Pesti Napló, 1909. február (60. évfolyam, 27–50. szám)
1909-02-19 / 42. szám
12 Budapest, pennelv ___________PHSTI in a p icoruario. 42. szám. ( Később elhozták a hadnagyot is. Szégyenkezve kért bocsánatot s azt kérdezte: — Mondja meg, méltóságos asszonyom, mit is csináltam én tulajdonképpen?. . . SZÍNHÁZMŰVÉSZET (*) Opera. A változatosság kedvéért, ma élvezetes estét nyújtott az Operaház vezetősége vendégszerepléssorozatával. Ámbár a tenorista-válság és a baritonista-kérdés megoldása szempontjából kívánatosabb lenne, ha a vendégjárás a tenor és bariton szerepkör megoldása, kiegészítése célzatával történnék. De mostanság olyan kevés tökéletes előadás van az Operában és a mai annyi rossz estért nyújtott kárpótlást, hogy a gáncsot ezúttal szívesen elmellőzzük. Cahier asszony, aki ma a „Sámson és Delila“ női főszerepét énekelte, nem ismeretlen közönségünk előtt Három évvel ezelőtt már vendégeskedett az Operában „Carmen“ szerepében, most januárban pedig dalestet rendezett a Royal-teremben. A méltán nagyhírű énekesnő a bécsi udvari Opera tagja, ám azok közül való, akit Weingartner elüldözött és így áprilisban már megválik eddigi sikerei színhelyétől. Hangversenyében, mai fellépésében is azt a célzatot látjuk, hogy nem éppen plátói az a vágyódása, amelylyel a mi közönségünk meghódításán csügg. Nagystílű, előkelő énekesnő, fölényes, nyugodt és öntudatos, talán van benne valami a maguk dolgában és hatásuk kiszámítottságában feltétlenül bizonyos rutintérek gőgjéből. Az orgánumon kissé érzik az idő, eléggé csodálatosan, inkább az alsó regiszterekben, a magas fekvéseket minden nehézség nélkül veszi. Olyannak tűnik, mint egy ragyogó ékszer, melyből itt is ott is kicsorbult egy-egy drágakő. Ami a hangjában hiányzik, azt busásan kárpótolja színészi erejével. Ritkán láttunk operaszínpadon ennyi nagyvonású drámai kvalitást, ily finom szárnyalóképességgel párosulva. A közönség nagyon melegen méltányolta a művésznőt, nyílt színen többször tapsolták, a felvonások végén sokszor a függöny elé szólították. Lunardi Sámsonja, apróbb modorosságait leszámítva, elfogadható volt. Dicséret illeti Váradit, elismerés Ney-t. Az előadást Márkus Dezső vezette. (*) Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Szépművészeti Múzeum első emeleti különtermében február 21-én, vasárnap nyílik meg Nemes Marcell antik képeinek gyűjteményes kiállítása, amelyben a régi mesterek közül Jordaens, Ruysdael, Wynants, Goya, Lawrence, Tintoretto, Bruyn, Kali, Mányoky és Bogdány vannak kiváló műveikkel képviselve. (*) Dalest. May-Münster Kornélia, műkedvelő opera- és dalénekesnő ma este hangversenyt rendezett a Royal-teremben, mely hívei és tisztelői sokaságával zsúfolásig megtelt. Brahms, Csajkovszki, Goldmark, Chaminade, Erkel és Delibes szerzemények voltak a műsorán és egy sorozat a magyar dilettáns szerzők zsengéiből. Az estén közreműködött Kuliffay Izabella zongoraművésznő is egy Liszt-kompozícióval. (*) Három jubileum. A Vígszínházban holnap, pénteken jut el „A kivándorló“, Herczeg Ferenc színműve, a tizedik előadás jubileumához. Szombaton „A király“, Flers, Caillavet és Aréne vígjátéka jubilál, huszonötödször kerül színre. Hétfőn, február 22-én is jubiláris előadás lesz, amennyiben ötvenedszer adják „A tanítónő“-t, Bródy Sándor falusi