Pesti Napló, 1912. október (63. évfolyam, 231–257. szám)
1912-10-15 / 243. szám
• Budapest, kedd PESTI NAPLÓ T902 október lb. 143. szám. — Török támadás Szerbia ellen. Török-szerbsi ütközet Kistovácsnál. — kerete fienfréiak a Szandzsákban. — A porta visszautasította a hatalmak javaslatát. — A balkáni államok jegyzéke a portához. — Csapatfelvonulások Drinápoly felől — A nagy háború kitörése előtt. A török csapatok Risztovácnál átlépték a szerb határt és megtámadták a szerb csapatokat. Ezzel a támadással megkezdődött a nagy balkáni háború. Hadüzenet még nem történt, de azért a szerb határon már verekednek és a bolgár hadsereg folytatja a felvonulást Drinápoly felé és ki tudja, bevárják-e ezen a ponton is a hadüzenetet a szemközt álló ellenfelek. Törökország célja a risztováci támadással nyilvánvaló. A szerb hadsereg tekintélyes része már egyesült a bolgár csapatokkal, egy másik részének pedig az volt a célja, hogy Montenegró felé siessen. Ezt akarta a török támadás megakadályozni, vagy legalább is megzavarni és ezért nem várta be a hadüzenetet Törökország. Hadüzenet tehát még nincs, de háború már van. De a háború megüzenése, mint formalitás sem várathat tovább magára, mint egykét napig. A diplomáciai lépések kudarca ma nyilvánvaló lett, a hatalmak démarche-a megbukott Konstantinápolyban épp úgy, mint a szövetséges fővárosokban. Két fontos esemény mutatja azt, hogy mennyire nem volt komoly és erélyes a hatalmak in- s tervenciója. Törökország megadta a választ az orosz—osztrák-magyar javaslatra és a válasz elutasító volt. A porta harminc-hat órai tanácskozás után kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert a reformok szükségességéről ugyan maga is meg van győződve, de idegen nyomás alatt nem teheti meg azokat a lépéseket, amiket oele kívánnak. A hatalmak akciója ezzel a válaszszal tehát be van fejezve. Ugyanabban az időben, amikor a porta válaszjegyzékét átadták, megkapták a hatalmak követei azt a jegyzéket is, amelyet a szövetséges államok küldöttek a portának. Ez az irat, ha tetszik, lehet ultimátum, ha tetszik, egyszerű jegyzék, de amit jelent, mindenesetre: a háború. Egyenesen a hatalmak intervenciójának a kicsúfolása ez a jegyzék, mert amíg a hatalmak kikötötték Törökország szuverenitásának csorbítatlanságát és a területi státuskvót, addig ezek a követelések egyenesen romba akarják dönteni a mai Törökországot. öngyilkosság volna a porta részéről, ha ezeket a nyers és parancsoló ténuban megfogalmazott követeléseket elfogadná. Ezt a jegyzéket úgy küldték el, hogy tudják, hogy a válasz rá csak visszautasító lehet. A jegyzék még nem hadüzenet, de kihívás és erre a provokálásra Törökország valóban nem felelhetett mással, mint hogy megtámadta az ellene felkészült Szerbiát. Egy-két napig szándékosan húzzák meg a hadüzenetet Belgrádban és Szófiában, mert a csapatok teljes felvonulásához körülbelül ennyi idő kell még. Azután nem jöhet semmi, csak az általános balkáni háború. Most már nem segít semmi, beszélni sem lehet arról, hogy a háború kitörését megakadályozzák és az eldöntetlen kérdés ma csak az: tudja-e majd megakadályozni Európa a háborút?. A monarkia is, Oroszország is eddig nyugodt, egyetértő és semleges magatartást tanúsítottak és e két hatalmon múlik, nem borítja-e lángba Európát a felrobbant balkáni tűzfészek. Mindenesetre fontos és a fődolog, hogy a harcok ma már a novibazári szandzsák területén folynak, Blepopolje körül, ahol valamikor helyőrsége volt a megszálló osztrák-magyar hadseregnek. Monte-negró most is a provokáló szerepét játsza. Cetinjében és Belgrádban nagyon jól tudják , hogy a szandzsáknak török területnek kell maradnia, hogy a monarkia soha sem fogja tűrni, hogy a Szaloniki felé vezető kereskedelmi utat elzárják előle. Viszont ez a kérdés nem a harctéren fog eldőlni és a szandzsák megtámadása nem jelenti azt, hogy a monarkia egyelőre ne maradhatna nyugodt szemlélője az eseményeknek. De nagyon élénken illusztrálja a szövetségesek minden területi aspirációjának reménytelenségét. Mai távirataink a következők: Tóráik támadás Szerbia ellen. Belgrád, október 14. Risztovác határszéli községből azt jelentik, hogy a török