Pesti Napló, 1909. április (60. évfolyam, 77–102. szám)

1909-04-22 / 95. szám

Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1909. április 22. 95. szám. 15 osztrák futagy­árosok zsebében van, már szégyenli felemelni a zsákok árát, tehát burkolt formába rejti az áremelést. Ez a burkolt forma: az üzemkorláto­zás. A kartel ugyanis teljes húsz százalékkal redu­kálta a jutagyárak üzemét. Ennek a kartelnek a le­törése érdeke a gazdának, a malmoknak, a gabona­­kereskedőnek és sok mindenkinek, de azért lehetetlen hozzá­nyúlni, mert a kormánynak jóindulatát élvezi. Akadtak már vállalkozók, akik hajlandók juta­szöve­tet behozni és azt feldolgozott állapotban áruval együtt kivinni, de ezt a hajlandóságukat képtelenek valóra váltani, mert a kormány a vámtarifában a jutagyárosoknak, illetve a jutakartelnek biztosította a vámkedvezményeket. Más kartelnek viszont má­sok a túlkapásai, a jutakartelét azért említettük fel, mert a kartel üzemkorlátozása épp összeesik a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület kartelellenes mozgalmával. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy minden becsületes törekvés hajótörést szenved a kormány tehetetlenségén. Egy hollandi pénzintézet Magyarországon. Az Algemeene Maatschappij middelburgi (Hollandia) pénzintézet, melynek üzletkörébe tartozik lekötött ingatlanoknak és egyéb értékeknek olyképpen való értékesítése, hogy az érték állagára reális feltételű kölcsön nyújtatik, valamint a banküzletek sok más hasonló neme, elhatározta, hogy működését a tavaly Németországban létesített képviselet mintájára Ma­gyarországra is kiterjeszti. Az erre vonatkozó elő­készítő munkálatok teljesítése céljából Budapestre küldötte De Veer igazgatót a szükséges előmunká­latok megtételére. Zavarok egy biztosítótársaság cégbejegyzése körül. A biztosítótársaságok eddig igen szabadon és merészen dolgoztak Magyarországon. Ha valakinek kedve volt biztosítótársaságot alapítani, az egy­kettőre nyélbeütötte az intézetet, tekintet nélkül arra, hogy van-e pénz, vagy nincs. Ez a nagy bátorság azért szállta meg a bel- és külföldi alapítókat, mert Magyarországon nincs biztosítási törvény, mely a törvény szigorú korlátai közé szorítaná azokat, akik a közönség bizalmára spekulálnak. Van ugyan a ke­reskedelmi törvénynek egy szakasza, a 453-ik, mely azt mondja, hogy a biztosítótársaság minden biztosí­tási ágra külön-külön tartozik 200.000 korona bizto­sítási tőkét kimutatni. Hogy ezzel a „kimutatással" mennyi bohózatszerű dolog történik, azt a közel­múltban a legcsattanósabban a „Magyar Nyugdíj­biztosító Részvénytársaság“ példája igzolta. Talán e példa világos dokumentálásának köszönheti most egy másik biztosítótársaság, az „Auto­szavatossági rész­vénytársaság“, hogy meggyűlt a baja a cégjegyzéssel. Ez a társaság, melynek élén különben korrekt és megbízható emberek állanak, alig egy-két hónap előtt alakult 200.000 korona alaptőkével. A társaság célja, hogy automobil-elgázolások ellen biztosítsa az auto­mobil tulajdonosát. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék céghivatala nem emelt kifogást a cégjegyzés ellen, mert a részvénytőkét elég­nek találta a biztosítási alapra. Csakhogy a mi­niszteri biztos nem osztotta a céghivatal felfogását és megfelebbezte a határozatot a budapesti kir. ítélőtáblához. A miniszteri biztosnak ugyanis az az álláspontja, hogy a társaság 200.000 koronányi alap­tőkéje, melyből az alapításra és a berendezkedésre elfogy majd 50.000 korona, nem elég a 200.000 ko­ronányi biztosítási alaphoz. A helyzetet a miniszteri biztos szerint súlyosbítja az a tény is, hogy a tár­saság, mely legutóbb Ausztriában is bejegyeztette