Pesti Napló, 1911. november (62. évfolyam, 259–284. szám)
1911-11-05 / 263. szám
. * Y E5TI_MOZI. Egy percig a köruton. (Ez a kis jelenet a József körut s a Baross utca sarkán történt, alig néhány perccel négy óra után. Személyek: egy öreg ember s egy kis fiú. Az öreg hatvan-hatvanöt esztendős lehet, friss, rózsásan piros képű, fürge, mosolygós aggastyán, a fia pedig talán még hat esztendős sincs, de az arcán, a vonásaiban ott van annak a külvárosi pincének a színe, amelyben született. Olyan, mintha mindig sírni akarna. Az estilapot éppen most hozta a nyomdából s azt árulja az utcasarkon.) Az öreg (Vidáman, mosolyogva lépeget a körúton. Bizonyos, hogy sohasem szokott estilapot venni, de most meglátja az ágrólszakadt, rongyos kis gyereket s feléje mosolyog. így szoktak azok mosolyogni, akik azt gondolják magukban: no, most jót fogok tenni. Jóságosan: Hogy az az újság, kis fiam? A gyerek (Oda se néz, mert éppen visszaad valakinek egy húszfilléresből): Két krajcár. Az öreg (Fölnevet.): Két krajcár? Olyan drága? A gyerek (szárazon): Az azára. Az öreg (Úgy tesz, mintha meg akarná simogatni a gyerek arcát, de aztán látja, hogy piszkos egy kicsit s hirtelen az oldalzsebébe nyúl. Nyájasan): Hát aztán sokat árulsz el itt? A gyerek: Eleget. Az öreg (Olyan hangon, amelyből kiérzik a nagylelkűség): Hát tudod mit? Én is veszek tőled egy lapot. (Ránéz merően a gyerekre, mintha figyelni akarná a szavai hatását. A gyerek egykedvűen, kicsit türelmetlenkedve áll előtte s amint az öreg beszél, csodálkozással is, meg boszankodással is, néz föl rá. A sarkon nagy a forgalom, a villamosról lekiabálnak az estilapért s a gyerek odaszalad a megállóhelyhez. Egy pillanat, mig három-négy lapot is fölad s aztán ott terem megint a sarkon.) Az öreg (kinyitja a felöltőjét, lehúzza az egyik keztyűjét s a pénztárcáját keresi): No, veszek tőled egy lapot, kis fiú. Ejnye, ejnye, hol is van a pénztárcám?... A gyerek (Idegenkedve bámul a fürge öregre, de a szeméből valami reménység is látszik.) Az öreg (Kihúzza a pénztárcáját s keresgél benne. Kedélyesen, ahogy odahaza az unokáival beszélhet): No, fiam, tartsd ide az egyik markodat! A gyerek (Odatartja a jobb kezét.): Itt van. Az öreg (Diadalmas mosolygással belenyom egy krajcárt. Még mielőtt a gyerek valamit szólhatna): No most, tartsd ide a másik markodat! ' A gyerek (Türelmetlenül és boszankodva odatartja).. Itt van! • ■ '•'!*■■ $j ív.!.. i • IS.. A * Öreg !Ugyanazzal a nagyszerű mozdulattal TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. * (Az angol királyné magyar ősei.) Tudvalevő, hogy az angol királyné, nagyanyja révén, a gróf Rhédey-családnak is ivadéka, amennyiben nagyapja, Sándor württembergi herceg Rhédey Claudia grófnőt vette feleségül. Ebből a házasságból származott az első Teck herceg, kinek és Mary Cambridge hercegnőnek leánya a mostani angol királyné. Mary királyné még walesi hercegné korában emléktáblát állíttatott nagyanyjának az erdőszentgyörgyi templomban levő sírja fölé, most pedig pártfogásával tüntette ki Angliában élő hazánkfia, Felberman Lajos munkáját, mely a Teck hercegi család magyar őseinek történetét tárja az angol közönség elé. The House of Teck: A Romance of a Thousand Years. — A Teck-család. Ezer év regénye — ez a könyv címe, mely arcképekkel és egyéb illusztrációkkal ékítve, teljes kidolgozása annak a hasontárgyú füzetnek, melyet a szerző az angol koronázási ünnepélyek alkalmával bocsátott közre. A könyv célja, hogy minél nevezetesebbnek tüntesse fel a királyné magyarországi eredetét. Minden további kritika nélkül elfogadja, hogy a Rhédeycsalád Aba Sámuel leszármazottja, ami alkalmul szolgál neki, hogy a család történetébe az Árpádokat is belefoglalja, míg a későbbi századokban viszont egy-egy