Pesti Napló, 1913. október (64. évfolyam, 232–258. szám)
1913-10-11 / 241. szám
l 14 1 . Meghiúsult tanulmányút. A kormány nemrég néhány kereskedőt és iparost küldött a Balkánra a kereskedelmi és ipari viszonyok tanulmányozása céljából. A bizottság el is indult a minap, de csak Belgrádig juthatott el, mert onnan egyszerűen visszaküldték. A szerb kormány ugyanis kijelentette, hogy részint a kolera miatt, részint harcászati szempontból nem engedheti meg, hogy a bizottság most járja be az országot. A mostani viszonyok különben sem olyanok, hogy ebből a szempontból rendes tanulmányokat lehetne végezni. A kereskedők, akik nagy ambícióval indultak a tanulmányútra, lehangoltan tértek ma vissza Budapestre. — Kacsura herceg meghalt. Tokióból táviratoztak, hogy Kacsura herceg hosszabb betegeskedés után meghalt. Kacsura herceg 67 éves volt. A lefolyt évtized első hét évében váltakozó sikerrel állott Japán politikája élén. A japán-kínai háborúban ő vezette a japán sereget Koreán át Mandzsúriába. Volt miniszterelnök, hadügyminiszterhelyettes, főkancellár és pecsétőr. Németországban folytatott tanulmányokat főképp a hadsereg körében. Legutóbb 1912-ben járta be Európát. — A weimari tragédia. A weimari hercegi család tragédiájának utolsó akkordjaként csendül fel a következő hír. A Hérbcy-ből Melm-be vezető országúton egy száguldó autó elgázolta a tizenkétéves Madeleine Guyard-t, aki sérüléseibe bele is halt. Az autó utasai: Déroda asszony és leánya, továbbá a fiatal Bleichröder és a soffőr voltak. A soffőrt a meluni törvényszék szándékos emberölés miatt felelősségre vonta, de ez mindjárt a tárgyalás elején kijelentette, hogy a baleset alkalmával nem ő hajtotta a gépkocsit, hanem Dérode kisaszszony, amit annak anyja kész bizonyítani. Az elnök kérdésére, hogy miért vállalta el a terhére rótt cselekményt, a vizsgálóbíró előtt így szólt: — Nem akartam Deroda kisasszonyt kompromittálni. — No és most mért vádolja a kisasszonyt, talán eltűnt?, — kérdi a bíró. — Nem, hanem meghalt, — felelte komoran a soffőr. ■ Szegény Déroda kisasszony tényleg meghalt... Egy szeptemberi éjszakán ölte meg a revolvergolyó, a Heidelbergi nagy kastélyban. Déroda kisasszonyt szász-weimari hercegnőnek hívták és alig egy hónappal kis áldozatának halála után maga is inkább a halált választotta, mintsem szerelmese nélkül éljen... — A hercegprímás a javítóintézetben. Aszódról jelentik: Csernoch János hercegprímás csütörtökön reggel Rottenbiller Fülöp igazságügyi miniszteri osztálytanácsos és a primási titkár kíséretében, automobilon Aszódra érkezett a királyi javítónevelő intézet megtekintésére. Az intézet tisztviselőkara élén Ducker Ödön igazgató üdvözölte a hercegprímást. — Németek és franciák. Berlini tudósítónk telefonozza. A vasárnapi lóversenyen gróf Holck ismert német űrlovasnak francia versenyparipán kellett volna résztvenni, most azonban azt közük, hogy gróf Holck angol lóra ül. Ennek az a magyarázata, hogy a lovassági főfelügyelő elvből megtiltotta a katonatiszteknek, hogy francia származású lovon versenyezzenek. — Brüsszeli táviratunk szerint az egyik nagy mulatóhelyen a múlt héten föllépett egy francia kupléénekes is, aki az idegenlégióról a francia nacionalisták szellemében dalolt s azt mondta, hogy a németek azért kedvelik a légionáriusságot, mert a német kaszárnyabeli derekura fölébe helyezik a húsosfazekakat. A jelenvolt németek tiltakoztak a sértő gúnyolódás ellen, de a közönség az énekesnek fogta pártját. Sűűn hallatszott: — Vive la France! A zenekar a Marseillaisere zendített rá s a közönség követelte a francia énekestől, hogy uj kuplékat adjon elő a németek ellen s amikor megtette, viharos ünneplésben részesítették. Erre a németek eltávoztak a dalcsarnokból. Az eset eddig titokban maradt s csak úgy került nyilvánosságra, hogy a nacionalista sajtó németellenes célzattal kiélezte. A német diplomáciai ügyvivő a belga kormánynál lépéseket tett s ez a brüszszeli polgármester előtt kifejezte azt a kívánságát, hogy hasonló esetek kerültessenek el. A sértegető francia kupléénekes a rendőrség intézkedése folytán már nem énekli el dalait. — Gróf Batthyány Lajos szobrának leleplezése. Ikervár közönsége gróf Batthyány Lajosnak, az első magyar miniszterelnöknek emlékére hálás kegyeletből szobrot emeltetett, amelynek október 12-én, délután 3 órakor lesz a leleplezése. Az ünnepély sorrendje: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszéd. 3. Emlékbeszéd. 