Pesti Napló, 1915. március (66. évfolyam, 60–90. szám)

1915-03-23 / 82. szám

/ 8 Kedd hagyták a figyelő tornyot, közvetlen közelékben két gránát pukkadt szét. Ugyanakkor a lövedékek mind sűrűbben zúdultak a városra, felkavarták a kövezetet, sűrű füstbe burkolták az egész környé­ket, a cél előtt leesett lövedékek pedig víztölcsére­ket kavartak fel. Délben fél egy órakor a tűz tetőpontját érte el. Ekkor a tüzelés a Csimenlik és Hamidie erődökre, valamint a körülöttük levő meg­erősített helyekre összpontosult. A modern hajó­tüzérség hatalmas harca az erős parti erődök ellen érdekes, megrázó látvány volt. Egy óra után a harc heve lassanként engedett, de röviddel utóbb ismét annyira fokozódott, hogy az erődök teljesen eltűntek a füstben. Két óra után a szövetségesek megváltoztatták taktikájukat, amennyiben egyes ütegeket bomlát­tak változó távolságból. A helyes távolság kere­sése nehéz problémának látszott. A gránátok vagy rövid távolságra a vízbe, vagy pedig túl messzire, Csanak-Kaleh városba estek. Délután a bombázás egyneved négy órakor éppen tetőpontját érte el, amikor a Bouvet francia sorhajó téret kapott és tülkedni kezdett, míg elülső részével ég felé emel­kedett. A török erődök legénysége hurrá­ kiáltásokba tört ki. Torpedónaszádok és más járművek siettek a sülyedő hajó segítségére, de csak kevés embert mert a hajó egyrészt aknába ütközött, másrészt a víz felett teljes értékű találatot kapott, aminél fogva a legsúlyosabban megrongálódott és gyorsan süllyedt. Néhány perccel későbben látták a tudósítók, hogy egy brit hajót török lövedék elülső fedélzetén talált. Letört árbóccal igyekezett a Dardanellák ki­járata felé, de ez az igyekezete nyilván a gépron­gálás következtében percről-percre nehezebb lett. Röviddel ezután egy másik brit hajó teljes erejű találatot kapott a fedélzet közepén és szintén el kellett távoznia a harc színteréről. Délután négy óra negyvenöt perckor egy harmadik brit hajó is súlyosan megrongált állapotban a török ütegek őrületes tüzelése közben kénytelen volt elvonulni. A legsúlyosabb csapás volt a szövetségesekre, hogy a brit hajó kénytelen volt a török ütegek tü­zelőhatásán belül a part felé jutni , ott megállani. Teljes egy órán át próbálkoztak a szövetségesek, hogy ágyúikkal fedezzék a megsemmisítésnek ki­tett csatahajót, amíg azután nyolc teljes találat megpecsételte fáradozásuk hiábavalóságát. Ezután újabb tíz perce következett a kínos visszavonulási harcnak. Végül a hajók golyozápor közben eljutottak a Dardanellák kijáratához, de az erődök tüzelése addig nem szűnt meg, amíg az utolsó ellenséges hajó el nem tűnt a tűzvonalból. Ez a csata első ízben hozta a szövetségesek hajóit hosszabb időre a török ágyúk tűzvonalába. Az eredmény a török tüzérség főbiztosságánál fogva rettenetes volt, míg az ellenség, holott megközelí­tően 2000 gránátot tüzelt el, egyetlen üteget sem tudott elhallgattatni. A csata tényleges eredményé­ről már küldöttünk jelentést. A harc lefolyása a török legénység bizalmát fokozta. Konstantinápoly, március 22. Az Osmanischer Llyod kiküldött tudósítója jelenti Gallipoliból: A Bouvet-ügy immár teljes tisztaságában áll előttünk. Két kitűnő volltrefferünk összezúzta a gépházat, a 650 főből álló legénységből csak 64-en tudtak csapataikhoz visszatérni, míg a többi 586 ember részben meghalt, részben