Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-04 / 184. szám

őú0­apest, tied. PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 4. T184. szám.­ Amnesztia a politikai foglyoknak, béke a kongregációkkal Páris, augusztus 3. A Havas ügynökség jelenti: Tegnap dél­után minisztertanács volt, melyen a politikai foglyok amnesztiájára vonatkozó intézkedése­ket hoztak és hatályon kívül helyezték a kon­gregációk bezárására­­és feloszlatására vonat­kozó rendeleteket. Viviani és a német nagykövet Páris, augusztus 3. A Havas-ügynökség jelenti: Mint külön­böző oldalról jelentik, Viviani miniszterelnök szombaton délután báró Schön német nagy­követtel folytatott beszélgetése kezdetén a következőket jegyezte meg: — Az Ön kormányának magatartása oly elővigyázati intézkedésekre kényszerít bennünket, amelyek megfelelnek az ő intéz­kedéseinek. A mi békés magatartásunk válto­zatlan marad. Mi a békét kívánjuk s ennek legjobb bizonyítéka, hogy a francia parla­ment még ez ideig nem hivatott össze, ami­nek pedig az alkotmány alapján meg kellett volna történnie, ha szándékaink nem volná­nak békés természetűek. A német nagykövet erre ezt válaszolta: " Sajnálatos módon közben határinci­­densek fordultak elő. Viviani így felelt: — Hogy hihet Ön ilyet, amikor csapa­taink hat kilométernyire vannak a határtól. A német nagykövet szombaton állítólag ismét tanácskozott Vivianival. Berlin, augusztus 3. A Wolf-ügynökség jelenti: A Havas-ügy­nökség a báró Schön német nagykövet és Vi­viani francia miniszterelnök között lefolyt be­szélgetésről tendenciózus hírt közölt. Tény az, hogy a német kérdésre adott válasz oly kétér­telmű és kitérő volt, hogy erre vonatkozó egyéb kijelentések nem bírhatnak jelentőséggel, ő idézte fel a háborús állapotot. A biroda­lom biztonsága a megfelelő védekezésre kényszerít bennünket. A császár kiadta a szükséges parancsokat. A párisi német nagy­követ azt az utasítást kapta, hogy kérje ki útlevelét. (M. T. I.) A francia provokálás megvilágítása A francia köztársaság elnöke a francia al­kotmány szerint elrendelheti a szárazföldi és tengeri haderő mozgósítását. Ez meg is történt, de még ez nem jelenti azt, hogy Franciaország hadat is üzenjen Németországnak. A háború és béke feletti döntés a kamara és a szenátus joga. Előrelátható, hogy a szocialista kamarát nem lehet rávenni arra, hogy a szerb király­gyilkosokért és Oroszország pánszláv ábránd­jaiért hadat üzenjen Németországnak. A fran­cia háborús párt tehát, amelynek élén nyilván­valóig maga Poincaré áll, akiről feltehető, hogy a pétervári udvar fényétől elkápráztatva, valamelyes ígéreteket tett a cárnak, azt az át­látszó és nem szokatlan praktikát eszelte ki, hogy hadüzenet nélkül való provokációkkal és támadásokkal Németországot rákényszerítse egy ellentámadásra, vagy pláne a háború meg­­üzenésére. Akkor természetesen a franciák parlamentje sem tehet egyebet, minthogy a francia közvélemény előtt oly népszerűtlen és gyűlöletes háborút megszavazza. - ------------­ Párisban szünetel a forgalom Brüsszel, augusztus 3. Egy vasárnap délután Párisból ideérkezett Delga közli a Havas ügynökséggel, hogy Páris­­ban autóbusz egyáltalán nem és csak kevés vo­nat közlekedik. Reggeli 6 óra óta nem adnak ki vasúti jegyeket. Sok német férfi, asszony és gyermek várja a Nordbahnhofon