Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)
1909-02-19 / 42. szám
IT Budapest, petiten ____________- - - ■ . ^ *1 . PESTI NAPLC, 1909. február 19. 42. síimT ít> képpen kerül a mérlegbe, hogy a visszautasított, meg nem felelő árut sorozzák a kiviteli rovatba. Külkereskedelmi mérlegünk anomáliái közé sorozandók azok a tételek is, amelyek nem követlenül kerülnek vámkülföldre, hanem az ausztriai nagykereskedők közvetítésével. Ugyancsak ide sorozandó az a behozatal is, amely az ausztriai nagykereskedők közvetítésével történik. Hogyha mindezeket összefoglaljuk, úgy külkereskedelmi mérlegünk végeredményeit egészen más színben látjuk. Vagyis nyersterményeinket kiviszik Ausztriába. Ott részben feldolgozzák és a feldolgozott árut szállítják vissza, részben pedig mint nyersárut szállítják külföldre. És bár hazánk nyerstermelő állam az iparűző Ausztriával szemben, Ausztria nyerstermény-kivitele meghaladja a mienket. A. V. Újabb árhullámzás a börzén. A külpolitikai helyzet komolyabbá válásához a börze hangulata is igazodik. A barátságtalan megítélés a lanyha irányzatot, a lanyha irányzat pedig az árfolyamok esését jelenti. A hangulat változását a szerb háborús hírek, illetve a monarkia mozgósítási hírei okozzák. Az egyes értékek közül a mai börzén a magyar hitelrészvény 740.25 koronáról 737.5 koronára, az osztrák hitel 629.75 koronáról 627.25 koronára, a rimamurányi 530 koronáról 529.50 koronára, az osztrákmagyar államvasutak 672.— koronáról 671.— koronára és a 4%-os magyar koronajáradék 91.60 koronáról 91.40 koronára hanyatlott. Az irányzat megítélésében egyelőre a külpolitikai események játszanak döntő szerepet. 139 millió adómentes bankjegytartalék. Az Osztrák-Magyar Bank tegnapi kimutatása 139 millió korona adómentes bankjegytartalékról számol be. Ez a szám és a váltótárcának 84 millió koronával való csökkenése egyenesen arra kötelezné a jegybank főtanácsát, hogy leszállítsa a 4 százalékos kamatlábat. Ha a német birodalmi bank le tudta szállítani a rátát 314 százalékra, akkor valóban egy pillanatnyi habozási ideje sem lehet a jegybanknak a példa követésében. Amennyiben pedig a főtanács önző érdekek szolgálatában állva, erre nem volna hajlandó, akkor a gazdasági közvélemény erélyes követelése kényszeríthetné a bankot kötelességének a teljesítésére. Egyébiránt a bank legutóbbi üzleti kimutatását Itt adjuk: Bankjegyforgalom 1.854,475.000 (—65,868.000) K,érckészlet 1.539,626.000 (+18,226.000) K, leszámítolási tárca 436,515.000 (—84,517.000) K, lombardkölcsönök 68,878 000 (—2,463.000) K. adómentes bank? Jegytartalék 139,150.000 (+84,093.000) K. Drágul a kivándorlás. Az amerikai pénzkrachó nagy gazdasági válságot idézett elő, melynek súlyos következményeit elsősorban is Amerika hatalmas iparvállalatai érezték meg. A nagy gyárak, olyanok is, mint a világhírű Westinghouse-gyár, ezrével voltak kénytelenek elbocsátani a munkásokat, mert az üzemet nem tudták fentartani. Ennek a nagy pangásnak első következése volt, hogy óriási mértékben megindult a visszavándorlás és majdnem teljesen megszűnt a kivándorlás. A nagy atlanti hajózási vállalatok, főleg a német társaságok, hamarosan felismerték a helyzetet és leszállították a kivándorlók szállítási díját és fölemelték a visszavándorlók szállítási tarifáját. Ez a visszavándorlási folyamat közel egy esztendeig tartott. A