Pesti Napló, 1914. december (65. évfolyam, 303–332. szám)

1914-12-22 / 324. szám

2 Budpest, kedd PESTI NAPLÓ 1914. december 22. (324. szám.) Az északi háború A lengyelországi harcok A limanovai győzelem Berlin, december 21. A Berliner Tageblatt osztrák-magyar főhadi­szállásra küldött tudósítója jelenti. A Limanova, a Dunajec vidéke és Poprád mellett vívott tizennégy napos ütközetek meg­hozták szövetségeseink fegyvereinek a remélt sikert, az orosz arcvonal balszárnyának teljes eltolását, amely Varsótól a Kárpátokig terjed el. Ennek a sikernek közvetlen jelentősége Ma­gyarország megszabadítása a betörő oszlopok nyugtalanításától és Nyugat-Galícia újból való megnyerése. A közvetett hatás, amelyet e győ­zelem az összhelyzetre gyakorolni fog, ma még beláthatatlan. De tisztán számszerűen is szá­mottevő ez az akció. Rod­nia területén erős orosz haderő állott, amelyhez No­u-Sandec ke­rületében nagy lovasság és a 8. hadtest két hadosztálya csatlakozott. Az oroszok ezen­kívül, amint a lim­anovai csatatéren hadifog­lyoktól megtudtak, az utolsó napokban Kiew­ből Lembergen át megerősítéseket is kaptak. A csapatok Lemberg előtt egy állomással el­hagyták a vasutat és Przemysl megkerülésé­vel gyalog fejezték be az utat. A döntést azon­ban épp oly kevéssé tud­ták megváltoztatni, mint a Kárpátokból visszaözönlő oszlopok. Az oroszok ezekben a harcokban a sok ezer ha­lotton és sebesültön kívü­l igen sok foglyot ve­szítettek. Hadseregünket nem győzheti le az orosz Stockholm, december 21. A „Dagblad" berlini levelezője beszélt a német hadvezetőség egyik tagjával, aki az osztrák-magyar hadseregről legutóbbi fényes eredményei alkalmá­ból ezt a kritikát mondotta : " Az osztrák-magyar hadsereg győzelmes elő­renyomulása Galíciában és Lengyelországban a né­met hadvezetőséget a legnagyobb csodálattal töl­tötte el. Ez a sok nemzetiségű lakosságból fz­ó ál­lam, amelynek eleinte a legsúlyosabb körülmények között kellett hadseregeit foglalkoztatnia, most véglegesen elhárított útjából mi­­rezen nehézséget. Ezt a legbeszédesebben az a hatalmas offenzíva bizo­nyítja, amelyet az egész hadvonalon megindított Most kiderül, hogy mennyire nem volt igazuk azoknak, akik az osztrák-magyar hadsereg erejéről nem­­voltak a legjobb véleménynyel és azt a tényt, hogy az osztrák-magyar sereg stratégiai okokból mindezideig defenzívára szorítkozott, gyengeségnek mondatták. A német hadvezetőség minden fenntartás nélkül elismeri az osztrák -magyar hadsereg vezető­ségének magas kvalitását és az utóbbi napok ese­ményei bebizonyították azt, hogy ha az oroszoknak­­mindezideig nem sikerült az osztrák-magyar had­sereget legyőzni, úgy ez a jövőben semmi körülmé­nyek között sem fog sikerülni. Lankadatlanul üldözzük az oroszokat Berlin, december 21. Lengyelországban csapataink egyre üldö­zik az oroszokat. A zsákmányolt hadianyag napról-napra nő, de összefoglaló jelentést csak az üldözés befejez­ése után adnak ki. A győzelem végső gyümölcseiért Berlin, december 21. A Frankfurter Zeitung a lengyelországi és galíciai nagy harcok eredményeiről a következő­iket hja: JA legfelsőbb hadvezetőség még nem ad nekünk részleteket azokról a harcokról, ame­lyek a befejező felvonást megelőzték, a vissza­vonulásról és üldözésről, amelyeket egykoron, a hadvezetés leghatalmasabb dicső tetteinek f­ognak nyilvánítani; még nem ismeretesek a számok, amelyek alapján a győzelem statisz­tikailag kézzel foghatóan mérhető le. Ennek­­a hallgatagságnak az okait már több