Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)

1909-02-19 / 42. szám

12 Budapest, pennelv ___________PHSTI in a p icoruar­io. 42. szám. ( Később elhozták a hadnagyot is. Szégyenkezve kért bocsánatot s azt kérdezte: — Mondja meg, méltóságos asszonyom, mit is csináltam én tulajdonképpen?. . . SZÍNHÁZMŰVÉSZET (*) Opera. A változatosság kedvéért, ma élve­zetes estét nyújtott az Operaház­ vezetősége ven­dégszereplés­­sorozatával. Ámbár a tenorista-vál­­ság és a baritonista-kérdés megoldása szempontjá­ból kívánatosabb lenne, ha a vendégjárás a tenor és bariton szerepkör megoldása, kiegészítése célza­tával történnék. De mostanság olyan kevés tökéle­tes előadás van az Operában és a mai annyi rossz estért nyújtott kárpótlást, hogy a gáncsot ezúttal szívesen elmellőzzük. Cahier asszony, aki ma a „Sámson és Delila“ női főszerepét énekelte­, nem ismeretlen közönségünk előtt Három évvel ezelőtt már vendégeskedett az Operában „Carmen“ szere­pében, most januárban pedig dalestet rendezett a Royal-teremben. A méltán nagyhírű énekesnő a bé­csi udvari Opera tagja, ám azok közül való, akit Weingartner elüldözött és így áprilisban már meg­válik eddigi sikerei színhelyétől. Hangversenyében, mai fellépésében is azt a célzatot látjuk, hogy nem éppen plátói az a vágyódása, amelylyel a mi közön­ségünk meghódításán csügg. Nagystílű, előkelő éne­kesnő, fölényes, nyugodt és öntudatos, talán van benne valami a maguk dolgában és hatásuk kiszá­­mítottságában feltétlenül bizonyos rutintérek gőgjé­ből. Az orgánumon kissé érzik az idő, eléggé cso­dálatosan, inkább az alsó regiszterekben, a magas fekvéseket minden nehézség nélkül veszi. Olyannak tűnik, mint egy ragyogó ékszer, melyből itt is ott is kicsorbult egy-egy drágakő. Ami a hangjában hiányzik, azt busásan kárpótolja színészi erejével. Ritkán láttunk operaszínpadon ennyi nagyvonású drámai kvalitást, ily finom szárnyalóképességgel pá­rosulva. A közönség nagyon melegen méltányolta a művésznőt, nyílt színen többször tapsolták, a fel­vonások végén sokszor a függöny elé szólították. L­u­­n­a­r­d­i Sámson­ja, apróbb modorosságait leszá­mítva, elfogadható volt. Dicséret illeti V­á­r­a­d­i­t, elismerés N­e­y-t. Az előadást Márkus Dezső ve­zette. (*) Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Szépművészeti Múzeum első emeleti különtermében február 21-én, vasárnap nyílik meg Nemes Marcell antik képeinek gyűjteményes kiállítása, amelyben a régi mesterek közül Jordaens, Ruysdael, Wynants, Goya, Lawrence, Tintoretto, Bruyn, Kali, Mányoky és Bogdány vannak kiváló műveikkel képviselve. (*) Dalest. May-Münster Kornélia, mű­kedvelő opera- és dalénekesnő ma este hangversenyt rendezett a Royal-teremben, mely hívei és tisztelői sokaságával zsúfolásig megtelt. Brahms, Csajkovszki, Goldmark, Chaminade, Erkel és Delibes szerzemé­nyek voltak a műsorán és egy sorozat a magyar dilettáns szerzők zsengéiből. Az estén közreműkö­dött Kuliffay Izabella zongoraművésznő is egy Liszt-kompozícióval. (*) Három jubileum. A Vígszínházban holnap, pénteken jut el „A kivándorló“, H­e­rczeg Ferenc színműve, a tizedik előadás jubileumához. Szomba­ton „A király“, Flers, Caillavet és Aréne vígjátéka jubilál, huszonötödször kerül színre. Hétfőn, február 22-én is jubiláris előadás lesz, amennyiben ötvenedszer adják „A tanítónő“-t, B­r­ó­d­y Sándor falusi életképét. (*) Postás-hangverseny. A posta- és távirda­­tisztviselők zene- és énekkarai Bátor Szidor igazgató-karnagy vezetésével nagyszabású hangver­senyt rendeztek a Vigadóban a messinai, ajkai és resicabányai kárvallottak javára. Nagy közönség­­ gyűlt egybe erre az alkalomra, mert a postások ének- és zenekara jóhikűi a közönség körében.