Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-03 / 62. szám

5 Sfordi gárda szétkergetett. Dulakodás, támadt, amely­ben többen megsebesültek. Számos letartózta­tás történt. A március 7-ére tervezett parla­menti választásokat a kormány június 6-ára elhalasztotta. Alfonzo Costa demokrata vezér hevesen támadja ezt­­ a kormányrendeletet, mely megszünteti a parlamentáris kormány­formát. Genf, március 2. Lisszabonból jelentik: A köztársasági direktórium, amely a politikai helyzetről ta­nácskozott, elhatározta, hogy a minisztereket a törvények megsértése miatt bíróság elé idézi s felhiva a köztársasági bizottságokat, tilta­kozzanak a kormány diktatúrája ellen. A helyzet válságos. Küzdelem a Dardanellákért Az angol-francia flotta tőrdöfésre készül a török birodalom szíve ellen. Konstantinápoly ellen akar vonulni és a Márvány-tenger bejáratát igyek­szik megszerezni. A keskeny Dardanella-szoroson keresztül vezet az ut oda és a­­törökök évtizedek óta erősítették a parti védőműveket. Napok óta heves küzdelem folyik itt. Állítólag negyven nagy csatahajóval támadták meg a Dardanellákat. De mindeddig eredmény nélkül. A Dardanellák hossza hatvanöt kilométer, szélessége átlag öt-hat kilométer, de a legszűkebb helyen mindössze ezerhatszáz méter. A régi idők­ben épített parti védőműveket az utolsó esztendők­ben jelentékenyen kibővítették, tökéletesítették, különösen az utolsó balkáni háború óta, amikor a görög flotta fenyegető támadása ráterelte Török­ország figyelmét a veszedelemre. Az erődítmények általában három csoportra oszlanak. Az első cso­port a szoros nyugati bejáratánál, a másik közé­pen, a harmadik pedig a Márvány-tenger utáni kijáratnál van. Vagyis három egymásután követ­kező védőművet alkotnak a csoportok s ezek a védőművek a szoros legkeskenyebb helyein vannak. Az első csoporthoz tartozik az európai olda­lon a Sedil-Bahr nevű parti erődítmény; vele nemben állanak sí ázsiai oldalon a kaun-katehi erődítmények. Az erődítmények főként nyilt földbrzteriákból, földművekből állanak, amelyek nehéz kaliberű, modern Krupp-ágyukkal vannak felszerelve. A kö­zépső csoport a szoros közepén fekszik a leg­yeleket naponta egy öreg paraszt vagy vénasz­szony csempészte be a kastélyba. És a vörös­barna grófné minden nap kisuhant a parkba, — egész a porosz állásokig. Onnan szabad ki­látása volt és figyelhette, vájjon pattog-e még a tűz az ő lövészárkából, ami elárulta, hogy szivének hőse még él és épségben van. A né­met katonák nyugodtan tűrték, hogy a grófné szabadon jár-kel a parkban — elvégre az ő földje volt. Persze voltak olyanok is, akik gya­nakodva figyelték az érdekes asszonyt, ami­kor a német állások közt járkált. Legalább is különösnek tetszett a grófné érdeklődése. Mondták is, hogy összeköttetésben áll az el­lenséggel. És amikor egy szép napon a német álpozíciók előtt naiv bámulattal felkiáltott: „Hiszen itt nincsenek is ágyuk?" — sorsa meg volt pecsételve. Mint kémet letartóztatták és X-be vitték, a hadtáp városba. Hetekig tartó, fölötte kínos eljárást indí­tottak meg ellene. Rangjára való tekintettel társalkodónője mellette lehetett. Egy napon a társalkodónő visszatért a kastélyba, hogy a grófné kedvenc kutyáját hozza onnan magá­val. Azon az éjszakán erős tüzelés folyt mind­két részről és a szerencsétlen komorna ott lelte halálát a manzard szoba ágyában. Sokáig imbolygott a vörösbarna grófné sorsa, de aztán kedvező fordulat