Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)

1909-02-19 / 42. szám

Később elhozták a hadnagyot is. Szégyenkezve áért bocsánatot s azt kérdezte: — Mondja meg, méltóságos asszonyom, mit is ísináltam én tulajdonképpen?. . . 12 Budapest, penieiv SZÍNHÁZMŰVÉSZET (*) Opera. A változatosság kedvéért, ma élve­zetes estét nyújtott az Operaház. vezetősége ven­dégszereplés! sorozatával. Ámbár a tenorista-vál- ság és a baritonista-kérdés megoldása szempontjá­ból kívánatosabb lenne, ha a vendégjárás a tenor és bariton szerepkör megoldása, kiegészítése célza­tával történnék. De mostanság olyan kevés tökéle­tes előadás van az Operában és a mai annyi rossz estért nyújtott kárpótlást, hogy a gáncsot ezúttal szívesen elmellőzzük. Cahier asszony, aki ma a „Sámson és Delila“ női főszerepét énekelte-, nem ismeretlen közönségünk előtt Három évvel ezelőtt már vendégeskedett az Operában „Carmen“ szere­pében, most januárban pedig dalestet rendezett a Royal-teremben. A méltán nagyhírű énekesnő a bé­csi udvari Opera tagja, ám azok közül való, akit Weingartner elüldözött és igy áprilisban már meg­válik eddigi sikerei színhelyétől. Hangversenyében, mai fellépésében is azt a célzatot látjuk, hogy nem éppen plátói az a vágyódása, amelyjyel a mi közön­ségünk meghódításán csügg. Nagystílű, előkelő éne­kesnő, fölényes, nyugodt és öntudatos, talán van benne valami a maguk dolgában és hatásuk kiszá- mitottságában feltétlenül bizonyos rutiniérek gőgjé­ből. Az orgánumán kissé érzik az idő, eléggé cso­dálatosan, inkább az alsó regiszterekben, a magas fekvéseket minden nehézség nélkül veszi. Olyannak tűnik, mint egy ragyogó ékszer, melyből itt is ott is kicsorbult egy-egy drágakő. Ami a hangjában hiányzik, azt busásan kárpótolja szinészi erejével. Ritkán láttunk operaszinpadon ennyi nagyvonásu drámai kvalitást, ily finom szárnyalóképességgel pá­rosulva. A közönség nagyon melegen méltányolta a művésznőt, nyílt színen többször tapsolták, a fel­vonások végén sokszor a függöny elé szólították. L u- n a r d i Sámson-ja, apróbb modorosságait leszá­mítva, elfogadható volt. Dicséret illeti V á r a d i t, elismerés N e y-t. Az előadást Márkus Dezső ve­zette. (*) Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Szépművészeti Muzeum első emeleti különtermében február 21-én, vasárnap nyílik meg Nemes Marcell antik képeinek gyűjteményes kiállítása, amelyben a régi mesterek közül Jordaens, Ruysdael, Wynants, Goya, Lawrence, Tintoretto, Bruyn, Kali, Mányoky és Bogdány vannak kiváló müveikkel képviselve. (*) Dalest. May-Münster Kornélia, mű­kedvelő opera- és dalénekesnő ma este hangversenyt rendezett a Royal-teremben, mely hívei és tisztelői sokaságával zsúfolásig megtelt. Brahms, Csajkovszki, Goldmark, Chaminade, Erkel és Delibes szerzemé­nyek voltak a műsorán és egy sorozat a magyar dilettáns szerzők zsengéiből. Az estén közreműkö­dött Kuliffay Izabella zongoraművésznő is egy Liszt-kompozicióva!. (*) Három jubileum. A Vígszínházban holnap, pénteken jut el „A kivándorló“, H e rezeg Ferenc színmüve, a tizedik előadás jubileumához. Szomba­ton „A király“, Flers, Caillavet és Aréne vigjátéka jubilál: huszonötödször kerül színre. Hétfőn, február 22-én is iubiláris előadás lesz, amennyiben ötvenedszer adják „A tanitónő“-t, B r ó d y Sándor falusi életképét. (*) Postás-hangverseny. A posta- és távirda- tisztviselők zene- és énekkarai Bátor Szidor igazgató-karnagy vezetésével nagyszabású hangver­senyt rendeztek a Vigadóban a messinai, ajkai és resicabányai kárvallottak javára. Nagy közönség ^ gyűlt egybe erre az alkalomra, mert a postások ének- és zenekara jóhirii a közönség körében. 