Pesti Napló, 1913. január (64. évfolyam, 1–27. szám)

1913-01-26 / 23. szám

Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ 1913 Január 26. 23. szám,­­ London, január 25. A nagyköveti retinió ma délelőtt összeült. Grey Edvárd, aki tegnap a balkáni delegátu­sok tanácskozása előtt és azután­­ a n­e­v­e­t fogadta, türelemre kérte a békedele­gátusokat. Az angol kormány nézete, hogy ha a nagyhatalmak tovább is egyetértenek, akkor az új-török kormány vagy en­gedni fog, vagy pedig a legrövi­debb idő alatt el fog tűnni A b­alkáni delegátu­sok, London, január 25. A balkáni delegátusok tegnap délután ta­nácskozást tartottak, amelyen egybehang­zóan megállapították, hogy a há­ború folytatása elkerülhetetlen, ha a török kormány a nagyhatalmak együttes jegyzékében foglalt ta­nácsot nem fogadja meg. A konstanti­nápolyi eseményekről a delegátusok még nem kaptak hivatalos jelentést. A delegátusok elhatározták, hogy a török békedelegátusoknak közvetetlenül vagy Greg Edvárd közvetítésével rövid lejáratú ul­timátumot fognak átnyújtani, mely­ben azt követelik a portától, hogy záros h­a­­­táridő alatt jelentse ki Drinápoly és a szigetek átadásához való hoz­zájárulását, mert különben föl fogják mon­dani a fegyverszünetet és folytatni fogják a háborút. Formaszerű határozat azonban még nem jött létre,­ mert néhány delegátus előbb még kormányának utasítását várja. Ez az uta­sítás csak egy-két nap múlva érkezhetik meg. London, Január 25. A Reute­r-ügynökség jelenti: A Balkán­államok delegátusai ma összeültek, de nem hoz­tak végleges határozatot, hanem üléseiket hol­napra halasztották, mert instrukciókat várnak kormányaiktól. London, január 25. A Bulgária és Görögország dele­gátus­ai már megkapták kormá­nyaiktól a felhatalmazást, hogy a törökökkel való tárgyalást egé­szen szakítsák meg, amely időpontban s ezt szükségesnek tartják. Szerbia és Mon­tenegró képviselői ugyanilyen meghatalmazást kértek kormá­nyaiktól. A Balkán-szövetség delegátusai megvárják, míg mindnyájuknak megvan a kellő f­elhatalmazás, hogy Törökországnak a nagy­hatalmak jegyzékére adandó válasza után azonnal cselekedhessenek. Sserbia áBBásissoira'&ja, Belgrád, Január 25. Tegnap este a konakban Péter király tanácskozást folytatott Pasics­­c­s­a­l, valamint az orosz és a francia követtel. Hartwig kijelentette, hogy Szerbiának és Bulgáriának semmi körülmények között nem szabad a törökországi változásra a háború folytatásával felelnie mindaddig, míg a nagyhatalmak in­terveniálnak, annál kevésbbé, mert Orosz­­­ország kénytelen lesz a maga érdekeit is érvé­nyesíteni. Késő éjszaka a tanácsko­zás résztvevői Ugrón István osz­tr­á­k-m­agyar követhez mentek, a k­i­­jeéi hosszú ideig tanácskoztak. Románia és Bulgária. Bukarest, január 25. Ma délelőtt tizenegy órakor miniszteri ta­nácskozás kezdődött, amely csak a délutáni órákban fejeződött be. A miniszteri tanácskozás a hirtelen akuttá lett kabinetválsággal foglalko­zott. A kormányválság a hármas szövet­ség politikája miat­t támadt. F i l­i­p e s­z­k­u földmivelésügyi miniszter ugyanis, aki a bolgár kompenzáció kérdésének fölvetődése óta nyíltan hirdette, hogy a kor­mány külső politikáját nem helyesli és hogy­ Romániának a hármas ententehoz kell közeled­nie, most újra beadta lemondását és nem hajlandó a kabinetben tovább