Pesti Napló, 1911. augusztus (62. évfolyam, 180–206. szám)

1911-08-31 / 206. szám

16 Budapest, csütörtök ___________PESTI NAPLÓ._________ 1911 augusztus 31. 206. szám, táv és Molnár Viktor államtitkárok kilátásba helyez­ték, hogy a minisztériumaik a szeptember 2-iki meg­nyitáson képviseltetni fogják magukat. (*) A bécsi Burgszinház újdonságai. Báró Ber­ger, a Burgtheater buzgó igazgatója a lapokkal kö­zölte programmját az új évadban. A színházban a következő új darabok fognak színre kerülni: „Sieg­fried, a cheruski“, az első újdonság, melynek próbái már folynak. Majd Schnitzler „Das weite Land“ című vígjátéka kerül sorra. A darab színhelye Bécs kör­nyéke. Harmadik bemutató Otto Ernst „A szere­lem sosem szűnik meg“ című­ darabja. Színre kerül­nek még Shaw: „Caesar és Kleopatra“-ja, Eulenberg­­,Alles um Geld“-je és több klasszikus darab, mely új betanulásban kerül színpadra. (*) Zeneiskolák: A Tóth Elemér-féle zeneiskolá­ban a beírások megkezdődtek. A Tóth-féle intézetben az országos zeneakadémiára és tanári képesítő-vizs­­gálatra is előkészítenek.­­ A Lova­s-féle zenekon­­zervatórium akadémiai előkészítőben és az Erzsébet­városi Kaszinó hivatalos zeneiskolájában a bei­atások megkezdődtek és naponkint reggel 9-től este 7-ig esz­közöltetnek. (*) Hogyan került Napóleon a színpadra. A fran­cia júliusi monarkia, amelynek királya Lajos Fülöp volt, nagyon kis véleménynyel volt a Napoleoniz­­musról. Az akkori cenzúrának nem volt tehát ki­fogása az ellen, ha az elhunyt Napoleon alakját a színpadra viszik. Mint gombák nőttek a Napoleon­­i drámák. A színészeknek az volt az egyetlen ambí­ciójuk, hogy a császárt minél jobban utánozzák. Ez legjobban sikerült Gobertnek, a Porte Saint Martin Színészének. De mielőtt legelőször a históriai három­szöggel és szü­rke köpenynyel a színpadra lépett, Gobert eredeti módon próbálta ki megjelenésének valódiságát. A darab eleme: „Napóleon, vagy Schön­­brunn és Szent Helena“. Az első jelenésben száz­ötven napóleoni veterán katonának kellett fellépni egy parádéban, mely a schönbrunni parkban folyik. A veteránok a még leeresztett függöny mögött már sorban állottak. Gobert hirtelen a kulisszák közé lépett, az egyiket maga elé hivatta és Napóleon hangját utánozva, így szólt: „Nos, derék ember, megismered császárodat?“ Az öreg katona szalutált és kényezve felelt: „Igen, sire, ön az!“ A kísérlet sikerült: Gobert a rendezőhöz fordult és így szólt: „Most pedig megkezdhetjük!“ Amikor a függöny felfutott a magasba és a közönség meglátta a csá­szárt és a gárdát, lelkesen felugrott helyéről és így kiáltott: „Éljen a császár!“ Az emberek sírtak. Olyan volt, mintha a császár kiszállt volna sírjából*, azonban — ahogy a szárazföld elveszett szemei elöl — irányt tévesztett és Folkestone helyett Dowerba jutott, ahol alig egy pár ember volt jelen leszállásá­nál. Pourpre később újból gépére szállt és Folke­­stoneba ment, hogy onnan megint a csatornán keresz­tül térjen vissza Boulogneba. (—) A Szacelláry-díj elnyerése. Szacelláry György országos képviselő tudvalévően ötszáz koro­nás díjalapítványt tett ama magyar aviatikus meg­­jutalnazására, aki saját szerkezetű repülőgépével elő­ször repüli körül szabályos repüléssel a rákosi avia­tikai telepet. Már majdnem mindegyik