Pesti Napló, 1913. február (64. évfolyam, 28–51. szám)

1913-02-18 / 42. szám

Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1913 február 18. 42. szám. 9 Döntő összecsapás előtt Bulak­nál véres csata folyik. — A román-bolgár konfliktus kiélesedése. — Makki pasa a békéről. — A görögök partra­isálltak Kisázsiáb­an. . A harctérről ma érkezett hézagos jelen­tésekből csak az derül ki teljes bizonyos­sággal, hogy döntő esemény még mindig nem történt. A bolgárok nagy győzelmét Bulairnál, mint az előrelátható volt, egy ol­dalról sem erősítették meg. A bulairi csata még mindig folyik és pedig mindkét oldalról rendkívül nagy veszteségekkel. Csataldzsá­­nál sem történt semmi különösképpen emlí­tésre­­ méltó. Drinápoly ellen egy török je­lentés szerint vasárnap a bolgárok általános rohamot intéztek, amelyet azonban a védő sereg visszavert. A város, úgy látszik, kitűnően tartja magát, de már a török for­rások is csak negyven napra mondják ele­gendőnek a városban felhalmozott élelmi­­készleteket, a bolgárok pedig legfeljebb egy hetet adnak még a várnak. A bolgárok már megengedték, hogy a városban tartózkodó idegenek kellő igazolás után szabadon elvo­nulhassanak. Ez ellen azonban a török had­vezetőség emelt kifogást, stratégiai okok­ból és azt kívánja, hogy az idegenek Kon­­stantinápolyba internáltassanak. A bolgár-román tárgyalások, úgy lát­szik, ismét holt­ponthoz jutottak. Bulgária semmi áron nem hajlandó lemondani Szil­­isztriáról, amit pedig a románok a meg­egyezés conditio sine qua non-jának jelen­tettek ki. A bolgár kormány azzal igazolja álláspontja merevségét, hogy az e kérdés­ben tanúsított engedékenység végzetes belviszályokat vonna maga után. Úgy látszik, hogy ebben az ügyben a nagy­hatalmak beavatkozása tud majd csak dön­tést létrehozni. Bakki pasa ma egy francia hírlapíró előtt úgy nyilatkozott, hogy missziójának semmiféle hivatalos jellege nincs és csupán puhatolózás és a londoni török delegátusok instruálása céljából küldötték ki. A kabi­netek hangulatát nem látja kedvezőtlennek és reméli, hogy a török kormány álláspontja alapján meg lehet majd kezdeni a béketár­gyalásokat. Mai távirataink a következők:­­ Véres harc furak­nál, Konstantinápoly, február 17. A hangulat harciasabb, mint valaha. Min­denfelől új harcok megkezdését jelentik. Szá­mos új kórházat állítanak fel. A Gallinon-félszigeten, a félsziget fővárosá­tól északra, ma is tart a csata a törökök és a három görög hajóról a sáros­ öbölben partra­­szállított bolgár csapatok között. A veszteséget kedd óta mind a két részen 20.000 emberre be­csülik és főleg shrapnellek és szuronyoktól erednek. Gallipoli lakóit és a sebesülteket az ázsiai partra szállították. Az összes csapatokat az imámok arra esketik ,hogy a harcot minden körülmények közt a legvégsőkig fogják foly­tatni. golíjjár hivatalos jelentés: Szófia, február 17. (Bolgár távirati iroda.) A bolgár csa­pa­t­o­k t­a­r­t­j­á­k C­s­a­t­a­­­d­z­s­a és B­u­l­a­ir előtti hadállásaikat. Valótlan az a kon­stantinápolyi jelentés, mintha tegnapelőtt jelen­tékeny harc lett volna Bulairnál. Csupán egy bolgár egészségügyi különítményt, mely a feb­ruár 3-iki harcban elesett törökök holttestét, melyek a bolgár pozíciók előtt hevertek, te­mette, lövöldözte a török vártüzérség. A külö­nítmény visszatért, mire az ellenség a tüzelést beszüntette. Török hivatalos jelentés: Konstantinápoly, február 17. A tegnapi hivatalos hadijelentés a követ­kező: Drinápolyban a helyzet állandóan nyugodt Bulair körül mi sem változott. A Csataidzsa-vonalon előőrseink a vissza­hódított állások megerősítésén fáradoznak. Az ellenség, melyet csapataink a Halfaköjtől nyu­gatra fekvő magaslatokról elűztek, tegnapelőtt éjszaka szuronyrohamot intézett csapataink el­len, melyet azonban ezek visszavertek. A bolgár visszavonulás, Konstantinápoly, február 17. A bolgárok a Midia—Sinekli—Rodostó vo­nalon elsáncolják magukat. A vasút a 65-ik ki­lométerkőig, amely négy kilométernyire fek­szik Csataldzsa előtt,­ szabad. Konstantinápoly, február 17. A török sereg tegnap Csataldzsa előtt hat kilométernyire előrenyomult és Kuskarnál visz­­szahódította a bolgárok által elfoglalt hadál­lást, anélkül, hogy különösebb ellentállásra ta­lált volna. A törökök ott 470 bolgár ha­lottat találtak.