Pesti Napló, 1914. augusztus (65. évfolyam, 181–211. szám)
1914-08-05 / 185. szám
PESTI NAPLÓ 1914. augusztus 5. (185. szám.) Budapest, szerda latba fogom vetni, hogy Ausztria-Magyarország nyílt és kielégítő megegyezést keressen Oroszországgal. Biztosan hiszem, hogy Te mindazon fáradozásaimban, melyek arra irányulnak, hogy a még előállható nehézségeket ki lehessen küszöbölni, támogatni fogsz. Őszinte és készséges rokonod Vilmos "A cár Vilmos császárnak július 29-ikén ezt táviratozta:" Nagyon örülök, hogy visszatértél Németországba. Ebben a komoly pillanatban szívből kérlek, segíts nekem. Szégyenletes háború indult meg egy gyenge ország ellen. A felháborodás, melyben teljesen osztozom, efölött Oroszországban óriási. Előre látom, hogy igen rövi idő alatt a nyomásnak, melyet rám gyakorolnak, nem tudok többé ellentállani és kénytelen leszek intézkedéseket tenni, melyek a háborúhoz vezetnek. Elejét veendő a szerencsétlenségnek, melyet egy európai háború jelentene, kérlek régi barátságunk nevében, tégy meg minden lehetőt, hogy visszatartsad szövetségesedet attól, hogy túl messzire menjen. Aláírás: Miklós Vilmos császár a cárnak július 29-ikén a következőket válaszolta: Megkaptam táviratodat és osztozom a béke fentartására irányuló óhajodban, de, miként első táviratomban mondottam, Ausztria- Magyarország tapasztalatból tudja, hogy Szerbia ígéretei, ha csupán papiroson volnának, teljesen megbízhatatlanok. Nézetem szerint Ausztria-Magyarország eljárása kísérletnek tekintendő, melynek célja teljes garanciákat kapni arra, hogy Szerbia ígéreteit tényleg tettre fogja váltani. Ebben a nézetemben megerősít az osztrák-magyar kabinet nyilatkozata, hogy Ausztria-Magyarország nem törekszik területhódításokra Szerbia rovására. Azt hiszem tehát, hogy Oroszország az osztrák-magyar—szerb háborúval szemben megmaradhat a néző szerepében anélkül, hogy Európát a legborzalmasabb háborúba döntse, melyet valaha átélt. Azt hiszem, hogy a közvetlen megegyezés kormányod és Bécs között lehetséges és kívánatos, ilyen megegyezést pedig, miként már táviratoztam Neked, kormányom teljes erővel előmozdítani törekszik. Természetes, hogy Oroszország katonai intézkedései, melyeket Ausztria-Magyarország fenyegetésnek tekinthetne, siettetné a szerencsétlenséget, melyet mindketten elkerülni óhajtunk. Közvetítő szerepem is, melyet, miután barátságomat és segítségemet invokáltad, készségesen vállaltam, alá volna ásva. Aláírva: Vilmos Julius 30-ikán Vilmos császár ezt táviratozta a cárnak: Nagykövetem utasítást kapott, hogy kormányod figyelmét felhívja a mozgósítás veszélyére és súlyos következményeire. Ugyanezt mondtam Neked is legutóbbi táviratomban. Ausztria-Magyarország csak Szerbia ellen mozgósított és pedig csak hadseregének egy részét. Ha Oroszország, miként most nyilatkozatod és kormányod közlése szerint történik, Ausztria-Magyarország ellen mozgósít, a közvetítő szerep, melylyel a legszívélyesebb módon megbíztál, és melyet nyomatékos kérésedre vállaltam el, veszélyeztetve lesz, sőt lehetetlenné válik. A döntés egész súlya most a Te vállaidon nyugszik. Te tartozol viselni a felelősséget háborúért vagy békéért. Aláírás: Vilmos Á cár Vilmos császárnak táviratilag július 30-ikán ezt válaszolta: Szívből köszönetet mondok Neked gyors válaszodért. Ma este elküldöm Tatuseffet instrukciókkal. A most megvalósulásra kerülő Szükségünk van rá, hogy erős nyomást gy akatonai intézkedések öt nap előtt határoztattak el és pedig Ausztria-Magyarország előkészületei elleni védekezés okából. Teljes szívből remélem, hogy ezek az intézkedések semmi módon nem fogják befolyásolni közvetítő szerepedet, melyet igen nagyra értékelek. Koroly Ausztria-Magyarországra, hol mgy létrejöjjön velünk a megegyezés. Aláírás: Miklós. (Tatuseff orosz katonai attasé, aki köz'vetlenül Vilmos császárhoz van beosztva.) A német-orosz háború Öt milliárd Berlin, augusztus 4. A birodalmi gyűlés elé a kormány törvényjavaslatot terjesztett az 1914. évi birodalmi költségvetéssel kapcsolatos póthitel dolgában. A most benyújtott javaslat felhatalmazza a birodalmi kancellárt, hogy egyszeri rendkívüli kiadásokra hitel útján öt milliárdot folyósítson. A kibocsátásra kerülő obligációk és kincstári jegyek, valamint az esetleg hozzájuk tartozó kamatszelvények egészben, vagy részben külföldi valutára, vagy pedig meghatározott értékarányban egyidejűleg bel- és külföldi valutára szólhatnak. Az orosz tartalékosok nem akarnak bevonulni Berlin, augusztus 