sebesülten, vagy sebesületlenül fogságunkba került. Jelentéseink sze­rint, Párisban nem szándékoznak a Bouvet vesz­teségeinek listáját közzétenni. A fogoly tisztek be­szélik, hogy behajózásuk előtt, a szokásos hajó­névsort sem vették fel. Valószínűleg ez is egyik oka a francia kormány rejtélyes titkolódzásának. Egyébként ez a körülmény megerősíti a foglyok vallomását arról, hogy a Bouvet már elindítása perce óta áldozatként szerepelt. Ezt a hajót arra szánták a franciák, hogy az erősebb akció érde­kében, elsülyesztésre átengedjék nekünk. Az angol admiralitás ma rendjelekkel tüntette ki azokat, akik a Bouvet személyzetéből megmenekültek. London, március 22. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy az Amethyst cirkáló kettészakította a Kilid Bahr és Khanak közti kábelt. Hat hajó a rossz idő miatt visszavonult Te­nedosba. Milano, március 22. A Giornale d'Italia jelenti Athénből. Az os­tromló angol és francia hajók legénységéből há­romezer ember meghalt, ezer embert megmentet­tek, néhány százan a partokig úsztak s ott elfog­ták őket. Úgy látszik, hogy az angol és franca ad­mirálisok a bombázás folytatása előtt csapatok partraszállítását akarják megpróbá­lni, hogy a Dardanellák erősségeit szárazföldről támadják meg. — Athén, március 22. Az ide érkezett két új angol sorhajón kí­vül még öt új francia csatahajót várnak. Te­nedoszi és myllenei jelentések szerint a szö­vetséges flotta veszteségei nagyobbak, mint eleinte hitték. Az Inflexible súlyosan megron­gálva érkezett Tenedosz szigetének északi fokára, a Gaulois a Navria-szigetnél horgo­nyoz, ahova komoly megrongálódások miatt kellett befutnia. Többé-kevésbbé megrongá­lódtak Cornwall, Ocean és Prince Georges. A francia hajók közül pusztán a Charlemagne egészen sértetlen. A Bouvet-nak az elsü­lyedés­kor csak hét altisztjét és huszonhét matrózát mentették meg, míg ötszáz ember a tengerbe veszett. Genf, március 22. Egy londoni magánértesülés szerint Churchill így nyilatkozott: — „Tíz egységig terjedő veszteséggel számol­tunk, tehát nyugodtan várjuk azt, ami következik." A szövetségi flotta tegnapi tengernagyi taná­csát nem a Queen Elisabeth-en, mely kijavításra szorul, hanem a Sonffran fedélzetén tartották meg. Oroszország Bulgárián­ál akar csapatokatt szállítani Szó­fa, március 22. Köztudomásra jutott, hogy az orosz kormány kérdést intézett a bolgár kormányhoz, vájjon meg­engedné-e Bulgária, hogy orosz csapatok szállja­nak partra Burgasban és ebből a dél-bulgáriai ki­kötőből keljenek útra Bulgária területén át Kirki­lisse és Drinápoly felé. Kétségtelen, hogy sohasem­ fog akadni bolgár kormány, amely ezt idegen csa­patoknak megengedné, erőszakkal pedig nem lehet orosz csapatokat bolgár kikötőben partratenni, mert Burgas éppen úgy, mint Várna, a háború ki­­­törése óhó­aknákkal van elzárva. A görögök Lemnosz megszállása ellen Athén, március 22. A görög sajtó az angol és francia csapa­toknak Lemnosz és Tenedosz szigeteken való partraszállásával foglalkozik, amiről Görögor­­­szág közvéleménye, minthogy Venizelosz a gö­rög sajtó számára való minden idevágó közlést megtiltott volt csak a legutóbbi napokban­ szerzett tudomást. Az „Akropolis" határozott­­an ellene fordult annak, hogy az angol és francia csapatok görög földet használjanak fel katonai célokra. Politikai körökben is kedvet­lenséget