók igazát élesen dokumentálná. Sőt ha tekintetbe veszszük azt, hogy hazánk első­sorban nyerstermelő állam, az iparűző Ausztriával szemben, úgy kis el­fogultsággal talán azt is megmagyarázhatjuk, hogy külkereskedelmi mérlegünk a paritásnak megfelelő. Csakhogy a mindennapi élet és a tapasztalatok en­nek élesen ellentmondanak. És ez az ellentmondás okozta, hogy egyes közgazdasági amatőrök a sta­tisztikát támadták meg és a helytelen statisztika ké­szítésében vélték az ellentmondás okát megtalálni. Igaz, hogy statisztikát sokféleképen lehet csi­nálni, de oly tendenciózus statisztikai összeállítást senki sem készíthet, hogy az a valóságot teljesen meghamisítsa. A statisztikai adatok holt számok, amelyek önmagukban semmit sem mondanak és a mindennapi életnek megfelelő értelmet csakis az ok­nyomozó eljárás ad nekik. Csakhogy a külkereskedelmi mérleget is kétfé­leképen lehet megcsinálni. Olyképen, hogy a statisz­tika adatait szárazon feldolgozzuk és ez a mérleg szokta az amatőröket tévútra vezetni. Világos ké­pet csakis az a külkereskedelmi mérleg nyújt, amely az egyes adatokat elemeikre boncolja és ilyképen állítja össze. Egy példa a legjobban megvilágítja a fent mondottakat. Hazánkból Ausztriába évente kö­rülbelül 7 millió métermázsa vasércet visznek ki átlag 5 millió korona értékben. Ennek a vasércnek­ túlnyomó része itthon nem képez adóalapot.­ A vas-­ bányák ugyan fizetnek 5% jövedelmi adót, de miután a bányatulajdonosok egyszersmind a külföldi kohó­nak is tulajdonosai, vagyis viszont, jövedelmüket igen könnyen eltitkolhatják és azt a kohó jövedel­mébe számítják be. Ezáltal az exportált vasérc Ausztriában képez adóalanyt. Ezt a vasércet részben nyersvassá, részben pedig kereskedelmi, áruvá dol­gozzák fel és azután visszahozzák hazánkba. A sta­tisztika tanulsága szerint ez a vasimport meghaladja a 80 millió koronát. Ki mit nyert és mit veszített e körforgalom alatt? A nyersvason veszített a magyar kincstár közel 150 000 koronát mint adójövedelmet, míg az osztrák kormány legalább ugyanannyit nyert. Hogyha a kereskedelmi árut nem­ veszszük tekin­tetbe, úgy csakis a kohászat által 50 millió korona értékű vastermék készült az exportált ércekből. Mi­után ez 10%-os adóalapot képez, ennek révén is néhány millió korona adójövedelemhez jut az osztrák kormány a mi rovásunkra. A feldolgozásnál átlag 10.000 ember jut keresethez. Vegyük ezek jövedel­mét átlag 700 koronára évente. Ez 7 millió korona keresetnek felel meg, amely után fogyasztási adó­ban legalább egy millió korona jut a kincstárnak. . Hogyha, itt­ még tekintetbe vesszük az osztrák gyáros és nagykereskedő hasznát és tekintetbe vesz­szük azt a nagy­­kárt, amely pótolhatatlan nyers­termékeink elpazarlása által háramlik gazdasági éle­tünkre, úgy felállíthatjuk külkereskedelmünk ez ágára vonatkozó mérlegét, amely szerint úgy ki­vitelünk, mint behozatalunk veszteséggel jár, mert mindkettő Ausztriának és Ausztria­­ iparának válik jövedelmi forrásává. És hogyha külkereskedelmi mérlegünk minden egyes adatát ily szempontból bíráljuk el, úgy csak­hamar meggyőződünk arról, hogy nem a helytelen statisztika alkot homályos képet, hanem a helytele­nül­ felállított külkereskedelmi mérleg. Hiszen ennek a­ mérlegnek adatai szerint évente harmadfél millió korona­­értékű pamutszövetet exportálunk, amely tulajdonképpen szintén csak kikészítés céljából megy Ausztriába és így az egyenlegbe nem állítható be olyképpen, amint az történni szokott. Van ezenkívül külkereskedelmi mérlegünknek néhány adata, amely első tekintetre érthetetlen. Itt ugyanis oly áruk ki­viteléről van szó, amelyeket egyáltalában nem ké­szítenek az országban. Ez a látszólagos kivitel oly­

Next