Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)

1914-08-04 / 184. szám

4 Budapest, kedd PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 4. (184. szá .), tettek a magyar partra vagy magyar hajókra. A hadsereg hangulata rendkívül lelkes, a le­génység könyörög, hogy vezessék őket a szer­­bek ellen és ne legyenek kénytelenek tűrni a szemben álló szerb őrök boszantásait. A dél­vidék szerb lakossága szépen viselkedik. A délvidéken, főként Nagy­becskereken, Nagyki­kindán, Versecen, Temesvárt, Újvidéken és Pancsován majdnem minden urinő és polgár­­asszony a Vörös­ Kereszt szolgálatába állott, úgyszintén sok román és szerb urinő is. Több szerb falu lakosága önként ajánlkozott föld­munkára, amit a katonaság elfogad és meg­fizet. Európa lángokban Miért késik a hadüzenet? Bécsből táviratozzék, a Budapesti Tudó­ssítónak. Ausztria-Magyarország még nem üzente meg a háborút Oroszországnak, ter­mészetesen nem azért, mintha kétségei len­gnének szövetségi kötelességei dolgában, ha­nem azért, mert azt óhajtják, hogy Orosz­ország nyíltabban mutassa meg kártyáit. gol kolónia, mert annak idején, amikor Anglia háborút viselt a burok ellen, őfelsége Ferenc József császár is mindvégig a leg­barátságosabban viselkedett Angolország­gal szemben.“ Olaszország Béke az összes hadviselő felekkel Róma, augusztus 3. A Stefani-ügynökség a minisztertanács egy határozatát közli, amelyben hangsúlyozzák, hogy egyes európai államok egymással hadiálla­potban állanak és hogy Olaszország az összes­­hadviselő felekkel békés viszonyt tart fenn. Az ország kormánya, polgárai és alattvalói tartoz­nak a neutralitás kötelezettségét megtartani. Elrendelték a mozgósítást Róma, augusztus 3. A Stefani-ügynökség jelentése szerint az 1889. és 1890-iki korosztály első kategóriáját jó hónap­­-ikára, valamint az 1889-iki és­­ 1890-iki tengerészeti korosztályt behívták.­­Ezenkívül a haditengerészet hét korosztály­­­­beli altisztjeit, gépészeit, fűtőit, kormányo­sait és elektrikusait, valamint, a mozgósítható­­ parti táviró-személyzetet behívták. Anglia Az angol közvélemény semlegességet követel London, augusztus 3. Az angol birodalomban egyre erősebb lesz az az áramlat, mely Anglia teljes semlegességét köve­teli. Ez a bizonytalanság azonban nem tarthat soká. Ismeretes, hogy Némtország az orosz had­iüzenettel egyidőben hivatalos kérdést intézett a francia kormányhoz, hogy milyen magatartást ta­núsítana az orosz-német háborúban. Franciaország válaszát minden percben várják, már­pedig bizo­nyos, hogy a francia kormány csak Anglia meg­kérdezésével dönt ebben az óriási fontosságu­ kér­désben. A bécsi angolok Edward Grey-hez Londonból jelentik. A Bécsben működő an­gol hírlapírók nevében M. H. Mac Garvey és Edward Blyth táviratot intézett Edward Grey-hez, Anglia külügyi államtitkárához. Az érdekes távirat a következő: „Sir Edward Grey, külügyi hivatal, London. Tekintettel a súlyos válságra, amely Európa békéjét fenyegeti, a Bécsben élő angol állampolgárok Excellenciádhoz fordulnak, biztosítva önt arról, hogy érzel­meik teljesen megegyeznek az osztrák és magyar nemzetek tökéletesen békés érzel­meivel és határozottan bíznak Anglia döntő fontosságú semlegességében. Ebben a jelen­tőségteljes pillanatban őszinte barátsággal és annak a hangsúlyozásával, hogy cseleke­detükben a legjobb szándék vezérli őket, emlékeztetni óhajtják Angliát arra, milyen rendkívüli barátsággal tünteti ki évek hosszú sora óta az osztrák császár őfelsége Angliát és különösen arra, hogy e kölcsönös érzelme­ket s a tiszteletet őfelsége, Ferenc József császár iránt hálás érzelmekkel ,őrzi az a&­ A Balkán A külföldiek elhagyják Szerbiát Szófia, augusztus 3. A bolgár távirati iroda jelenti Nisből: Oroszország kivételével az összes nagyhatal­mak képviselői külön-külön megjelentek Pa­stel miniszterelnöknél és felkérték, engedje meg a Belgrádban maradt külföldieknek a vá­ros elhagyását. A hat­almak képviselői távira­toztak kormányaiknak, hogy Bécsben p -­rog lépést tétessenek és azt javasolták, hogy a kül­földi kolóniák tagjai egy gőzös fedélzetén a magyar partra vitessenek. Moratórium és hadikölcsön Szerbiában Szófia, augusztus 3. Nisi jelentések szerint a szkupstina va­sárnapi ülésén a moratóriumra és a hadi hi­telekre vonatkozó javaslatokat tárgyalta. A moratórium a demobilizálást követő hatvana­dik napig marad érvényben. A szkupstina ez­után 90 miliós hitelt szavazott meg, melyből 60 millió azonnal kibocsátásra kerül.