okozott ,a hármas szövetségnek görög birtokként tekintendő területen követett önké­­nyes eljárása és teljesen elégtelennek mondják az angol követ részéről a volt Venizelosz-kabi­nettel szemben tett azt a nyilatkozatot hogy a szigeteket csak átmenetileg szállták meg. Enver pasa és Talaat bey Egy hazugság cáfolata Konstantinápoly, március 22. A Mi­ti távirati ügynökség a következőket közli: — Az ellenség azzal tetszeleg magának, hogy­ fantasztikus híreket közöl állítólagos nézeteltéré­sekről, amelyek Enver pasa belügyminiszter és Talaat bej hadügyminiszter között történtek volna.­ Bár a hírnek abszurditása teljesen feleslegessé teszi a cáfolatot, mégis fel vagyunk hatalmazva­ ez alkalommal kijelenteni, hogy a legteljesebb­ harmónia uralkodik a kormány egyes tagjai, va­lamint a kormány és a nemzet között. A tüzérek egymásra néztek, nem károm­kodtak többet s ők is lefeküdni készülődtek. Megolvastam, hányan aludtunk a szobá­ban. Harmincketten. Künn esett a hó és azon a néhány méternyi helyen harmincketten alud­tunk egymás mellett békésen, nyugodtan,­­ holott különböző nyelveket beszéltünk, kü­lönböző templomokba jártunk imádkozni és különböző nézeteink voltak a világról, az emberekről és a háborúról Másnap reggel megköszöntem a házi­gazdának az éjjeli szállást Szerettem volna valahogy kifürkészni a gondolkozásmódját — Ugy­e maga lengyel? — kérdeztem tőle. _ — Az vagyok! ~ felette csöndesen, min­den kevélykedés nélkül — Szereti az oroszokat? Rám nézett szürke szemeivel és nyomaté­kosan így szólt: — Azok is emberek! — De rossz emberek! — vetettem ellen. — Vannak közöttük jók is! Jómagam is ismerek olyat. Igaz, hogy erre mindenfelé ne­kik adják a jobb földet, nekünk, lengyeleknek csak a homokosa jut . . . De azért ők is em­berek . . . — A lengyelek összeházasodnak az oro­szokkal? — Azt már nemi — tiltakozott élénken — azt már nemi... Tudni akartam a háborúról való véleke­dését Kérdeztem tőle, nem tett-e kárt neki a háború. — Dehogynem — válaszolta — dehogy­nem! Nagy kárt okozott nekem. Itt ágyúztak a fejünk fölött. Egy golyó becsapott a há­zamba. Az istálló összeomlott. Két tehenem meg egy lovam pusztult el. De az még semmi. A katonák elvitték mindenemet. Krumplit, lisztet, disznót, zsírt, kenyeret, ruhát — min­dent, mindent . . . — Még­sem haragszik rájuk? — Nem én! — Hát miért nem? Hiszen rosszat csi­náltak magának! Derűsen csengett a szava, amikor azt mondta: — Mert ők is csak emberek! ! Melegség lopózott a szívembe és olyan­félét gondoltam, hogy nem hiába járt Krisztus a földön. Megszorítottam a kezét, menni akar­tam. Utolsó szóképen megkérdeztem, szokott-e sokat imádkozni? — Szegény ember nem igen ér rá ilyes­mire! — felelte mosolyogva. PESTI NAPLÓ » 1915. március 23. & & PESTI NAPLÓ Kérjük a­z előfizetőket, kiknek előfize­tése március 15-én lejárt, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessék tovább. A Pesti Napló előfizetési árai Magyarországba és Ausztriába: 1 hónapra .... 2 K 80 fillér 8 „­­ „ 3 Félévre 16 Németországba: 1 hónapra . ... 5 K 20 fillér 3 „ . .­­ . 15 „ 60 „ Divat-Szalonnal együtt a magyar korona országaiban negyed­évre 10.50­0. Hadavonult előfizetőinknek pontosan szállítjuk a „Pesti Napló"-t tartóz­kodásuk helyére, ha a tábori posta szá­nt á­t, az ezred nevét és számát, a századot­­ kiadóhivatalunkkal közlik.

Next