Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-09 / 68. szám

­ Kedd PESTI NAPLÓ 1915. március 9. Konferencia az élelmiszerhiány kérdésében Hétfőn este értekezlet volt a vá­rosiházán az élelmiszerdrágaság dolgá­ba®. Az értekezleten a földmivelésügyi kormányt Bartóky József államtitkár és Serbán János miniszteri tanácsos képviselték. Jelen voltak az összes polgármesterek és ta­nácsosok, azonkívül a kerületek vezérférfiai közül a következők: Platthy György (I. kerü­let), Kollár Lajos (II. kerület), Stern József (III. kerület), Eulenberg Salamon (IV. kerü­let), Sándor Pál és Bródy Samu (V. kerület), Feleki Béla és Vázsonyi Vilmos (VI. kerület), Ehrlich G. Gusztáv, Márkus Miksa és Popper Mór (VII. kerület), Havass Rezső és Halniss Géza (VIII. kerület), Hecht Ernő és Springer Ferenc (IX. kerület) és Lőwy Lajos (X. ker.). Az értekezleten Bartóky államtitkár hosz­szabb beszédben vázolta a helyzetet. Adatok­kal iparkodott bizonyítani, hogy minden ag­godalom fölösleges, hogy­ a kormány minden szükséges intézkedést megtett az élelmiszerek dolgában s hogy szó sem lehet Budapesten sem élelmiszerhiányról, sem abnormális élel­miszerdrágaságról. Felszólította a tanács tag­jait, világosítsák fel a közönséget arról, hogy nemcsak a harctéren, hanem az országon belül is harc folyik, gazdasági harcunk van az el­lenséggel s e harcnak minden előfeltételéről gondoskodott ugyan a kormány, de a közön­ségre hárul a feladat, hogy takarékossággal, türelemmel, bizalommal vívja meg a harcot. Baj nincsen és nem is lesz. Az államtitkár után az értekezletnek csaknem valamennyi tagja kifejtette a véle­ményét. Vázsonyi Vilmos, Sándor Pál és Fe­leki Béla felvilágosítást kértek több kérdésben.­­A felvilágosításokat az államtitkár és Bódy főpolgármester adták meg. Ezután az értekez­let véget ért. A hétfői napon tehát ismét be­avatása volt a háborús közélelmezés krónikájának. Ismét hosszú szónoklatok hangzottak el, beszámol­tak jobbról és balról, megveregették egymás vállát és kölcsönös jóakara­tukról biztosították egymást a kormány, a tanács és a törzsfőnö­kök. De vájjon a sok beszédnek lesz-e foga­natja, hogy lesz-e végre liszt és lesz-e tej és DIÓS élelmiszer, azt A hétfői nap sem döntötte el Pedig a főváros közönsége csakis élelmi­szerekkel tud jóllakni, a publikum szempont­jából másodrendű kérdés, hogy a felelősség a késedelemért a kormányt terheli-e, vagy a fő­várost. Mi úgy látjuk, hogy egyformán hibás a város is, a kormány is. Világraszóló szé­gyene Budapestnek, hogy csak egy napra is Észt nélkül maradhatott. Berlin és Bécs a leg­nagyobb rendben bonyolítja le élelmiszerke­reskedelmét. Ott a hatóságok keveset beszél­tek, keveset gyalázták egymást, de annál gyorsabban és annál célszerűbben intézkedtek. Berlinben és Bécsben nyoma sincsen annak a feneketlen rendetlenségnek, kapkodásnak, ami a városházán uralkodik. A készletekről kellő időben történt gondoskodás és nem fordult elő, hogy a tanács az utolsó pillanatban ri­mánkodva kérjen segítséget a kormánytól. Viszont az is igaz, hogy a német és osztrák kormányok kezdettől fogva nagy gondot for­dítottak az ország fővárosának megfelelő élel­mezésére, mert jól tudták, hogy ez felér egy nyert csatával. A felelősség kérdése nem vitás: Budapest legfőbb hivat­ali tényezői e nehéz napokban tehetetleneknek, képteleneknek bizonyul­tak. Most ők maguk szabták meg a rend helyreálltának, az