Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)
1909-04-22 / 95. szám
Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1909. április 22. 95. szám. 15 osztrák futagyárosok zsebében van, már szégyenli felemelni a zsákok árát, tehát burkolt formába rejti az áremelést. Ez a burkolt forma: az üzemkorlátozás. A kartel ugyanis teljes húsz százalékkal redukálta a jutagyárak üzemét. Ennek a kartelnek a letörése érdeke a gazdának, a malmoknak, a gabonakereskedőnek és sok mindenkinek, de azért lehetetlen hozzányúlni, mert a kormánynak jóindulatát élvezi. Akadtak már vállalkozók, akik hajlandók jutaszövetet behozni és azt feldolgozott állapotban áruval együtt kivinni, de ezt a hajlandóságukat képtelenek valóra váltani, mert a kormány a vámtarifában a jutagyárosoknak, illetve a jutakartelnek biztosította a vámkedvezményeket. Más kartelnek viszont mások a túlkapásai, a jutakartelét azért említettük fel, mert a kartel üzemkorlátozása épp összeesik a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület kartelellenes mozgalmával. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden becsületes törekvés hajótörést szenved a kormány tehetetlenségén. Egy hollandi pénzintézet Magyarországon. Az Algemeene Maatschappij middelburgi (Hollandia) pénzintézet, melynek üzletkörébe tartozik lekötött ingatlanoknak és egyéb értékeknek olyképpen való értékesítése, hogy az érték állagára reális feltételű kölcsön nyújtatik, valamint a banküzletek sok más hasonló neme, elhatározta, hogy működését a tavaly Németországban létesített képviselet mintájára Magyarországra is kiterjeszti. Az erre vonatkozó előkészítő munkálatok teljesítése céljából Budapestre küldötte De Veer igazgatót a szükséges előmunkálatok megtételére. Zavarok egy biztosítótársaság cégbejegyzése körül. A biztosítótársaságok eddig igen szabadon és merészen dolgoztak Magyarországon. Ha valakinek kedve volt biztosítótársaságot alapítani, az egykettőre nyélbeütötte az intézetet, tekintet nélkül arra, hogy van-e pénz, vagy nincs. Ez a nagy bátorság azért szállta meg a bel- és külföldi alapítókat, mert Magyarországon nincs biztosítási törvény, mely a törvény szigorú korlátai közé szorítaná azokat, akik a közönség bizalmára spekulálnak. Van ugyan a kereskedelmi törvénynek egy szakasza, a 453-ik, mely azt mondja, hogy a biztosítótársaság minden biztosítási ágra külön-külön tartozik 200.000 korona biztosítási tőkét kimutatni. Hogy ezzel a „kimutatással" mennyi bohózatszerű dolog történik, azt a közelmúltban a legcsattanósabban a „Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság“ példája igzolta. Talán e példa világos dokumentálásának köszönheti most egy másik biztosítótársaság, az „Autoszavatossági részvénytársaság“, hogy meggyűlt a baja a cégjegyzéssel. Ez a társaság, melynek élén különben korrekt és megbízható emberek állanak, alig egy-két hónap előtt alakult 200.000 korona alaptőkével. A társaság célja, hogy automobil-elgázolások ellen biztosítsa az automobil tulajdonosát. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék céghivatala nem emelt kifogást a cégjegyzés ellen, mert a részvénytőkét elégnek találta a biztosítási alapra. Csakhogy a miniszteri biztos nem osztotta a céghivatal felfogását és megfelebbezte a határozatot a budapesti kir. ítélőtáblához. A miniszteri biztosnak ugyanis az az álláspontja, hogy a társaság 200.000 koronányi alaptőkéje, melyből az alapításra és a berendezkedésre elfogy majd 50.000 korona, nem elég a 200.000 koronányi biztosítási alaphoz. A helyzetet a miniszteri biztos szerint súlyosbítja az a tény is, hogy a társaság, mely legutóbb Ausztriában is bejegyeztette magát, kénytelen volt osztrák állampapírokban 100.000 koronányi óvadékot letenni. Ezzel az osztrák cégbejegyzéssel igen súlyos kellemetlenségeket zúdított a társaság az osztrák kormány nyakába. Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium ugyanis azon az alapon adta meg a társaságnak a koncessziót, hogy az intézet Budapesten be van jegyezve. Most aztán, hogy kisült, hogy a társaság cégbejegyzési ügye Budapesten még nincs elintézve, az osztrák kormány igen nagy zavarban van, mert már megadta a koncessziót Nem lehetetlen, hogy a társaság, miután az igazgatóságában igen gazdag emberek ülnek, ha szükség lesz rá, leteszi a szükséges biztosítási alapot, bár az sincs kizárva, hogy ez a kikötés esetleg elveszi az érdekeltek kedvét a további munkától. A miniszteri biztosnak ebben az ügyben tanúsított szigorát, nagyon szívesen látnák más társaságoknál is, melyek talán jobban rászorultak a szigorú ellenőrzésre. Az ipartörvény revíziója. ,Az ipartörvény-tervezet tárgyalására egybehívott szakértekezlet ma délután fél öt órakor Tégássy István miniszteri tanácsos elnöklésével folytatta az építőiparról szóló fejezet tárgyalását. Elsőnek Gunst József szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a kormány az építőiparosok szempontjából eltalálta az ipar intencióit, csak a műegyetemet végzett építészek részéről történt ez intenciók ellen éles támadás, akik az építőipart tisztán a tudományos foglalkozások körébe akarják felemelni. Ez olyan ugrás volna, melylyel a sokkal fejlettebb Nyugatot is megelőznék. Nem szabad az építőipart a vagyonosabb középosztálynak kiszolgáltatni, amely képes a műegyetemet elvégezni. A tervezési jogot minden építőmesternek meg kell adni. A képesítő vizsga elengedését semmi körülmények között nem tudja helyeselni. Porgesz József a magyar rajzoló társadalom nevében szólal fel, ellenezve a műépítészek azon kívánságát, hogy csak a műegyetem adhasson építőmesteri képesítést. Az ért van olyan jó tanító, mint a műegyetem és ha valaki az életben szerzi meg képességét és erről vizsgát is tesz, miért ne állhasson egy fokon azzal, aki azt a tudást kényelmesebb úton szerezte. Kiss Jenő: Az építőmesterségnek magasépítészetre és út-, vasút- és hídépítészetre való kettéosztását a jelenlegi iskolák mellett nem tartja keresztülvihetőnek. A pallérokra vonatkozó külön intézkedést szintén nem tartja helyesnek, ellenü-*; az építőiparban a különböző fokoknak megállapítását az ipar és a közérdek szempontjából nagyon kívánatosnak tartja. Nem engedhető meg azonban, hogy falusi gazdasági építkezéseknél bárki építkezhessék. Itt szintén megkívánandó az építőiparosi kvalifikáció. Weisinger György a Magyar Építőiparosok Országos Egyesülete nevében kéri, hogy precizíroztassék a 20-ik §-ban az a kitétel, hogy ki lehet gyáros. A kőműves-, kőfaragó- és ácsmestereknek megadni kívánja a jogot, hogy az általuk készítendő munkákat és terveket is elkészíthessék. Tauber József az építési és műszaki rajzolók nevében amellett foglal állást, hogy építőmesteri kvalifikációt mindenki szerezhessen, aki az ahoz szükséges tudásnak birtokában van. A tisztán tervezéssel foglalkozókra nem kívánja a törvény hatályát kiterjeszteni, ellenben az építőmesterek részére az általuk vállalandó épületek megtervezésének joga okvetlenül fentartandó. Farkas Elek a magyar építőiparosok országos szövetsége nevében szólal föl és konstatálja, hogy a képesítés dolgában felmerült különbözetek nem egészen elméleti jelentőségűek, hanem a legtöbb felszólalást igen erős anyagi érdekek sugalmazták. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége ellenzi az inasképzés megszorítását, elfogadja e tekintetben a tervezet álláspontját. A képesítés megszerzésének a műegyetemi végzettséghez való kötése feltétlenül még jobban megdrágítaná az építkezést. Ullein Frigyes: Meg kell szorítani a kőműves mesterek kvalifikációját is, mert csak így szabadulhat meg az iparág a kontároktól. Molnár Sándor nem látja szükségét annak, hogy az építőmesterség is a műegyetemi végzettséghez köttessék Wagner József azt kívánja, hogy a mérnökökkel szemben az építőmesterség tekintetében ugyanaz az eljárás alkalmaztassák, mint az építészeknél. Ezzel a mai ülés véget ért. Az értekezlet legközelebbi ülése hétfő, április hó 26-ikán délután fél öt órakor lesz, amikor az engedélyezett iparokra vonatkozó fejezet, kerül tárgyalás alá. Miért emelkednek az Agrárbank részvényei? Az Agrárbankrészvényei, melyek annyi kellemetlenséget csináltak már Széll Kálmánnak, a Jelzálog-Hitelbank igazgatójának, aki, csakhogy mandátumát megmentse, a Jelzálog-Hitelbank tárcájában levő részvényeket a „római jog“ korrekt betartásával opcióba adta a bécsi Unionbanknak, most végre-valahára gazdát cserélnek. Úgy halljuk, hogy az Unionbanknak sikerült rávenni Reitzes nevű bécsi milliomost, hogy vásároljon a Jelzálogbank illetve a nála opcióban levő Agrárbank részvényekből. Reitzes, aki legutóbb érdekelve volt a Közúti Vasút részvényeinek a megvásárlására alakult szindikátusban, de abból hamarosan kiugrott — hír szerint — néhány ezer darab részvényt vásárolt az Unionbanktól, miután Széll Kálmán eddig hiába házalt velük Bécsben. Ezekre a hírekre vezethető vissza az Agrárbank részvényeinek mai áremelkedése. Az emelkedés jelentékeny, mert a részvények kurzusa a mai börzén 407 koronáról felszökött 419 koronára. A tarifareform Ausztriában. A vasúti tarifák fölemeléséhez nemcsak nekünk, hanem Ausztriának is lesz szerencséje. Az osztrák reform szintén elkészült már. Az osztrák gazdasági érdekképviseletek a tarifareform tárgyalásánál sérelmesnek találják azt az intézkedést, hogy az újonnan berendezendő, vagy kibővítendő ipartelepek ezután nem fognak általános kedvezményt élvezni az építési, berendezési stb. anyagokra. Az eddigi VI. kivételes díjszabást ugyanis, amely a díjszabásszerű díjtételekből általában 50%-ot kedvezményképpen engedélyez 0,2 filléres bruttó egységtétel határáig, nem akarják megújítani. Ez a kivételes díjszabás mintegy 1.000.000 korona áldozatot jelentett. A külföldről behozott árukra is alkalmazni kellett, tehát a nyersanyagoknál a magyar kivitelt is érdekelte. E kedvezményt nem kívánják végleg elejteni, hanem csak indokolt esetenként engedélyezni Az engedélyezés nem lesz általános, hanem oly alakban történik, hogy az az osztrák termelés előnyére szolgáljon s igy különösen idegen termékek ki ne használhassák. Az általános deklasszifikációkat is be fogják szüntetni e tarifareform kapcsán, illetve az érdekelt kedvezményeket is oly alakban fogják érvényesíteni, hogy azokat csak osztrák áruk vehessék igénybe. A Rimamurányi részvényei. A Rimamurányi vasmű részvényeit ma is erősen vásárolták a börzén. Az érdeklődés tovább tart, melynek eredménye, hogy az értékek kurzusa 548,50 koronáról 553 koronára emelkedett. Az utóbbi napokban nem kevesebb, mint ötezer darabot vásároltak a Rimamurányi részvényeiből. A vevő nem a Wiener Bankverein, mely pedig eddig majdnem egyedül dirigálta a Rimamurányi Vasmű Részvénytársaságot. Az Országos Iparegyesület végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az egyesület felszólalása folytán a közös hadügyminisztérium úgy intézkedett, hogy a jövőben a tüzérségi szállítások mintái ne csupán a bécsi arzenálban, hanem a budapesti szertárban is közszemlére