magyar avia­tikus startolt e díjért, de elnyerni egyik sem tudta, mig ma végre Kvasz András szabályos repüléssel körülrepülte a rákosi teret s igy a dijat is elnyerte. Ma este fél hétkor startolt Kvasz, aki az előírt körnek húsz méter magasságban való berepülése után igen szép és merész ívrepüléseket is végzett. Kvasz a te­lep legszegényebb aviatikusa, aki igen sok nélkülözés árán jutott a mai diadalhoz. Gépe monoplán, amelyet egy huszonöt lóerős Anzani-motor hajt. A gép, bár igen sok balest érte és három héttel ezelőtt csaknem elégett, igen nagy biztonsággal repül és nagyon ke­cses alakja van. AVIATIKA (—) Katonai pilótáink munkában. Esztergomból jelentik: Hétfő óta a Nana község melletti réten tá­boroznak a katonai aviatikusok, akik Budapest és Komárom között végeznek felderítő szolgálatokat. Müller, Blaschke és Bier főhadnagyok, valamint Ih­rer az Esztergom melletti táborban vannak, míg Umlauff kapitány holnap érkezik meg a Komárom melletti aviatikai osztályhoz, ahol már megjelent Warc­alowsky is és a­hova holnaptól kezdve Illnert is beosztották. Az aviatikai osztályok Petróczy Ist­ván kapitány vezetése alatt állanak és szeptember 6-ig, a lehívásig maradnak Nánán, illetve Komárom­ban. Flesch és Ekonomo aviatikusok eltávoztak. Stohansel aviatikus tegnap repülőgépen beteg anyjá­nak meglátogatására Iglauba ment és a kétszázhar­­minc kilométernyi utat két és fél óra alatt tette meg. A környékbeli lakosság nagy lelkesedéssel és ovációkkal fogadja az aviatikusok produkcióit. Pet­­rőczy kapitány hosszas magyarázatot is tartott a kö­zönségnek. A repülőgépek most az ellenség hadállá­sait kémlelik. (—) A La Manche-csatorna átrepülése. Paris­ból jelentik: A La Manche-csatorna átrepülése, amely annak idején világszenzáció számba ment, most már egyszerű epizóddá sülyedt, amelyről, mint valami közönséges dologról, vesznek tudomást az emberek. A csatornát legutóbb egy egészen fiatal aviatikus Marc P­o­u­r­p­r­e, repülte át, aki csak mostanában tűnt föl a Boulogne-sur-Merben rende­zett meetingen. Pourpre Boulogneból indult el reggel fél hat órakor Bleriot-monoplánján, azzal az elhatá­rozással, hogy, Folkestoneban köt ki. A tenger fölött FŐVÁROS. A főváros a sajtószabadságért. — A Vázsonyi-féle indítvány. — Budapest székesfőváros képviselőtestülete ma rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Vázsonyi Vilmosnak a sajtószabadság védelmére beadott indít­ványát tárgyalták. Az indítvány, amelyet mi is is­mertettünk, határozottan és erélyesen követeli, hogy a sajtó szabadságának kérdése kivétessék a minisz­teri rendeletek alól és azt törvények és intézmények biztosítsák. Vázsonyi frappáns beszédben indokolta ismert indítványát, amelyet Hock János felszólalása után a közgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A kor­mányra nézve mindenesetre súlyos kudarc, hogy az ország első törvényhatósága egyhangúan mondott ítéletet a kormánynak a sajtó szabadságát megnyir­báló politikája fölött. A főváros mai rendkívüli köz­gyűléséről ez a tudósításunk számol be részletesen. Dr. Vázsonyi Vilmos a sajtószabadság újabb törvényes szabályozása ügyében beterjesztett ismert indítványát, amelyhez tudvalevően a főváros tanácsa egyhangúlag hozzájárult, ma tárgyalta a főváros