­ A­ szkupstina még néhány sürgős javaslatot meg­szavaz és azután elnapolja üléseit. Forgaloma as megszilinglés a román-orosz határ©n Bukarest, augusztus 3. A román vasutakon már csak a határig adnak jegyet. Továbbszóló jegyek váltása lehetetlen. Balkáni diplomaták tanácskozása Feferváron Bukarest, augusztus 3. Diamandy, a pétervári román követ hosz­­szabb beszélgetést folytatott Spalajkovicscsal, a szerb követtel. A tanácskozáson részt vett Szaszanov, az orosz külügyminiszter is. Törökország megőrzi semleges­ségét Konstantinápoly, augusztus 3. A kormány hivatalosan közölte, hogy semlegességét meg akarja őrizni és elrendelte a részleges mozgósítást. A mozgósítási plaká­tok szerint minden katonának be kell vonul­­nia. Az első mozgósítási nap hétfő. Ostromállapot egész Török­országban Konstantinápoly, augusztus 3. Az egész országban el fogják rendelni az ostromállapotot. A török kereskedelmi hajók beszüntették forgalmukat a Fekete­tengeren és az Aegei-tengeren, hazaküldték a kamarát Konstantinápoly, augusztus 3. A kamara mai ülésén a belügyminiszter fel­olvasta a szultán egy rendeletét, amely kifejti: Mint­hogy az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti háború általános jelleget öltött és minthogy a ka­mara a fontosabb törvényjavaslatokat elintézte, az ülésszakot berekesztjük. . .fiatal kamarai elnök ezután,rövid beszédet inté­zett a ház tagjaihoz, amelyben hangsúlyozza, hogy a jelen súlyos pillanatban minden ottomán alatt­való kötelessége, mint egy ember állam­ a trón mel­lett és mindenkinek kötelessége, hogy a hazája vé­­delmének szentelje magát és életét. Bezárták a tőzsdét Konstantinápoly, augusztus 3. Az értéktőzsde további intézkedésig zárva marad.­­ Görögország nem avatkozik a konfliktusba Athén, augusztus 3. Az „Agence d'Athénes“* jelenti: A király elnöklésével megtartott minisztertanács beha­tóan tárgyalta Görögországnak az európai há­borúra való tekintettel elfoglalt állását és el­határozta, hogy megőrzi a hétfő estig tanúsí­tott magatartását. Görögország nem fog az osztrák-magyar—szerb konfliktusba beavat­kozni. A kormány mától kezdve megtiltotta az aranykivitelt, valamint a marha, szén és liszt­kivitelt. Megszűnik a román-bolgár határvirlongás Bukarest, augusztus 3. A román távirati iroda jelenti: A román és a bolgár kormány, áthatva azon óhajtól, hogy az utóbbi időben gyakran megismétlődött halál-inci­densek megszűnjenek, valamint eleje vétessék azok megismétlődésének, kölcsönösen a következő intéz­kedéseket határozták el: A Rahman-Azizlat és Turk- Mil mellett történt sajnálatos határincidensekre­ vonatkozólag, ahol tudvalevőleg mindkét oldalon­ két-két katona meghalt, elhatározta a két kormány,­ hogy a konfliktus eredetének kikutatása végett in­­­dított tárgyalások mgszakításával az áldozatok csa­ládjainak egyforma nagyságú kártalanítást fizetnek. 2. A két kormány megegyezett abban is, hogy a katonai és közigazgatási szerveknek ismételten pontos instrukciókat adnak, hogy ily incidensekre semmiféle ürügy ne találtassák és lelkükre kötik, hogy minden körülmények között a barátság és bé­­külékenység szelleme­­ által vezettessék maguk­at, amely szellem a két kormányt is vezényli. 3. Hogy az elkeseredésnek maradványai se korhessenek elé incidenseket, a határon az őrséged Tiltakozás az oroszbarát üzelmek ellen Bukarest, augusztus 3. Stere, a kamara elnöke, az Universulban a monarkiaellenes megnyilvánulások ellen fordul és azt mondja, hogy a lapok, amelyek Romániának osztrák-magyarellenes politikáját követelik, ne fe­lejtsék el, hogy a monarkia elleni megnyilatkozá­sok egyúttal Oroszország mellettiek is. Kérdi, váj­jon az ily módon tüntetők számolnak-e ezen üzel­mek következményeivel. Még ha az, osztrák-ma­gyar—szerb háború lokalizálva marad is, akkor is érthetetlenek ezen tüntetések és a nemzetközi kor­rektség szempontjából nem menthetők. Ha azon­ban nagyobb bábom jönne, akkor ne felejtse el Románia, hogy Oroszország miért siet Szerbia se­gítségére. Az ok korántsem a szláv szentimentaliz­­m­u­s, hanem Ausztria-Magyarországnak megsem­misítése egy orosz államférfim szavai értelmében, aki szerint az út a Dardanellákhoz Bécsen át ve­zet. Ez az út azonban egyúttal Románia testét is átszeli. Ha Oroszország Romániával szövetkezve győz, úgy Románia ki van neki szolgáltatva. Euró­pának nem lesz oka Románia mellé állani, ha Oroszország Romániából több orosz tartományt akar majd csinálni. Oroszország többször fel akarta már Romániát osztani és mindig Ausztria- Magyarország állta útját, ugyanaz az Ausztria- Magyarország, amely ellen most tüntetnek. Ausz­­tria-Magyarország mellett Románia nemzeti ön­állósága minden esetben érintetlen marad. Nemzet­közi politikát nem tehet érzelmi alapon csinálni. Románia egysége az egyetlen biztosítéka párt­különbség nélkül az ország jövőjének. Romániá­nak van is megfelelő férfia, aki ennek a felfogás­nak megfelelő kifejezést tud adni. Románia a hármas­ szövetséggel Bécs, augusztus 3. A Neues Wiener Tagblatt értesülése sze­rint Románia alkalmasint a hármasszövetség­gel fog kooperálni. Román koro­natanács Bukarest, augusztus 3. Take Ionescu visszatérése után összeül,a ro­mán koronatanács, melyre hír szerint, ellenzéki pifes vezérekfit is m­eghívnak.

Next