egy vonat ö összeállítását, mely őket a határra vigye. Hadba indulnak a párisi németek Brüsszel, augusztus 3. Körülbelül ezer Párisban lakó német ál­­lításköteles utazott el délután Brüsszelből. A németek nagyszámban jelentek meg a Nord­bahnhofon és hazafias énekekkel és harsogó hurrá-kiáltásokkal kisérték a hadba indulókat. A francia srvtámadás Berlin, augusztus 3. (Feladatott este­ 7 órakor.) Hivatalos közlemény szerint a német csapatok eddig a kiadott parancsoknak megfelelően nem lépték át a francia­ határt. Ezzel szemben tegnap óta a francia csapatok hadüzenet nélkül megtámadják a német ha­tárőrséget. Habár a francia kormány még csak néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy tíz kilométernyi meg nem szállott zónát fog pontosan betartani, mégis külön­böző helyeken átlépte a német határt, v­asár­­nap este óta francia csapatok megszállva tar­tanak német helységeket. Bombavető francia aviatikusok érkeznek tegnap óta Badenbe, Bajorországba és a belga semlegességet meg­sértve, belga területen átrepülve a rajnai provinciákba és kísérletet tesznek, hogy a né­­met vasutakat elpusztítsák. Franciaország hábtál megkezdte a támadást ellenünk és igy A háború eseményei a nyilvánosság előtt Hivatalos jelentés. Bécs, augusztus 3. A szerb hadszínhelyen tegnap említésre méltó esemény nem történt. Az erők össze­gyűjtése simán, akadálytalanul, tervszerűen halad előre. Bármily kevéssé lehet az álta­lános helyzetet tekintve mostanában a harc­térről hírekre számítani, a hivatalos ténye­zők azt a megállapítást, hogy semmi sem történt, naponként kétszer nem fogják elmu­lasztani, hogy ily módon még a látszatát is elkerüljék annak, mintha a nagy nyilvános­ság érthető érdeklődése nem részesülne a szükséges figyelemben. Ily nagyfeszültségű időkben az események eleinte lassú menete, sőt a napokon át tartó eseményhiány az egyesnek belső türelmetlenségével, igaz, nem áll harmóniában és ajtót nyit a legkalando­sabb híreszteléseknek is. Annyi egészséges ítélőképességet azonban az általános művelt­ség és néphadsereg századában mindenki­nek meg kell óvnia, hogy állítólag „beava­tott forrásból“, vagy „igen magas helyről“ származó meséknek vakon ne h­igyjen és va­kon ne ugorjon be a hazug vészhírek terjesz­tőinek. Bizonyos, hogy háború idején a szi­gorú cenzúra mellett könnyen hivőség kap lábra, de nem lehet eléggé ismételni, hogy ez a cenzúra csakis előkészítő katonai intézkedé­sek titokbantartására szorítkozik. Tényleg megtörtént eseményekről szóló hírek azonban, legalább lényegükben, még ha a szereplő csa­patok említése még nem is lehetséges, a nyilvánossággal azonnal és az igazsághoz híven fog közöl­te­tni. A szerb harctérről későn érkezett tudósítások érdekes, de na­gyon minuciózus részleteket közölnek velünk a belgrádi Száva-híd környékén lefolyt har­cokról. Kétségtelen, hogy katonáink bátorsága, készsége és lelkesedése nem ismer határt és hogy monitoraink eredményesen gátolták meg a szerb lövegek pusztítását a Száva hídjában. Az utolsó napokban már szükség sem volt arra, hogy ágyúink megszólaljanak, a szerbek nyilván belátták, hog" Belgrád körül semmi keresnivalójuk. Hivatalosan nagyon érdekes és fontos közleményt adtak ki, amelyben meg­nyugtatják a közvéleményt a háború híreit il­letőleg és kijelentik, hogy a háború