­­Bátor Szidor oly gonddal, tudással és ízléssel tanítja be őket, hogy minden produkciójuk nagy élvezetet nyújtó. Az est vendége B. Sándor Erzsi asszony, az Opera kitűnő művésznője egy Donizetti-áriát énekelt, majd Farkas Ödön egyik dalát, nagy ha­tással. Az­ énekkar Schubert, Haydn és Goldmark, a zenekar Liszt-, Wagner- és Volkmann-szerzemé­­nyeket adott elő. A közönség melegen fogadta az összes számokat és szívesen tapsolta Bátort, a kar­mestert, vele az ének- és a zenekart. * 4 (*) „Az ördög“ Londonban. Molnár Ferenc vígjátéka: „Az ördög“, húsvét táján kerül bemuta­tóra Londonban a Westend egyik előkelő színházá­ban, az „Adelphi-Theatre‘‘-ben, melyet Savage bé­relt ki a magyar darab előadásaira. Savage külön angol társulatot szervezett „Az ördög“ előadásaira és a címszerep kreálására egy elsőrendű londoni szí­nészt szerződtetett (*) A Magyar Színház premierje, Henry B­a­­t a­­ 11 e színművének „A meztelen nő“-nek a Magyar Színházban való holnapi, pénteki bemutatójára már tegnap elkelt minden páholy, minden földszinti és erkély-jegy. A darab mindhárom e heti előadása iránt egyformán nagy az érdeklődés. (*) Növendék-hangverseny. A­­Zeneakadémia igazgatósága ma rendezte negyedik nyilvános hang­versenyét az intézet dísztermében. Feltűnést keltett Rozgonyi Ágnes, Kemény tanár növendéke, aki meglepő technikai készséggel és helyes értelmezés­ben adta elő Wieniawsky „Faust“-ábrándját. Képzett és hangszerét alaposan ismerő mély­hegedűst ismer­tünk meg Herman Lászlóban, aki egy jelenték­telen Hubay-szerzeményben is sok kitűnő kvalitásról tett bizonyságot. A zongora-tanszakról Tóth Alice, Parcsetich Anna, Fábry Irma és Fia­­lovszky Zsófia, az énekes-osztályokból Bokor Margit és Bárányay Béláné számoltak be ha­ladottságukról. (*) „Nászinduló“. Henry Bataille holnap, pénteken este a Magyar Színház újdonságán kívül másik magyar nyelven ismert darabjával, a „Nász­­induló“-val is megjelenik a budapesti közönség előtt. A rég nem adott drámát a Nemzeti Színház, Roger szerepében Odry Árpáddal adja elő, aki három hó­napig tartó betegsége után most lép fel először. A női főszerepet P. Márkus Emilia játszsza. (*) „Országos mozgalom“ egy színdarab ellen. Egy estilap írja: Az Országos Széchenyi Szövetség, mely a leg­nagyobb magyar fajszesítő eszméinek diadaláért küzd, tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy a ma­gyar hamisítatlan kultúra nevében s a magyar falu a „Falusi idill“-ben kipellengérezett becsületének ér­dekében országos mozgalmat indít. Hosszas és beható vita után elhatározták, hogy felszólítják az összes magyar hazafias és kulturális egyesületeket, hogy tiltakozzanak a „Falusi idill“ hazug tendenciái ellen. Levelet intéznek a Magyar Színház igazgató­jához is, hogy vegye le a műsorról a „Falusi idill“ című darabot. Ha komolyabb, vagyis ha komolyan vehető hely­ről indulna meg ez a mozgalom, akkor talán lehetne komolyan beszélni a művészet szabadságáról, okve­­tetlenkedő utólagos cenzúrázásról és érdemes volna visszautasító álláspontot elfoglalni az ilyen „országos mozgalommal“ szemben. Dehát a legnagyobb magyar nevét viselő szövetség ifjú bankettezőinek társasága nem az a fórum, amely az ilyen kérdésben állhatná a komoly kritikát. A gyerekes „országos mozgalom­ért“ ketten bizonyosan hálásak lesznek a szövetség­nek: a színházigazgató és a szerző. Mert ha semmi eredménye se lesz a mozgalomnak, a darab számára egy kis ingyen reklámmal mindenesetre szolgál. (*) A Nemzeti Színház újdonságát. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága: Capus Alfréd „Két férfi“ című színműve, a jövő hét péntekjén kerül be­mutatóra. Az újdonságban Rákosi Szidi, Cs. Alszeghy Irma, S­enkey Hedvig, V. Molnár Rózsi, Gál, Pethes, Somlai és Horváth játszanak. A „Két férfi“ után ma­gyar újdonság kerül sorra: Porzsolt Kálmánnak „A gyermekkirály" című történeti drámája, az évad második eredeti újdonsága. Főszerepét Garamszeghy Sándor fogja játszani, a többi szerepet pedig Cs. Al­szeghy Irma, Török Irma, Váradi Aranka, Szacsvay Gyenes, Gál, Mihályfi, Horváth Zoltán, Rózsahegyi, Horváth Jenő, Pálfy, Bartos, Hajdú és Mészáros Ala­jos. A bemutató előadás március első hetében lesz. Márciusban lesz a premierje Octave M­i­r­b­e­a­u és Th. Natanson sokat emlegetett „Le Foyer“ című drámájának, mely Huszár Imre fordításában „A tűzhely" címmel kerül színre. Főszerepeit P. Márkus Emilia, Gál Gyula és Odry Árpád fogják játszani. A Mirbeau-darab után Ráth Istvánnak, egy új magyar színpadi írónak „A divat“ című vígjátékát fogják be­mutatni a Nemzeti Színházban. Ebben az újdonság­ban Rákosi Szidi, D. Ligeti Juliika, Csillag Teréz, Helvey Laura, Lenkey Hedvig, Vízvári Mariska, V. Molnár ,. Odry, Dezső, Rózsahegyi és Hajdú fog­nak játszani. Az új darabokon kívül két repríz is lesz a közel­jövőben. Az egyik Szigligeti Edének „A mama“ című­ vígjátéka, amely március 8-ikára van kitűzve, Csillag Terézzel a címszerepben. A má­sik Sophokles „Oedipus király“ című klasszikus tragédiája, amely új átdolgozásban kerül most a kö­zönség elé. A címszerepet Ivánfi, Jokastét Jászai Mari, a többi szerepet Paulay Erzsi, Váradi Aranka, Gál, Pethes, Mihályfi, Horváth Jenő, Garamszeghy, és Bartos fogja játszani. Tervbe van még véve T­h­u­r­n­e­r „Passepartout“ című vígjátékának be­mutatása az idei szezonban és „A dotovai nábot leányá“-nak új szereposztásban való előadása. IT FŐVÁROS A Tabán szabályozása A Tabán szabályozásának eszméjével sokat fog­lalkoznak mostanában a városházán, de sokat fog­lalkozik ezezl a kérdéssel a közmunkatanács is, a kérdés azért nem tud dűlőre jutni, mert a szabályo­zás keresztülvitele rengeteg pénzbe kerülne és pénze — pláne erre a célra — nincs sem a főváros­nak, sem a közmunkatanácsnak. Pedig a tabániak már nagyon várják a szabályozást, mert a szabá­lyozási hírekre úgy felsrófolták a szabályozás sorát kisajátításra kerülő telkek árát, hogy nincs annyi pénze a fővárosnak, amelylyel a tabáni telkeket megválthatná. A szabályozásról különben két terv van forga­lomban. Az egyik — amelyet a főváros törvény­­hatósági bizottsága is akceptált — D­e­v­e­c­­­s Fe­renc műszaki tanácsos munkája. A másik tervet P­a­l­ó­c­z­i Antal tanár készítette. D­e­v­e­c i­s az Attila-körutat csak 8 öl széles­ségben veszi fel, emelett a­­párhuzamos Árok­ utca vonalában 30 méter széles üvenuet iktat be. Ez a párhuzamos út