megma­radni. Filipeszkut újabb lemondására az a diplo­máciai vereség indította, amelyet Joneszku Take belügyminiszter a londoni tárgyaláson a bolgár kompenzáció kérdésében szenvedett. Károly király ma mind a két minisztert magához kérette, hogy a köztük támadt nézet­­eltérését elsimítsa és Filipeszkut tárcájának meg­tartására rábeszélje. Politikai körökben azonban nem bíznak a királyi közbelépés sikerében, an­nál kevésbbé, mert az egész kormány állása is megrendült. A külső politika dolgában ugyanis olyan nagy az ellentét a ka­binet tagjai között, hogy a kormány már nem tarthatja tovább magát,, sőt politikai körökben már az új kormány összetételéről is beszélnek. Az egyik hír szerint nagy nemzeti kormány fog alakulni, amelynek tagjai az összes pártok legkiválóbb vezetői lesznek, a másik verzió sze­rint tisztán liberális kabinet fog következni. B r a t e a n u Ionellel az élén, Bukarest, január 25. Mértékadó körök szerint a román politika eddigi magatartását a konstantinápolyi esemé­nyek nem fogják megváltoztatni. Fontos lesz az, hogy milyen hatást gyakorol a törökországi rendszerváltozás a bolgárokra. Bukarest, január 25. (Román tv. Iroda.) A király elnöklésével ma minisztertanács volt, amelyen a trónörökös is részt vett. A minisztertanács 2 óra hosszáig tar­tott. A miniszterek megegyeztek arról az irány­ról, amelyet követniük kell, hogy a Bulgáriával folytatott pourparlaitek mielőbb eredményre ve­­­­zethessenek . .. Az ellenséges seregek hadállása« A konstantinápolyi felfordulás következtében nincs kizárva, hogy a fegyverszünettel még decem­berben megszakított hadakozást folytatni fog­ják a Balkán félszigeten. Az új háború sokkal jobb állapotban találná a török sereget, mint amilyenben Lüle­ Burgásznál és Kirkkilisszénél volt. Ezzel szemben az sem lehet kétséges, hogy a bulgár hadvezetőség mindent megtett a diadalmas útján nagy veszteségeket szenvedett serege reorganizálá­sára. A török haderő ez idő szerint három nagy cso­portra oszlik. A fősereg Csataldzsánál áll a Konstantinápolyhoz vezető út közvetlen megvédé­sére, a másik sereg a Gallipoli félszigeten a Dardanellákat őrzi, a harmadik sereg a Márvány - tenger ázsiai partján áll tartalékban, hogy a szükséghez képest vagy a Csataldzsánál, vagy a Gallipoli félszigeten lévő seregek megerősítésére szol­gáljon. . . A bolgárok hasonlóan megosztották erőiket. A fő­seregük a törökökétől nyugatra, Csataldzsá­­­val szemben táborozik. Egy másik sereg B­u­­­a­­­r - tól északra, s végül a harmadik Dlmotskánál van tartalékként. Az erőviszonylatok hozzávetőleg a következők: A csataldzsai vonalon 150.000­­ t­ö­r­ö­k áll ugyanannyi bolgárral és szerbbel szemben, Galli­­poliban 45.000 török 40.000 bolgárral és Drinápoly­­nál 45.000 bolgár és szerb 30.000 törökkel szem­­ben. A török tartalék a Márvány-tenger partján állítólag 50.000­­em­b­e­r­b­ő­l á­l­l. Ilyformán a harc­­mezőn mintegy­ 245.000 török állna ISO.OuO bol­gárral szemben. A törökök csataldzsai állása defenzíve ogyan erős, hogy azon a bolgárok csak hosszas tiszérségi harcok árán törhetnék át magukat. Amennyiben ez sikerülne nekik, még két, újabban megerősített pozí­ciót kellene elfoglalniuk a Konstantinápolyhoz vezető úton, ahol a visszavonuló török sereg újabb ellenállást fejthetne ki. .Minthogy a bolgároknak