minden fontosabb fázisáról értesíteni forrják a nyilvá­nosságot. Ezzel szemben senki ne üljön fel a szenzációt kereső magán értesítéseknek. vonat. A kiszállt utasok rémülten menekülnek a pályaudvarról. A szerbek negyed kettőkor felrobbantották a hidat. Hajnali négy órakor a monitorok újra lö­völdözik a Kalimegdánt. Ezzel egyidőben a hídnál előőrseink készen állanak a tüzelésre. A második éjszaka Másnap este 9 órakor kezdődnek meg a csa­tározások. Pont 9 órakor két monitoron hatalmas reflektorokból világosság áradt a szerb oldalra. Egyenesen Kalimegdan felé irányították a fény­szórókat, úgy, hogy az egész világosságban látszott. A reflektorok harmincezer gyertyafény világító erejét szórta át a szerb oldalra, a megvilágított területnek minden kis épülete látható volt, tábori látcsővel pedig a legapróbb részleteket is pontosan ki lehetett venni. Egy közeli magaslatról tüzércsapataink meg­szólaltatják az ágyukat. Topcsider felé lövöldöznek és egyszerre nyolc-nyolc srapnelt küldenek át, mindenfelé lángok csapnak fel; szinte látható a rémes pusztítás, melyet véghezvisznek. A dörgés félelmetes. Az egyik srapnel, mely közvetlenül a Száva hídjánál pusztított, a szerb tüzérségben tett kárt. Katonatisztjeink, akik látcsővel néztek át a túlsó partra, azt mondják, hogy körülbelül kétszáz­ötven szerb katona holtteste feküdt egymás mel­lett. Az összes szerb halottak számát katonáink ötszázra becsülik. A csatározás hajnaltájban szűnt meg. Az első éjszaka részletei Zimony, július 29. Huszonnyolcadikén éjjel tizenkét órakor a zimonyi polgárságot, mely ébren várta az esemé­nyek megindulását, nagy izgatottság fogta el. Azok, akik a pályaudvar tájékán tartózkodtak, erős puskaropogást hallottak. Éjfél után kigyullad­tak a monitorok reflektorai és a hajókról sűrű egymásutánban bombázták a­­megvilágított Kali­­megdánt. Egyszerre csak jelzést kapnak a moni­torok, hogy azonnal szüntessék be a tüzelést. Ugyanis három órai késéssel beérkezett a zágrábi Az utolsó osztrák-magyar alattvalók távozása Szaloniki, augusztus 3. Az üszkübi, monasztiri és mitrovicai osztrák­magyar konzulok és tisztviselők, valamint az e városokból kiutasított magyar vagy osztrák keres­kedők az Urano Lloyd gőzösön innen elindultak Trieszt felé. Ők voltak az utolsó magyar és osz­trák alattvalók Szerbiában. Szerb hadifoglyok Arad, augusztus 3. Szombat éjjel erős katonai fedezet mel­lett 117 szerb férfit kísértek Aradra. Ez volt az első fogoly­szállítmány a szerb harctérről. A foglyok kö­zt két katonatiszt is van. Az egyik tiszt Putnik szerb vezérkari főnök fia. A foglyokat az aradi várba szállították.­­ Az utolsó napok Pancsova, augusztus 3. A szerb partokról boszantásképpen átlö­völdöznek a magyar partra, anélkül természe-­ tesen, hogy bárkiben vagy bármiben kárt te-­­hetnének. A szerb őrök a partról mintegy másfél kilométernyi távolságban állanak fel. A szerb dombos part emelkedései mögött helyen­ként állítólag tüzérek vonulnak fel, oly csekély számban azonban és oly kevés ágyúval, hogy akció esetén a mieink percek alatt elhallgat­tatnák őket. Két nap óta nem hallani Belgrád felől sem a haubitzok, sem a monitorok ágyúzását. Látcsővel Belgrádot tisztán láthatni. A város alig szenvedett valamit, mert a mieink csak viszonzásképpen odalőttek, ahonnan lövéseket

Next