kiindul az Erzsébet-híd budai lejáró­jából és áldozatul kívánva három beleeső új palo­tát — közte a fővárosi közmunkák tanácsának pa­lotáját is — a görög-keleti templomnál átvág egy telektömböt és az Árok­ utca vonalába jut. Majd a Szent János-téren túl, ugyancsak 30 méter széles­ségben halad a Vérmezőig. Palóczi terve nagy­ban megegyezik a Devecis-féle projektummal, de az új körutat nem 30, hanem 26 méter szélességben kí­vánja létesíteni. Ez az út ugyancsak az Erzsébet­edtől indul ki,de a szóban levő három palota közül épségben hagyja meg a közmunkák tanácsának épü­letét. Mindkét terv a szabályozás keretébe vont vá­rosrész majdnem összes épületeinek kisajátítását teszi szükségessé. A Devecis-féle terv végrehajtása forgó tőkeként 12.330.000 koronát igényel, a mű­velet végleges vissza nem térülő költségeit azonban csak 500.000 koronában irányozza elő. Palóczi ter­véhez részletes költségkimutatást nem terjesztett a hatóságok elé, csak azt jelzi, hogy az ő projektuma végrehajtása 800.000 koronát meghaladó tiszta nye­reséget eredményezne. .­­ A főváros tanácsa és törvényhatósági bizott-­ sága — mint tudva van — elvileg amellett foglalt állást, hogy az Árok­ utca vonalában lehetőleg 30 méter széles körutat létesítsenek és ehez a köz­munkák tanácsának hozzájárulását kikérték.­­ A közmunkák tanácsa legutóbb tartott ülésén W­e­k­e­r­­­e Sándor miniszterelnök elnökletével be­hatóan és érdemlegesen foglalkozott ezzel a nagy­szabású szabályozási művelettel. A megejtett szá­mítások azt eredményezték, hogy a Devecis-féle terv megvalósításához nem mint a szerző jelzi, egy, fél millió korona fedezetlen költség maradna, hanem hét-nyolc millió korona. A Palóczi-tervnél szintén 7 millió korona szerepel, mint fedezetlen költség. A­ tervezők számításaiknál nem vették figyelembe a kivitelhez szükséges forgótőke időközi kamatait, amelyek 15—16 évig tartó műveletről lévén szó, ma­guk is milliókra menő összegeket tennének ki. A közmunkák tanácsa ezeket a terveket, melyeknek költségszámításait nem fogadta el reálisnak, mellőzte és a következő álláspontra helyezkedett: A közmunkák tanácsa annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a szóban levő völgyszoru­­latban, hol ipar és kereskedelem nincsen, a balparti fő­útvonalak forgalmához hasonló forgalom nem fog kifejlődni, átmenő forgalmat szintén alig lehetséges létesíteni, nincs szükség új nagyméretű avenuere, hanem elegendő az utcákat — és ezek között az Árok-utcát is, mely utóbbi elsősorban az átmenő teherforgalom lebonyolítására hivatott — megfelelően kiszélesíteni. A közmunkák tanácsa magáévá tette műszaki bizottsága azt a javaslatát, hogy az Árok­utcát 6—8 ölre kiszélesítsék és hogy a Hadnagy és Szarvas Gábor­ utcák közé eső görbület helyett az utca itt is egyenes vonalat nyerjen. A közmunkák tanácsa e tervének a keresztül­vitele nem igényel oly horribilis összegeket, mint a­ Devecis- vagy Palóczi-féle terv végrehajtása és a tranzakcióra meg is van a költségfedezet. A szabályozási tervek fölött megindult vita so­rán B­á­r­c­z­y István polgármester igen nagyfontos­­ságú eszmét vetett fel. Azt hangoztatta ugyanis, hogy ebben a városrészben tabula rasa-t kellene csinálni és megfelelő új szabá­lyozási tervek és új telekbeosztás alapján egy egészséges, szép, modern város­rész kialakulásának, alapkővé* lerakni.’

Next