állott be, ép­pen a gáláns­zuárezredes szerelmes levelei folytán. Ezekkel igazolta a grófné, hogy mi csalta őt mindig fel tűzvonalunkhoz. Szabad­lábra helyezték és azontúl senki sem látta őt közülünk. Tudtommal Svájcon át menekült a porosz katonai hatóság engedélyével vala­hová, sötét távolságok felé ... Ez volt a grófné regénye a lövészárokban. N. G. szűkebb helyen, az úgynevezett Csanafe-szorosnál, mellette az európai oldalon Kilid-Balír van, az ázsiai oldalon pedig Kale-Sultanize. Ez a legerő­sebb és leghatalmasabb védőmű. Brialmont 1892-ben erre vetette a legnagyobb súlyt. Az erődítmények állapotáról és felszereléséről nincsenek pontos hírek, de bizonyos, hogy a leg­utóbbi időben sok pénzt fordítottak a sikeres vé­delem előfeltételeinek megteremtésére. Valamennyi parti védőmű távbeszélő- és táviróvonallal van összekötve egymással, úgy hogy a tartalékcsapatok gyorsan küldhetők a veszélyez­tetett pontokra. Érdekes véletlen, hogy a védőművek második csoportját éppen az angolok kezdésére építették 1864-től kezdve 1877-ig. A harmadik csoport Gallipoli mellett van, a Márvány-tenger kijáratá­nál. A szoros itt úgyszólván teljesen elzárja az utat. Az utolsó balkáni háborúban nagy szerepe­­ volt ennek a csoportnak. Nagy erősségei a Dardanelláknak a minden­felé elhelyezett aknák, amelyeket a földműveken robbantanak fel, úgy hogy nehezen lehet azokat ártalmatlanokká tenni. Az egyes erődök azelőtt a szárazföld felől nyíltak voltak, de most minden oldalról megerősítették őket, mert a Balkán­háborúkban kitűnt, hogy számolni kell az ellen­séges haderőnek partraszállásával is. A partraszállás ellen természetesen első­sorban a szárazföldi török hadsereg védi az országot. Egyelőre nem valószínű, hogy nagyobb ellenséges seregek támadják Törökországot, mert hiszen sem Angliának, sem Franciaországnak nincsen elegendő katonája erre a célra. Az­­eddigi hírek szerint a Dardanellák ostroma sikertelen volt. És ha a külső erődöket meg is semmisítik, úgy a bejárat még mindig nem szabad, mert hátra vannak még a többi erődök. Az ellenséges csatahajók a keskeny szorosban nagyon nehezen juthatnak előre. Kevés kilátásuk van arra, hogy célt érjenek, sokkal valószínűbb, hogy elpusztulnak. Az egész támadásnak csak akkor volna jelen­tősége, ha a flotta­harccal egyidejűleg a száraz­földön is nagyobb csapattal törnének be az ango­lok és franciák. Erről azonban e pillanatban szó sem lehet. : aTrglfa^^kTdlf A kereskedelmi háború történetének je­lentős eseménye a német és amerikai jegyzék­váltás. A két jegyzéket lapunk más helyén közöljük. Ami magát a harcot illeti, az folyik tovább: sikerrel, bizalommal német részen és veszteséggel, kétségbeeséssel és belső össze­omlásokkal, gazdasági válságokkal a nyomá­ban angol részen. Hogy újból eltűnt öt angol hajó, már­is jelent különösebb eseményt, va­lamint az is, hogy ismét beszüntettek több angliai hajójáratot. A kereskedelem pang, a nyomor elviselhetetlen, százezrek sztrájkja bontogatja a tetőt az ország belső nyugalma fölött. Angliából, a nézőből­ szereplő lett s akik a háborút keresték, a háború minden borzalmát érzik. Öt angol hajó eltűnt Kopenhága, március 2. A Times közli azoknak az angol gőzösök­nek neveit, amelyeket a Lloydsnál már régen esedékeseknek jelentettek be s ha azok e hét szerdájáig nem adnak magukról hírt, a bizto­sítási összeg értük kifizetendő lesz. Az angol gőzösök a következők: Glenmral (2800 tonna) december 26-án Tyneból Legorsba indult. Therese Heyman, amely karácsonykor Tyne­ból Havanna felé indult. A hsden, január 3-án kelt útra Londonból Tynebe, Niggen, amely december 21-én indult el Alexandriából Bar­­cllonába. Cygnus, Grimsbeyből futott ki az Északi-tengerre november 13-án. Egyidejűleg­ jelenti a Times, hogy a belga­­ Remier gőzös, amely 3099 tonnás volt és an­­­gol vállalat bérelte, Blakmiddens-nél el-­ sülyedt. PEon NAPLÓ 1015. március 3. Lloyd George az angol flottáról London, március 2. Bangorban tartott gyűlésen Lloyd George pénzügyminiszter felszólította a résztvevőket, hogy a sztrájk kérdésben gyorsan jussanak megállapodásra, mert ez a gépipart fenyegeti. A miniszter kijelentette, hogy a flotta ellen csak az az egy panasza van, hogy megakadá­lyozza azt, hogy az ország belássa, milyen ko­moly ez a háború. A miniszter azt óhajtja, hogy honfitársai helyesen ítéljék meg az or­­­szágra váró feladatokat és semmit el ne mu­­­lasszanak, hogy a békét, amely gyorsan csak­­ lehet, biztosítsák. Anglia és szövetségesei húsz millió embert tudna fegyverbe állítani, míg el­lenségeik alig felét képesek kiállítani. A jelen­­­viszonyok közt inkább fegyverekre van szük­ség, mint emberekre. A háborút a gépipar fogja megnyerni, vagy elveszíteni. Minden nap tehát, amikor a gépipar szünetel, veszedelmet jelent. Nyomatékosan figyelmezteti tehát a munkaadókat és a munkásokat, hogy a közjó érdekében együtt­működjenek. Az angliai hajójáratok beszüntetése Rotterdam, március 2. Liverpoolból jelentik. A Harvich-társaság és a White Star Line beszüntették angliai járataikat Anglia és Franciaország a semleges hajózás ellen Rotterdam, március 2. Az Echo de Paris szerint Anglia és Fran­ciaország közölni fogják a semleges hatalmak­kal, hogy valamennyi semleges hajót, amelyek Németországnak szánt, vagy annak tulajdonát képező árut szállít, feltartóztatnak és a szö­vetségesek kikötőjébe szállítanak. A szükséges intézkedéseket arra nézve megtették, nehogy ennek a rendszabálynak visszaható ereje le­gyen és a semlegeseket, amennyire lehet, st károktól megkíméljék. Berlin, március L­­ A Svenska Dagbladed jelenti Párisbak Itten általános a felfogás, hogy Franciaország és Anglia semmikép sem fogják engedni, hogy a semleges államok hajóit hadihajók kísérjék,, (N. Fr. Pr.) Élelmiszer-szállítás a hadviselő államoknak Berlii, március 2. A milanói Unione közli, hogy a semleges államok kormányai tárgyalásokat kezdtek a­z északamerikai Egyesült­ Államok kormányai­val. A tárgyalásoknak az a célja, hogy a sem­leges államok és az amerikai Unió szabadon szállíthassanak élelmiszereket a hadviselő or­szágokba. A „Liverpool" mentőhajója Páris, március 2. A Petit Journal jelenti: Morlaix mellett, Fi­nister megye északi partján, mentőcsónakot két néger holttesttel vetettek partra a­ hullámok. A­ mentőcsónak a felírás után ítélve a Liverpool nevű gőzöshöz tartozott, amelyet valószínűleg német búvárhajó elsülyesztett. A hatóság vizsgá­latot indított. PESTI MAPLÓ Kérjük a­z. előfizetőket, kiknek előfize­tése március 1-én lejárt, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. A Pesti Napló előfizetési ára: Magyarországba és Ausztriába: 1 hónapra .... 2 K 80 fillér » • * • • 8 „ — „ Félévre 16 „ — „ Németországba: 1 hónapra .... 5 K 20 fillér­­ » .... 15 „ 60 „ Divat-Szalonnal együtt a magyar korona országaiban negyed­évre 10.50 K«

Next