Pesti Napló, 1912. november (63. évfolyam, 258–283. szám)

1912-11-17 / 272. szám

10 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ­ zik is. A világ nem is tud arról semmit, hogy mennyi hadiszert zsákmányoltunk a montenegróiaktól, akik hiába os­tromolják Szkutarit. Csak a Bardagnol mellett vívott csatában 300 láda muníciót, 45 lo­vat és 60 sátrat vettek el tőlük katonáink. Kar­karig mellett, a Szkutari ostromát megelőző utolsó csatában 7 ágyú és Gyurovics tábornok egész podgyásza a törökök birtokába jutott.­­ A Szkutaritran felhalmozott munició és élelmiszer hat-nyolc hónapra is bősé­gesen elegendő, az erődítések pe­dig bevehetetlenek. Emellett a monte­­negróiak már agyon vannak fáradva és anya­gilag sem nagyon bírják a háborút. Muníciójuk nagy része használhatatlan és srapnelljeik leg­alább háromnegyed részben nem explodálnak. Az albánoknak a m­ontenegróiak oldalán har­coló csapata is otthagyta most őket.­­ Az a hír igaz, hogy a szárazfölden az ostromlott Szkutari teljesen el van vágva Kon­­stantínápolytól. A kábelösszeköttetés azonban érintetlen. A helyőrség bátran védi a szultán által reábízott pozíciót és a várost semmi kö­rülmények között sem adja fel. Rjeka, november 16. :" A kedvezőtlen időjárás következtében teg­nap a Szkutari körüli hadműveletekben szünet állott be. Utólag értesülünk, hogy a bombázás különösen a péntekre virradó éjszaka volt he­ves. A törökök a tüzelést szintén hevesen viszo­nozták. Montenegrói oldalon csekély volt a veszteség. Rjeka, november 16. Hir szerint a Szkutari ellen intézett legutóbbi támadások a városban igen nagy kárt tettek. A montenegróiak tegnap a török üteget Golemi­­nél, mely a Kiri-patakot és Bardanjolit uralja, el­némították. Cetinje, november 16. Tegnapelőtt és tegnap Szkutarinál heves Tüzérségi párharc volt. A városban az egyik laktanyát összerombolták. A törökök kénytelenek voltak Goleninél elhagyni fontos ütegüket. Vukotics tábornok Szkutari felé ve­zeti seregét. Görögök és bolgárok, Athén, november 16. Az athéni lavirni iroda jelenti: Hasan­­c­s­i­c­s bolgár tábornok tegnap ideérkezett és meglátogatta a miniszterelnököt és a külügy­minisztert. Az igen szíves fogadtatáskor köl­csönösen szerencsét kívántak egy­másnak a kivívott g­y­ő­z­e­l­m­e­k­h­e­z. Athén, november 16. A félhivatalos „b­estia“ megállapítja, hogy a félhivatalos „Mir“ a görög és bolgár csapa­toknak Szalonikiban való találkozásával kap­csolatban fölmerült nézeteltérést eloszlatta és kijelentette, hogy bár a külföldi sajtó bizonyos része kétségtelenül különböző kalandos követ­keztetéseket fog levonni a bolgár és görög fegy­vereknek Szalonikiban való találkozásáról, mégis a szövetséges kormányok magatartása olyan, hogy hasonló konklúziók minden alapju­kat vesztik. Frankfurt, november 16. A „Frankfurter Zeitung“ értesülése szerint diplomáciai körökben hire jár, hogy Szaloniki­­ben bolgárok és görögök közt vi­szálykodás tört ki. Összeütközések és bántalmazások fordultak elő. Hozva, hogy nem engednek meg hosszas tárgyalásokat egyes részletkérdésekről, nehogy Török­ország így időt nyerjen csapaterősítéseknek a harctérre való szállítására. Ha a szövet­ségesek feltételeit Törökország huszonnégy óra alatt nem fogadja el, az ellensé­geskedéseket a legnagyobb erélylyel újra megkezdik. Lehet­séges, hogy a föltételek gyors elfogadása elejét veszi a bolgár csapatok Konstantiná­­polyba való bevonulásának. Hír szerint Bulgáriának semmi kifogása nem lesz az ellen, hogy Törökor­szág a Dardanellákat és Kon­stantin­ápolyt megtartsa. Belgrád, november 16. A fegyverszünet feltételeiről ezt jelentik: A szövetséges államok mindenekelőtt azt köve­telik, hogy Törökország mind a négy ál­lammal egyszerre kösse meg a fegy­verszünetet. Ennek feltételéül Bulgária Drinápoly átadását és a csatardzsai vonal ki­ürítését, Szerbia Monasztirnak és Montenegró Szkutarinak átadását követeli. A Montenegró­val való fegyverszünet elé az a nehézség hárul, hogy Szkutari nem akarja magát megadni és hogy az albánok, akik Esszad pasát támogat­ják, folytatni akarják a harcot addig, amíg Al­bánia teljes autonómiáját meg nem kapja. Törökország javaslata: Konstantinápoly, november 16. Azokról a feltételekről, amelyeket Tö­rökország a balkáni államoknak teljesíteni hajlandó, jól értesült forrásból a következő­ket jelentik: Törökország fölajánlja Görög­országnak Krétát Szaloniki