törvényhatóságának rendkívüli közgyűlése. A köz­gyűlés az indítványt, amelyet dr. Vázsonyi Vilmos hosszabb beszédben indokolt, egyhangúlag tsiagáévá tette A közgyűlés tanácskozását F­­­­­e­p­p Kálmán fő­polgármester vezette, aki mindenekelőtt üdvözölte a törvényhatósági bizottságot, amely a nyári szünet után ma ült össze először, majd meleg szavakkal emlékezett dr. Baron Jónás bizottsági tag elhuny­téról javaslatára a közgyűlés az elhunyt emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg és elhatározta, hogy a családhoz részvétiratot intéz. Helyébe A 11 s­­­o­c­k Gyula soron lévő virilista póttagot hívták be. Kep­­pich Ödönnek, aki 1000 és a Verband Mittlerer Reichspost und Telegraphen Beamten Berlin itt járt tagjainak, akik 200 koronát adományoztak a főváros szegényei számára, köszönetet mondott a közgyűlés. Ezután rátértek dr. Vázsonyi Vilmos indítvá­nyának tárgyalására, amelyre kimondották a sürgős­séget A sürgősség kimondása után felszólalt dr. V­á­­zsonyi Vilmos: — Bár az indítvány benyújtására — úgymond — konkrét eset adott alkalmat, magát a konkrét esetet nem kívántam a törvényhatóság felü­lbírálata alá bocsátani. Hangsúlyoztam már elégszer, hogy e kér­désben mi a véleményem és azt már a nyilvánosság előtt is kifejeztem. Ami e kérdés idehozását illeti, tisztelt közgyűlés, a sajtószabadság védelmének kér­désében én nem azt kerestem, amiben közöttünk véleményeltérés lehet, hanem azt az utat és ös­vényt, amelyen haladva kell, hogy mindannyian egyesüljünk. A rendelet alkalmazásának egyes ese­teire nézve lehet közöttünk eltérő felfogás, de abban eltérő nézet nem lehet közöttünk, hogy e rendelet, amely a sajtó szabad terjesztésének akadálya és amely 1867-ben adatott ki először, 1897-ben pedig újabb alakban megismételtetett és azóta minden kor­mány által fentartatott, ez a rendelet a sajtó jelen­legi fejlettsége mellett a sajtó szabad terjesztésének, tehát a sajtószabadságnak is súlyos akadálya. Abban mindannyian egyetértünk, hogy ezt a rendeletet, mint a sajtószabadság sérelmét és akadályát, tör­vényes intézkedésekkel helyette­sítve, el kell az útból távolítani. (He­lyeslés.) Elmondta a rendeletek keletkezésének tör­ténetét, majd így folytatta: " Azt tartom tehát a helyes útnak, ha mi ezek­nek a rendeleteknek az eltakarítását követeljük és követeljük a sajtószabadságnak intézményes biztosí­tását. Sürgősnek tartom, hogy a törvényhatóság köz­gyűlése e kérdésben állást foglaljon és a határozat el­fogadásában manifesztálja, hogy minekünk arra a ha­talomra, hogy a kolportázs-rendeleteknek a polgár­­mester legyen a legfőbb ura, szükségünk nincs, ezt szívesen elvetjük magunktól és mi erre a privilégium odiosumra a legkevésbbé sem tartunk igényt. Sorra vette ezután indítványának egyes pont­jait, részletesen megindokolva azokat. Majd így fe­jezte be beszédét: — Nem akarok nagyon a részletekbe bocsát­kozni. Indítványom nem kimerítő, de nem is az volt vele a célom, én csak meg akartam pendíteni az esz­mét, csak irányt akartam jelölni, amelyet az eddigi hátrányok megszüntetése érdekében a sajtószabad­ság, a sajtótisztesség hatályos biztosítása céljából követni kell. Az irány az, hogy legyen teljes sajtószabadság és legyen a hírlapirodalom munkásainak is teljes védelmük