élelmiszerek zavartalan for­galmának utolsó terminusát. Ha Budapesten még ezután sem lesz liszt és más élelmiszer, akkor a közönség jogos felháborodása ki fog törni és nem lesz többé semmi mentsége sem a kormánynak, sem a tanácsnak. Az angol-francia flotta ma is bombázta a Dardanellákat, épp olyan kevés eredménynyel, mint a múlt napokban. Az ostrom eredmény­telensége nagy csüggedést kelt Franciaország­ban és az angol reményeket is, amelyeket Asquith miniszterelnök tolmácsolt (a tolmá­csolás különben nem kis részben az Egyesült Államoknak szólt), nagyon elhervasztották az angol sajtó intelmeit. Az ostromban: eredmény­telenség, a szárazföldi kísérleteknél: csúfos visszakergettetés, a semleges államokban: ma­gát féltő ellenállásra készülés és még a mes­terségesen szervezett szimpátia foszlányainak is teljes eltűnése, a saját országokban: csalódás és csüggedés — ezt hozta meg eddig az entente­nak a Dardanellák bombázása. Kudarc a Dardanelláknál Berlin, március 8. A Wolff-ügynökség jelenti: A Dardanel­lák helyzete ügyében kitűnően értesült hely­ről a következő közlést vettük: Az angol admiralitásnak jelentései, ame­lyek a szövetségesek által a Dardanellák el­len intézett támadásainak nagyszerű eredmé­nyéről beszélnek, nyilvánvalóan csak oda irá­nyulnak, hogy balkáni államokra morális nyomást gyakoroljanak és a semlegeseknél hangulatot keltsenek, tényleg azonban az entente-hatalmak egyik hajója sem ért el eddig az aknamezőre és nem sikerült egy aknát sem elhárítani az útból. Március 5-ikén Kum Kaleh és Sedil Bahr mellett történt partraszállási kí­sérletek a legteljesebb mértékben meghiúsul­tak. A törökök mindkét helyen szuronytám­a­dásokkal visszavetették a támadókat, akik sú­lyos veszteségeet szenvedve, kénytelenek vol­tak a tengerre visszamenekülni. A harcokban a Dardanellák belső erődjei eddig még nem is vettek részt. Konstantinápolyban a hangulat nyugodt és bizakodó, a politikai és gazdasági élet pedig a szokott mederben folyik. A mai bombázás Konstantinápoly, március 8. A főhadiszállás kommünikéje jelenti: Az általános helyzet nem változott jelentékenyen. Ma délután hat ellenséges páncélos hajó bom­bázta ütegeinket a Dardanellák bejáratánál. Ütegeink eredményesen viszonozták a tü­zelést. Konstantinápoly, már­cius 8. A főhadiszállás jelenti: A mai bombázás részleteiről közlik, hogy a Majestic és az Irre­sistible angol hajók megerősítették az ellensé­ges flottát. Minthogy azonban ütegeink tüze­lése egy francia páncélos hajót harcképtelenné tett, egy angol hajót pedig megrongált, az el­lenséges hajók három óra 15 perckor vissza­vonultak és beszüntették a tüzelést. Idegeink egyáltalában nem szenvedtek kárt. A csalódott franciák Genf, március 8. Párisból jelentik. Azok a jelentések, amelyek a szövetségeseknek a Dardanellák tájékán kudar­cot vallott partraszállási kísérleteiről adnak szá­mot, óriási csalódást idéztek elő. A napilapok ka­tonai munkatársai a közönséget a meglepően jó védelmi szervezettel ellátott Konstantinápolyt ma­kacs ellenállásra készítik elő. Róma, március 8. Párisi hivatalos jelentések szerint a szövet­séges hajórajnak a Dardanellák ellen indított ak­ciója a leszálló nagy köd miatt március 1-án meg­­ s­z­akadt. Konstantinápolyi jelentések szerint a Dar­danellák erődjeinek ostroma három óra hosszat tartott, ezután a hajók az erődök tüze elől vissza­vonultak. KM . Pierre Loti, a francia akadémia tagja, aki tartalékos tengerésztiszt, azt a kívánságát fejezte ki, hogy a Dardanellák ostromában részt akar venni. Pierre Loti kívánságát teljesítette a hadve­zetőség és egy cirkálóra rendelte át. Loti már az eddigi akciókban is részt vett.