Pesti Napló, 1910. augusztus (61. évfolyam, 182–206. szám)
1910-08-31 / 206. szám
16 Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1910. augusztus 31. 206. szám. KÖZGAZDASÁG. Az értéktőzsdéről. A mai tőzsde iránya kezdetben szilárd volt, később azonban változott a helyzet s az értékek ára lemorzsolódott. A nemzetközi piacon az osztrák hitelrészvény bécsi vásárlások nyomán 1—2 koronával javult, a Magyar hitelrészvény ára azonban a spekuláció realizálása következtében szilárd megnyitás után lemorzsolódott. A helyi piacon a Városi vllamos vasúti részvényt 2 koronával drágábban vásárolták. A készárupiacon változatlan áron folyt a vásár, a járadékpiac üzlettelen volt. A hegyaljai segélyakció, Sátoraljaújhelyről jelentik: A folyó év június hónap 27-én a Hegyalját ért jégverés következtében sok kisgazda a földjéhez szükséges vetőmaggal sem rendelkezik. A vármegye alispánjának felterjesztésére a földmivelésügyi minisztérium a károsult kisgazdáknak állami vetőmagsegélyt nyújt és elrendelte a segélyezendők összeírását. A sztropkói járásban július 12-én nagy felhőszakadás dúlta fel Kisberezsnye község határát és a lakosság igen sok kárt szenvedett. A belügyminiszter a károsultaknak most 600 korona segélyt engedélyezett. A Duna—Tisza csatorna. Mikor Hieronymi Károly még nem is olyan régen újból átvette a kereskedelmi tárca intézését, kiástuk a feledésből a Duna— Tisza-csatorna ügyét. Tettük ezt abból az alkalomból, hogy Pest vármegye főispánja előmunkálati engedélyt adott Schlesinger Dávid debreceni lakosnak a csatorna létesítésére. Azóta eltelt néhány hónap s most félhivatalos közlemény jelezte, hogy a kereskedelmi minisztériumban befejezték a csatornára vonatkozó tanulmányokat, úgy hogy az új mesterséges vizit létesítéséről szóló törvényjavaslatot a miniszter már őszszel a parlament elé terjesztheti. A csatorna munkálatai, mint már régebben jelentettük, körülbelül 46 millió koronát emésztenének föl. Hieronymi, akinek már előző miniszterségének idejében kedvenc ideája volt a csatornakérdés, elvetette a koalíciós kormánynak módosított terveit és a csongrádi útirányt választotta. A műszaki tudomány régen eldöntötte, hogy az egyetlen helyes út a csongrádi. De jött a koalíciós kormány és Kossuth célszerűbbnek találta a solti útirányt. Nem technikai okok késztették erre a döntésre. Solt környékén vannak azonban rokonának, gróf Benyovszky Móricnak birtokai, amelyekből így tekintélyes részt kellett volna kisajátítani. Hieronymi újabb tervei egyszeriben eloszlatták gróf Benyovszky szép reményeit. A Duna—Tisza-csatorna létesítéséről szóló törvényjavaslatot — mint értesülünk — a miniszter októberben fogja a képviselőház elé terjeszteni. A kereskedelmi minisztériumban remélik, hogy 1911. tavaszán meg lehet kezdeni a csatorna építését. Az építési Programm szerint hat év alatt kell majd a csatornának megépülnie. Ez azonban csak hozzávetőleges számítás, mert csatornaépítkezéseknél gyakran olyan nehézségek támadhatnak, amelyek hosszú időre elodázzák a munkálatok befejezését. És a külföldi kisebb és nagyobb csatornák építésének története igazolja, hogy a munkálatok sohasem fejeződtek be a kijelölt terminusra, így tehát nagyon valószínűtlen, hogy 1917-re meglesz-e a Duna—Tisza-csatorna, amelynek nagy gazdasági jelentőségét nem lehet eléggé méltatni. A magyar víziúthálózat gyorsabb fejlődéséhez talán ez az első lépés. Hieronymi minisztert a csatornák atyjának szokták nevezni. Nos, ha csakugyanaz, a megvalósuláshoz kell vinnie a Vukovár c samaci csatorna ügyét is, el kell végeztetnie a Kulpa szabályozását, szóval meg kell teremtenie az egységes magyar vízinthálózatot. Pénzintézetek tőkeemelése. A Bicskei Takarékpénztár alaptőkéjét 200.000 koronáról 400.000 koronára emeli. — A Glogováci Első Takarékpénztár 100.000 korona alaptőkéjét 200.000 koronára emelte fel. — A Titeli Első Takarékpénztár 100.000 korona alaptőkéjét 200 000 koronára emeli. — A Váci Takarékpénztár alaptőkéjét a tartalékalap részbeni felhasználásával 120.000 koronáról 800.000 koronára emelte. — A Komáromi Korona Takarékpénztár elhatározta, hogy 100.000 korona alaptőkéjét 150.000 koronára emli fel. — A Szilágycsehi Koronabank Részvénytársaság 200.000 koronáról 300.000 koronára emelte fel alaptőkéjét. A