'Bátor Szidor oly gonddal, tudással és Ízléssel tanítja be őket, hogy minden produkciójuk nagy élvezetet nyújtó. Az est vendége B. Sándor Erzsi asszony, az Opera kitűnő művésznője egy Donizetti-áriát énekelt, majd Farkas Ödön egyik dalát, nagy ha­tással. Az. énekkar Schubert, Haydn és Goldmark, a zenekar Liszt-, Wagner- és Volkmann-szerzemé- nyeket adott elő. A közönség melegen fogadta az összes számokat és szívesen tapsolta Bátort, a kar­mestert, vele az ének- és a zenekart. * 4 (*) „Az ördög“ Londonban. Molnár Ferenc vigjátéka: „Az ördög“, husvét táján kerül bemuta­tóra Londonban a Westend egyik előkelő színházá­ban, az „Adelphi-Theatre‘‘-ben, melyet Savage bé­relt ki a magyar darab előadásaira. Savage külön angol társulatot szervezett „Az ördög“ előadásaira és a címszerep kreálására egy elsőrendű londoni szí­nészt szerződtetett (*) A Magyar Színház premiérje. Henry B a- t a i 11 e színmüvének „A meztelen nö“-nek a Magyar Színházban való holnapi, pénteki bemutatójára már tegnap elkelt minden páholy, minden földszinti és erkély-jegy. A darab mindhárom e heti előadása iránt egyformán nagy az érdeklődés. (*) Növendék-hangverseny. A -Zeneakadémia igazgatósága ma rendezte negyedik nyilvános hang­versenyét az intézet dísztermében. Feltűnést keltett Rozgonyj Agnes, Kemény tanár növendéke, aki meglepő technikai készséggel és helyes értelmezés­ben adta elő Wieniavsky „Faust“-ábrándját. Képzett és hangszerét alaposan ismerő mély-hegedűst ismer­tünk meg Herman Lászlóban, aki egy jelenték­telen Hubay-szerzeményben is sok kitűnő kvalitásról tett bizonyságot. A zongora-tanszakról Tóth Alice, Parcsetich Anna, Fábry Irma és Fia- lovszky Zsófia, az énekes-osztályokból Bokor Margit és Bárányay Béláné számoltak be ha­ladottságukról. (*) „Nászlnduló“. Henry Bataille holnap, pénteken este a Magyar Színház újdonságán kívül másik magyar nyelven ismert darabjával, a „Nász- induló“-val is megjelenik a budapesti közönség előtt. A rég nem adott drámát a Nemzeti Színház, Roger szerepében Odry Árpáddal adja elő, aki három hó­napig tartó betegsége után most lép fel először. A női főszerepet P. Márkus Emilia játszsza. (*) „Országos mozgalom“ egy színdarab ellen. Egy estilap írja: Az Országos Széchenyi Szövetség, mely a leg­nagyobb magyar fajsrösitö eszméinek diadaláért küzd, tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy a ma­gyar hamisitatlan kultúra nevében s a magyar falu a „Falusi idill“-ben kipellengérezett becsületének ér­dekében országos mozgalmat indít. Hosszas és beható vita után elhatározták* hogy felszólítják az összes magyar hazafias és kulturális egyesületeket, hogy tiltakozzanak a „Falusi idill“ hazug tendenciái ellen. Levelet intéznek a Magyar Szinház igazgató­jához is, hogy vegye le a műsorról a „Falusi idill“ cimü darabot. Ha komolyabb, vagyis ha komolyan vehető hely­ről indulna meg ez a mozgalom, akkor talán lehetne komolyan beszélni a művészet szabadságáról, okve- tetlenkedő utólagos cenzúrázásról és érdemes volna visszautasító álláspontot elfoglalni az ilyen „országos mozgalommal“ szemben. Dehát a legnagyobb magyar nevét viselő szövetség ifjú bankettezőinek társasága nem az a fórum, amely az ilyen kérdésben állhatná a komoly kritikát. A gyerekes „országos mozgalom­ért“ ketten bizonyosan hálásak lesznek a szövetség­nek: a színházigazgató és a szerző. Mért hä semmi eredménye se lesz a mozgalomnak, a darab számára egy kis ingyen reklámmal mindenesetre szolgál. (*) A Nemzeti Szinház újdonságát. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága: Capus Alfréd „Két férfi“ cimü színmüve, a jövő hét péntekjén kerül be­mutatóra. Az újdonságban Rákosi Szidi, Cs. Alszeghy Irma, I.enkey Hedvig, V. Molnár Rózsi, Gál, Pethes, Somlai és Horváth játszanak. A „Két férfi“ után ma­gyar újdonság kerül sorra: Porzsolt Kálmánnak „A gyermekkirály" cimü történeti drámája, az évad második eredeti újdonsága. Főszerepét Garamszeghy Sándor fogja játszani, a többi szerepet pedig Cs. Al­szeghy Irma, Török Irma, Váradi Aranka, Szacsvay Gyenes, Gál, Miháiyfi, Horváth Zoltán, Rózsahegyi, Horváth Jenő, Pálfy, Bartos, Hajdú és Mészáros Ala­jos. A bemutató előadás március első hetében lesz. Márciusban lesz a premierje Octave M i r b e a u és Th. Natanson sokat emlegetett „Le Foyer“ cimü drámájának, mely Huszár Imre fordításában „A tűzhely" címmel kerül színre. Főszerepeit P. Márkus Emilia, Gál Gyula és Odry Árpád fogják játszani. A Mirbeau-darab után Ráth Istvánnak, egy uj magyar színpadi Írónak „A divat“ cimü vigjátékát fogják be­mutatni a Nemzeti Színházban. Ebben az újdonság­ban Rákosi Szidi, D. Ligeti Juiiska, Csillag Teréz, Helvey Laura, Lenkey Hedvig, Vízvári Mariska, V. Molnár R„ Odry, Dezső, Rózsahegyi és Hajdú fog­nak játszani. Az uj darabokon kívül két reprlz is lesz a közel jövőben. Az egyik Szigligeti Edén%k „A mama“ cimii vigjátéka, amely március 8-ikára van kitűzve. Csillag Terézzel a címszerepben. A má­sik Sophokles „Oedipus király“ cimü klasszikus tragédiája, amely uj átdolgozásban kerül most a kö­zönség elé. A címszerepet Ivánfi, Jokastét Jászai Mari, a többi szerepet Paulay Erzsi, Váradi Aranka, Gál, Pethes, Miháiyfi, Horváth Jenő, Garamszeghy; ___________PHSTl in a o és Bartos fogja Játszani. Tervbe van még véve T h u r n e r „Passepartout“ cimü vigjátékának be­mutatása az idei szezonban és „A dotovai nábot Ieányá“-nak uj szereposztásban való előadása. icoruar i>. 42. szám. ( FŐVÁROS A Tabán szabályozása A Tabán szabályozásának eszméiével sokat fog­lalkoznak mostanában a városházán, de sokat fog­lalkozik ezezl a kérdéssel a közmunkatanács is, á kérdés azért nem tud dűlőre jutni, mert a szabályo­zás keresztülvitele rengeteg pénzbe kerülne és pénze — pláne erre a célra — nincs sem a főváros­nak, sem a közmunkatanácsnak. Pedig a tabániak már nagyon várják a szabályozást, mert a szabá­lyozási hírekre úgy felsrófolták a szabályozás sorár kisajátításra kerülő telkek árát, hogy nincs annyi pénze a fővárosnak, amelylyel a tabáni telkeket megválthatná. A szabályozásról különben két terv van forga­lomban. Az egyik — amelyet a főváros törvény- hatósági bizottsága is akceptált — D e v e c i s Fe­renc műszaki tanácsos munkája. A másik tervet P a 1 ó c z i Antal tanár készítette. D e v e c i s az Attila-körutat csak 8 öl széles­ségben veszi fel, emelett a «párhuzamos Árok-utca vonalában 30 méter széles avenuet iktat be. Ez a párhuzamos ut kiindul az Erzsébet-hid budai lejáró­jából