4. Az itt tartózkodó orosz tartalékosok sürgős behívót kaptak, hogy a kikötőben horgonyzó „Donec“ orosz állomáshajóval azonnal induljanak el Odesszába. A behívásoknak csak nagyon kevesen tettek eleget és a „Donec“ kénytelen volt alig 50 tartalékossal a fedélzetén a kikötőt elhagyni. A behívott tartalékosok legnagyobb része itt maradt. A „békecár“ Bécs, augusztus 4. A „Fremdenblatt“ cikke a többi közt ezt írja: A világ most megéri azt a színjátékot, hogy ugyanaz a cár, aki a Hágai békekonferenciát kitalálta, a legnagyobb európai háborút idézi fel. Az entente bomlása Bécs, augusztus 4. Franciaország és Anglia magatartásáról meg-állapítja a „Neue Freie Presse“, hogy Franciaország akarata ellenére sodródik a háborúba, Anglia pedig aligha fog apái ellenségéért küzdeni. A Balkán-államok, eltelve Oroszország iránt való bizalmatlansággal, megértő rokonérzéssel kísérik a mi harcainkat Vilmos császár harci beszéde Berlin, augusztus 4. Az egész világot meghatotta a német császár beszéde, amelyet berlini palotájának erkélyéről mondott. A beszéd büszke, de öntudatos szavakban mutatott rá Németország erejére és ez volt a tulajdonképpeni hadüzenet Oroszország számára. Amit a német nagykövet Pétervárott átnyújtott, az már csak külsőség volt. Mikor a tömeg körülvette a palotát, a császár épp fontos tanácskozáson elnökölt és a hatalmas, terembe, ahol Németország vezető férfiai tanácskoztak, élükön a császárral, tompán hallatszott be a palota előtt álló tömeg zúgása. A tanácskozások sokáig tartottak és az emberek két és fél óra hosszáig várakoztak, amíg végül a császár teljes katonai díszben, a császárnéval oldalán megjelenhetett az erkélyen. Percekig tartó éljenzés fogadta az imperátort, aki elmondotta híres beszédét. Érdekes és megható, hogy miközben a császár a néphez beszélt, a császárnét annyira meghatotta a jelenet nagyszerűsége, hogy sírni kezdett és végig könyeső szemmel állt a császár mellett. A németek Párist fenyegetik Németország és Franciaország minden hadüzenet nélkül háborúban állanak egymással. A franciák több helyen átlépték a német határt, repülőgépeikkel nyugtalanították Németországot és az általános mozgósítással önmagukat helyezték hadi állapotba Németországgal szemben. Németország ezt a helyzetet elfogadta és Franciaországot mától kezdve háborúban álló ellenségnek tekinti. Vilmos császár mai trónbeszédében már mint aktív ellenfélről emlékezik meg Franciaországról s a birodalmi gyűlés mai ülésén Bethmann-Holdweg kijelentette, hogy német seregek megszállták Luxemburgot és Belgiumot, hogy Franciaország ellen vonuljanak. Az út, amelyen a német seregek vonulnak, történelmi emlékekkel dúl. Belgiumban, amelynek megszállása egyébként már egymagában is győzelem, mert hiszen Belgiumot katonai konvenció a franciákhoz csatolta. I van Waterloo, ahol Blücher porosz tábornok verte meg Napóleon császárt. És a hetvenes háborúban Moltke arra kényszerítette Mac- Mahont, hogy az északi, német seregektől megszállott Franciaország elkerülésével Belgiumon át vonuljon Szedán felé, ahol óriási csapást mért rája. Most azonban a németek maguk mennek Belgiumon át és újra meg akarnak jelenni Szedánban, hogy Rheimson áthaladva, bevonuljanak Párisba. Páris megszállása, az 1870—71-iki megszállás megismétlése, ez a német-francia háborúnak végcélja. Németország — ez a kancellár szavaiból világosan kiderült — aligha akar Franciaországban sok embert pusztítani, sok vért oltani. Beéri azzal, hogy megszállja Párist és ez erkölcsi győzelem után nyilván befejezettnek tekinti a háborút, amely nem is egészen félszázad alatt immár másodszor alázza nem a francia nemzetet. Német katonák francia területen .Páris, augusztus 2. A németek két ponton átlépték a francia határt. Először Longwy mellett. Másodikán a déli órákban a német előőrsök ezerötszáz méternyire voltak Longwytól. Longwy a luxenburgi határon fekszik és három részből áll: a magaslaton levő városrész, a megerősített városrész és a völgyben levő városrész. Longwy közelében ágyúlövések hallatszanak. A német hadsereg ezenkívül még drey- Sur-Vezouz közelében is átlépték a határt harminckilenc kilométernyire Lunevilletől. A francia követnek kiadták útlevelét Berlin, augusztus 4. , Cambon francia nagykövetnek tegnap délután kézbesítették az útleveleket. Ostromállapot Franciaországban Páris, augusztus 4. (Hivatalos.) Poincaré elnök dekrétumot írt alá, mely elrendeli a háború egész tartamára Franciaország és Algéria területére az ostromállapotot.