Hajdúhadházi Gazdasági Bank 100.000 korona alaptőkéjét a legközelebbi közgyűlésen 200.000 koronára fogja felemelni. Az Osztrák Földhitelintézet iparvállalatai. Újabb időben sokat emlegették az Osztrák Földhitelintézet nagyszabású ipari vállalkozásait. A nagy bécsi intézet, mely az osztrák textiliparban, vasiparban és petróleumiparban egyaránt vezető szerepet vitt, most a cukoripar terén is vezet, mióta a Schoeller és Társa cukorgyárai után még két morvaországi cukorgyárat is megszerzett. Az intézet ipari politikáját még Taussig lovag inaugurálta. Legfőbb oka ennek az iparpolitikának az volt, hogy a földhitelintézet jelzálogüzletének évről-évre tapasztalt visszaesése következtében kénytelen volt tőkéinek megfelelő gyümölcsöztetéséről más módon gondoskodni. Hogy a jelzálogüzlete mennyire hanyatlott, azt bizonyítják a záloglevelekről szóló kimutatások, így a múlt üzletév végén már csak 336,3 millió koronaértékű záloglevele volt forgalomban a tíz év előtti 378.3 millió koronával szemben. Ez a jelentékeny hanyatlás annál szembeötlőbb, mert egyéb jelzálogintézeteknél, különösen a budapestieknél, ez idő alatt óriási mértékben emelkededett a jelzálogüzlet. Az állami pénzműveletek terén kisebb lett a szerepe, mint azelőtt volt. Ezért igyekszik tehát minél több iparvállalatot az érdekkörébe vonni, hogy tőkéjének alkalmas elhelyezését biztosítsa. Az Osztrák Földhitelintézet érdekkörébe, a Hitel által összeállított kimutatás szerint következő vállalatok tartoznak. Részv.teke Osztrák bánya-és kohóművek társasága Krajnai ipartársaság . , , , , , , , Rossitzi bányatársaság Osztrák fegyvergyár . . . % , , , , „Cosmanos“................................ . . , Osztrák textilmüvek Mautner és fia , , Osztrák jutafonógyár.................. . , Union villamossági művek Fanto-féle ásványolaj-gyár társaság . . * Schoeller-féle cukorgyárak Gödingi cukorgyárak Ennek a tizenegy iparvállalatnak összesen 125,2 millió koronára rugó alaptőkéjéből jelentékeny rész van az Osztrák Földhitelintézet birtokában, aminek azután az az eredménye, hogy az intézet saját tőkéjének túlnyomó része immobilizálva van. Igaz, hogy az Osztrák Földhitelintézetnek 45 millió korona részvénytőkéje mellett több mint 82 millió tartalékai is vannak, összes tőkéje mégis 57 millióval kevesebb, mint az Osztrák Hitelintézeté, 44 millióval kevesebb, mint a Bankvereiné és 24 milióval kevesebb, mint a Landerbanké. Ez az oka annak, hogy az Osztrák Földhitelintézet már legközelebb fel fogja emelni alaptőkéjét. Hír szerint a tőkeemelés jövő év elején fog történni. Székely kiárutás. A gyergyószentmiklósi székely háziipari kiállítás, mint onnan írják, igen jól sikerült. Legutóbb meglátogatta a kiállítást Fontenay vicomte budapesti francia főkonzul is, aki elragadtatással nyilatkozott a kiállított tárgyakról. Fontenay főkonzul most beutazza az egész székelyföldet. Osztrák cég — magyar cégér. Egy komáromi olvasónk beküldte nekünk Sidi József brünni hangszerkereskedő prospektusát, amely magyar nyelven biztatja vásárlásra a közönséget s hogy a reklám nyomatékosabb legyen, a cég fölírása mellett ott díszeleg a magyar korona a címerrel. Komáromi olvasónk azt is közli velünk, hogy a dolgot megtorlás végett bejelentette a budapesti kereskedelmi és iparkamarának, amely a panaszt a győri kamarához tette át. A győri kamara pedig azt válaszolta a panasztevőnek, hogy a címerhasználat a kereskedelmi miniszter (Kossuth Ferenc 93927/1910. sz.) rendelete alapján jogos. Érthetetlen ez az indokolás. Ha a Lidl-cég császári és királyi udvari szállító, akkor is legfeljebb az udvari szállítók által használt összetételben alkalmazhatja a magyar címert. Az így különválasztott címer azonban a magyar közönség megtévesztésére alkalmas s ezért el kellene tiltani a céget annak használatától. József főherceg erdővásárlásai. József főherceg legutóbb kisjenői tartózkodása alkalmával megtekintette az Alföld—Csanádi vasút birtokát képező gurahonci erdőket, amelyeket vadászterület céljaira akar megvásárolni. A megtekintés után tárgyalások indultak meg a főhercegi kormányzóság és a vasutigazgatóság között, amelyek eredménynyel végződtek. A vasutigazgatóság az erdőbirtok eladása ügyében legutóbb gyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt a gurahonci erdők eladása. A vasúttársaság az erdőtalajt, amely tízezer holdat tesz ki, eladta József főhercegnek hétszázezer koronáért. A szerződést a főherceg és a vasúttársaság olyképpen kötötték meg, hogy a területen levő vágásra alkalmas erdő a társaság tulajdona maradt, de azt köteles tizenöt esztendő alatt letaroltatok A Magyar Bank félévi mérlege. A Magyar Bank és Kereskedelmi rt. félévi mérlege legközelebb lát napvilágot. Kiszivárgott hírek szerint a mérleg körülbelül 800.000 koronával lesz kedvezőbb a múlt év első félévi mérlegénél. A nyereségtöbbletet főképpen az okozza, hogy néhány konzorciális üzlet eredményét ebben a mérlegben számolja el a társaság. A Siemens-Halske osztaléka. Berlinből jelentik nekünk, hogy a Siemens-Halske részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy az 1909/10 üzletévre 14% osztalékot fizet, a tavalyi 12%-kal szemben. A berlini tőzsdén emiatt keresték a részvényeket s a Berlinben dolgozó magyar spekulánsok 8—10% árfolyamnyereséggel értékesítették részvényeiket. A Lipótvárosi Takarékpénztár tőkeemelése. Már hónapok óta kísért a Lipótvárosi Takarékpénztár tőkeemelése. Nemrég teljesen lekerült a hír a napirendről s pénzügyi körökben meghiúsultnak tekintették az ügyet. A tőkeemelést egy nagy birtoktranzakció tette volna szükségessé s minthogy ez nem jött létre, nem lehetett szó a tőkeemelésről sem. Beavatott forrásból értesülünk, hogy az említett birtokvétel ügyében létrejött a megegyezés s a parcellázás dolgában — bár titokban — folynak az előkészületek. Az intézet október közepére rendkívüli közgyűlést készül összehívni, amelyen hatmillió korona alaptőkéjének tízmillió koronára való fölemelését akarja elhatározni. Az új részvények átvételi árfolyama még nincs megállapítva. Új vasút a főváros környékén. Most, hogy a Budakeszi Villamos Vasút létesítése immár bizonyos, egy vállalkozó csoport új tervvel állott elő. Budakeszről Ürömre szeretnének villamos helyiérdekű vasutat létesíteni. Az előmunkálati engedélyt a közeljövőben meg is kapják. Mint értesülünk, a csoport egy fővárosi pénzintézettel tárgyal a vonal financírozása érdekében. Új cukorgyári alapítások. Biztos forrásból értesülünk, hogy a Leszámítolóbank és a Länderbank által tervezett cukorgyári részvénytársaságok legközelebb megalakulnak. Három részvénytársaság alakulásáról van szó 5—5 millió korona alaptőkével. A személyi kérdések már szintén elintézést nyertek és főleg a két pénzintézet bizalmi emberei foglalnak az igazgatóságokban helyet. Az egyik cukorgyár a nagybecskereki, amely a torontáli megyei gazdák répáját fogja feldolgozni. Elnöke gróf Csekonics Endre, alelnöke gróf Szápáry László. A tőketerebesi gyár elnöke gróf Andrássy Géza, alelnöke szintén gróf Szápáry László lesz. Ezenkívül befejezett ténynek tekinthető az aradi cukorgyár alapítása. Ennek a társaságnak gróf Szápáry László lesz az elnöke. A nagybecskereki és tőketerebesi cukorgyár szeptember 15-én tartja alakuló közgyűlését. A három gyárnál a Leszámítolóbankon és Länderbankon kívül a Magyar Bank és Kereskedlmi részvénytársaság van érdekelve. Ezek a vállalatok kartelen kívül maradnak s úgy, mint az alakulás stádiumában levő baranyamegyei és fehérmegyei cukorgyárak. A cukorkartel a jövő év április hónapjában jár le és nem valószínű, hogy újból megalakulhat, mert ennyi ontrider ellen alig vehetné fel sikerrel a küzdelmet. Magáncégből a részvénytársaság. Mint hírlik, a Szénási és Kardos-cég 400.000 korona teljesen befizetett alaptőkével részvénytársasággá alakul át. A társaság igazgatói a cég eddigi tulajdonosai lesznek. Gyufagyár-alapítás nehézségekkel. A gyufamotropolium behozatalának hírére számos új gyufagyár alapítását tervezték különböző vállalkozók és egy egész sereg gyufagyár már meg is alakult, az állam által való megváltás reményében. A gyufagyárak elszaporodása az államnak komoly gondolatokat kezd okozni, mivel a monopólium behozatala esetén, kénytelen lenne azokat megváltani. Mint értesülünk, a pénzügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg bizalmasan utasította az iparfelügyelőket, hogy addig, míg az állam a monopólium kérdésében dönt, a kerületükben építendő újabb gya- 25 millióK 14 II ii 10.8ff ii 8.4ff ff 12 ff ff7 ff ff4 ff ff8 ff 1» 16 ff li 14 !t ff6 >» ff