házasodás kapcsán, hasonló kiterjeszkedéssel, a Rhédeyekkel együvé vonja a Báthory, Bethlen, Apaffy, Teleki, Rákóczi, Wesselényi, Bánffy stb. családokat is. A könyv anyaga ilyenformán roppant kibővült, annál inkább, mert a család múltbeli terjeszkedése címén egész sereg országrész-ismertető fejezet is helyet talál a keretében; de ha ez a nyújtás kissé túlságosnak és erőszakoknak, kritikai alapjaiban a legkevésbbé se szigorúnak, a tárgyalásban pedig nagyon is udvarlónak tűnik fel — nem a mi dolgunk, hogy ezt felhánytorgassuk. Az eredmény ugyanis az, hogy a könyv, ha kissé komolytalanul felel is meg a címének, igen előnyös képekben ad ismertetést Magyarország históriai múltjáról és hősi küzdelmeiről. Ezzel szemben hálátlanság lenne tőlünk, ha nem hagynék észrevétlenül az eltökélten bizantinus hangot, amely a könyvet és megírásának szellemét jellemzi. * (A Gyermektanulmányi Múzeum pedagógiai osztálya.) A Gyermektanulmányi Múzeum elnöksége a múzeum pedagógiai osztályának felállítása alkalmával a következő kérelemmel fordul a magyar pedagógusokhoz: Tisztelettel kérjük pedagógusainkat, a kisdednevelőket, tanítókat és tanárokat, hogy azok, akiknek akár a nevelés, akár az oktatás terén, akár általános, akár csak egyes problémára, vagy tantárgyra vonatkozó újabb és tudományos alapon nyugvó módszereik vannak, kegyeskedjenek tudomásunkra adni s a módszereikhez tartozó gyermekalkotásokat (fogalmazványokat, rajzokat, kézimunkákat) Múzeumunk pedagógiai osztályában való elhelyezésre nekünk átengedni. A beküldött tárgyak múzeumi feldolgozásáról, illetőleg kiállításáról az elnökség dönt. Ez anyag a következő két csoport valamelyikébe tartozó lehet. Az első csoportba a tanulók ama kézimunkái, így például iratai, rajzai és más készítményei tartoznak, amelyeket pedagógus felhívására, utasítására ugyan, de nem másolással készültek. A második csoportba azok az eszközök, vagy készítmények tartoznak, amelyeket a tanulók önmaguk számára terveznek és készítenek abból a célból, hogy azokat az egyes tantárgyak könnyebb megértésére, megtanulására fölhasználhassák. Minden beküldött tárgyat el kell látni a következő adatokkal: 1. A tárgy neve, célja, használati módjának leírása. 2. A készítő (tervező) neve, életkora. 3. Milyen iskolafai hányadik osztályába jár? 4. Kik a szülei? Múzeumunk pedagógiai osztályában a gyűjtés korhatára a 18. év. A Gyermektanulmányi Múzeum címe: Budapest, V., Mária Valéria utca 12. * (Miranda.) Fogazzaro Antal verses lírai regénye. Fordította: Zempléni Árpád. Budapest, 1911. Franklin-Társulat Ára 2 korona. *— Fogazzarot nemcsak nálunk, hanem általában világszerte mint prózairól ismerik és becsülik; Olaszországban azonban nem kis mértékben járult hozzá kiváló rangjának a megalapozásához, hogy a verses formának is mestere volt. Ebben a tekintetben kitűnő bizonyságot szolgáltatott magáról Miranda című verses regényével, mely egy szerelmében megtört leány történetét adja elő és amelyben az elbeszélés realista részletezése gyönyörűen egyesül a kifejezés költői melegségével. Zempléni Árpád fordítása, mely az eredetinek XIII-ik kiadása után készült, igen sikerülten érezteti Fogazzaro művének e jelességeit és a nagy munkáért, melyet az átültetés igényelt, méltán kijár a dicsérő elismerés. * (Uj Idők.) A magyar családok’ kedvelt hetilapja, az Uj Idők, a lap élén közli Herczeg Ferenc gyönyörű új regényének, az „Álomország“-nak e heti folytatását. A művészeti szépségekben különösen gazdag, érdekes regény a kiváló írónak talán legtökéletesebb alkotása és érthető, hogy a közönség érdeklődését páratlan módon fölébresztette. A lap e heti számába Lövik Károly és Lengyel Géza írt elbeszélést, míg verset Jakab Ödön és Juhász Gyula írtak. A képviselő naplója elmés és vidám népszerű rovatát ebben a számban is megtaláljuk. Ez a szám egyébként mutatót közöl Pálmay Ilka emlékirataiból, amelyek legközelebb könyvalakban is meg fognak jelenni és ez a könyv bizonyára egyik legérdekesebb műve lesz az ezdidei karácsonyi könyvpiacnak. Az Uj Idők gazdag illusztratív része felöleli az elmúlt hét minden nevezetesebb eseményét és egész sorozatot közöl Mühlbeck ötletes és népszerű fejléceiből is. Előfizetési ára negyedévre 5 korona. — 18 Adapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1911 november 5. 