­ A herosi öböl ostromában résztvevő cirkálókat aeroplánokról sikerrel bombázták. Páris, március 8. Katonai szakírók foglalkoznak a lapokban a Dardanellák ostromának for­dírozássival és mind­annyian arra az eredményre jutjuk, hogy a szöv­­vetségeseknek igen nagy erőfess­t­és után sikerülhet keresztültörni a tengerszoroson és elérni Konstan­­­tinápoly falait. A Dardane­tik keresztültörése­ után azonban igen nagy nehézség gördül utjukba, a l'rin­ki­pos szigetnél, amely a Marmara tengerből a konstantinápolyi kikötőbe való bejárást úgyszólván elbarikádozza. Ez a sziget eddig csak pompás pa­radicsom volt s a német mérnökök keze alatt ret­tenetes erőddé alakult át. Francia becslés szerint különben Konstantinápoly elestének mérhetetlen je­lentősége volna a szövetségesek háborújára. Nem­csak azt remélik ezzel, hogy szíven találják Török­országot, keresztülhúzva összes haditerveit, de amit ennél sokkal fontosabbnak ítélnek, az az, hogy fel­szabadítják Egyiptomot és a Kaukázust és az it­teni csapatok másfelé mehetnek. Hozzájárul mind­ehhez, az orosz gabona és a francia muníció el­szállításának lehetősége. Tengerhadászati szempont­ból jelentős, hogy az orosz feketetengeri flotta el­hagyhatja a zárt tengert és csatlakoz­hatik az egye­sült flottához ott és amikor rá szükség lesz. Zátonyra futott egy francia hajó Berlin, március 8. Szófiából táviratozzák. Dedeagacsi jelentés szerint egy francia cirkáló, amely egy még isme­retlen nemzetiségű hajót üldözött, a kikötő előtt zátonyra futott. Minden kísérlet, hogy a hajót sza­baddá tegyék, eddig eredménytelennek bizonyult. A francia cirkáló a Dardanellák ellen támadó ha­jórajhoz tartozott. Neve még ismeretlen. A Dardanellák ostroma és a Balkán Bukarest, március 8. Selsku, a bukaresti egyetem tanára a tengerszorosok védelméről tartott előadást, amely iránt politikai és katonai körökben nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az egyetemi tanár előadása oda konkludált, hogy Románia jelen­jére és jövőjére nézve végtelen fontossággal bír ez a kérdés. Megállapítja, hogy a Dardanellák eleste nagy csapás lenne Romániára nézve, mert a Fekete-tenger feletti orosz uralom ká­rosan hatna ki Románia gazdasági fejlődésére és annak függetlenségét sok tekintetben kor­­látozná. Semmiesetre sem kívánatos tehát Ro­mánia szempontjából, hogy a Dardanellák kér­dése olyképpen nyerjen megoldást, amint azt az entente diplomatái szeretnék. Szóófia, március 8. A bolgár köröket is élénken foglalkoztatja a Dardanellák ostroma. Itt hovatovább az a véle­mény kezd kialakulni, hogy az entente azért fejt ki éppen most ilyen jelentékeny erőt a Dardanel­lák előtt, mert a világgal a Mazuri tavak mellett szenvedett rettenetes orosz vereséget akarja elfe­ledtetni. A bolgár katonai szakkörök meg vannak győ­ződve arról, hogy a Dardanellák ellent fognak tudni állani bármilyen gyilkos ostromnak. Az atro ka­tonai munkatársa hosszabb cikkben fejti ki, hogy Konstantinápolyt a tenger felől nem lehet megkö­zelíteni. A március 1-én lejárt előfi­zetéseket kérjük sürgősen meg­nyítani, hogy a kiadóhivatal szét­küldési munkájában fennml­adás­ ne legyen.

Next