múlt esztendő tavasza óta azonban változott a helyzet. A pénzkrach megszűnt és Amerika gazdasági élete is erősebb lendületet vett. A gyárak ismét el voltak látva munkával és újra sok ezer munkást állítottak munkába. Ezt a „jótékony“ változást megérezték a kivándorlási üzlet üzérei is és siettek alkalmazkodni a változott hangulathoz. De hogyan? Egyszerűen úgy, hogy most fölemelték a kivándorlást és leszállították a visszavándorlási díjakat Már néhány hónapja dolgoznak felsrófolt tarifákkal a hajózási vállalatok. Az üzlet most nagyon 161 megy, mert egyre emelkedik a kivándorlók száma. Ezt az alkalmat főleg a Norddeutscher Lloyd, ez a magyar kivándorlókból élő német vállalat használja ki a legszemérmetlenebb áll. Most is, mint Brémából jelentik, elhatározta, hogy a fedélközi utasok szállítási díját Bréma és Newyork között tíz márkával fölemeli, 170 márkára. A Norddeutscher Lloyd ezt az intézkedését a kivándorlás folytonos emelkedésével indokolja, mert így akarja behozni azeddigi jelentékeny veszteségeit. A német társaság igazgatóságának ez a határozata elsősorban a szegény és nyomorult magyar kivándorlókat érinti, vagyis azokat, akik azt hiszik, hogy az újvilágban jobban boldogulnak. Hogy legyenek, akik meg is fizetik ezt a fölemelt tarifát, arról gondoskodik a Norddeutscher Lloyd, mely legutóbb a magyarországi kivándorlási üzletet rábízta Missler nevű főügynökére, aki ügynökeivel behálózza az országot és veszedelmes módon szervezi a kivándorlásnak a német kikötőkbe való terelését. Sajnos, hogy a magyar kormány nem terjeszti ki figyelmét elég energiával a német vállalatok munkájára is, mely végeredményében igen sokban fedi a fiumei kivándorlási üzletet is. Ezt nem is lehet csodálni, mert ismeretes, hogy a fiumei és a bréma—hamburgi kivándorlási vonalak között szent a véd- és dacszövetség. Milyen a vetés? A földmivelésügyi miniszter ma teszi közzé a vetések állásáról szóló hivatalos jelentést. A jelentésből kevés vigasztalót olvasunk ki, mert részben a múlt havi nagy olvadás, részben pedig a rákövetkező nagy fagy erősen csökkentették a vetések kedvező fejlődésébe vetett bizalmunkat. A hivatalos jelentés a február 15-ik állapotáról a következőkben számol be: A januári hidegre hirtelen következett enyhe és esős időjárás s a velejáró nagy és gyors olvadás (hóló és esővíz) egyes vidékeinken jelentékeny kárt okozott és mivel ezenkívül a patakok, folyók és a Duna is megáradt, sőt néhol ki is öntött, a vetések is itt-ott víz alá kerültek. A sík és dombvidékek nagy részén (különösen a nyugati vármegyékben) az esővíz és hólé a megfagyott felület folytán nem bírván a talajba behatolni sem a folyókba idejében lehúzódni, többnyire annak felszínén maradt, miáltal nagy kiterjedésű területek (szántóföldek is) az újból bekövetkezett hidegebb és szárazabb fagyos időjárás következtében jégburok alá kerültek. Ilyen körülmények között a különben sem normális vetési állapot, jóformán országszerte indokolt panaszokra is ad alkalmat. Ahol még hótakaró védi a kikelt vetéseket, ott az állapot megnyugtató, sőt megnyugtató ott is, ahol az állapot megnyugtató, sőt megnyugtató ott is, ahol vetések nem keltek ki jól, vagy nem csíráztak még, részben majdnem aggasztó a helyzet. Egyéb délvidéki vármegyékben, ahol a vetések nagyobbára kikeltek, nemcsak tűrhetően, hanem kielégítően is állanak, sőt