ízben kifejtettük. A német hadvezetőségnek alap­elve, hogy katonai műveletekről egyáltalában csak akkor ad közelebbi részleteket, ha már bizonyos befejezéshez jutottak. Annál a hely­zetnél, amely most Lengyelországban előásott, a hallgatagság kétszeresen fontos, mert a leg­kisebb célzás is támpontot nyújthatna a visz­szavonuló ellenségnek, amelyből az üldözés terveire vonatkozólag következtetéseket von­hatna le. Ezt minden áron el kell kerülni, még akkor is, ha ezáltal egyes türelmetlenek ideget szenvednének. Mentől hatalmasabb lesz a csa­pás, amely most az orosz főerőre hull, annál tovább lesz szükség erre a hallgatásra. Még ha napokig is eltart, türelemmel kell lennünk. Mi tudjuk: a döntés megtörtént. Ez nekünk elég. Betűk és számok nem jelentik a győzel­met, ezek majd akkor, ha a pillanata elérke­zik, csak a méreteit fogják szemléltetően meg­mutatni. lengyelországiban már nem a győze­lemért harcolnak, hanem a győzelem végső gyümölcseiért. Przemysl helyzete kedvező iglő, december 21. Kovách Árpád vártüzér-hadnagy Prze­myslből repülőgépen tábori levelezőlapot kül­dött atyjának, Kovách István leibici polgár­mesternek. November 30-án kelt e kártyáján azt írja, hogy az oroszok úgy látszik, okultak múltkori vereségükön és most tisztes távolság­ban tartózkodnak. Przemysl védőserege ezért mostanában nehéz ütegekkel tüzel rájuk. Meg­írja, hogy november eleje óta ő is egy ilyen ne­héz üteg parancsnoka. A véd­őse­reg hangulata kitűnő és rendületlenül nagy a végleges győ­zelembe vetélt hite. „Tízmilliós orosz hadsereg" Amsterdam, december 21. Az oroszok lengyelországi vereségének enyhí­tésére az angol lapok most nagy cikkeket közöl­nek arról, hogy a népfelkelőknek Oroszországban elrendelt mozgósítása milyen hatalmas új serege­ket fog szolgáltatni az orosz hadvezetőségnek. A Daily Telegraph például egy beszélgetést közöl, amelyet kopenhágai tudósítója folytatott egy Lodzból érkezett oroszszal. — Most érkeztem meg Lodzból­­— mondotta az orosz —, ahol a Vörös Keresztnél szolgáltam. Oroszországban a minap rendelték el a népfel­kelők mozgósításért. Ezzel a óorosz hadsereg né­hány nap alatt tízmillióra fog szaporodni, nem számítva lő tizenhetedik kormányzóság népfel­kelőit, ahol eddigelé még nem rendelték el a moz­gósítást. A múlt héten, mikor Pétervárról Varsóba utaztam, útközben minden tizedik percben egy katonai vonattal találkoztam, amelyek mindegyike ötven vagyonból állott A vonatok zsúfolva voltak újoncokkal Az angol lapok természetesen hozzáteszik, hogy az orosz seregek csakhamar fel fogják sza­badítani Lengyelországot nem. A leégett házak, az elrabolt lovak, marháik, a kifosztott üzletek, a tönkretett termés stb. értéke a körjegyző becslése szerint körülbelül 1.200.000 korona. Laborcsőn az oroszok két öreg zsidót, akiknek lakásán telefondrótokat találtak, maglikkal vittek. Ezeknek sorsáról semmit sem tudnak. Nagycserté­­­szen egy hatvan éves parasztot, egy kis fiút és egy három éves gyermeket orosz golyók megöltek, két­­ asszony megsebesült. Valószínű, hogy eltévedt goll­­vók okozták ezeket a szerencsétlenségeket; az oroszok nem gyilkoltak senkit. A községek határa tele van orosz holttestekkel és állati hullákkal. Az élelmiszerhiány igen nagy , maga a körjegyző is kénytelen volt háromnapi otthon tartózkodás után az éhség miatt Alsómihályiba menni. A kárpáti harcok A zempléni orosz Invázió Sátoraljaújhely, december 21. A laborcsői körjegyző beterjesztette az alispán­hoz az oroszok tizennyolc