magát, kénytelen volt osztrák állampapírokban 100.000 koronányi óvadékot letenni. Ezzel az osztrák cégbejegyzéssel igen súlyos kellemetlenségeket zú­dított a társaság az osztrák kormány nyakába. Az osztrák kereskedelemügyi minisztérium ugyanis azon az alapon adta meg a társaságnak a koncessziót, hogy az intézet Budapesten be van jegyezve. Most aztán, hogy kisült, hogy a társaság cégbejegyzési ügye Budapesten még nincs elintézve, az osztrák kor­mány igen nagy zavarban van, mert már megadta a koncessziót Nem lehetetlen, hogy a társaság, miután az igazgatóságában igen gazdag emberek ülnek, ha szükség lesz rá, leteszi a szükséges biztosítási alapot, bár az sincs kizárva, hogy ez a kikötés esetleg el­veszi az érdekeltek kedvét a további munkától. A mi­­niszteri biztosnak ebben az ügyben tanúsított szigo­rát, nagyon szívesen látnák más társaságoknál is, melyek talán jobban rászorultak a szigorú ellen­őrzésre. Az ipartörvény revíziója. ,Az ipartörvény-ter­vezet tárgyalására egybehívott szakértekezlet ma délután fél öt órakor T­é­g­­­á­s­s­y István minisz­teri tanácsos elnöklésével folytatta az építőiparról szóló fejezet tárgyalását. Elsőnek Gunst József szólalt fel, hangsúlyozva, hogy a kormány az építő­iparosok szempontjából eltalálta az ipar intencióit, csak a műegyetemet végzett építészek részéről tör­tént ez intenciók ellen éles támadás, akik az építő­ipart tisztán a tudományos foglalkozások körébe akarják felemelni. Ez olyan ugrás volna, melylyel a sokkal fejlettebb Nyugatot is megelőznék. Nem szabad az építőipart a vagyonosabb középosztály­nak kiszolgáltatni, amely képes a műegyetemet el­végezni. A tervezési jogot minden építőmesternek meg kell adni. A képesítő vizsga elengedését semmi körülmények között nem tudja helyeselni. Por­­g­e­s­z József a magyar rajzoló társadalom nevében szólal fel, ellenezve a műépítészek azon kívánsá­gát, hogy csak a műegyetem adhasson építőmes­teri képesítést. Az ért van olyan jó tanító, mint a műegyetem és ha valaki az életben szerzi meg ké­pességét és erről vizsgát is tesz, miért ne állhasson egy fokon azzal, aki azt a tudást kényelmesebb úton szerezte. Kiss Jenő: Az építőmesterségnek magasépítészetre és út-, vasút- és hídépítészetre való kettéosztását a jelenlegi iskolák mellett nem tartja keresztülvihetőnek. A pallérokra vonatkozó külön intézkedést szintén nem tartja helyesnek, el­lenü-*; az építőiparban a különböző fokoknak meg­állapítását az ipar és a közérdek szempontjából na­gyon kívánatosnak tartja. Nem engedhető meg azon­ban, hogy falusi gazdasági építkezéseknél bárki építkezhessék. Itt szintén megkívánandó az építő­­iparosi kvalifikáció. W­e­i­s­i­n­g­e­r György a Ma­gyar Építőiparosok Országos Egyesülete nevében kéri, hogy precizíroztassék a 20-ik §-ban az a ki­tétel, hogy ki lehet gyáros. A kőműves-, kő­faragó- és ácsmestereknek megadni kívánja a jogot, hogy az általuk készítendő mun­kákat és terveket is elkészíthessék. T­a­u­­b­e­r József az építési és műszaki rajzolók nevé­ben amellett foglal állást, hogy építőmesteri kvalifi­kációt mindenki szerezhessen, aki az ahoz szükséges tudásnak birtokában van. A tisztán tervezéssel foglal­kozókra nem kívánja a törvény hatályát kiterjesz­teni, ellenben az építőmesterek részére az általuk vállalandó épületek megtervezésének joga okvetlenül fentartandó. Farkas Elek a magyar építőiparosok országos szövetsége nevében szólal föl és konstatálja, hogy a képesítés dolgában felmerült különbözetek nem egészen elméleti jelentőségűek, hanem a legtöbb felszólalást igen erős anyagi érdekek sugalmazták. A Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége ellenzi az inasképzés megszorítását, elfogadja