­ ­ Általános támadás Drinápoly ellen. Konstantinápoly, február 17. A bolgárok­ tegnap általános fő­támad­á­s­t intéztek Drinápoly ke­leti erődei ellen. Sukri pasa sziklatáv­iratban jelenti, hogy mind a két erőd helyőrsége a legnagyobb erélylyel, a legvég­­sőig védekezek. . • Az „Asszar-i-Tevfik“ elsülyedt Szófia, február 17. A bolgár távirati iroda jelenti: Az „Aszar-i- Tevfik“ török páncélos cirkáló, melynek vé­delme alatt török csapatok Podimánál, a Fe­kete-tenger­­ partján partraszállást kísérlettek meg, tegnapelőtt bolgár aknába ütközött, ko­molyan megrongálódott és zátonyra került. Egy aknerrakó-osztálynak és egy parti üteg a török hajót teljesen elpusztította és elsülyesztette. A Sarkösnél történt partraszállásban segédkező egyik katonákkal zsúfoltan megtelt szállítóim­­ót bolgár parti üte­gek tönkrebombáztak. Bulgária rém mond! I«* Szilisztriáról. Szófia, február 17. Dr. Banev és Ghika román követ szom­baton megbeszélést folytattak, amelyen Darjev közölte a román követtel a bolgár kormány el­határozását a román követelésekre vonatkozó­lag. Mint beavatott helyen kijelentik, Bulgária semmi körülmények közt sem mond le Szilisztria és Balcsik városokról, Ghikát a megbeszélés eredménye egyáltalán nem elégítette ki. Délután öt órakor chiffre-táviratot küldött Bukarestbe, azután pedig meglátogatta gróf Tarnovszki osztrák-magyar követet, akivel hosszasan kon­ferált illetékes helyen kijelentik, hogy Bulgáriai elhatározása, hogy a városok átengedésének, kérdésében nem enged, megingathatatlan, mert az azokról való lemondás súlyos belső zavarokat vonhatna maga után. Azok a híresztelések azon­ban, amelyek szerint Bulgária az északi határon csapatokat vont össze, hamisak és így a romá­nok, ha be akarnak vonulni Bulgáriába, fegy­veres ellenállásra nem találnak. A helyzet igen kritikus, különösen, ha a bukaresti kabinet meg­bukik, ami valószínű. Mindkét fél makacs ra­gaszkodása csak kiélesíti a konfliktust. Bukarest, február 17. A Román Távirati Iroda határozottan meg­cáfolja a berlini „Tägliche Rundschau“-nak azt a hírét, hogy Románia ultimátumot küldött Bul­gáriának. Turin, február 17. A „Stampa“ azt állítja, hogy Románia nem­rég 40.000 emberből álló segítő­­sereget megfelelő tüzérséggel és 50 millió frank kölcsönt ajánlott fel Bulgáriának, azzal a feltétellel, hogy követeléseit elismeri. Bulgária az ajánlatot visszautasította, mire Románia Ausztria- Magyarországban 60.000 régi Mannlicher-puská­t és többmillió töltényt vásárolt. London, február 17. Anglia a bolgár-román viszály elsimítása érdekében a nagyha­talmak közvetítő eljárására kez­deményező lépést tett. Az angol kor­mány Szófiában is, Bukarestben is azt taná­csolta, hogy a két állam igyekezzék minél előbb megegyezni. Ha azonban arra a meggyőződésre jutnának, hogy diplomáciai után nem tudnak megállapodásra jutni, arra az esetre az angol kormány azt a baráti tanácsot adja, fordul­janak közvetítésért a nagyhatal­makhoz. Ezek azután előreláthatóan a nagy­követi reunió útján nyilatkoznának a vitás kér­dés megoldásának módjáról. A két államtól függ, hogy e tanácsot megfogadja-e. Bukarest, február 17. A kamara törvényjavaslatot fogadott el, amely a vasúti törvényt akként módosítja, hogy háború esetén az egész vasúti sze­mélyzet katonaságnak minősít­tetik. Makki pasa útja, Konstantinápoly, február 17. Egy komité-miniszter kijelentette, hogy leg­ki­ésőbb csütörtökig el kell dőlnie, vaj­on H­a­k­k­i pasa talált-e bázist a béke meg­kötésére. A fjor­gok Brisántszában. Konstantinápoly, február 17. A görögök a Beszika-öbölben állítólag negy­venezer embert partra szálíttot­tak. Budapest, február 21. Haditengerészetünk megrendelései Németország­ban. P­ólából jelentik: Tudvalevő, hogy az osztrák-magyar flotta részére Németországban ren­deltek egy 40.000 tonnás uszódokkot és néhány tengeralattjáró hajót, amelyeket eddig a belföldi gyárak is elő tudtak állítani. A németországi ren­delést most azzal magyarázzák, hogy a vaskartelnek hihetetlenül magasak az árai és hogy a német hadi­flotta, amely ezentúl az Adriai-tengeren igen sűrűn fog megfordulni, a­mi hadihajókkal együtt közösen fogja használni ezt a dokkot, amely olyan nagy csatahajók befogadására is alkalmas, amilyen hajók építését a mi haditengerészetünk még csak tervbe sem vett. A költségekhez egyébként a német kor­mány három millió koronával fog hozzájárulni és viseli mindazokat a kiadásokat, amelyek a dock épv-

Next