263. szám. ............11 ....................m i .mii ** ■ 'IWU».' mHiMUl». '...H.,-' 1 .............. ' . Kakában 165.213 fél fizetett 39.224.779 korona 62 fillért, úgy hogy az idei többlet 6.449.920 korona 13 fillér; a fizető felek száma 61.067-tel szaporodott. A Csekk és Wearing utján a főváros kerületi pénztárainál októberben a főváros valamennyi kerületében 6048 fél 468.730 korona 28 fillért fizetett be. * Jóváhagyott alapítvány. Néhai özvegy Gyulányi Jánosné, született Sze 1f er Aloisia vagyonát egy alapítvány céljaira hagyományozta, amelynek kamataiból az állami és székesfővárosi hivatalnokok szegénysorsú özvegyeit támogassák. A közgyűlés az alapítványt elfogadta s a miniszter most úgy ezt a határozatot, mint az alapítványról kiállított alapítólevelet jóváhagyta. * Megjutalmazott tűzoltók. A tűzoltófőparancsnok előterjesztésére Piril János őrmestert, Oster- Jng István és Szliha János tűzoltókat, akik már régebben szolgálják a főváros tűzoltóságát, a tanács megjutalmazta. Piril őrmesternek 200 korona, a két tűzoltónak pedig egyenként 100—100 korona jutalmat szavazott meg, egyúttal példás és hű szolgálatukért elismerését fejezte ki. * A Népszínház nyugdíjintézete e hónap 7-én, kedden, délután négy és fél órakor tartja évi rendes közgyűlését a központi városházán. * Házbéradótörvény. E hm alatt jelent meg Vi Sar Károly székesfővárosi számtiszt tollából egy igen hasznos könyv, amely a háztulajdonosoknak a jövedelmi adó megállapításánál Útbaigazításul és annak ellenőrzéséhez a szükséges felvilágosításokkal szolgál. A munka ára 1 korona és a szerzőnél (VI., Bulyovszky-utca 30. II. 17.) megrendelhető, belenyomja a másik krajcárt s elveszi a lapot. Ragyogó arccal, megelégedetten, jóságosan): No most szervusz, kis fiam... Adj el még sok lapot... A gyerek (Boszankodva, megverve nézi a két krajcárt s valami fölényes lenézéssel mormogja): Vén szamár... (Aztán egykedvűen árulja tovább’ a lapot (He) ! ............ . - VASÁRNAP A STRÓFÁR: Kedélyes ablakom. Kedélyes uj lak, budai uj lak, November óta laklak-laklak!... Gyönyörű, három szobák, szépek S egyéb mellékhelyiségek... A hálószobámban nincsen ágy, A fürdőszobámban nincsen kád, A cselédszobámban nincs cseléd, ? Az ebédlőben nincs ebéd; Se csengő, se villany, se gáz; Van három szoba, de nincsen híz; Nincs lépcső, nincs kapu és nincs, 1 , 1 Kilincs; Nincs ablak, se ajtóés minden zugban Hatg van. Olyan a lakásom máma, Akár egy kitűnődráma Levegője van!... Kedélyes, akár az írói pálya De főképp a három kályha "» Szörnyen kedélyes... 7 ’' Mert míg a családnép vidáman tüszköl. Mint három jó öreg pipás. Egész nap — füstöl. Rádium-drádium. (Bécsi orfeum-nóta.) Volt egyszer, volt, Egy rádium-bolt, Ott lakott Curiené Szerelmet nem türiné Kultúra lánya volt Nagy tudománya volt. A lelke valódi fizika-leánya volt Elemet fedezett fel , és Eleme volt a felfedezés.« Felfedezte a rádiumot S mégis az élete szörnyen unott.« Szörnyen unott, Egye a fene a rádiumot!... Múltak’ a napok, az évek múltak. Hulltak a levelek, a fogak hulltak.«7 Curiené megszökött egy lovaggal Egy kedves ággal És felfedezte A kis beste, ^ 1 „1. Hogy a világ nemcsak rádium, ^ *- . ! Hanem 'drádium, 'drádium, bum, bum, bum,