4. Fohász. 5. Alkalmi óda. 6. Befejezőbeszéd. 7. A szobor megkoszorúzása. 8. Szózat. Gyülekezés a plébánia előtti térségen. Itt várja a rendezőség az érkezőket. Utána népmulatság lesz a szoborfentartási alap javára. — Elzüllött úri fiuk. Párisban nagy feltűnést keltett, hogy Jean Delpech-t, Delpech volt szenátor fiát és barátját Girardin joghallgatót letartóztatták. A két előkelő családból származó fiatalember ellen az a vád, hogy betörtek egy festőművész lakásába. Delpech már régebben is elkövetett kisebb-nagyobb sikkasztásokat, de sohasem lehetett határozottan rábizonyítani a bűnt. A fiatalembert egy hírlapszerkesztő leplezte le. C o r beiban is történt egy hasonló eset. Itt a rendőrfőnök fiát tartóztatták le, mert felgyújtotta az apja házát és lelövéssel fenyegette édesanyját. A feltűnést keltő letartóztatásokról a következőket jelentik: A minap letartóztatták Párisban Jean Delpecht, Delpech volt szenátor fiát és barátját Girardin joghallgatót. A fiatalembereket azzal vádolják, hogy betörtek Dumas festőművész lakásába, amely a Raspail-boulevardon 240. számú házban van. Maurice Pujo, az „Action francaise“ nevű újság szerkesztője elment a rendőrségre és bejelentette, hogy a betörést két előkelő családból való fiatalember, név szerint Jean Delpech, a volt szenátor fia, és Marcel Girardin joghallgató követte el. A rendőrségen nem akartak hitelt adni Pujo vádaskodásának, a szerkesztő azonban azt a tanácsot adta, hogy a rendőrség küldjön detektíveket három párisi zálogházba, ahol az elrabolt holmi legnagyobb részét meg fogják találni. Ez megtörtént és csakhamar kiderült, hogy a lapszerkesztőnek igaza van, a betörő csakugyan a két előkelő fiatalember. Most már mindketten börtönben várják ügyük elintézését. Legérdekesebb kérdés azonban az, hogy miképp jutott Maurice Pujo a bűntett nyomára. Jean Delpech a Sorbonne egyetemre járt, ahol nap-nap után lopások történtek. A legértékesebb fizikai, vegyi és orvosi készülékek tűntek el titokzatos módon. Az egyetemi hallgatók megfigyelték egymást. A megfigyelés, eredménye az lett, hogy a tettes csakis Jean Delpech lehet. Kézzelfogható bizonyíték nem volt ellene és így föl sem jelenthették. Valaki tudomására hozta Pujonak az esetet, aki szintén megfigyeléseket tett az egyetemen. Neki is az lett a meggyőződése, hogy Delpech a bűnös, és az egész esetet megírta a lapjában. A fiatal Delpech rágalmazásért bepörölte és a bíróság Pujot kétezer fánk büntetésre ítélte. A szerkesztő fizetett, de attól fogva állandóan megfigyelte a fiatalembert, aki közben meg is házasodott és Algírba ment nászútra. Amikor nemrég a lapok megírták, hogy Dumas festőművésznél betörtek, Pujo nyomban szigorú megfigyelés alá vetette Delpecht, mert tudta róla, hogy a fiatalember gyakori látogatója volt Dumas egyik barátjának, aki közvetetlenül a szomszédságában lakott a megrabolt festőnek. így került börtönbe Delpech, aki azután, hogy saját magát védje, barátját és bűntársát, Girardint is börtönbe juttatta. Corbe i bejelentik: Bourdon rendőrfőnöknek a rendőrséget kellett segítségül hívni fia ellen, aki halállal fenyegette és felgyújtotta házát. A fiatal Bourdon már évek óta igen rossz viszonyban élt apjával, akitől folyton pénzt követelt és amikor nem kapott, egy izben felgyújtotta az apja csűrjét. Elmeállapota megvizsgálása végett akkor az apja elmegyógyintézetbe internálta, de miután épelméjűnek találták, kibocsátották. Ezután több ízben revolverrel kényszerítette apját nagyobb összegek átadására. A napokban újból pénzt követelt és amikor az apja nem adott, felgyújtotta a házat. Az apa erre kénytelen volt elzüllött fiát