e tekintetben a tervezet álláspontját. A képesítés megszerzésének a műegyetemi végzettséghez való kötése feltétlenül még jobban megdrágítaná az építkezést. Ullein Frigyes: Meg kell szorítani a kőműves­ mesterek kva­lifikációját is, mert csak így szabadulhat meg az ipar­ág a kontároktól. Molnár Sándor nem látja szük­ségét annak, hogy az építőmesterség is a műegye­temi végzettséghez köttessék Wagner József azt kívánja, hogy a mérnökökkel szemben az építőmes­­terség tekintetében ugyanaz az eljárás alkalmaztas­sák, mint az építészeknél. Ezzel a mai ülés véget ért. Az értekezlet legközelebbi ülése hétfő, április hó 26-ikán délután fél öt órakor lesz, amikor az enge­­délyezett iparokra vonatkozó fejezet, kerül tárgya­lás alá. Miért emelkednek az Agrárbank részvényei? Az Agrárbank­­részvényei, melyek annyi kellemetlenséget csináltak már Széll Kálmánnak, a Jelzálog-Hitelbank igazgatójának, aki, csakhogy mandátumát megmentse, a Jelzálog-Hitelbank tárcájában levő részvényeket a „római jog“ korrekt betartásával opcióba adta a bécsi Unionbanknak, most végre-valahára gazdát cserél­nek. Úgy halljuk, hogy az Unionbanknak sikerült rá­venni Reitzes nevű bécsi milliomost, hogy vásárol­jon a Jelzálogbank illetve a nála opcióban levő Ag­rárbank részvényekből. Reitzes, aki legutóbb érde­kelve volt a Közúti Vasút részvényeinek a megvásár­lására alakult szindikátusban, de abból hamarosan kiugrott — hír szerint — néhány ezer darab részvényt vásárolt az Unionbanktól, miután Széll Kálmán ed­dig hiába házalt velük Bécsben. Ezekre a hírekre ve­zethető vissza az Agrárbank részvényeinek mai ár­emelkedése. Az emelkedés jelentékeny, mert a rész­vények kurzusa a mai börzén 407 koronáról felszökött 419 koronára. A tarifareform Ausztriában. A vasúti tarifák föl­emeléséhez nemcsak nekünk, hanem Ausztriának is lesz szerencséje. Az osztrák reform szintén elkészült már. Az osztrák gazdasági érdekképviseletek a tarifa­­reform tárgyalásánál sérelmesnek találják azt az in­tézkedést, hogy az újonnan berendezendő, vagy ki­­bővítendő ipartelepek ezután nem fognak általános kedvezményt élvezni az építési, berendezési stb. anyagokra. Az eddigi VI. kivételes díjszabást ugyanis,­­ amely a díjszabásszerű­ díjtételekből általában 50%-ot kedvezményképpen engedélyez 0,2 filléres bruttó egy­ségtétel határáig, nem akarják megújítani. Ez a kivé­teles díjszabás mintegy 1.000.000 korona áldozatot je­lentett. A külföldről behozott árukra is alkalmazni kel­lett, tehát a nyers­anyagoknál a magyar kivitelt is érdekelte. E kedvezményt nem kívánják végleg el­ejteni, hanem csak indokolt esetenként engedélyezni Az engedélyezés nem lesz általános, hanem oly alak­ban történik, hogy az az osztrák termelés előnyére szolgáljon s igy különösen idegen termékek ki ne használhassák. Az általános deklasszifikációkat is be fogják szüntetni e tarifareform kapcsán, illetve az ér­dekelt kedvezményeket is oly alakban fogják érvénye­síteni, hogy azokat csak osztrák áruk vehessék igénybe. A Rimamurányi részvényei. A Rimamurányi vasmű részvényeit ma is erősen vásárolták a börzén. Az érdeklődés tovább tart, melynek eredménye, hogy az értékek kurzusa 548,50 koronáról 553 ko­ronára emelkedett. Az utóbbi napokban nem keve­sebb, mint ötezer darabot vásároltak a Rimamurányi részvényeiből. A vevő nem a Wiener Bankverein, mely pedig eddig majdnem egyedül dirigálta a Rima­murányi Vasmű Részvénytársaságot. Az Országos Iparegyesület végrehajtó­ bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Az egyesület felszóla­lása folytán a közös hadügyminisztérium úgy intéz­kedett, hogy a jövőben a tüzérségi szállítások mintái ne csupán a bécsi arzenálban, hanem a