csapatok ma reggel öt órakor átlépték a határt és megtámadták a szerb csapatokat. A harc mégfolyik. Belgrád, október 14. A király ma Nisbe utazik s mihelyt ott megérkezik a szerb kormány, azonnal megüzeni a háborút. Szerbiának a háború már eddig is naponkint egy millió frankba kerül. Berlin, október 14. Az itteni török nagykövetségen annak a hírnek, hogy a török csapatok Ristovacnál átlépték a határt, nem hajlandó hitelt adni. A nagykövetségen azon a nézeten vannak, hogy e hírt csak azért terjesztik, hogy hangulatot csináljanak Törökország ellen. Legfeljebb az ismert határincidensek egyik esetével állunk szemben — a nagykövetség szerint. Belgrád, október 14. A szerb kormány proklamációt tett közzé, amelyben közli, hogy Szerbiát Törökország megtámadta, amennyiben török katonaság támadást intézett Ristovac ellen. Ez legjobb bizonyítéka annak, hogy Törökország reformok behozatalára nem gondol, Szerbia védekezni fog és felveszi a harcot. Belgrád, október 14. A risztováci török támadásról — amelyet a legtöbb belgrádi napilap a háború kezdetének mond — szerb oldalról azt beszélik, hogy a támadók visszaverésével végződött. Mindkét részen csak kevés halott volt. A törökök a malisszorokat küldték a tűzbe, hogy a hűségükről meggyőződést szerezzenek. A támadókat egyébiránt zavarba hozta a szerb csapatok alapos felkészültsége. Szerb oldalról biztosítanak arról, hogy nem fognak semmit sem elsietni a risztováci incidens miatt és a háború az előre meghatározott, de csak a vezérkar által tudott napon fog megkezdődni. A bolgár hadsereg Imnápoli felé vonul. London, október 14 Az a körülmény, hogy a balkáni államok egyidejűleg nyújtották át jegyzékeiket a nagyhatalmaknak és Törökországnak, azt az impressziót keltette, hogy a három szövetséges állam hadikészülődései teljesen be vannak fejezve. A hírek tényleg úgy szólnak, hogy a hadüzenet már nem fog sokáig késni. Bu r S e ig h haditudósító azt táviratozza, hogy a bolgár hadsereg előnyomulása Drinápoly felé megkezdődött. A vasúti közlekedés igen vontatott. Nagy örömmel fogadta a szófiai lakosság, hogy a szerb és bolgár pénz mindkét országban érvényes. montenegrói és szerb csapatok a Szandzsákban, Podgorica, október 14 (Hivatalos.) A kora hajnali óráktól délután négy óráig tartó csata után, az északi hadsereg, amelynek Vukovics tábornok a parancsnoka, megszállotta a szandzsákban Beranától északra fekvő Belopolje várost. A szerb lakosság tirongva üdvözölte a montenegrói csapatokat. A templomban istentisztelet volt Miklós királyért. A tilontenegróiak ideiglenes hatóságokat állítottak fel. Szaloniki, október 11. Mint az ideérkező jelentésekből megállapítják, a Berona körüli harcok igen hevesek. A montenegróiak, dacára annak, hogy többször támadtak, a török csapatok és az albán önkéntesek halált megvető harca folytán eredményt nem értek el és nagy veszteséggel kénytelenek voltak viszszavonulni. A harc szintere Bjelopoljéig terjed. Belgrád, október 11. A Drina-hadosztály, mely 12.000 főnyi katonaságból áll, parancsot kapott, hogy a hadüzenet után azonnal lépje át a szandzsák határát. Zsifkovics tábornok vezetése alatt Novivároson át a Limvölgybe nyomul majd előre, hogy a Vukotics montenegrói tábornok dandáréval egyesüljön és a plevljei török dandár visszavonulását elvágja. A montenegrói harcok: Podgorica, október 14. A törökök Tuzit, Vranját és Sipkanikot, miután körül voltak zárva, s így a további vérontás céltalan lett volna és miután Szkutariből hiába vártak volna segítséget, a montenegróiakkal való tárgyalás után átadták. A montenegróiak sok török katonát ejtettek foglyul. Podgorica, október 14. A tuzsi erődítések bombázását a montenegrói csapatok tegnap este megkezdték, előbb azonban felszólították a parancsnokot, hogy adja meg magát. A kitérő válaszra a támadást azonnal megkezdték. A montenegróiak vesztesége az eddigi harcokban nagyon jelentékeny. Az összes kórházak tele vannak sebesültekkel, sok török katona is van köztük. A hadifoglyokat Niksicsbe szállították. A monarkia és a Szandzsák( Bécs, október 14. A politikai körök azt hiszik, hogy a szandzsákban lévő Bjelopolje megszállása neve olyan esemény, amely Ausztria is.