napos uralmáról szóló hivatalos jelentését A jelentésből, amely csupán a laborcsői járást öleli fel, a következő ,jellemző rész­leteket ragadjuk ki: Az oroszok november 24-én vonultak be Bo­róba és Z­iborcsőbe, 26-án pedig Nagycsertészr­e. Ezeket a községeket tizenöt nap múlva, december 11-én hagytak el. A három község közül legtöbbet szenvedett Nagycsertész, amelynek 214 háza közül 164-et felgyújtottak az oroszok. Három éjszakán egyszerre több­ helyen keletkezett isis gyújtogatás következtében, t­aborcfőn aránylag kisebb a pusz­tulás . Itt csak 36 ház égett le, de nem gyújtogatás, hanem gránáttűz következtében, aminek az volt az oka, hogy ez a község egy nagyobb ütközet tű­zvo­nalába esett. A községi bírók mindenütt megmaradtak a helyükön, hasonlóképen a lakosság legnagyobb ré­sze. Az emberek az ágyúzás alatt pincétbe, ver­mekbe és a közeli erdőkbe menekültek. Nem áit az, hogy az orosztk a parasztnéppel kíméletesebben bántak, azoknak is annyi kárt okoz­tak, amennyit tudtak. A lakásokat és üzleteket fel­tldtták, akár otthon vol a WkylpBQgnfc, akár A déli harctér A szerbek kék könyve Genf, december 21. A „Times" kivonatot közöl a szerbek kék köny­véről. A mű­ a legellenszenvesebb és leghencegőbb irat, amely valaha napvilágot látott. A kék könyv­nek sem értéke, s­em ereje nincs ; egyszerűen el­sikkasztja a Belgrád, Páris és Pétervár között vál­tott táviratokat és csupán csak a bécsi szerb követ tudósításait, valamint a szerb miniszterelnök vála­szait teszi közzé, fanedvekhez méltó módon csatla­kozik a belgrádi német követ meggyanusítása. Orosz muníció szállítása Szerbiának Galac, december 21. A Bulgária nevű orosz gőzös két uszál­­lyal, a Wilkow orosz vontatógőzös négy uszálylyal, három nagy tutaj pedig két uszály­lyal tegnap éjjel a galiciai kikötőn áthaladtak. Az orosz uszályokon és gőzösökön muníció­­és katonaság volt. A muníciót és katonaságot Prahovába (Szerbia) irányították. A német-francia­angol háború A flandriai harcok A francia közvélemény Anglia ellen Genf, december 21. A Gazette de Lausanne közti pária tudósítás alapján: Kétségtelen, hogy beállott, ami erre volt ki­ható: nemcsak elhidegülés, hanem ellenszenv kapott lábra a francia közvélemény és Anglia között A párisi nép úton-útfélen az angolokat okolja "»*»»««» balszerencséért. Csak erről beszélnek kávéházak­ban, az utcán, a szal­on­okban, az elkeseredés álta­lános az angolok ellen. Mindenütt azt mondják, hogy Anglia katonai segítsége majdnem semmi, Anglia szándékosan akarja nyújtani a háborút, mert igy kívánja saját érdeke és nemtörődömsége vérlázító most, mikor Belgium le van tiporva és Franciaország területének hatodrésze idegen járón alatt nyög. Ez igy nem mehet tovább. A kormány nem ismeri az igazi közvéleményt és ha a francia nép körében általánossá válik az a tudat, hogy Anglia önzően kényelmesen ül szigetországában, anélkül, hogy szerződéses kötelezettsége szerint megfelelő katonai támogatást adna szövetségesének, akkor ellenállhatatlan erővel fog kitörni a nép be­követelése, hogy Franciaország kössön békét Né­metországgal, Angliára való tekintet nélkül. Bertn, december 21. Egy brémai katona Ypernből azt írja hozzá­tartozóinak, hogy a franciák a második lövész­árokban hirtelenül megfordultak és hátrafelé Hit­tek az angolokra. Francia foglyok azt beszélték, hogy az elkeseredés oka az, hogy míg ők négy­napon át nem kaptak enni, addig az angolok a hátul levő fedezékekben mindig kitűnő ellátásban részesülnek.

Next