visszaadása ellenében. Macedóniának a legmesz­­szebbmenő autonómiát adja Török­ország Bulgária, Szerbia és Montenegró képviselőinek kormányzása alatt, akiknek székhelye Üszkübben lesz. Teljes autonómiát ad Albá­niának egy császári herceg kormányzó­sága alatt. Szerbiának szabad átmeneteit en­ged a kavalai kikötőig. Montenegrónak átengedi San Giovanni d­i M­e­d­u­á­t. A­n­g­l­i­á­n­a­k odaadja a Szuda-öbölt. Oroszországgal entente-szerző­­dést köt Kis-Ázsiáról és Kurdisztánról. F­r­a­n­c­i­a­o­r­s­z­á­g­n­a­k kiváltságokat ad Szíriában és decentralizált kormányzást hoz be keleti európai Törökországban. K­­­S béketárgy­alásoi*, London, november 16. Mint a Reufsz-ügynökség illetékes szó­fiai forrásból értesül, a balkáni államok békefeltételeiket minél előbb meg f­o­g­j­á­k formulázni és azután a török kormány elé terjesztik en bloc el­fogadása, vslgy visszautasítása végett. A szövetségesek el vannak h­ató­ Oroszország magatartása. Konstantinápoly, november 16. Jól értesült forrásból hire jár, hogy Orosz­ország a balkáni konfliktus megoldásában h­­a­j­­landó a portát támogatni Anatóliára és Elő-Ázsiára vonatkozó orosz-török entente elle­nében. Az orosz politikának ezt a teljes meg­fordulását török részről új konzervatív párt támogatná, amely a tengerszoros-kérdés meg­oldását pártolja. Pétervár, november 16. Szaszonov kijelentette egy újságírónak, hogy alaptalanok azok a hírek, amelyek a nagyhatalmaknak a balkáni helyzetre vonat­kozó magatartásában mutatkozó ingadozások­ról számolnak be. z orosz diplomácia minden fáradozása a nyugalom fentartására és vala­ 1912. november 17. 272. szám. mennyi Balkán-kérdés békés megoldására irá­nyul. Berlin, november 16. Halléból jelentik. A „Saale-Zeitung“ köz­lése szerint a középnémetországi barnaszén-bá­nyákban alkalmazott orosz munkások, ameny­­nyiben katonai kötelezettségük van, parancsot kaptak, hogy sietve térjenek vissza hazájukba. Bolgárok és szerbek, Athén, november 16. Nagy megelégedést kelt az a szalonikii je­lentés, amely szerint az ottani orosz főkonzul ■közölte a trónörökössel, hogy kormánya vég­­­­érvényesen elismeri Szalonikinek Görögország­­részéről történt megszállását s hogy a főkon­zulátust az athéni követség illetékessége alá rendelte. LEGÚJABB! Összeesküvés Konstantinápolyban, Konstantinápoly, november 16. A kormány összeesküvést fedezett föl, amelynek az volt a célja, hogy a török fő­városban anarkiát teremtsen s ezzel a kül­föld intervenieóját provokálja. Dohányban és csokoládé-dobozokban felhívásokat csem­pésztek a katonák közé. A felhívásban az volt, hogy a kormány a hazát eladja a kül-­­földnek, lázadjatok föl. A­ haditörvényszék ötven új­ törököt letartóztatott, köztük Hadsi Adilt, az egykori belügyminisztert. Hussein Dsahidot, a külföldre szökött komitévezért életfogytiglani kényszermunkára ítélték. A szebenikói és spalatói községtanácsot feloszlatták. Bécs, november­­5. A szebenikói és spalatói községtaná­csot, amely a Balkán-államok háborúja mel­lett tüntetett, ma föloszlatták. Drinápoly ostroma, Berlin, november 1­6. A „Lok­alanzoiger“ haditudósítója a bolgár határról küldött táviratban azt jelenti lapjának, hogy Drinápoly előtt a helyzet a bolgárok számára kedvezőtlen fordulatot vett. A bolgárok eredetileg a déli hadállás el­­­len akartak támadást intézni, mert az ottani erődök a leggyöngébbek s azonkívül legköze­­lebb feléüsznek a városhoz. Két nagy vízáradás ezt a tervet meghiúsította. Az ár a Marica men­tén álló fák koronájáig ért és a bolgár utászok által épített két hidat elöntött. A bolgár táma­dás iránya nyugatnak eltolódott. Az utóbbi idő­ben a bolgárok nagy veszteségeket szenvedtek s kevés győzelmet arattak­. A bolgárok már minden emberüket csatasorba állították. Ezrével lehet látni teljesen kiképezetlen macedónokat. A három hét előtt sorozott évfolyam fiatal legé­nyei is útban vannak. A sebesültekről nem gon­doskodnak kellően. A szerb és bolgár ka­tonák közt nincsen egyetértés. Felrobbant légsorraktár. Szaloniki, november 16. Török katonák ma éjjel levegőbe rö­pítették a sittinliki tüzérkaszár­nya lőporraktárát. A robbanás folytán a raktár közelében táborozó több száz lefegy­­verzett török katona részben megöle­tett, részben megsebesült. A városban nagy pánik keletkezett. Minthogy a törökök a katonákra lövöldöztek, a görög csapatoknak a Vardar-kapunál fegyverhez kellett nyúlniok.

Next