és áldozatul kívánva három beleeső ui palo­tát — közte a fővárosi közmunkák tanácsának pa­lotáját is — a görög-keleti templomnál átvág egy telektömböt és az Arok-utca vonalába jut. Majd a Szent János-téren túl, ugyancsak 30 méter széles­ségben halad a Vérmezőig. Palóczi terve nagy­ban megegyezik a Devecis-féle projektummal, de az uj körutat nem 30. hanem 26 méter szélességben kí­vánja létesíteni. Ez az ut ugyancsak az Erzsébet­edtől indul ki.de a szóban levő három palota közül épségben hagyja meg a közmunkák tanácsának épü­letét. Mindkét terv a szabályozás keretébe vont vá­rosrész majdnem összes épületeinek kisajátítását teszi szükségessé. A Devecis-féle terv végrehajtása forgó tőkeként 12.330.000 koronát igényel; a mű­velet végleges vissza nem térülő költségeit azonbaa csak 500.000 koronában irányozza elő. Palóczi ter­véhez részletes költségkimutatást nem terjesztett a hatóságok elé, csak azt jelzi, hogy az ő projektuma végrehajtása 800.000 koronát meghaladó tiszta nye­reséget eredményezne. . | A főváros tanácsa és törvényhatósági bízott-' sága — mint tudva van — elvileg amellett foglalt állást, hogy az Árok-utca vonalában lehetőleg 30 méter széles körutat létesítsenek és ehez a köz­munkák tanácsának hozzájárulását kikérték. v A közmunkák tanácsa legutóbb tartott ülésén W e k e r 1 e Sándor miniszterelnök elnöklétével be­hatóan és érdemlegesen foglalkozott ezzel a nagy­szabású szabályozási művelettel. A megejtett szá­mítások azt eredményezték, hogy a Devecis-féle terv megvalósításához nem mint a szerző jelzi, egy, fél millió korona fedezetlen költség maradna, hanem hét-nyolc millió korona. A Palóczi-tervnél szintén 7 millió korona szerepel, mint fedezetlen költség. A1 tervezők számításaiknál nem vették figyelembe a kivitelhez szükséges forgótőke időközi kamatait, amelyek 15—16 évig tartó műveletről lévén szó, ma­guk is milliókra menő összegeket tennének ki. Á közmunkák tanácsa ezeket a terveket, melyeknek költségszámításait nem fogadta el reálisnak, mellőzte és a következő álláspontra helyezkedett: A közmunkák tanácsa annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a szóban levő völgyszoru- latban, hol ipar és kereskedelem nincsen, a balparti fö-utvonalak forgalmához hasonló forgalom nem fog kifejlődni, átmenő forgalmat szintén alig lehetséges létesíteni, nincs szükség oy nagyméretű avenuere, hanem elegendő az utcákat — és ezek között az Árok-utcát is, mely utóbbi elsősorban az átmenő teherforgalom lebonyolítására hivatott — megfelelően kiszélesíteni. A közmunkák tanácsa magáévá tette műszaki bizottsága azt a javaslatát, hogy az Árok­utcát 6—8 ölre kiszélesítsék és hogy a Hadnagy és Szarvas Gábor-utcák közé eső görbület helyett az utca itt is egyenes vonalat nyerjen. A közmunkák tanácsa e tervének a keresztül­vitele nem igényel oly horribilis összegeket, mint a' Devecis- vagy Palóczi-féle terv végreüajtása és a tranzakcióra meg is van a költségfedezet. A szabályozási tervek fölött megindult vita so­rán B á r c z y István polgármester igen nagyfontos- ságu eszmét vetett fel. Azt hangoztatta ugyanis, hogy ebben a városrészben tabula rasa-t kellene csinálni és megfelelő uj szabá­lyozási tervek és uj telekbeosztás alapján egy egészséges, szép, modern város-rész kialakulásának, alapkővé* lerakni,’ tT

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék