Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)
1915-03-09 / 68. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 1915. március 9. Konferencia az élelmiszerhiány kérdésében Hétfőn este értekezlet volt a városiházán az élelmiszerdrágaság dolgába®. Az értekezleten a földmivelésügyi kormányt Bartóky József államtitkár és Serbán János miniszteri tanácsos képviselték. Jelen voltak az összes polgármesterek és tanácsosok, azonkívül a kerületek vezérférfiai közül a következők: Platthy György (I. kerület), Kollár Lajos (II. kerület), Stern József (III. kerület), Eulenberg Salamon (IV. kerület), Sándor Pál és Bródy Samu (V. kerület), Feleki Béla és Vázsonyi Vilmos (VI. kerület), Ehrlich G. Gusztáv, Márkus Miksa és Popper Mór (VII. kerület), Havass Rezső és Halniss Géza (VIII. kerület), Hecht Ernő és Springer Ferenc (IX. kerület) és Lőwy Lajos (X. ker.). Az értekezleten Bartóky államtitkár hoszszabb beszédben vázolta a helyzetet. Adatokkal iparkodott bizonyítani, hogy minden aggodalom fölösleges, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtett az élelmiszerek dolgában s hogy szó sem lehet Budapesten sem élelmiszerhiányról, sem abnormális élelmiszerdrágaságról. Felszólította a tanács tagjait, világosítsák fel a közönséget arról, hogy nemcsak a harctéren, hanem az országon belül is harc folyik, gazdasági harcunk van az ellenséggel s e harcnak minden előfeltételéről gondoskodott ugyan a kormány, de a közönségre hárul a feladat, hogy takarékossággal, türelemmel, bizalommal vívja meg a harcot. Baj nincsen és nem is lesz. Az államtitkár után az értekezletnek csaknem valamennyi tagja kifejtette a véleményét. Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál és Feleki Béla felvilágosítást kértek több kérdésben.A felvilágosításokat az államtitkár és Bódy főpolgármester adták meg. Ezután az értekezlet véget ért. A hétfői napon tehát ismét beavatása volt a háborús közélelmezés krónikájának. Ismét hosszú szónoklatok hangzottak el, beszámoltak jobbról és balról, megveregették egymás vállát és kölcsönös jóakaratukról biztosították egymást a kormány, a tanács és a törzsfőnökök. De vájjon a sok beszédnek lesz-e foganatja, hogy lesz-e végre liszt és lesz-e tej és DIÓS élelmiszer, azt A hétfői nap sem döntötte el Pedig a főváros közönsége csakis élelmiszerekkel tud jóllakni, a publikum szempontjából másodrendű kérdés, hogy a felelősség a késedelemért a kormányt terheli-e, vagy a fővárost. Mi úgy látjuk, hogy egyformán hibás a város is, a kormány is. Világraszóló szégyene Budapestnek, hogy csak egy napra is Észt nélkül maradhatott. Berlin és Bécs a legnagyobb rendben bonyolítja le élelmiszerkereskedelmét. Ott a hatóságok keveset beszéltek, keveset gyalázták egymást, de annál gyorsabban és annál célszerűbben intézkedtek. Berlinben és Bécsben nyoma sincsen annak a feneketlen rendetlenségnek, kapkodásnak, ami a városházán uralkodik. A készletekről kellő időben történt gondoskodás és nem fordult elő, hogy a tanács az utolsó pillanatban rimánkodva kérjen segítséget a kormánytól. Viszont az is igaz, hogy a német és osztrák kormányok kezdettől fogva nagy gondot fordítottak az ország fővárosának megfelelő élelmezésére, mert jól tudták, hogy ez felér egy nyert csatával. A felelősség kérdése nem vitás: Budapest legfőbb hivatali tényezői e nehéz napokban tehetetleneknek, képteleneknek bizonyultak. Most ők maguk szabták meg a rend helyreálltának, az élelmiszerek zavartalan forgalmának utolsó terminusát. Ha Budapesten még ezután sem lesz liszt és más élelmiszer, akkor a közönség jogos felháborodása ki fog törni és nem lesz többé semmi mentsége sem a kormánynak, sem a tanácsnak. Az angol-francia flotta ma is bombázta a Dardanellákat, épp olyan kevés eredménynyel, mint a múlt napokban. Az ostrom eredménytelensége nagy csüggedést kelt Franciaországban és az angol reményeket is, amelyeket Asquith miniszterelnök tolmácsolt (a tolmácsolás különben nem kis részben az Egyesült Államoknak szólt), nagyon elhervasztották az angol sajtó intelmeit. Az ostromban: eredménytelenség, a szárazföldi kísérleteknél: csúfos visszakergettetés, a semleges államokban: magát féltő ellenállásra készülés és még a mesterségesen szervezett szimpátia foszlányainak is teljes eltűnése, a saját országokban: csalódás és csüggedés — ezt hozta meg eddig az ententenak a Dardanellák bombázása. Kudarc a Dardanelláknál Berlin, március 8. A Wolff-ügynökség jelenti: A Dardanellák helyzete ügyében kitűnően értesült helyről a következő közlést vettük: Az angol admiralitásnak jelentései, amelyek a szövetségesek által a Dardanellák ellen intézett támadásainak nagyszerű eredményéről beszélnek, nyilvánvalóan csak oda irányulnak, hogy balkáni államokra morális nyomást gyakoroljanak és a semlegeseknél hangulatot keltsenek, tényleg azonban az entente-hatalmak egyik hajója sem ért el eddig az aknamezőre és nem sikerült egy aknát sem elhárítani az útból. Március 5-ikén Kum Kaleh és Sedil Bahr mellett történt partraszállási kísérletek a legteljesebb mértékben meghiúsultak. A törökök mindkét helyen szuronytámadásokkal visszavetették a támadókat, akik súlyos veszteségeet szenvedve, kénytelenek voltak a tengerre visszamenekülni. A harcokban a Dardanellák belső erődjei eddig még nem is vettek részt. Konstantinápolyban a hangulat nyugodt és bizakodó, a politikai és gazdasági élet pedig a szokott mederben folyik. A mai bombázás Konstantinápoly, március 8. A főhadiszállás kommünikéje jelenti: Az általános helyzet nem változott jelentékenyen. Ma délután hat ellenséges páncélos hajó bombázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. Ütegeink eredményesen viszonozták a tüzelést. Konstantinápoly, március 8. A főhadiszállás jelenti: A mai bombázás részleteiről közlik, hogy a Majestic és az Irresistible angol hajók megerősítették az ellenséges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüzelése egy francia páncélos hajót harcképtelenné tett, egy angol hajót pedig megrongált, az ellenséges hajók három óra 15 perckor visszavonultak és beszüntették a tüzelést. Idegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. A csalódott franciák Genf, március 8. Párisból jelentik. Azok a jelentések, amelyek a szövetségeseknek a Dardanellák tájékán kudarcot vallott partraszállási kísérleteiről adnak számot, óriási csalódást idéztek elő. A napilapok katonai munkatársai a közönséget a meglepően jó védelmi szervezettel ellátott Konstantinápolyt makacs ellenállásra készítik elő. Róma, március 8. Párisi hivatalos jelentések szerint a szövetséges hajórajnak a Dardanellák ellen indított akciója a leszálló nagy köd miatt március 1-án meg szakadt. Konstantinápolyi jelentések szerint a Dardanellák erődjeinek ostroma három óra hosszat tartott, ezután a hajók az erődök tüze elől visszavonultak. KM . Pierre Loti, a francia akadémia tagja, aki tartalékos tengerésztiszt, azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Dardanellák ostromában részt akar venni. Pierre Loti kívánságát teljesítette a hadvezetőség és egy cirkálóra rendelte át. Loti már az eddigi akciókban is részt vett. A herosi öböl ostromában résztvevő cirkálókat aeroplánokról sikerrel bombázták. Páris, március 8. Katonai szakírók foglalkoznak a lapokban a Dardanellák ostromának fordírozássival és mindannyian arra az eredményre jutjuk, hogy a szövvetségeseknek igen nagy erőfesstés után sikerülhet keresztültörni a tengerszoroson és elérni Konstantinápoly falait. A Dardanetik keresztültörése után azonban igen nagy nehézség gördül utjukba, a l'rinkipos szigetnél, amely a Marmara tengerből a konstantinápolyi kikötőbe való bejárást úgyszólván elbarikádozza. Ez a sziget eddig csak pompás paradicsom volt s a német mérnökök keze alatt rettenetes erőddé alakult át. Francia becslés szerint különben Konstantinápoly elestének mérhetetlen jelentősége volna a szövetségesek háborújára. Nemcsak azt remélik ezzel, hogy szíven találják Törökországot, keresztülhúzva összes haditerveit, de amit ennél sokkal fontosabbnak ítélnek, az az, hogy felszabadítják Egyiptomot és a Kaukázust és az itteni csapatok másfelé mehetnek. Hozzájárul mindehhez, az orosz gabona és a francia muníció elszállításának lehetősége. Tengerhadászati szempontból jelentős, hogy az orosz feketetengeri flotta elhagyhatja a zárt tengert és csatlakozhatik az egyesült flottához ott és amikor rá szükség lesz. Zátonyra futott egy francia hajó Berlin, március 8. Szófiából táviratozzák. Dedeagacsi jelentés szerint egy francia cirkáló, amely egy még ismeretlen nemzetiségű hajót üldözött, a kikötő előtt zátonyra futott. Minden kísérlet, hogy a hajót szabaddá tegyék, eddig eredménytelennek bizonyult. A francia cirkáló a Dardanellák ellen támadó hajórajhoz tartozott. Neve még ismeretlen. A Dardanellák ostroma és a Balkán Bukarest, március 8. Selsku, a bukaresti egyetem tanára a tengerszorosok védelméről tartott előadást, amely iránt politikai és katonai körökben nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az egyetemi tanár előadása oda konkludált, hogy Románia jelenjére és jövőjére nézve végtelen fontossággal bír ez a kérdés. Megállapítja, hogy a Dardanellák eleste nagy csapás lenne Romániára nézve, mert a Fekete-tenger feletti orosz uralom károsan hatna ki Románia gazdasági fejlődésére és annak függetlenségét sok tekintetben korlátozná. Semmiesetre sem kívánatos tehát Románia szempontjából, hogy a Dardanellák kérdése olyképpen nyerjen megoldást, amint azt az entente diplomatái szeretnék. Szóófia, március 8. A bolgár köröket is élénken foglalkoztatja a Dardanellák ostroma. Itt hovatovább az a vélemény kezd kialakulni, hogy az entente azért fejt ki éppen most ilyen jelentékeny erőt a Dardanellák előtt, mert a világgal a Mazuri tavak mellett szenvedett rettenetes orosz vereséget akarja elfeledtetni. A bolgár katonai szakkörök meg vannak győződve arról, hogy a Dardanellák ellent fognak tudni állani bármilyen gyilkos ostromnak. Az atro katonai munkatársa hosszabb cikkben fejti ki, hogy Konstantinápolyt a tenger felől nem lehet megközelíteni. A március 1-én lejárt előfizetéseket kérjük sürgősen megnyítani, hogy a kiadóhivatal szétküldési munkájában fennmladás ne legyen.