Pesti Napló, 1912. október (63. évfolyam, 231–257. szám)

1912-10-15 / 243. szám

• Budapest, k­edd PESTI NAPLÓ T902 október lb. 143. szám. — Török támadás Szerbia ellen. Török-szerbs­i ütközet Kistovácsnál. — kerete fienfréiak a Szandzsákban. — A porta visszautasította a hatalmak javaslatát. — A balkáni államok jegyzéke a portához. — Csapatfelvonulások Drinápoly felől — A nagy háború kitö­rése előtt. A török csapatok Risztovácnál átlépték a szerb határt és megtámadták a szerb csa­patokat. Ezzel a támadással megkezdődött a nagy balkáni háború. Hadüzenet még nem történt, de azért a szerb határon már vere­kednek és a bolgár hadsereg folytatja a fel­vonulást Drinápoly felé és ki tudja, bevár­ják-e ezen a ponton­­ is a hadüzenetet a szemközt álló ellenfelek. Törökország célja a risztováci támadással nyilvánvaló. A szerb hadsereg tekintélyes része már egye­sült a bolgár csapatokkal, egy másik részé­nek pedig az volt a célja, hogy Montenegró felé siessen. Ezt akarta a török támadás megakadályozni, vagy legalább is megza­varni és ezért nem várta be a hadüzenetet Törökország. Hadüzenet tehát még nincs, de háború már van. De a háború m­egüzenése, mint formali­tás sem várathat tovább magára, mint egy­két napig. A diplomáciai lépések kudarca ma nyilvánvaló lett, a hatalmak démarche-a megbukott Konstantinápolyban épp úgy, mint a szövetséges fővárosokban. Két fon­­­­tos esemény mutatja azt, hogy mennyire­­ nem volt komoly és erélyes a hatalmak in- s tervenciója. Törökország megadta a vá­­l­­aszt az orosz—osztrák-magyar javaslatra és a válasz elutasító volt. A porta harminc-­hat órai tanácskozás után kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert a reformok szükségességéről ugyan maga is meg van győződve, de idegen nyomás alatt nem te­heti meg azokat a lépéseket, amiket oele kívánnak. A hatalmak akciója ezzel a vá­­laszszal tehát be van fejezve. Ugyanabban az időben, amikor a porta válaszjegyzékét átadták, megkapták a hatalmak követei azt a jegyzéket is, amelyet a szövetséges államok küldöttek a portának. Ez az irat, ha tetszik, lehet ultimátum, ha tetszik, egy­szerű jegyzék, de amit jelent, mindenesetre: a háború. Egyenesen a hatalmak interven­ciójának a kicsúfolása ez a jegyzék, mert amíg a hatalmak kikötötték Törökország szuverenitásának csorbítatlanságát és a te­rületi­ státuskvót, addig ezek a követelések egyenesen romba akarják dönteni a mai Tö­­­­rökországot. öngyilkosság volna a porta ré­széről, ha ezeket a nyers és parancsoló té­­nu­­ban megfogalmazott követeléseket elfo­gadná. Ezt a jegyzéket úgy küldték el, hogy tudják, hogy a válasz rá csak visszautasító lehet. A jegyzék még nem hadüzenet, de ki­hívás és erre a provokálásra Törökország valóban nem felelhetett mással, mint hogy megtámadta az ellene felkészült Szerbiát. Egy-két napig szándékosan húzzák meg a hadüzenetet Belgrádban és Szófiában, mert a csapatok teljes felvonulásához körülbelül ennyi idő kell még. Azután nem jöhet semmi, csak az általános balkáni háború. Most már nem segít semmi, beszélni sem lehet arról, hogy a háború kitörését meg­akadályozzák és az eldöntetlen kérdés ma csak az: tudja-e majd megakadályozni Európa a háborút?. A monarkia is, Oroszország is eddig nyugodt, egyetértő és semleges magatartást tanúsítottak és e két hatalmon múlik, nem borítja-e lángba Európát a felrobbant bal­káni tűzfészek. Mindenesetre fontos és a fő­dolog, hogy a harcok ma már a novibazári szandzsák területén folynak, Blepopolje kö­­­­rü­l, ahol valamikor helyőrsége volt a meg­­­­szálló osztrák-magyar hadseregnek. Monte-­­­negró most is a provokáló szerepét játsza.­­ Cetinjében és Belgrádban nagyon jól tudják­ , hogy a szandzsáknak török területnek kell­­ maradnia, hogy a monarkia soha sem fogja tűrni, hogy a Szaloniki felé vezető kereske­delmi utat elzárják előle. Viszont ez a kér­dés nem a harctéren fog eldőlni és a szandzsák megtámadása nem jelenti azt, hogy a monarkia egyelőre ne maradhatna nyugodt szemlélője az eseményeknek. De nagyon élénken illusztrálja a szövetségesek minden területi aspirációjának reménytelen­ségét. Mai távirataink a következők: Tóráik támadás Szerbia ellen. Belgrád, október 14. Risztovác határszéli községből azt jelentik, hogy a török csapatok ma reggel öt órakor átlépték a határt és megtá­madták a szerb csapatokat. A harc még­­folyik. Belgrád, október 14. A király ma Nisbe utazik s mihelyt ott meg­érkezik a szerb kormány, azonnal meg­üzeni a háborút. Szerbiának a háború már eddig is naponkint egy millió frankba kerül.