budapesti szertárban is közszemlére tétessenek. Több oldalról panasz érkezett az egyesülethez, hogy a fővárosi víz­művek igazgatósága részt vesz a vízmű- és csatorna­berendezési pályázatokon és üzemi költségek szá­mítása nélkül tett alacsony ajánlataival az árakat le­nyomja. Az egyesület lépéseket fog tenni a jogosulat­lan verseny megszüntetése érdekében és az eljárásra nézve. Az elnök indítványára a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy az egyesület évi közgyűlését június 6-án tartja meg. ^ Az Adria mérlege. Az „Adria“ Magyar Király­ Tengerhajózási Részvénytársaság ma teszi közzé múlt esztendei mérlegét. A mérleget itt adjuk: Mér­legszámla. Vagyon: Tulajdon hajóink 28,696.176 K 74 l. Társasági palota Fiuméban 1,868.810 K 68 f. Társasági palota Budapesten 1,893.617 K 58 f­. Anyag­raktár épület 18.690 K. Pénztár­számla 9.929 K 11 f. Bankoknál elhelyezett összegek 4,251.273 K 37 f. Adó­sok 1,362.157 K 38 f. Tengeri és vasúti szállítási dijak 120.870 K 19 f. Nyugdíjalap értékpapírjai 1,161.200 JC Adria jubileumi alap értékpapírjai 95.000 K. Értékpa­pírok 203.310 K. 1909. évben elszámolandó utakra adott készpénzelőlegek és anyagkészletek 907.325 K 74 f. összesen 40,583.361 K 29 f. — Teher: Rész­vénytőke 50.000 darab részvény­e 200 K 10,000.000 K. Tartalékalapok: Rendes tartalékalap 3,705.184 K 80 f. Biztosítási tartalékalap 3,334.986 K 17 f. Érték­­csökkenési tartalékalap 15,966.058 K 38 f. Nyugdíjalap 1,303.928 K 74 f. Szterényi-alap 2.129 K 67 f. Adria jubileumi alap 102.916 K 47 f. Elsőbbségi kötvények forgalomban 1,675.400 K. Jelzálogkölcsön 626.052 K 92 f. Fiumei telek vételár hátraléka 60.000 K. Buda­pesti telek vételár hátraléka­ 29.070 K. Hitelezők 203.522 K 78 f. Elfogadványok és utalványok 28.276 K 11 f. Átmeneti tételek 2,571.163 K 55 f. Egyenleg mint nyereség: Folyó évi nyereség 922.374 K 25 f.­­ Nyereségáldozat 1907-ik évről 572.97 K 45 f. összesen 40,588 361 K 29 f. — Nyereség- és veszte­ség-számla. Kiadás: Hajóbiztositási dijak 814.840 K 43 f. Értékcsökkenési tartalékalap: Hajók elhasználása folytán keletkezett értékcsökkenés 1. 288.600 K 95 f. Leírások 92.670 K- Általános költsé­gek 818.737 K 25 f. Tisztviselői nyugdíjalapnak 57.864 K 95 f. Megtérített károk és hiányok 34.774 K 82 f. Kamatok 224.632 K 98 f. Egyenleg mint nyereség: Folyó évi nyereség 922.374 K 25 f. Nyereség-áthozat 1907. évről 57.297 K 45 f. összesen 4.311.793 K 08 f. Bevétel: Nyereség-áldozat 1907. évről 57.297 K 45 f. Magyar kir. állami szubvenció 1,140.000 K. Ha­jók jövedelme 2,592.706 K 12 f. Házbérek jövedelme 120.238 K 21 f. Kamatjövedelem 166.241 K 61 f. Kü­lönféle jövedelmek 235.309 K 69 f. összesen 4,311.793 K 08 f. Két csőd a fővárosban. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék ma megnyitotta a csődöt Faragó J. budapesti bej. bútorkereskedő ellen (IV. Váci­ utca 2.) A bíróság csődbiztossá dr. Medveczky László tör­vényszéki jegyzőt, tömeggondnokká dr. Hollaender Imre ügyvédet, tömeggondnok-helyettessé dr. Hun­­vald Lajos ügyvédet nevezte ki. Ugyancsak csődöt nyitott a törvényszék Korányi Miklós és társa buda­pesti bel. cég, betéti társaság ellen (IV., Ferenciek­­tere 3.) A bíróság csődbiztossá dr. Mladovits József törvényszéki jegyzőt, tömeggondnokká dr. Semjén Géza ügyvédet, tömeggondnok-helyettessé dr. Pető György ügyvédet nevezte ki. Látható gabonakészletek. A központi statisztikai hivatal a hazai nyilvános áruraktárak és szövetkezeti gabonaraktárak gabona- és őrleményforgalmáról és készleteiről 1909. április 10-től április 17-ig a követ­kező kimutatást közli: Készlet április 10-én: búza 147.540, rozs 151.224, árpa 38.017, zab 86.387, tengeri

Next