életképét. (*) Postás-hangverseny. A posta- és távirdatisztviselők zene- és énekkarai Bátor Szidor igazgató-karnagy vezetésével nagyszabású hangversenyt rendeztek a Vigadóban a messinai, ajkai és resicabányai kárvallottak javára. Nagy közönség gyűlt egybe erre az alkalomra, mert a postások ének- és zenekara jóhikűi a közönség körében.Bátor Szidor oly gonddal, tudással és ízléssel tanítja be őket, hogy minden produkciójuk nagy élvezetet nyújtó. Az est vendége B. Sándor Erzsi asszony, az Opera kitűnő művésznője egy Donizetti-áriát énekelt, majd Farkas Ödön egyik dalát, nagy hatással. Az énekkar Schubert, Haydn és Goldmark, a zenekar Liszt-, Wagner- és Volkmann-szerzeményeket adott elő. A közönség melegen fogadta az összes számokat és szívesen tapsolta Bátort, a karmestert, vele az ének- és a zenekart. * 4 (*) „Az ördög“ Londonban. Molnár Ferenc vígjátéka: „Az ördög“, húsvét táján kerül bemutatóra Londonban a Westend egyik előkelő színházában, az „Adelphi-Theatre‘‘-ben, melyet Savage bérelt ki a magyar darab előadásaira. Savage külön angol társulatot szervezett „Az ördög“ előadásaira és a címszerep kreálására egy elsőrendű londoni színészt szerződtetett (*) A Magyar Színház premierje, Henry Bat a 11 e színművének „A meztelen nő“-nek a Magyar Színházban való holnapi, pénteki bemutatójára már tegnap elkelt minden páholy, minden földszinti és erkély-jegy. A darab mindhárom e heti előadása iránt egyformán nagy az érdeklődés. (*) Növendék-hangverseny. AZeneakadémia igazgatósága ma rendezte negyedik nyilvános hangversenyét az intézet dísztermében. Feltűnést keltett Rozgonyi Ágnes, Kemény tanár növendéke, aki meglepő technikai készséggel és helyes értelmezésben adta elő Wieniawsky „Faust“-ábrándját. Képzett és hangszerét alaposan ismerő mélyhegedűst ismertünk meg Herman Lászlóban, aki egy jelentéktelen Hubay-szerzeményben is sok kitűnő kvalitásról tett bizonyságot. A zongora-tanszakról Tóth Alice, Parcsetich Anna, Fábry Irma és Fialovszky Zsófia, az énekes-osztályokból Bokor Margit és Bárányay Béláné számoltak be haladottságukról. (*) „Nászinduló“. Henry Bataille holnap, pénteken este a Magyar Színház újdonságán kívül másik magyar nyelven ismert darabjával, a „Nászinduló“-val is megjelenik a budapesti közönség előtt. A rég nem adott drámát a Nemzeti Színház, Roger szerepében Odry Árpáddal adja elő, aki három hónapig tartó betegsége után most lép fel először. A női főszerepet P. Márkus Emilia játszsza. (*) „Országos mozgalom“ egy színdarab ellen. Egy estilap írja: Az Országos Széchenyi Szövetség, mely a legnagyobb magyar fajszesítő eszméinek diadaláért küzd, tegnap este tartott ülésében elhatározta, hogy a magyar hamisítatlan kultúra nevében s a magyar falu a „Falusi idill“-ben kipellengérezett becsületének érdekében országos mozgalmat indít. Hosszas és beható vita után elhatározták, hogy felszólítják az összes magyar hazafias és kulturális egyesületeket, hogy tiltakozzanak a „Falusi idill“ hazug tendenciái ellen. Levelet intéznek a Magyar Színház igazgatójához is, hogy vegye le a műsorról a „Falusi idill“ című darabot. Ha komolyabb, vagyis ha komolyan vehető helyről indulna meg ez a mozgalom, akkor talán lehetne komolyan beszélni a művészet szabadságáról, okvetetlenkedő utólagos cenzúrázásról és érdemes volna visszautasító álláspontot elfoglalni az ilyen „országos mozgalommal“ szemben. Dehát a legnagyobb magyar nevét viselő szövetség ifjú bankettezőinek társasága nem az a fórum, amely az ilyen kérdésben állhatná a komoly kritikát. A gyerekes „országos mozgalomért“ ketten bizonyosan hálásak lesznek a szövetségnek: a színházigazgató és a szerző. Mert ha semmi eredménye se lesz a mozgalomnak, a darab számára egy kis ingyen reklámmal mindenesetre szolgál. (*) A Nemzeti Színház újdonságát. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága: Capus Alfréd „Két férfi“ című színműve, a jövő hét péntekjén kerül bemutatóra. Az újdonságban Rákosi Szidi, Cs. Alszeghy Irma, Senkey Hedvig, V. Molnár Rózsi, Gál, Pethes, Somlai és Horváth játszanak. A „Két férfi“ után magyar újdonság kerül sorra: Porzsolt Kálmánnak „A gyermekkirály" című történeti drámája, az évad második eredeti újdonsága. Főszerepét Garamszeghy Sándor fogja játszani, a többi szerepet pedig Cs. Alszeghy Irma, Török Irma, Váradi Aranka, Szacsvay Gyenes, Gál, Mihályfi, Horváth Zoltán, Rózsahegyi, Horváth Jenő, Pálfy, Bartos, Hajdú és Mészáros Alajos. A bemutató előadás március első hetében lesz. Márciusban lesz a premierje Octave Mirbeau és Th. Natanson sokat emlegetett „Le Foyer“ című drámájának, mely Huszár Imre fordításában „A tűzhely" címmel kerül színre. Főszerepeit P. Márkus Emilia, Gál Gyula és Odry Árpád fogják játszani. A Mirbeau-darab után Ráth Istvánnak, egy új magyar színpadi írónak „A divat“ című vígjátékát fogják bemutatni a Nemzeti Színházban. Ebben az újdonságban Rákosi Szidi, D. Ligeti Juliika, Csillag Teréz, Helvey Laura, Lenkey Hedvig, Vízvári Mariska, V. Molnár ,. Odry, Dezső, Rózsahegyi és Hajdú fognak játszani. Az új darabokon kívül két repríz is lesz a közeljövőben. Az egyik Szigligeti Edének „A mama“ című vígjátéka, amely március 8-ikára van kitűzve, Csillag Terézzel a címszerepben. A másik Sophokles „Oedipus király“ című klasszikus tragédiája, amely új átdolgozásban kerül most a közönség elé. A címszerepet Ivánfi, Jokastét Jászai Mari, a többi szerepet Paulay Erzsi, Váradi Aranka, Gál, Pethes, Mihályfi, Horváth Jenő, Garamszeghy, és Bartos fogja játszani. Tervbe van még véve Thurner „Passepartout“ című vígjátékának bemutatása az idei szezonban és „A dotovai nábot leányá“-nak új szereposztásban való előadása. IT FŐVÁROS A Tabán szabályozása A Tabán szabályozásának eszméjével sokat foglalkoznak mostanában a városházán, de sokat foglalkozik ezezl a kérdéssel a közmunkatanács is, a kérdés azért nem tud dűlőre jutni, mert a szabályozás keresztülvitele rengeteg pénzbe kerülne és pénze — pláne erre a célra — nincs sem a fővárosnak, sem a közmunkatanácsnak. Pedig a tabániak már nagyon várják a szabályozást, mert a szabályozási hírekre úgy felsrófolták a szabályozás sorát kisajátításra kerülő telkek árát, hogy nincs annyi pénze a fővárosnak, amelylyel a tabáni telkeket megválthatná. A szabályozásról különben két terv van forgalomban. Az egyik — amelyet a főváros törvényhatósági bizottsága is akceptált — Devecs Ferenc műszaki tanácsos munkája. A másik tervet Palóczi Antal tanár készítette. Devec is az Attila-körutat csak 8 öl szélességben veszi fel, emelett apárhuzamos Árok utca vonalában 30 méter széles üvenuet iktat be. Ez a párhuzamos