kiadóikkal szemben, mert erős bennem a meggyőződés, hogy a hírlapírók örülnek a legjobban annak, ha a sajtó hivatásának megfelelően átalakul. Sürgősnek pedig azért tar­tottam a dolgot, mert nem akartam, hogy bármilyen rövid ideig is úgy álljon e törvényhatóság az or­szág színe előtt, mintha a sajtószabadság kérdésé­ben más úton akar haladni most, mint amelyen hala­dott a múltban. Mert ez a város, amely először pro­­klamálta a sajtószabadságot, a szabad sajtó terjesz­tése minden akadályának lerombolása ellen elsőnek kell, hogy felemelje szavát. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Szigeti János az I. kerületi szabad polgári párt nevében tesz néhány megjegyzést az indítványra. Az az incidens — úgymond — amely miatt az indít­vány ma a főváros közgyűlése elé került, a polgárság körében nem szimpatikus és nem kedvező a mostani időpont sem az indítvány tárgyalására. A polgárság szemében az a látszat támad, mintha Itt nem a sajtó­­szabadság, hanem a sajtó egyik orgánumának vé­delméről volna szó. (Zaj. Felkiáltások: Az sem baj!) Az indítványhoz egyébként hozzájárul. Az elnöklő főpolgármester bezárta a vitát, mert nem vette észre, hogy időközben Hock János is szólásra emelkedett. Ebből zajos jelene­tek támadtak, amelyek lecsittulta után Hock János a tanácskozási rendhez szólott. Kérte az elnököt, hogy neki a szólás jogát adja meg, mert ő idejében jelent­kezett. A főpolgármester ezt a kérést teljesítette is. Hock János Szigetivel szemben azt bizonyí­totta, hogy az indítvány tárgyalására a mai időpont igenis alkalmas. Teljesen egyetért Vázsonyi indítvá­nyával, de nem tartja kersztülvihetőnek azt a részét, amely a kiadót anyagi felelősséggel akarja sújtani, mert megeshetik, hogy egy munkatárs a kiadótulajdonos tudta nélkül ír olyan valótlanságot, amely a közvetlenül sértettnek nagy károkat okoz. Az országgyűlésen éppen ma járult hozzá a kormány ahoz az indítványhoz, hogy az 1848­.XVIII. t.­.-et kinövéseitől meg kell tisztítani és a főváros, mint az ország első törvényhatósága, kell, hogy ebben a kérdésben is irányu­ló szerepet játsz­­szék. (Helyeslés.) A közgyűlés erre egyhangúlag magáévá tette Vázsonyi Vilmos indítványát. * Fogadás a tanügyi tanácsosnál. Gróf Feste­tics Géza tanácsos, a közoktatásügyi osztály veze­tője ezentúl csak hétfőn és pénteken délután négy órakor fogad. A jelentkezők a tanácsos titkáránál kapnak névre szóló számot. * Budapest — Kecskemétnek. A tanács leg­utóbbi ülésén foglalkozott a kecskeméti földrengés károsultjainak a segítésével. A közjótékonysági ügy­osztály vezetője, Al­m­á­d­y Géza tanácsos azt a javaslatot tette, hogy a főváros 40.000 koronát szavazzon meg a kecskemétiek felsegítésére. Meg­okolta a javaslatot azzal, hogy az olaszországi földrengés alkalmából 30.000, az ö­k­ö­r­­ 16­­ ka­tasztrófa károsultjainak ,20.000 koronát szavaztak meg. A tanács elfogadta a javaslatot és elhatározta, hogy ha elvi akadálya nem lesz, a mai rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. * Beiratás háztartási tanfolyamra. A székes­­fővárosi háztartási tanfolyam és cselédképző inté­zet, amely a főváros kezelésében első évfolyamát most fejezte be, ez évben is, mint a múltban, hiva­tásos szakácsnők és úrilányok részére tanfolyamokat rendez.

Next