harcvonalban kell támadniuk, a török hadállás leküzdése óriási veszteségeket jelentene számukra, amelyek pótlása egyelőre nem volna lehetséges. Bár egy újabb harc célja a bolgárok számára csak a török fősereg le­győzése lehet, a közvetlen céljuk mégis Drinápoly bevétele és a gallipoli­i sereg megsemmisítése volna. Egy időűen nyilván a tráciai harcmezőre­­szállítanák a Macedóniában nélkülözhető szerb és görög csapato­kat, hogy a kellő tartalék közel legyen. Változást a helyzetben csak egy új, friss offenzívával érhetnének el a törökök. További defenzíva a kifárasztás szándékának jellegét viselné magán és nagyobb eredményekkel nem kecsegtet Az offenzívának azonban nagy nehézségek állják út­ját és pedig úgy a taktikai offenziva, vagyis a kézi­fegyverek és ágyúk hatáskörében kivitt támadás, print a stratégiai offenziva, az ellenfélnek szakadat­lan előrenyomulással való a letörése. A csatardzsai ál­lásokból kiinduló török támadáshoz mélyen fekvő, az ellenfél állásaihoz terroszszerűen fölemelkedő te­rep volna szükséges. Az ellenséges pozíciók körül­­zárása, minthogy mindkét oldalról tengertől hatá­roltak, a szárazföld felől kivihetetlen. Kedvezőbb volna a helyzet, ha a törökök a Csataldzsától nyu­gatra fekvő dombhátakat is megszállták volna. A­ török seregnek a lüleburgászi és csorlói csaták után bekövetkezett menekülésszerű visszavonulása azon­ban érthetővé teszi az elkövetett hibát. Ha azonban a török támadást a gallipoli­i csapatok előnyomu­lása, vezetné be, ezáltal több kilátás volna a sikerre,, minthogy ez a bolgár csapatok megosztását vonná maga után. Hogy a török hadsereg képes-e a csatatéren el­ért sikereket sztratégiailag értékesíteni, az ellensé­get üldözni, ismét megverni és állandóan nyugtalaní­tani s hogy egy sztratégiai offenziva előfeltételezve­ rendelkezik-e, az más kérdés. A hadjárat eddigi ta­pasztalatai alapján, erre a kérdésre tagadólag kell válaszolni. Egy kétszázezer főből álló hadsereg szá­mára egy offenzív hadviselés materiális alapjait neon lehet egy-két hónap alatt a­­semmiből előteremteni. A hadsereg-adminisztráció gyatra voltán, a legjobb és legmerészebb tervek is kell, hogy hajótörést szen­vedjenek. Ha a háború ismét megindul és ha a török hadsereg offenzívába is lép, a hadiszerencse teljes megfordulására még sincs kilátás, még akkor sem, ha a törökök egy-két csatában meg is vernék a bol­gárokat. Mihelyst a hadjárat folytatásával számolni kell, a törökök ellenfelei nem késlekednek majd Trá­­ciában összpontosítani összes rendelkezésük­ől álló erőiket, hogy ezáltal jelentékeny számbeli fölényt érjenek el. Hogy a törökök képesek lesznek-e ezt megakadályozni, az ma még nem állapítható meg. LEGÚJABB! Romá­nia hétfőn mozgásíHL ! . Bukarest, Sassvár 7% (Saját tudósítónktó­l.) A városban a leghatározottabb­ formában hire járja, hogy­ Románia hétfőn mozgósít. A román mozgósi­­sítást, amely Bulgária ellen Irányul, állítólag Törökországgal való megegyezés alapján fojt­ják végrehajtani. Az al-t€$B*5k kormánsi válaszjegyzéke. Páris, Január 26. Annak a válaszjegyzéknek tendenciájáról, amelyet Mahmud Séf két a sejk-al-izlám és Enver bej segítségével állított össze, ide tí. következő hír érkezett: A mostani török kor­mány nem óhajt egészen szakítani Kramil kül­ügyi politikájával A nagyhatalmak Irányába

Next