út kiindul az Erzsébet-híd budai lejárójából és áldozatul kívánva három beleeső új palotát — közte a fővárosi közmunkák tanácsának palotáját is — a görög-keleti templomnál átvág egy telektömböt és az Árok utca vonalába jut. Majd a Szent János-téren túl, ugyancsak 30 méter szélességben halad a Vérmezőig. Palóczi terve nagyban megegyezik a Devecis-féle projektummal, de az új körutat nem 30, hanem 26 méter szélességben kívánja létesíteni. Ez az út ugyancsak az Erzsébetedtől indul ki,de a szóban levő három palota közül épségben hagyja meg a közmunkák tanácsának épületét. Mindkét terv a szabályozás keretébe vont városrész majdnem összes épületeinek kisajátítását teszi szükségessé. A Devecis-féle terv végrehajtása forgó tőkeként 12.330.000 koronát igényel, a művelet végleges vissza nem térülő költségeit azonban csak 500.000 koronában irányozza elő. Palóczi tervéhez részletes költségkimutatást nem terjesztett a hatóságok elé, csak azt jelzi, hogy az ő projektuma végrehajtása 800.000 koronát meghaladó tiszta nyereséget eredményezne. . A főváros tanácsa és törvényhatósági bizott- sága — mint tudva van — elvileg amellett foglalt állást, hogy az Árok utca vonalában lehetőleg 30 méter széles körutat létesítsenek és ehez a közmunkák tanácsának hozzájárulását kikérték. A közmunkák tanácsa legutóbb tartott ülésén Wekere Sándor miniszterelnök elnökletével behatóan és érdemlegesen foglalkozott ezzel a nagyszabású szabályozási művelettel. A megejtett számítások azt eredményezték, hogy a Devecis-féle terv megvalósításához nem mint a szerző jelzi, egy, fél millió korona fedezetlen költség maradna, hanem hét-nyolc millió korona. A Palóczi-tervnél szintén 7 millió korona szerepel, mint fedezetlen költség. A tervezők számításaiknál nem vették figyelembe a kivitelhez szükséges forgótőke időközi kamatait, amelyek 15—16 évig tartó műveletről lévén szó, maguk is milliókra menő összegeket tennének ki. A közmunkák tanácsa ezeket a terveket, melyeknek költségszámításait nem fogadta el reálisnak, mellőzte és a következő álláspontra helyezkedett: A közmunkák tanácsa annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szóban levő völgyszorulatban, hol ipar és kereskedelem nincsen, a balparti főútvonalak forgalmához hasonló forgalom nem fog kifejlődni, átmenő forgalmat szintén alig lehetséges létesíteni, nincs szükség új nagyméretű avenuere, hanem elegendő az utcákat — és ezek között az Árok-utcát is, mely utóbbi elsősorban az átmenő teherforgalom lebonyolítására hivatott — megfelelően kiszélesíteni. A közmunkák tanácsa magáévá tette műszaki bizottsága azt a javaslatát, hogy az Árokutcát 6—8 ölre kiszélesítsék és hogy a Hadnagy és Szarvas Gábor utcák közé eső görbület helyett az utca itt is egyenes vonalat nyerjen. A közmunkák tanácsa e tervének a keresztülvitele nem igényel oly horribilis összegeket, mint a Devecis- vagy Palóczi-féle terv végrehajtása és a tranzakcióra meg is van a költségfedezet. A szabályozási tervek fölött megindult vita során Bárczy István polgármester igen nagyfontosságú eszmét vetett fel. Azt hangoztatta ugyanis, hogy ebben a városrészben tabula rasa-t kellene csinálni és megfelelő új szabályozási tervek és új telekbeosztás alapján egy egészséges, szép, modern városrész kialakulásának, alapkővé* lerakni.’