tétessenek. Több oldalról panasz érkezett az egyesülethez, hogy a fővárosi vízművek igazgatósága részt vesz a vízmű- és csatornaberendezési pályázatokon és üzemi költségek számítása nélkül tett alacsony ajánlataival az árakat lenyomja. Az egyesület lépéseket fog tenni a jogosulatlan verseny megszüntetése érdekében és az eljárásra nézve. Az elnök indítványára a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy az egyesület évi közgyűlését június 6-án tartja meg. ^ Az Adria mérlege. Az „Adria“ Magyar Király Tengerhajózási Részvénytársaság ma teszi közzé múlt esztendei mérlegét. A mérleget itt adjuk: Mérlegszámla. Vagyon: Tulajdon hajóink 28,696.176 K 74 l. Társasági palota Fiuméban 1,868.810 K 68 f. Társasági palota Budapesten 1,893.617 K 58 f. Anyagraktár épület 18.690 K. Pénztárszámla 9.929 K 11 f. Bankoknál elhelyezett összegek 4,251.273 K 37 f. Adósok 1,362.157 K 38 f. Tengeri és vasúti szállítási dijak 120.870 K 19 f. Nyugdíjalap értékpapírjai 1,161.200 JC Adria jubileumi alap értékpapírjai 95.000 K. Értékpapírok 203.310 K. 1909. évben elszámolandó utakra adott készpénzelőlegek és anyagkészletek 907.325 K 74 f. összesen 40,583.361 K 29 f. — Teher: Részvénytőke 50.000 darab részvénye 200 K 10,000.000 K. Tartalékalapok: Rendes tartalékalap 3,705.184 K 80 f. Biztosítási tartalékalap 3,334.986 K 17 f. Értékcsökkenési tartalékalap 15,966.058 K 38 f. Nyugdíjalap 1,303.928 K 74 f. Szterényi-alap 2.129 K 67 f. Adria jubileumi alap 102.916 K 47 f. Elsőbbségi kötvények forgalomban 1,675.400 K. Jelzálogkölcsön 626.052 K 92 f. Fiumei telek vételár hátraléka 60.000 K. Budapesti telek vételár hátraléka 29.070 K. Hitelezők 203.522 K 78 f. Elfogadványok és utalványok 28.276 K 11 f. Átmeneti tételek 2,571.163 K 55 f. Egyenleg mint nyereség: Folyó évi nyereség 922.374 K 25 f. Nyereségáldozat 1907-ik évről 572.97 K 45 f. összesen 40,588 361 K 29 f. — Nyereség- és veszteség-számla. Kiadás: Hajóbiztositási dijak 814.840 K 43 f. Értékcsökkenési tartalékalap: Hajók elhasználása folytán keletkezett értékcsökkenés 1. 288.600 K 95 f. Leírások 92.670 K- Általános költségek 818.737 K 25 f. Tisztviselői nyugdíjalapnak 57.864 K 95 f. Megtérített károk és hiányok 34.774 K 82 f. Kamatok 224.632 K 98 f. Egyenleg mint nyereség: Folyó évi nyereség 922.374 K 25 f. Nyereség-áthozat 1907. évről 57.297 K 45 f. összesen 4.311.793 K 08 f. Bevétel: Nyereség-áldozat 1907. évről 57.297 K 45 f. Magyar kir. állami szubvenció 1,140.000 K. Hajók jövedelme 2,592.706 K 12 f. Házbérek jövedelme 120.238 K 21 f. Kamatjövedelem 166.241 K 61 f. Különféle jövedelmek 235.309 K 69 f. összesen 4,311.793 K 08 f. Két csőd a fővárosban. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék ma megnyitotta a csődöt Faragó J. budapesti bej. bútorkereskedő ellen (IV. Váci utca 2.) A bíróság csődbiztossá dr. Medveczky László törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokká dr. Hollaender Imre ügyvédet, tömeggondnok-helyettessé dr. Hunvald Lajos ügyvédet nevezte ki. Ugyancsak csődöt nyitott a törvényszék Korányi Miklós és társa budapesti bel. cég, betéti társaság ellen (IV., Ferenciektere 3.) A bíróság csődbiztossá dr. Mladovits József törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokká dr. Semjén Géza ügyvédet, tömeggondnok-helyettessé dr. Pető György ügyvédet nevezte ki. Látható gabonakészletek. A központi statisztikai hivatal a hazai nyilvános áruraktárak és szövetkezeti gabonaraktárak gabona- és őrleményforgalmáról és készleteiről 1909. április 10-től április 17-ig a következő kimutatást közli: Készlet április 10-én: búza 147.540, rozs 151.224, árpa 38.017, zab 86.387, tengeri