néhol vannak olyan részek is, ahol a múlt évi hasonló időszaki állapotnál jobban fejlődtek a vetések. A Királyhágón túli vármegyék nagyobb részén szintén hó borítja a vetéseket, itt is eléggé megnyugtató az állapot. Az eddig beérkezett számonvehető jelentésekből kitűnik tehát, hogy az ország nyugati és északnyugati részei, továbbá az ország északkeleti vármegyéiben és végül az Alföld felsőbb részeiben igen gyengék a kikelt vetések. Minthogy pedig sokhelyütt az elvetett mag mindezideig ki sem kelt, bár a mag csiraképességét a legtöbb helyütt még tartja, attól lehet félni, hogy a tavasz időszakában bevetett földet új vetőmaggal kellen, igen sok helyütt ellátni. Erre enged következtetni a tavaszi búzának és a tavaszi rozsnak tömeges vásárlása is. Kétségtelen tehát, hogy mielőbb és pedig nagyon kedvező állandóan enyhe tavaszi időjárásra volna szükség, hogy a még aránylag kielégítően álló őszi rozs, a kevésbbé megfelelő őszi búza, árpa és repce, végül a here és lucerna fejlődési állapota kedvezőbbre fordulhasson. A hosszantartó tél a takarmányozás okozta nehézségeket állandóan fokozza; a jószág egészséges ugyan, de nagyon is meglátszik a takarmányszükség, mely egyes helyeken a takarmány szokatlan nagy áraiban nyilvánul. A Jelzálog-Hitelbank új üzlete. Azok megnyugtatására, akik kétségbe vannak esve a magyar jelzálogüzlet jelene és jövője fölött, mert a jelzálogleveleket csak nagy kínnal-bajjal lehet elhelyezni, közöljük, hogy e megítélés alól, keservesen bár, a Jelzálog-Hitelbank igyekszik kivonni magát. Köszönet érheti ezért a Jelzálog-Hitelbank részvényesei részéről, Széll Kálmán kormányzót, akinek kormányzása idejére esik az a ritka nagy szerencse, amilyennel egyetlenegy osztálysorsjegyfőelárusító sem dicsekedhetik, hogy az elmúlt évben két főnyereményt is vándorolt a bank főpénztárába. Ez a két főnyeremény közel másfélmillióval gazdagította nem ugyan a részvényeseket, hanem, mint a bank kormányzótestülete az évi jelentésében oly szépen, de azért értelmetlenül mondja, a „matematikai alapokat“. Ebből ugyan kevés hasznuk van a részvényeseknek, de legalább azzal vigasztalhatják magukat, hogy valamikor meg fogják tudni a nagy titkot, hogy mi az a „matematikai táblázat“, mely elnyeli az ő százezreiket. Most azonban nem a főnyereményekről, hanem a Jelzálog-Hitelbank új jelzálogüzletéről akarunk szólni. Széll Kálmán ugyanis nemes nagylelkűséggel és erős üzleti érzékkel kijárta, illetve elrendelte, hogy Szentgotthárd község a Jelzálog-Hitelbanktól egy ötven esztendő alatt törlesztendő ötvenezer koronás vagy talán ennél is nagyobb kölcsönt kapjon. Mert a jelzálogüzlet mai siralmas helyzete mellett nem az a fontos, hogy milyen nagy összegről szól a kölcsön, hanem az a lényeges, hogy a bank egyáltalán folyósít kölcsönöket. Igaz ugyan, hogy ennek az új kölcsönüzletnek az a magyarázata, hogy Széll Kálmán az intézet kormányzója, már évtizedek óta képviselője a vas megyei kisvárosnak, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a Jelzálog-Hitelbank ij jelzáloghitelkölcsönt folyósított. Ilyenformán most már bízni lehet benne, hogy a Jelzálog-Hitelbank erősen hozzálát a jelzálog- és a községi kölcsönök szorgalmasabb folyósításához. Gazdák és a bankprobléma. A gazdák hivatalos lapjában ma Barna Béla a bankkérdésről ír hoszszabb cikket, melyben a bankközösség