­ Berlin, október 14. Az itteni török nagykövetségen annak a hírnek, hogy a török csapatok Ristovacnál át­lépték a határt, nem hajlandó hitelt a­d­n­i. A nagykövetségen azon a nézeten van­nak, hogy e hírt csak azért terjesztik, hogy han­gulatot csináljanak Törökország ellen. Legfel­jebb az ismert határincidensek egyik esetével állunk szemben — a nagykövetség szerint. Belgrád, október 14. A szerb kormány proklamációt tett közzé, amelyben közli, hogy Szerbiát Török­ország megtámadta, amennyiben török katona­ság t­á­m­adást intézett R­i­s­t­o­va­c ellen. Ez legjobb bizonyítéka annak, hogy Törökország reformok behozatalára nem gon­dol, Szerbia védekezni fog és fel­veszi a harcot. Belgrád, október 14. A risztováci török támadásról — amelyet a legtöbb belgrádi napilap a háború kezdetének mond — szerb oldalról azt beszélik, hogy a támadók visszaverésével végződött. Mindkét részen csak kevés halott volt. A törö­kök a malisszorokat küldték a tűzbe, hogy a hűségükről meggyőződést szerezzenek. A táma­dókat egyébiránt zavarba hozta a szerb csapa­tok alapos felkészültsége. Szerb oldalról bizto­sítanak arról, hogy­ nem fognak semmit sem el­­sietni a risztováci incidens miatt és a háború az előre meghatározott, de csak a vezérkar ál­tal tudott napon fog megkezdődni. A bolgár hadsereg Imnápoli felé vonul. London, október 14 Az a körülmény, hogy a balkáni államok egyidejűleg nyújtották át jegyzékeiket a nagy­hatalmaknak és Törökországnak, azt az im­pressziót keltette, hogy a három szövetséges állam hadikészülődései teljesen b­e­ vannak fejezve. A hírek tényleg úgy szól­nak, hogy a hadüzenet már nem fog sokáig késni. B­u r S e i­g h haditudósító azt táviratozza, hogy a bolgár hadsereg előnyomu­lása Drinápoly felé megkezdődött. A vasúti közlekedés igen vontatott. Nagy öröm­mel fogadta a szófiai lakosság, hogy a szerb és bolgár pénz mindkét országban érvényes. montenegrói és szerb­ csapa­­tok a Szandzsákban, Podgorica, október 14 (Hivatalos.) A kora hajnali óráktól délután négy óráig tartó csata után, az északi hadsereg­, amelynek V­u­k­o­v­i­c­s tábornok a parancs­noka, megszállotta a szandzsákban Beranától északra fekvő Belo­po­l­j­e várost. A szerb lakosság tirongva üd­vözölte a montenegrói csapatokat. A templom­ban istentisztelet volt Miklós királyért. A tilon­­­tenegróiak ideiglenes hatóságokat állítottak fel. Szaloniki, október 11. Mint az ideérkező jelentésekből meg­állapítják, a Berona körüli harcok igen heve­­s­e­k. A montenegróiak, dacára annak, hogy többször támadtak, a török csapatok és az albán önkéntesek halált megvető harca foly­tán eredményt nem értek e­l és nagy veszteséggel kénytelenek voltak visz­­szavonuln­i. A harc szintere Bjelopoljéig terjed. Belgrád, október 1­1. A Drin­a-hadosztály, mely 12.000 főnyi ka­tonaságból áll, parancsot kapott, hogy a h­a­d­­ü­zenet után azonnal lépje át a szandzsák határát. Zsifkovics tá­bornok vezetése alatt Novivároson át a Lim­­völgybe nyomul majd előre, hogy a Vukotics montenegrói tábornok dandáréval egyesüljön és a plevljei török dandár visszavonulását elvágja. A montenegrói harcok: Podgorica, október 14. A törökök Tuzit, Vranját és Sipkanikot, miután körül voltak zárva, s így a további vér­ontás céltalan lett volna és miután Szkutariből hiába vártak volna segítséget, a montenegróiak­­kal való tárgyalás után átadták. A monte­­negróiak sok török katonát ejtettek foglyul. Podgorica, október 14. A tuzsi erődítések bombázását a monteneg­rói csapatok tegnap este megkezdté­k, előbb azonban felszólították a parancsnokot, hogy adja meg magát. A kitérő válaszra a tá­m­a­d­á­s­t azonnal megkezdték. A mon­­tenegróiak vesztesége az eddigi harcokban na­gyon jelentékeny. Az összes kórházak tele vannak sebesültekkel, sok török katona is­ van köztük. A hadifoglyokat Niksicsbe szállították. A monarkia és a Szandzsák( Bécs, október 14. A politikai körök azt hiszik, hogy a szandzsákban lévő Bjelopolje megszállása neve olyan esemény, amely Ausztria is.

Next