letartóztatni. — Robbanás. Pénteken délután öt órakor Kanitz Adolf és társa Szerecsen utca tizenhatodik számú házában lévő cipőkrém- és tentagyárban a munkások szappant főztek. Munka közben Horváth József háziszolga a forró szappanba denaturált szeszt öntött, a szappan gőzétől azonban a szesz felrobbant és Horváth egész testében összeégett. A mentők életveszélyes sérülésével a Rókus-kórházba vitték, a tüzet pedig a hatodik kerületi tűzoltóság pár perc alatt eloltotta. — Az aviatika haladása. Párisból jelentik: C h e u t i n francia aviatikus, aki a francia gyarmatokon felderítő repüléseket szokott végezni, elhatározta, hogy átrepüli a Szahara-sivatagot. Ghentin olyan repülőgépet készített, amely alkalmas lesz arra, hogy a forró homoksivatag felett elszállhasson és hogy súlyosabb terhekkel emelkedjék kívánt magasságba. Cheutin ugyanis másod-, esetleg harmadmagával fog felszállani s nagymenynyiségű benzinkészleten kívül mindenféle tudományos eszközöket stb. visz a levegőbe. Cheutin most utazott Párisba, hogy a repülőgép készítését ellenőrizze. A gép kettős fedelű lesz és legkevesebb ötszáz kiló horderejű az önsúlyon kívül. A Szahara átrepülésének útiránya az eddigi megállapítás szerint B iszkrá t ö indul ki és In—Szaleh— Timbuktu—Kageszen át Dakarba vezet. Az útvonal hosszúsága kerek négyezer kilométert teszik. Chentin merész vállalkozása mögött a francia kormány áll, amely erkölcsi és anyagi támogatással mozdítja elő az aviatikus tervét. A kormány ugyanis már akkor, amikor Cheutin felvetette az eszmét és keresztülviteléhez támogatást keresett, belátta a Szahara átrepülésének tudományos, gazdasági és hadászati értékét. Ha a repülés sikerül, akkor a kormány a repülést többször meg fogja ismételtetni s a Szaharára vonatkozólag megállapítandó eddig ismeretlen adatokat a francia állam, különösen pedig az afrikai gyarmatok javára értékesíteni fogja. Ha Chentin merész elhatározását siker koronázza, az emberiség végre meg fogja ismerni a Szaharát, amely annyira titokzatosnak, átjárhatatlannak tűnt fel. Cheutin körülbelül december második felére tervezi repülését. A francia kereskedelmi miniszter most abban az irányban is kísérleteket végeztet, hogy a gőzhajókról elkésett leveleket nem lehetne-e a repülőgépen a hajók után szállítani, amikor még nincsenek nagyon messze a tengerparttól. Pénzhamisító kereskedő, Szatmárról jelen,tiki A szinérváraljai csendőrség letartóztatta Bogya Demeter kereskedőt pénzhamisítás miatt. Bogya tizenöt évvel ezelőtt adótiszt volt Temesváron, de a hivatalnoki pályát később a kereskedőivel cserélte föl. Tíz évvel ezelőtt fűszerüzletet nyitott Szinérváralján. A fűszerüzlet virágzott és Bogya csakhamar vagyonos ember lett. Ez a rohamos vagyonosodás azonban többeknek feltűnt a városban. A csendőrség a minap névtelen levelet kapott, amely azzal vádolja meg Bogyát, hogy hamis pénzt készít. A levél alapján a csendőrség házkutatást tartott a megtanusított kereskedőn, és a ház padlásán valóban talált is ötkoronások készítéséhez való gépeket. Minthogy Bogya gyakran megfordult Budapesten, valószínűnek tartják, hogy a fővárosban bűntársai vannak, akik a pénzt forgalomba hozták. A nyomozást ebben az irányban is folytatják. — öngyilkos honvédtüzérhadnagy. Lugosról jelentik: Steinbrückner József honvédtüzér hadnagy ma reggel éles beretvával átmetszette a nyakát. A kés oly 'hatalmas sebet ejtett rajta, hogy pár perc alatt elvérzett. Tisztiszolgája hörgést hallott a szobából, besietett és még életben találta az életunt hadnagyot. Nyomban segítségért sietett, de már nem lehetett megmenteni az életnek. Katonai körökben nagy feltűnést keltett az öngyilkosság. Tettének oka ismeretlen, semmiféle írást nem hagyott hátra. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1913. október 11 241. szám. 11 V II „Pesti Vlapest"ez ém • Karácsonyi ajándéka! 11 EU SZÉPMS a Bümészetben Syasiqifri disskistesil albánt temérdek képpel a legfinomabb mű nyomópapíron. Karácsonyra a „Pesti Napló“ minden előfizetője a szokásos feltételek mellett ingyen megkapja