mellett érvel, nem valami sok szerencsével. Fejtegetéseiből kiemeljük a következőket: „Az a nagy kérdés. Nem, hogy van-e jogunk, hanem hogy van-e erőnk az önálló bank rázkódás nélküli felállítására? Erre megfelel az a tény, hogy az önálló vámterület felállítására a nemzetet most még annak hívei sem tartották elég erősnek. Egy osztrák-magyar bank a hitel bírálatában részrehajlatlanul vallás-, nemzeti és fajkülönbség nélkül állapítja meg a hitelképességet s hogy jól állapítja meg, bizonyítja az, hogy alig van szenvedővé lett magyar váltója. S ezért az általa meghatározott kamatláb biztos és elismert fokmérője a magyar hitelnek a külföldön is. De ugyan hogy fog kinézni egy nemzeti banknak az objektivitása és a hitelpolitikája gazdával, iparossal szemben, melynek vezetői nem a mostani társadalom, hanem az általános választójog alapján alakuló félig nemzetiségi, félig szocialista kormány és parlament tagjaiból kerülnek ki. Különösen ha arra az ellensúlyozásra, melyet például a bankkartel ellen a külföldi és osztrák tőke versenye folytán eddig számíthattunk, ezután épp az átmenet folytán sokáig nem számíthatunk? Hogy mi most a gazdák teendője a bankkérdésben? Szerintem az, hogy a kormány azon igyekezetét és eddigi irányát támogassuk, mely a bankkérdést a paritás, a földhitel és a gazdák jelen, vajmi kritikus helyzetének megfelelőleg az eddig bevált alapon akarja megoldani. A Dunagőzhajózási Társaság és a gabonakereskedők harca. A Dunagőzhajózási Társaság bojkottálásának minden valószínűség szerint békés megegyezés lesz a vége, miután arra az érdekelt felekben megvan a hajlandóság. A gabonakereskedők álláspontjának az erősítésére szolgál, hogy Bécsben a mezőgazdasági termények exportjával foglalkozó kereskedők köteléke gyűlést hívott össze, amelyen, hír szerint, a Dunagőzhajózási Társaság ellen foglalnak állást s a bojkott kimondását helyeselni fogják. A budapesti piac gabonakereskedői már megállapodtak abban, hogy mit követeljenek, amelynek teljesítése ellenében hajlandók megszüntetni a bojkottot. Eszerint: a kirakodási időnek néhány nappal való meghosszabbítását, a várakozási illeték mérséklését, a nedves buzi átvétele miatt felmerült vitás ügyek elintézésére nemcsak a hajózási vállalat embereinek, hanem a kereskedők megbízottjának is legyen befolyása, s végül az elevátorokkal való kirakodás esetén a társaság térítse meg a hiányt. Ezeknek a kívánságoknak teljesítése ez idő szerint azért ütközik nehézségbe, mert nemcsak a Dunagőzhajózási Társaság, hanem vele érdekszövetségben álló többi hajózási társaságok egy és ugyanazon megállapodásokat léptettek életbe, amelyeken önhatalmúlag egyik társulat sem változtathat. Ezért van az, hogy a Dunagőzhajózási Társaság nem hajlandó engedményre, nincs kizárva azonban, hogy ha sikerül a tárgyalások megindítására elfogadható alapot találni, a gabonakereskedők s a Dunagőzhajózási Társulat között a háború nem fog még nagyobb arányokat ölteni, hanem, ami a legvalószínűbb, békés megegyezéssel fog végződni, mert a gazdasági életben a harcnak mindig egy hasznot hozó béke a vége. Egy vidéki pénzintézet kamatlába. A Bácstopolyai Takarékpénztár Igazgatósága közli velünk, hogy ez évi január 1-től kezdődőleg az új és régi betétekre további intézkedésig 40%-ban állapította meg a kamatlábat. A lQ^-os törjekaalkisít az ip- tÉSzf MStk . ------